Evangélikus Élet, 1962 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1962-02-11 / 7. szám
I • me Kulturális Szemle KÓRUS-ELET MAGYARORSZÁGON A mai Magyarországon virágzó kóruséletet tapasztalunk a vidéken és a fővárosban egyaránt. A kórus nagy nevelő. Tudta ezt Kodály Zoltán, a magyar kóruséneklés atyja, amikor megindította az „Éneklő Magyarország” mozgalmát. Ma már 6—12 éves gyermekek is természetes könnyedséggel, tökéletesen egyöntetű artikulációval énekelnek több szólamban, Még néhány évvel ezelőtt álmodni se mertünk volna arról, hogy százezernél nagyobb tömeget mozgatva, 2000 énekkar fog rendszeresen működni hazánkban. Csak a fővárosban, magában, 200. Szegeden, Debrecenben, Pécsett 10—10 énekkar szerepel, A Népművelési Intézet gondozásában főiskolát végzett pedagóguskamagyok tartják kézben, megfelelő műsor- politikai irányítással, a társadalom legszélesebb rétegeiből, értelmiségiekből és kétkezi munkásokból összeálló kórusainkat, dalosünnepekkel,. rendszeresen tartott vendég- járásokkal bővítve tapasztalataikat. Ezeken a dalostalálkozókon a lakosságot is bevonják, szinte észrevétlenül, izgalmas és szép mozgalmakba, énekszóval teremtve meg az összhangot. Ezek a „néhány órák” megsokszorozódnak és hatalmas viszhangot keltenek túl az országhatárokon, szoros együttműködést létesítve a nemzetközi énekes megnyilvánulásokkal. Az éneklő Magyarország akkor vonta különösen magára a figyelmet, amikor a múltév nyarán elsőnek rendezte meg a nemzetközi kórusversenyt a 600 éves Debrecen városában. E versenyre 110 számításba jöhető énekkar' közül választották ki a 31 legjobbat, továbbá 30 együttes az országos kulturális szemle záró dalosünnepén összkarokban lépett fel. Közel 5000 muzsikus-vendége volt Debrecennek ezekben a napokban, öt kóruskategóriában (gyermek, női, férfi, vegyes és ifjúsági) 45 énekkar, mintegy 1800 szereplővel vett részt, köztük 14 külföldi (szovjet, lengyel, csehszlovák, román, bolgár, kelet- és nyugatnémet, francia, olasz és angol) együttes. Ez a nemzetközi kórusverseny igen érdekes kísérletnek bizonyult és gazdag tapasztalatcserével járt. Azzal a fontos tanulsággal szolgált, milyen óriási fejlődést ért el a magyar kórusok színvonala. A magyar kórusok vitathatatlan fölényét igazolta az a körülmény is, hogy a díjak közül tizenegyet magyar kórus nyert. Általános, szinte minden együttesére jellemző a biztos intonáció, a dús, erőteljes hangzás és a színes hangvétel. A legjobb szláv énekkarok megmutatták, milyen áz ideális kórushangzás. A Gorbunov Kultúrház vegyeskarának és a szófiai Kaval Férfikarának ereje a széles dinamikán mozgó, nemes tónusú hangzás. Ezt a teltszépségű hangzást énekesek szakszerű kiválogatásával nem lehet Mérni. Ehhez még elkerülhetetlenül szükséges, hogy egyszerre fejlesszék ki kartechnikai rátermettséggel a hangadó szervekkel való fölényes, biztos bán- nitudást és a többszólamú vokális kifejezés igényeihez árnyalatnyi pontossággal alkalmazkodó muzikalitást. Ezt az igényt a versenyben résztvevő magyar együttesek közül leginkább a miskolci zeneiskola női kara és az „Acélhang” férfikara közelítette meg. A másik fontos tanulságot az előadói színvonal sokszínűsége eredményezte, A sokszínűség új gondolatokat is érlelt. Többféle kultúra reprezentatív bemutatása több nyelvű zenei fesztiválok segítségével megoldaná azt a problémát is, hogy nagyobb teret kapjanak a modem művek és tisztázná az előadói stílusokat hangzás, intonáció és formálás tekintetében. A tours-i Jean Ockeghem-kórus, melynek előadásmódja az évszázados franciá chansonéneklés népi-nemzeti hagyományaiban gyökerezik és éppen- ezért előadásmódja erősen különbözött attól, amit a mi kóruskultúránk hagyománya kialakított, vetette fél azt az életrevaló ötletet, hogy meg lehetne honosítani esti hangversenyeken egy-egy testvér kórus-pár kiválasztását. Például francia—magyar, szovjet-olasz, német—angol stb. A modern s legmodernebb művek egyetlen lehetséges módjára hívta fel a figyelmet a hamburgi Monteverdi Kórus szereplése, meggyőzően érzékeltetve, hogy a XX. század bonyolultságát tükröző alkotások csakis a kompozíciós technikát világosan érvényre juttató plasztikus előadásban számíthatnak megértésre és őszinte sikerre. — Az olasz kórusok nem értek el számottevő helyezést, de utolérhetetlen irammal oldódtak fel a muzsikában. Llongollenbe 15 éve járnak a kórusok, de elsősorban a világ egyik részéből. Ebben a kis városkában sűrűsödik ösz- sze a walesi hagyományok, nemzeti kincsként őrzött, sok érdekes tapasztalása. Ennél szebb és nagyobb küldetést teljesített a debreceni nemzetközi találkozó a legkülönfélébb kóruskultúrákkal: megtestesítve a népek barátsága eszméjének gondolatát Halts Géza BERZEVICZY GERGELY AZ ELSŐ MAGYARNYELVŰ KÖNYV Ozorai Imre: VITAIRAT MESSZELÁTÓ, ORSZÁG- MENTŐ TEVÉKENYSÉGE a nemesség körében nagy visz- j;za tetszést keltett. Még a liberális gondolkodású Kazinczy Ferenc is felháborodik: ..Egy meggyalázott nemzetet úgy festeni igazságtalanul, hogy frigyei nevessék, gyűlöljék: szintúgy barbarus-, minta' parasztot földesúri- módon nyúzni.”Széchenyi István, Kossuth Lajos, a reform korszak diadalra vitte a reformeszméket és azokat az 1848. évi országgyűlés törvénybe iktatta. Híve volt a vallásszabadságnak; a vallás egyenlőségének. Harcol a protestánsok sérelmeinek orvoslásáért. Mint a tiszai evangélikus egyházkerület felügyelője, fáradhatatlanul' tevékenykedett egyházunk fellendülésén, NAGY JELENTŐSÉGE VAN Berzeviczy közgazdasági tevékenységének is. „Szerencsétlen sors uralkodik Magyar- ország felett” — írja. —, „Természetes gazdasága s központi fekvése dacára az észak és dél között és oly nemzet által lakva, mely testben, lélekben erős, tehetséges, vitéz, bátor, hősies, mégsem emelkedett a jólét, a hatalom és tekintély azon fokára soha, melynek elfoglalására alkotta azt a természet.” Bécsbői kormányozzák és Magyarországgal úgy bánnak, mint egy tartománnyal. Az osztrákok kizsákmányoló gyarmati politikája minden egészséges fejlődésnek útjában van. Ezen csak úgy lehet segíteni, hogyha sikerül a magyar terményeknek a bácsin kívül más piacot teremteni.. Ezt olyképpen vélte megvalósíthatónak, ha olcsó közlekedési utat teremtünk az északi országok felé. így jött arra a gondolatra, hogy Szepességről hajózható víziutat kell létrehozni. Vajon lehetséges-e ez? Erről személyesen akart meggyőződni. Két utat tett meg ezért, 1796-ban és 1807-ben. Az első utat részben vízen, részben szárazon tette meg (1763—1822) Krakkón, Varsón át Danzigig, a másik utat pedig kizárólag vízen a Poprád, Dunajec és Visztula folyókon át Varsóig. Mindkét útján tárgyal a folyók mentén fekvő nagyvárosok kereskedőivel. Örömmel tapasztalja, hogy különösen a danzigi nagykereskedők, milyen megértéssel, helyesléssel fogadják elgondolását, sőt a porosz király egy megbízottja hajlandó ennek megvalósítását elő is Segíteni. A Magyarországból jövő terménycikkeknek azért örültek, mert mint erről Berzeviczy meggyőződött, ezeken a területekén az angol világkereskedelem méregdrágán értékesítette árucikkeit. Ennek ellen- súlyozására alkalmasnak látták a Berzeviczytől tervbe vett északi víziút felhasználásával az árucsereforgalmat a könnyen megközelíthető Magyarországgal. már első Útjáról egy nagyobbszabású könyvében számol be, amely különösen nagy feltűnést kell a külföldi kereskedelmi körökben. Kiváló nemzetgazdászok üdvöz- lik őt. A göttingai Tudományos Akadémia e munkájáért tagjának választja. Ez Berze- viczyt reménységgel tölti el. Hiszen idehaza is a „Magyar Tudományos Gyűjtemény” behatóan méltányolja e tanulmányait. Második útja után aztán alapos felkészültséggel írott több felterjesztésében a Helytartó Tanácsnál, sőt az uralkodónál is . szorgalmazza tervének megvalósítását. Az üzletemberek pedig nemcsak érdeklődnek Berzeviczy eszméje iránt, de egy közülük: Schweickhart „Entwurf zu einer nordischen Hanglungs- Gesellschaft” név alatt emlékiratot is szerkesztett, amelyben megfelelő tőke-erővel egy kiviteli társaság megalakítására tett javaslatot. Az alapító okmányt Eszterházy Ferenc gr., Eszterházy Mihály gr., Bertzenheim herceg s Schweickhart írták alá. Ezek képezték volna a vállalat igazgatóságát. Ez a magyar északi ke- I reskedelmi részvénytársaság 12 évre lett volna alakítandó 300 000 Ft. alaptőkével. A MAGYARORSZÁGON Átvezető északi vízi üt kedvező fogadtatása Berze- viczyt egy még nagyobb szabású tervének megvalósítására ösztönözte. A nyugat-európai, elsősorban az angol világkereskedelem Berzeviczy korában nagy kerülő úton, Dél-Afrika megkerülésével (a Szuezi-csatorna még nem volt meg) az Atlanti-óceánon át méregdrágán szállította Ázsia nagyon kedvelt terményeit a Balti-tenger partján fekvő észak-európai országokba. Ez a tengeri út vitorlás hajókon két évig is eltartott. BERZEVÍCZY VÉLEMÉNYE SZERINT az ázsiai árucikkek szállítására sokkal természetesebb, jóval rövidebb és olcsóbb volna az a kereskedelmi út, amely az Adriai- tengert a Balti-tengerrel részben szárazon, részben vízen kötné össze a Kulpa, Száva, Duna, Tisza, Hernád, Poprád, Dunajec és Visztula folyókon keresztül. Ennek az útnak megvalósítása egyformán érdeke a Monarchiának és Oroszországnak. Együtt, ilyen módon az ázsiai kereskedelmet magukhoz ragadhatnák. Ez a kereskedelmi út alkalmas volna, hogy Kína, India, Perzsia és Törökország karavánokkal Európába eljuttatott terményei kkeit Oroszország nagy folvój segítségével átvegye és elszállítsa a Balti-tenger és az Adriai-tenger kikötőihez. Ennek az észak—déli útnak mentén Trieszt. Fiume, Eécs. Pest, Tokaj, Kassa, Lőcse. Danzig, Stettin. Stockholm, Pétervár, Konstantinápoly, Várna, Odessza. Azov, Asztrakán, Smyrna, Alexand- I ria egymásnak kezet nyújta- " nának. Az ily módon fellendülő kereskedelem sikerét még inkább biztosítaná a sza- badkereskedalem, vagyis, ha az érdekelt országok között a határvám megszűnnék. (Folytatjuk) Gömörv János ABBAN AZ ESZTENDŐBEN, amikor Augsburgban birodalmi gyűlést tartott a császár és ezen a gyűlésen felolvastak egy különös hangú hitvallást; amely azóta az Ágostai Hitvallás nevet viseli; és abban az esztendőben, amikor Ferdinánd egy olcsón szerzett győzelem után, mivel Bécset nem tudta a török elfoglalni, Buda alá vonult, mert vissza akarta szerezni az országot a másik trónkövetelőtől, Zápolyaitól; — abban az esztendőben, vagyis 1530- ban megjelent Krakkóban egy dunántúli magyar diák: Imre. Az egyetemi matrikulába születési helyéről így jegyezték be: Ozorai. Megjelent, mint egy üstökös, ahogyan a XVI. század első harmadában megjelentek a kereső, kutató, igazságot szomjazó lelkek és igen gyorsan el is hagyta Krakkót, hogy azután egy év múlva feltűnjék Wittenberg- ben, ahol eddig két magyar diák előzte meg. Sylvester János és Dévai Biró Mátyás. WITTENBERG, AHOL LUTHER MÁRTON ÉS ME- LANCHTHON FÜLÖP katedrája az új európai szellem, a reformáció képviselője; úgy vonzza a külföldi diákokat, mint mágnes a vasat. Aho-' gyan egy korabeli feljegyzésből tudjuk: „íme a bölcsesség itt épité fel a maga csarnokát ... eljöttek ide minden nemzet fiai, Európa földéről, olaszok, franciák, spanyolok, angolok, skótok, a sarksziget lakói, hunnak, illírek, seythák, északról, keletről, délről és nyugatról.” Vagy ahogyan Me- lanchthon írja egyik levelében : „Vacsorám nál az tizenegy nyelv volt képviselve: latin, görög, héber, német, magyar, stb.” Amilyen tüneményes megjelenésük, olyan tüneményes a munkájuk. Észak, kelet, dél és nyugat országútjainak nyugtalan vándoraivá lesznek,, bebarangolják a művelt műveletlen világot. És mint egykor az apostolok, Krisztus parancsától űzetve, ezek is egy belső titkos láz nyugtalanságával viszik az emberek közé a felismert újat, amely ledönti Róma mindenhatóságát, amely az Isten és ember között feszülő akadályt félre- tólja .az útból és friss, emberibb mondanivalóval új élménnyel gazdagodva lépnek a színre. Milyen csodálatos, hogy ebbe az űj lüktetésbe, ebbe a friss vérkeringésbe bekapcsolódtunk mi magyarok is. A XVI. század sötét, számunkra végzetes megsemmisítést tartogató csapása mögül úgy mosolyog ránk a hit, a nemzeti hang és öntudat, a megszólaló- zamatos magyar nyelv, mint borús égről a sugárzó nap. Milyen különös, hogy a tépettségünk és taposottsá- gunk és szerteszórtságunk ellenére megszületik a közös kapocs, amely magyart a magyarral tudatosan összefűz, A NEMZETI NYELV, amelynek mámoros szónokai és apostolai Wittenbergből rohannak haza, hogy a pásztói- nélküli nyájat egybetereljék. Valóban veszély van. Tán nagyobb is, mint azt felmérni lehetne. AZ ORSZÁG ELVÉRZETT MOHÁCSNÁL es az a másfél évtized (152p—1541-ig), amely idő alatt a török nem pacifikálta az országot a belső válság és viszály ásta mélyen alá az egységet. Ebben a válságos szalca.szban — talán ezért is inkább — jelennek meg a magyar városokban és falvakban az evangélium buzgó hírnökei az új üzenettel, amely tüneményes gyorsan válik magyar üggyé. A puszták népének ügyévé vált, ahol együtt járt a vi- gasztálódás a szabadulás utáni vággyal, amely végül is a feudális kereteket akarta szétfeszíteni. Hogy korai volt és hogy könnyen tapostak rá a futótűzre, ez nem a magyar reformáció gyengéje, vagy hibája volt. Dózsa ügye is elbukott hosszú századokra, de Dózsa szelleme valahogyan ott bújkált és lappangott 400 éven keresztül a magyar reformáció köntöse alatt. OZORAI IMRE, a DUNÁNTÚLI OZORÁRÓL INDULT EL. Nem tudjuk, mikor született. Első írásos nyom életéről Krakkóban és Wittenberg- ben van, (1530, 31). A következő nyom már olyan jellegű, amely őt egyszerre a magyar lufheranizmus és magyar kultúra elsői közé emeli. 1535-ben, amikor Ozorai Imre Békés megyében, Békésen prédikátor, jelenteti meg az első magyar- nyelven kiadott, nyomtatott könyvet. Ez a könyv új kiadást ér meg 11 év múlva (1546) és valószínűleg él még akkor a könyv szerzője, Luther tanítványa. És amilyen észrevétlenül bukkant fel az ismeretlenség homályából, ugyanolyan váratlanul tűnik is el szemünk elől. Nem is tudunk életéről többet, mint ezt a néhány gyér adatot Arról az Ozorairól, aki az első hiteles lutheri reformátor. KÖNYVE PEDIG „... AZ ELSŐ EREDETI MAGYAR NYELVŰ NYOMTATOTT KÖNYV”-azért kell hangsúlyoznunk, hogy eredeti, mert fordítások már előtte is megjelentek, — egyszersmint az első lutheri szellemű magyar írás. Fontos dolog ez. Mutatja, hogy magyamyelvűség és reformáció mennyire rokon fogalmak. Nemzeti nyelvű irodalom, könyvnyomtatás, reformáció, egymáshoz szorosan kapcsolódó mozzanatok a magyar művelődés történetében. Ezek után nem lenne meglepő, ha Ozorai Imre müveiről kötetekremenő irodalom szólna. Hiszen kétszeresen első! De nem így van...” — állapítja meg Nemeskürty István, az Ozorai-kutató. És vele együtt kérdezzük, hogy miért nem? Igaz, hogy Ozorai Imrétől más mű nem maradt fenn. Az is igaz, hogy a fennmaradt, fellelhető példányok is hiányosak, ugyanannyira, hogy müvének címét is az irodalomtörténet adta meg, mert a címlap is hiányzik. (A tartalomból így állapították meg a címet: „Krisztusról és az ő országáról, valamint az Antikrisztusról és annak országáról.”) A gyér irodalom mögött is inkább az a vita csendült ki, hogy a reformátorok melyik reformációi irányzathoz tartoznak? Tehát van mit pótolni. A magyar könyvkiadás ezt a hézagot és űrt pótolja, mert a múlt év végén hasonmás kiadásban megjelentette Ozorai Imre művét A KÖNYV DRÁGA GYÖNGYSZEME A MAGYAR IRODALOMNAK és nekünk evangélikusoknak különösen jelentőségteljes. Ahogyan megjegyeztük, ez az első magyar lutheri írás! És ha határkő a reformáció történetéből Luther 95 tétele, vagy az Ágostai HRvaYläs, akkor ilyen jelentős határkő a magyar reformáció esetében Ozorai Imre: „Krisztusról és az ő országáról.,.” című könyve. Az a teológia, az a tanítás, amely a műből átsüt, igazi wittenbergi szellem. És az az eszköz, amellyel munkába lendül, igazi magyar eszköz, a magyar nyelv és annak gazdag lehetőségei. 427 ÉV TÄVLATA BONTAKOZIK KI ELŐTTÜNK a mű forgatása közben. És az ember olvasás közben a nyelv szárnyain száguld, ebben a nyelvben dallam, tűz és ihlet van, ez a mi nyelvünk! Ozorai még egy sajátossága bontakozik ki a könyvből. Műve az egyszerű népnek szól, az egyszerű nép nyelvén. Szám- talon példája a mindennapi életből vett példa, amely egy bizonyos környék, Várad és Gyula közötti földrajzi terület egyszerű lakóira szűkül le. „Ha a gyulai plébános két- hétiglen, avagy egy hol- napiglan oly embereket nem tartaná, hogy kik Urunknak testét-vérét hozzájuk vegyék, ha képes volna, hogy a plé- bánus oly jámbor volna, mint Istennek angyala, sem tartanák a plébánosságban.” És: „Ha Váradon vannak, azt mondják: Uram, szent Péter imádj érettem.” — Ha csak ezt a két példát hozzuk is, kitűnik Ozorai tájhelyzete és ezen túlmenően azok a személyek, akik ellen a harcot meghirdeti. A célpont a pápás egyház, amely megérett a reformációra és amelyik egyház személyeiben követ el sok hibát, mégpedig életével és egyházi tevékenységével okozza a botránkoztatást. (Mise, papi nőtlenség, világi kényelem, stb.) OZORAI HARCOL, de nem úgy. ahogyan a későbbi hitvitázók. akik sokszor igazán nem válogatnak az eszközökben. Ő megmarad a hűvas tárgyilagosságban és mintegy abban a reményben születnek meg gondolatai, hogy az egyház hamarosan elsajátítja a reformáció igazságát, Már csak a vakok botorkálnak. Ozorai a vakok szemeit nyi- togatja. Ozorai művét, és a magyar reformációnak sok értékes „zsengéjét” beitta akkor a magyar föld, a magyar lélek. Ma ezeket a műveket kezünkbe vehetjük azzal a megille- tődöttséggel, amellyel ilyen drága kincset kézbevenni illik, és köszönettel gondolhatunk az Akadémja kiadójára, Varjas Bélára, aki a hasonmás szövegét gondozta és szerkesztette, valamint Nemeskürty Istvánra, aki a kísérő tanulmányt írta. Rcdey Pál SZTRÁJKOLÓ EGYHÄZFI Mühlbach Oberpfalz. Egy •héten át „Időtlenül” éltek a mühlbachiak, mert Martin Krauser egyházfi sztrájkba lépett és nem volt hajlandó többé felhúzni a toronyórát. A harangozót már régóta bosz- szantotta, hogy a toronyóra naponkénti felhúzásáért egész évre csak 50 márkát kapott. Amikor fizetésemelési kérését elutasították, sztrájkba lepett és ezzel kikényszerítette az emelést. DR. HAUG PÜSPÖK NYUGALOMBA VONULT A württenbergi tartományi egyház püspöke dr.' Martin Hang 1962. március 31-én nyugalomba vonul. Erre a lépesre a már • ifjúságától egyre rosz- szabbodó hallása kényszeríti. Haug püspök, aki 1948. december 14- n lett püspökké, a Németországi Evangéliumi Egyház Tanácsában viselt tagságát megtartja. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1962. február 11-én Deák tér de. í>. .(úrv) Hatenscher Károly, de. 11. (úrv) dr. Kékén András, du. 5. Tra.ji.ler Gábor du. B. Szeretetvendégség: Ha-.e., sehe Károly Fasor de. fél 10. Biá :y j jós de. ll., du. 6. Blázy Lajos Dózsa. György »it 7. de. fél 10. Üllői út, 24. de. fél 10. Griin- valszky Károly de. 11. (úrv) Grünvalszky Károly Karácsony Sándor u. de. 10. (úrv) Fodor Ott- már du. 5 Vallásos délután: Csákó Gyula Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 7« 12. Fodor Ottrnár Tbaly Kálmán utca de. 10. Szirmai Zoltán de. 11. Szirmai Zoltán du. 6. Szirmai, Zoltán Kőbánya de. 10. du. 5. Szeretetvén dégség Utásjc u. . de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. ll. Szabó István du. 4. Szeretetvén dégség Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 11. Szabó István Fóti út de. 11. Nagy .István Váci út de. 8. Nagy István Frangepán u. de. fél 9. Újpest de. 10. Pesterzsébet de. 10. Soroksár Újtelep de. fél 9. Rákospalota MÁV-telcp de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. lö. Rákospalota Kisiemplom du. 3. Rákoscsaba. de. S. Békés József Rákos- begy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de« fél 11. du. fél Pestújhely de. io. Kürtösv Kálmán Sashalom de. 9. Karne» Ágoston Rákosszentmihály de. fél 11. Kar ne ;■ A goston. Bécsikapu tér de. .9. Várad> Lajos de. U. Várady Lajos du, 7. Schreiner Vilmos To rocké tér delel 9. Schreiner Vilmos Óbuda de. 9. Csákó Gyula de. 10. (úrv) fü- löp Dezső du. 5. Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. ll. de. 9. Rutl- kay Elemér de. 11. Ruttkay Elérőé r este fél 7. Károlyi Erzsébet Pestbidegkut de. fél ll. Szelényi Zoltán Diana út de. fél 9. Szelényi Zoltán Kelenföld de. 8. (úrv) Rezessy Zoltán de. 11. (úrv) dr. Rezessy Zoltán din 6. Rezessy Zoltán Németvölgyi út de. 9. Vámos József Nagytétény de. 8. Kelenfölgy de. 9. Visoria i Róbert Budafok de. II. Visron- tai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. dü. 6. r