Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1964-06-21 / 25. szám

Közbenjáró szolgálat

Filemon 4—16.

Amikor Pál levelét írja Filemonhoz, nehéz helyzetben van. Nehéz helyzete abból adódik, hogy olyan ember gondját veszi magára, akin nehéz segítem. Emberileg szinte lehetetlen dolgot vállal. Egy szökött rabszolga életét akarja megmenteni.

Nem futhat el a feladat elől: Ott áll előtte Onézimusz és várja segítségét. Pál mondhatná: Nem az én feladatom, hogy rajtad segítsek. Csak rontok a magam helyzetén is, ha megtudják. Nekem elsősorban az a feladatom, hogy Krisztus evangéliumát hirdessem. Pál azonban a nehézségek ellenére is segít. Nincs a kezében vagyon, amivel Onézimuszt kiválthatná, nincs is hatalma, hogy védnöksége alá vegye,, történelmileg sincs itt az ideje, hogy rabszolgaságot megszüntető mozgalmat kezdjen, valami mégis van a kezében, amivel embert menthet: az evangélium, Krisztus emberismerete és emberszeretete.

Pál, mint Jézus jó tanítványa, látja, hogy a bűn vert itt éket két ember közé. Bűnös Onézimusz is és Filemon is. Onézimusz munkáját rosszul végezte, talán még valami kárt is okozott szökése előtt. De Filemon is hibás, hogy Onézimusz ilyen útra jutott. Filemon sem teremtette meg a vele egy fedél alatt élő számára azt az emberi légkört, amiben meg lehet maradni becsülettel. Pál ugyanakkor azt is tudja, hogy két ember megromlott viszonyát csak úgy lehet rendbehozni, ha mindketten megváltoznak. Ezért egyik oldalról Onézimuszon segít. További szökésre nem bíztatja. Üj emberré akarja tenni! Így lesz Onézimusz Pál lelki gyermeke, Krisztus híve, egyszóval keresztyén.

Másik oldalon Filemont próbálja átformálni, aki úgy látszik, már sok mindent tett a gyülekezet és az evangélium érdekében. E levél elmondja, hogyan beszéli rá Filemont: fogadja Onézimuszt, mint testvért. Legyen meg benne az a szeretet, ami hozzátartozik a Krisztusban való hithez. File- monnak is sokat kell változnia, hogy Onézimuszra ne úgy tekintsen, mint „beszélő vagyontárgyra”, akinek korlátlan ura, hanem mint magára az apostolra, akit tisztel és szeret.

Pál nem a maga ügyességében, tekintélyében, rábeszélőkészségében bízik, hanem Jézus életet elrendező és újjáteremtő hatalmában. Ezért mert bátran küzdeni, kockáztatni. Nem nézi, hogy megharagudhat rá Onézimusz, nem tekinti, hogy Filemont talán e levél megírása után mindörökre elveszti. Hisz az általa kézbevett ügy sikeres lebonyolításában, mert tudja, hogy ez az ügy életmentés, és éppen ezért Krisztus ügye.

Merjünk mi is ilyen bátran hinni Krisztusban, aki nemcsak lelki, belső életeket tud rendbehozni, hanem hatalma van a belsőn keresztül a külső életet is átformálni! Merjük mi is ilyen bátran hinni, hogy Krisztus ott is meg tud menteni embereket, ahol erre már semmi remény sincs! Merjük hinni, hogy mi is lehetünk Krisztusnak áldott eszközei, akik közvetíthetünk, közbenjárhatunk emberi életek rendbehozásáért, emberi életek megmentéséért!

Trajtler Gábor

ll!ll!ll!ll!i!lii;iílll!l!lll!!llllil!lll!lll!l!l!lil!tll!!ülllill!IIIIIII!l!|l|!l!l!lllllll!llllll|l|l|||||l|||!ll!l!.;j!lllll!lllll!|l|l!J!lll!|||!|ll!lllllilll!l!l!l!II|

HÍR£{<

—■ Szentháromság ünnepe

utáni 4. vasárnapon az oltár- térítő színe: zöld. A vasárnap oltári és délutáni alapigéje: I.k 6, 36—43., délelőtti alapigéje Filemon 4—16.

KITÜNTETTÉK DUSICZA FERENCET

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa DUSICZA FERENCNEK, a Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventi Irodája vezetőjének, eredményes munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta.

Magas kitüntetése alkalmából szeretettel köszöntjük Du- sicza Ferenc egyházi tanácsost és további életére és munkálkodására is Isten gazdag áldását kérjük. Bizonyosak vagyunk abban, hogy munkája és egyénisége mint a múltban, a jövőben is hozzájárul egyházaink kapcsolatainak minél szorosabbá tételéhez és elmélyítéséhez.

— A HAJDŰ SZABOLCSI EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége június 23-án Nyíregyházán tartja munkaülését.

— ARANYMENYEGZÖ. Fehér Dezső, a csorvási egyház- község felügyelője és felesége június 7-én a gyülekezet jelenlétében ünnepelte házasságának 50. évfordulóját, majd rokonai és barátai köszöntötték az ünneplő családot. A Fehércsalád részt vett az egyházközség megalapításában és tagjait mindmáig ott tálaljuk az egyház vezetőségében. Maga Fehér Dezső, aki most egyházfelügyelő, 50 éve tagja a presbitériumnak.

— BUNDÁK — átszabások, irha bunda tisztítás, festés Somogyi szűcsnél, Bp., V. Kossuth Lajos u. 1. Az udvarban.

— HARMÓNIUMOK speciális Javítása garanciával. Adás-vétel. Po- korny Pál, Bp., IV. Üjpest, Kom- ját u. 120. Telefon: 493—017— Életjáradekot adunk lakásért. László József né, Bp. XII. Ugocsa u. 2.

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, 1964. június 21-én Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de ll (úrv.) Kékén András, du. 6 lelkészavatás, Káldy Zoltán. Fasor de. fél 10 Harxrfhxi Béla, de. 11 (úrv.) Koren Emil, au.

6 Harmati Béla. Dózsa György út de. fél 10 Koren Emil. Üllői út de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. 12. Thaly Kálmán u. de. 11 Rédey Pál, du. 6 Szirmai Z. Kőbánya de 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de fél 12. Zugló de. 11 (úrv.) Boross K. Rákosfalva de. 8 Detre J. Gyarmat u. de. fél 10 Boros Károly. Váci út de. 8 Káposzta Lajos. Fóti út de. 11 Káposzta Lajos. Frangepán u. de. fél 9 Gádor András. Üjpest de. 10. Blázy L. Pesterzsébet de. 10 Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. Rákospalota-MÁV-telep de. 8. Rá- kospalota-Nagytemplom de. 10. Rákospalota-Kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. fél 3.

Bécsikapu tér de. 9 Schreiner Vilmos, de. 10 (német, úrv.) dr. Nagy Gyula, de. ll Schreiner Vilmos, du. 7 Schreiner Vilmos. To- rockó tér de. fél 9 Várady Lajos.

i i i n nirri inni m n.i.n;n m i m in n m u

Óbuda de. 9 Fülöp Dezső, de. 10 (úrv.) Fülöp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9, de. 11, du. fél 7. Pesthídegkút de. fél 11. Kelenföld de. 8 Uzon László, de. H (úrv.) Uzon Lászó, du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9 dr. Rezessy Zoltán. Kelenvölgy de. 9 Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert, csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11.

EVANGÉLIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyhá* Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadós Gádor András

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VXII.i Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142-074

Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—VIU. Árusítja a Magyar posta 10 000 példányban nyomatott

64.?685 /2 — Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.ffl Bolgár Imre igazgató INDEX 25211

4.

MAGLÖD

Domonynak búcsút intve, Maglódon kopogtatott az Alföld kapuján Petrovics István székálló legény. Kilépett őseinek hegyes-völgyes hazájából, otthagyva a kanyargó Galgát. Véletlenül kerülhe-- tett ide, vagy rokonság, ismeretség vonzotta? Feleletet szeretnénk kapni erre is az egyházi anyakönyvek bejegyzéseiből. Rokonságra egyelőre nem tudunk bizonyítékokat találni, bár Maglódon a 19. sz. elején él egy idősebb házaspár: Petrovics János és felesége, Weisz. Anna. Néhány éve ott tanít Hrúz György rektor is. Akár járt hozzá egykor az aszódi iskolába Petrovics István, akár nem, mindenesetre ismerték egymást régebbről. A Petöii- irodalom úgy tudta, hogy az elaggott, özvegy tanító magához hívta Maglódra rokonának lányát, félig cselédnek, félig családtagnak, hogy segítsen a nehéz körülmények között élő szülein. Mindaddig nála tartózkodott, míg állásától kénytelen megválni s távozásakor elszegődteti Mar- tiny Mihály evangélikus lelkész házához. Hrúz György életéről eddig elmondottak és a sorrakerülő cinkotai anyakönyvi adatok bizonyítani fogják, hogy a fentiekben több téves megállapítás szerepel. A nagybácsi ugyanis ekkor még nem volt sem elaggott. sem özvegy. Mária hozzáköltözése idején javakorabeli, de mindössze 55—56 éves. Tíz éve nősült másodszor.

Az 1880-as püspöki egyház- , látogatás jegyzőkönyve hatvan év távlatában szűkszavúan annyit jegyez fel róla, hogy Tárcsáról került Maglódra, itteni működési idejét nem jelezve. Az anyakönyvben legkorábbi adatot róla 1810-ből találtuk. (Péteriben egy házasságkötésnél szerepel, .mint maglódi tanú.) Elődje. Sinkovicz András rektor Maglódon hunyt el. Mikor? A helyi lelkész szives segítségét kérjük ennek meg- , állapításában! Amikor az anyakönyvet forgattuk, még

nem gondoltunk ennek a biztos támpontnak megkeresésére. i

Hrúz György utoljára ugyancsak házassági tanúként szerepel 1814-ben a maglódi anyakönyvben, viszont az említett jegyzőkönyv szerint utódja 1816-tól követte őt a rektorságban.

Hrúz György nem öregedett el annyira, hogy állásáról le kellett volna mondania, inkább a kántori tisztség eshetett nehezére s visz- szatért Csík-Tarcsára precep- tori-másodtanítói állásba, hol kilenc év múlva is működik.

Távozása 1815 végére eshetett s akkor szegődtette el Hrúz Máriát a helybeli evangélikus lelkészhez, Martiny Mihályhoz, aki 1810-ben került Ácsáról ide.

Miért nem vitte magával új állomáshelyére? Ebben az is közrejátszhatott, hogy Mária szülei 1815 táján Maglódra költöztek. Legutóbbi tanulmányunkban még azt írtuk, hogy édesapja 1814 után elhagyva a fővárost, néhány évig — eddig előttünk ismeretlen helyen — letelepedett. Legújabb adataink szerint ez a hiányzó láncszem is megkerült. Említett Ádám nevű fiúk a cinkotai halotti anyakönyv bejegyzése szerint Maglódon született, életkorából következtetve 1816—1817- ben. Igaz ugyan, hogy a maglódi anyakönyvben ennek nyomát sem találtuk, viszont több példával bizonyítani tudnánk, hogy egy-egy bejegyzés kifelejtődött a jó öreg matrikulákból. Az általunk forgatottakban találkoztunk ilyen esetekkel.

Így magyarázatot kapunk egyben arra, hogy miért nem ment Mária Tarosára; inkább szülei közelségében maradva, elszegődött Martiny lelkész házához. A parochián két apró gyermek mellett akad dolga bőven. Minden bevásárlást ő végez. Így kerül el a mészárszékbe gyakorta húsért, ahol egy székálló legénnyel, Perovics Istvánnal ismerkedik össze. Máriának a hagyomány szerint udvarolhatott eddig egy nyalka csizmadialegény, Lány Samú.

Evangélikus egyházak anyakönyvelnek adatai Petőfi őseiről

Most Petrovics István lesz vetélytársa. A régebbi 'udvarló elhidegül eddigi választottjától. Hamarosan megnősül, elvéve Petrovics Annát Péteriből. 1817. I. 14-én tartják esküvőjüket. Tanújuk az ottani lelkész, Esztergály Mihály felesége, özv. édesapja, Esztergály Ferenc ispán, akinek neje Hrúz György tanító testvére volt és Martiny Mihály maglódi lelkész felesége. A A tanúk személye rávilágít a házasságra lépők családjának megbecsült voltára. Lányiék- nak még ez év nov. 19-én gyermekük születik; Maglódon keresztelik.

Ennek a házasságkötésnek idején Hrúz Mária már nem tartózkodott a faluban. Pestre ment Weisz Tamás szappanoshoz cselédnek. Lány Samú házasságáról a hagyomány szerint ugyanis akkor szerzett tudomást, amikor egy év múlva visszatért Pestről. Az sem egyeztethető össze az anyakönyvi adatokkal, hogy akkor hagyta el Maglódot, amikor munkaadóját Kiskőrösre választották a gyülekezet élére. Martiny 1318 őszén foglalta el új helyét, akkor pedig Mária már Aszódra távozott szüleivel együtt s ott férjhez ment Petrovics Istvánhoz, szept. 16.án.

Végeredményben a maglódi és péteri anyakönyvek olyan következtetést engednek levonni, hogy Petőfi édesanyja a rokon tanító-nagybácsinál 1814—4815-ben. Martiny lelkésznél 1816 végéig tartózkodhatott.

A maglódi anyakönyvben találkozunk egy Pécelen lakó Hrúz család nevével is. Hrúz Sámuel csizmadia gyermekeit itt keresztelik 1819—1820-ban. Az apa azonos lehet azzal a Hrúz Sámuellel, aki 1845. II. 5-én özvegyen meghalt Do- monyban, 64 éves korában. A halotti bejegyzés szerint Páter községben, Nógrád megyében született. Közelebbi rokonságra nem találunk nyomokat, érdekes azonban, hogy a nevezett ugyancsak csizmadia mesterséget folytatott.

Hasonlóan nem tudja bizonyítani az anyakónyv a Mo- noron, Péteri n, Mendén, Gyömrőn, Vasadon élő Pet- rovicsok közelebbi kapcsolatát Petőfi édesapjának családjával. Lány Samú feleségének Péteriből elszármazott két testvére. Rákoskeresztúrra s ott találkozunk nevükkel.

Az életrajz-mozaikok összerakása Maglódon is tisztább kép kialakításához segített bennünket. Az adatok gyűjtését szinte a lapzárta órájáig végeztük, reméljük még újabbak is előkerülnek.

CINKOTA

A Petőfi-irodalom eddig is számon tartotta Cinkotát. Maga a költő" említi, hogy ott nyugszik egyik nagyapja, bár ő nem ismerte. Ott írja 1845- ben a Felhő és csillag című versét, anyai rokonának látogatása alkalmával. Oda viszi két év múlva szüleit rövid időre. A hagyomány azt tartotta. hogy Petrovics István székálló legénynek ládáját Hrúz Ádám cinkotai asztalos és bognár készítette 1815-ben.

Az anyakönyvi adatok hogyan tudják támogatni, kiegészíteni a fenti állításokat?

Öreg Hrúz János valóban Cinkotára költözött Aszódról 1818—1919 táján. Lánya, Éva 24 éves korában ment férjhez Benczúr Mátyáshoz, 1819. május 23-án. A vőlegény nem cinkotai származású; sem előtte, sem azután nem fordul elő családjának neve az ottani anyakönyvekben.

Minden bizonnyal ő is csizmadia mesterséget tanult. Nógrád megyében gyakran előfordul több anyakönyvben ez, a csizmadia mesterséget folytató' család neve. Benczúr

HÉTRÓE—HÉTRE

Teherhordozás

Gál. 6, 3.

Ha a bibliát, különösen az újszövetséget figyelmesen olvassuk, rájövünk, hogy Jézusnak két szeretett témaköre volt. Az egyikben Istenről mondta el tanításait, a másikban pedig az emberről.

Pál azt mondja, hogy egymás terhének hordozói legyünk. Vagyis vállaljunk részt a másik ember terheiből. Segítsük azt hordozni, álljunk a másik ember mellé, emeljük fel, ha elesik, szolgáljunk neki.

A földön élő embereket három nagy csoportba oszthatjuk. Az elsőben azok vannak, akik maguk hordják a terheiket. A másdikban azok, akik másokkal hordoztatják terheiket. A harmadikban pedig azok, akik segítik a másik ember terheit hordozni. És ezt nem kénytelenségből teszik, hanem önként. Mert erre Jézus élete példával tanított. Gondoljunk csak a lábmosás nagy jelenetére, amelyben arról van szó, hogy Jézus megmossa még Júdás lábát is!

Az önként vállalt segítő élet tölti be, igénk szerint, Jézusnak az emberről mondott törvényét. Jézus törvényének betöltése nem szavakból, hanem cselekvő, segítő szerétéiből áll.

Befejezésül Pál apostolnak egy másik igéjére hivatkozunk; 1, Kor. 9, 19-ben azt mondja Pál: „Magamat mindenki szolgájává tettem...” Fülöp Dezső

ii:i!iiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii:i)iiiuntiiiimiiiiiitm!iiuiiiiiiiii!iiiiiuiiiiiiiiiiiMuiiiiiiiiiiiiiiiiini!iaii>iiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiitM!|

NAPRÖLÍ—NAPRA

VASÄRNAP: ÉZSAIAS 49,3, EFEZUS 1,14. Krisztus Isten országának örököseivé tett bennünket. Isten országa nemcsak eljövendő valóság, hanem működik és hat most is közöttünk, Bizonyság erre a Szentlélek munkája. Róma 8, 18—23, Zsoltárok 119, 33—48.

HÉTFŐ: III. MÓZES 35,17, L KORINTUS 6,7. A felebarát szeretetének Jézusi parancsa éles ellentétben áll minden haraggal, civódással — még a pereskedéssel is. „Haragudjatok, ámde ne vétkezzetek, le ne menjen a nap a ti haragotokkal” Máté 3,1—12, I. Korintus 13, 8—13.

KEDD: I. MÓZES 18, 30, LUKÁCS 11, 8. Megbocsátásunk-* nak alapja az, hogy Isten is számtalanszor megbocsát nekünk minden bűnt és ellenszegülést. Nemcsak megbocsát, hanem minden kérésünket meg is hallgatja, s amit állhatatosan kérünk, azt meg is cselekszi. Filippi 1,12—21, L Korintus 14j 1—12:

SZERDA: ZSOLTÁROK 33,12, LUKÁCS 7,28. Keresztelő

János Isten követe volt. Krisztusról tett bizonyságot. De ő is ember volt, csalódott Jézusban. Nem értette meg, hogy Krisztus nem uralkodni jött ebbe a világba, hanem szolgálni^ azért, hogy életét váltságul adja sokakért; Ézsaiás 40,1—8,

I. Korintus 14,13—19.

CSÜTÖRTÖK: I. SÄMÜF.L 2,30, RÓMA 3,4. Csodálatos

az Isten kegyelme és hosszútűrése. Lázadunk ellene gonoszságunkkal, vétkeinkkel, — s Ö mindig jó hozzánk. Meg kell látnunk, hogy jóságával a megtérésre sarkall bennünket Apostolok cselekedetei 19,1—7, I. Korintus 14, 20—25;

PÉNTEK: ZOFÓNIAS 3,19, LUKACS 14,23. Isten mindenkit vár és hív az ő országába. Mi is a meghívottak közé tartozunk. Mégis késlekedünk meghallani és elfogadni Isten hívását. Ha ellenszegülünk is, Isten a kövekből is támaszthat követőket magának. Lukács 12, 49—53, I. Korintus 14, 26—40.

SZOMBAT: V. MÓZES 15,7, M.ÁTÉ . 5,7. Vegyük észre azokat, akik anyagi és lelki segítségünkre várnak; Vegyük észre őket, és cselekedjünk velük irgalmasan, hogy a számonkérés napján Isten ne vétkeink s .kasága szerint ítéljen, hanem az Ö irgalmassága szerint. János 10, 40—42, I. Korintu» 15, 1—7. Ruttkay Levente

Ádám romhányi csizmadia lánya házasságra lép Schutz Mihály csizmadiával 1806- ban. (Ösagárdi evangélikus anyakönyv.) Másik fiának, Benczúr Mihály rákoscsabai molnárnak 1817-ben keresztelték gyermekét Rákoskeresztúron. (Rákoskeresztúri evangélikus anyakönyv.)

Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a fesorolt iparos családból származott Hrúz Éva férje. Házasságuk rövid életű. 1820-ban gyermekük születik s még aznap meghal; alig néhány hónap múlva az apa is követte sírba a fiát. Özvegyen hagyott felesége előbb Pencen Kosztolányi Imre ügyvéd, nyugalmazott táblabíró házvezetőnője, majd 1847-ben Faska Samú aszódi csizmadia felesége lesz.

öreg Hrúz Jánosnak ugyanebben az időben második feleségétől született harmadik, egyben utolsó gyermeke: Erzsébet, aki azonban a következő esztendőben meghalt. Az apa hat év múlva, 1827. szeptember 14-én ugyancsak távozik az élők sorából, 66 éves korában.

A költő valóban nem ismerhette anyai nagyapját, ekkor, bár négyéves elmúlt, a távoli Kiskunfélegyházán lakva, sohasem látogathatta meg szüleivel együtt. Hrúz János özvegye, Brhely Éva 1836- ban, 58 éves korában távozott el az élők sorából.

Ifjabb Hrúz János Cinko- tán. Ádám Budán és Csömörön is lakott. Hosszú vándorlásuk után végleges megtelepedésük helye lett ez a Pest közeli, jobb megélhetést biztosító falu. Gyermekeik itt mennek férjhez s leszárma- zóik ma a közeli Kerepesen és Nagytarcsán élnek. Mindezeket sok anyakönyvi bejegyzés igazolja, amit ezen á helyen nem áll módunkban felsorolni.

Petőfi szívesen felkereste többször cinkotai rokonait. 1845-ben tett rövid látogatásának emlékét őrzi az idézett vers. Hrúz Zsuzsanna szemében láthatta örömkönnyeiben a csillagot.

Két év múlva öreg szüleit Pestről néhány hónapra cinkotai rokonaihoz költözteti Cinkotára került a költő halála után édesapjának ván- dorládája, kegyelettel őrizte Hrúz Ádám családja. Innern eredt az a téves következtetés és hagyomány, hogy azt ő készítette egykor a domo- nyi székálló legénynek. Merő tévedés, hiszen két évvel később született, mint a láda készült. A családi hagyománynak az anyakönyvek annyiban adnak igazat, hogy Hrúz Ádám „faragó” bognár és kerékgyártó mesterséget folytatott, érthetett az asztalossághoz. A váci bognárok céhébe 1852-ben vették fel;

A cinkotai anyakönyvben Hrúz György tanítónak nevével ugyancsak találkozunk. Itt kötött házasságot másodszor mint rákoskeresztúri lakos, elvette Daxner Rebekát feleségül, 1804. január 8-án. (Rákoskeresztúr, Csík-Tarcsa ebben az időben Cinkota fP liája volt.)

Előbbiekben említettük, hogy Hrúz György Rákoskeresztúrról Maglódra került, azután pedig 1822-ben Csík-Tarcsára preceptori (tanítói) minőségben működik. Ne csodálkozzunk, hogy annyit változtatta helyét; abban az időben elég gyakori jelenség. Tanítók, lelkészek alig maradnak néhány évet egy-egy faluban. Hrúz .Mária munkaadója, később gyermekének keresztelő lelkésze, Martiny Mihály Acsa- kürtőn. Ácsán, Maglódon, Cinkotán, Albertirsán működött.

Hrúz György tanító második felesége 1825. .február 5-én meghalt Csík-Tarcsán, 63 éves korában. Megözvegyült, elaggott, most már valóban munkaképtelen, öreg tanító Pestre költözött s ott fejezte be hosszú életét.

Cinkotán találkozunk az

anyakönyvben egyéb Petro- vics-család nevével, ezek

Rákosszentmihályon, Rákospalotán, Szentlőrincen éltek.

Petőfivel való rokonság

lehetőségére itt ugyancsak nem térhetünk ki helyszűke miatt ebben a tanulmányban.

(Folytatjuk)

Jakus Lajos

a

*