Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-04-09 / 15. szám

^ Jézus példázatai ^ ITT és MOST A gazdag és Lázár példáza­tának (Lukács 16:19—31.) az a többlete a többi példázat­hoz viszonyítva, hogy ebben egyrészt beletekinthetünk Is­ten örökkévaló döntéseinek titkaiba, másrészt egy kissé fellebbenti előttünk magának az örökkévalóságnak . (üdvös­ség, kárhozat) fátylát is. A példázatban két ember sorsa van előttünk úgy, ahogy azt felszínesen láthatjuk: gaz­dagé és koldusé. Két helyen zajlik le a tör­ténet. Első része a földön, másik az üdvösségben (Áb­rahám kebelén), illetve a kárhozatban (a gyötrelem he­lyén). Minden idők keresztyénének ad kijelentést, hogy még in­kább alázattal és hálával kö­szönjük meg, hogy ha a tit­kok Istenéi is, de a kijelen­tett dolgok a mieink lehet­nek. A kijelentést, Isten Országa ismeretét itt is Jézus adja. Megcsodálhatjuk benne Isten Fiát, aki örök titkok fátylát lebbenti fel, az isteni tudo­mányt adja és az örök böl­csességet hozza számunkra. De ebben a példázatban még sok­kal inkább megláthatjuk: em­ber voltát. Nem álom vagy ábrándvilágot rajzol elénk, mint aki a valóságtól elsza­kadva és távol él. Ügy látja az életet, a világot, amint Van; az embereket is, amilye­nek valóban. Részletesen és szemléltetően állítja elénk a gazdagot és a koldust. A gazdag bíborba és pa­tyolatba öltözik, mindennap, dúsan vigadozik. A koldus a gazdag kapuja elé volt vetve, fekélyek borí­tották testét, kutyák nyalták sebeit és a gazdag asztaláról lehulló morzsákkal kívánt megelégedni. Már az is figyelemre méltó, ahogyan a földi állapotokat elénk állítja. Szinte kiált az ellentét. Távol van, szemben áll egymással, igazságtalansá­got leplez le. A Biblia olvasója. az ige hallgatója érzi szívében, hogy fájó ez a nagy ellentét, érti és gondolkodik rajta, hogy itt igazságtalanságról van szó. A két ember sorsának kiál­ló egymás mellé állításával Jézus nyitogatja a vakok sze­mét, hogy lássanak, értelmü­ket, hogy gondolkodjanak, — szívüket, hogy érezzenek. Jézus hidat akart építeni a két ember között. A példáza­ton keresztül hatni az embe­rekre, hogy újjá formálódja­nak érzelmeikben és gondola­taikban, hogy megtérjenek. Jézus látja a megoldást. Van megoldás! A két ember találkozhat. Az élet zúgó fo­lyama felett hidat akar verni az embereket elválasztó sza­kadékok fölött. A gazdag és Lázár példáza­ta drága kincse az egyháznak ma is. Hiszen az örök ige az egyház számára a keresztyén hit és élet dolgaiban itt is sokat mond. Alappiléreket rak le, hogy azon hídépítő le­gyen az egyház is. Jézus hidat akar a szaka­dék fölött. Kapcsolatot a gaz­dag és a koldus között. És ez­zel megszabja a mindenkori egyház feladatát: a szociális gondolkozásra, igaz embersze- retetre. Nem részletkérdéseket old meg. Nem ad eligazítást, meg­oldást kimondottan a mára nézve. De arra az egyházra, mely Krisztus-hordozó: rábíz­za az embereket elválasztó szakadékok fölötti hídverés szolgálatát. Nézzük meg közelebbről a gazdagot és Lázárt. A gazdag sorsa itt a földön nagyon jó, a halál után nagyon rossz. A Lázáré itt nagyon nyomorúsá­gos, odaát örvendetes. Ez hát az isteni igazságszolgáltatás? Túlságosan is egyszerű len­ne. Mert bármily nagy kísér­tés a gazdagság: nem jelent kárhozatot. Bármely sajnálat­ra méltó a szegénység: nem jelent üdvösséget. A gazdag önmegtartó em­ber volt. A földi életre nézve mindene megvolt. Berendez­kedett. Házában megtalált mindent, amire szüksége volt és beszerezhetett mindent, amit megkívánt. Megszokta, hogy nem szorul másra, de beleszokott abba is. hogy nem gondolt másra. Bizonyo­san eleget tett a törvény elő­írásainak minden téren. Csak épp Lázárt nem látta meg, a beteg koldust házának kapu­jában. Elég volt maga-magának. El tudta látni, fenn tudta tarta­ni magát, biztosítani vélte magát holnapra is. Másra nem volt szüksége. Kemény­szívű volt és büszke Istennel és emberekkel szemben egy­aránt. Az önző embernek mindig elég saját maga. Lázár segítségre s&oruló ember volt. Ott feküdt a gaz­dag kapujában. Felébredhetett benne a keserűsé'»' is olykor. Ez érzés felett azonban erő­sebben, döntőbben nyílhatott ki a szíve emberek és Isten felé. Élete másokra néző életté alakult. Emberek felé kellett fordulnia, akiktől várt vala­mit. Mások nékül egy béna, beteg koldus nem élhetett. Szüksége volt az emberekre. Kinyílott szíve Isten felé, Aki nem szenvedéseiért, ha­nem megmagyarázhatatlan szeretetével fogadta be öt Áb­rahám kebelébe. A példázat tanulságait e két szóban foglalhatjuk össze: itt, most. E példázatban az örökké­valóság fénye esik az emberi életre. Onnan — ide. Az ak­kor üzenete ez a most élők­nek. Ez a fény vakít, leleplez, megszégyenít és mintegy gyújtópontba tereli az örök­kévalóság mondanivalóit. Ide, a mi földi és mai életünkre. Aki nem akar a gazdag sor­sára jutni, elkárhozni; aki üd- vözülni szeretne, annak meg kell tanulnia, hogy az üdvös­ség és kárhozat kérdése itt és most dől el. Felelősek vagyunk Isten igéjével szemben. A példázat csattanója épp az, hogy a gazdagnak a kárhozatban fel­ébred a lelkiismerete és kéri Ábrahámot, hogy küldje el Lázárt az ő öt testvéréhez bi­zonyságtételre, hogy ők is ne jussanak a gyötrelem helyére. Erre mondotta Ábraihám, hogy van Mózesük és vannak prófétáik; hallgassák azokat, ha azokra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha vala­ki a halottak közül feltámad. Kegyelmi idő ez a földi élet, melyben szól az Isten a Biblián, a hirdetett igén ke­resztül. ,,Annak okáért, amint a Szentlélek mondja: Ma ha az ő szavát halljátok meg; ne keményítsétek a ti szívete- ket.:' (Zsid. 3:7.) Isten igéje nem tér vissza üresen, megcselekszi, amiért küldetett. Sőt ez az ige — Jé­zus szerint —, bár most ke­gyelem, váddá lesz az embe­rek életében. Az ítéletben nem Jézus fog vádolni, hanem az ő igéje. amely hallásra, befogadásra és megtartásra hangzott itt a földön, a most élő embereknek. A földi életben adva van előttünk az élet és halál útja. Pótvizsga nem lesz. Tisztító­tűz nincsen. Jó, ha rádöbbenünk felelős­ségünkre és komolyan vesz- szük az Isten üzenetét: itt és most. Végül a gazdag és Lázár példázata buzdítás és figyel­meztetés az ige megtartására, cselekvésére. Akire e földi életben rá­esett az örökkévalóság fénye, aki ráhallgatott az Isten igé­jére, annak szívében felébred a vágy a boldogságra, az ige megtartására. Ez a keresztyén ember bol­dog élete: cselekedni, tovább­adni, mert ez a meggazdago­dás útja. Az üdvösség gazdag­sága tárul fel előttünk, ha já­runk a szeretet cselekedetei­ben, ha szolgáljuk embertár­saink. népünk és minden em­ber javát, az ige megtartásá­val. Mert. hogy ott és akkor mi lesz velünk, az dől el itt és most. Fábry István ISTENTISZTELETI REND BUDAPESTEN, 1961. ÁPRILIS 9-EN Deák tér de. 9 Trajtler Gábor, de. 11 Koní. úrv. Kékén András — Hafenscher Károly, du. 5 dr. Ké­kén András, du. 6 Szeretetvendég- ség: dr. Nagy Gyula. Fasor de. fél 10 ifj. Blázy Lajos, de. 11 konf. Koren Emil, du. 6 ifj. Blázy La­jos. Dózsa György út de. fél 1U Koren Emil. Üllői út 24. de. 10 Koaif. Grünvalszky Károly, du. 5 Szeretetvendégség. Karácsony Sándor u. de. 10. Rákóczi út 57,b. de. 10, de. */«12. Thaly Kálmán út de. 11 Konf. Rédey Pál, du. 6 Sze­Világtörténelmi látóhatár (.Folytatás a 2. oldalról) Az a tény, hogy az egyház a világban él, azt jelenti, hogy Isten népe benne él a világ változásaiban, a világtörténe­lemben is. Luther Márton vi­lágosan látta ezt, amikor Asz­tali Beszédeiben ezt mondta az egyháznak a világban való éléséről: „Isten egyházának benne kell élnie az emberi társada­lomban (Gesellschaft): azért helyezte Isten egyházát a vi­lágba, azért szerzett annyiféle világi foglalkozást és munkát, hogy a keresztyének ne szer­zetesek legyenek, hanem a társadalmi közösségben (com­munis societas) éljenek, hi­tükről és cselekedetükről le­gyen felismerhető keresztyén mivoltuk”. Lukács evangéliumából azt tanuljuk meg, hogy az egyház ma sem eldugott helyen él, hanem az 1961. esztendő vi­lághelyzetében és annak vi­lágeseményei közepette. Az a, világtörténelmi látóhatár, amelyre Isten Lukács evan­géliumán keresztül tanítja az egyházat, azt jelenti, hogy — miközben Isten üdvözítő evan­géliumát hirdeti és szentsé­geit kiszolgáltatja — keresz­tyéni felelősséget hordoz a világ sorsának alakulásáért, az emberiség békés jövendő­jének biztosításáért. A világ üdvözítő Krisztusa az egyhá­zon keresztül akarja végezni az embermentés szeretetszol­gálatát. Az egyház felelősségére is tartozik, hogy az emberek sorsa javuljon, a világ békésen haladjon, minden elnyomástól megszabadul­jon, az emberek és népek egyenlőségének jegyében éljen. Lukács evangéliuma nyissa ki a mi szemünket is Isten világtörténelmi látóhatárának követésére! retetvendégség. Kőbánya de. 10 Konf. Veöreös Imre, du. 5 Szere­tetvendégség. utász u. de. a. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11 Keni. Boros Károly, du. 0 Boros Károly. Rákosfalva de. 8 Szabó István. Gyarmat u. de fél 10 Szabó István. Fóti út 22. de. tO Konf. (áldozati vasárnap) Gádor András, du. 5 Szeretetvendégseg. Váci út 129. de. 8 Nagy István. Újpest de. 10 Blázy Lajos Pest­erzsébet de. 10. Soroksár Újtelep de. fél 9. Rákospalota Máv-telep de. 3 Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kistemplom du. 3. Pestújhely de. 10 Kürtösy Kálmán. Sashalom de. 9. Rákos­szentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Bécsikapu tér de. 9 Madocsai Miklós, de. 11 Schreiner Vilmos, du. 7 Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9 Schreiner Vilmos. Óbuda de. 9 Vámos József, de. 10 Konf. Fülöp Dezső, du. 5 Vámos József. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9 Zoltai Gyula, de. 11 Konf. Zoltai Gyula, du. 6 Szeretetven­dégség. Pesthidegkút de. fél U Ruttkay Elemér. Diana út de. fé! 9 Károlyi Erzsébet. Kelenföld de.' 8 Kendeb György, de. 11 Kendeh György, du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út 138. de. 9 dr. Re­zessy Zoltán, Nagytétény de. 8 Visontai Róbert. Kelenvölgy de. 9 dr. Benes Miklós. Budafok de! 11 dr. Benes Miklós. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11 Konf. Mezősi György, du. 5 Szeretetvendégség. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sai tóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatalt Budapest, m Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 142—887 Sajtóosztály! telefon: 142—074. Előfizetési ára egy évre 60. — Ft. fél évre 30.— Ft Csekkszámla: 20412,—Vili Árusítja a Magyar Posta to 000 példányban nyomtatott HÍREK IMÁDKOZZUNK Szerető Mennyei Atyánk f Jóságos Istenünk! Magasztalunk Téged, hogy Jézus Krisztust feltámasztot­tad a halálból és őt, az örök­ké élőt, újra nekünk ajándé­koztad. Hálával dicsőítünk, hogy mindent nekünk adíál vele együtt, aki a feltámadás és az élet. Űr Jézus Krisztus, dicsőí­tünk Téged, hogy Te nem ön- magadnak támadtál fel, ha­nem miérettünk: azért, hogy mi által menjünk a halálból az életre, s amiképpen neked önmagában való örökéleted van, úgy mi is részesei le­gyünk a dicsőséges, új, örökké­való életnek. Áldd meg és szen­teld meg hitünket, hogy necsak szóval, hanem cselekedettel és valósággal is megújuljunk. Hogy elősegítsük mindenek megújulását. Embertársainkét, egyházunkét, népünkét, az egész emberiségét. Hogy szűn­jék életünkből a gyűlölködés, a boldogtalanság és szeretet- lenség, de győzedelmeskedjék a jólét, a béke, a boldogság, a megújuló élet öröme az egész világon és egész törté­nelmünkben. Hallgasd meg imádságunkat és szenteld meg jó gyümöl­csökkel ünneplésünket. Ámen. — Húsvét ünnepe utáni 1. vasárnapon az oltárterítő szí­ne: fehér. A vasárnap oltári igéje: II. Kor. 4, 10—14; -szó- széki igéje: Jn 5. 24—25; dél­utáni igéje: Ez 11, 19—21. * — A húsvét utáni első va­sárnap neve: QUASIMODO- GENITI. Nevezik fehér vasár­napnak is. A latin Quasimodo- geniti (mint most születettek) név onnan ered, hogy liturgi­kus rendünk szerint a vasárnap bevezető igéje 1. Péter 2,2: „Mint most született csecse­mők, a tiszta, hamisítatlan tej után vágyakozzatok.” A húsvét utáni első vasár­napot FEHÉR VASÁRNAP­NAK is nevezik, mert az ős­egyházban ezen a vasárnapon jelentek meg először a ke- resztség által felvett új egy­háztagok a gyülekezetben és fehér ruhát viseltek. Az új egyháztagok azért vettek fel ez alkalommal fe­hér ruhát, mert a fehér ruha a Jelenések könyve 7,9 sze­rint az üdvözültek ruhája. * PÉNZBESZEDÖT KERES a Budapest—Angyalföldi evan­gélikus egyházközség (Buda­pest, XII. Fóthi u. 22. sz. Te­lefon: 200—606). Jelentkezés délelőtt 9-től 1 óráig. * — Szolid dolgozó leány albérleti szobát keres. Címet a kiadóba ké­rem. — Templomok homlokzat-tataro­zását vidéken is vállalom. Bánfy Zoltán építész, Budapest, I., Attila u. 103. Telefon: 360—671. A Saitá&sxtáty. iratterjesztésében kapható: (Budapest, VIII. Puskin utca 12.) Biblia 60,- Ft Biblia (pegamoid) 80,- Ft Biblia (bőr) 100,- Ft Családi Biblia 150 - Ft Újszövetség 30.- Ft Énekeskönyv 40.- Ft Énekeskönyv (műbőr) 50,- Ft Imakönyv (Jávor) 20,- Ft Imakönyv (Groó) 12,- Ft Káldy: Bevezetés az Újszövetségbe 30,— Ft Karner: A Testté lett Ige 45,- Ft Karner: Isten, világ. felebarát 4,- Ft Pálfy: Krisztus tanúja 5,- Ft Groó: Az élet kenyere 5,— Ft Igés jelzők selyemből és papírból 1,50—7,50 Jü Koráliskola 52,- Ft Istentiszteleti rend 4,— Ft Színes igés falitábla 8,— Ft Bibliai képecskék 2,40 Ft Passió 3,- Ft TEMPLOMOK ÉS EGYHÁZI ÉPÜLETEK javítását vállalja Pusztavári Attila építész Budapest, VIII. Lujza u 36. Halálból — éleire Jn 5,24—25. Most bontakozik ki előttünk a természet megújulása gazdag szépségével. S ahogyan gyönyörködve nézzük rügyek fakadását, virágbimbók kinyílását, vetések sarjadását. — ügy lesz szá­munkra képletesebb Jézusnak, az emberi élet megújulásáról elhangzó igéje is. Az emberi életnek is van új tavasza. Ez az új tavasz akkor bontakozik ki és úgy lesz mindig teljesebbé, ahogyan az em­ber. a bűn kötelékétől szabadulva, mindinkább az Isten aka­ratának teljesítőjévé válik. Amikor a tékozló fiák meghallják az Atya szavát és ráébrednek, hol van a helyük és mi a fel­adatuk. János evangéliumában Jézus igéiben így bontakozik ki az emberi élet tavasza. A ,,majd egyszer" bekövetkező feltá­madás mellett, sőt annak kezdeteként — a halált jelentő bűn­ből az életet jelentő engedelmességre ..feltámadás” — ez a szép tavasz. Az élet megújulásának ez a hagy lehetősége most kínálko­zik. Hogy az Isten iránti engedetlenségből akarata szívbőljövő teljesítésére eljussunk, nem kell semmire várnunk. Most és itt van annak az ideje, amikor szól közöttünk és hozzánk Isten Fiának a szava és még nincs ítélet. Most és itt van az ideje életünk megújulásának a mi időnkben, a mi környezetünk­ben. Most és itt van a helye és ideje, hogy megszabaduljunk megkötözöttségeinklől, bénultságunktól, tehetetlenségünktől, önzésünktől és Isten akaratának megfelelően szolgáljuk kör­nyezetünk. népünk, minden ember javát, előrehaladását, bé­kéjét, üdvét. Mert ez az élei, az örökké megmaradó, amely átmegy, tovább­jut a halál szorosan záródó ajtaján is: Isten kettős nagy pa­rancsának az élet cselekvésében egybefonódó valósága: Iste-n és a felebarát boldog, szives szolgálása. Ez az, ami „kiállja” az ítéletet. Ezért mondja Jézus, hogy aki hallja — helyeseb­ben: meghallja — az Ö szavát és hívő szívvel enged annak, az már általment a halálból az életre. Élete olyan, mint a fel­támadóké, Isten akaratának megfelelő, megújult élet. Az élet megújulásának alapja Jézus Krisztus feltámadása. Benne kezdődött el Isten országának csodálatos tavasza. Az a folyamat, amelyben Isten újjátesz mindent, megszabadítva a bűn, a halál rombolásától. Az Ű feltámadására mutatva, hív bennünket Isten az emberi élet megmaradásának és mind gaz­dagabb kiteljesedésének szolgálatára. Ez minden megújult és beérett keresztyén élet gyümölcse. Az életnek erre a boldog szolgálatára hívja el és küldi ki Urunk, az Élet Ura, azokat is, akik ma lépnek először oltára elé. A boldog kiáltás, amely minden tavaszi újuláskor újra és újra határozottan csendül fel Isten üzenetében: — Krisztus fel­támadott! — újra és újra elénk adja emberi életünk Isten sze­rint való megújulásának lehetőségét is. Teszi ezt mindaddig, míg el nem érkezik aí egész világ, a teremtettség, teljes meg­újulásának boldog ideje, a bűntől és haláltól szabadulás nagy órája. Isten bennünket addig is az élet munkálóinak táborába hív, hogy ízlelhessük az örökké megmaradó élet jó izét. Mezősi György HÉTRŐL —HÉTRE Elő reménység I. Péter 1,3 Egyik híres költőnk „Földiekkel játszó égi tüneménynek* nevezte a reménységet... Számunkra azonban sokkal több' Bátran kimondhatjuk: egyike Isten drága ajándékainak..*. Kinek volna kedve a munkához, ha lelke mélyén nem élne ott a reménység: munkája meghozza gyümölcsét. Élvetné-e a magot a szántóvető. ha nem élne szivében az áldott aratás reménysége? Tudnánk-e küzdeni gyermekeinkért, ha nem re­ménykednénk abban: sorsuk még szebb, még boldogabb lesz* mint amilyen volt a mienk. A reménység hozzátartozik a keresztyén élethez is, sőt éppen a keresztyén ember lelkében válhatik igazzá és életformáló erővé. Lehet-e nagyobb, oldottabb reménységet táplálni annali hogy Isten megbocsát nékem, hogy bűneimből új emberré le­hetek?! Van-e szívet dobogtatóbb reménység, mint az, hogy Krisztus meghalt érettem is? Péter apostol az Istent áldja azért, hogy újonnan szült minket ÉLŐ REMÉNYSÉGRE, Jé­zus Krisztusnak a halálból való feltámadása által. Péter apos­tol egész életét döntően befolyásolta az a tudat, hogy KRISZ­TUS FELTÁMADT. Ezért tudta régi életét elhagyni és új élet­ben járni! Ezért érezte állandóan, hogy az ÜR vele van: Ezért tudunk vigasztalódni és ezért nézhetjük félelem nélkül halá­lunk óráját is. Drága reménységünk ez legyen: KRISZTUS feltámadt! Ó éü és mi is ÖVELE! Halász Béla NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP: ZSOLT 115, 13. I. JÁN 2. 13. - Isten gaz­dag áldással vesz körül minket. Ezért neki hálával és di-' csérettel tartozunk. — I. Ján 5, 4—10; Jós 5. 13—15; Jel 19; 11- 14. HÉTFŐ: NEH 9, 17; I. JÁN 2, 1. — Isten bünbocsánatot ad az igazán megtérőknek. Irgalmas és könyörületes a mi Urunk. - Ez 36, 22-27; Jós 6, 1-16. 20-21; I. Ján 5, 4-5, KEDD: JOB 10, 12; JÁN 5, 14. — Jézus Krisztus által örök életünk van. Ezt az életet Isten szeretetből adja ne­künk. - II. Tim 2, 1-5; Jós 7, 1-15; Mt 6, 19-21. SZERDA: ZSOLT 6, 10; I. JÁN 3, 21-22. - Az Úr meg­hallgatja az imádságainkat. De talán az sem ártana ha töb­bet imádkoznánk a másik emberért is, nem csak magun­kért. - Ján 5, 1-14; Jós 7, 16-25. Mt 6, 24. CSÜTÖRTÖK: EZS 17, 14; RÖM 5, 4-5. - Az ítélet nem a mi dolgunk. Keresztyén hitünk: az engedelmesség; Engedelmesség Istennek. — II. Kir. 5, 1—19; Jós 10, 5—15; Róm 8, 31—32. PÉNTEK: ZAK 7, 10; 1. JÁN 4, 20. - Mennyei Atyánk nem csak a cselekedeteinket ítéli meg, hanem a gondola­tainkat is. Isteni parancs, hogy ügy szeressük felebarátain­kat, mint magukat. I. Pét 1, 3—9; Jós 23, 1—16; Ján 15* 10-11. SZOMBAT: ZSOLT 89, 49; I. KOR 15, 22. - Isten Jé­zus Krisztusért megszabadított a halál hatalmától és meg­nyitotta részünkre az ö országába vezető utat. — I. Ján 2, 12- 17; Jós 24, 1-15; Gál 4, 7-9; Jan 10, 11-16. Dr. OtUyk Ernő «uatO/3 — Zrínyi Nyomda, Bp. íL A,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents