Evangélikus Élet, 1962 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1962-06-24 / 26. szám

KP. BÉRM. BP. 7*.

ORSZÁG 0 S E V A N G É I I K U S-: . H' E T I L A P

XXVII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM. 1962. június 24.

Ära: 1.40 Forint

PÜNKÖSD ÜNNEPEI ELMÚLTAK. E nagy ünnepen szinte valamennyi gyülekezetünkben felhangzott Luther Márton gyönyörű éneke: „Jövel Szentlélek Úristen, Töltsd be szíveinket bőven Mennyei ajándékoddal, Szívbéli szent buzgósággal." Ugyanakkor biztatóan szólt az evangélium: ha a földi szülök szívesen adnak ajándékot gyermekeiknek, mennyivel szívesebben ad a mennyei Atya Szentleiket azoknak, akik kérik tőle! A pünkösdi igehirdetéseken és úr- vacsoravéteíen keresztül bizonyára sokan nyerték el Isten ^legdrágább ajándéká”-t: a Szentleiket.

Isten most azt kívánja főiünk, hogy a munkás hétköznapokon mutatkozzék meg élesünkben: valóban volt pünkösdünk. részesültünk a Szentelek ajándékában.

Isten azonban nem azt várja, hogy a Lélek vétele valamiféle rendkívüli és szokatlan jelenségeken keresztül mutatkozzék meg életünkben. Sokkal inkább azt, hogy a „Lélek gyümölcse” jelenjék meg az életünkben. Nem mindig a nagy élmények és lelki megtapasztalások jelzik a Szentlélek jelenlétét, hanem az újjá lett élet, mely megnyilatkozik az ember egész magatartásában.

Isten Lelke úgy érleli életünk fáján a gyümölcsöt, mint a iiyári nap a szőlőfürtöket. Így mondja ezt Pál apostol: „A Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.”

Feltűnhetik, hogy az apostol aem „gyümölcsök”-ről, hanem csak gyümölcsről beszél, aztán mégis olyan sok ajándékát sorolja fel a Léleknek.

Valójában a Léleknek csak egy gyümölcse van, éspedig a megszentelt élet.

Ólyan élet, melyet a Szentlélek tisztított meg és újított meg. Olyan élet, melyet a Szentlélek ereje ragadott meg és tett széppé, tisztává és boldoggá. De ez az új élet igen sok formában jelenhetik meg: egyszer szeretetben, máskor örömben, ismét máskor békességben, aztán türelemben és szelídségben. A Lélek gyümölcse olyan, mint egyetlen szőlőfürt, amelyen sok-sok szőlőszem van. A Lélek azért munkálkodik rajtunk és bennünk, hogy Általa újjá lett életünk ilyen sokféleségben és gazdagságban hozza a termést.

AZ ÜJ ÉLET MEGSZEGÉ- NYESlTÉSÉT JELENTI, ha ez

a sokféleség és gazdagság nem jelentkezik. Mindig zavarja az új élet összhangját és egyensúlyát, ha a keresztyén ember életében van türelem, de öröm nélkül, van jóság, de békesség nélkül, van öröm, de szeretet nélkül, vagy önfegyelmezés, de Öröm nélkül. Mindig vannak keresztyén emberek, akik valóban béketűrők, de ezt olyan örömtelenül teszik! Vannak olyanok, akiknek élete csupa jóság, ugyanakkor azonban csupa nyugtalanság és aggódás. Mások hűséggel tesznek bizonyságot Krisztusról az emberek előtt, de minden szelídség nélkül. A Lélek azért munkálkodik, hogy a gyümölcs, a szőlőfürt minden szeme teljes és egészséges legyen. Mindez végeredményben azt jelenti, hogy

% Lélek a keresztyén ember életében azt a Jézus Krisztust akarja kiábrázolni, akiben mindig és minden helyzetben összhangban és egyensúlyban volt az öröm, a szeretet, a békesség, a türelem, a szíAz együttélés szolgálatában

„A Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.”

vesség, a jóság, a hűség, a szelídség és a mértékletesség.

Nagyon tanulságos- és figyelemre méltó, hogy Pál apostol a Lélek gyümölcsének leírásánál

a gyümölcsnek azokat a sajátosságait sorolja fel, amelyek lehetővé teszik és építik az emberi közösséget és együttélést, és amelyek által az emberi közösségben élve szolgálhatjuk és segíthetjük egymást.

Ez azt jelenti, hogy ahol az új élet fáján megjelenik a Lélek gyümölcse, ott mindig elsősorban arra a célra érleli azt a Lélek, hogy vele megízesítsük, felüdítsük és meggazdagítsuk a másik ember életét. Ez a gyümölcs nem a magunk élvezetére érik, hanem embertársaink hasznára. Arra, hogy vele szolgáljuk az emberi együttélés kiépítését, a másik ember boldogságáért küzdő áldozatos élet kibontakozását és segítsünk legyőzni minden akadályt, amely megtöri az emberek egymással való közösségét és megnehezíti együttélésüket. A mi korunkban, amikor aközött kell választania az emberiségnek, hogy kiépíti a békés együttélés életformáját vagy pusztulásba taszítja önmagát, amikor a technika csodálatos fejlődése következtében eddig egymástól távol eső népek kerültek közel egymáshoz és amikor a világ különböző részeiben még mindig nehezítik a faji ellentétek az emberek együttélését,

nekünk keresztyéneknek is mindent el kell követnünk, hogy a Lélek gyümölcsének tápláló erejével segítsük a különböző fajú, vallású és világnézetű emberek és népek egymásra találását.

Ez a szolgálatunk azonban csak akkor lesz hiteles, ha magában az egyházban is példát tudunk mutatni a Lélek gyümölcsének hasznosítására hivő és hivő, egyház és egyház között. Maga az egyház is rászorul arra, hogy tagjai éljenek a Lélek gyümölcséből és egymást is táplálják vele.

MELYEK HÁT A LÉLEK

üdítő és tápláló gyümölcsei, amelyek erősítik és segítik a keresztyén emberek és ezen túlmenőleg az emberiség életét?

Pál apostol első helyen a SZERETETET említi. , Ezen a helyen az apostol ezzel a szóval a felebarát iránti szerete- tet jelöli meg. Számunkra pedig felebarát minden ember, fajra, színre, nyelvre, vallásra, világnézetre való tekintet nélkül. Leginkább pedig az a felebarátunk, aki az élet különböző területén éppen ránk szorul, akin éppen segíteni kell, akivel a családban, a munkahelyen együtt élünk és együtt dolgozunk, aki talán különbözik tőlünk természetben, a világról alkotott felfogásában és még sok minden másban. Mégis felebarát! És nekünk ezt a felebarátot kell szeretnünk. Szeretetünknek át kell törnie minden korlátot, le kell győznie minden akadályt és meg kell érkeznie a felebaráthoz forrón és igazán.

Csak a korlátokat áttörő szeretet által tudjuk segíteni az emberek együttélését.

Gál. 5, 22.

De ennek a szeretetnek áldozatosnak és praktikusnak is kell lennie. Ezt gyakorolták azok az első keresztyének, akik mindenüket eladták azért, hogy mindegyiküknek egyformán legyen kenyere. Ennek a szeretetnek mindig magán kell viselnie az időszerűségnek és a sürgősségnek a bélyegét. Mindig abban kell segíteni, ami a felebarát számára éppen most szükséges és mindig úgy, hogy ne veszítsünk időt.

Jézus Krisztus követói soha nem felejtik el, hogy azzal szolgáljak legjobban egyházukat, népüket és az egész emberiséget, ha korlátlanul, kikötések és feltétel-szabások nélkül gyakorolják a felebaráti szereteted még ott is, ahol már semmi emberi reménység nincs egy-egy esetben néhány ember, vagy egy család vagy nagyobb emberi közösség együttélésére. A Lélektől ajándékozott szeretet mindig a közösség helyreállításáért fáradozik. Mindez azért lehetséges, mert ez a szeretet abból a forrásból táplálkozik, amely szemünk elé tárul, a golgotái kereszten. A mi időnkben meg kell tanulnunk, hogy a szeretet gyakorlásának világot átfogó méretűnek kell lennie és segítenünk kell azokat a világméretű törekvéseket és erőfeszítéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a földön ne legyen éhező, rosszul táplált és otthontalan ember. A szociális igazságtalanságok orvoslása által is épül és erősödik a népek közössége és őszinte együttélése.

A Lélek gyümölcse az ÖRÖM is. Jézus követőinek kiapadhatatlan örömforrása maga Jézus Krisztus, aki által bűnbocsánatot, életet és üdvösséget nyertek. Krisztus evangéliumában újra és újra hirdet- teti nékik, hogy Isten szereti őket, gondjukat viseli, velük van és segíti őket. Ezért mondhatta Luther: „Isten nem szereti a szomorú lelket. Gyűlöli a szomorú gondolatokat, beszédet és leverő tanítást. Isten inkább azt akarja, hogy szívből örüljünk. Hiszen Fiát is nem azért küldte hogy megszomorítson, hanem, hogy örvendezővé tegyen. Boldog az'a szív, amelyben megvan a Léleknek ez az öröme! Mert az ilyen szív bizonyos abban, hogy Krisztus a Mi Üdvözítőnk és Főpapunk. Nem csoda, ha ez az öröm kiül az arcra és meglátszik a beszéden is” — fejezi be Luther. Textusunk összefüggésében úgy szerepel az öröm, mint közösséget tormáid erő. A Léleknek olyan gyümölcse ez, amellyel valóban ízesíteni tudjuk az emberek életét. Az a keresztyén, aki megfogadja Pál apostol szavát: „örüljetek az Űrban mindenkor, ismét mondom, örüljetek!” — egyben szolgálatot végez a felebarát és az emberi közösség javára. Örülni szolgálat! Örülni küldetés! Örülni ajándékozás! Az „arcra kiülő” és a „beszéden meglátszó öröm”, — amiről Luther beszél — szíveket nyit meg, bizalmat ébreszt, szomorúságot oszlat és akadályokat dönt le emberek között. Nézzétek csak meg, hogy hideg télben az utca egyik oldalán felragyogó napsugár, hogyan vonzza az embereket az árnyékos oldalról a napos oldalra és hogy tudnak ezek az előbb még komor emberek — ismeretlenül is — egymásra mosolyogni! Igen, az öröm a másik ember felé visz.

Az a keresztyén ember, aki ma hazánkban, népünk között a Lélek gyümölcseként örömmel végzi munkáját, egyben segít abban, hogy az új magyar világban meg közelebb kerüljenek egymáshoz az emberek és megerősödjék népünk egysége. Egyben ez az öröm, a legszebb és leghatásosabb prédikáció Krisztusról.

Ilyen értelemben is közösséget, gyülekezetei teremtő erő.

A Lélek gyümölcse a BÉKESSÉG is. Ez a békesség a keresztyén ember szívében úgy születik, hogy Isten Jézus Krisztusért megbocsátja bűneinket. Ez az Istennel való béke aztán elhatalmasodik a szívben és arra indítja a hivő embert, hogy a „megbékélte- tés igé”-jét mint követ, szétvigye a világban.

Mivel békességet nyert, azt akarja, hogy mások is békességben éljenek: békességben éljenek Istennel és az emberekkel. A felolvasott bibliai szakasz összefüggésében a békesség elsősorban az emberek közötti békességre vonatkozik. Arra, amikor különböző felfogású, természetű és világnézetű emberek békességben élnek egymással és munkálkodnak ezért a békességért.

Ha valami oknál fogva veszély fenyegeti közöttük a békességet, igyekeznek a békebontó erőket legyőzni és a békességet újra helyreállítani. A békesség keresése, a békességre való törekvés, vagy ahogyan az ige mondja, a békesség „csinálása” olyan küldetése a keresztyén embernek, amellyel szolgálja a kisebb és nagyobb emberi közösséget és együttélést. A mi időnkben azonban a békességre való törekvésnek világméretűnek kell lennie.

Jézus Krisztus követőinek bele kell adniuk a maguk erejét abba a nagy küzdelembe, amely azért folyik, hogy a drága emberi élet védelmében megfékezzék a háború ördögét, fegyvermentes világot teremtsenek és megsemmisítsék az emberi életet milliószorosan fenyegető atomfegyvereket.

A keresztyéneknek szerte a világon, az eddiginél sokkal egységesebben és hatékonyabban kell szolgálniuk ezt a nagy ügyet, és mert felelősséget érzünk az emberiség jövendőjéért, a drága emberi életért és a népek együttéléséért, azért

támogatjuk szívvel és lélekkel azt a nagy leszerelési és békekonferenciát, amelyre éppen most készülnek a világ békeszerető erői.

A Lélek gyümölcse A BÉKETŰRÉS, a TÜRELEM is. A Léleknek ez az ajándéka is arra a célra adatik, hogy annak birtokában győzzük le azokat az indulatokat és nehézségeket, amelyek akár bennünk, akár másokban támadnak. Olyan helyzetekre kell gondolnunk, amikor az égjük ember vagy közösség a másik embertől vagy közösségtől haragra ingerelhetik. A Lélek gyümöl cseként elnyert béketűrés arra szólít bennünket, hogy ne engedjünk teret a magunk haragjának, hanem győzzük azt le és segítsük megkeresni a megodásokat és a kiútakat az együttélés érdekében; Általánosságban is,

Jézus Krisztus népe arra hivatott el, hogy mindig türelmet gyakoroljon az emberekkel szemben.

A türelmetlenség mindig türelmetlenséget szül és szembe állít embereket egymással. Nekünk minden helyzetben és minden időben türelmesen kell megkeresnünk és megtalálnunk az emberekhez vezető utakat, előítéletek és ítélgeté- sek nélkül.

A Lélek gyümölcse még: A SZÍVESSÉG, JÓSÁG, HŰSÉG, SZELÍDSÉG ÉS MÉRTÉKLETESSÉG. Ezek Is mind-mind segítik az emberi közösség épí tését az embereknek egymáshoz való közelebb kerülését, egymás elhordozását.

Ajándékozzon meg Isten bennünket Szentleikével, hogy az ő Lelke szerint tudjunk élni és járni. Gazdagítsa meg életünket a Lélek gyümölcsével: a szeretettel, az örömmel, a békességgel, a béketűréssel, a szívességgel, a jósággal, a hűséggel, a szelídséggel és a mértékletességgel. Ezzel szolgáljuk az emberiség egységének építését és egyházunk küldetésének betöltését.

Káldy Zoltán

IMÁDKOZZUNK

János 5, 45—47.

Hálát adok neked Istenem, hogy az elmúlt héten segítséged és oltalmad ezer jelét adtad: a hajlékot fejem felett, a mindennapi kenyeret asztalomon és a szerető szíveket körülöttem és most az ünnepnap pihenését. Köszönöm, hogy mindazt, amiben hétközben éltem, színed előtt új fényben láthatom.

Hálát adok neked, Istenem, hogy ma ismét hirdeted nekem Jézus Krisztust és hitre hívsz. Hogy új világot tártál fel benne és megismerhettem benne a teljes szeretetet, az élet tisztaságát és bizalmat öntött belém, amellyel egész világodat új fényben láthatom. Köszönöm, hogy jósága megtisztít engem és áldozata eltörli bűnömet. Hogy abban a hitben élhetek, hogy az élet igazságban, tisztaságban és szeretetben fog végződni.

Nyisd meg szívemet, hogy igéd hirdetését meghalljam és megtartsam, hogy szívem bizalomra induljon és bűnbocsánatodat alázatos és engedelmes szívvel el tudjam fogadni és kész legyek kezedből elfogadni a világot úgy, ahogy azt számomra újjá teszed.

Bocsásd meg nekem, hogy a hitetlenségre hajlamosabb vagyok, mint a hitre, hogy a rám bízottakat könnyen elfelejtem, hogy hamar elcsüggedek és fontosabbnak tartom saját személyemet, mint akiket rámbíztál. Hogy nehezen bírom kormányzó kezedet elviselni, s míg nevelsz, magammal vagyok elfoglalva, ahelyett, hogy reád figyelnék.

Segíts meg engem, hogy a hitben megmaradjak és tőled kapott hivatásomat hittel vállalni tudjam, embertársaim iránt szeretetedet megmutassam, gyermekeimmel szemben felelősséget erezzek és gyöngéd legyek, a köz érdekében hűségesen sáfárkodjam, a békét és ne a háborúságot szolgáljam. Ámen.

Isten szól, hallgass Reá!

Emberi életünk legnagyobb értékei közé tartozik az a ké^ pességünk, hogy gondolatainkat másokkal is közölni tudjuk és megtudjuk érteni azokat a gondolatokat is, amelyek embertársainkat foglalkoztatják. A bennsőnket foglalkoztató érzéseket és gondolatokat szavakba öntjük s úgy adjuk át másoknak és így vesszük át mások lelki világának tartat mát.

Isten is ezt az utat választ^ ja, amikor az emberrel kapcsolatos gondolatait és terveit közli Igéje által, a beszéd és a hallás útján. A Szentírás és az azt megszólaltató igehirdetés hordozza magában Istel nünk hozzánk szóló beszédét. Az egyház a maga igehirdetésében az élő szó közvetítésével adja tovább Isten kegyelmes akaratáról szerzett értei sütéseit és tapasztalatait.

Az igehirdetés sohasem öncélú. Feladata, hogy hitet ébresszen és hitben megvilágosodott értelmet teremtsen. Istent és Istennek velünk kapcsolatos akaratát az Ű tulajdon kijelentése alapján ismerteti meg velünk, hogy ne á saját elképzeléseink szerint megformált istenkép, hanem az élő Isten előtt hódoljunk! Az igehirdetés mindig feltételezi és igényli a Szentlélek munkáját, s mondani valója csak a Lélek által válhat ele-: venné és éltetővé. A Szentlélek által lesz a hirdetett Ige „ösvényünk világossága”, cselekvésünk és beszédünk helyes útra terelője.

Isten beszédének kell hangozni az igehirdetésben, hogy a hallgatók hite Isten iránti engedelmességben is nyilvánvalóvá legyen. A figyelmes hallgatás nyomán meg kell erősödni annak a hitnek, amelynek rendíthetetlen meggyőződése, hogy Isten akaratának kell érvényesülnie az élet minden területén és erre az isteni akaratra jó szívvel tudjon „igen”-t mondani.

Azonban hitünk nem maradhat csendes szobánk magányában véka alá rejtett kincs. Az élő hit mindig nyilvánosságra kívánkozik és val-. lástétellé lesz. Erre a vallásté- telre is ösztönöz Isten hirdetett Igéje. Bár ez a vallásié- tel nem nélkülözi az élő szó meggyőző erejét sem, de tudja, hogy minden szóbeli bizonyságtételnek aranyfedezetét a hitvallással egybehangzó, cselekedetek adják. A hit elmélete a szeretet gyakorlatában teljesedik be.

Isten szól hozzánk az Ö Igéjében, hogy hitben megvilágosodott értelemmel, engedelmes szívvel és a szeretet akarásában legyünk az Övéi. Minden elkiáitott hívásában ez a szándék csillan fel, min-, den tovaszálló igehirdetés ennek az isteni akaratnak való: engedelmességre ösztönöz. Ne. járjunk hát bedugott fülekkel, amikor Isten hív bennünket, hogy hit által mienk lehessen az istenfiak boldogsága.

Kühn Ernő

f