Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1964-01-12 / 2. szám
ökumenikus imahét 1964. január 19—26 A magyarországi evangéliumi egyházait 1964. január 19— 26-án tartják az egyetemes imahetet. Az imahéten szeretnénk együtt imádkozni mindazokkal, akik Jézus Krisztust Uruknak vallják és neki engedelmes- kedve igyekeznek betölteni a szeretet nagy parancsolatát: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes erődből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: szeresd felebarátodat, mint magadat” (Máté 22, 37—39). Imahetünk összefoglaló témája: „Együtt az Isten és az ember szeretetében.” ökumenikus imahetünk is legyen kifejezése annak az örömnek és hálaadásnak, hogy Isten szeretete Jézus Krisztusban testet öltött, Isten emberré lett; hogy ledöntötte a válaszfalat önmaga és bűnös gyermekei között; hogy a Krisztusban megjelent szeretete szívünkben viszontszeretetet ébreszt („Ö előbb szeretett minket”, 1 János 4, 19) és bizalommal járulhatunk Hozzá imádságainkkal, mint szerető gyermekek szerető Atyjukhoz. Kössön össze bennünket imádságainkban is alkalomról-alkalomra a mennyei Atyánk iránti szeretetünk, a szent Isten imádása, az Ö szeretetében való elcsendesedés. Nem lenne azonban valóság az Isten iránti szeretetünk, ha megfeledkeznénk az apostoli szóról, a szeretet apostolának szaváról, aki ezt írja: „Ha azt mondja valaki, hogy: szeretem az Istent és gyűlöli a maga atyjafiát, hazug az: mert aki nem szereti o maga atyjafiát, akit lát, hogyan szeretheti az Istent, akit nem lát? Az a parancsolatunk is van Ötőle, hogy alti szereti az Istent, szeresse a maga atyjafiát is” (J. János 4, 20—21). Így ajánljuk imahetünk -programját a lelkipásztorok és a gyülekezetek szeretetébe. Budapest, 1964. január hava. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Elnöksége ÖSSZEFOGLALÓ TÉMA: EGYÜTT AZ ISTEN ÉS AZ EMBER SZERETETÉBEN Első nap Január 19-, vasárnap EGYÜTT AZ EGYETLEN FÖPÄSZTOR ALATT „Én azért jöttem, hogy életük legyen és bővölködjenek’’ (János 10,10.) Bibliai rész: Jer. 23, 3—6. János 10, 1—10. Isten évezredes ígéreteit népe pásztorolásáról Jézus Krisztusban teljesítette be. Jézus Krisztusban Jó Pásztort adott övéinek. Ma is Krisztus a Jó Pásztor, az egyház egyetlen Főpásztora. Bízunk ígéretében: „Imé én tiveletek vagyok minden napon” (Máté 28, 20). S mert Ö maga van velünk, nincs szüksége semmiféle földi helyettesre, földi helytartóra. Hűségesen vezeti népét. Nem hatalmaskodni akar rajta, hanem azt akarja, hogy élete legyen és mindenben bővölködjék. Isten népe, bármelyik felekezethez tartozzék is, csakis Jézus Krisztusnál találhat életet, mert Ö maga az élet. Általa juthat csak élethez, mert Ö az élet ajtaja. Övéi hangjáról ismerik meg öt. Az ige vezeti hozzá az Ö népét. Igéjét azért hir- detteti, hogy népét vezesse. ADJUNK HALÁT Krisztusért; Isten egyszülött Fiáért, az egyetlen Főpásztorért; a Benne kapott szeretetért; azért, hogy Isten ajtót nyitott népe számára; azért, hogy Krisztus az ajtó, Akin át Isten kegyelmének gazdagsága árad s Akin keresztül eljuthatunk teremtő, megváltó és megszentelő Atyánkhoz. VALLJUK MEG BÜNBÁNATTAL hogy sokszor nem jártunk a Jó Pásztor nyomdokán, nem hallgattunk az Ö hangjára, nem követtük példáját; hogy a nagy parancsolattal ellentétben Istent sokszor úgy szerettük, hogy megfeledkeztünk az emberszeretetről; hogy embertársainkra sokszor úgy tekintettünk, hogy ugyanakkor nem láttuk Istent. KÖNYÖRÖGJÜNK hogy Isten naponként tegyen bennünket készségesekké a nagy parancsolat teljesítésére, imádságos szeretetre Isten Iránt és cselekvő szeretetre embertársaink iránt. Második nap Január 20.» hétfő EGYÜTT AZ ÁLDOZATVÁLLALÁSBAN „A Jó Pásztor életét adja a juhokért” (János 10, 11). Bibliai rész: Zak. 13, 7—9. János 10, 11—16. A prófétai sző sejtelmes jövendölése tragikus Valósággá lett a Golgothán. Amit azonban az ember tragédiának lát, az Isten titokzatos, de kegyelmes útja. A Jó Pásztor, az ö egyszülött Fia, életét adja sokakért, életét adja az emberért, így bizonyítja meg életáldozatával Isten iránti engedelmességét, és olthatatlan szeretetét. az ember iránt. Azért adta áldozatul az életét, hogy megszabadítsa az embert mindattól, ami életét nem engedi igazán emberi életté kiteljesedni: a bűntől és a bűn következményeitől, mint a betegség, szegénység, ember ember általi kizsákmányolása, gyűlölködés, irigykedés, háború stb. Áldozatának célja tehát, hogy életet szerezzen övéinek s megszabadítsa őket minden életromboló hatalom tói. Pásztor volt és nem béres. Nem nézte a maga hasznát. Az emberre nézett. Az embert szerette, az emberért élt és az emberért halt meg. Legyen áldott Krisztusunk az Ö áldozatáért, a mi megváltásunkért. Á Jó Pásztort követik az övéi. Mert nemcsak a Pásztor ismeri az övéit, de övéi is ismerik őt. Ragaszkodnak Hozzá. Ez a ragaszkodás abban nyilvánul meg, hogy az egyház népe hálás a Jó Pásztor áldozatáért. Háláját abban mutatja meg, hogy nyomdokain jár: önfeláldozóan követi öt az embersze- retetben. ADJUNK HÁLÁT Krisztusért; emberré léteiéért; azért, hogy emberré léteiével megbizonyította és közel hozta a Isten szeretetét és megmutatta az igazi emberség útját; megváltói haláláért; hogy magára vette a világ bűneit, s halálával váltságot szerzett a golgothai kereszten. VALLJUK MEG BÜNBÁNATTAL hogy bár sokszor találtunk belső megbékélést és vigasztalást a golgothai keresztnél Krisztus ártatlan szenvedésében és értünk vállalt halálában, mégis sokszor vonakodtunk követőihez méltóan vállalni a másik ember terhének hordozását; hogy amikor az egész emberiség békéje forog kockán, mi nem egyszer közvetlen környezetünkben is, családunkban, munkatársaink körében is a békétlenség emberei vagyunk. KÖNYÖRÖGJÜNK Isten kegyelméért; erőért és hitért; hogy mint Krisztus megváltottál, tudjunk ragaszkodni Isten hez, megváltó Urunkhoz; tudjunk napról-napra megújult elhatározással járni a szeretet és békéltetés útján. Harmadik nap Január 21., kedd EGYÜTT AZ ENGEDELMESSÉGBEN „A juhok nagy Pásztora” (Zsid. 13, 20). Bibliai rész: Ézsaiás 40, 9—11, 27—31. Zsid. 12, 1—3; 13, 20—21. Jézus Krisztus életét adta az emberért. Kereszthalála engedelmesség volt. „Engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a keresztfának haláláig” (Fii. 2,8). így töltötte be tökéletesen a nagy parancsolatot: „Szeresd az Urat, a te Istenedet... szeresd felebarátodat...” A mennyei Atya azzal mondott igent Krisztus engedelmességére, hogy kihozta öt a halálból. Igéje által Szentleikével minket is készségessé tud tenni „minden jóra”, hogy cselekedjük az Ő akaratát. Ézsaiás próféta a Pásztor szeretetét azoknak mutatja meg, akiknek elsősorban van arra szükségük (Ézsaiás 40, 11). Nem az egészségeseknek van szükségük az orvosra, hanem a betegeknek. Krisztus nem az igazakért, hanem a bűnösökért jött. Emberszeretetünk akkor lesz Isten iránti engedelmességgé, ha igyekszünk segíteni azokon, akiknek arra szükségük van. Nem húnyhatunk szemet a lelki és testi élet ínségében szenvedők, betegek, öregek, gyászolók, árvák, magányosok rászorultsága felett. ADJUNK HÁLÁT Krisztusért; keresztfáig tartó engedelmességéért; hogy a Feltámadott naponként kínálja erejét egyházainak is; hogy készségesekké akar tenni minden jóra; hogy a szeretet engedelmességével mi is hozzájárulhatunk az emberiséget fenyegető ínségek csökkentéséhez és az emberiség békességét fenyegető veszedelmek elhárításához; hogy végezhetjük a diakónia szolgálatát szeretetintézmé- nyeinkben egyesek felé, de ezen túl tágabb területen népünk és a népek felemelkedéséért, békéjéért és a népek békés egymás mellett éléséért. VALLJUK MEG BONBANATTAL hogy sokszor restek voltunk a szerétből fakadó engedelmességre; hogy sokszor nem tettük eléggé magunkévá egyének és az emberiségnek a mi segítségünket is váró problémáit. KÖNYÖRÖGJÜNK olyan hitért, amely mindig ax engedelmes Krisztusra néz; erőért, hogy meg ne lankadjunk a jó cselekvésben; hogy figyelmesebben hallgassunk azokra, akik az életet fenyegető veszedelmekre figyelmeztetnek; hogy ne jelszavakkal, hanem a szeretet valóságos cselekedeteivel legyünk segítségére embertársainknak. Negyedik nap Január 22, szerda EGYÜTT A SZOLGÁLATBAN „Viseljetek azért gondot magatokra és az egész nyájra” (Csel. 20,28). Bibliai rész: Ezéklel 34, 1—5. Csel. 20, 28—32. A Jó Pásztor gondoskodása nem teszi feleslegessé a mi szolgálatunkat, ö ugyanis szolgálatra rendelte népét. A szolgálat nem uralkodás, nem a magunk dicsőségének keresése, nem a magunk bölcsesége. A szolgálat éber vigyázást jelent. Krisztustól azt a szolgálatot kaptuk, hogy vigyázzunk egymásra, vigyázzunk embertársainkra. Ebben a szolgálatban is Ö a Mesterünk. Az ember gondját magára vállalta, s azt mondotta: „Példát adtam nektek, hogy amiképpen én cselekedtem veletek, ti is akképpen cselekedjetek” (János 13, 15). Jézus nemcsak példát adott, hanem naponként erőt is ad a jóra, a jó cselekvésére. ADJUNK HÁLÁT Krisztusért; hogy Krisztustól megbízást kaptunk a szolgálatra; hogy szolgálhatunk embertársainknak, felebarátainknak és a béke ügyéért való fáradozásban az egész emberiségnek; VALLJUK MEG BÜNBÁNATTAL hogy sokszor hűtlenek voltunk a szolgálatban; hogy kényelmünk és közönyünk sokszor állta útját szolgálatunknak és tett bennünket közönyösökké ott és akkor, ahol és amikor cselekednünk kellett volna. KÖNYÖRÖGJÜNK hogy Isten Szentlelke erősítse meg egyházaink és híveink szolgálatát az ember javára szerte a világon; hogy erősítse meg az egyházak készségét minden jóra. (Folytatjuk) 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Az Előkészítő Bizottság saj tótáj ékoztatój a Január 6-án, hétfőn a Második Keresztyén Békevilággyű- lést Előkészítő Bizottság tagjai sajtótájékoztatót adtak a mozgalomról, munkájukról és célkitűzéseikről. A Református Egyetemes Konvent budapesti székházában találkoztak a konferencia tagjai a magyar egyházi és világi sajtó képviselőivel. Dr. Bariba Tibor püspök, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke, a Prágai Békemozgalom alelncj- ke nyitotta meg a sajtótájékoztatót és mutatta be a konferencia bolgár, kelet- és nyugatnémet, francia, angol, holland. jugoszláv, lengyel, román, svájci, csehszlovák, szov- jetunióbeli és magyar egyházi képviselőit. Dr. Jlosef Hromádka nemzetközi Lenin-békedíjas, a Prágai Békekonferencia elnöke ismertette a mozgalmat 1958-ban történt elindulásától, ismertette a mozgalom kibontakozását, eddigi tevékenységét és törekvéseit. Az Előkészítő Bizottság tagjai feltett kérdésekre válaszolva elmondták, hogy a nyáron Prágában tartandó Második Békevilággyűlésre mintegy 1200 vendéget várnak. Közülük 750 a hivatalos küldöttek száma, a többiek megfigyelők, a sajtó képviselői, vendégek, stb. A világgyűlés előadói öt világrészt képviselnek. A világgyűlés előkészítő munkálatai nemcsak technikaiiag, de szellemileg és' teológiailag is egyre mélyrehatóbban folynak. HALÁLOZÁS — özv. Csernyik Józsefné, dr. Ferdinánd István homok- bödögei lelkész feleségének édesanyja, lapunk hűséges olvasója 87 éves korában Ho- mokbödögén elhunyt — Czulák József, a győt sági missziói egyházközség presbitere 52 éves korában hosszas betegség után csendesen elhunyt. „Én vagyok a feltámadás és az élet”; — id. Balázs József, az iharosberényi gyülekezetnek 27 éven át volt hűséges harango- zója 76 éve korában meghalt, December 24-én temették el a gyülekezet nagy részvétével. ..Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok”; „Haladjunk tovább a helyes álon” A Második összkeresztyén Békevilággyűlést Előkészítő Bizottság budapesti ülésén megkérdeztük Wan túl a lengyel püspököt, G. Bassarak keletnémetországi evangélikus lelkészt és Martin Stóhr darmstadti (NyugatNémetország) egyetemi lelkészt a prágai keresztyén, békemozgalommal és a keresztyén emberek mai feladataival kapcsolatban. Első kérdésünket WANTULA lengyel evangélikus püspöknek, akit Helsinkiben a Lutheránus Világszövetség egyik al- elnökéül választottak, tettük föl: „Hogyan ítéli meg Püspök Ür a keresztyén világszervezetek munkáját és feladatát az új esztendőben?” „örvendetes, hogy az egyházi világszervezetek, így az Egyházak Világtanácsa, a felekezeti nemzetközi világszövetségek, mint pl. a Lutheránus Világszövetség egyre többet foglalkoznak a világ problémáival. Az 1964-es esztendőt illetően úgy gondolom, hogy ezen az úton kell tovább mennie minden egyházi világszervezetnek és meg kell válósítaniok az éleiben azt a helyes felismerést, hogy csak akkor maradnak hűek az egyházak Urukhoz, a Jézus Krisztushoz, ha tettekre váltják föl a szeretet nagy parancsolatát Isten és a felebarát iránt. Az a reménységem, hogy az új, 1964-es esztendőben nagyon jelentős lépéseket tesz előre ezen az úton minden egyes világszervezet. A magam részéről, mint a Lutheránus Világszövetség egyik al- elnöke. mindent meg fogok tenni azért, hogy ne álljunk meg a megkezdett helyes úton.” A H. Összkeresztyén Béke- világgyűlés előkészítésére vonatkozólag az egyik nemzetköz? titkárt, G. BASSARAK kelet-berlini lelkészt, az Evangélikus Akadémia igazgatóját kérdeztük meg. Válaszában a következőket mondta: „Teljes erővel folyik a Második összkeresztyén Béke- világgyűlés előkészítése, amely ez év június 28-tól július 3-ig lesz Prágában. Az első világgyűlésen 700 keresztyén egyházi ember volt jelen, a másodikra több mint 1200 keresztyén embert várunk a világ minden tájáról és egyházából. A nagy világgyűlésnek ez lesz a témája; „Az én szövetségem: élet és békesség, ezt mondja az Űr” (Mai. 2,5). Ezzel a témával foglalkoznak azok, akik majd minden reggel könyörgést, illetve bibliatanulmányt tartanak ószövetségi és újszövetségi bibliai textusok alapján. Ez lesz a témája Hromádka prágai dékán fő előadásának és annak az öt további előadásnak is, amiket ázsiai, afrikai, délamerikai, északamerikai és európai előadók fognak tartani a nagygyűlésen. Folyik azonban az előkészítő munka a tíz állandó nemzetközi teológiai bizottságban is, amelyek az eddig megtartott és a még előttünk álló időben megtartandó bizottsági üléseken készítik elő a vitaanyagot és tételeket, hogy azután magán a nagygyűlésen is tíz vilacso- port tárgyalja meg a béke és az igazság, a béke és a szabadság, a béke és a hidegháború, a béke és az új államok, a béke és a leszerelés, a béke és az egységtörekvések, a béke és a katolicizmus, a béke és g ke- resztyénséggel való visszaélés, a béke és az ifjúság és a béke és a német kérdés aktuális problémáit. Minden törekvésünk árrá irányul, hogy a Második Keresztyén Békevilággyűlésen résztvevő keresztyén emberek választ kapjanak kérdéseikre és mozgósítsuk őket a béké szent ügyének a szolgálatára.” A Második Keresztyén Béke- világyülést Előkészítő Bizottság budapesti ülésén sokat foglalkozott többek között azzal a kérdéssel, hogy a Kelet és Nyugat között folyó tárgyalások idején, amikor a feszültségek enyhülésének a kezdeti időszakában élünk, mi keresztyének mit tudunk tenni azért, hogy a moszkvai egyezmény csak kiinduló pontja legyen a további enyhülésnek. Ezt a kérdést MARTIN STÖHR darmstadti (Nyugat-Németor- szág) egyetemi lelkésznek tettük fel, aki a következőkben válaszolt: „Amikor ezt a kérdést halt-, juk, először is azt az ,ellenkérdés f szeretnénk föltenni: Fel* adata-e egyáltalában a keresztyéneknek, hogy állást foglaljanak a ,Kelet és Nyugat közti feszültség politikai kérdésében? Mások viszont azt is kérdezhetnék, hogy nekünk keresztyéneknek van-e módunk valamit is tennünk ebben a dologban? Nem becsüljük-e tí£L a lehetőségeinket? Hiszen a keresztyének mindenütt dias-- párában, szétszórtan, kisebb-, ségben élnek, eltekintve áttolj hogy nagyobb, avagy kisebb befolyásuk van a különböző országokban. A keresztyéneknek azonban, már nem kell keresniök a fél-i adatukat. Ez a feladat adva- van, a lábunk előtt fekszik& ahogyan a szegény Lázár feküdt a. gazdag ember lába; előtt. Vagyis: szemet hányhattunk fölötte, de akkor bűnt követünk el, de észre is vehetjük, hozzáfoghatunk a megoldásához, s akkor Urunkat követjük. Mert Ö azért jött át; világba, hogy másokért éljeni Azért jött, hogy békét csináljon Isten és az ember, ember és az ember között, hogy a gyűlölet helyett a szeretet, á bizalmatlanság helyett a bizalom a rezignáltság helyett a reménység, az igazságtalanság helyett az igazság, a halál helyett az élet legyen az embet legfőbb vágya és szívügyei Már ezzel a felsorolással is megjelöltem néhány pontott ahol a keresztyének hozzájárulhatnak a feszültség enyhítéséhez Kelet és Nyugat között. Minthogy a mi Urunk hitünk szerint Űr Kelen is, Nyugaton is, aki egyaránt akarja minden ember üdvösségét és boldogságát, a két fél észszerű megállapodása a mi ügyünk is, amilyen pl. karácsonykor a berlini megállapodás volt. A politikának ma olyan lehetőségeket kell keresnie és találnia, hogy az emberek emberi módon tudjanak élni az egész világon. A tárgyalások légkörét nekünk keresztyéneknek is tisztítanunk kell a magunk körében és szolgálati helyén!” IMÁDKOZZUNK Köszönjük Neked, Istenünk, a reformációban megújult istentiszteletet. Magasztalunk Téged, hogy atyáinktól ezt kaptuk örökségbe, s gyermekkorunktól kezdve részesedhettünk benne. Köszönjük Neked, hogy az igazi evangélikus istentisztelet egyedül a Te dicsőségedet hirdeti, ingyen kegyelmed magasztalá- sával. Hálát adunk, hogy vasárnapról vasárnapra hallhatjuk szereteted evangéliumát, bűnbocsánatod hirdetését, s mi a Te egyedüli irgalmadért, Jézus Krisztusban ajándékozott örök életünkért dicsérhetünk Téged énekben, imádságban. Add, hogy az istentiszteleteinken valóban Krisztus prédikáltassék. mint egyedüli reménységünk bűneinkben, életünkben, halálunkban. És cselekedd Szent Lelkeddel, hogy a hit hálaadásával magasztaljunk a mi érdemeink nélkül véghez vitt kegyelmedért. Tedd így templomainkat a Te dicsőséged helyévé. Bocsáss meg nekünk, hogy ennél tovább sokszor nem jutottunk. Irgalmadért fakadó hálánk nem ömlött bele a mindennapi életünkbe. Nem adtuk meg a Neked szentelt élet áldozatát. Kérünk, segíts bennünket, hogy istentiszteleteink folytatódhassanak a templomkapun kívül. Add, hogy az imádság és ének hálaáldozatát kövesse életünk odaáldozása, »hogyan azt Te kívánod: akarartod teljesítésével az emberekért. Újítsd meg lelkünket, gondolkodásunkat, érzéseinket, hogy felismerjük hétköznapi életünkben akaratodat és teljesítsük azt. mások javára, a Te dicsőségedre. Tedd így életünket igazi istentiszteletté: a Te dicsőséged szolgálatává a szeretet által. Áldd meg egyházadat mindenütt a földön, hogy egyedül a Te irgalmad nagyságát hirdető istentisztelettel és az emberiség, az emberek javára Neked áldozott mindennapi élettel lehessen a Te dicsőséged tanújává, a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen. é i i