Evangélikus Élet, 1963 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1963-06-09 / 23. szám

Egy as Isten 5 Móz 6,4—7 Szentháromság vasárnapján különös hangsúly esik az egyetemes keresztyénig egyik legdöntőbb hittételére: mi Is- Lenben, mint Atya, Fiú, Szentlélek-Istenben hiszünk. így éne­keljük az ősi egyházzal együtt a Szentháromságot magasztaló himnuszt: „Téged Űristen az igaz hitben áldunk, magaszta­lunk, Atya, Fiúnak s Szentléleknek vallunk.” Isten maga állt elénk háromságában — egységében. Szentháromság ünnepe az isteni egység ünnepe. 1. A mai vasárnap igéjének első üzenete: „Az Űr, a mi Istenünk, egy Űr!”. Szentháromság! — az Atya, Fiú, Szentlé- lek-Isten megfoghatatlan örök valósága! Emberi ész, bölcses­ség nem tud belehatolni ebbe a titokba. Ne is boncolgassuk, hanem inkább örömmel lássuk meg e háromságos Isten te­remtő, gondviselő és megváltó cselekedeteit, melyekről olyan boldogan szólt Izrael gyülekezete és az ősi keresztyén egyház egyaránt. De ez az ige arról is bizonyságot tesz, hogy Isten — egyet­len Isten. Nem egy a sok közül, hanem a világ egyedüli TJra. Ez a hitvallás különít el minket a világ összes többi vallásától. Nincs több Isten, csak Ö, a Szentháromság Űristen. Minden más istenség valóban csak az ember gondolatának a teremt­ménye. Ezt az egyedüli Istent kell gyülekezetének megvallania minden időben, amint tette ezt Izrael népe is a történelem­ben, amíg hűséges volt a magát kinyilatkoztató Istenhez. A mi szolgálatunk, hogy erről az igazságról bizonyságot tegyünk szóval és élettel. , 2. Igénk második üzenete pedig az, hogy ennek a Szenthá­romság egy Istennek igénye van ránk. Igénye, éspedig, éppen azért, mert Ö a mi teremtőnk, gondviselőnk és megváltónk. Igényét törvény formájában közölte népével, amelynek rövid foglalata a tízparancsolat. Most pedig igénkben akaratát egy mondatban, a szeretet parancsolatában foglalja össze: „Sze­resd az Urat a te Istenedet...” Isten s&eretetünket igényli. S valóban, Isten mindenkori gyülekezete csak a bizodalmas sze­retet és istenfélelem magatartásában élhet. Az apostol ezt így mondja: „Szeressük őt, mert ő előbb szeretett minket!” , Ez az igény emlékeztet minket alapbűnünkre: Nem tud­juk Istent mindennél jobban félni, szeretni, nem tudunk benne mindennél jobban bízni. Nem tőle várunk minden jót, nem hozzá menekülünk minden bajban, hanem hamis istenképet alkotunk és azokat szeretjük. Legfőképp a Mammon-istent és társait. Ez az igény naponként választás elé állít: tudunk-e dön­teni egész szívvel Isten mellett? Szívünk bizodalmas szerete­teken tudjuk-e cselekedni Isten akaratát, törvényét? Szerete- fünk,ugyanis itt mutatkozik meg. „A szív teljességéből szól a száj. Ami szívünkben van, az kerül ajkunkra, az mozgatja tabunkat, kezünket a jó útra, a jó cselekvésére. Végül int bennünket az ige, hogy amit a Szentháromság 9gy Istenről tudunk, amit tőle nyeltünk —- gyakoroljuk ab- ban magunkat. Engedjük, hogy a ma is-,munkálkodó Szentlé­lek elvegezze bennünk megszentelő munkáját. Hadd lássák meg rajtunk, hogy Isten gyermekei vagyunk, hogy belőle és erte elünk. így szolgáljunk, így dicsőítsük és áldjuk a Szent- háromság Isten imádandó, örök, nagy nevét. Bárdossy Tibor EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő; D* dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztős ég és kiadóhivatal: Budapest, vni. Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—VIII. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott INDEX 25211 632744/2 — Zrínyi Nyomda, Bp. Felelős: Bolgár ímre igazgató ÜJ NYUGAT-EURÓPAI ORTHODOX EXARCHA (Moszkva) Alexius patriar­cha, az orosz orthodox egyház feje, elfogadta Mgr. Nikolas- nak, Nyugat-Európa exarchá- jának felmentési kérelmét. Utódjául Mgr. Antoinet, Sour- gouge érsekét nevezte ki. — A moszkvai patriarchátus to­vábbi tájékoztatása szerint az orosz orthodox egyház új dio- cézis alapítását is tervezi, mely Nagy-Britanniát és Írországot foglalja magában és a nyugat­európai exarchátus része lesz. HÍREK — Szentháromság ünnepén I uz oltárterítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Jn 17, 6—11; szószéki igéje: V. Móz 6, 4—7. Délután szabadon vá­lasztott ige. * — NÓGRÁDI EGYHÁZME­GYE. A szécsényi lelkészi hi­vatalban megtartott szavazat­bontó bizottsági ülésen meg­állapítást nyert, hogy az egy­házmegye gyülekezetei újabb hatéves ciklusra GARTAI Ist­ván kisterenyei lelkészt vá­lasztották az egyházmegye es­peresévé és dr. Krepuska Ist­ván budapesti orvosprofesszort az egyházmegye felügyelőjévé. * — ABAŰJSZÁNTÓ. A her- nádbüdi leányegyház öt évvel ezelőtt felszentelt temploma számára Fieder János presbi­ter és családja az elhunyt szü­lők emlékére zöld selyem ol­tár-, keresztelő- és szószekte- rítő készletet adományozott. A kis szórványgyülekezet tagjai most lelkes és áldozatos mun­kával azon fáradoznak, hogy az időközben beszerzett két acélharang számára tető alá hozzák a haranglábat. * — HALÁLOZÁS. Id. Takács László, MÁV alkalmazott, hosszú szenvedés után 60. élet­évében az Űrban elhunyt, Acsádon. Május 26-án temet­ték el nagy részvét mellett. „Kezedre bízom lelkemet, Te váltasz meg engemet, óh Uram, hűséges Isten” (Zsolt 31, 6 ). — Hermann József, a kecs­keméti egyházközség m. fel­ügyelője, ny. igazgató-tanító 66 éves korában hirtelen el­hunyt 1963. május 25-én. A gyülekezet önzetlen, szerény, szolgálatkész felügyelőjét má­jus 28-án nagy részvét mellett teínették el. — BUNDÁK IRHÁK átszabása, tisztítása, festése, somogyi szűcs­nél, Bp. V. Kossuth Lajos u. 1. líl!i:i!M!l!lll!ll!llilílll!lllllllllll:llllll|[||||lll!lll!llllllllllll!l!lllll!il A FRANCIA PROTES­TÁNSOK KÉPVISELŐI A SZOVJETUNIÓBAN Az orosz ortodox egyház moszkvai patriarchátusa meg­hívta a franciaországi Protes­táns Egyházszövetséget, küld­jön látogatócsoportot a Szov­jetunióba. A látogatást június közepére tervezik. Az ortodox és az evangélikus egyházi fér­fiak küldöttsége az elmúlt év­ben a francia egyházakat lá­togatta meg. ALBERT SCHWEITZER LAMBARENÉBEN MARAD Ötven éve annak, hogy dr. Albert Schweitzer Lamberené- be érkezett. Ebből az alkalom­ból külön emlékbélyeget adtak ki. A bélyeg első eladási nap­ján Lambarenében Schweitzer kijelentette barátai előtt, hogy többé nem vállalkozik külföldi utakra, hanem élete hátralevő részét afrikai őserdő-kórházá­ban akarja eltölteni. Albert Schweitzer most 88 éves „A PISZKOS BIBLIÁK EGYHAZAI” A protestáns egyházak egész Latin-Amerikában erősen gya­rapodnak. „A piszkos bibliák egyházai”-ként ismerik őket, mert a gyülekezeti tagok szor­galmasan olvassák bibliájukat és gyakran piszkos ujjakkal kísérik az egyes sorokat. A bibliai könyvek utáni fokozó­dó igény állandó problémát jelent Dél-Amerikában a bib­liatársaságoknak. Braziliában a nyomdagépek megszakítás nélkül, három műszakban dol­goznak, tehát nem állnak le sem éjjel, sem nappal. A ka­nadai bibliatársulat, amely a dél-amerikai bibliaművek véd­nöke, jelentős segítséget nyújt a biblia kinyomtatásához és terjesztéséhez. illl|l|llllll!l!lllilllllllllllllllllll!l!lllll!fllíllllllllll!lilíl!l!l'l!iil!líl:ll ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1963. június 9-én Deák tér de. 9. (úrv) Hafenscher Károly de. 11. (úrv) dr. Kékén András du. 5. dr. Kékén András du. 6. Szeretetvendégség: Trajtler Gábor Fasor de. fél 10. de. 11. du. 6. Harmati Béla Dózsa György út de. fél 10. Harmati Béla Üllői út 24. de. fél 11. Grünvalszky Károly Karácsony Sándor u. de. 9. Grün­valszky Károly Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 12. Grünvalszky Károly Thaly Kálmán u. de.' 10. Szirmai Zoltán de. 11. Rédey Pál du. 6. Szeretet­vendégség : Muncz Frigyes Kőbá­nya de. 10. Takács József du. 5. Szeretetvendégség; Grünvalszky Károly Utász u. de. 9. Takács Jó­zsef Vajda Péter u. de. fél 12. Ta­kács József Zugló de. 11. Boros Károly Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Bo­ros Károly Fóti út 'de. 11. Káposzta Lajos Váci út de. 8. Káposzta La­jos Frangepán u. de. fél 9. Gádor András Üjpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Soroksár-újte- lep de. fél 9. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota nagy­templom de. 10. Rákospalota kis- templom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sas­halom de. 9. Karner Ágoston Rá­koscsaba de. 9. Békés József Rá- kosliegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3. Bécsikapu tér de. 9. Várady La­jos de'. 11. Nagy István este 7. Nagy István Torockó tér de. fél 9. Nagy István Óbuda de. 9. Vá­mos József de. 10. (úrv) Fülöp De­zső du. 5. Vámos József XII. Tar- csay Vilmos u. de. 9. Csengődy László de. 11. Csengődv László Pesthidegkut de. fél 11. Ruttkay Elemér Diana út de. fél 9. Rutt­kay Elemér Kelenföld de. 8. (úrv) Uzon László de. 11. (úrv) Uzon László du. 6. Zenés áhitat: várady Lájos Németvölgyi út de. 9. dr. Rezessy Zoltán Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. du. 7. HÉTRŐL—HÉTRE Dicsőséges Szentháromság Ézsaiás 6,3 Szentháromság vasárnapja és hete érkezett el. Az egyházi esztendőben e vasárnapon a Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek Isten teljes dicsősége tárul fel előttünk, amint éget és földet, örökkévalóságot és időt átölel felmérhetetlen kegyeld mével és dicsőségével. Mi egyebet mondhat e napokban a hivő szív, mint amit az angyal mondott: „Szent, szent, szent a Seregek Ura! Teljes mind a széles föld az Ö dicsőségével!” * Most látjuk ■igazán, hogy ATYÁNK nekünk a szent Isten. Atyai sz_eretetéből végtelen és csodálatos világot teremteti földi gyermekei számára. Teremtő és gondviselő kegyelmének milliónyi áldásával árasztott el bennünket. Valóban Atyánk, mert csak égi Atya ajándékozhatja meg gyermekeit ily mara-r déktalan gazdagsággal. Akkor sem fordult el tőlünk, amikor mi hűtlenekké let­tünk és a bűn útjára tértünk. Szent FIÁT küldötte el hozzánk megváltó szeretedével és soha és semmivel meg nem érdemeld hető bűnbocsátó kegyelmével. Karácsony hozzánkjöttét, Nagy­péntek mérhetetlen áldozatát, Húsvét és a Mennybemenetel az új és örökélet bizonyságát hirdeti nekünk. Fia által kereste meg földi bűnös gyermekeit és ölelte a szent Isten magához tékozló fiait. És azóta sem fáradt meg, hogy pünkösdi Szentleikével hívjon, gyűjtsön, megvilágítson és megszenteljen bennünket az örök élet örökségére. A SZENTLÉLEK vési szívünkbe ígér jét, adja a bűnbocsánatát, a feltámadás és az örök élet hitét és reménységét. Ezért oldassák, magasztaltassék a SZENTHÁROMSÁGs ATYA, FIÜ és SZENTLÉLEK ISTEN és örvendezve zengjük mi is állandóan: „Szent, szent, szent a Seregek Ura! Teljes mind a széles föld az Ö dicsőségével!” Ámen. Novak Elek N APR Ö £—NAPRA VASÁRNAP: ZSOLT. 71, 16; LK. 10, 17. Isten a szeretet tét* teivel ajándékoz meg minket. Ez az Ö atyai szívének gondvise­lése.— Róm. 11, 33—36; Zsolt. 145; HÉTFŐ: ÉS. 61, 1; MRK. 1, 10. — Isten szeretetének tettei közé tartozik, hogy Szentjeikével vezet minket a jó és igaz úton. V. Móz. 6, 4—13; I. Móz. 3, 14—24. (Róm. 5, 15) KEDD: II. MÖZ. 19, 6: ZSID. 13, 12. — Isten szeretetének tettei közé tartozik, hogy nekürtk ajándékozza a Krisztusban kapott megváltás ajándékait. Miénk lehet Isten Fiának győzel­me a bűn és a halál felett, hogy Isten fiai legyünk. — Kol. % 1—9; Móz. 4, 1—16; (I. Jn, 3, 14—15) SZERDA: DÁN. 9, 9; LK. 15, 20. — Isten szeretetének tettei közé tartozik, hogy irgalmas hozzánk és bocsánatot ad, hogy megtisztulva megindulhassunk szeretetének útján. — Ef. 4, 1—6; I, Móz. 6, 5—22. (Zsid. 11, 7) CSÜTÖRTÖK: ESDR. 9, 6; LK. 15, 21. — Isten szeretetének tettei közé tartozik, hogy bűnbánatra indít. A bűn betegségéből a bűnbánat a gyógyulás útja. — I. Tim. 3, 14—16; I. Móz. 7, 11— 24. (Gál. 6, 7—8) PÉNTEK: ZSOLT. 119, 5; MT. 3, 16. — Isten szeretetének tettei közé tartozik, hogy Isten Igéjében mindennap megszólít, tanít és tanácsol a szolgálat és a kapott szeretet továbbadásának útjára. — Ef. 1, 3—14; I. Móz. 8, 1—19. (Róm. 5, 3—5/a) SZOMBAT: ZSOLT. 107, 23, 24, 32; AP. CSEL. 27, 44. — Isten tettei közé tartozik, hogy hálára indít. A hit hálájára Isten iránt és a hit kicsorduló hálájára az emberek iránt. Isten cse­lekvő szeretetéből így lesz cselekvővé az én szeretetem is, ame­lyikből öröm, békesség és élet lehet mindenki számára. Jn. 5, 17—23; I. Móz. 8, 20. 9, 17. (Róm. 9, 31—32) f. 1. f!i!l!lllll!!!ll!!lll!lil!l!lilll!);|i|||!lilllIIWIiilllllllilllll!llllllllll||l!l|l!!!l!|li!l!l!|||!lllllll||l!|!lll!|!llll|)lillilllllMll!l!lll!l!lllllil!llliI!l'l!lllíl!lillfl!lllll!lilllllllilil I l.ll.l 1.1.1:1.111 lllllill I Ilii i,|.l!lililil!llhl!lllllililil!l!i‘l!l;l1!M Iflilimilllllll 1.1:1 lllllili IHIII lílllíl I 11« I H-I.l.l.l,l-I,lilil,lil!l.l IMiMilül H'H!fl,|llll!lil!IM^ Szláv Keresztyénség - szemben a germánosítással Ezévben ünnepük Csehországban és Szlo­vákiában 1100, évfordulóját annak a jelen­tős eseménynek, hogy a szláv-apostolok Kons- tantin-Cyrill és fivére, Methodius, területü­kön megkezdték működésüket. Érkeztek ugyan már előttük misszionáriusok és papok Nyu­gatról, Görögországból és Itáliából, azoknak azonban nem sikerült létrehozniok egyházi szervezetet. A keresztyénné-tevés leple alatt a IX. században állandó katonai 'nyomást gyakoroltak e területekre a franco-germánok. Nagy szerepet játszott ebben a latin szelle­miség is. Rostislav nagymorva fejedelem végül is III. Mihály" bizánci császárhoz for­dult azzal a kéréssel, küldjön szláv papokat a keresztyénség hirdetésire. Ez békelépés volt. Hasonló kérést már korábban is intézett Rostislav a római püspökhöz, aki azonban ezt figyelemre sem méltatta. A konstantinápolyi patriarcha választása Konstantin és Methodius fivérekre esett, akik a kazárok közötti misszióban (jelenlegi Dél- oroszország) már megbizonyították alkalmas­ságukat. Atyjuk magásállású államtitkár volt Macedóniában, anyjuk pedig szláv szárma­zású volt. A két fiú magas kiképzésben ré­szesült. Konstantin beszédművészetéért a „filozófus” nevet kapta, fivére pedig állami ténykedése és törvényismerete révén volt híres. , SZLÁV IRODALMI NYELV Morvaországba utazásukat alapos felkészü­lés előzte meg. Amikor a bizánci császár missziós útra hívta el őket, a fivérek előtt világos volt, hogy a szlávok a, keresztyénsé- get csak akkor fogják felvenni, ha azt nékik szláv nyelven hirdetik. E célból alkotta meg Konstantin a görög nagybetűkből — amelye­ket saját betűivel kiegészített a szláv nyelv követelményének megfelelően — azt az írást, amelyet aztán később alkalmaztak. így vált lehetővé a Szentírásnak és görög rítusú liturgikus könyveknek a lefordítása. Így lett a két apostol a szláv irodalom megalapítója. A Methód-féle bibliafordítás, amely ugyan­csak kettőjük által megállapított nyelvtanon alapult, szintén klasszikus alkotás. A bizánci misszióval egyidejűleg művészek, ikon-készítők, építészek és kézművesek is érkeztek Nagymorvaországba. ahol gazdag keresztyén-kulturális munkálkodás indult meg. Sikeresen haladt előre a keresztyén misszió ügye, mert szláv nyelven prédikál­tak és szláv istentiszteleteket tartottak, amelyeken keleti szokás szerint az egybegyült nép tevőlegesen vett részt. A két s?láv-apos- tol erős egyházi szervezetet létesített, úgy­szintén teológiai kiképzést nyújtott, úgy, hogy négy hónap elteltével már fel voltak készítve első munkatársaik. Lefordították a törvény­kánont s ezzel az ország jogrendhez jutott. Speciális missziói gyülekezeteket létesítettek, Dél-Morvaországban a régiségtani ásatások (Mikulcice, Pohansko, Staré Mesto stb.) bizánci típusban épült nagymorva épületeket tártak fel, amelyek a nagymorva nép magas építőművészetéről tesznek tanúbizonyságot. Nagy városalapítások történtek, nem egy esetben száz hektáron, ami az akkori Párisi (18 hektár) messze felülmúlta. , Konstantin és Methodius 863-ban (illetve 864-ben) érkeztek Morvaországba és mentek már 867-ben lelkészjelöltjeikkel Konstanti- nápolyba, hogy ott azok a pappá szentelés­ben részesüljenek. Amikor később Velencé­ben is állomáshelyet létesítettek, a római püspök meghívta őket Rómába. Itt a szláv ritus megerősítést kapott. Római tartózkodá­suk idején, közvetlenül azután, hogy a nagy szerzetesi fogadalmat (az ún. schemát) letet­ték, mely alkalommal Konstantin a Cyrill nevet kapta, Cyrill váratlanul meghalt. Fi­vére, Methodius, azonban tovább működött és nemsokkal ezután a megújított syrmiumi metropolia érsekévé szentelték. Ez az érsek­ség magába foglalta a Nagymorva és a pan­non iái (jelenleg Magyarország) országokat. Az érsekség székhelye Morvaország volt. Ezidőben azonban Morvaországban politi­kai forrongás tört ki Rostislav unokaöccse, egy bizonyos Szvatopluk árulása folytán, aki a frank-germán feudális nagyurak oldalára állt. Rostislavot magát bebörtönözték és meg­vakították; fogságban halt meg ismeretlen helyen. A syrmiumi metropolia létesítésével a csehországi egyházterület a germán püspök befolyása alá került. A frank-germán befo­lyással kapcsolatban Methodius érseket a bajor episkopatus három éveh át egy kolos­torba záratta, míg végül a római püspök közbeavatkozására visszanyerte szabadságát. A görög-szláv ritust azonban a pápa már korábban írásban eltiltotta. Methodius azon­ban ennek, a már másodszor bekövetkezett tilalomnak, amely eltiltotta a szláv istentisz­teleteket és a keleti egyházi szabályzatot — nem engedelmeskedett. Most óriási nehézsé­gek keletkeztek. Ezek a nehézségek a nyitrai püspök, Wiching nevéhez fűződnek, akit a pápa szentelt fel. Ez nagy ellenlábasa volt a görög egyháznak, aki épúgy mint Szvatopluk fejedelem, semmiféle megértést nem mutatott a szláv egyházzal szemben, Methodius sürgősen és erőteljesen meg­kezdte egy önálló morva-pannon érsekség megszervezését. Szlávnyelvű szabályzatában állandóan szem előtt tartotta egyházának sajátos körülményeit, szükségleteit és a további fejlődéséhez szükséges előfeltétele­ket. Bazilius császár meghívására 882-ben Met­hodius mégegyszer látogatást tett Konstanti­nápolyban, ahol az állam és az egyház meg­erősítette eddigi tevékenységét és a bizánci­keleti típusú morva egyház önállóságát. Ez volt működése csúcspontja. 885. április 6-án meghalt az érsek. VI. István pápa Szvatopluk fejedelemnek elküldte rendeletét, amelyben Wichinget nevezte ki utódul Az elhunyt Methodiust elítélték, a görög-szláv istentisz­teleteket megszüntették, az egyházi szabály­zatot eltiltották, követőit kiközösítették és az országból elűzték. Így a keleti-típusú egyhá- ziasságot Morvaországban eltörölték s ezzel együttjárt az irodalmi emlékek és egyházi épületek megsemmisítése is. ERŐSZAKOS LIKVIDÁLÁS A keleti egyházak kánonjogi hatásköre ér­telmében azonban nem szűnt meg a morva egyház önállósága, annak „archiepiskopiája”, és ezt később sem adták fel soha. Az ország nyugati részében, Csehországban ezzel szem­ben állt a harc az egyház latin és görög- szláv rítusa között még a XV. században is, amint azt a Sazava melletti szláv kolostor fenállása bizonyítja. Csehországban éltek az első cseh szentek, akiknek a szent voltát az orthodox egyházban rögtön haláluk után elismerték: Vencel, Ludmilla, Ivan és Saza- vai Prokop. Csehországban csak az 1054-i nagy egyházszakadás után rendeződött a ke­lettel való viszony. Így kapta meg például a sazavai kolostor is csak ebben az időben az ismert kievi „Lavra”-tól szent Boris és Gled relikviáinak egy részét. Ezeket a szenteket az 1054. évi schizma után kanonizálták. Methodius érseknek az országból elűzött tanítványai Délen és Keleten meghonosítot­ták a szláv egyházat és a szláv kultúrát. így keletkeztek a jélenlegi orthodox egyházak Bulgáriában, Szerbiában és részben Ukrajná­ban. Cyrill-Konstantinus és Methodius, a két fivér, nemcsak mint egyházi férfiú és szláv- apostol, hanem mint a szláv írásmód iroda­lom, kultúra és irodalmi nyelv megalapító­ja is figyelemre méltó. A keresztyén egyhái egy békeszerető típusának képviselői ők. Az ő békeszolgálatuk szellemében kell ma is minden keresztyénnek Krisztus követségében járnia.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents