Evangélikus Élet, 1963 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1963-10-27 / 43. szám
4 HÍREK Az égig érő kegyelem Zsolt. 36, 6—10. Istent csak az ismeri meg igazán, aki találkozik kegyelmével, aki megtapasztalja szeretetének megmérhetetlen mélységét és magasságát. Éppen ezért ez az Isten kegyelmét zengő fenséges zsoltár keresztyén hitünk és életünk középpontjába vezet bennünket, amikor rámutat, hol és hogyan találkozik a hivő ember a kegyelmes Istennel. 1. Isten kegyelmét elsősorban mindeneket átfogó gondviselő szeretetében tapasztalhatjuk meg. A zsoltáríró alig talál szavakat, amikor a gondviselő Isten dicséretét veszi ajkára. Ö a megtartója, éltetője és táplálója mindeneknek. Veszedelem idején kiterjeszti gondviselését, s az emberek, oltalmazó védelme alá menekülhetnek. „Az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek.” Mindezek láttán hogyne törne fel a zsoltáríró szívéből az ujjongó hálaadás: „Uram, az égig ér a te kegyelmed!” Istennek ez a gondviselő szeretete ma is valóság. Az egyre bőségesebb mindennapi kenyér, szépülő városaink és otthonaink, egyéni életünk és népünk sikerei, a béke erőinek a háború megszállottjai felett való egyre szilárdabb diadala, mind Isten gondviselő szeretetéről beszél. S mindezek láttán hogyne törne fel ma is a hivő ember szívéből az Isten kegyelmét zengő buzgó hálaadás! 2. De nemcsak külső életünkről gondoskodik az Isten. A hivő ember Isten kegyelmes szeretetét látja meg abban a tényben, hogy Isten övéinek lelki táplálékáról is gondoskodik. Megnyitja templom ajtaját, s Szentleikével hívogatja övéit, hogy részesüljenek áldásaiból. S akik meghallják a hívó szót, búslakodhatnak házának bőséges javaiban. Az igehirdetésben hirdetteti evangéliuma világosságát, az úrvacsorában megteríti kegyelme asztalát. Gyermekeit megitatja az élet forrásából. S mindezt azért teszi, hogy gyermekei örüljenek az élet áldásainak s ezt az örvendező életet tovább adhassák azoknak az embereknek, akik körülöttük élnek. így lesznek Isten gyermekei Isten kegyelmes szeretetének és áldásainak közvetítőivé, így jut el Isten kegyelmes szeretete az egész világra, minden emberhez. * 3. Isten kegyelmének nagyságát legjobban az érzékelteti, hogy ezt a nagy szeretetét a bűnös emberrel szemben gyakorolja A 36. zsoltár, első fele arról szól, milyen bűnös és gonosz az ember, s Isten mégis mindennek ellenére ilyen jóságos és kegyelmes hozzá! S ha még mindehhez hozzávesszük — amiről a zsoltáríró még nem tudhatott —, hogy Isten ezért a bűnös emberért egyszülött Fiát, Jézus Krisztust feláldozta a keresztfa oltárán, hogy ezáltal bűnbocsánatot, új életet szerezzen, akkor tárul fel előttünk igazán Isten égig érő kegyelme. A kegyelmes Istennel azok találkoznak igazán, akik megtapasztalják és átélik, hogy Isten Jézus érdeméért bűneinket kegyelmesen megbocsátja, s békés boldog új élettel ajándékoz meg bennünket. Nagy reformátorunk, Luther Márton is így találkozott a kegyelmes Istennel, s ebből a találkozásból született meg a reformáció. Reformáció ünnepén minderre emlékezve, lássuk meg Istennek hozzánk lehajló-kegyelmes szeretetét, és fakadjon szívünk mélyéből a hálaadás: „Uram, az égig ér a te kegyelmed a te hűséged a felhőkig!” Selmeczi János Dr. Jármay Zsigmondi 1894—1963 A búd apest-angyalföldi egyházközségnek önálló egyház- községgé alakulása óta hűséges felügyelője, dr. Jármay Zsigmond, türelemmel viselt, hosszú szenvedés trtán október 13-án elhunyt; Az Egyesült Államokban égy csoport, mintegy 25 protestáns, katolikus: és zsidó tudós azon fáradozik, hogy olyan közös bibliafordítást hozzanak létre, amelynek ószövetségi részét mindkét keresztyén felekezet (protestáns, katolikus) és a zsidó; az Üjtestamentum részét pedig a protestánsok és a katolikusok Temetése: október 26-án, szombaton délután fél 3 órakor a rákoskresztúri új köztemetőben. „Néki sok bűne bocsáttatott meg; mert igen szeretett;;;” (Lk. 7,47). egyaránt elismerik; A fáradozásoknak már van is eredménye. Kefelevonatban megvan már Mózes I. könyve és: az újszövetségi levelekből néhány fejezet. Kiadásukra azonban legkorábban a jövő év szeptemberétől kerülhet sor, a teljes fordítás kiadására pedig legfeljebb 1969-ben. I — Szentháromság ünnepe utáni 20. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Lk 14, 25—35; szószéki igéje: Ezs 29, 19—24. Délután szabadon választott ige. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Október 27-én, reggel fél 8 órai kezdettel evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi Rádió. Igét hirdet: Káldy Zoltán püspök. — LELKÉSZIKTATÁS. Ünnepe volt október 20-án a tatai gyülekezetnek. Egyhangúan meghívott lelkészét. Nagy Istvánt, ezen a napon iktatta lelkészi hivatalába az egyházmegye esperese. Seltne czi János. Bensőséges, meleg ünnepséggé tette a lelkésziktatás alkalmát, hogy nemcsak az új lelkészt szeretettel fogadó tatai gyülekezet tag.iai vettek részt az istentiszteleten és az ünnepi közgyűlésen, de szép számmal jöttek a hívek a szomszédos Tatabányából is. Budapestről pedig, 'ahol Nagy István mint segédleikész négy évig szolgált az angyalföldi gyülekezetben, részt vettek az iktatáson az angyalföl" di gyülekezet lelkészeinek kíséretében szép számmal az angyalföldi gyülekezet tagjai és a gyülekezet énekkara is. A pesti egyházmegye képviseletében Koren Emil esperes jelent meg az iktatáson. Képviseltette magát lelkészével a helyi református gyülekezet és mindkét helyi római katoilkus egyházközség lelkészi. illetve világi vezetőjével. Az iktatáson elhangzott igehirdetések, de az úi lelkészt üdvözlő köszöntések is annak bizonyságai. hogy egyházunk, annak lelkészei és hívei éppen az evangéliumnak a reformátori örökséghez hű, mélyebb megismerése alapján, az ember ideig és örökkévaló javáért szolgáló Krisztus követségében kívánják hivatásukat betölteni ebben a világban. Nagy István tatai lelkész működésére és a tatai gyülekezetre, a lelkész és a gyülekezet ilyen szolgálatára ez úton is kérjük Isten áldáséit EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség éá kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60.— Ft Csekkszámla: 20412.—vm. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott . ______INDEX 25211____________ 63 4009/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest — TEMPLOMSZENTELÉS. Október 27-én, a vasárnap délután 3 órakor kezdődő istentiszteleten szenteli fel KÁLDY ZOLTÁN püspök, az új csengődi templomot. Az istentiszteleten a Lutheránus Világszövetség hazánkban tartózkodó küldöttei is részt vesznek. A gyülekezet ez úton is szeretettel hívja vasárnapi örömünnepére a gyülekezet tagjait és az érdeklődőket. — LELKÉSZIKTATÁS. Bu- dahegyvidéken október hó 20-án, a délelőtti istentisztelet keretében iktatta lelkészi állásába Csengödy László eddigi helyettes lelkészt Várady Lajos, a Budai Egyházmegye esperese. A zsúfolásig megtelt kis imateremben a hívek mellett ott voltak a szomszéd gyülekezetek, a testvér református egyházközség képviselői is. Várady Lajos esperes beiktató igehirdetése a lelkész szolgálatáról, a lelkész és a hívek ió kapcsolatáról szólt. Az igehirdetés után átadta az úi lelkésznek az egyházközség meghívólevelét és bélyegzőjét. Az új lelkész Mt 5, 17—18. verse alapján hirdette Isten igéjét. A beiktató istentisztelet utáni egyházközségi közgyűlésen az egyházmegye, az egyház- község, a Budai Szeretetotthonok, a Budahegyvidéki Református Egyházközség, a budavári, a kelenföldi és a salgótarjáni gyülekezetek képviselői üdvözölték a lelkészt. — A NÓGRÁDI EGYHÁZMEGYE LELKÉSZI MUNKA- KÖZÖSSÉGE október 16-án tartotta ez évi hetedik munkaülését Balassagyarmaton. — A KELET BÉKÉSI EGYHÁZMEGYE LELKÉSZI MUNKAKÖZÖSSÉGE október 25-én tartotta ez évi hetedik munkaiilését Békéscsabán. — LAPUNK MŰLTHETI SZÁMÁHOZ csekklapot mellékeltünk, az esedékes újságelőfizetési részletek, illetve hátralékok befizetéséhez. Kérjük azokat az olvasóinkat, akiknek előfizetése rendezett, hogy a mellékelt csekklapot majd annakidején, az előfizetés esedékességének időpontjában szíveskedjenek felhasználni. — ESKÜVŐ. Kalotai Sándor és Petor Judit október 5-én tartották esküvőjüket Budapesten, a Deák téri templomban. Az esketést Fábry Mihály szügyi lelkész végezte. — Budapesti Gyülekezetben teológus kántori szolgálatot vállal. Cím a kiadóba. — KIS HÁZTARTÁSBAN segítene jól főző, özvegy, nyugdíjas asszony szerény díjazásért, bentlakással. Hunyadiné, Bp. XIX., Kispest, Jan Ferenc u. 21. — BUNDÁK, IRHÁK átszabása, tisztítása, festése Somogyi szűcsnél, Bp. V., Kossuth Lajos u. 1. udvarban. GÉPKOCSI VEZETŐ, 35 éves,- nőtlen, oroszból, németből érettségizett, angolul beszél, bútorozott szobát és átkéréssel megfelelőbb állást keres. Ajánlatot „Magyar anyanyelv” jeligére a kiadóhivatalba. KÖZÖS BIBLAFORDÍTÁS Emlékek a Biblia útjáról elentős dolog, ha valakinek vannak régi családi émlékei. Olyan dolgok, amelyekhez ősei történetéből egy- egy részlet tapad. Régi levelek, családfájáról feljegyzések, megfakult fényképek, bútordarab vagy tárgy a nagyszülők otthonából. Ezek között akadhat régi családi biblia is, ameiyben születési bejegyzések vannak, vagy egyszerűen csak valamelyik hivő nagyapánk, dédanyánk kezenyomát viseli. Az is lehet, hogy ilyen régi családi bibliánk nincs, vagy elkallódott a háborús évek folyamán. Vettünk új bibliát, mai kiadásút, világosabb szövegűt és olvashatóbb betűsei. Akinek bármilyen bibliája van és él is belőle, a legdrágább örökség van a kezében. Hivő nemzedékek, az elmúlt évszázadokban élt anyaszent- egyház nyújtja feléje az ezernyi emléktől, drága tapasztalattól bevont patinás könyvet. A bibliánkat sok-sok embernek köszönhetjük, akik előttünk éltek, és életüket arra fordították, hogy utódaiknak kezükben lehessen Isten igéje. z apostolok idejében vándorok, kereskedők, zsoldosok terjesztették a szent iratokat Az etópiai kincstárnok jeruzsálemi zarándokúján szerezte meg Ézsaiás próféta könyvének írástekercsét. Hozzá hasonlóan sokan mások is terjesztették az ószövetségi iratok tekercseit, amelyeket később az evangéliumokkal és az apostolok leveleivel összekapcsoltak a teljes bibliává. A Biblia olvasása révén számtalan ember jutott hitre, Isten Szentlelke által, aki ezt a könyvet eszközül használta. A Biblia útját az igehirdetés kísérte az évszázadokon keresztül a máig. A régi betű és az élő szó együtt hirdetik Jézus Krisztust, aki tegnap és ma és örökké ugyanaz. 16C0 évvel ezelőtt Auguszti- nusz, a későbbi egyházatya, kertjében ült. Kétségbe volt esve maga és élete felett. A szomszédos kertben gyermekek játszottak. Vidám dal ütötte meg a fülét. Gyermek ének refrénjét hallotta: „Vedd és olvasd, vedd és olvasd!” Hirtelen megértette, hogy ez nemcsak gyermekjáték hangja volt, hanem mesz- szebbről érkező hívás, hogy vegye elő bibliáját és olvasson abból. Felnyitotta a bibliád szíven találta egy ige, és egész életét megváltoztatta. A középkorban szerzetesek ültek csend« kolostorcellák- ban, tanult és érett férfiak, akik tudták, hogy mire érdemes életüket fordítani. Életükön át nem tettek mást, mint másolták kézírással a Szentírást. Milyen nagy dolog, hogy egész életet rászántak erre a csendes, jelentéktelennek látszó, fáradságos munkára, a Biblia leírására! Akkor ez volt az egyetlen útja a Szentírás' terjedésének. T uther Márton hosszú időn át fáradt munkatársaival, hogy lefordítsa népe anyanyelvére a Szentírást. Senki sem sejti — mondta egyszer —, hogy „milyen farönkök heverte:. az útban ott, ahol most az olvasó úgy megy tova, mintha gyalult deszkán járna”. Néha egy hétig egyetlen szót kellett keresnie, máskor négy napon át csak három sort tudtak lefordítani, olyan nehéz volt. De nem tudta és nem akarta abbahagyni ezt a munkát, mert a Szentírásban a Krisztusban való hit forrását találta meg. Ahol a Biblia szava, „ott az üdvösség” — mondta egyszer. A 17. században a salzburgi katolikus püspöki hatóság Schaitberger nevű családapát az elé a választás elé állított, hogy vagy elhagyja gyermekeit és kivándorol, vagy lemond evangélikus hitéről, bibliáját beszolgáltatja — és akkor maradhat gyermekeivel. Ki mérheti le, milyen fájdalmas hitvallás volt a megfeszített Krisztus mellett, amikor Schaitberger a bibliát választotta és gyermekeitől elszakadt, akikért azután élete végéig bibliája fölött mindennap a távolból imádkozott. 1792-ben egy dél-afrikai helységbe három herrnhuti misszionárius érkezett. A faluban ötven esztendeje azelőtt abbamaradt az egyházi munka. Találnak-e még valamit a régen elvetett magból? Amikor megérkeztek, egy nagy körtefa alá vezették őket, amely a hottentotta falu közepén állott. Ott egy öregasz- szony lépett hozzájuk. Reszkető kézzel nyújtott át nekik, régi lelkészük ötven évvel később érkezett utódainak, egy nyütt Újszövetséget. A faluban egyedül ő tudott olvasni. S ötven esztendőn át olvasott fel az Újszövetségből kis faluja népének. A fiatal nőből hajlott hátú öreg lett, de a kis könyv a kezében megtartotta a parányi gyülekezetét a Jézus Krisztusba vetett hitben fél évszázadon keresztül. /Vehány emlék ez csupán, L ’ amely a Biblia hosszú útjáról most elénk került. Csak ízelítő abból a temérdek áldásból, amit ez a könyv sok évszázados útján árasztott. Nagy dolog a Bibliával élni és a Bibliával meghalni. Valaki azt mondotta: „A Biblia magi a menny — szavakban”. Isten közelségének, jelenlétének helyévé válik az az asztal vagy éjjeliszekrény, ahol felütik. Németből átdolgozta! V. L ! HÉTRŐL—HÉTRE Az élet könyve Jelenések 3,5 A reformáció hetébe léptünk. A reformáció központi kér- dése az üdvösség volt. Erre kereste a feleletet Luther a kolostor csendjében hangos gyötrődéssel és önkínzó szenvedélye lyel. A választ az Isten igéjéből kapta meg. Az első századok keresztyénéi számára is izgalmas kérdés volt az üdvösség. Heti igénk bizonyítja, mert ennek is ez a központi kérdése: kinek a neve van beírva az élet könyvébe, illetve kié van kitörölve onnét. Ez a szimbolikus kép nekünk elvont és nem sokat mond, de annál reálisabb és beszédesebb volt a szárdisbeliek számára, akiknek íródott. A kisázsiai városok fejlett kultúrfokon állottak abban az időben. Minden városnak volt regiszteres, nyilvántartó könyve. Ebbe vezették be a polgárok neveit. Akinek neve szerepelt a nyilvántartó könyvben, annak polgárjoga volt és a város és polgárainak védelme alatt állott. Aki hűtlen volt a város törvényeivel szemben és vétkezett a közösség ellen, kitörölték nevét a könyvből, megvonták a polgárjogát. Megszűnt a védelem és biztonság és a város falain kívül kerülhetett meglehetősen bizonytalan sorsba. Így az akkori ember számára valóban életkérdés volt: szerepel-e neve a nyilvántartó könyvben vagy sem? A könyv így valóban az élet könyve volt. A törlés vagy beírás hűségen vagy a hűtlenségen dőlt el. Ezzel a képpel tehát azt akarja kifejezni az apostol, hogy aki az Isten regiszterében akar szerepelni, aki üdvözülni szeretne, annak hűségesnek kell lenni. Az igazi hűség az Istenbe vetett hitből fakad. A hűség alapja ez a vallomás: tudom kinek hiszek Hiszek Istenben, mert tudom, hogy szeret, bűneimet megbocsátja, mert kegyelmes. Azért vagyok hűséges hozzá, mert ismerem tökéletes megbízhatóságát. Hűség az emberekhez. Az emberekhez való hűségem a szeretet által lesz nyilvánvalóvá. Gyakoroljuk a szeretetet Jézus példája szerint. Ö segített a betegen, lehajolt a bűnöshöz, nem tett különbséget ember és ember között, csak egy volt a fontos: kell neki a szeretet. Gyakoroljuk a szeretetet, mert a keresztyén életnek ez a belső lényege, legértékésebb része. Ahogyan Ö gyakorolta a szeretetet, úgy kell nekünk is eljutnunk egyre gazdagabb, melegebb, áldozatosabb és egyetemesebb em- berszeretetre. Ha hiszünk Istenben, és hitünkből folyóan a szeretetet gyakoroljuk az emberek között, akkor éltünk győzelmes életet éá kegyelemből Isten beír bennünket az élet könyvébe. Matuz László NAPRÓL—NAPRA VASÁRNAP: ZSOLTÁROK 116,5; MÁRK 5,19. — feteft hatalma tud minket igazzá tenni. Hatalmában áll, hogy meg* találja örömét azokban.akik eddig szomorúságot okoztak Neki-. Efezus 5,15—21; Zsoltárok 34,1—11. HÉTFŐ: V. MÓZES 7,7.8; JÁNOS 13,18 — Megrestültünk, megfáradtunk imáinkban és könyörgésünkben. Elfáradtunk kérni Istent, pedig az Isten akarata, hogy mindenki megtérjen és éljen. János 6,24—33; Zsidók 7,18—28; KEDD: ZSOLTÁROK 56,14; CSELEKEDETEK 9,17. — Ő az, aki megszabadít a haláltól, megerősíti a bizonytalan, rem« gő lábakat, s mindezt azért teszi, hogy Öelőtte mindannyian alázatosan járjunk; II. Mózes 16,2—7/a. 13—15; Zsidók 8,1—13; SZERDA; ZSOLTÁROK 65,6; MÁTÉ 6,9. — Az Úrtól tanult imádságban azt kérjük, hogy Isten neve közöttünk is szent legyen. Ne akkor emlegessük nevét, amikor „kiborulunk”, ebveszítjük idegeink felett az uralmat, hanem akkor, amikor segítségül kell hívnunk; minden bajban és örömben; János 15,1—8; Zsidók 9,1—10 ; CSÜTÖRTÖK: I. MÓZES 35,15; ZSIDÓK 3,6. — Reformáció napját az Isten igéje szenteli meg, nem pedig a mi akar« tűnik; Ügy lesz számunkra ez a nap megszentelt nappá, ha az Ür házában Urunk szavát „örömest hallgatjuk és tanuljuk” és aszerint élünk. Jelenések 14.6.7; Zsoltárok 46; PÉNTEK: IL SÁMUEL 10,12; MÁTÉ 17,20 — Nem a nri hitünknek köszönhető, hogy a reformáció egyháza reformáció ünnepet ülhet, hanem egyedül Istennek. I. Péter 2,5—10; Zsidók 9,11—15. SZOMBAT: DÁNIEL 6,27; JELENÉSEK 4,8 — Isten nagyságát a mi képzeletünk nem éri utói. Nagysága túlnő a teremi tett világ és az egyház határain. Jézus Krisztust azonban mindenki megtalálhatja. Nem csak az érett kor, a gyermeki hit is megtalálja Öt. Jelenések 19,6—10; Zsidók 9,16—28. Káposzta Lajos .... -------------------------- --------------a KI S TÜKÖR Kis tükrünkben most József arcát látjuk, aki Jákob és Rákhel fia. Háránban született. Később Jákob családja Józsefi fel együtt Kánaánba költözött. Jákob, mivel feleségét, József anyját, Rákhelt is nagyon szerette, legkisebbik fiát különleges szeretettel vette körül. Ezt József többi testvérei nem jó szemmel nézték. Sőt József a többi testvérére nem egyszer panaszkodott és árulkodott. Egy alkalommal a testvérek meg akarták gyilkolni, ettől a szándékuktól elállna, rabszolgának adják el és így kerül József Egyiptomba, egy előkelő hivatalnok házába. Az egyik udvari hivatalnok felesége szemet vet Józsefre, de József kitér az asszony elől. Az asszony Józsefet bosszúból börtönbe juttatja. Több évi börtönbüntetés után álommagyarázó képességei révén kerül ki a börtönből. Ekkor a fáraó helyettese lesz. Ugyanebben az időben Kánaánban ínséges esztendők váltják egymást. József testvérei gabonát vásárolni Egyiptomba mennek, ahol találkoznak a rabszolgának eladott Józseffel, akit nem ismernek fel. József azonban felismeri testvéreit, akiket súlyos próbák alá vet. Így akar meggyőződni, hogy a küzdelmes, ínséges évek a testvérek kemény szívét megváltoztatták-e? A testvérek kiállják a próbát. A második egyiptomi út után József felfedi kilétét és első szavával az öreg édesatyja után érdeklődik. Mikor megtudja, hogy Jákob él, az egész családot — o fáraó engedélyével — áttelepíti Gósen földjére, ez a terület Egyiptom északkeleti határán volt. A testvérek nagy néppé fejlődnek Egyiptomban. Jákobot — kívánsága szerint —: Kánaán földjén temetteti el József. Jákob állítólagos sírját most is mutogatják. József történetét művészi módon írja le a szentírás. A személyek ábrázolása, az események és cselekmények érdekfeszítő volta, lélektanilag is rendkívül mély és érdekes. József igét hirdet, mikor kilétének felfedése után a megrettent testvéreknek ezt mondja: Ti gondoltatok gonostrt étfi felőlem, de Isten gondolta azt jóra fordítani Fülöp DezsÄ