Evangélikus Élet, 1965 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1965-12-19 / 51. szám
HÍREK Örüljetek az Úrban mindenkori Fii. 4,4—7. Ha az embert akkora öröm éri, hogy azt már nem tudja magában tartani, és nemcsak afcának mosolya, nemcsak szemének csillogása, nemcsak jókedve árulkodik öröméről, akkor történik meg az, hogy másoknak is elujjongja örömét, mert másokat is bele akar foglalni abba. Pál apostolt ilyen eltitkolhatatlanul, ilyen magábafojtha- tatlanul nagy öröm érte. Azért írta kedves gyülekezetének, a filippibeli gyülekezetnek is: „örüljetek az Ürban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek!” Mi hát Pál örömének az oka? Három szóba össze tudja foglalni: „Az Űr közel!” Nem újkeletű Pál apostolnak ez a tapasztalata. De mindennap megújuló és olyan erős és olyan boldogító, hogy még a börtönben sem tud másról beszélni és másról írni. Mert Pál apostol börtönből írja a filippibelieknek szóló levelét. Olyan fogságból, amelyben emberi megítélés szerint minden oka meg lett volna arra, hogy aggódjék, sőt rettegjen, hogy szomorkod- jék, sőt elkeseredjék. Igen, emberi megítélés szerint mindenre inkább lett volna oka, mintsem arra, hogy örvendezzen. Neki mégis minden mást felülmúlóan az a tapasztalata, boldogító, eltitkolhatatlanul. magábafojthatatlanul boldogító tapasztalata, hogy „az Űr közel!” Közel a jelenben, érezhetően, tapasztalhatóan, biztatóan, bátorítóan, megnyugvást, békességet, boldogságot, örömöt árasztóan; és közel úgy, hogy bármelyik órában felválthatja a mostani „homályosan látást” a „színről-színre látás”. Ebbe a nagy örömbe akar belevonni Pál apostol bennünket is. Ilyen túláradó, ilyen maradandó örömmel akar eltölteni bennünket is a Szentlélek Ür Isten, amikor hirdetteti Pál apostol bizonyságtételén keresztül: „Az Űr közel!” Mert az Űr valóban közel van. Hozzánk is közel. Egészen közel. Krisztusban jött közel hozzánk. Benne mutatta meg atyai szíve csodálatos szeretetét. Igen, a mindenható Űr Isten az atyai szív bűnbocsátó, irgalmas szeretetével vesz körül bennünket, és alig várja, hogy elhozza örök országát, hogy teljessé tegye boldogságunkat. Az Űr közel! Ebben a megtartó közelségben a szív aggodalmainál is erősebb az Isten gondviselő szeretete. Ebben a megtartó közelségben a szív megtanul lemondani az aggodalmaskodásról, sőt megtanulja kívánságait is hálaadással Isten elé tárni. Az Űr közel! Ebben az éltető közelségben a hálás szív boldogan .tanulja a szelídlelkűséget is. A megbocsátást, a segítőkészséget, a szolgálatot. Egyszóval a felebaráti szeretetet. Az Űr közel! A Szentlélek Űr Isten bennünket is meg tud ajándékozni ezzel a boldogító tapasztalattal és az Isten békessége, amely minden értelmet felülhalad, meg tudja őrizni a mi szívünket és gondolatainkat is a Krisztus Jézusban. Gosztola László — Advent 4. vasárnapján az oltárterítö szine: lila. A vasárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje: Jn 1, 19—28; az igehirdetés alapigéje: Fii 4, 4—7; a délutáni istentisztelet alapigéje: Lk 1, 67—79 — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. December 19-én, vasárnap reggel fél 8 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi Rádió. Igét hirdet: Rédey Pál Budapest-ferencvá- rosi lelkész. D. KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK prédikál a józsefvárosi gyülekezet Karácsony Sándor utcai gyülekezeti termében december 19-én, a délelőtt 9 órakor tartandó istentiszteleten. A gyülekezet tagjait ezúton is szeretettel hívjuk erre az istentiszteletre. — NYÍREGYHÁZA. A nyíregyházi egyházközség vegyeskara december 5-én teadélután keretében Albert Schweitzer-estet tartott.' Előadással szolgált Smid I. Lehel A rhodesiai keresztyének ta- . .. . . ,, . . nácsa az angol királynőhöz vallas tanító lelkész. Az enek- intézett leveiében elutasítja A RHODESIÁI KERESZTYÉNEK ELUTASÍTOTTÁK A SMITH-KORMÁNYT Befejeződött a II. Vatikáni Zsinat (MTI) A XXIII. János pápa által 1962. október 11-én megnyitott II. Vatikáni Egyetemes Zsinat — három év és huszonnyolc nap tanácskozás után — szerdán véget ért. A szabad ég alatt 20 fokos melegben megtartott ünnepélyes nagymisén a több mint 2500 zsinati atyán kívül jelen voltak a diplomáciai testület tagjai, továbbá 86 ország küldöttségei. A nagymise után Felici bíboros, a zsinat titkára felolvasta a zsinat munkájának berekesztéséről szóló pápai dekrétumot. Az ünnepi szertartáson VI. Pál pápa rövid olasz nyelvű beszédet mondott. A többi között kijelentette, hogy az egyház a zsinat szellemében kíván tovább működni az emberiség békéje érdekében. Lapunk ezután is folyamatosan ismerteti és értékeli a II. Vatikáni Zsinat eseményeit. kar Silbermann-orgonán készült hanglemezeket hallgatott meg. — A BORSOD-HEVESI EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége december 7- én ülésezett Miskolcon. Közös úrvacsora után Tarjáni Gyula diósgyőri lelkész írásmagyarázatot, dr. Fabiny Tibor miskolci lelkész és Péter Jenő ózdi segédlelkész előadást tartottak. — A VASI EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége december 16-án Szombathelyen ülésezett. Űrvacsorai istentisztelet (Garam Zoltán) és homiletikai előkészület (Tur- mezei János) után Szabó Lajos, Kiss Gyula és Fehér Károly tartottak előadást, majd Baráth Pál számolt be az egyházkerület közgyűléséről. Bundák átszabása, irha tisztítás, festés Somogyi szűcsnél, Bp. V., Kossuth Lajos u. 1., az udvarban. Kétmanuálos villamosított, pedá- los orgonaharmónium és egy villamos orgonafújtató eladó, cím a kiadóban. 8 hónapos kislányunk gondozására — egyelőre bejárással, tavasztól kezdve nálunk való lakással — asszonyt keresünk. Tel.: 364—607. A LUTHERÁNIA énekkar december 19-én, 6 órai istentisztelet keretében a Deák téri templomban előadja BACH H MOLL MISÉJÉT Igét hirdet: D. Zoltán püspök. Káldy és törvénytelennek minősíti a Smith-kormány minden intézkedését és ígéretet tesz, hogy az alkotmányos rend helyre- állításáért mindent meg fog tenni Rhodesiában. A rhodesiai katolikus egyház is elítélte a kormány egyoldalú függetlenségi nyilatkozatát és felhívta a rhodesiai kormány figyelmét faji politikájának a súlyos következményeire. „Erkölcstelen állapotnak” bélyegzik a mai helyzetet, amikor nemzeti, faji vagy gazdasági szempontok határozzák meg egy kisebbségnek az uralmát. LENGYELORSZÁGBAN MÉG NINCS „ÖKUMENIKUS” KLÍMA H. Kruska professzor Mühlheimben tartott előadásában elmondta, hogy Lengyel- országban még édeskevés jele van a „sokat dicsért ökumenikus klímának” a római katolikus és a nemkatolikus egyházak között. Néhány egyéntől eltekintve a lengyel püspökségek semmibe Veszik a protestáns kisebbségi egyházakat. HÉTRŐL—HÉTRE Bemutatkozás János 10, 30—41 Heti igénk abból a fejezetből való, amely ezt a címet viseli: „A jó pásztor és juhai.” Ezt csak azért említjük, mert a fejezet első részében Jézus úgy mutatkozik be, mint aki a jó pásztor! Jézus amikor ezt a kijelentést teszi, egyúttal el is határolja magát a bérestől. Mégpedig úgy, hogy a béres a veszedelem idején elmenekül, a jó pásztor pedig életét adja a juhokért. Heti igénkben még két alkalommal olvasunk Jézus bemutatkozásáról. Egyszer így: „Én és az Atya egy vagyunk." Amikor ezt mondja, isteni hatalmára, istenvoltára utal. Jézus ugyanis nemcsak úgy jött a földre, mint aki szegényes körülmények között növekedett. Majd később kérges kézzel ácsmunkát végzett. Hanem úgy is jött, mint akit Isten küldött és hatalmával felruházott! Máskor pedig így beszél magáról: „Az Isten Fia vagyok.” Amikor ezt mondja, már látja maga előtt a megváltás nagy müvét, amelynek fő eseménye a keresztfái halál. Ekkor kérges két kezét átszegezik ormótlan szegekkel. Harmadszor is bemutatkozik Jézus. A harmadik bemutatkozása azért is figyelemre méltó, mert az őt körülvevő, ellenséges indulatú zsidóknak ezt mondja: „... ha nekem nem hisztek, higgyetek a cselekedeteknek, hogy megtudjátok és elhiggyétek, hogy az Atya én bennem van...” Jézus a maga csodálatos tanításait cselekedeteivel erősítette meg. <3 az egyetlen, akinél a cselekedet fedi a kimondott szót! Keresztelő János szavai Jézussal kapcsolatosan igazak. Fülöp Dezső ÜJ PROFESSZOR NEUENDETTELSAUBAN Az idősebb lelkészek közül többen jártak annak idején Neuendettalsauban és érdeklődtek az ottani evangélikus teológiai főiskola iránt. Most arról kaptunk hírt, hogy az eddigi újszövetségi professzor, Dr. E. Ellwein nyugalomba vonult és utóda Dr. Strobel, az erlangeni legyetem docense lett. NAPRÖL-NAPRA VASÁRNAP: SOFONIÁS 3,12 — I. KORINTHUS 1,26. -t Krisztus a bűnösök barátja. A bűnben vergődő ember elnyerheti Krisztust. Filippi 4,4—7. — Zsoltárok 89,2—19. HÉTFŐ: ZSOLTÁROK 45,7 — EFEZUS 1,22. — Teljhatalmú Űr a Krisztus. Igazsággal uralkodik mindenek felett örökkévaló királyi székében. Ézsaiás 45,1—8 — Malakiás 3,13—1# (I. Péter 2,9). KEDD: ZSOLTÁROK 121,1 — ROMA 8,23. — A megváltás utáni vágy tölti el a szívünket. Ki vált meg? Jézus Krisztus. Várjuk az ő megjelenését. I. Korinthus 2,6—10 — Malakiá* 4,1—6 (Máté 11,12—14). SZERDA: EZÉKIEL 36,25 — RÓMA 8,3—4. — Krisztus gyökeresen átalakít, belép életünkbe. Megtisztít. — Márk 3,31— 35 — János 1,1—5. CSÜTÖRTÖK: ZSOLTÁROK 5,3 — JUDAS 20. — Az en> bért kereső Isten és az Isten után vágyódó ember dialógus» az imádság: szólhatunk Istennek és Ö felel, szóba áll velünk. A kettő együtt adja az igazi Szentlélekkel telített könyörgést — Róma 1,1—7 — János 1,6—8. PÉNTEK: JEREMIÁS 12,3 — JÁNOS 8,12. — A világba jött Krisztus, a Világosság! A nap hűségével világít, meg mindeneket. Elűzi a félelmet és megmutatja Isten igazi arcát. — Mikeás 5,2—5 — János 1,9—14. SZOMBAT: JOZSUÉ 1,5 — I. JÁNOS 4,16. — Az Ige (testté léteiéből Isten szeretete árad. Ez a szeretet vezetés és- gondviselés. Isten szeret — ezért született meg számunkra Krisztus! — Titus 2,11—15 — Zsoltárok 2. Solymár Péter ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1965. december 19-én Deák tér de. 9. dr. Kékén András de. 11. (úrv.) Hafenscher Károly du. 6. Bach: H-moll mise (D. Káldy Zoltán) Fasor de. fél 10. Szirmai Zoltán de. 11. Szirmai Zoltán du. 6. Karácsonyi esi Dózsa György út de. fél 10. dr. Benes (Pg3®>ÍPgP6DtPgD®>iDSD&>iP§Og>£>SDSMD5D6>iC>SD§>iOgDeMDSO«>!DgD6>iDSoe>lDSO§^lD^ 6. Szerzetesi élet, lelkésznevelés, papnőtlenség Miklós Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. ű. Káldy Zoltán Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) de. 12. (magyar) Thaly Kálmán u, de. 10. Eándi Sándor de. 11. Bánd! Sándor du. 6. Szere- tetvendégség Kőbánya de. 10. Veöreös Imre du. 5. Szeretetvén* dégség Veöreös Imre Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugié de. 11. (úrv.) Boros Károly Rákosfalva de. 8. (úrv.) Baranyai Tamás Gyarmat u. de. fél 10. Boros Károly Váci út de. 8. Gádor András Fóti út de. 11. Solymár Péter Frangepán u. de. fél 10. Solymár Péter Újpest de. 10. Kósa László Pesterzsébet de 10. Soroksár Újtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MAv telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. ld Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Rainer Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9t Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. S. Bécsikapu tér de. 9. Schreiner Vilmos de. 10. (német, úrv.) dr. Groő Gyula de. 11. Várady Lajos este 7. Schreiner Vilmos Torocké tér de. fél 9. Várady Lajos Óbuda de. 9. Vámos József de. 10. (úrv.) Vámos József xn. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Takács József de. 11. Takács József este fél 7. Csen- gődy László Pesthidegkút de. fél 11 Ruttkay Elemér Kelenföld de. 8. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán de. 11. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán du. 6. Uzon László Németvölgyi út de 9. Uzon László Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Albertfalva de. 7. Nagytétény du. 3. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőségi telefon: 342—423 Szerkesztőség: Bp. VIII., Üllői út 21 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: Budapest. VIII. Puskin u. 12. Telefon 142—074 Csekkszámlaszám: 20412—Vili. Előfizetési ára egv évre: 60,— Ft Arusítla a Magyar Posta INDEX 25 211 65.11103/2 — Zrínyi Nyomda, Bpesfc, Fv.: Bolgár I. 1 rendkívül gondolati ügyességgel. Érvelése meggyengítette a papnőtlenség katolikus nimbuszát, ugyanakkor felszólalása megmaradt a kötelező engedelmesség keretei között. Mivel a pápa a „latin egyházról” szólt levelében, Bea rámutatott arra, hogy az ortodox egyházak — amelyeknek egy része a pápa fennhatósága alatt a római egyházzal egyesült („görög katolikusok”) — nőtlen és házas papságot egyaránt ismernek. „Zsinatunknak, amely ökumenikus akar lenni, a papi állapotnak mindkét formájáról szólnia kell. a tökéletes önmegtartóztatás állapotáról a cölibátusban és a házas pap tökéletes (majdnem azt szeretném mondani: ideális) házasságáról”. A papnőtlenség és a házas papság elvének ezzel a teljes nivellálásával elvette Bea bíboros a római katolikus papnőtlenség feltétlen jelentőségét és dicsfényét. Ez az egyetlen, bármennyire kiváló felszólalás természetesen nem változtatott a helyzeten: a zsinat a kérdés megtárgyalása nélkül a papnőtlenség magasztossága és szükségessége mellett döntött. Bea felszólalásának következtében mégis kiegészítették a szöveget azzal, hogy a papnőtlenség nem tartozik a papi hivatás lényegéhez, „amint az ősegyház gyakorlatából és a keleti egyház hagyományából kitűnik”, V. I. lágosan kifejezésre juttatnia, hogy a fenti megállapítás a klerikusokra is vonatkozik, és hogy a teológiai kutatásnak igyanolyan egészséges szabadságra van szüksége, ha élni és fejlődni akar?! A dekrétum magasztalóan szól a papnőtlenségről. E témáról súlyos kritikai felszólalások készülődtek előzőleg, amelyről a pápa tudomást szerezve, október 11-én a zsinat előtt felolvasott levelében kifejtette, hogy e kérdésről nyilvános vitát nem helyesel, mert a papnőtlenséget rendkívül célszerű törvénynek tartja. Ezzel megakadályozta mindannak a sok súlyos aggodalomnak feltárását a zsinaton, ami e kérdés körül (meghúzódik a katolikus egyházban, s a kötelező papnőtlenséget teológiai és gyakorlati szempontból alapjaiban megkérdőjelezi. Annál nagyobb megbecsüléssel kell megemlékeznünk Bea bíborosnak mesteri felszólalásáról, amelyet a papnőtlenség kérdésében mégis elmondott, ö volt az egyetlen, aki a pápai óhaj ellenére szóba hozta a témát a zsinat nyilvánossága előtt, mégpedig ismét látni fogjuk — sajnos lényegében nem változott. A Szentírást nem tekintik a keresztyén hit és élet egyetlen iorrásának és iránymutatójának. De ha a lelkésznevelés- aen a Szentírás a dekrétumban körvonalazott kiemelt szerephez jutna, beláthatatlan jelentőségű folyamatot indíthat meg a jövő katolikus papképzésében. A Biblia maga győzi meg elfogulatlan tanulmányozóit, s a megértéséért Eáradozók előtt — Luther lelkében is ez adta a döntő fordulatot — felragyog Isten igéjének kristálytiszta fénye. Ami ezt a reménységünket csökkentheti, az a sajnálatos tény, hogy a teológiai kutatás teljes szellemi szabadsága még mindig nincs biztosítva a római egyházban. Figyelemre méltóan fejezte ki ezt Pellegrino turini érsek október eleji felszólalása. Az egyik szkéma ugyanis szólt a „hívők” keresztyén szabadságáról a kutatásban, gondolkozásban, véleménynyilvánításban. Az érsek joggal tette szóvá: a hagyományos szó- használat szerint „hivőkön” csak a laikusokat értik a római katolikus egyházban; nem kellene-e a zsinatnak viáltal támasztott követelmények és feltételek parancsolják. Távol áll azonban a dekrétumtól, hogy a szerzetesség lényegét a Szentírás világosságában felülvizsgálja. A reformáció régi kritikája tehát változatlanul érvényes e zsinati eredmény után is: a szerzetesség nem tekintendő olyan életformának, amely kedvesebb lenne Istennek a világi életnél, és nem állítható róla, hogy Isten előtt bármit is számítana kegyelme elnyerésénél. Ugyanazon napon hirdette ki a pápa a papnevelésről szóló dekrétumot a zsinat munkájának eredményeként. Ebben is van számos jó és új vonás, főképpen azok, amelyek a Szentírás fokozottabb tanulmányozására vonatkoznak. Szép a studium céljának meghatározása: „dialógus az emberrel”. A Szentírásnak „az egész teológia leikévé kell válnia”. Ennek megfelelően, nagy hangsúly esik a bibliateológiai tanulmányokra. ökumenikus, felekezetku- tatási és vallástörténeti tárgyak is jelentőséget kaptak. A római egyháznak a Szentírásról vallott tanítása — amint további cikkeink során A szerzetesrendek reformját tartalmazó dekrétumot október 28-án hirdette ki a pápa a zsinaton. Megelőző hetekben 14 000 változtatási javaslatot kellett átvizsgálnia az illetékes bizottságnak. A téma a zsinatot annál inkább érdekelte, mert tagjainak majdnem fele szerzetes. A végleges szöveg a szerzetesi élet megújulását négy „ellentétpár” által megszabott irányban munkálja: hit és világ, elmélkedés és cselekvés, tekintély és szabadság, az egyes és a közösség. A hit lemondást követel, amit a szegénység, tisztaság és engedelmesség fogadalma szab meg. Másrészről a szerzeteseknek a világ felé nyitottnak kell lenniük. A szerzetesség két irányát, az elmélkedő és a szolgáló típust szorosan össze kell kapcsolni. Mivel a mai élet több szabadságot kíván az egyén számára, a szerzeteseket jobban bele kell vonni a rend egész életéért való felelősségbe és az irányításba, noha megmarad az engedelmeskedés követelménye. A rendfőnököknek az alárendelteket „az emberi személyiség megbecsülésével” kell vezetniük. Krisztus követése mindig az egyes személy ügye, ugyanakkor a testvéri közösség a rendi élet döntő ismertető jele. A szerzetesi öltöny megváltoztatandó, ha nem felel meg az egészségügyi kívánalmaknak. A dekrétum egésze világosan mutatja, hogy a szerzetesi élet megújítását a mai élet