Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-05-21 / 21. szám

Él >■—* ............ ............. ^ A Prágai Keresztyén Békevilággyűlés elé J A vatikáni egység és a béke T*-- •, Június 13—18. között döntő jelentőségű találkozás színhelye lesz a csehszlovák főváros, Prága: Béke- világgyűlésre jönnek össze a világ keresztyénéi. Az egyetemes keresztyénség történetében a világ keresz- tyénsége még soha nem fogott össze ilyen szervezetten és céltudatosan az emberiség mai legégetőbb kérdése: a béke ügyében. Hírt adtunk arról, hogy az ökume­nikus Tanácsban együttműködő magyarországi egyhá­zaink alapos teológiai előkészítő munkát végeztek, hogy ezzel is és ők is hozzájárulhassanak a Prágai Keresztyén Béke-világkonferencia sikeréhez. Lapunk e helyén most több cikkben vetjük fel azokat a kérdé­seket, melyek ennek a nagyjelentőségű konferenciá­nak tárgyalási anyagát képezik. Célunk nem egyszerűen tájékoztatás, hanem az a törekvés, hogy az emberiség békéjéért hordozott keresztyén felelősséget levigyük a gyülekezetekig, a gyülekezeti tagokig. Ugyanakkor pe­dig megnyerjük a gyülekezetek és a gyülekezeti tagok együttműködését és támogatását. Kérjük azért kedves Olvasóinkat, imádságaikkal és munkájukkal, észrevé­teleikkel és javaslataikkal járuljanak hozzá a Prágai 1. Keresztyén Békevilággyűlés törekvéseihez, hogy az megteremhesse gyümölcseit. A Prágai Béke-Világgyűlés egyre inkább az őszinteségre, igazságra törekvő és szolgála­tának líelyes útjait kereső keresztyénség lelkiismeretének fórumává növekszik. A Világ- gyűlést megelőző Prágai Bé­kekonferencia egyes üléssza­kainak anyaga és határozatai világosan mutatják, hogy a Prágába összegyülckcző keresztyének nem valami aktualitást kereső kíván­csisággal nyúlnak a béke kérdéséhez, nem is csu­pán a kérdés félelmetesen égető volta sarkallja őket, hanem minden megfonto­lás, kérdésfelvetés, vélc- ményíormálódás mélyén az egyház szolgálatának égető felelőssége rejlik. Világosan felismertük, hogy a keresztyénség akkor volt hű­séges küldetéséhez, amikor a szolgáló egyház szerepét vál­lalta a világban és az embe­riség nagy sorsfordulóin. Ilyen élesen is kifejezhetjük: az egyház egyetlen fegy­vere, amellyel ügyét előre­mozdíthatja: a szolgálat. Urának parancsa is erre ve­zeti: ,,aki első akar lenni kö­zöttetek, az legyen a ti szol­gátok.” — „Az Embernek Fia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon.” Az emberiség nagy ügyében, a béke ügyében is az egyház nem pozíciójának biztosítását keresi, hanem szol­gálatának lehetőségeit. Az egyháznak ez a természete. Az egyház történetének buktatói akkor következ­tek be, amikor hűtlenné vált szolgáló küldetéséhez, amikor politikai csopor­tokhoz, rendekhez, osztá­lyokhoz és államhatal­makhoz kötötte szekerét és annak segítségével, mint eszközzel, politikai hata­lomra tört, gazdasági erő­vé törekedett válni, vagy társadalmi tényező emel­vényén ringatta magát. A történelmi példát ehhez maga a Vatikán-állam léte, a Canossa-járás klasszikussá vált meméntója, az ellenre' formáció eseményei, a „Szent­lélek Bank” világgazdasági törekvései stb. szolgáltatják. Peyrefitte francia író a ma­gyarul is megjelent „Szent- péter kulcsai” című könyvé­ben rendkívül frappánsan rajzolja a vatikáni hatalmat olyan alaknak, akinek feje az égben, lába a földön, ke­ze pedig a bankpulton van. Tegyük hozzá, hogy ez a kép fatális történelmi öröskégkép- pen a bankpult mellett min­dig keresi a kardot is, mint a világi hatalom jelképét, s ez a kéz ránehezedik láthatatla­nul a politikai kérdésekben tárgyalók asztalára is. Tudjuk, hogy a protestan­tizmus történetében is felüti fejét ez a kísértés, de a re­formáció egyházai mindig rá­ébredtek arra, hogy ez jelleg­zetesen kísértés a számukra s nem lényükből fakadó törek­vés, míg amott a Vatikánhoz szerkezetileg és lényegileg hoz­zátartozó célkitűzés. Ezt a célkitűzést ma egyér- telműleg tartalmasítja az a törekvés, amely az egység hangzatos jel­szava körül táborba igyekszik tömöríteni a keresztény világot — Ke­let ellen. Ez egyre nyíl­tabban leplcződik le. A brüsszeli világkiállításon nagyon jellegzetes volt a Va­tikán épületkolosszusa. Ablak nélküli, égnek meredő fehér falak zárt tömbje jelképezte a „titkok világát”, a rendíthe­tetlennek hirdetett hatalmat'. Bent azonban nyiladoztak a titkok, különösen is’ egy szo­bácskábán, amelynek bejárati ajtónyitása fölött ez állt: „a hallgatás egyházai”. Bent per­sze Mindszenty arcképe is látható volt néhány társáé mellett. Hogyan miben kel­lett elhallgatnia Mindszenty- nek 1956 után, azt ebben a hazában mindenki napnál vi­lágosabban látja, de alig hi­szem, hogy akadna világos fejű katolikus ember ma Ma­gyarországon, aki azt állítaná, hogy az az egyház elhallga­tása lett volna. És alig hi­szem, hogy ezt az egyházinak leplezett politikát ma vállal­ná az itthoni katolikusság, amely egyáltalán nem néma, hanem hallatja szavát hittéte­lei dolgában éppen úgy, mint a béke kérdésében, s akik kö­zött — ha az előbbiekben nem is értünk egyet **-,, az utóbbi ügyben igen-igen sok barátunk van. Bizony leomlanak a titkok és rejtelmek falai s kiderül, hogy az egység csalogató érvei és sallangjai mögött a pá- pás egyházba való betö­rés vitathatatlan követelé­se rejlik s ez szorosan karöltve jár többi között azzal a Spellmann bíbo­rossal, aki mint „a világ minden részében állomá­sozó amerikai katonák tá­bori püspöke”, szemlét tart a csehszlovák határ közelében és állandó ké­szültségre szít a „meleg- háborúra” készülődésben, — ezt az „egységet” 7000 NATO-katona őrizte Mün­chenben, míg Wendel bí­boros zárt ajtók mögött tárgyalt Strauss bonni hadügyminiszterrel a ta­valyi 37-ik eucharisztikus kongresszuson, — ez a rosszul leplezett egység­álom vitte el évekkel ez­előtt a protestáns világ felzúdulása közepette Di- belius püspököt a pápá­hoz, — mert ez az „egy­ség” a haladó emberiség elleni harcra akarja ösz- szefogni saját vezetésével a keresztény világot. Finnország i képeslap Ettől a politikai katoliciz­mustól mi élesen elhatároljuk magunkat, de kinyújtjuk a ke­zünket a katolikus hivek és papok között azok felé, akik velünk együtt keresik és jár­ják az egyház útját a szocia­lizmusban, és akarják, tevő­legesen akarják a békét, a koegzisztenciát, az emberiség szabadságát, benne a gyarma­ti és félgyarmati népekét is. A mi fülünk élesen rezonál a múltra s benne cseng az ellen- reformáció idejéből egy vati- káni-habsburgi vegyülékhang: „Magyarországot előbb kato­likussá, aztán koldussá te­szem.” Az a politikai katoliciz­mus, amely a kelet elleni kereszteshadjárat egység­zászlaját bontogatja, a ka­tolikusság jelszava alatt hideg - és mclegháborús fegyvereket szentesit, az evangéliumból olyan ideo­lógiát csinál, amely letűnt társadalmi rendszerek táp­talaján virul s ezért kere­si ezeknek a rendszerek­nek a maradványait, po­litikai és gazdasági kö­rülményeit. S ha már nem talál ilyen rendszereket, igyekszik meg­teremteni akár politikai pár­tok alapításával is (lásd a néppártok, nyugaton). Meggyőződésünk, hogy , a politikai katolicizmus fent vázolt útja nem a keresztyénség útja, hanem visszaélés a kcrcsztycn- séggel. Az egyház hitét és hitelét ás­sa alá. A Vatikán ilyen egy­házi mezbe öltözött politikai törekvéseit világosan észre kell vennünk s a magunk pozitív szolgálatával és' hité­vel bizonyítanunk, hogy mit jelent igaz keresztyén embe­reknek és az evangélium alapján álló egyházaknak a világ döntő nagy kérdései kö­zött élni és munkálkodni. A prágai közös keresztyén tö­rekvés erre mutat. Mi nem vagyunk a feleke­zeti harc intonálói, de nem tudunk akármilyen egységnek s főképpen nem tudunk ilyen, a Vatikán által diktált és' édesgetett egységnek örülni. Az a tapasztalatunk, hogy ma közöttünk is vannak olyanok, akik a felekezeti határvona­lak romantikus elmosásával voltaképpen egy ilyen politi­kai „egység”-ről álmodnak, vagy naivul ezt szolgálják. Mert érdekes módon, ahol ilyen „egységre tö­rekvő” híveinkkel talál­kozunk, azok a katolikus világnak nem a béketábor oldalán gondolkodó tagjai­val találják meg a közös plattfomiot, hanem éppen ennek a politikai katoli­cizmusnak a szellemi ro­konságával. Prágában a keresztyén vi­lág merőben más egységre tö­rekszik. Ennek a törekvésnek az a jellemzője, hogy mély teológiai eszmélkedésre és alapvetésre épül. Az egyház szolgálatának helyes útját ke­resi ebben a világban. Az út nem könnyű és nem prob­lémamentes. De az irányt jól látja. Ezért írta zászlajára ezt a szót: béke. Korén Emil ISTENTISZTELETI REND BUDAPESTEN; 1961. MÄJUS 21-ÉN, PÜNKÖSD VASÁRNAP 4' Deák tér de. 9 (Urv.) Hafenscher Károly, de. 11 (úrv.) dr. Kékén And­rás, du. 6 Hafenscher Károly. Fa­sor de. fél 10 ifj. Blázy Lajos, de. 11 Koren Emil, du. 6. Dózsa György út de. fél 10. Üllői üt de. fél 10 Grünvalszky Károly, de 11. (úrv.) Grünvalszky Károly. Karácsony Sándor u. 31. de. 10 (Urv.) Fo­dor Ottmár. Rákóczi út S7/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő de. háromnegyed 12 (Urv.) Fodor Ottmár. Thály Kálmán üt de. 10 Drenyovszky János, de. 11 (Urv.) Rédey Pál. du. 6 Drenyov­szky János. Kőbánya de. 10 (Urv.) Veöreös Imre. Utász u. de. 9 (Urv.) Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12 (Urv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11 Boros Károly, du. 6 Boros Károly. Rákosfalva de. 8 Boros fél 9, Rákospalota-MÁV-telep de. 8. Rákospalota-Nagytemplom de 10. Rákospalota-Kistemplom de. 3. Rákoscsaba de. 9. Rákoshegy de. 9 Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. fél 3. Pestújhely de. 10 Kürtösy Kálmán. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Rákosszent­mihály de. fél 11 Karner Ágoston Bécsikapu tér de. 9 Csengődy László, de. fél 10 (német, Urv.) Vá- rady Lajos, de 11 (Urv.) Várady Lajos, este 7 (Urv.) Bárdossy Ti­bor. Torockó tér de. 8 (Urv.) de, fél 9 Bárdossy Tibor. Óbuda de. 10 FUlöp Dezső, du. 5. Vámos József. XII. Tarcsay V. u. de, 9 Zoltai Gyula, de. 11 Zoltai Gyula, este fél 7 Károlyi Erzsébet. Pesthidegkút de. fél 11 Ruttkay Elemér. Budakeszi de. 8 Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8 (Urv.) Ken- deh György, de. 11 (Urv.) Kendeh György, du. 6 (Urv.) dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út 138. de. 9 Károly. Gyarmat u. fél 10 Boros | (úrv.) Rezessy Zoltán. Nagytétény Károly. Fóti út 22. de. H (Urv.) Gádor András. Vári üt 129. de. 8 (Urvo Gádor András. Frangepán u. de. fél 9 (Urv.) Nagy István. Új­pest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsé­bet de- HL Soroksar-Cjtelepi de. de. 8 dr. Benes Miklós. Albertfal­va de. 7 Visontai Róbert. Kelen- völgy de. 9 Visontai Róbert. Bu dafök de. 11 Visontai Róbert. Csil­laghegy de. fél 10. Csepel de. 11 -du. .s. SZINTE LEHETETLEN DOLOG azt a tíz napot, amelyet egy­házi küldöttségünk Finnor­szágban töltött, ezekben a so­rokban összefoglalni. Helsinki mellett Turku és Tampere, Lahti ás Lempääle voltak megálló helyeink, de a futó napok során elénk került ki­csi élmények néha jellemzőb­bek, mint mélyen fogalmazott nagy tételek. Olyan lesz te­hát ez a cikk, mint az a fest­mény, amelyen csak néhány vonással jelzik a kép egészét és mondanivalóját. A FINNEK ROKONAI VAGYUNK ahogyan ezt valamennyien tudjuk, de a szeretet még en­nél is melegebb, ahogyan az minduntalan kibukkant, mint a napfény a felhők közül. Ahol csak kis időre megáll­tunk, legyen az püspöki pa­lota, vagy iskola, magánlakás vagy gyűlésterem, ott találtuk az asztalon a magyar nemzeti­színű zászlót, vagy legalább a virágokat úgy állították össze, hogy azok a magyar nemzeti színek összjátékát adják. Is­kolás gyermekek maguk raj­zoltak és ragasztgattak papír­zászlókat és azokat lengetve álltak sorfalat- Már ezért is egyszerre otthon éreztük ma­gunkat. FINN LELKÉSZEK KIS CSAPATA jól beszéli nyelvünket s a Magyarországon töltött idő után a mi hazánk lett máso­dik hazájuk. Ök ma is éló kapcsolatot jelentenek a két ország között. Egyik püspöki kápolnában házigazdánk meg­gyújtotta az oltári gyertyákat és kérte, hogy mondjuk el együtt ki-ki a maga nyelvén a Miatyánkot, de az ott. volt finn lelkészek is magyarul imádkoztak. Örömmel láttuk, hogy a Finnországban működő tudósaink és a vendégszerep­lésre küldött művészeink is nagy áldást jelentenek a né­pek közötti kapcsolatban és dicsőséget hoznak a magyar névre. AZ EGYHÁZI ÉNEKESKÖNYVBEN, amelyet a negyvenes évek ele­jén szerkesztettek, magyar eredetű énekeket is találunk. Ezek: „Jövel Jézus, lelkem hő szerelme”, — „Térj magadhoz drága Sión ,..”, — „Ne szállj perbe énvelem...” — „Meg­álltunk itten, örök Üristen ...”, — és „Az én időm, mint a szép nyár ...”, — El kell mon­danom, hogy a gyülekezetek ezeket az énekeket is gyönyö­rűen éneklik, mint ahogyan érvényes rájuk is a régi mon­dás: az evangélikus egyház — éneklő egyház. AZ ÜJ FINN TEMPLOMOK rendkívül modernek, éppenúgy remekei a világhírű finn épi- tőmüvészetnek, mint más köz­épületek. Persze teljesen új formákkal találkoztunk, így van már kívülről nézve há­romszögletű, gúla alakú temp­lom is. Belül színek játéka mindenütt. Néha a kereszt nem az oltár fölötti középen van. hanem oldalt. Ez a for­mabontás törvényszerűsége, amelynek jeleivel számtalan helyen találkozunk. Oltárkép már sehol sincsen. Néhol az oltár mögötti falra zöld nö­vényeket futtatnak. A nagyot­hallók számára mindenütt vannak fülhallgatók. AZ ISTENTISZTELET LITURGIÁJA valamivel gazdagabb, mint a miénk. A lelkész nem tartóz­kodik a templomban az isten­tisztelet kezdetétől fogva, ha­nem a sekrestyében. Nincsen minden vasárnap úrvacsoraosztás és az űrva­csorához mindenütt külön kis kelyheket használnak. — Kül­döttségünk két vasárnapon hat templomban ptédikált, mindenütt magyar nyelven finn lelkészek tolmácsolásával. — A kisebb új templomokban padok helyett székeket alkal­maznak. TAPIOLA-NAK HÍVJAK Helsinki egyik új kerületét, amelyben a fenyőerdő fái kö­zött, épülnek az új lakóházak. Kísérőink elmondták. hogy Tapio egy régi-régi pogány, erdei isten neve. Ez a név is mutatja a közös eredetet, hi­szen nekünk is van Tápió-nk (Tápiószele, Tápiijgyörgye stb.), I az egyházi jellegű, vagy isko- ami talán arra mutat, hogy la, kultúrház, szálloda, nap­a Tápió folyócska tájékán va­lamikor nagy erdők lehettek s az ősmagyarok is áldoztak ennek a pogány istennek. AZ ÉTTERMEKBEN többnyire tejet isznak a fin­nek, vagy alkoholmentes, sört. Alkoholt csak kijelölt, még pedig a város eldugott utcái­ban engedélyezett helyiségek­ben lehet kapni. Finn testvé­reink sok kávét isznak, de jó­val gyengébbet, mint a magyar eszpresszó-kávé. A lelkész­egyesület .közgyűlésén Lahti- ban hallottunk egy teológiai előadást, amelynek egyik mon­data vágás volt az alkohol- és dohány-fogyasztás ellen, bár utóbbi nem törvényszerűen erkölcsi elkötelezettség. A ci­garetta egyszerűen drága, így sokan meggondolják, ' mielőtt rászoknának. GYÜLEKEZETI SZERETETVENDÉGSÉGEN is részt vettünk a nevezetes Lauttassaari-i gyülekezetben. Déli 12 órakor kezdődött és szabályos ebéddel szolgáltak. Sajnos elutazásunk miatt már nem hallhattuk annak az or­vosnőnek a beszámolój át, aki három hónapot töltött Kongó­ban, csak azt a fájdalmas mondatot hoztuk magunkkal: Tizenhatmillió feketére há­romszáz orvos jut csupán.” — A gyülekezeti teremben, ép­pen úgy, mint sok-sok lelkész­lakásban, ott találtuk néhai Lühnsdorf Károly grafikusmű­vészünk világot járó Luther- képeit! A HÍRES SZAUNÁT IS ki kellett próbálnunk. Szauna nélkül nem épül épület, legyen közi otthon. Mindenütt meg kellett néznünk és meghallgat­nunk, hogy hány fokra lehet felmelegíteni. Látni kellett volna azt a sugárzó arcot, amikor egy barátunk azt mondta: ez a szauna 140 fo­kos ! Mi, egy üdülőben kóstol­gattuk, de az csak 100 fokos volt. Amikor a forró kőre hi­deg vizet öntöttek és nyelni kellett a forró gőzt, akkor kö­rülbelül azt éreztük, amit egy finn, aki először jár Magyar- országon és a híres, erős, for­ró szegedi halászlét nagy ka­nállal önti le a torkán. REPÜLŐGÉPEN, HAJON ÉS VONATON tettük meg hosszú utunkat. Megtanultuk, hogy Helsinki — „a Keleti-tenger leánya”, Stockholm — „Észak Velen­céje” és Kopenhága — „a skandináv Párizs”. Stockholm­iján megcsodáltuk azt a tor­nyot, amelyen azóta 3eng zászló, amióta nem volt ott háború, — kétszáz év óta! Kopenhágában felejthetetlen előadásban, kitűnő művészek­kel láttuk Wagner operáját^ „A bolygó hollandi”-t s csak az volt furcsa, hogy a közön­ség nem tudott felmelegedni« a művészek, dirigens egyszef sem jelentek meg a függöny előtt. Hiába — Északon vol­tunk. Budapesten széttapsoi- tuk volna a falakat. Mindenekfelett azonban í*í tudni, hogy a magyar népnek és benne evangélikus egyhá­zunknak a hideg Északon is vannak melegszívű barátai. Várady Lajos HÍREK . vállalásában. A Prágai Ke­resztyén Békevilággyűlés sike­réért mondandó imádságaink mellett segítsük tehát adomá­nyainkkal is ezt a történeti jelentőségű, első ilyen termé­szetű, keresztyén viíággyülést.’i Püspökeink körlevele értel­mében folyó évi június 4-én, a Szentháromság ünnepe utáni 1. vasárnapon — a református egyházzal egyértelműen — minden gyülekezetben a fű- istenlisztclcten offertóriumot tartanak gyülekezeteinkben s az így befolyt összeget a Prá­gai Keresztyén Békevilággyü- lés számára ajánlják fel. Isten áldja meg gyülekeze­teinknek és híveinknek a bé­kéhez való ezt az anyagi hoz­zájárulását is. * — HALÁLOZÁS. Dr. Cött- che Ervin, a Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egy­ház és a Déli Evangélikus Egyházkerület ügyésze, a Pesti Evangélikus Egyházme­gye és a vanyarci egyházköz­ség felügyelője, május 11-én, életének 65. évében, elhunyt. Május hó 15-én nagy részvét mellett temették el az óbudai temetőben. Ravatalánál Káldjj Zoltán püspök, a Déli Egyház- kerület püspöke hirdette az igét. Az igaznak emlékezete áldott! * — Tervek kőműves munkáját és meszelését speciális állvá­nyomról vállalom. Búzás István képesített kőműves mester, TÉS, Veszprém m. — Szakadt, régi. TRHABUN- DÁK újjáalakítása legújabb mo­dellek szerint. SZÖHMEBUNDAK alakítása, javítása. ~ Bart szűcs, Bp. VII., Lenin körút 23. Ud­varban. — PÜSPÖKEINK KÖZÖS PÜNKÖSDI KÖRLEVÉLBEN fordultak egyházunk lelkészei­hez. Körlevelükben Rm 1, 6. igéje alapján felhívják mun­katársaikat: „Szolgáljunk a Lélek újságában”. „Valameny- nyiünknek szükségünk van a Lélektől való megújulásra, hogy a „Lélek újságában” megszabaduljunk minden olyan tehertől, amely gátolja szolgálatainkat”. A körlevél felhívja a figyel­met a június hó 13—18-án Prá­gában tartandó Keresztyén Békevilággyűlés nagy jelentő­ségére. „Nekünk is szent fel­adatunk, hogy imádsággal, emberek felvilágosításával és meggyőzésével még határozot­tabb és még erőteljesebb küz­delmet folytassunk a háború megakadályozásáért, a bé­kéért, a leszerelésért, a nem­zetközi kérdések békés úton történő megoldásáért és a kü­lönböző politikai, társadalmi és gazdasági rendszerű álla­mok békés egymás mellett éléséért. A Prágai Keresztyén Békevilággyűlés ezt a célt szolgálja és erre hívja fel az egyházakat.” „A Prágai Keresztyén Béke- világgyűlés előkészítése és megrendezése természetesen tetemes költséggel jár.” Mivel a világgyűlés rendezősége ki­zárólag egyházi forrásból te­remti elő a szükséges anyagia­kat, és mivel a nagygyűlés re­mélhető áldásait mi is mind­nyájan élvezni fogjuk Isten kegyelméből, a természetes testvéri magatartásból követ­kezik, hogy egyházunk, annak gyülekezetei és hívei is részt vegyenek az anyagi terhek ISTENTISZTELETI REND BUDAPESTEN, 1961. MAJUS 22-ÉN, PÜNKÖSD HÉTFŐN Deák tér de. 9 (német, úrv.) Mohr Henrik, de. 11 (urv.> Káldy Zoltán, du. 6 Trajtler Gábor. Fa­sor de. 11 ifj. Blázy Lajos, du. 6 Koren Emil. Üllői.út 24. du. 6 Fo­dor Ottmár. Karácsony Sándor u. de. 10 Grünvalszky Károly. Rákó­czi út 57/b. du. 7 Grünvalszky Ká­roly. Thaly Kálmán út de. 10 Dre­nyovszky János, de. 11 (úrv.) Dre­nyovszky János, du. 6 Drenyovszky János. Kőbánya de. 10 Veöreös Imre. Utász u. de. 9 Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12 Veöreös Imre. Kőbánya este 7 Takács Jó­zsef. Zugló de. 11 Szabó István. Gyarmat u. de. fél 10 Szabó Ist­ván- Fóti út de. 11 Nagy István. Váci út 129. de. 8 Nagy Istyán. Frangepán m de. fél 9 Gádor And­rás. Üjpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10- Soroksár-Ujte­lep de. fél 9. Rákospalóta-MAV telep de. 8. RákospaloTa-Nag. - templom de. 10. Rákospalota-Kis­templom du. 3. Pestújhely de. 10. Rákosszentmihály de. fél 11 Kar­ner Ágoston. Sashalom de. 9 Kar­ner Ágoston. Bécsikapu tér de. 11 Bárdossy Tibor, este 7 Bárdossy Tibor. To­rockó tér este fél 7 Várady Lajos. Óbuda. de. 10 Fülöp Dezső, du. 5 Vámos József. XU. Tarcsay V. ti­de. 11 Ruttkay Elemér, este fél 7 Ruttkay Elemér. Pesthidegkút este fél 6 Zoltai Gyula. Kelenföld de. 11 (úrv*) dr. Rezessy Zoltán, du. 6 (úrv.) Kendeh György. Németvöl­gyi út 138. du. 5 Rezessy Zolt.á.p. Kelcnvölgy de. 9 dr. Benes Miklós. Budafok de. 11 dr. Benes Miklós* Nagytétény du. 3 dr. Benes Miklós^ Csillaghegy de. Ml Csepel de, M/ StVL. .8»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents