Evangélikus Élet, 1963 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-06 / 1. szám

Világosságul adtalak Ézsaiás 49, 1—6. Hajnal hasadtával tűnik a sötét, hajnal jöttével terjed az éltető, az utat mutató fény. Amikor a nap egyre magasabban hág égi vándorútján, hogy mindenki láthassa pompásan ara­nyos, fenségesen lenyűgöző korongját. Vízkereszt ünnepén ez a mindennapos, de ugyanakkor mégis felejthetetlen kép, szimbólum prédikál a Megváltóról: Jézus Krisztusról. Jézus Krisztusról, akinek jöttét már évszázadok­kal előtte megsejtették a derengő hajnal fényében Isten ke­gyes emberei, a gyülekezet hűséges tagjai s kinek megszület- tével világosság támadt Isten népére, az egész világra. Azóta az Ö világosságában jár az egyház — ha igazi egy­ház — s a gyülekezet — ha hűséges. Az ö világosságában jár, Tőle kapja a szeretet melegét, földi vándorútjának minden sugarát. Tőle kapja, mert maga a múlhatatlan, az örök Vilá­gosság, a nélkülözhetetlen fény. A füvek, a fák, az egész természet hálás az éltető nap­fényért. Arcukat fordítják feléje s viszonzásképpen ezer színű virágokat, ízletes, tápláló gyümölcsöket adnak — az ember­nek. Igen, az embernek, mert a Napnak semmit sem lehet visszaadni, hanem mindig csak kapni. S így cselekszik a ke­resztyén egyház, gyülekezet is. Megváltójának a Világossá­gért, az éltető szeretetért semmit vissza nem adhat. De ott él mellette az egész világ, sok-sok ember, akiknek számára, hálából, maga is fény lehet a Fényből, szeretet a Szerétéiből. V. 01 i I i:l Hü II I I!) I lim 11111:11 I l i 1111.111I I l'Wi! 111II111 Ili ÜUJ11111111111 lllill l l l'l 11 ü I i I i i ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1963. január 6-án Deák tér de. 9. (úrv) dr. Kékén András de. 11. (úrv) Haíenscher Károly du. 6. Trajtler Gábor Fa­sor de. fél 10. Koren Emil de. 11. Harmati Béla du. 6. Harmati Béla Dózsa György út de. fél 10. Har­mati Béla Üllői út 24. de. fél 11. Grünvalszky Károly Karácsony Sándor u% de. 9. Grünvalszky Ká­roly Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlo­vák) dr. Szilády Jenő de. 12. Grün­valszky Károly Thaly Kálmán u. de. 10. Szirmai Zoltán de. 11. (úrv) Rédey Pál du. 6. Szirmai Zoltán Kőbánya de. 10. Veöreös Imre Utász u. de. 9. Takács József vaj­da Péter u. de. fél 12. Takács Jó­zsef Zugló de. 11. Szabó István Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Szabó Ist­ván Fóti út de. 11. Váci út de. 8. Frangepán u. de. fél 9. Üjpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 30. Soroksár újtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kál­mán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kistemplom du. 3. Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákosszentmihály de. fél 11. Kar­ner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Bé­kés József Rákoshegy de. 9. Rá­kosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11 .du. fél 3. Bécsikaputér de. 9. (úrv) Csen- gődy László de. 11. (úrv) Schreiner Vilmos du. 7. Károlyi Erzsébet Torockó tér de. fél 9. Schreiner Vilmos Óbuda de. 9. Vámos József de. 10. Fülöp Dezső du. 5. Vámos József XII. Tarcsay Vilmos u, de. 9. Zoltai Gyula de. 11. Zoltai Gyula du. fél 7. Kőszegi Tamás Pesthidegkut de. fél 11. Ruttkay Elemér Budakeszi de. 8. Kőszegi Tamás Kelenföld de. 8. dr. Rezes- sy Zoltán de. 11. dr. Rezessy Zol­tán du. 6. Uzon László Németvöl­gyi út de. 9. Uzon László Kelen- völgy de. 9. Visontai Róbert Bu­dafok de. 11. Visontai Róbert Nagytétény du. 3. Visontai Róbert Albertfalva de. 7. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. Mezősi György. HÍREK — LELKÉSZVIZSGA. Az Északi Evangélikus Egyház- kerület Lelkészképesítő Bi­zottsága előtt D. dr. Vető Lajos püspök elnökletével lelkészvizsga folyt le 1962. december 19-én. A vizsgán Reuss András soproni segéd­lelkész kiváló, Gyarmathy Dezső rudabányai és Szűcs Kálmán téti segédlelkész jó eredménnyel felelt meg. — ALBERT J. LUTHULI-t, a közismert Béke-Nobel-díjas dél-afrikai keresztyén szemé­lyiséget választották meg a Glasgow-i (Skócia) egyetem rektorává. Luthuli ismételten síkraszállt a dél-afrikai kor­mány fajüldöző politikája el­len, s ezért különféle üldözte­tésekben részesült, a rektor­választásnál 1271 szavazatot kapott. Négyszázzal többet, mint a közvetlenül utána kö­vetkező jelölt, a skót nemzeti­párt elnöke, Robert D. Mc­Intyre. — EGYIPTOM. VI. Kyrill alexandriai patriarcha felhí­vással fordult Egyiptom, Szu­dán, Etiópia és az egész afri­kai kontinens valamennyi kopt gyülekezetéhez, hogy a világbéke megőrzéséért három imanapot tartsanak. A pat­riarcha felhívta az államok vezetőit, legyenek tudatában súlyos felelősségüknek és min­den rendelkezésükre álló erő­vel akadályozzák meg egy atomháború katasztrófáját. — „SZÓSZÉKCSERESzo­katlan — legalábbis Ameriká­ban — szószékcseréről értesül­tünk. Cansas City és Des Moi­nes négy methodista gyüleke­zetében két fekete és két fe­hér lelkész szolgálati helyei cserélt. Az első három hét után elhatározták, hogy to­vábbra is egymás gyülekeze­tében szolgálnak és hogy a cserét munkatársaikra is ki­terjesztik. Az a céljuk, hogy enyhítsék, elsősorban a gyüle­kezetben, ez emberek faj sze­rinti megkülönböztetését. il 111111 IMIIN Ili!!] II IIIIMMI Irr! HMM H Iái I'M 1 i 11 i I TO 11111111 III 11111 111 11 It 11WI i Illi 11IIIII11! 11 III 11IMIIMHIIII Hl! HM M 1.1 Ilii, „A prédikátor" Sinciar Lewis Nobel-díjas amerikai író neve ismert a magyar olvasóközönség előtt is. Több nagysikerű regénye magyarul is megjelent. Most egy olyan művéről szólunk, amely az elmúlt napokban je­lent meg újra és zsámunkra, keresztyének számára különö­sen is figyelemre méltó... Az Elmer Gantry című re­gény rövid tartalma: Elmer Gantry egy kis baptista sze­mináriumból indul el, hogy eljusson a methodista püspöki székbe. Ami viszont az elindu­lás és a cél között van, az a döntő. És erről az útról ka­punk a regény sorain keresz­tül élesen megfogalmazott ké­pet. Vajon torzkép ez csupán? Vagy talán az amerikai egy­házak életének a valósága van kissé túlrajzolva? Minden­esetre nem csabad csak torz­képre gondolnunk, amikor megpihenünk ennek a regény­nek a meseszövésében. Igaz, nekünk nem valami meg­nyugtató olvasmány Sinciar Lewisnek ez a regénye. Mert a regény olvasásakor el kell gondolkoznunk: vajon a mi egyházunkban, a mi viszo­nyaink között soha nem volt hasonló kísértés!? Elmer Gantry, a prédikátor ,,sohasem mondott semmi fon­tosat, de mindig zengő hangon beszélt”, hogy saját hangjában elgyönyörködjék. Mindennél fontosabbá vált számára a be­széd. Bár Istenről prédikált, de nem az Istenért, hanem ma­gáért a bszédért. Szeretett so­kat és szépen beszélni. Él­vezte a beszéd csengését, sze­retett „okosat” mondani. Az író vádat emel a csak beszélő, szónokló egyház ellen. Az „okosat” és „szépet” be­szélő egyház nyilvánvalóan hasonló ezekhez az elmer- gantryk-hez. Ma is hányszor kóstolunk bele a szónoklat, a beszéd bűvös italába, hogy an­nak mámorában elveszítsük szemünk elől a célt: Isten igéjének a hirdetését. Sinciar Lewis regénye le­leplez. Bepillantást nyerhe­tünk az amerikai (és csak az amerikai!?) egyházi élet ku­lisszatitkaiba, ahol nem Istent szolgálják, hanem a „húsos- fazekak” körül folyik a harc. Elmer Gantry, hogy célját el­érje, nem vetett meg semmi­féle segítséget. Az anyagiakat különösképpen nem. Még ak­kor sem, ha cselekedetével egy másik „egyházon” üt egy jót. „A cél szentesíti az eszközt” — fogalmazhatjuk meg Elmer Gantry ügyszeretetét! A prédikátornak vérévé vá­lik a képmutatás és sokszor már komolyan hiszi, hogy jó és okos dolog az, amit mű­vel Bűnéből „istent” formál. És ettől kezdve Elmer már nemcsak prédikál, hanem hisz is. A maga „istenében”. És ez a hit „felszabadította” őt a korlátok és követelések alól, amelyeket Isten állít követői elé. Az ilyen „egyházias” em­bereknek klaszszikus alakjai a bibliabeli farizeusok, akik bi­zonyosak voltak afelől, hogy ők és csak ők lehetnek Isten választott emberei. Ezért min­denre képesek voltak, ők let­tek a teljes jogú bírái és íté- lői koruk embereinek. Kései utódaik — lelkiismeretlenül küldtek máglyára becsületesen gondolkodó, embereket. A regényben is találkozunk ilyen „áldozattal”; Az egyik legszimpatikusabb alakja a re­génynek, Frank Shallard. Ez a becsületes ember kereső, kuta­tó lélek. Annyira becsületes, hogy még kételkedni is „mer”! És mi lesz a sorsa? Egy percig sem lehet kétséges. Aki kétel­kedni mer az egyetlen helyes és üdvös tanításban, annak pusztulnia kell. Meglincselik — amerikai módra. (Mintha az inkvizíció árnyéka kelne élet­re a XX. században!) Jogosan kérdezi az olvasó a regény végén: hát ez az egy­ház? Vagy: nem éles bírálat-e ez a regény az egyházról? Az egyháznak és az egyház népé­nek önvizsgálódásra van szük­sége! Hiszen ez a regény is sokban a valóságot tárja elénk. És a valóság mindig fájdal­mas dolog. Gondoljunk csak a Szentírásra! Milyen fájdalmas sokszor annak is az üzenete! Hol van tehát a hiba? Hol tévedett Elmer Gantry? Min­den kérdésre megkapjuk a megoldást az öreg falusi pap, Andow Pengilly személyében, aki így teszi fel a számunkra is izgalmas kérdést, amely minden képmutatás ellen a legbiztosabb gyógyszer: „Mr. Gantry, miért nem hisz Isten­ben?” Mert a nagy szavak és az intézményesített egyház nem pótolhatja a legfontosab­bat: a hitet. Sinciar Lewis regényét ér­demes elolvasni és nekünk ke­resztyéneknek, érdemes a re­gényben olvasottakról mélyen elgondolkozni. k_ á. Egyházi küldöttséget várnak látogatásra az USA-ban a Szovjetunióból Szovjetunióbeli egyházi sze­mélyiségek húsz tagú csoport­ját várják február és március folyamán háromhetes látoga­tásra az Egyesült Államokba. Az amerikai egyháztanács „General Board” ülésén közöl­ték, hogy az orosz ortodox egyház képviselői mellett kép­viseltetik magukat a küldött­ségben a szovjetunióbeli bap­tisták, az evangéliumi ke­resztyének uniója, a georgiai orthodox egyház, az észt- és lettországi evangélikus-luthe­ránus egyház és a Kárpáto- kon-túli Református Egyház. A szovjetunióbeli egyházi vezetők azt a látogatást adják! vissza, amelyet az amerikai egyházak küldöttsége tett a Szovjetunióban az elmúlt év augusztusában és szeptemberé­ben. A küldöttség előrelátha­tólag február 27-én érkezik az Egyesült Államokba. Több amerikai város meglátogatása után, ott-tartózkodásuk máso­dik felében megbeszéléseket terveznek az amerikai egyhá­zak képviselőivel ilyen kérdé­sekről: az ökumené, a gyüle­kezeti élet, a béke-kérdés, esetleges teológus- és profesz- szor-csere és vallási kiadvány­csere a két ország között. A megbeszéléseket New York­ba tervezik; VÍZKERESZT ÜNNEPE „A népeknek is világosságul adtalak...” (Ézs. 49,6. v.) Oltári ige: Jn. 8,12. Szószéki ige: Ézsaiás, 49,1—6. Isten eljövendő szolgájáról szól a vízkereszti ige. Benne Pál apostol leveleihez hason­lóan, Isten Szolgája, a Mes­siás, egy Izráellel, amint Krisztus is egy az ő Egyházá­val. Együtt szolgál tehát Istennek Krisztus és az ő népe. Ez az Isten-szolgálat pe­dig abban teljes, hogy nem­csak az egyházban szolgálunk egymásnak, hanem amint Ézsaiásnak szól a kinyilatkoz­tatás: „sőt a népeknek is vi­lágosságul adtalak, hogy üd­vöm a föld végéig terjed­jen ..(6. v.) Ennek a vilá­gító szolgálatnak szép szimbó­luma a kikötőben világító to­rony. Amint a világítótorony a sötét éjben mutatja a me­nedéket kereső hajóknak a kikötő biztonságába vezető utat, úgy kell nekünk, keresz­tyéneknek is az életünkkel megvilágitani az Istenhez ve­zető utat, Krisztust. Ehhez erőt Isten igéjéből nyerünk, mint azt énekünk mondja: Életünk világa, Jézusunk, te [űzd cl A bűn éjszakáját Boldogító [hittel. Mint fénylő szövőinek. Igéd világoljon az emberiség- [nek. (Dt. Ék. 168. 4. v.) HÉTRŐL—HÉTRE A hit fényénél 1 János 2. 8. Vízkereszt ünnepének heti vezérigéje — érdemes elolvasni a megelőző és következő bibliai verseket is — a szeretetröl szól. A szeretet Jézus új parancsa. A szeretet lett valósággá Krisztus születésében, életében, szenvedésében, halálában és feltámadásában. És a szeretet azért valósulhat meg övéinek életében, mert Isten lénye felragyogott nekik Jézus alakjá­ban, s hitük fényénél a szeretet feladatára bukkannak. Jó nekünk mind a három megállapítást végiggondolnunk. 1. A keresztyén embert egyetlen szempont igazítja el élete útján, s ez a szeretet. Nincs megterhelve ezerféle vallási elő­írással, részletekbe menő erkölcsi törvénytárral. Az a döntő, hogy elhatározásaiban, döntéseiben, szavaiban, tetteiben, ma­gatartásában a szeretet legfőbb követelményét tartsa szem előtt. Ez Jézus tanításainak újsága, amint megjelent az ókor világában. Nem mintha mások őelőtte nem hirdették volna a szeretetet. De a szeretet mint vezérlő csillag az életben: Jé­zus ajándéka számunkra, keresztyéneknek. A hivő ember a szeretet alapján foglal állást ma is az emberiség békéje és népünk fejlődése mellett. 2. Jézus Krisztus személyében is ez a legdöntőbb szá­munkra: a szeretet. Jézusnak sok szava, tette maradt fenn reánk az Ű^szövetségben. Nem közvetlenül, mintegy gyors­írói feljegyzés alapján, hanem a hivő szemtanúk és az első gyülekezetek tolmácsolásában. Ezek sokféle igazságot világí­tanak meg hitünk számára. Istenről, az ő akaratáról, hatal­máról és ítéletéről is kapunk mély benyomást. De mindezt túlhaladja Jézus személyében a szeretet, s minden másnál jobban tükrözi Istenből a szeretetet. Ha Jézusra tekintünk, az ő és Isten szeretete sugárzik reánk. 3. Aki pedig így ismeri meg az Istent, az erőt és biztatást merít ebből ismét csak a szeretetre. A szeretetlenség, ember­telenség összeférhetetlen a hit világosságával. Sajnos, sokszor mégis együttjárt gyűlölet, kizsákmányolás és keresztyén hit. De ilyenkor mindig a hit fényével is baj volt: nem volt igazi világosság, hanem inkább sötétség. Ha hiszünk Istenben, a Jézus Krisztus Atyjában, ennél a felülről jövő fénynél elindu­lunk a többi emberhez, s magunkra vállaljuk mások gondját és reménységét környezetünkben és az emberiség tág körében egyaránt. A hit fényénél csak szeretnünk szabad. Veöreös Imre 'I'l!llllll1'lll!l!lllll!l!l!ll|{|ll!l!lllllllil'lillllllllillll!lllll!lilll!lllll!lllll!lllllllll!lllllllili!!l!l!lilllll!l!lllllll>ill!liiíl!l!líl!lllllllllllllll!lllllllll NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP: 1. MÓZES 24, 56; CSELEKEDETEK 16, 10 _ Krisztus isteni világosságának fényében látjuk helyesen az élet és halál dolgait. Ezt a világosságot mi ma az igén és igehir­detésén keresztül kapjuk. Ézsaiás 60, 1—6; Zsoltárok 72. HÉTFŐ: 2. KRÓNIKA 20, 12; JÁNOS 16, 13 — Isten aka­rata nem törvénykönyvben adott a számunkra. Aki állandóan él az Isten igéjével, az tud az igéhez kötött lelkiismeretével a Lélek szerint dönteni. 1. Tesszalonika 5, 5—11; Máté 5, 17—20. KEDD: ÁMOS 5, 14; MÁTÉ 7, 21 — Istent nem lehet meg­téveszteni szavainkkal. Életünket nézi, hogyan teljesítjük a mennyei Atya akaratát. Efézus 5, 8—14; Máté 5, 21—26. SZERDA: ZSOLTÁROK 48, 10; CSELEKEDETEK 5, 42 —. Isten kegyelmét mutatja a templom, az ige és imádság, Krisz­tus eljövetele és az egyház. Van lehetőségünk, hogy keressük és megtaláljuk Istent! 1. János 2, 7—11; Máté 5, 27—32. CSÜTÖRTÖK: ZSOLTÁROK 147, 15; MÁRK 4, 39 — A ter­mészeti erők és törvények mögött a hivő szem fel tudja is­merni a gondviselő Isten kezét. 1. János 1, 5—10; Máté 5, 33—37. PÉNTEK: ZSOLTÁROK 21, 14; JELENÉSEK 11, 15 — Krisztus országa és uralma nem földi ország és uralom. Az Ő országa nem e világból való, de már Itt benne élhetünk, ha keressük és éljük akaratát. János 3, 16—21; Máté 5, 38—48. SZOMBAT: ZSOLTÁROK 119, 172; LUKACS 2, 46 — Isten nagy ajándéka az ige, amit kézbe vehetünk és hallhatunk. Jé­zus már 12 éves korában példamutató buzgósággal kereste a templomban az igét. 1. János 2, 12—17; Máté 6, 1—4, 16—18. i. H. B. A világosság Ura szól Zajló, sok újat kínáló vi­lágban élünk. Magával ra­gad a sok újdonság varázsa, de ugyanakkor igyekszünk is megőrizni, szemeink elől nem elveszteni Isten világos­ságát. Ha megnézünk egy föld­gázkitörést, ott állunk egy erőműben, ahol viszonylag vékony falak mögé hatalmas erők vannak rekesztve, vagy ha átgondoljuk és valameny- nyire is megértjük az atom­ban rejlő döbbenetes erőt, akkor jövünk rá, hogy Ézsai­ás bizonyságtétele a mindent teremtő és mindenen ural­kodó Istenről a legnagyobb felismerés, de a legmélyebb alázat bizonyságtétele is egy­ben. Az ige elhangzása idején a választott nép számára -a történelemben munkálkodó Isten hatalma és ereje, a re­ménytelen homályból előtörő és életté váló isteni tervek voltak a csodálatosak, a meg­rázóaki, a térdrekényszerítő érvek: Ö az Ür! Azt mondja az ige: „fel­öveztelek”. A keleti ember ruházatában az öv fogja ösz- sze az egyébként bő, lobogó öltözetet. Aki az övét magára vette, az útrakész. Akit Is­ten felövezett, azt útra, mun­kára, küzdelemre övezte fel, hogy a felövezett személy is bizonysága legyen annak, hogy napkelettől napnyugatig rajta kívül nincsen más Is­ten, mint Aki őt is szolgá­latára rendelte. A történelemben munkál­Ézs. 45,5—8. kodó isteni erő így lesz Ézsaiás szaván keresztül a hit és hatalom bizonyságté­telévé. Néhány nap múlott el ka­rácsony óta. Magunk mögött hagytuk azt az ünnepet, ame­lyen a legnagyobb ajándékot és a legnagyobb kincset kap­tuk Istentől. Jézus Krisztus, az Ige lett testté, hogy bű­neinkből szabadulás, új élet kezdete legyen számunkra, hogy utat nyisson Isten vilá­gossága számára és elvezes­sen ehhez a világossághoz. Ézsaiás bizonyságtételén túl mi erre az eseményre tekint­hetünk. Történelem ez is, de több is annál. Mert a törté­nelemnek ez az eseménye a béke és a szeretet zálogaként és hírnökeként jelent meg a világban. Ö hozta a világosságot, amellyel a sötétséget eltörli, a legnagyobb világosságot az emberi szívek számára. Ő teremti meg a békessé­get, elvetve az emberi szív és élet örök békétlenségét, megmutatva és megvilágo­sítva azt, hogy minden em­bernek, nemre, fajra és po­litikai meggyőződésre való tekintet nélkül a béke a leg­nagyobb kincse. Ő hoz szabadulást, igazsá­got, örömet és csendet. Szol­gáljunk és szeressünk tehát örömmel ezen a földön. Szelényi Zoltán VÉGET KELL VETNI A FENYEGETÉS ÉS ERŐSZAK POLITIKÁJÁNAK Az amerikai Megbékélési Szövetség a világ nyilvánossá­gához felhívással fordult, has­son levelek, tiltakozások és minden más járható módon a kormányokra, hogy a fenyege­tés és ellen-fenyegetés, az erő­szak és ellen-erőszak politiká­jának vessenek véget. A Karib- tengerj krízis drámai módon megmutatta, hogy a józan ész mellőzése csak egyetlen ponton is, az egész világot a káoszba taszíthatja. Semmi­féle ideológiai, vagy nemzeti érdek nem teheti jogosulttá azt a rizikót, amely planétán­kon az emberi létet állandó végveszéllyel fenyegeti és itt van a legfőbb ideje, hogy a világ egyszerű emberei ezt kormányaik tudomására hoz­zák. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor Ándrás Szerkesztőség és kiadóhivatal: ■ Budapest. Vili. Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—vm. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott 626521/2 — Zrínyi Nyomda, Bp. FelelOs; Bolgár Imre Igazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents