Evangélikus Élet, 1962 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1962-06-10 / 24. szám

Vallas és társadalom Spanyolországban

A FELTÁMADOTT MEGJELENÉSEI

7. Saul... kelj fel!

— Csel. 7, 1—9. —*

AMIKOR SAUL FEGYVERES CSAPAT ÉLÉN elhagyta Jeruzsálemet, egészen bizonyos volt abban, hogy neki van igaza. A kereszten meghalt, sziklasírba temetett Jézus nem támadhatott fel. Akkor pedig a keresztyének mind képzelgők és önámítók. Ha Jézus húsvétkor feltámadott, miért nem segített híveinek? Pedig zaklatták, üldözték és megkövezték őket! Ámbár ezek igen jóindulatú, csak félrevezetett emberek. Milyen szelíden tűrtek és milyen szilárdan hittek! Mégis, most megpecsételődött a sorsuk. Kezében van a főpap írása, mögötte a parancsa alá rendelt katonák. Az ő dolga lesz felkutatni az elmenekülteket, összeíszedni őket, és ezzel végérvényesen megszüntetni

ezt a tévelygést.

*

AZ IRÄS azonban azt

MONDJA: „Az embernek elméje gondolja meg az ő útját, de az Űr igazgatja annak járását.” (Példabeszédek 16,9.)

Saul már maga előtt látta Damaszkusz falait, amikor hirtelen vakító fényesség sugározza körüL Az állat botlott meg?... Vagy milyen erő sújtott a földre? — kezdte rendezni gondolatait. De nem jutott tovább, mert fülébe egy ismeretlen, tömörzengésű hang hatolt: Saul, Saul, miért üldözöl engem? — Kicsoda vagy te Uram? — próbál ismerkedni Saul. A válasz nem váratott soká magára: Én vagyok Jézus, akit te kergetsz! És akkor ott a földön abban lett bizonyos Saul, hogy eddig tévedett! Hisz védtelen menekülők üldözésére indnlt, útját viszont a feltámadott Krisztus állja el. A föld kicsinyei ellen fordult, és most útjában mennyei jelenés tartóztatja fel. Azt hitte, hogy fegyveres csapat rettenthetetlen úra, s most kiszolgáltatottan fetremg a porban és vak szemét takargatja rémülten. S ezt a fordulatot az hozta, hogy a gyalázat fáján meghalt Jézus most mennyei dicsőséggel ott sugárzik előtte.

„Ó Isten, mily csudálatosak a Te utaid, mely kikutatha- . lattanok a Te ítéleteid!” Bizony, ez a történet is azt mutatja: Isten csodálatos módon választja ki későbbi eszközeit.

SAULLAL IS NAGY TERVEI VOLTAK. Ö a küszöb, igénytelen cserépedény, de tengereken és évszázadokon túlra ragyog belőle az evangélium fényessége. Az egyetemes Egyház is, maga a lutheri reformáció is elképzelhetetlen lenne Pál szerepe és írásai nélkül.

Előbb azonban meg kellett térnie, engedelmessé válnia Isten iránt. Rá kellett jönnie,

hogy a keresztre feszített Jé- ztís valóban Isten Fia: örökké élő és hatalommal rendelkező Űr. Meg kellett bizonyosodnia, hogy Krisztus felvállalja híveinek terhét: aki a gyülekezetét üldözi, az Öt magát üldözi.

„Nehéz néked az ösztöke ellen rugódoznod.” Ez a kifejezés arra is rávilágít, hogy Saul megtérése nem is volt olyan előkészítetlen. Nem maradhatott érzéketlen István vértanú és a mártírok szenvedése láttán. Ap. Csel. 22,20. bizonysága szerint feledhetetlen benyomásokat hagyott lelkében a krisztusi indulat.

DÖNTÖ AZONBAN MÉGIS A SZEMÉLYESEN megtapasztalt kegyelem. Az iránta kegyelmes Krisztus azt is megmondta neki, hogyan folytassa tovább az életet. Így vall erről Agrippa király előtt: „A mennyei jelenés iránt nem voltam engedetlen.” (Ap. Csel. 26,19.) Ekkor vetette alá magát egy olyan hatalomnak, amelyet eddig nem ismert el, s vált olyanná, mint akiket eddig elítélt és üldözött. Attól fogva tanúskodhatott arról: „Aki megbizonyít- tatott hatalmasan Isten Fiának a szentség Lelke szerint, a halálból való feltámadás által, a mi Urunk Jézus Krisztus felől. Aki által vettük a kegyelmet és az apostolságot

a hitben való engedelmességnek okáért, minden pogányok között, az Ö nevéért.” (Rm. 1,4—5.)

*

A FELTÄM ADOTTN AK

UTOLSÓ MEGJELENÉSE EZ,

melyben az idők végezetéig érvényes útmutatást kap a hivő. A megtért Pál engedi magát a gyülekezetbe vezettetni. Minden igazi megtérés

M.

talpra állít, embertársak felé irányít, közösségbe vezet. Egybekapcsol kortársakkal, akik mellé testvérré születtünk. Az ebből sarjadó feladatoknak ellenállni annyi, mint Jézussal szembefordulni, a mennyei indítás iránt engedetlennek lenni.

Isten akarata, szava, igéje az élet viszonylatai között mindig cselekvésre indít. A pünkösdi prédikáció hallgatói is így kérdezősködtek: „Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak”. (Ap. Csel. 2,37.) Nem „majd” az örökkévalóságban, hanem itt és most. Az új életbe indulás sokszor a legnehezebb körülmények között megy végbe. A vak, kiszolgáltatott Pál már nem alapozhat a saját erejére. Így tud a kegyelem befogadójává lenni.

A Feltámadott viszont előre szokta rendezni választottjainak útját. Nemcsak Pál indult el az emberek felé, hanem Isten is küld őfeléje embereket Ezt meglátni, felismerni, az eseményekből következő feladatokat vállalni: ez a kegyelemre támaszkodó élet útjai Itt találunk rá hivatásunkra: „Hordozza az én nevemet.” (Ap. Csel. 9,15.)

Kelj fel... és indulj útnak embertársaid felé — ez a Feltámadott parancsa ma is gyülekezetéhez.

Vírágh Gyula

(EPD) Érdekes képet fest a

spanyol vallási és társadalmi helyzetről a „UEtolile du Matin” című lap nemrég megjelent hosszabb cikkében. Nem is lehet egységes nevezőre hozni a vallási és szociális helyzetet, mert maga a spanyol lakosság erősen kevert és olyan területeken lakik, amelyek éghajlat, élet- színvonal és munkafeltételek szempontjából rendkívül eltérnek egymástól. A város és a falu közti eltérés is jóval nagyobb Spanyolországban, mint más országokban. Spanyolország a nagy ellentétek hazájának mondható, ha a helyi hagyományokat és minden vidék eltérő népszokásait is figyelembe vesszük.

Azt is őszintén meg kell mondani, hogy Spanyolország szegény ország és még ott is találkozik az ember a legnagyobb szegénységgel, ahol az életszínvonal magasabb az átlagosnál és virágzó ipar van. A kézzel végzett munka 50 , százaléka esik a mező- gazdaságra. Ehhez járuil még az is, hogy aránytalanul oszlanak meg az ország kincsei, ami azután hallatlanul megnehezíti a gazdasági-társadal- mi helyzetet. Szerfölött nagy az osztályellentét. Az egyik oldalon, helyesebben a társadalom gúlájának a csúcsán helyezkedik el a katolikus egyház, a hadsereg és a nemesség, amelynek birtokában van a földbirtok és az ország java. Mellettük, illetve alattuk találjuk a parasztokat, napszámosokat és munkásokat. Az iparvárosokban viszont kialakulóban van egy bizonyos középosztály, amelynek az lenne a feladata a spanyol társadalomban, hogy egyensúlyt hozzon létre.

A szegénységnek és a gazdasági ellentétnek a néprétegek között megvan a maga vallásos kihatása is.

A katolikus egyház a polgársággal szövetkezett. Ez megfigyelhető volt a spanyol polgárháború idején is, amikor a katolikus egyház szembehelyezkedett a néppel. A munkásság joggal tartja ezért az egyházat polgári intézménynek. A mai spanyol munkás nem bízik és nem reménykedik egyházában, nemcsak azért, mert nem tudta megvédeni, sem érdekeit képviselni, hanem elsősorban azért, mert az egyház kifejezetten a munkások ellensó- gévé vált. Még azok is, akik pedig nem helyezkednek kifejezetten szembe az egyházzal, azon a véleményen vannak, hogy a vallás csak arra jó, hogy „álomba ringassa” őket.

1951-ben maga a valencei érsek végzett kutatást a munkások között s megállapíthatta, hogy a spanyol munkás törekvéseinek a meghiúsított nemcsak a kegyurakban és a többi gazdagokban látja, akiknek a társadalmi, politikai és gazdasági előjogait a fasiszta hadsereg védelmezi, hanem a római katolikus egyházban is. A munkásság 75 százalékát vallástalannak találta.' „A spanyol munkás nem hisz sem Istenben, sem a Jézus Krisztusban ... Szerinte a vallás az asszonyok és gyermekek dolga; általában eltűri, hogy a felesége és gyermekei vallásosak legyenekAz 1954-ben végzett kutatások azonos eredményekkel jártak. Könnyen megállapítható azoknak a száma, akik csak felületesen is törődnek az egyház dogmáival. A helyzet komolyságát akarja a cikk gyöngíteni, amikor ezt írja: „Helytelenül járnánk azonban el, ha ateizmussal vádolnánk meg a spanyol proletariátust; vallás- ellenessége inkább arra vezethető vissza, hogy sokszor kellett csalódnia az egyházban. Sok munkás kimondottan egyházellenes, de nem vallástalan. »Hiszek Istenben, de nem az egyházban« — mondja.”

Mi a helyzet a spanyol polgárság körében? A polgárság az egyház legerősebb támjisza. A polgári család általában vallásos. Az anya és a gyermekek aktívan vesznek részt a katolikus egyház életében s ezt a családfő sem veszi rossz néven tőlük. De itt is arról kell beszélnünk, hogy az utóbbi esztendők rendkívül kedvezőtlenül alakultak a katolikus egyház szempontjából. Az egyház a polgárság körében is vereséget szenvedett, mert nem a római ke- resztyénség eszméi irányítják

és formálják a polgári családi életet, hanem a katolikus egyház idomult a polgárság érdekeihez. Nem a katolikus egyház tette keresztyénné a polgári családi életet, hanem maga az egyház polgáriasult el! Az egyéni kegyesség sok igazságtalanságot takar, mert igen sok polgár lelkiismeret- fúrdalás nélkül zsákmányolja ki a munkásságot s közben rajongó katolikusnak vallja magát az egyházban.

Az értelmiségi réteg kisebbségben van ugyan a spanyol társadalomban, a nép élete szempontjából azonban nem becsülhető le a szerepük. A katolikus egyház szempontjából azért jelentős ez a réteg komoly problémája, mert egyre inkább kivonják magukat az egyház vezetése alól. A

legtöbb esetben nem szakítanak ugyan nyíltan az egyházzal, az aktív vallásos élet azonban nem érdekli őket és egyre inkább arra a meggyőződésre jutnak el, hogy teljes egészében elvetik a katolikus hierarchiát. Elsősorban az ellen tiltakoznak, hogy az egyháznak ellenőrzési joga legyen afelett, amit mondanak vagy hirdetnek. Különösen is fontos volt az a körkérdés, amelyet a madridi és murciai egyetem hallgatóihoz intéztek. A válaszok többsége azt hangoztatta, hogy nem lehet a szabadkőművességet felelőssé tenni a polgárháborúért és nem igaz, hogy a protestantizmus föllazítja a családi életet. A hallgatók többsége követelte a tanbeli szabadságot. P.

JÓ KEZDET

Német teológiai hallgatók Magyarországon

Magyarországi Evangélikus Egyházunk állandó törekvése, hogy a külföldi evangélikus egyházakkal, teológiákkal és gyülekezetekkel minél szorosabb testvéri kapcsolatokat teremtsen és tartson fenn. Különösképpen is alkalmas eszköz e cél elkéréséhez kölcsönös látogatásokkal megismerni egymás egyházi életét, teológiai törekvéseit, lelkészképzését és mindazt, arai egyházi szempontból és az egyháznak a világért végzett szolgálata tekintetében figyelemre méltó.

Egymás megismerésének és a barát! kapcsolatok elmélyítésének szempontjából jó kezdetet jelentett, hogy dr. Schmauch Wcmer greifswaldi teológiai professzor vezetésével egy hetet töltöttek hazánkban egyházunk vendégeiként a greifswaldi, rostocki, haliéi és jénai teológiai fakultások hallgatói: tíz teológus és egy tanársegéd.

Két napig a Debreceni Református Teológiai Akadémia vendégei voltak, ahol meghallgatták Szabó László profesz- szor előadását a magyar protestáns teológiai gondolkodás fejlődéséről a felszabadulástól napjainkig. Megtekintették a kollégium nagykönyvtárát,

meglátogatták a Biogal gyógy- szerárugyárat, résztvettek az akadémiai istentiszteleten.

Schmauch professzor részt- vett a debreceni evangélikus gyülekezet vasárnapi isten- tiszteletén is. Debrecenben már korábban is volt és prédikált s most is igen meleg testvéri szeretettel fogadták a hívek a gyülekezet előtt mondott rövid köszöntését.

A többi négy napon az Evangélikus Teológiai Akadémia vendégei voltak német evangélikus barátaink. Két előadást hallgattak meg az Akadémián. Az egyiket dr. Ottlyk Ernő dékán tartotta áttekintést adva a magyarnémet evangélikus kapcsolatokról. A másikat dr. Pálfy Miklós prodékán tartotta az evangélikus egyház életéről a Magyar Népköztársaságban Meglátogatták a Budapesti Református Teológiai Akadémiát is, ahol dr. Kádár Imre

professzor a magyar protestáns egyház történetét ismertette velük.

Alkalmuk volt éppen megtekinteni a Budapesti Ipari Vásárt, Budapest nevezetességeit, majd egy napot töltöttek a Balaton mellett és elragadtatással gyönyörködtek a magyar tenger szépségeiben Balatonszárszón, Tihanyban és Balátonfüreden.

A sok baráti és hivatalos együttlét láthatóan mély benyomást tett német testvéreinkre. Külön is meg kell említenünk, hogy Debrecenben dr. Bariba Tibor református, Budapesten pedig Káldy Zoltán evangélikus püspök is meleg szeretettel fogadta őket és elbeszélgették velük egyházaik életéről és feladatairól:

Jó kezdet volt — állapítottuk meg közösen, amikor június 1-én elbúcsúztunk egymástól. A viszontlátásra majd a Német Demokratikus Köztársaságban kerül sor, amikor a ml hallgatóink visszaadják ezt a látogatást.

Dr. P. M.

Dr. W. Schmauch greifswaldi professzor

„Kánaáni nyelv”

A kánaáni nyelv olyan be- Szédforma, amelyben valaki- merev egyházi-bibliai szavakat és fordulatokat használ, pl.: „Jézus Krisztus vére”, „Isten Báránya”, „bűn”, kegyelem” stb. E szavakat pedig abban a hitben használja, hogy pusztán'elhangzásuk, kiejtésük* következtében történik is valami. Mi más ez, mint a saavak mágiája, vagy filológiai hagyománytisztelet?

A keresztyénségnek is, mint minden hivatásnak, vagy foglalkozásnak, megvan a határozott szókincse. E szókincs tárgyiasan és személytelenül használható mindaddig, míg meghatározott dolgokhoz fűződik. Ha azonban szellemi tartalmat akarunk kifejezni vele, csak akkor szabad használnunk, ha valoszerűvé tudjuk tenni azt, amit az a bizonyos szó jelent A beszelő keresztyén embernek világosan kell látnia, értenie, megélnie azt amit mond — de legalábbis becsületesen törekednie kell erre. Sőt úgy kell

szólnia, mint akit elsősorban érint mondanivalója. Aki így szól, annak nincs szüksége merev kifejezésekre, lemondhat minden kliséről. Újdonságként tesz bizonyságot arról, ami őt áthatja. Aki csak merev szakkifejezé^ket használ, azt bizonyítja, hogy az ügy nem érintette őt mélyen. Merev a beszéde, mert belül maga is megmerevedett. Előre készített sablonok szerint beszél. A halál ilyen merev. A beszéd merevsége az élet merevségét jelenti. A merevség, üresség és pusztaság szívesen használ klisészerű fordulatokat. Az ilyen „igazhi- tűség” halott hitet mutat.

Vonzó feladat a hagyományos szavakat és fordulatokat új életre kelteni. Az ember így magával ragadja hallgatóit a megtapasztalás útjaira, Csak akkor használjuk a régi, tiszteletre méltó szavakat, ha teljesen világos az értelmük. Csak így lehet a szavaknak élete és hatása.

(Kirchenblatt)

Manikam püspök 65 éves

Rajah G. Manikam indiai püspök a Lutheránus Világ- szövetség három alelnökének egyike, 65 éves;

Manikam, a Madras-i Cud- dalore-ban született. Tanulmányait Amerikában és Angliában végezte s 1929-ben tért vissza Indiába, hogy ott az Andhra Keresztyén Kollégiumban, Gumturban felolvasásokat tartson. 1937-ben egyik titkára lett az indiai, burmai és ceyloni Keresztyén Nemzeti Tanácsnak.l941-bem a tanács végrehajtó bizottsági titkára lett és ebben a minőségében részt vett a tamibárai (India) és a wytbi (Kanada) missziói konferencián és az Egyházak Világtanácsa amsterdami és Rolle-i (Svájc) nagygyűlésén.

1947-ben egy küldöttség élért meglátogatta Angliát, Dániát; Svédországot és Svájcot.

Martikaim püspök az indiai, pakisztáni és burmai Keresztyén Tanács főtitkára lett később. Ezenkívül a Kelet- ázsiai Bizottság elnöke.

1956-ban. Tranquébar püspökévé választották, s akkor e tisztségeitől megvált. Ö India evangélikus-lutheránus tamul egyházánank negyedik püspöke. De az első indiai ebben a tisztségben. 1957-ben a Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottságába választották, ahol egyike a három al- elnöknek. 1954 januárjában az indiai evangélikus-lutheránus 1 szövetség ai nőkévé lett.

ISTENTISZTELETI REND

Pünkösd vasárnap, június 10-én

Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. ll (úrv.) Káldy Zoltán, ‘du. 6 Egyházzenei áhítat, Káldy Zoltán. Fasor de. fél 10 Blázy Lajos, de. 11 Korén Emil, du. 6 Koren Emil. Dózsa György u. de. fél 10 Koren Emil. Üllői út 24. de. fél ll (úrv.) Grünvalszky Károly. Karácsony Sándor u. de,

9 (úrv.) Grünvalszky Károly. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő, de 12 (úrv.) Grünvalszky Károly. Thaly Kálmán, u. de. 10 Szirmai Zoltán, de. 11 (úrv.) Rédey Pál, du. 6 Szirmai Zoltán. Kőbánya de. 10 (úrv.) Veöreös Imre. Utász u. 'de. 9 (úrv.) Takács József. Vajda Péter u. de. fél 12 (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11 Boros Károly. Rákosfalva de. 8 Szabó István. Gyarmat u. de. fél

10 Boros Károly. í’őti út de. 11 (úrv.) Gádor András. Váci út de.

8 Gádor András. Frangepán u. de. fél 9 Nagy István. Újpest de. 10. Pesterzsébet de. 10. Soroksár-Ujte- lep de. fél 9. Pestújhely de. 10 Kürtösy Kálmán. Rákospalota- MAV-telep de. 8 (úrv.) Kökény Elek. Rákospalota de. 10 (úrv.) Kökény Elek. Rákospalota-Kis- templom du. 3 Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Sashalom de. 9 úrv. Karner Ágoston. Rákoscsaba de.

9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11 és fél 3.

Bécsikapu tér de. 9 (gyermek) Bárdossy Tibor, de. 9 (úrv.) Schreiner Vilmos, de. 11 (úrv.) Vá- rady Lajos, du. 7 Schreiner Vilmos. Torockó tér de. 8 (úrv.) Vá- rady Lajos, de. fél 9 Várady Lajos. Óbuda de. 10 (úrv.) Fülöp Dezső, du. 5 Fülöp Dezső. Xíl. Tar- csay Vilmos u. de. 9 Zoltai Gyula, de 11 Zoltai Gyula, du. fél 7 Károlyi Erzsébet. Diana út de. fél 9 Filippinyi János. Pesthidegkút de. fél 11 Ruttkay Elemér. Budakeszi de. 8 Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8 Uzon László, de. 11 Uzon László, du. 6 dr. , Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9 dr. Rezessy Zoltán. Kclenvölgy de. 9i Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert, Nagytétény de.

8. Alber falva de. 7 Visontai Ró-* bért. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11 (úrv.) Mezősi György* du, 7 Mezősi György.

Pünkösd hétfő, Június 11-én

Deák tér de. 9 (úrv.) német, dr. Nagy Gyula, de. 11 (úrv.) dr. Kékén András, du. 6 Trajtler Gábor. Fasor de. ll dr. Benes Miklós. Karácsony Sándor u. ,de. 9 Grünvalszky Károly. Rákóczi üt 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő. Thaly Kálmán u. de.' 10 Szirmai Zoltán, de. 11 (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6 Szirmai Zoltán. Kőbánya de. 10 Veöreös Imre, du. 7 Takács József. Utász n. de. 9 Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12 Veöreös Imre. Zugló de. 11 Szabó István. Rákosfalva de. 8 Szabó István. Gyarmat u. dé. fél 10 Szabó István. Fóti út de. 11 (úrv.) Nagy István. Váci út de. 8 Nagy István. Frangepán u. fél 9 Gádor András. Újpest de. 10 Korén Emil; du. fél- 7 lelkésziktatás. Pesterzsébet de. 10. Soroksár-Ujtelep die. fél 9. Pestújhely de. 10 Kürtösy Kálmán. Rákospalota-MAV-telep de. 8. Kökény Elek. Rákospalota de.

10 (úrv.) Kökény Elek. Rákospa- lota-Kistemplom du. 3 Kökény Elek. Rákosszentmihály du. fél 7 Karner Ágoston. Sashalom de. 9 Ka-raer Ágoston. Rákoscsaba de.

9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosüget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11 és fél 3.

Bécsikapu tér de. 10 (német) Várady Lajos, de. 11 (úrv.) Bárdossy Tibor, du. 7 Bárdossy Tibor. Torockó tér du. fél 7 közös protestáns istentisztelet, Schreiner Vilmos. Óbuda de. 10. Vámos József, du. 5 Vámos József. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9 Ruttkay Elemér, de. ll Ruttkay Elemér, du. fél 7 Zoltai Gyula. Pesthidegkút de. fél 11 Zoltai Gyula. Kelenföld de.

11 dr. Rezessy Zoltán, du. 6 A pünkösdi történet olvasása. Uzon László. Németvölgyi út du. 5 A pünkösdi történet olvasása. Dr. Rezessy Zoltán. Kelenvölgy de. 9 Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. ll Lábossá László,

I