Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-10-08 / 41. szám

Adventtól-Adventig ISTENTISZTELETI REN­DÜNKBEN vannak olyan ré­szek, amik vasárnapról vasár- napra visszatérnek. Minden istentiszteletet a Szenthárom­ság Isten nevében kezdünk el és az ún. áront áldással (eredete: IV. Mózes 6,22—27) fejezünk be. Minden isten­tiszteleten elmondjuk az Apostoli Hitvallást és elimád- toozzuk a Miatyánkot. Az is­tentisztelet egyéb részeinek szövege, tartalma az esztendő folyamán azonban változik. Változik pedig az egyházi esztendő beosztása szerint. Más bevezető igét mond a lelkész Ádventben mint Böjt­ben, vagy mondjuk Pünkösd­kor, változik a bűnvalló imádság szövege is, változnak az oltári igeolvasás előtti imádságok is és az oltári ige s természetesen minden isten­tiszteleten más és más igéről hangzik a prédikáció. S vál­toznak a gyülekezetnek ének- versekben elhangzó válaszai is. Mindez a változás nem ötletszerű, hanem rendszer van benne. Mint mondottuk: az egyházi esztendő rendje szerint történik a változás. Micsoda is hát az egyházi esztendő? AZ EGYHÁZI ESZTENDŐ magától alakult ki az egyhá­zi élet ősi szokásaiból, már nagyon régóta. Mai rendje, az ünnepek és vasárnapok egymásutánja s időpontja már a Kr. u. 5. századtól kezdve állandó. A név maga: Egy­házi esztendő csak a 16. szá­zad végén, bukkan fel. Az évről évre megismétlődő ün­nepnapok: Húsvét, Pünkösd, Karácsony, stb. körül csopor­tosulnak a vasárnapok s ün­nepköröket alkotnak. Nyissuk csak fel az éroekes- Jkömyvünk végén található is­tentiszteleti rendet. „Ádvent­ben”, ez az első rész felirata. ÁDVENTTEL KEZDŐDIK az egyházi esztendő. A szó azt jelenti: eljövetel. A négy ádventi vasárnap istentiszte­leti rendje, liturgiája, ige-sza­kaszaival, énekeivel, imádsá­gaival, arra emlékeztet, hogy flézus eljövetelének, születésé­nek ünnepe, a Karácsony fe­jé közeledünk. A Jézus eljövetelére való előkészület, az arra való örvendező várakozás idő­szaka az ádvent. S mi­vel Jézus eljövetele arra is emlékeztet: miattunk volt szükség erre az el­jövetelre, bűneinkből Sza- badítóul küldötte Isten Egyszülöttjét, azért a bűnbánat és magunkba- szállás ideje is. Mindez kifejezést nyer az ádventi vasárnapok liturgiá­jában. Erre int a templo­munk oltárán, szószékén a lila terítő is: a bűnbánat szí­ne. Ádventi koszorúnkon egy­másután. felgyulladó gyertyák pedig egyre több fényt, örö­met sugároznak szívünkbe: közeleg a „naptámadat a magasságból” (Lukács 1,78). KARÁCSONYKOR, JÉZUS SZÜLETÉSÉNEK ÜNNEPÉN minden Isten szeretetét hirde­ti a liturgiában is. Az ör­vendező hálaadás ünnepe ez, erről beszél az oltár hófehér térítője is. Az év utolsó vasárnapja és az év utolsó estéje (szilveszter) nem tartozik az egyházi év ünnepei közé. Nem fűződik hozzájuk az üdvösségtörténet­nek semmiféle eseménye. Mé­gis a keresztyén ember szá­mára is hálaadás alkalma a polgári év vége. Isten gond­viselő jóságáért, megtartásáért mondunk köszönetét ezen az istentiszteleten. Űjév napja (jan 1.) ismét nem egyházi ünnep. Indokolt azonban, hogy Ist'en nevének segítségül hívásával kezdjük az új esztendőt.'s elmélyítheti ünneplésünket, hogy ez a nap í__ o nyolcadik nap Karácsony után — Jézus névadásának a napja (Lukács 2, 21—24). így igazán Jézus nevével indul­hatunk az új esztendőbe. Év első vasárnapja csak ak­kor van, ha újév és jan. 6. közt egy vasárnap esik. Litur­giája az új év gondolatköré­ben mozog. zik a napkeleti bölcsek Jézus előtti hódolatának (Máté 2, 1—12) és Jézus megkeresztelé- sének (Márk 1, 9—11) törté­nete. Mindenképpen azt ün­nepli ezen a napon a gyüle­kezet, hogy Isten szerelmes Fiának, egész világ üdvözítő­jének jelentette ki a Bethle-' hemben született gyermeket. A VÍZKERESZT UTÁNI VASÁRNAPOK szentleckéi (evangéliumi és levélbeli peri- kópái) a tanító és isteni ha­talmát megmutató (pl. kánai mennyegző) Jézust állítják a gyülekezet elé. A vasárnapok liturgiája is ebben a gondolat­körben mozog. HÚSVÉTOT A BÖJTI IDŐ­SZAK ELŰZI MEG. Negyven napig tart, Jézus negyven napos pusztai böjtölése (Márk 1, 12—13) emlékére. Böjt az egyház számára a bűnbánat ideje: bűneink miatt szenve­dett és halt meg Urunk. Is­mét violaszínbe öltözik a templom oltára és szószéke. A böjti vasárnapok szentlec­kéinek alaphangja azonban- ban inkább az örvendezés és a hálaadás, s részben ezt tük­rözi a liturgia is. Ezek a va­sárnapok Húsvét, Jézus fel­támadása fényében állnak már. Aki bűneink miatt meg­halt, fel is támadott megiga- zolásunkra. A NAGYHÉT Virágvasár­nappal, Jézus jeruzsálemi be­vonulásának ünnepével (Má­té 21, 1—11) kezdődik. Jézus messiási dicsőségét ünnepli ekkor az egyház, de a kereszt árnyékában és a Húsvét fé­nyében. Nagy csütörtöknek, az úr­vacsora szereztetése ünnepé­nek nincs külön liturgiája istentiszteleti rendünkben. Van azonban Nagypénteknek, Jézus áldozati kereszthalála ünnepének. Az az út, amelyre Isten szeretete karácsonnyal, Jézus emberi testben elküldé­sével lépett, Itt ér legmélyebb pontjára. Isten halálra adja Egyszülöttjét, mert jobban szereti az embert, mint ön­magát. Liturgiánkat ennek a félelmetes titoknak bűnbánó imádata hatja át. HŰSVÉT A LEGRÉGIBB ÉS A LEGNAGYOBB KE­RESZTYÉN ÜNNEP. Hiszen Jézus feltámadásának öröm­híre hitünk középpontjában áll. Ujjongó öröm, áradó há­laadás ennek az ünnepnek az alaphangja. Most teljesedett be Jézus megváltói műve: győzelme bűn és halál felett. Most lehetünk bizonyosak an­nak ajándéka, a bűnbocsánat és örök élet felől. Ismét fe­hérben, az öröm színében tün­dököl az oltár. A HÜSVÉT UÁNI VASÁR­NAPOK egészen Pünkösdig a húsvéti öröm és hálaadás gon­dolatkörében állanak. Negy­ven nappal Húsvét után, ál­dozó csütörtökön ünnepli az egyház Jézus mennybemene­telét. A Krisztus királyi ural­máról való megemlékezés ün­nepe ez. A karácsonyi és húsvéti ünnepkörökben Istennek azokról a hatalmas csele­kedeteiről emlékezünk meg, amiket mindnyájunk üdvösségéért egykor cse­lekedett. A PÜNKÖSD ÜNNEPÉVEL kezdődő ünnepkörben azt kell meghallanunk, hogy Isten most is állandóan hatalmasan cselekszik velünk. Elküldötte s mindig újra ajándékozza Szentleikét, hogy hitre éb­resszen s a hitben és a hit gyümölcstermésében meg is tartson. Ebben a gondolatkör­ben mozognak a Szenthárom­ság vasárnapja utáni vasár­napok szentleckéi és ezt tük­rözi a liturgia is. Hogyan te­remti, építi, neveli és vezeti egyházát annak élő Ura a Krisztus, — ez a témája az egyházi esztendő e nagy sza­kaszának. A három utolsó va­sárnapja az egyházi esztendő­nek előre tekint: Jézus visz- szajövetelére. Mert Isten nem­csak egykor cselekedett és cse­lekszik ma is hatalmas dol­gokat a világ üdvösségéért, hanem még ezután is fog cse­lekedni, egész a világ végéig. Így zárul be az egyházi esz­tendő köre —, ádventtől ád- ventig, a következő egyházi év kezdetéig. Nagy áldás van abban, hogy évről évre átélhet­jük ünnepeinken mind­azt, amit Isten üdvössé­günkre cselekedett, cse­lekszik és ezután is fog cselekedni. E visszatérő ünnepekkel Isten a fődol­gokra és az egy szükséges dologra, az evangéliumra, hitünk közepére irányítja figyelmünket. KÍSÉRTÉSSÉ IS VÁLHAT azonban számunkra az egy­házi esztendő. Akkor, ha búvóhellyé vá­lik, ahol a „belső körre” visszahúzódva a magunk kegyességét ápolgatjuk, s így mintegy kivonulunk a hétköznapok életéből. Pedig Isten azért ajándé­kozta meg népét az egy­házi esztendővel, hogy az ünnepek gazdag kincses­házából táplálkozva és megújulva, új erővel, re­ménységgel induljunk a szeretet szolgálatára, az emberek közé. Figyeljük csak meg: főünne­peink bibliai elbeszélései sze­rint így történt a dolog an­nak idején is. A bethlehemi pásztorok a gyermek Jézus bölcsőjétől Istent dicsérve tér­tek vissza munkájukba —, Húsvét tanúi ujjongva hirdet­ték: Feltámadott az Ür, él bizonnyal! — a pünkösdi Lé­tekkel megtelt tanítványok a széles világra indultak Isten szeretetének örömhírével. Addig áldás az egyházi esz­tendő, amíg mindennapi éle­tünk szolgálatának erőforrása lehet. Groó Gyula NAPRÓL-NAPRA VASARNAP: 2. MÖZ. 34,10: JÄN. 9,4. — Isten csodálatos dolgait Krisztus tette előttünk érthetővé. Benne mindent ki­nyilatkoztatott nekünk, a mennyei Atya. Ézs. 1,18—20; 2. Tim 1,13—18: HÉTFŐ: JOEL 2,11; JÄN. 5,27. — Isten ítéletét, a nagy „vizsgát” nem kerülhetjük el. Krisztus elé . kell majd áll­nunk, és mindenikünk maga ad számot magáról. — Márk 8.22— 26; 2. Tim. 1,13—18. KEDD: ZSOLT. 126,5—6; ROM. 8,17. — Mennyei örökség vár ránk! A mi mennyei Atyánk országa készen vár mind­annyiunkat. „E-világ” után az élet „más-világ”-ban folyta­tódik. Krisztus elment, hogy az öröm és békesség országá­ban helyet készítsen nekünk. — Kol. 3,5—11; 2. Tim. 2,8—13. SZERDA: ÉZS. 30,15: JAK. 5,7. — Ebben az életben homá­lyosan látjuk Isten dolgait. Halálunk után személyesen fo­gunk meggyőződni Isten valóságáról, mert Elébe kell áll­nunk. Addig csöndességre, bóketűrésre és reménységre köte­lez az ige. — Kol. 3,12—17; 2. Tim. 2.14—21, CSÜTÖRTÖK: ÉZS. 57,15; 1. KOR. 15,10. — Isten könyö­rülő Urunk. Lehajol hozzánk akkor is, ha nem érdemeljük, segít akkor is, ha senki sem gondol ránk. Az Ö kegyelme tartja a világot és életünket is.— ZsicL 10,1—10; 2 Tim 2.22— 26. PÉNTEK: ÉZS. 9,6; JÁN. 12,47. -— Mielőtt ítélné a vilá­got, Krisztus eljött megmenteni minket a halál és a bűn hatalmából. Békessége« uralmát mindnyájunk szívére ki akarja terjeszteni. — 1. Ján. 1,5—10; 2. Tim. 3,1—9. VÍZKERESZT ÜNNEPE ,— helyes nevén: Krisztus Urunk dicsősége megjelenésé­nek (görögül „epifániájának”) ünnepe — a Húsvét után leg­régibb ünnepünk. Titus 3.4 gondolatából fejlődött ki. Gazdag gondolatkörébe tarto­SZOMBAT: HŐS. 13,9; 1. PÉT. 2,4. — Életünk biztos alapja: Krisztus. Isten választotta és helyezte el ebbe a vi­lágba alapkőnek. A zsidók semmibe vették öt, ezért zúdult rájuk az Isten ítélete. Ha valaki az életét Jézushoz, az alap­kőhöz igazítja, akkor nem éri baj és csalódás, sem életben, sem halálban, — Jud. 20,25; 2. Tim, 3,10—17; Mát. 22,1—14. i H. B. HIREk — Szentháromság ünnepe í utáni 19. vasárnapon az oltár­terítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje; Csel 20, 32—35; szószéki igéje: Mt 12, 9—14. Délutáni igéje: Préd 4, 8—12. * Is emberért Máté 12,9—14. — AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ FÉLÓRÁJA LESZ a Petőfi Rádióban 1961. októ­ber 15-én. Igét hirdet: Koren Emil budapesti esperes. * Egyházkerületi közgyü lések — A DELI EGYHÁZKERÜ­LET KÖZGYŰLÉSE. A Déli Evangélikus Egyházkerület 1961. október 10-én, kedden délelőtt 11 órai kezdettel tart­ja rendes közgyűlését az Egy­házegyetem székhazának dísz­termében (VIII. Üllői út 24). A közgyűlést megelőző napon, október 9-én, délután 4 óra­kor egyházkerületi tanácsülés lesz a Déli Egyházkerület püs­pöki hivatalában (VIII. Pus­kin u. 12). A közgyűlést megnyitó is­tentiszteletet az egyházegye- tem székhazának dísztermében tartják október 10-én, délelőtt 10 órakor. Az igehirdetés szol­gálatát Uzon László esperes­helyettes látja el. * AZ ÉSZAKI EGYHÁZKE­RÜLET KÖZGYŰLÉSE: Az egyházkerületi elnökség 1961. október hó 11. napján, délután 6 órára meghirdette az Észa­ki Egyházkerület közgyűlését. A közgyűlést az óbudai evan­gélikus egyházközségben (III Dévai Biró Mátyás tér 1.) tart­ják. A közgyűlést megelőzően október hó 10-én, kedden, dél­után 5 órakor tanácsülés lesz a püspöki hivatalban (VIII. Üllői út 24). Október hó 11-én délután 5 órakor istentisztelet az óbudai templomban, me­lyen igét hirdet a Gyülekezeti Segély egyházkerületi előadó­ja: Várady Lajos esperes. — A LELKÉSZI MUNKA­KÖZÖSSÉGEK ÉLETÉBŐL. A kelet-békési egyházmegye lelkészi munkaközössége októ­ber 5-én, csütörtökön Békés­csabán tartotta ez évi V. mun­kaülését. A homiletikai mun­kaközösséget bevezette Mekis Adám esperes. Halász János és Nagybocskai Vilmos Jézus és az Ószövetség, Sáfár Lajos „A qumrani leletek” címen tartott előadást. A béke idő­szerű kérdéseiről beszámolt Mekis Adám esperes. Kun- Kaiser József és Keveházy Ottmár lapismertetést, Gabá- nyi Géza könyvismertetést tartottak. * — A FEJER KOMAROMI EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége október 11-én ■ tartja ülését Budapesten. Ige­hirdetésre való közös készülés (Selmeczi János) után esperesi tájékoztató, Csonka Albert: Az alkalmazás kérdése az igehir­detésben (korreferens Németh Géza), „És a földön békes­ség” Szakáts László előadása a prágai Keresztyén Béke-Vi- lággyűlés központi témájáról (korreferens Bányai Sándor), reformáció heti igehirdetés­sorozat megtárgyalása (Bottá István); A béke hírei. Külpo­litikai tájékoztató (Molnár Gyula) szerepel az ülés prog­ramján. Befejező áhítatot Bo- hus Imre tart. * — SZÜLETÉS. Bodrog Miklós és Kovács Magdolna Mária házassá­gát szeptember 29-én Isten leány- gyermekkel áldotta meg. Bodrog Miklósék első gyermekének neve: Beáta Mária. — HALÁLOZÁS. Matkovich László, a veszprémi evangélikus egyházközség presbitere, lapunk hűséges olvasója július 28-án, éle­tének 78, évében elhunyt. „Tu­dom, hogy az én Megváltóm él". * — Szakadt, régi 1RHABUNDÁK Újjáalakítása legújabb modellek szerint. SZÖRMEBUNDÄK alakí­tása, javítása. Bart szűcs. VH. Le­nin krt. 23. udvarban. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VH1. Üllői út 24. Szerkesztőségj telefon: 142—887 Sajtóosztály: telefon: 142—074. Előfizetési ára egy évre 60. - Ft. fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—VIII Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomtatott 615750/2, — Zrínyi Nyomda, Bp. Isten igéjének döntő mondanivalója, hogy Isten minden ajándéka az emberért adatott. Azért adta e világnak Jézust emberi formában, hogy érző szívű, az emberi élet nyomorú­ságait megértő és azokat meggyógyító Megváltónk legyen. Azért adta az ünnepet és életünk minden napját, hogy meg­tanuljuk Jézustól: legnagyobb érték e világon az ember, és egyetlen szolgálatunk van: jót tenni szeretetből minden idő­ben, haladéktalanul. Leleplezi Jézus a paragrafusokba szűkített, embertelen vallásosságot. Aki azt hiszi magáról, hogy istenfélő, és hamis vallási megkötözöttségeitől nem tud szabadulni, amikor sze­rencsétlen, segítségre szoruló embertársán könyörülni kellene, embert menteni, az nem ismeri Isten akaratát. Aki részvét nélküli szívvel, közömbösen, sőt mint kívülálló tekint a vijág népeit kínzó nagy kérdésekre és saját értékeit többre becsülj, mint az emberek millióinak életét, annak fogalma sincs arról, hogyan értékeli Jézus az emberi életet. Jézusnak a vallásos farizeusokkal volt a legélesebb a harca, ök voltak a legkeményebb, legádázabb ellenségei. Nem tud­ták elfogadni azt az igazságot, hogy Jézus egész lénye, élefc- áldozata, minden cselekedete az emberért történt. Az ember­mentést, amit a természetes emberi jóérzés és az egészséges emberi értelem a Szentírással megegyezően, ösztönösen jónak tart, azt a farizeusok bűnnek tartották. Jellemző,<>hogy az ünnepnap megszegése feletti megbotránkozásukban egy em­beri élet elveszítését határozzák el vak gyűlöletükben. Az egyház népe ilyen elferdült és az igét teljesen félre­ismerő magatartásban nem élhet. Az egyház szolgálatának egyetlen értelme és célja van: az ember megmentése szere­tedből fakadó áldozattal az Isten dicsőségére. Jézus embermentő munkáját rajtunk is végzi naponként. Ennek rajtunk is meg kell látszania. Megfáradt, fásult ke­zünket a szeretet gyakorlására alkalmassá teszi, kemény, ér~ zéketlen szívünket eleven, érző, embertársaink gondjait fel­fogó szívekké formálja. Meg kell tanulnunk Tőle fájó sebe­ket orvosolni, áldozatot hozni. Törődni embertársaink gond­jaival és bajaival. Meg kell tanulnunk imádkozni és bátran küzdeni az emberi életek megmentéséért napjainkban is, amikor felelőtlen emberek az atomhalállal fenyegetik az em­beri életet. Nem szabad hamis vallásos köntös mögé bújni, leszűkíteni a segítésre szoruló embertárs fogalmát. Azt az evangéliumot kell megszólaltatnia az egyháznak napjainkban, amelyből félreérthetetlenül hangzik az életet mentő, gyó­gyító, testvéri és segítő jó szó. Ezt a jó szót, segítőkészséget várja tőlünk ma a világ, Jézus pedig erre ad nékünk határozott útmutatást. Hiszen Ö az emberért jött, mi pedig Tőle tanulunk embert sze­retni és értékeink Garami Lajos HÉTRŐL—HÉTRE Örvendezzetek Isten közellétének! • Jer. 17114. .L . .. A keresztyén ember szüntelenül Örvendező emberi Örvend, mert Ura üdvözítő, segítő, szabadító Isten. A bűn következtében minden emberre elhatott a halál. Isten nem nézte „páholyból”, tétlenül, az ember tehetetlen harcát a halállal szemben. Nem volt út az embertől vissza az élet Istene felé. Nem lehetett eljutni hozzá imádsággal, kegyességgel. A „távoli” Isten közel hajolt az emberhez! Jézus által győzelmet aratott a bűnön és halálon. Jézus halála és feltámadása által a halál legyőzött hatalommá lett. Ezért mondja Jézus tanítványainak: „Azon örüljetek, hogy a ti neveitek fel vannak írva a mennyben” (Lukács 10:20.) A halált legyőző Jézus nyilvánvalóvá tette: Isten akarata nem a pusztulás, a halál, hanem az élet. Nem a megsemmisí­tés, hanem a megelevenítés. Isten, az élet Istene, Jézus Krisztusban az életet hozta közénk! Keresztyének, örüljetek: a mi Istenünk üdvözítő, örök­életet ajándékozó, életet munkáló Isten! Jézus Krisztusban Isten segítő szeretete jött el hozzánk Gyakran érzi az ember: segítségre szorulok. Ezt érezte Péter, amikor a tengeren járva, feje felett összecsapni készültek a hullámok. Isten segítségét kérte a beteg gyermek édesapja. Gyászában Jézus segítségét kérte Mária és Márta. A segély­kérő szó mindig elhat Jézushoz. Ö nem marad tétlen. Azért lett emberré, hogy segítőtársa legyen. Segítő mindenben, amiben életünk segítségre szorul. Ű a nagy orvos, akik gyó­gyít minden betegséget, rendel éjjel és nappal. Orvos, aki „betegségeinket viselte, fájdalmainkat hordozta”. Ady ebből érez meg valamit, amikor szól: „Mikor elhagytak, mikor a lelkem roskadozva vittem, csendesen és váratlanul átölelt az Isten.” Jézus segít kijutni a bűn útvesztőjéből. Önérdekhajhászá- som erdejéből a másik terheit-hordozás napos útjára jutni. Jézus segít megtalálni az Atyai. házhoz vezető utat és a másik ember szívéhez vezető ösvényt. Keresztyének, örüljetek, a mi Istenünk segítő Isten! A mi Istenünk: szabadító Isten! Akit Isten küldött erre a világra, a Jézus nevet kapta, mert „ö szabadítja meg népét annak bűneiből”. Keresztyének, örüljetek: a mi Istenünk szabadító Isten! Nagy István ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1961. október 8-án. Deák tér de. 9. (úrv) Trajtler Gábor de. 11. (úrv) Hafenscher Károly du. 5. dr. Kékén András du. tí. Szeretetvendégség: Káldy Zoltán Fasor de. fél 10. Blázy Lajos de. 11. Koren Emil du. 6. Dózsa György út 7. de. fél 10. Koren Emil Üllői út 24. de. fél 10. Káposzta Lajos de. 11. (úrv) Ká­poszta Lajos Karácsony Sándor u. de. 10. Grünvalszky Károly Rá­kóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 8/4l2. Grünvalszky Károly Thaly Kálmán út de. 10. Szirmai Zoltán de. 11. Drenyov- szky János du. 6. Szirmai Zoltán Kőbánya de. 10. Takács József Utász u. de. 9. Takács József Vajda Péter u. de. fél 12 Takács József Zugló de. 11. Boros Károly Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Boros Ká­roly Fóti út de. 11. Nagy István Váci út 129. de. 8. Nagy István Frangepán u. de. fél 9. Gádor András Üjpest de. 10. Blázy La­jos Pesterzsébet de. 10. Soroksár- Üjtelep de. fél 9. Rákospalota MÄV telep de. 8. Rákospalota­nagytemplom de. 10. Rákospalota- kis templom au. 3. Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákosi« keresztár de. fél 11. du. fél S. Pestújhely de. 10. Kürtösy Kál­mán Sashalom de. 9. Karner Ágos* ton Rákosszentmihály de fél IU Karner Ágoston. Bécsikapu tér de. 9. Bárdossy Tibor de. 11. Schreiner Vilmos este 7. Bárdossy Tibor Torocké tér de. fél 9. Schreiner Vilmos Óbuda de. 9. Vámos József de. 10. (úrv) Fülöp Dezső du. 5. Vár mos József XII., Tarcsay Vilmos u. de. 9. Ruttkay Elemér de. 11* Ruttkay Elemér este fél 7. Szelé- nyi Zoltán Pesthidegkút de. fél 11. Zoltai Gyula Diana út de. fél 9. (úrv) Zoltai Gyula Kelenföld de. 8. ifj. Joób Olivér szupl. de. 11. ifj. Joób Olivér szupl. du. 6. dr. Rezessy Zoltán Németvölgyi út de. 9. dr. Rezessy Zoltán Nagy­tétény de. 8. Visontai Róbert Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róber* Csillaghegy de. fél 10. Csepel de, 11. (jubileum) Várady Lajos du. 6. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents