Evangélikus Élet, 1963 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1963-10-27 / 43. szám

4 HÍREK Az égig érő kegyelem Zsolt. 36, 6—10. Istent csak az ismeri meg igazán, aki találkozik kegyelmé­vel, aki megtapasztalja szeretetének megmérhetetlen mélysé­gét és magasságát. Éppen ezért ez az Isten kegyelmét zengő fenséges zsoltár keresztyén hitünk és életünk középpontjába vezet bennünket, amikor rámutat, hol és hogyan találkozik a hivő ember a kegyelmes Istennel. 1. Isten kegyelmét elsősorban mindeneket átfogó gond­viselő szeretetében tapasztalhatjuk meg. A zsoltáríró alig talál szavakat, amikor a gondviselő Isten dicséretét veszi ajkára. Ö a megtartója, éltetője és táplálója mindeneknek. Veszedelem idején kiterjeszti gondviselését, s az emberek, oltalmazó vé­delme alá menekülhetnek. „Az embernek fiai a te szárnyaid­nak árnyékába menekülnek.” Mindezek láttán hogyne törne fel a zsoltáríró szívéből az ujjongó hálaadás: „Uram, az égig ér a te kegyelmed!” Istennek ez a gondviselő szeretete ma is valóság. Az egyre bőségesebb mindennapi kenyér, szépülő vá­rosaink és otthonaink, egyéni életünk és népünk sikerei, a béke erőinek a háború megszállottjai felett való egyre szilár­dabb diadala, mind Isten gondviselő szeretetéről beszél. S mindezek láttán hogyne törne fel ma is a hivő ember szívéből az Isten kegyelmét zengő buzgó hálaadás! 2. De nemcsak külső életünkről gondoskodik az Isten. A hivő ember Isten kegyelmes szeretetét látja meg abban a tényben, hogy Isten övéinek lelki táplálékáról is gondoskodik. Megnyitja templom ajtaját, s Szentleikével hívogatja övéit, hogy részesüljenek áldásaiból. S akik meghallják a hívó szót, búslakodhatnak házának bőséges javaiban. Az igehirdetésben hirdetteti evangéliuma világosságát, az úrvacsorában megteríti kegyelme asztalát. Gyermekeit megitatja az élet forrásából. S mindezt azért teszi, hogy gyermekei örüljenek az élet áldásai­nak s ezt az örvendező életet tovább adhassák azoknak az em­bereknek, akik körülöttük élnek. így lesznek Isten gyermekei Isten kegyelmes szeretetének és áldásainak közvetítőivé, így jut el Isten kegyelmes szeretete az egész világra, minden em­berhez. * 3. Isten kegyelmének nagyságát legjobban az érzékelteti, hogy ezt a nagy szeretetét a bűnös emberrel szemben gyakorolja A 36. zsoltár, első fele arról szól, milyen bűnös és gonosz az ember, s Isten mégis mindennek ellenére ilyen jóságos és ke­gyelmes hozzá! S ha még mindehhez hozzávesszük — amiről a zsoltáríró még nem tudhatott —, hogy Isten ezért a bűnös emberért egyszülött Fiát, Jézus Krisztust feláldozta a kereszt­fa oltárán, hogy ezáltal bűnbocsánatot, új életet szerezzen, ak­kor tárul fel előttünk igazán Isten égig érő kegyelme. A ke­gyelmes Istennel azok találkoznak igazán, akik megtapasztal­ják és átélik, hogy Isten Jézus érdeméért bűneinket kegyel­mesen megbocsátja, s békés boldog új élettel ajándékoz meg bennünket. Nagy reformátorunk, Luther Márton is így talál­kozott a kegyelmes Istennel, s ebből a találkozásból született meg a reformáció. Reformáció ünnepén minderre emlékezve, lássuk meg Istennek hozzánk lehajló-kegyelmes szeretetét, és fakadjon szí­vünk mélyéből a hálaadás: „Uram, az égig ér a te kegyelmed a te hűséged a felhőkig!” Selmeczi János Dr. Jármay Zsigmondi 1894—1963 A búd apest-angyalföldi egy­házközségnek önálló egyház- községgé alakulása óta hűsé­ges felügyelője, dr. Jármay Zsigmond, türelemmel viselt, hosszú szenvedés trtán októ­ber 13-án elhunyt; Az Egyesült Államokban égy csoport, mintegy 25 pro­testáns, katolikus: és zsidó tu­dós azon fáradozik, hogy olyan közös bibliafordítást hozzanak létre, amelynek ószövetségi részét mindkét keresztyén felekezet (protes­táns, katolikus) és a zsidó; az Üjtestamentum részét pedig a protestánsok és a katolikusok Temetése: október 26-án, szombaton délután fél 3 óra­kor a rákoskresztúri új köz­temetőben. „Néki sok bűne bocsáttatott meg; mert igen szeretett;;;” (Lk. 7,47). egyaránt elismerik; A fárado­zásoknak már van is eredmé­nye. Kefelevonatban megvan már Mózes I. könyve és: az újszövetségi levelekből né­hány fejezet. Kiadásukra azonban legkorábban a jövő év szeptemberétől kerülhet sor, a teljes fordítás kiadásá­ra pedig legfeljebb 1969-ben. I — Szentháromság ünnepe utáni 20. vasárnapon az oltár­terítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Lk 14, 25—35; szó­széki igéje: Ezs 29, 19—24. Délután szabadon választott ige. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Október 27-én, reggel fél 8 órai kezdettel evangélikus val­lásos félórát közvetít a Pe­tőfi Rádió. Igét hirdet: Káldy Zoltán püspök. — LELKÉSZIKTATÁS. Ün­nepe volt október 20-án a ta­tai gyülekezetnek. Egyhan­gúan meghívott lelkészét. Nagy Istvánt, ezen a napon iktatta lelkészi hivatalába az egyházmegye esperese. Seltne czi János. Bensőséges, meleg ünnepséggé tette a lelkészik­tatás alkalmát, hogy nemcsak az új lelkészt szeretettel fo­gadó tatai gyülekezet tag.iai vettek részt az istentisztele­ten és az ünnepi közgyűlésen, de szép számmal jöttek a hí­vek a szomszédos Tatabányá­ból is. Budapestről pedig, 'ahol Nagy István mint segédleikész négy évig szolgált az angyal­földi gyülekezetben, részt vet­tek az iktatáson az angyalföl" di gyülekezet lelkészeinek kí­séretében szép számmal az an­gyalföldi gyülekezet tagjai és a gyülekezet énekkara is. A pesti egyházmegye képvisele­tében Koren Emil esperes je­lent meg az iktatáson. Kép­viseltette magát lelkészével a helyi református gyülekezet és mindkét helyi római katoilkus egyházközség lelkészi. illetve világi vezetőjével. Az iktatá­son elhangzott igehirdetések, de az úi lelkészt üdvözlő kö­szöntések is annak bizonysá­gai. hogy egyházunk, annak lelkészei és hívei éppen az evangéliumnak a reformátori örökséghez hű, mélyebb meg­ismerése alapján, az ember ideig és örökkévaló javáért szolgáló Krisztus követségé­ben kívánják hivatásukat be­tölteni ebben a világban. Nagy István tatai lelkész működé­sére és a tatai gyülekezetre, a lelkész és a gyülekezet ilyen szolgálatára ez úton is kérjük Isten áldáséit EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség éá kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60.— Ft Csekkszámla: 20412.—vm. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott . ______INDEX 25211____________ 63 4009/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest — TEMPLOMSZENTELÉS. Október 27-én, a vasárnap délután 3 órakor kezdődő is­tentiszteleten szenteli fel KÁLDY ZOLTÁN püspök, az új csengődi templomot. Az is­tentiszteleten a Lutheránus Világszövetség hazánkban tar­tózkodó küldöttei is részt vesznek. A gyülekezet ez úton is szeretettel hívja vasárnapi örömünnepére a gyülekezet tagjait és az érdeklődőket. — LELKÉSZIKTATÁS. Bu- dahegyvidéken október hó 20-án, a délelőtti istentisztelet keretében iktatta lelkészi ál­lásába Csengödy László ed­digi helyettes lelkészt Várady Lajos, a Budai Egyházmegye esperese. A zsúfolásig megtelt kis imateremben a hívek mel­lett ott voltak a szomszéd gyülekezetek, a testvér refor­mátus egyházközség képvise­lői is. Várady Lajos esperes beiktató igehirdetése a lelkész szolgálatáról, a lelkész és a hí­vek ió kapcsolatáról szólt. Az igehirdetés után átadta az úi lelkésznek az egyházközség meghívólevelét és bélyegzőjét. Az új lelkész Mt 5, 17—18. verse alapján hirdette Isten igéjét. A beiktató istentisztelet utá­ni egyházközségi közgyűlésen az egyházmegye, az egyház- község, a Budai Szeretetottho­nok, a Budahegyvidéki Refor­mátus Egyházközség, a buda­vári, a kelenföldi és a salgó­tarjáni gyülekezetek képvise­lői üdvözölték a lelkészt. — A NÓGRÁDI EGYHÁZ­MEGYE LELKÉSZI MUNKA- KÖZÖSSÉGE október 16-án tartotta ez évi hetedik munka­ülését Balassagyarmaton. — A KELET BÉKÉSI EGY­HÁZMEGYE LELKÉSZI MUNKAKÖZÖSSÉGE októ­ber 25-én tartotta ez évi hete­dik munkaiilését Békéscsabán. — LAPUNK MŰLTHETI SZÁMÁHOZ csekklapot mel­lékeltünk, az esedékes újság­előfizetési részletek, illetve hátralékok befizetéséhez. Kér­jük azokat az olvasóinkat, akiknek előfizetése rendezett, hogy a mellékelt csekklapot majd annakidején, az előfize­tés esedékességének időpont­jában szíveskedjenek felhasz­nálni. — ESKÜVŐ. Kalotai Sán­dor és Petor Judit október 5-én tartották esküvőjüket Budapesten, a Deák téri temp­lomban. Az esketést Fábry Mihály szügyi lelkész végezte. — Budapesti Gyülekezetben teo­lógus kántori szolgálatot vállal. Cím a kiadóba. — KIS HÁZTARTÁSBAN segí­tene jól főző, özvegy, nyugdíjas asszony szerény díjazásért, bent­lakással. Hunyadiné, Bp. XIX., Kispest, Jan Ferenc u. 21. — BUNDÁK, IRHÁK átszabása, tisztítása, festése Somogyi szűcs­nél, Bp. V., Kossuth Lajos u. 1. udvarban. GÉPKOCSI VEZETŐ, 35 éves,- nőtlen, oroszból, németből érett­ségizett, angolul beszél, bútoro­zott szobát és átkéréssel megfe­lelőbb állást keres. Ajánlatot „Magyar anyanyelv” jeligére a kiadóhivatalba. KÖZÖS BIBLAFORDÍTÁS Emlékek a Biblia útjáról elentős dolog, ha valaki­nek vannak régi családi émlékei. Olyan dolgok, ame­lyekhez ősei történetéből egy- egy részlet tapad. Régi leve­lek, családfájáról feljegyzések, megfakult fényképek, bútorda­rab vagy tárgy a nagyszülők otthonából. Ezek között akad­hat régi családi biblia is, ameiyben születési bejegyzé­sek vannak, vagy egyszerűen csak valamelyik hivő nagy­apánk, dédanyánk kezenyomát viseli. Az is lehet, hogy ilyen régi családi bibliánk nincs, vagy elkallódott a háborús évek fo­lyamán. Vettünk új bibliát, mai kiadásút, világosabb szö­vegűt és olvashatóbb betűsei. Akinek bármilyen bibliája van és él is belőle, a legdrá­gább örökség van a kezében. Hivő nemzedékek, az elmúlt évszázadokban élt anyaszent- egyház nyújtja feléje az ezer­nyi emléktől, drága tapaszta­lattól bevont patinás könyvet. A bibliánkat sok-sok ember­nek köszönhetjük, akik előt­tünk éltek, és életüket arra fordították, hogy utódaiknak kezükben lehessen Isten igéje. z apostolok idejében ván­dorok, kereskedők, zsol­dosok terjesztették a szent ira­tokat Az etópiai kincstárnok jeruzsálemi zarándokúján sze­rezte meg Ézsaiás próféta könyvének írástekercsét. Hoz­zá hasonlóan sokan mások is terjesztették az ószövetségi iratok tekercseit, amelyeket később az evangéliumokkal és az apostolok leveleivel össze­kapcsoltak a teljes bibliává. A Biblia olvasása révén számtalan ember jutott hitre, Isten Szentlelke által, aki ezt a könyvet eszközül használta. A Biblia útját az igehirdetés kísérte az évszázadokon ke­resztül a máig. A régi betű és az élő szó együtt hirdetik Jé­zus Krisztust, aki tegnap és ma és örökké ugyanaz. 16C0 évvel ezelőtt Auguszti- nusz, a későbbi egyházatya, kertjében ült. Kétségbe volt esve maga és élete felett. A szomszédos kertben gyerme­kek játszottak. Vidám dal ütötte meg a fülét. Gyermek ének refrénjét hallotta: „Vedd és olvasd, vedd és ol­vasd!” Hirtelen megértette, hogy ez nemcsak gyermekjá­ték hangja volt, hanem mesz- szebbről érkező hívás, hogy vegye elő bibliáját és olvas­son abból. Felnyitotta a bib­liád szíven találta egy ige, és egész életét megváltoztatta. A középkorban szerzetesek ültek csend« kolostorcellák- ban, tanult és érett férfiak, akik tudták, hogy mire érde­mes életüket fordítani. Életü­kön át nem tettek mást, mint másolták kézírással a Szent­írást. Milyen nagy dolog, hogy egész életet rászántak erre a csendes, jelentéktelennek lát­szó, fáradságos munkára, a Biblia leírására! Akkor ez volt az egyetlen útja a Szentírás' terjedésének. T uther Márton hosszú időn át fáradt munkatársaival, hogy lefordítsa népe anyanyel­vére a Szentírást. Senki sem sejti — mondta egyszer —, hogy „milyen farönkök hever­te:. az útban ott, ahol most az olvasó úgy megy tova, mint­ha gyalult deszkán járna”. Né­ha egy hétig egyetlen szót kellett keresnie, máskor négy napon át csak három sort tudtak lefordítani, olyan ne­héz volt. De nem tudta és nem akarta abbahagyni ezt a munkát, mert a Szentírásban a Krisztusban való hit forrá­sát találta meg. Ahol a Bib­lia szava, „ott az üdvösség” — mondta egyszer. A 17. században a salzburgi katolikus püspöki hatóság Schaitberger nevű családapát az elé a választás elé állított, hogy vagy elhagyja gyerme­keit és kivándorol, vagy le­mond evangélikus hitéről, bib­liáját beszolgáltatja — és ak­kor maradhat gyermekeivel. Ki mérheti le, milyen fájdal­mas hitvallás volt a megfe­szített Krisztus mellett, ami­kor Schaitberger a bibliát vá­lasztotta és gyermekeitől el­szakadt, akikért azután élete végéig bibliája fölött minden­nap a távolból imádkozott. 1792-ben egy dél-afrikai helységbe három herrnhuti misszionárius érkezett. A fa­luban ötven esztendeje azelőtt abbamaradt az egyházi mun­ka. Találnak-e még valamit a régen elvetett magból? Ami­kor megérkeztek, egy nagy körtefa alá vezették őket, amely a hottentotta falu kö­zepén állott. Ott egy öregasz- szony lépett hozzájuk. Reszke­tő kézzel nyújtott át nekik, régi lelkészük ötven évvel ké­sőbb érkezett utódainak, egy nyütt Újszövetséget. A falu­ban egyedül ő tudott olvasni. S ötven esztendőn át olvasott fel az Újszövetségből kis fa­luja népének. A fiatal nőből hajlott hátú öreg lett, de a kis könyv a kezében megtartotta a parányi gyülekezetét a Jé­zus Krisztusba vetett hitben fél évszázadon keresztül. /Vehány emlék ez csupán, L ’ amely a Biblia hosszú út­járól most elénk került. Csak ízelítő abból a temérdek ál­dásból, amit ez a könyv sok évszázados útján árasztott. Nagy dolog a Bibliával élni és a Bibliával meghalni. Valaki azt mondotta: „A Biblia ma­gi a menny — szavakban”. Isten közelségének, jelenlété­nek helyévé válik az az asztal vagy éjjeliszekrény, ahol fel­ütik. Németből átdolgozta! V. L ! HÉTRŐL—HÉTRE Az élet könyve Jelenések 3,5 A reformáció hetébe léptünk. A reformáció központi kér- dése az üdvösség volt. Erre kereste a feleletet Luther a ko­lostor csendjében hangos gyötrődéssel és önkínzó szenvedélye lyel. A választ az Isten igéjéből kapta meg. Az első századok keresztyénéi számára is izgalmas kérdés volt az üdvösség. Heti igénk bizonyítja, mert ennek is ez a központi kérdése: kinek a neve van beírva az élet könyvébe, illetve kié van kitörölve onnét. Ez a szimbolikus kép nekünk elvont és nem sokat mond, de annál reálisabb és beszédesebb volt a szárdisbeliek számára, akiknek íródott. A kisázsiai vá­rosok fejlett kultúrfokon állottak abban az időben. Minden városnak volt regiszteres, nyilvántartó könyve. Ebbe vezették be a polgárok neveit. Akinek neve szerepelt a nyilvántartó könyvben, annak polgárjoga volt és a város és polgárainak vé­delme alatt állott. Aki hűtlen volt a város törvényeivel szem­ben és vétkezett a közösség ellen, kitörölték nevét a könyv­ből, megvonták a polgárjogát. Megszűnt a védelem és bizton­ság és a város falain kívül kerülhetett meglehetősen bizony­talan sorsba. Így az akkori ember számára valóban életkérdés volt: szerepel-e neve a nyilvántartó könyvben vagy sem? A könyv így valóban az élet könyve volt. A törlés vagy beírás hűségen vagy a hűtlenségen dőlt el. Ezzel a képpel tehát azt akarja kifejezni az apostol, hogy aki az Isten regiszterében akar szerepelni, aki üdvözülni sze­retne, annak hűségesnek kell lenni. Az igazi hűség az Istenbe vetett hitből fakad. A hűség alapja ez a vallomás: tudom kinek hiszek Hiszek Istenben, mert tudom, hogy szeret, bűneimet megbocsátja, mert kegyelmes. Azért vagyok hűséges hozzá, mert ismerem tökéletes megbízhatóságát. Hűség az emberekhez. Az emberekhez való hűségem a sze­retet által lesz nyilvánvalóvá. Gyakoroljuk a szeretetet Jézus példája szerint. Ö segített a betegen, lehajolt a bűnöshöz, nem tett különbséget ember és ember között, csak egy volt a fon­tos: kell neki a szeretet. Gyakoroljuk a szeretetet, mert a ke­resztyén életnek ez a belső lényege, legértékésebb része. Aho­gyan Ö gyakorolta a szeretetet, úgy kell nekünk is eljutnunk egyre gazdagabb, melegebb, áldozatosabb és egyetemesebb em- berszeretetre. Ha hiszünk Istenben, és hitünkből folyóan a szeretetet gya­koroljuk az emberek között, akkor éltünk győzelmes életet éá kegyelemből Isten beír bennünket az élet könyvébe. Matuz László NAPRÓL—NAPRA VASÁRNAP: ZSOLTÁROK 116,5; MÁRK 5,19. — feteft hatalma tud minket igazzá tenni. Hatalmában áll, hogy meg* találja örömét azokban.akik eddig szomorúságot okoztak Neki-. Efezus 5,15—21; Zsoltárok 34,1—11. HÉTFŐ: V. MÓZES 7,7.8; JÁNOS 13,18 — Megrestültünk, megfáradtunk imáinkban és könyörgésünkben. Elfáradtunk kérni Istent, pedig az Isten akarata, hogy mindenki megtérjen és éljen. János 6,24—33; Zsidók 7,18—28; KEDD: ZSOLTÁROK 56,14; CSELEKEDETEK 9,17. — Ő az, aki megszabadít a haláltól, megerősíti a bizonytalan, rem« gő lábakat, s mindezt azért teszi, hogy Öelőtte mindannyian alázatosan járjunk; II. Mózes 16,2—7/a. 13—15; Zsidók 8,1—13; SZERDA; ZSOLTÁROK 65,6; MÁTÉ 6,9. — Az Úrtól ta­nult imádságban azt kérjük, hogy Isten neve közöttünk is szent legyen. Ne akkor emlegessük nevét, amikor „kiborulunk”, eb­veszítjük idegeink felett az uralmat, hanem akkor, amikor se­gítségül kell hívnunk; minden bajban és örömben; János 15,1—8; Zsidók 9,1—10 ; CSÜTÖRTÖK: I. MÓZES 35,15; ZSIDÓK 3,6. — Reformá­ció napját az Isten igéje szenteli meg, nem pedig a mi akar« tűnik; Ügy lesz számunkra ez a nap megszentelt nappá, ha az Ür házában Urunk szavát „örömest hallgatjuk és tanuljuk” és aszerint élünk. Jelenések 14.6.7; Zsoltárok 46; PÉNTEK: IL SÁMUEL 10,12; MÁTÉ 17,20 — Nem a nri hitünknek köszönhető, hogy a reformáció egyháza reformáció ünnepet ülhet, hanem egyedül Istennek. I. Péter 2,5—10; Zsi­dók 9,11—15. SZOMBAT: DÁNIEL 6,27; JELENÉSEK 4,8 — Isten nagy­ságát a mi képzeletünk nem éri utói. Nagysága túlnő a teremi tett világ és az egyház határain. Jézus Krisztust azonban min­denki megtalálhatja. Nem csak az érett kor, a gyermeki hit is megtalálja Öt. Jelenések 19,6—10; Zsidók 9,16—28. Káposzta Lajos .... -------------------------- --------------a KI S TÜKÖR Kis tükrünkben most József arcát látjuk, aki Jákob és Rákhel fia. Háránban született. Később Jákob családja Józsefi fel együtt Kánaánba költözött. Jákob, mivel feleségét, József anyját, Rákhelt is nagyon szerette, legkisebbik fiát különleges szeretettel vette körül. Ezt József többi testvérei nem jó szem­mel nézték. Sőt József a többi testvérére nem egyszer panasz­kodott és árulkodott. Egy alkalommal a testvérek meg akarták gyilkolni, ettől a szándékuktól elállna, rabszolgának adják el és így kerül József Egyiptomba, egy előkelő hivatalnok házába. Az egyik udvari hivatalnok felesége szemet vet Józsefre, de József kitér az asszony elől. Az asszony Józsefet bosszúból bör­tönbe juttatja. Több évi börtönbüntetés után álommagyarázó képességei révén kerül ki a börtönből. Ekkor a fáraó helyettese lesz. Ugyanebben az időben Kánaánban ínséges esztendők váltják egymást. József testvérei gabonát vásárolni Egyiptomba men­nek, ahol találkoznak a rabszolgának eladott Józseffel, akit nem ismernek fel. József azonban felismeri testvéreit, akiket súlyos próbák alá vet. Így akar meggyőződni, hogy a küzdel­mes, ínséges évek a testvérek kemény szívét megváltoztatták-e? A testvérek kiállják a próbát. A második egyiptomi út után József felfedi kilétét és első szavával az öreg édesatyja után érdeklődik. Mikor megtudja, hogy Jákob él, az egész családot — o fáraó engedélyével — áttelepíti Gósen földjére, ez a te­rület Egyiptom északkeleti határán volt. A testvérek nagy néppé fejlődnek Egyiptomban. Jákobot — kívánsága szerint —: Kánaán földjén temetteti el József. Jákob állítólagos sírját most is mutogatják. József történetét művészi módon írja le a szentírás. A sze­mélyek ábrázolása, az események és cselekmények érdekfeszítő volta, lélektanilag is rendkívül mély és érdekes. József igét hirdet, mikor kilétének felfedése után a meg­rettent testvéreknek ezt mondja: Ti gondoltatok gonostrt étfi felőlem, de Isten gondolta azt jóra fordítani Fülöp DezsÄ

Next

/
Thumbnails
Contents