Evangélikus Élet, 1962 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1962-04-15 / 16. szám
Készítsd magad, kedves lélek.«. A Biblia és az énekeskönyv igen szorosan összefonódott egyházunk életében. Ez éppen nagycsütörtök-estére gondolva jut az eszembe. A legbensőbb, legmegrendítőbb közösség teremtődik Jézus és tanítványai között. Annyira fontos minden pillanat, hogy a krónikások, az evangélisták nem is tudják, melyiket emeljék ki legfőképpen. Amennyire ismerjük a páskavacsora szertartásos lefolyását, sokkal több történt ott, mint amit feljegyeztejc róla. Az emlékezésnek egészen különös vallásos műfaja ez, amelynek keretében imádságban, szavakban, mozdulatokban, ételek anyagösz- szeállításában, elkészítésében, elhelyezésében, fogyasztásának sorrendjében és módjában, csöndben és szóban, fényben és árnyban minden az egyiptomi szabadulás történetét prédikálja. Sűrítve éli meg az asztalközösség néhány óra leforgása alatt a gyülekezet életét Isten szabadító kefében. Elektromosság tömörül ezekbe a percekbe és negyedórákba s nem csoda, ha ez a feszültség Jánosnak a lábmosás történetében adja a legnagyobb fényt, másnál egy csóva éppen Jánosra esik, aki toJézus keblén pihent”, ismét másnál drámai kirobbanás Júdás szerepe, de mindenek fölé emelkedik az áldozatul adott Bárány s a tizedik csapásban mentő vér. „Ez az én testem, ez az én vérem” — ennek a pillanatnak hökkentő némasága és vakító villámfénye végigvonul Isten nyájának legben- söbb, csendes közösségén kétezer év óta. Ott világait vasárnapról vasárnapra az őskeresztyének asztalán s ez volt döntő Luther számára is, amikor a marburgi kollokviumon krétával az asztalra írta, mint amiből nem engedhet az úr- pacsora-vitában. Csordultig volt az asztalközösség minden tagjának a szíve. Annyira, hogy ami ezután következett, azt sehol másutt nem jegyezte fel az Uras. Zsoltárokat és dicséreteket énekelve vonultak ki a Getsemánéra, J ézus énekelt. Ezüstös hqld- fény világította az utat s a sudár topolyák, tányér- lombú eukaliptuszok, fává nőtt fügebokrok, illatozó olajfák némán hallgattak. Jézus azt érezhette, amit a diák érez vizsga után, vagy a zseni műve megalkotása után. Mindent odaadott, amije csak volt. S most énekelt. A gyötrő imádság s á mélyen emberi, a leg- magasztosabb gyengeség előtte volt még: „ha lehetséges, múljék el...”, de énekelt. Azt érezhette, amit akkor érzünk, ha valami igen nagyot tettünk, vagy adtunk: már megtettük, már átadtuk, mégis a kifogyhatatlanságnak valami különös érzése sodor, még mindig tudnánk adni. Döbbentő ténye az igének: akinek van, annak adatik... Bizonnyal ezért énekelt. Ezért jutott eszembe nagycsütörtökre gondolva az éneklés. TJ rvacsorai benső csendünk muzsikáló háttere ez a dallam: „Készítsd magad, kedves lélek'...” Már akkor a szívünkre írta kottafejecskéit, amikor először térdeltünk kon. firmációnk után az oltárhoz s azóta kísér oltártól oltárig. Belső meleg hívogat benne s hittel ékes ruhát kínál a Vacsorához, amelyhez „édes vággyal” kívánkozunk, mint jegyes a párjához. Van ebben az énekben csodálat és hála, bűnbánat és békevágy, kegyelem és üdvösségkérés, üdítés és megújulás, a porszemmé hódolt ember lebomlása a • Mi i- ’* „kifogyhaüan” előtt s a győztessé izmosodott ember a letiport bűne fölött. Szerzőjéről is érdemes szólni. FRANCK JÁNOSRÓL, úgy emlékeznek meg értékelő feljegyzések, mint „a XVII. század egyik legjelentősebb sziléziai kötíőjé9t-ről. Guben városka ügyvédje volt az apja s ő is azzá lett, Königsberg- ben tanulván a jogot. Anyja kívánságára jött vissza szülővárosába, hogy kétéves korában elvesztett apja örökébe lépjen. Később a közélet felé fordult, városi tanácstaggá, majd polgármesterré választották. Sokoldalú munkája nem gátolta a költészetben. Világi költeményei mellett 110 egyházi éneket írt. Azt vallotta, hogy „a költészet táp- lálója a kegyességnek, hírnöke a halhatatlanságnak, tanítója az örömnek, elüzője a bánatnak s előíze a mennyei dicsőségnek.” Mindezt úrvacsorái énekéről valóban elmondhatjuk. Sőt magáról , az úrvacsoráról. Készítsd hát magad, kedves lélek, hogy a nagycsütörtök este táplálja hitedet, hirdesse az örökéletet, tanítson Jézusban örülni, űzze el a bűn nyomasztó bánatát s készítsen ama nagy mennyegzői vacsorára. Koren Emil Ént Krisztus irgalmáról Középkori latin himnusz Fordította: Babits Mihály Jézus, bocsánat kútfeje, Jézus, búbánat sugara, Jézus, bűnbánat öröme, Jézus, bűnbánók-óhaja, mikor ott függtél csüggeteg, ártatlanul megfeszített, a gonosz latrok közepett, megosztva büntetésüket, és egyik akkor Téged ott megvádolt és rádtámadott, ostobán gúnyolt és szidott és káromolva szólított: „Ha tényleg Isten fia vagy, ments meg bennünket és magad: magadhoz zordon ne maradj ki megváltottál másokat”; s mikor a másik rá-csarélt s feddte a balga szavakért s megvallá hogy ő rosszul élt, de Téged mint szentet dicsért s Általad igaz útra tért és könyörögve így beszélt: „El ne feledj engem, Uram, ha országodba érkezel, mely édességgel tele van, s király-ruhádba öltözöl”; te, kit a bánat visszanyer s malasztod szíveket emel, nemcsak hogy nem feledted el: égbe méltattad venni feli Ö isteni kész irgalom! Kész irgalom, jószívűség! Adakozó kész szánalom! Szánakozó bőkezűség! Tehozzád fut az áhítat, hozzád tér az emlékezet, a vágy Feléd nyög lankatag, a bűnbánat Feléd eped; a gyónás székedhez tapad: a szív Neked tárul, Neked! i Azért bizalommal tel! imádkozunk hozzád, Uram, mert Te vagy az egyedüli bfintelen és mocsoktalan; gondolj reánk végnélkül! türelmedhez képest, Uram! Az orosz kereszténység rövid története A. L KAREV, az Orosz Baptista Egyház főtitkára, a Prágai Keresztyén Békekonferencia munkabizottságának tagja, február 23-án e címen tartott előadást az Evangélikus Teológiai Akadémián. Az egyháztörténcti tankönyveket, vagy akár szakkönyveket lapozgatva, meglepetéssel tapasztalja az ember, hogy az oroszországi keresztyénség történetét pár sorral elintézik a tudósok. Ä nemzetközi tekintélynek örvendő Heussi-féle egyháztörténet 580 oldalból 1 oldalt szán ennek a kérdésnek. S ha visszagondolok teológiai tanulmányaim éveire, még ennyire sem terjedt ki az egyháztörténeti professzor figyelme. Akkor döbben rá az ember, hogy mennyire tanulságos és fí- gyelejpre méltó az orosz nép keresztyénségének a története és általában a kegyessége, ha valaki onnan jön hozzánk és csak fölvillant valamit az egyháztörténetnek erről az elhanyagolt területéről. Ez történt az Evangélikus Teológiai Akadémián, amikor A. I. Karev megtartotta előadását az orosz keresztyénség rövid történetéről az Akadémia professzorai, a jelen levő vendégek és hallgatók előtt. AZ OROSZ KERESZTYÉNSÉG KEZDETEI abba az időbe nyúlnak vissza, amikor 953-ban Olga nagyhercegnő megkereszteltette magát Konstantinápolyban, majd unokájának, Vladimir hercegnek a megkeresztelikedése következett, aki tudatosan keleti, tehát konstantinápolyi pátriar- cha fennhatóságát fogadta el és erőszakosan megkereszteltette a szlávokat á Dnyeper folyóban. Ettől fogva gomba módjára nőttek ki orosz földön a keresztyén templomok és kolostorok. Kiev lett az akkori orosz keresztyénség szellemi központjává és a kievi met- ropolita lett az orosz . orthodox keresztyénség fejévé. Később, amikor Moszkva lett az orosz állam fővárosa, egyházi szempontból is központ lett. Karev nagyon hangsúlyozta, hogy a kolostorok nemcsak egyházi, hanem kulturális szempontból is mindig igen nagy szerepet játszottak az orosz nép szellemi-lelki életében. Amikor a XIII. század első felében megjelentek orosz földön a tatárok, abban a veszélyben forgott az orosz keresztyénség, hogy a tatárok nemcsak nemzeti létüket semmisítik meg, hanem keresztyén voltukat is, azaz mohamedánokká teszik őket. 250 ESZTENDEIG TARTOTT OROSZ FÖLDÖN A MONGOL—TATAR URALOM. Ez az idő eggyé kovácsolta az orosz népet és Vele együtt nőtt a vágy, hogy ez a szláv keresztyénség foglalja el annak a Bizáncnak a helyét, amelynek csillaga egyre alább szállt. Ezért nevezte ki Theodor cár Jób metropolitát pátriarchává. A római pápa azonban jól látta ennek a lépésnek a következményeit s a lengyel nemességgel Igyekezett tért hódítani orosz földön. Az orqsz nép azonb.an a lengyel katolikus nemesség hadseregét kiűzte az országból, és az orosz nép megmaradt orthodoxnak. Egészen új korszak nyílt még az orosz keresztyénség történetében a REFORMÁCIÓVAL. Az orosz cárok az első időkben igen nagy veszélyt láttak a’ reformáció mozgalmában és terveket kovácsoltak, hogy hogyan szánjanak szembe ezzel az új „veszedelemmel". Ekkor azonban beleszólt terveikbe az ország lassú iparosodásának a kérdése és nem tudtak elzárkózni az elől, hogy angol, holland és német evangélikus keresztyéneket beengedjenek az országba, akik hozták magukkal papjaikat is. A cárok nem tilthatták meg ezt a beszivárgást és azt sem, hogy a bejöttek protestáns istentiszteleteket tartsanak. Így épültek orosz földön protestáns templomok majdnem minden nagyobb orosz városban. Moszkvában 1575-ben épült az első evangélikus templom. NAGY PÉTER CÄR IDEJÉBEN már annyi külföldi volt Oroszországban, hogy szinte minden nagyobb városban voltak protestáns templomok. A protestáns veszély leküzdésére orosz cárok a legszigorúbb törvényeket hozták. Az idegen prédikátorok nem prédikálhattak oroszul és nem végezhettek lelkipásztori munkát orosz nyelven. Orosz ember ilyen körülmények között ebben a korszakban nem lett protestánssá. Így vetődik föl a kérdés, hogy mégis hogy születtek protestáns egyházak orosz földön?! II. Katalin a felvilágo- sodott nyugati szellem képviselője volt orosz főidőéi. S amikor a törököket kiverte Dél-Ukrajnáhól, szabad bevándorlást engedélyezett oda mindenkinek. De szabad vallásgyakorlatot is biztosított az ott letelepedett nyugatiaknak, angoloknak, németeknek, hollandoknak, stb. EZEKKEL A NÉMET CSALÁDOKKAL SOK PIETISTA lelkész is érkezett orosz földre. S amikor a dél-ukrajnai mezőkre északról sok orosz arató munkás érkezett, akik ott munkát találtak, megkezdődött köztük is a protestáns misszió munkája. Stundisták- nak nevezték azökat az embereket, akik végül is győzelemre vitték a protestantizmus ügyét orosz földön. A stundis- ta mozgalom révén jutott törvényerőre a protestantizmus. J. G. önkén baptista prédikátor bevezette a felnőtt kereszt- séget, ami a felső tízezer körében Pétervárott új és elfogadható volt. Ma számszerint és lelki szempontból is első helyen áll az orthodox egyház. Nyolc szemináriuma és két akadémiája van, ahol a lelkészek képzése történik. Dr. Pálfy Miklós RAJAH B. MANIKAM-T az indiai Lutheránus Tamul Egyház püspökét, az ázsiai keresztyénség és az ökumenikus mozgalom széleskörben ismert személyiségét, a svéd Nobeí-bizottság két tagja Nobel-békedíjra javasolta. A Sajtóosztály értesíti a gyülekezeteket, hogy kapható a KONFIRMÁCIÓI KÁTÉ Ara: 10,— forint Megrendelhető a Sajtóosztályon Budapest, VIII., Puskin utca 12. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő .és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII. Üllői út 24. Telefon: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft, fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—vm. Árusítja a Magyar Posta IQ 003 példányban nyomtatott 021958/2 — Zrínyi Nyomda, Bp. Felelős: Bolgár Imre igazgató Örök főpap és király Zsid. 7, 1—3. Virágvasárnap. Ebben a szóban megelevenedik előttünk Jézus jeruzsálemi bevonulásának feledhetetlen képe, mikor az ujjongó, hozsannázó tömeg felsőruháját terítette, virágot és pálmaágat szórt az útra a szamárháton bevonuló király lábai elé. Mikor Jeruzsálembe ért, az egész város izgalomba jött. Kicsoda ez? Kérdezték. És ez a mai ember kérdése is: Kicsoda ez? Örök főpap. „Megesküdött az Űr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké Melkisédek rendje szerint.” (110. Zsolt. 4j> Krisztusnak, mint örök főpapnak, előképe Melkisédek. Melkisédek nagyságát bizonyltja királyi papsága, származásának titokzatossága, nevének értelme: igazság és békesség királya. Nagyobb Ábrahámnál, mert azt megáldotta és tőle tizedet ka* pott. Előbb volt az ószövetségi papoknál, mert azok Ábrahám leszármazottai. Nem származás és öröklés, hanem isteni elhívás alapján lett pappá és „miután hasonlóvá tétetett az Isten fiához, pap marad mindörökké”. (Zsid. 7, 3.) Az ószövetségi papság vallási szertartásaival nem szerzett tökéletes kiengesztelést Istennél. Üj főpapnak kellett jönnie, aki nem Áron, nem Lévi, hanem Juda törzséből származik „Melkisédek rendje szerint”. Akiben beteljesedett az újszövetségről való jövendölés: „új szövetséget kötök az Izráel házával és Juda házával... megbocsátom az ő bűneiket és vétkeikről többé nem emlékezem”. (Jer. 31, 31, 34.) Az újszövetség főpapja bűnbocsánatot szerzett, Istennel való bensőségesebb kapcsolatot teremtett és tökéletesebb istenismeretet adott. Jézus Krisztus, akiről az Ür megesküdött, hogy az újszövetség főpapjává teszi, üdvözíti azokat, akik általa járulnak az Isten elé, mert örökké él és közbenjár értünk. Igazság és békesség királya. Jézus vádlottként állt a római világbirodalom helytartója előtt. Olyan nagy hatással van Pilátusra, hogy az lelkiismereti kérdésekkel viaskodik és menteni szeretné az ártatlant. A feszült légkörű tárgyalás közben fölveti a kérdést: „Király vagy-e hát? Felelt Jézus: Ahogy mondod: király vagyok. Én azért születtem és azért jöttem a világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról.” (Ján. 18, 37.) Pilátus vállat vont; „Mi az igazság?” E kérdésnél akaratlanul az a gondolat vetődik fel, hogy Pilátus kérdése az akkor élt embernek lelkületét vetítette ki. Miért most támadt fel Pilátusban ez a kérdés? Miért nem előbb vagy később? Azért, mert az igazság most állt előtte. Magától kellett volna rájönnie, hogy azért olyan nyugtalan és azért támadt fel benne az emberiesség érzése, mert az az igazság, amiről bizonyságot tett a názáreti. Micsoda az igazság? — kérdezzük mi is. Az az igazság,' hogy lelkiismereted nyugtalanít, hogy nem vagy olyan, amilyennek lenned kellene. Az az igazság, hogy ha szava megérint, akkor világosan megismered bűneidet és szükségét érzed annak, hogy ebből, a rabságból szabadulj. És ha Vele találkozol, akkor megérted, hogy szabadulás bűneidből esvedül általa van. Jézus Krisztus az, aki a kereszten elégtételt adott bűneinkért. Itt lett az Ő igazsága a mi igazságunk és békességünk is. „Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket magával a Jézus Krisztus által, és adta nékünk a meg- békéltetés szolgálatát.” (II. Kor. 5, 18.) Ö általa és Ő érte legyünk a békesség és békességszerzés követei ebben a világban. Sibter András ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1962. április 15-én Virágvasárnapján D$ák tér de. 9. (urv) dr. Kékért András de. 11. (urv) Hafenscher Károly du. 6. Luthéránia: János passió Fasor de. fél 10. dr. Benes Miklós de. 11. Presb. iktatás Koren Emil du. 6. Blázy Lajos Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 10. Grünvalszky Károly de. 11, Grünvalszky Károly Karácsony Sándor u. de. 10. Fodor Ottmar Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 3/*12. Fodor Ott- már Thaly Kálmán u. de. 10. Szirmai Zoltán de. 11. Rédey Pál du. 6. Szirmai Zoltán Kőbánya de. 10. Veöreös Imre Utász u. de. 9. Veö- reös Imr% Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Imre Zugló de. 11. Boros Károly Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Szabó István Fóti út de. 11. Nagy István Váci út de. 8. Nagy István Frangepán u. fél 9. Gádor András Újpest de. 10. Pesterzsébet de. 10. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Rákospalota MAV-telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistempiom du. 3. Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákosbegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3. Pestújhely de. 10. Kürtösy Kálmán Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Bécsikapu tér de. 9. Várady Lajos de. 10. (német, urv) Várady Lajos de. 11. Balczó András du. 7. Bárdosy Tibor Torockó tér de. 9. Schreiner Vilmos Óbuda de. 9. Fü- löp Dezső de. 10. (urv) Vámos József du. 5. Vámos József XII. Tar- csay Vilmos u. de. 9. Zoltai Gyula de. 11. Zoltai Gyula este fél 7. Rédey Pál Budakeszi de. 8. Károlyi Erzsébet Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér Kelenföld de. 8. Csákó Gyula de. 11. (urv) Csákó Gyula du. 6. Lelkész-iktatás Várady Gyula Németvölgyi ut de. 9. dr. Rezessy Zoltán Albertfalva de. 7. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Nagytétény du. 3. Visontai Róbert Csillaghegy de. 10. Csepel de. 11. du. 6. Budapesten, 1962. április 20-án Nagypénteken Deák tér dé. 9. Urvacsorai istentisztelet: Hafenscher Károly de. 11. (urv) dr. Kékén András du. 5. Passió olvasás Trajtler Gábor du. 6. (urv) Káldy Zoltán Fasor de. 8. TJrvassorai istentisz-* telet: Blázy Lajos de. 11. Koren Emil du. 6, Koren Erna Üllői út 24. de. EL. du, 6. Karácsony Sándor u. de. 10. dü. 6* Rákóczi út 57 b. de. 3/4 12. du. 5« Thaly Kálmán u. de. 11. Rédey Pál du. 6. Passió olvasás Kőbánya de. 10. Veöreös Imre este 7. Veö-4 reös Imre Utász u. de. 9. Veöreös Imre Vajda Péter u; de fél 12a Veöreös Imre Zugló de. 11. Szabó István este 7. Boros Károly Fóti út 22. de. 11. Gádor András du- 6. Gádor András Váci út. de. 8. Gádor András du. 6. Nagy István Frangepán u. de. fél 9. Nagy István Újpest de. 10. (urv) Blázy Lajos este 7. (urv) Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Rákospalota Máv telep de. 9. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistempiom du. 3. Pestújhely dé^ 10.. (urv) Kürtösy Kálmán du. 6. (urv) Kürtösy Kálmán Sashalom de. 9. Kamer Ágoston Rákosszentmihály de. fél 11. Kamer Ágoston. Bécsikapu tér de. n. Várady Lajos Torozkó tér de, fél 7. (urv) Schreiner Vilmos Óbuda de. 10. (urv) Fülöp Dezső du. 6. Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Zoltai Gyula de. 11. Zoltai Gyula este fél 7. Zoltai Gyula Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér este fél 6. Ruttkay Elemér Budakeszi de. 8. Ruttkay Elemér Diana út de. fél 9. Károlyi Erzsébet Kelenföld de. 8. (urv) Uzon László de. 11. (urv) Uzon László du. 6. Passió olvasás Uzon László Németvölgyi út du. 5< .Passió olvasás, (urv) dr. Rezessy Zoltán Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11 Visontai Róbert du. 6. Visontai Róbert Nagytétény du. 4. Visontai Róbert Csillaghegy de. 10. Csepel de. ll. du. 6. QONDOLATOK KALAPOT LE a múlt előtt, ingujjat jel a jövő előtt! AZ, ŐSZINTESÉG: testvéri nyíltság. Sokan azt hiszik, hogy őszinték, pedig csak nyersek, vagy fegyelmezetlenek. A tigris őszinteségéből senki nem kér. SZENT ISTEN, ott megyek én! —■ kiáltotta valaki, tántorgó részeget látván. Válóban — hasonló adottságokkal nem tartanék ugyanott, mint könnyedén elítélt embertársam? A CSALÁD nem néhány ember érdekvédelmi sejtje, A család a nagyobb közösségekért is van. A TÁRGYILAGOSSÁG: nem szédülni meg még a saját érzelmeimtől és érveimtől sem. BARÁTON segíteni természetes dolog, ismeretlent felkarolni emberség, rosszakaróval tenni jót, keresztyéni magatartás. MI ÉRDEKEL JOBBAN: az, hogy Isten teljesíti-e kívánságodat, vagy az, hogy te cselekszed-e az Ö akaratát. Ettől függ, hogy szolgál-e az életed. VITATKOZNI olyanoknak érdemes, akik képesek erre az őszinte gondolatra: Hátha nincs igazam. % )
