Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-07-16 / 29. szám

Tanuljunk Jézus nevében imádkozni Vk Afan a Szentírásban egy yff különös könyv. Abban V különbözik a Biblia többi könyvétől, hogy csupán imádságokat tartalmaz. Ez a Zsoltárok könyve. Kicsit fur­csa, hogy a Bibliában ima­könyv is van. Hiszen a Szent­írás Istennek hozzánk szóló szava. Az imádság emberi szó. Hogyan kerülhetnek te­hát imádságok a Bibliába? Meg ne tévesszen minket: a Biblia a Zsoltárok könyvében is Isten hozzánk szóló szava. Hogyan tehát, — az Istenhez mondott imádság Isten tulaj­don szava lenne? Nehezen ért­jük ezt. Megértjük azonban, ha arra gondolunk, hogy egye­dül Jézus Krisztustól tanu­lunk meg igazán imádkozni. Az igazi imádság tulajdonkép­pen a velünk együtt élő Isten Fiának az örökkévalóságban lakozó Atyához, Istenhez in­tézett szava. Jézus Krisztus az ember minden nyomorúságát, minden örömét, minden há­láját és reményét Isten színe elé vitte. Az Ö ajkán az em­ber szava Isten Igéjévé vá­lik, és ha imádságait vele együtt mondjuk Isten Igéje ismét emberi szóvá lesz. így tehát a Biblia minden imád­ságát Jézus Krisztussal együtt kell imádkoznunk, mert ö belefoglal bennünket imádsá­gába és Isten színe elé visz. Ha nem így imádkozunk, nem imádkozunk igazán, mert csak Jézus nevében és csak vele együtt lehet igazán imád­kozni. ( a tehát a Biblia imádsá­gait és különösen ha a zsoltárokat olvassuk és imád- kozzuk, akkor elsősorban ne az érdekeljen bennünket, hogy mi közük van hozzánk, ha­nem, hogy mi közük van Jé­zus Krisztushoz. Először meg kell értenünk, hogy a zsoltá­rok Isten beszéde, csak az­után imádkozhatjuk őket. Nem az a kérdés tehát, hogy vajon a zsoltárok kifejezik-e éppen azt, ami pillanatnyilag betölti szívünket. Ha igazán akarunk imádkozni, könnyen megeshet, hogy saját szívünk ellenére kell imádkoznunk. Nem az a fontos, hogy azt imádkozzuk, amire kívánsá­gunk hajt, hanem, hogy azt amit Isten vár tőlünk. Ha csupán tőlünk függne, a Mi­atyánkból valószínűleg csak a negyedik kérést imádkoz­nánk. Isten azonban másként akarja. Azt akarja, hogy imádságainkat ne szívünk sze­génysége, hanem Igéjének gazdagsága töltse be. bból a tényből, hogy a Bibliában egy imádságos könyv is van, meg kell tanul­nunk, hogy Isten Igéje nem- csupén olyan szó, amellyel Ö fordul hozzánk, hanem olyan szó is, amelyet a mi ajkunk­ról szeretne hallani, hiszen az tulajdon kedves Fiának sza­va. Istennek nagy kegyelme, ha megmondja nékünk, mi­ként beszélhetünk vele és miként tarthatjuk vele a kö­zösséget. Ha Jézus Krisztus nevében imádkozunk, mind­ez lehetséges. A zsoltárok ép­pen arra valók, hogy megta­nuljunk Jézus Krisztus nevé­ben imádkozni. ézus azért adta a Mi- atyánkot tanítványainak, mert kérték rá. Ez minden imádság foglalata. Ami bele­fér a Miatyánkba, az igazi imádság, ami nem helyezhe­tő el benne, nem imádság A Szentírás valamennyi imád­ságát összefoglalja a Mi­atyánk. Tág ölelése vala­mennyit felkarolja. A Mi­atyánk nem teszi feleslegessé őket, mert kimeríthetetlen gazdagságát tárják feL Vi­szont megkoronázza és egy­ségbe foglalja valamennyit. Luther ezt mondja a zsoltá­rokról: „A zsoltárok úgy kap­csolódnak a Miatyánkhoz és a Miatyánk úgy kapcsoló­dik a zsoltárokhoz, hogy köl­csönösen segítik egymás meg­értését és kedves összeesen- gését.” A Miatyánk tehát pró­bakő. Segítségével megvizs­gálhatjuk, vajon Jézus Krisz­tus nevében, vagy a saját ne­vünkben imádkozunk-e. Ért­hető tehát, miért kötik gyak­ran az Ujtestamentumhoz a Zsoltárok Könyvét. A Zsoltá­rok Könyve Jézus Krisztus gyülekezetének imádságait tartalmazza, szorosan hozzá­tartozik a Miatyánkhoz. Ha olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek Nem mondunk el minden bajt, kérdést gyermekeinknek, — ők nem is gondolnak arra, hogy szüleik gondolatai között mi minden megfordul, amikor örömtől sugárzó arccal, kaca- rászva, ragaszkodással veszik körül szüleiket. Jobb vállamon evezőlapát­tal, bal kezemben négy éves fiam kezével mentünk a Túr­partra, hogy egy ígéretemnek eleget tegyek. Mindene a Túr, oda vezet majdnem minden nap az első útja, hogy meg­nézze a gyerekeket, amint ott játszanak, horgászgatnak. Ö is „hojgászni” akar. Egy pál­ca és zsineg együttesével ott áll a többiekkel a parton. Az ígéret valamelyik nap hangzott el, reggeli után: „ha engedelmes fiú leszel, és ha sikerül elvégezni feladatunkat, elviszlek csónakkal, a tavasz- szal épített fahídig.” Nem is volt semmi baj. Édesanyja is igazolta: engedelmes fiú volt. Kölcsönkértem a szomszé­dom csónakját és elindultunk. Természetesen igen nagy volt az öröm, annyira, hogy a csónak is átvette: ide-oda bil­legett velünk. Elértük az új tahidat, majd alatta megfordultunk és in­dultunk vissza. Egy kilométe­res utat tettünk meg a vizen lefelé. Vissza, az árral szem­ben már lassabban ment a dolog. Közben az ég is meg- zcndült, dörgése mcsszehang- zóan dübörgött. Sietnünk kel­lett. Sokat beszélgettünk már a viharról, zivatarról, hogy ilyenkor nem jó kinn lenni a szabadban, védett helyre igyekezzék az ember. — „Döjög az ég” — szólalt meg a fiam. — Dörög bizony, — hagy­tam helybe a megállapítást — sietnünk kell. — És gyorsab­ban merítgettem az evezőla­pátokat a vízbe. Ismét dörgött. — „Édesapa, siess, mejt me­gint megdöjögöít az ég.” Lassan a fellegek előbbre húzódtak, elsötétedett az ég. Zivatar lesz! Igyekeztem. Siet­ve siklott csónakunk a ka­nyargós Túron. Bokrok, ágak hajoltak a viz színére, alat­tuk bujkáltunk. Hosszú hall­gatás után szólalt meg le- génykém ismét: — „Édesapa, tudod, az Éj Jézus tudja, hogy mi még nem éjtünk haza. Szól annak a másik embejnek, aki az eget döjögteti .. Isten tudja, hogy mi járha­tott eszében, mire gondolha­tott a régen hallottak közül. Amikor kikötöttük csóna­kunkat és hazaértünk, igen nagy megkönnyebbedéssel me­sélte édesanyjának, hogy mit látott. Gyermeteg világnézet ez, mosolyogni való, hol vagyunk mi már ettől — mondaná az ember. És mégis, boldogságot, megnyugtató érzést ad: az Űr Jézusnak gondja van rám, akárhol vagyok, akármi ve­szélyben vagyok, Ö tudja, hogy ott vagyok. Boldogok a gyermeki szí- vűek... „Aki nem úgy fo- godja Isten országát, mint a gyermek, semmiképpen sem megy be abba .. if j. Benkóczy Dániel RÉGI ORGONÁÉ Négy éve annak, hogy evan­gélikus egyházunk püspöki hivatala kérdőíveket boesáj- tott ki a gyülekezetekben használatos orgonák összeírá­sára. Az egybegyűlt adatok bizonyára nagy szolgálatot fognak tenni értékesebb or­gonáink szárriontartására és a kutatóknak a hazai orgonák történetének megírására. Régi orgonáinkra vonatkozó eddigi ismereteinket néhány adattal egészítem ki, amit a múlt századbeli folyóiratokból egyéb adatgyűjtéseim folya­mán írtam ki. A múlt század második fe­lében nemcsak nálunk, de egész Európában egyike a leg­nagyobb orgonáknak a brassói „Fekete templom” 1839-ben épült orgonája volt. A hatal­mas, négy manuálos orgona három éven át készült. A 75 éves szegedi orgonajavító, Andresz említi, hogy amikor fiatal éveiben ő is részt vett az orgona javítási munkála­taiban, az orgonának egy síp­ját ketten nem bírták fel­emelni. Ezen orgonáról a Társalkodó 1839. augusztus 10. számában „Legnevezetesb orgonák Európában” címen a következőket olvassuk: „Eu­rópa orgonái közt nagyszerű­ségre nézve első helyet érde­mel a szent Péter templomá­ban (Rómában) létező. Bír 6záz külön hangváltozattal. A Görliczben Casparani által 1703-dik évben készített or­gonának van 57 hangválto­zata ... A strassburgi Münster vagy főtemplom orgonája £136 síppal van ellátva, me­lyek közül a legnagyobb több mint 14 akós-tartalmú. A bo- roszlai orgonának van 56 hangváltozata ... Legnagyobb czinsípja 3 és fél mázsás ... Híresek továbbá a »yorki« s birminghami orgonák is Ang­liában. — Ezekkel hasonlítsuk össze a brassói új orgonát (Erdélyben), melly 62 válto­zattal, 76 regiszterrel bír, s némi fogalmunk lesz ezen utóbbinak nagyszerűségéről.” A Társalkodó 1835. évfolya­mának 235. oldalán a Deák téri templom orgonájára vo­natkozólag találunk adatokat. A cikkíró előzetesen megjegy­zi: „Ezen művészet a régi időben sokkal jobban divato­zott és becsültetett, mint a mostaniban: ennélfogva a múlt századokban több s je- lesb orgonamívesek is talál­tattak, mint a mostaniban, akiknek nagy hiányát és szükségét leginkább érezni magyar hazánkban.” Majd így folytatja: „Minden általam is­mert orgonák közt a legjobb a jászárokszállási, mely val- lamelyik, Buda környékében hajdan virágzott kolostornak templomából került ki . . . 24 változattal. .. Hangjára nézve ehez hasonlít az egri székes- egyháznak szinte 24 változatú derék orgonája... Azután következnék a pesti és budai szent egyházakban díszeskedő jobb s jelesb orgonák, illő rendben. Első helyet méltán érdemel a pesti főparóchiabeli 24 változattal, ezután jő a pesti ágostai vallást köve­tőké ... Ezen előszámlált mű­veket is nagyrészt külföldi mesterek alkotók, kivévén né­hányat, melyek Herotek ké­szítményei. Ha a pesti evan­gélikusok templomában a Herotek által készített orgonát hallgatjuk, ne mondhatni-e méltán, hogy felülmúlhatat­lan? __Minden nagyítás nél­kü l lehet erről állítani, hogy csak éppen ezen egy orgona is elégséges volna a Herotek név örökösítésére, pedig mi­lyen sok szép műve van neki hazánk minden részében”. (A Deák téri templom szóban forgó orgonája a múlt század közepén pusztult el.) Talán legrégibb orgonaké­szítőnk, akinek neve napfény­re került, Gyulán működött. Haan Lajos békéscsabai lel­kész a Békésmegyei Közlöny 1875. december 19. számában egy 1532-ből való végrendelet­nek szövegét közli, melyen az aláíró tanúk: „Miklós gyulai orgonakészítő és Gergely gyu­lai orgonista.” Mondanunk sem kell, hogy az orgonának értékét nemcsupán mérete, sípjainak száma adja meg, de hangszine. Ezért a nagy orgonák mellett nagy figyelmet érdemelnek a régi kis orgonák is. A használat­ban levő orgonák felértéke­lése és osztályozása folyamat­ban van. Igen hálás feladat, mert régi orgonáink nem­csupán múzeális értékek, de az egyházaknak ma is hasz­nálható, értékes orgonái. Kü­lönösen nagy becsben részesí­tik, mióta Schweitzer a múlt századbeli és a barokk or­gonákra terelte a zenevilág figyelmét, amikor is elméleté­vel új alapokra helyezte az orgonagyárak működését. Linder László HÍREK — Szentháromság ünnepe utáni 7. vasárnapon az oltár­terítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: I Jn 5, 9—13; szószéki igéje: Jn 12, 44—50. Délutáni igéje: Ezs 55, 1—3. • — AZ EVANGÉLIKUS ”GYHAZ FÉLÓRÁJA LESZ a Petőfi-rádióban 1961. július 23- án reggel nyolc órakor. Igét hirdet: Mekis Adám esperes- ielkész. Énekszámok a Ke­resztyén Énekeskönyv 1. éne­kének 1. és 2. verse. Karének: Jac. Ant. Per ti: Andor amus. Énekel a Lutheránia énekkar Weltler Jenő vezényletével. * A Tolna-Baranyai Egyház­megye Lelkészi Munkaközös­sége június 21—23-ig az egy­házmegyei közgyűlést követő­en tartotta Gyönkön évi 5. munkaülését. Az áhítatokon és bibliakörökön a Zsidókhoz írott levelet dolgozták fel. Két előadást hallgattak meg a lelkészek: A vallás keresz­tyén kritikája és értékelése (Báliké Zoltán), Isten igéje, hit és értelem a keresztyén ember mai állásfoglalásaiban címmel (Lackner Aladár). Krähling Dániel esperes: „Egyházmegyei körkép a lel­készi munkajelentések és a megejtett hivatalvizsgálat alapján” világította meg a lel­készi munka hibaforrásait és értékeit. Beszámolt az egy­házi épületek állapotáról is. Könyvismertetést tartottak: Sólyom Károly, Szirmai Zol­tán, Liska Endre. Film, szín­ház, irodalom köréből Né­meth István tartott beszámo­lót. „Szemben önmagámmal: szolgálat, család, csendes óra” címen Magyar László elmél­kedett. Az áhítatokat és az úrvacsorái szolgálatot Csep- regi Béla végezte. • A győr—soproni egyház­megye lelkészi munkaközös­sége július 10-én tartotta ülé­sét Sopronban. Ürvacsoraosz- tás (Sághy Ernő) és a prédi­kációra való felkészülés (Ma- gassy Sándor, Weltler Ödön), Weltler Rezső esperes számolt be a Prágai Béke-Világ gyű­lésről. A munkaközösség meg­hallgatta Lukácsy Dezső je­lentését a lelkészi önsegély­ről, majd az egyházmegyei közgyűlés előkészítésével fog­lalkozott. * — EGYHÁZMEGYEI KÖZ­GYŰLÉSEK. A fejér-komá­romi egyházmegye június 21-én Tatán, a budai egyházmegye június 24- én a budavári egyház- községben, a hajdú-szabolcsi egyház­megye június 29-én Nyíregy­házán, a vasi egyházmegye július 5-én Szombathelyen tartotta közgyűlését. A borsod-hevesi egyházmegye közgyűlés^ jú­lius 11-én volt Miskolcon. D. dr. Vető Lajos püspököt táviratilag köszöntötte a fejér-komáromi és a hajdú­szabolcsi egyházmegye köz­gyűlése. • — Jókarban levő harmonium (4 regiszteres, 4 oktávos) eladó. Ér­deklődni lehet: Evangélikus Lelké­szi Hivatal, Nagyszénás címen. — Szakadt, régi IRHABUNDAK újjáalakítása legújabb modellek szerint. SZÖRMEBUNDAK alakítá­sa, javítása. Bart szűcs. Bp., VII. Lenin krt. 23. Udvarban. — Kisalakú (miniatűr) Dunántúli Énekeskönyvet keresek megvétel­re. Cím a kiadóba. TEMPLOMABLAK művészi ké­szítését, javítását, színes és fe­hér kivitelben vállalja fizetési kedvezménnyel KOPP FERENC iparművész, Fót, Pest m. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának Lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és Kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatai: Budapest, Vili. Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 142—887 Sajtóosztályi telefon: 142—074. Előfizetési ára egy évre 60. - Ft. fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—Vili Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomtatott 9*t Zrínyi Nyomda * 1 Jézus világosságában Ján. 12, 44-50. Jézus mindnyájunk számára hozott valamit. Ajándékai' beszél igénk. „ Ö világoságul jött” — ez három dolgot jelei I. Jézus olyan világosságot hozott, melynek fényében me. ismerhetjük Istent! Nem a magunk elképzelése alapján alk tott bálványt, hanem az igazit! A teremtő, gondviselő, mine neken uralkodó irgalmas Atyát. Istent Jézus Krisztusban oly: Ümak ismertük meg, aki szerető Atyánk, a mi Atyánk. Eg szén olyan, mint Jézus Krisztus: „Aki engem lát, azt látj aki küldött engem” (45. vers). Jézus Krisztusban érkezett ho zánk az az Isten, aki közli magát velünk, elmondja akarat: és gondolatát rólunk és azt kívánja, hogy féljük őt, higgyün benne, mert ő az igazi Atya, aki szeret, hiszen lényének le; bensőbb titka ez: „Az Isten szeretet”. (I. Ján. 4, 16.). II. Jézus Krisztus olyan világosságot hozott, melyne fényében megismerhetjük az ellentétet a jó és rossz közöl Sötétben az ember mindent egyszínűnek és egyformának Iá de amikor fény árad, lelepleződik a sötétség, s olyannak lí tunk mindent, amilyen az valójában. A fény mindig a vah ságot leplezi le! Jézus Krisztus világosságában látjuk a ki lönbséget jó és rossz között! Mi gyakran hajlamosak vagyun arra, hogy szürkére fessünk és szürkének lássunk dolgpka Jézus világosságában ez a bizonytalankodás és homály mep szűnik. Aki a vele való közösségben él, az nem maradhat b; zonytalanságban, annak látnia kell a jót ebben az életber amiért érdemes küzdeni, amit érdemes szolgálni és szerein De ebben a világosságban nemcsak a jót szolgáljuk, hanen küzdünk minden rossz ellen, szeretetlenség, meg nem értéi bizalmatlanság ellen. Jézus világosságában ébred fel bennünl a felelősségtudat! III. Jézus Krisztus olyan világosságot hozott, amelynél fényében megismerhetjük a magunk szolgálatát. Ö mag: mondja „ .. . nem azért jöttem, hogy kárhoztassam a világot, hanem hogy megtartsam a világot” (47. vers). Mi sem azér; vagyunk, hogy elkülönítsük magunkat az élettől, örök igazsá­gok felett gondolkodjunk, „külön véleményünk” legyen dől gokról és eseményekről, hanem hogy megtartsuk a világot Megtartsuk azokkal a sátáni erőkkel szemben, amelyek e akarják pusztítani. Semmit sem értettünk meg Jézus szolgá­latából, és semmit sem láttunk meg Jézus világosságában, ha nem érezzük annak a felelősségnek a súlyát, melyet Jézus népére rak. Megtartani a világot! — ez a feladatunk, mint ahogy Jézus is azért jött, hogy: „...életük legyen és bővöl- ködjenekf. Az ő keleti nyelvén a világosság életet is jelent Az veszi jól Istennek ezt az életet, világot mentő világossá­gát, akiben nem akad el ez a fény, hanem továbbárad és szét­sugárzók a mi világunkba. * if j. Blázy Lajos HÉTRŐL—HÉTRE Napfényes élet Róm. 6, 19. Ez az Ige a napfény Igéje. Olyan, mint a nyár, amelyik tele van világossággal, valóságokkal és örömökkel. Éltető nap­fényben most lett a kalászból kenyér és a barackvirágokból most érlelődik a jóízű gyümölcs. Üj életben jár a világ és valóságoktól lett gazdagabb a nyár. A keresztyén életnek is van ilyen napfényes szakasza. Ez az az idő, amikor valaki Jézus Krisztusban Isten gyermekévé válik. Az istenfiúság állapotában élete átvilágított élet lesz. Azt jelenti ez, hogy a keresztyén új életben hivő emberek örökké Isten Igéjének fényével világítják meg magukat, éle­tüket, gondolataikat, érzéseiket és minden cselekedetüket. Ez az időszak a kérdezés időszaka, amikor azt kérdezi’ Isten gyer­meke: mi az, ami megfelelő, mi az, ami méltó és mi az, ami bűn, hiba és vétek, ami nem illik az Isten gyermekéhez. Ebben az időszakban Isten szava a bűneimet világítja át és teszi tisztává az életemet. Így szépülnek meg elrontott emberi arcok Krisztus arcára és így tisztulnak meg emberi érzések, .cselekedetek Krisztus mozdulataira: bocsánatra és békességre, szeretetre és szolgálatra. A keresztyén új élet második szakasza az. amikor vilá­gító életté válik. Amikor már másoknak is tud adni az élete szépségéből: hitéből és imádságából, megbékélt és szolgáló életéből. Amikor már ő maga is kenyér és gyümölcs lesz, aki­vel gazdagabb lesz valahol a világ. Emberi érintkezésekben több lesz a vidámság világossága, több lesz az élet öröme, segítsége, előrehaladása, mert jósággá érett az élete. Jó a kö­zelében lenni, mert tiszta, őszinte és igaz. Nem akar elvenni semmit: mindig segíteni és adni akar, A keresztyén új élet harmadik szakasza az, amikor a hivő ember élete átvilágosodó élet lesz. Mindennap több lesz benne annak a megértéséből, hogy Krisztus közelében marad meg Isten gyermekének, és emberek megértő és segítő közelségé­ben, emberek szeretetében és szolgálatában teljesedik ki az a hivatás, amiért küldetett. Kalászhoz és búzavirághoz sok napfény kell, hogy kenyér és gyümölcs legyen belőle: a keresztyén új élethez és az örök élethez sok napfény kell abból, aki Isten gyermekeinek. Vilá­gosságául adatott. Ezért mondja szép énekünk: „Örök napom, Én Istenem, Te vagy!” Friedrich Lajos ISTENTISZTELETI REND BUDAPESTEN, 1961. JÚLIUS 16-AN Deák tér de 9 (úrv.) Hafenscher Károly, deQ 11 (úrv.) Kékén And­rás, du. 6 Hafenscher Károly. Fa­sor de. 11 Blázy Lajos, du. 6 Blázy Lajos. Dózsa György út 7. de. fél 10 Blázy Lajos. Ullói út 24. de. fél 10 Molitorisz János, de. 11 (úrv.) Molitorisz János. Karácsony Sán­dor u. 31. de. 10 (úrv.) Fodor Ott- már. .Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlo- vád) dr. Szilády Jenő, de. három­negyed 12 Fodor Ottmár. Thaly Kálmán út de. 11 Rédey Pál, du 6 Drenyovszky János. Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11 Boros Ká­roly, du. 6 Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10 Boros Károly. Rá­kosfalva de. 8 Szabó István. Fóti út 22. de. 11 Nagy István. Váci út 129. de. 8 Nagy István. Frangepán u. de. fél 9. Újpest de. 10 id. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Sorok- sár-Ujtelep: de. fél 9. Rákospalota- MAV-telep de. 8. Rákospalota- Nagytemplom de. 10. Rákospalota­Kistemplom du. 3. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosixget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. fél 3. Pestújhely de. 10 Kürtösy Kálmán. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Rákosszentmi­hály de. fél 11 Karner Ágoston. Bécsikapu tér de. 9 Várady La­jos, de. 11 Schreiner Vilmos, este 7 Bárdossy Tibor. Torockó tér de fél 9 Schreiner Vilmos, Óbuda de. 9 Vámos József, de. 10 (úrv.) Fülöp Dezső, du. 5 Vámos József. XII. Taresay Vilmos u. de. 9 Ruttkay Levente teol., de. 11 Ruttkay Levente teol., este fél 7 Károly Erzsébet. Pesthidegkut de. fél 11 Ruttkay Elemér. Budakeszi de. 8 (úrv.) Ruttkay Elemér. Ke­lenföld de. 8 (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, de. 11 (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, du. 6. Németvölgyi út de. 9. Albertfalva de. 7 Visontai Ró­bert. Budafok de. 11 Visontai Ró­bert. Kelenvöjgy de. 9 Visontai Róbert. Nagytétény du. 3 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Cse­pel de. 11,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents