Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1961-10-01 / 40. szám
Kél hivatalos jelenlés — és ami mögötte van Az egyháztőrténetbölt A Habsburg és katolikus elnyomás mélypontja A Német Távirati Iroda a közelmúltban az alábbi két jelentést közölte: ^A Németországi Evangéliumi Egyházak (E. K. i. D.) Tanácsának — melynek székhelye Nyugat-Németországban van —, a berlini népi rendőrség elnöke megtiltotta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában (a demokratikus Berlinben) ülésezzék, utalva az általa (E. K. i. D.) tosítási intézkedések ellen és a nyugat-berlini provokációs elemek oldalára állt. Ez megfelelt az általa képviselt ka- tona-lelkészi szerződésnek, mely az evangélikus egyházat Nyugat-Németországban a militaristákhoz és a NATO-ha- talomhoz kötötte.” SCHAEF PRÄSES HALLGAT Az NDK kormányának biztonsági intézkedései minden Gránátvetők között esküsznek ti nyugatnémet ifjoncok, miután lelkész a Mars-oltárnál prédikált megfogalmazott valamennyi határozatáért és foganatosított intézkedéséért való felelősségére, melyek a Német Demokratikus Köztársaság és annak kormánya békepolitikája ellen irányulnak. Az E. K. i. D. Tanácsa lényegében a bonni hadügyminisztériummal kötött katona- lelkészi szerződés szentesítése révén a nyugatnémet katonaegyház eszköze és ezért a Német Demokratikus Köztársaság területén és annak fővárosában nem működhet. Egyébként is az E. K. i. D. a Német Demokratikus Köztársaság belügyminisztériumában nem is bejegyzett szervezet.” A másik hivatalos jelentés így hangzik: „A Német Demokratikus Köztársaság fővárosának (Demokratikus Berlin) 'illetékes szervei 1961. augusztus 31-én ár. Scharf úrnak megadták a lehetőséget, hogy Berlin-Steg- lítzben, Grünewald utca 34. szám alatt lakó családjához visszatérjen. Dr. Scharf úr, akinek egy nyugat-berlini igazolvány és ugyancsak a Német Demokratikus Köztársaság személyi igazolványa is birtokában volt, az 1961. augusztus 15-i törvényes rendelkezések életbelépése után nem tudott a nyugat-berlini igazolvány leadása mellett dönteni. A Német Demokratikus Köztársaság kormányához és Nagy-Berlin főpolgármesteréhez intézett táviratában (erről lapunkban tájékoztatást adtunk. Szerk.) nyíltan fellépett a Német Demokratikus Köztársaság kormánya által Berlinben foganatosított békebizA Sajtóosztályon kapható hittankönyvek Virágh: Evangélikus hittankönyv I. o. 7,50 Ft Molnár: Bibliai Történetek n. o. 6,- Ft Molnár: Bibliai Történetek III. o. 8,- Ft Kinczler: Bibliai történetek IV. o. 6,50 Ft Dr. Ottlyk: Az egyház története V-VI. o. 14,- Ft Groó: A Szentirás VII. o. 9,- Ft Prőhle: Az evangélium igazsága VIII. o. 12,— Ft német állampolgártól alapos öneszmélődést igényelnek. Felelniük keli — persze velük együtt a keresztyéneknek is — a kérdésre: milyen végkövetkeztetést kell, mint keresztyéneknek és az egyházhoz tartozóknak is levonniok abból a tényből, hogy Németországban két állam van, melyek közül az egyik a béke ügyét képviseli, mialatt a másik az atomháborút készíti elő és eközben a „hitet és ke- resztyénséget mindenestől a Bundeswehr katonai és politikai célkitűzéseivel integrálja”. Ezt az öneszmélődést nagyban szolgálhatja az a tudósítás, mely ugyan már 1961. május 26-a óta Scharf prases kezében volt, amelyet azonban az E. K. i. D. elnöke eltitkolt az egyház nyilvánossága előtt. A jelentés előzményei ezek.- Von Mutius evangélikus „katona-dékán”, aki a ..Bundeswehr Evangélikus Egyházi Hivataláénak vezető embere, a „Bundeswehr-iskola a belső vezetés számára" helyiségeiben, Koblenzben egy háromnapos információs tanfolyamot rendezett. Ennek az volt a rendeltetése, hogy az evangélikus egyetemi-lelkészeket a „katonai-lelkészség alapjaiba és gyakorlatába” bevezesse. Nyilvánvaló kettős célkitűzéssel. Egyfelől a nyugatnémet Bundeswehr az egyetemeket a maga olyan területének tekinti, mely a jövő újoncainak rezervoárja, és azt akarta elérni, hogy az egyetemi hallgatók gyülekezetei is bevonassanak a katonaság előtti szellemi teuegyverkezésbe. Másfelől, a főiskolákon volt Bundeswehr-katonák és tisztek is tanulnak, és az ő fejükben állandósítani kell a keresztes háború ideológiáját. Az evangélikus egyetemi lelkészeknek „beható tájékoztatást” nyújtottak tábornokok és törzstisztek, kiegészítve a katona-egyházi hivatal előadásait. A hivatal képviselői voltak: Hofmann generál-dékán, von Mutius és két másik' katona-lelkész. Marquart nyugatnémet egyetemi-lelkésznek a szerzett tapasztalatok nem fértek a fejébe. Ügy találkoztak az események, hogy szinte ugyanabban az időben, mikor Koblenzben a pszichológiai hadviselés szakértői a katona-lelkészség verzióit fejtegették, a „Spiegel” szerkesztője — az E. K. i. D. elnökévé történt megválasztása alkalmából — meginterjúvolta Scharf präsest és utalt a katona-lelkészi szerződésre, mely komoly szakadékot jelenthet. Scharf prases igényelte akkor, hogy a nyilvánosság elfogadja következő állítását: „Nem, nincs szó szoros együttműködésről (a Bundeswehrrel) sőí ellenkezőleg. Elkülönülésről van szó!” A nyugatnémet egyetemi lelkész azzal a megállapítással kezdi jelentését, hogy azoknak a tételeknek, melyekkel Scharf prases tagadni próbálja az E. K. i. D. és a Bundeswehr intézményes összeszövődését, „a mi tapasztalataink teljességgel ellentmondanak”. Marquart lelkész feltételezi emellett, „hogy azok a puszta információk, melyeket a következőkben feltárok, ön előtt ismeretesek”, másszóval: hogy Scharf prases tudatosan állított valótlant. (Folytatjuk) A MAGYAR PROTESTÁNS EGYHÁZTÖRTÉNETNEK legszomorúbb lapjai azok, amelyek L Lipót uralkodásával kapcsolatosak. Lipót jelenti a jezsuitizmus fénykorát. 14. évéig papnak nevelték a jezsuiták, és csak később fordult a világi dolgok, a kormányzás kérdései felé. Azonban a közügyek intézésében is a jezsuiták sugal- mazása volt számára irányadó. Uralkodói gőgjé és jezsuita fanatizmusa jellemzik. Szent borzalommal gondolt az eretnekség létezésére és ugyanakkor a legteljesebb bi- á álmatlansággal tekintett az országgyűlésekre. Tanácsosai a jezsuitákon kívül idegen miniszterei voltak, s a körében tartózkodó magyar főurak is a Habsburgok kiszolgálói voltak. Köztük elsősorban a katolikus főpapok. Ugyanakkor II. Rákóczi György erdélyi fejedelem, szerencsétlen kimenetelű lengyelországi hadjárata után elvesztette fejedelemségét, s Erdély ettől kezdve Apaffy Mihály fejedelemségéig megszűnik a Habsburg—katolikus Az Evangélikus Sajtóosztály Irattérjesztésében kaphatók: Biblia — — — — 60.-- Ft Karner: Isten, világ, biblia (pegamoid kötésfelebarát — — — 4,— Ft ben) — —- — — 89,— Ft istentiszteleti meghívó —,10 ft B-blia (bőrkötésben) — 100,— Ft Egyházi ülési meghívó —.08 Ft Jiblia (családi) — — 150,— Ft Egyházfeniitartási nyugJjszövclség — — — 20,— Ft tatömb — — — 2,80 Ft Jávor: im. könyv — — 20,— Ft Passió füzet — — — 3,— Ft Groó: Imakönyv — — 12,— Ft Xmás lapok — — — —.40 Ft Énekeskönyv — — 40,— Ft ^íisztus kép (levelezőÉnekeskönyv (műbőrlap) — — — — —80 Ft kötésben) — — — 50,— Ft Káldy: Bevezetés az ÚjKereszti lési emléklap —.50 Ft szövetségbe — — 30,— Ft Ésketési emléklap — —,50 Ft Hitvallási iratok I — — 45,— Ft \nyakönyvi k vonatok —.50 Ft iíitval’ésl iratok II — 15,— Ft Zárómérleg nyomtatPálfy: Krisztus tanúja 5,— Ft vány — — — — 1,— Ft Groó: Az élet kenyere 5,— Ft Kö' ‘ 'vetési nyomtat"oráliskola — — 52,— Ft vány — — — — 1,30 Ft Prőhle: ökumenikus Iste <ls^teleti rend — 4,— Ft imádságok — — 2,— Ft Kis Káté — — — — 3,— FI T^lkészi szolgálat — — 18,— Ft Konfirmációi emléklap 2,— Ft a^ner: Bevezetés a teSzolgálati napló — — U,— Ft ológ:ába — — — 35,— Ft Anyakönyvi ívek — 1,60 Ft Crvacscrai ostya — — 3,50 Ft Népmozgalmi és gyüleKarner: Testté lett Ige 45,— Ft kezeti ív — — — —.30 Ft Egv^-’^-'Tita'-tási lap — —,30 Ft Megrendelhetők.: Evangélikus Kor'1 1 — — — — «í*t,-Pa /fóosztálv címen; Búd-pest. ^n-á* TI — — — — 65— F 1 T*Trr. Puskin u. 12. A keresztyénség sürgeti az élet biztonságát jelentő történelmi lépéseket Szeptember elején rendkívül érdekes és színes jellegű közösség tanácskozott néhány napon át Belgrádban. Legtöbbjük arcát, bőrét a Nap szíttá barna-feketére és olyan földről jött, amelyen — talán nem is olyan régen — a francia vagy angol nyelv volt az uralkodó, de az a nyelv egyben a hatalmat és hasznot is jelképezte. Huszonöt állam képviselői voltak együtt, kevésbé Európából, inkább Ázsia és Afrika népei nevében: királyok és államelnökök, külügyminiszterek és miniszterelnökök, közöttük egy érsek is, Makariosz, a Ciprusi Köztársaság elnöke. Legtöbbjük tehát egészen friss, fiatal állam, de ősrégi nép gondját és reménységét hordozta. Az államférfiak „az el nem kötelezett országok” értekezletének nevezték együttlétüket. Lehet azon vitatkozni, hogy ez a kifejezés — vagy az eredeti kifejezés magyar fordítása — kifejezi-e a valóságot? (Bizonyos mértékben „semleges”, vagy „tömbön kívüli" országokról van szó.) De ez a kérdés nem elsőrendű. Az az elsőrendű és egyben világraszóló, amit a huszonöt állam képviselői kimondottak, amit elsősorban a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és az Amerikai Egyesült Államok elnökének tudomására hoztak, de egyben az egész világgal is közöltek. A nyilatkozat főbb pontjai ezek: 1. A nemzetközi légkör megromlott és aggasztó a háború lehetősége, amely az emberiséget fenyegeti. 2. Vannak olyan események, amelyek ezt a válságot mindig inkább mélyítik. 3. Nyomatékosan kérik az érdekelt nagyhatalmakat, hogy kezdjenek újra tárgyalásokat, hogy ezáltal a világ megszabaduljon a háború veszélyétől és az emberiség a békés élef útjára lépjen, mielőtt a szörnyű katasztrófa az emberiségre zúdulna. 4. Szükség van további olyan lépésekre, amelyek teljesen megszüntetik világszerte a gyarmatosítást. 5. Az értekezlet kifejezte azt a véleményét is, hogy a Szovjetunió legújabb nukleáris kísérletei érthetőek és következetesek, tekintettel azokra a katonai erőfeszítésekre, amelyek Nyugaton tapasztalhatók. A huszonöt állam képviselőinek nyilatkozata, véleménye azért is jelentős, mert az aláírók népei a mai emberiség egyhar- madát teszik ki. Ezen sorok írása közben még csak az a válasz ismeretes, amelyet a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke adott a nyilatkozatra. Ennek pontjai a következők: 1. A végső megoldás az általános és végleges leszerelés, amely a legsürgetőbb és leghalaszthatatlanabb dolog. 2. Egyéb nemzetközi problémák, amelyek elkerülhetetlenek: a gyarmatosító rendszer végleges és teljes megszüntetése, — a két német állammal való mielőbbi békekötés, azaz a második világháború maradványainak felszámolása. 3. A tárgyalásoknak olyan eredményekre kell vezetnie, amelyek elfogadhatók és megnyugtatók, mert ,ja jó kezdet is rosszul végződhet.” IL Az a kérdés, hogy ezek a politikai döntések, nyilatkozatok miért ismétlődnek meg a napilapok után egy egyházi hetilapban? Nem fölösleges-e ilyen állásfoglalás az érintett kérdésekben? Nem „politizálunk”-e mi is egyházi köntös alatt? Ezt azért kell ilyen élesen felvetnünk, mert a belgrádi értekezlet — de sok más, közöttük egyházi értekezletek is, mint a Prágai Keresztyén Békekonferencia — élesen vetette és veti fel éppen a fő problémát, a háború vagy béke kérdését! Ez pedig világraszóló ügy, amely tehát nemcsak egyes or szagokat és népeket érint, sőt nem is csupán a mai nemzedéket. Nemcsak a „világiakat”, hanem az „egyháziakat" is. Nemcsak városokat, hanem a gyülekezeteket is. Nemcsak atomközpontokat, hanem templomokat is. De főképpen: a felebaráti-testvéri szeretet és felelősség nem engedi, hogy a mai keresztyén emberek vakok és süketek, tétlenek és közömbösek legyenek akkor, amikor az emberiség életéről van szó. Sok kérdésben a keresz- tyénség konzervatív, sőt elmaradó, de ebben a kérdésben, sem egy lépést, sem egy órát nem késhetünk akkor, amikor a világ közvéleménye hol itt, hol ott, különféle gyülekezetekben megszólal és sürgeti azokat a történelmi lépéseket, amelyek az élet biztonságát jelenthetik. A keresztyénség is nyíltan állást foglal a béke szükségszerűsége mellett nemcsak az egyházi lapok hasábjain, hanem az igehirdetésekben és imádságokban is. Ez a józan ész parancsa éppen úgy, mint a hit által diktált engedelmesség. Egymás terhének hordozása és az együttörvendezés reménysége. Mert mindezt azért cselekesszük, hogy az egész ember-világ halála helyett átélhessük az egész ember-világ új, békés életét. Így is bizonyságot teszünk a hitnek és békességnek Fejedelméről, Jézus Krisztusról. ■"árady Lajos elnyomással szembeni ellenállás bástyája lenni, LIPÓT KORMÁNYA élt a kedvező alakalommal s megindította nyüt terrorját a protestánsok és a nemzeti önállóság gondolatának képviselői ellen. A katolikus főurak gróf. Nádasdy Ferenc, gróf Eszterházy Pál, gróf Glubitzcr féktelenül 'kegyet- lenkedtek protestáns jobbágyaikkal, s a törvénnyel nem törődve, elűzték a protestáns papokat, tanítókat birtokaikról. elfoglalták a templomokat, paplakot, iskolát. Mivel a pozsonyi evangélikusok templomot merészeltek építeni, az egyház elöljáróit Bécsben börtönbe vetik. A katolikus hitre lépett nagybirtokosok mindenütt elkergetik a protestáns lelkészeket és mind tudták, hogy a protestánsok feletti kegyetlenkedést Bécsben érdemnek és a hitbuzgóság megnyi vaníliásának fogják tekinteni. A WESSELÉNYI-FÉLE ÖSSZEESKÜVÉS után, annak leleplezésével, nagy hajsza indult meg a protestánsok ellen, azzal az ürüggyel, hogy részt vettek az ellenállási mozgalomban, annak ellenére, hogy az összeesküvő föurak mind katolikusok voltak. Lipót bizottságot küldött. ki Lőcsére, amely összefogatta mindazokat, akik Habsburg- és katolikus ellenességgel gyanúsíthatok voltak. Majd az udvar Pozsonyba tette át a bizottság székhelyét. Szelepcsényi érsek és a többi népellenes főpap kedvező alkalmat látott ebben a protestánsok kiirtására. Egymás után jelentek meg a Felvidék városaiban a császári zsoldosok és segitsé*- gükkel elfoglalták a kassai templomot, bezárták, az eperjeti evangélikus kollégiumot, és előbb katonaságot telepitétiek abba, majd később jezsuita gimnázium nyílt meg. Elfoglalták a katonák az eperjesi, bártfai, pozsonyi, nagyszombati, besztercebányai, tokaji, nyitrai, komáromi, stb. templomot. Bársony György, váradi püspök és szepesi nagyprépost, könyvet szentelt annak a gondolatnak, hogy a király nem köteles megtartani . a protestánsok számára vallásszabadságot biztosító törvényeket. Lipót terrorja tetőfokára hágott. Felfüggesztette a magyar alkotmányt .és Ampringer János Gáspárt, a német lovagrend nagymesterét, Pozsony székhellyel kinevezte 1673-ban Magyarország kormányzójává. Ezzel azután szélesre nyílt a kapu minden önkény, terror, jószágelkobzás, száműzés, sőt halálbüntetés számára. SZELEPCSÉNYI ÉRSEK, HERCEGPRÍMÁS, 1673-ban a bányavárosokból és három felvidéki megyéből 33 protestáns lelkészt idézett meg, akiket hazaárulással, felség- sértéssel és a katolikus vallás megsértésével vádolt A legborzalmasabb kínzásokkal akart vallomást csikarni belőlük, hogy elismerjék a felsorolt bűntényeket majd va- lamennyiüket száműzte és hivatalából elmozdí tatta. 1674- ben már 33 megyéből kb. 700 lelkészt és tanítót idézett meg. Ebből megjelent 284 evangélikus és 62 református. A pert úgy folytatták le, hogy a vádlók egyben bírók is voltak. A vádlottakat egyenként ki sem hallgatták. A törvényszék valamennyiüket halálra ítélte, s így akarta kiirtani az eretnekséget. Akik viszont aláírták, hogy hivatalukról lemondanak, vagy elhagyják az országot, azokra a halálbüntetés nem vonatkozott 100-an azonban így is fogságban maradtak, akiket az akkori idők borzalmas bör- töni viszonyai meg nem öltek, azokat 1675-ben elindítottak gályarabságra. 42-en indultak el, az út viszontagságai 30-ra tizedelték őket, mire Nápolyban egyenként 50 aranyon eladhatók voltak a gályákra. Egy másik csoportból 20-at indítottak útnak, az egész protestáns Európa felháborodásától kísérve. De Ruyter Mihály tengernagy szabadította ki a még, életben lévő gályarabokat. Utána a megmenekültek szétszóródtak Európa protestáns birodalmaiba, a vértanúságig menő egyházhűségük nagy részvétet keltett irántuk, de sorsúk ugyanakkor hirdeti a Habs- burg-katolikus terror legmélyebbre süllyedését. Bent az országban egyre nőtt az elkeseredés. Mikor Thököly Imre megindította támadását Lipót ellen, a nép széles rétegeinek támogatása folytán az egész ország Thököly uralma alá került, aki fel is vette a fejedelem címet. LIPÓT CSÁSZÁR KÉNYTELEN VOLT tárgyalásokba bocsátkozni. összehívta az 1681-i soproni országgyűlést, amely a földesurak jogainak fenntartásával megengedi a vallás szabad gyakorlatát, a száműzött prédikátorok hazatérését, ígéri az elvett templomok visszaadását, kilátásba helyezi új templomok, iskolák és paplakok építésének engedélyezését. Az ország véghelyein, a győri, bányavidéki és felsőmagyarországi főkapitányságban, a szabad városokban, a bányavárosokban meghagyja protestáns tulajdonban az eddig használt templomokat, a mágnások és nemesek kastélyaikban imaházat és kápolnát építhetnek. A falvak ellenben vármegyénként csak két-két törvényben megjelölt fáluban, azaz arti- kuláris helyen élhettek a vallásszabadsággal. Megváltozott Lipót szorongatott helyzete* amikor Thökölytől török barátsága miatt a nép egyre jobban elfordult, s amikor 1683-ban a török nagy támadást indított egyenesen Béca elfoglalása érdekében. Lipót császár, aki a pápától és a többi európai uralkodótól segítséget kapott, megmentette Bécset. Az egyesült seregek Szobieszky János lengyel király vezetése alatt megsemmisítő győzelmet arattak a török fellett, amely mátr Különben is a gyengülés jeleit mutatta* mivel súlyos csapásokat szenvedett a megerősödött Oroszországtól is. A Bécs alatt szenvedett török vereséget kihasználta a Szent Liga, a pápa, a Habsburgok Lengyel- ország és Velence szövetsége^ amelynek az anyagi támogatója a pápa volt. A meggyöngült török uralom nem volt képes ellenállni az egyesült erőknek és 1686-ban vissza^ foglalták a Habsburg-csapa- tok Budát. Ugyanakkor Thököly felvidéki területeit, sőt Erdély is a Habsburg-csapa- tok kezébe került. Magyar- ország legnagyobb része felszabadult a török uralom alól, hogy ugyanolyan pusztító hatalomként üljön nyakára a bécsi udvar gyarmatosító törekvése. Dr. Ottlyk Ernő »- RÁKOSCSABA. Szeptember 24-én jubileumi ünnepség volt a gyülekezetben. A gyülekezet ez alkalommal ünnepelte lelkészének: Békés Józsefnek 25 éves lelkészi jubileumát és a Rákoscsaba- Pé- cel-Isaszeg-i társegyházközségben eltöltöttt szolgálatának 10 éves évfordulóját. Az ünnepség szeretetvendégséggel zárult. ■ ? Az egyetemes keresztyén hitvallások Az Ágostai Hitvallás Az Ágostai Hitvallás Apológiája tanításait tartalmazza AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ HITVÁLLÁSI IRATAI L kötet Kapható a Sajtóosztályon Budapest, VIIL, Puskin utca 12. I. em. Ara: 45,— forint KERESZTYÉN ÉNEKESKÖNYV Egész vászonban 40,— Ft Műbőrben 50,— Ft Kapható a Sajtóosztályon, Budapest, VIII. Puskin u 12.