Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1961-06-18 / 25. szám
HÍREK Ruth könyve Az Űr gondot visel Ott hagytuk abba a pogány Ruth történetét, hogy az özvegy fiatalasszony önként megy anyósával a számára idegen néphez és idegen Istenhez. Ebben a szeretet vezeti, mert nem akarja magára hagyni az idős asszonyt. Inkább vállalja szülőföldjének elhagyását Izrael földjére érve, Beth— lehemben telepednek meg. Ott, ahol évszázadokkal később Jézus született. A két özvegyasszonyt nehéz sors várja, özvegynek lenni magában is keserű dolog. Hát még így, hogy most kell megteremteni anyagi létük alapjait. Nincsen támaszuk, magukra vannak utalva. De megtapasztalják — ez a 2. fejezet nagy mondanivalója, — hogy Isten gondot visel róluk. Istennek ez a gondviselése az akkori és ottani gazdasági formák között megy végbe. Az ószövetségi törvény előírta, hogy aratáskor a földek szélét nem volt szabad learatni, sőt az aratás közben elhullott, visszamaradt gabonát is ott kellett hagyni a földön. Ez az özvegyeké, árváké, idegeneké, tehát az elhagyatottaké és rászorultaké volt. Ök szabadon mehettek bárki földjén az aratók után és a lehullott kalászokat összeszedhették. Szűkös és keserves kenyér volt ez, de kifejezésre jutott benne annak az időnek társadalmi helyzetében a megsegítő szeretet, az a szép és kötelező gondolat, hogy Isten mindenkinek térit asztak. Ruth reggeltől estig talpon volt, fáradhatatlanul hajlongott és szedegette a kalászokat. Isten gondviselő szeretete ma nálunk a közös munka emelkedcttebb formájában oldja meg a kenyér-kérdést. Az öregeknek, magukra maradt elhagyatottaknak kenyeréről a társadalom gondoskodik. Nincs senki kiszolgáltatva a nagygazda kegyének. Az egyéni szeretet gyakorlására is marad lehetőség: nem mindegy, hogyan bánnak a felnőtt gyermekek kiöregedett édesapjukkal, édesanyjukkal. Mennyire teszik kellemessé sír felé hajló életüket, vagy pedig panaszossá öreg napjaik kenyerét De térjünk vissza Ruth első napjára kint a földeken. Isten gondviselése abban is megmutatkozott, hogy történetesen kinek a szántóföldjén kezdte szedni az özvegyek kalászát. Boázé volt a föld, távoli rokonuké, de ennek jelentősége csak később bontakozik ki. Ez a „véletlen” is egyik láncszeme lett Isten gondviselő jóságának. Visszafelé tekintve majd kiderül, hogy Isten céllal terelte Ruth lábait éppen Boáz földje felé, amikor az első reggel kiment Bethlehem határába szorongó szívvel kenyér után. A „véletleneknek” sokkal nagyobb a szerepe az életünkben, mintsem gondolnánk. Néha életünk döntő fordulatai, nagy eseményei — ha jól megnézzük — egy-egy apró kis „véletlenre” mennek vissza, amely ha nem történik, később minden másként alakul. A keresztyén hit tudja, hogy a „véletlen” dolgokon keresztül Isten alakítja kegyelmes jövőnket. Egyelőre Isten gondviselése úgy folytatódott Ruth életében, hogy annak a darab földnek gazdája, Boáz, jóindulattal felfigyelt a szorgalmas, kedves, szerény fiatalasszonyra. Érdeklődik utána az aratóktól, s megtudja közelebbi életkörülményeit. Meghatja anyósa iránti hűséges szeretete s fáradságot nem ismerő munkaszeretete. Beszédbe elegyedik vele. Biztatja, hogy máskor is az ő földjére jöjjön. Sőt könnyítéseket tesz neki. Az arató legényeknek megparancsolja, hogy készakarva hagyjanak bőven kalászt Ruth- nak, és ne bántsák, ami bizony jól esett Ruthnak, mert nem lehetett könnyű elviselnie a magános nőnek az aratók durva, élces megjegyzéseit. Hogy ebben a szeretetteljes gondoskodásban mennyi része volt Boáz nemes szívének, az özvegyek sorsát felvevő kegyességének, s esetleg menynyi része lehetett annak az emberi rokonszenvnek, ami támadhatott benne a megnyerő Ruth láttán, nem tudjuk. Elég annyit tudnunk, hogy ezeken a különböző lehetséges indító rúgókon át Isten gondviselésének eszközévé válik. Isten embereket használ fel arra, hogy gondoskodjék másokról. Valahányszor egy-egy ember szíve szeretetre, segítésre nyílik, és más megtapasztalhatja jóindulatát, láthatatlanul Isten keze vesz gondozásba rajta keresztül valakit. Vajon mennyire tudunk Isten gondviselésének eszközévé válni mások életében, szeretetünk, törődésünk, emberségünk révén?! Boáz Ruth első munkanapján Istenre mutató újjá is lesz. ö mondja ki, amit talán Ruth így meg sem tudott volna fogalmazni, pedig valójában ez történt vele amikor elindult anyósával ide, Izrael földjére: „Izrael Istenének szárnyai alatt oltalmat keresni jöttél. Amikor a pogány Ruth a Szentföldre tette lábát, az egy igaz Isten oltalma alá helyezte életét. S hogy milyen jó dolog Isten szárnya alatt élni, azt már az első napi mezei munkájakor megtapasztalhatta mindabban, ami vele történt, s amiket boldogan mondott el este anyósának, Naóminak. A szabad kaA Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 21/1957./ III. 24. sz„ a vallásoktatásról szóló rendeletének 3. §. (1) bekezdése értelmében az 1961/ 62. tanévi vallásoktatásra történő beíratások időpontját a Művelődésügyi Minisztérium június 23. és 24. napokban állapította meg. Eszerint a hittan beíratásokat június 23-án 14 órától 18 óráig, június 24-én 8 órától 13 óráig kell tartani. Az iskolai vallás-oktatásra való beiratkozásra vonatkozó rendelkezések és feltételek azonosak a múlt évivel. A szülők és lelkészek figyelmét idevonatkozóan felhívjuk fenti kormányrendelet 39/1957. M. K. 5. számú utasításából a következő rendelkezésre: „Vallásoktatásra beíratást kell tartani minden általános iskolában és általános gimnáziumban, a Művelődésügyi Minisztérium által évenként meghatározott napon. Az általános iskolák és gimnáziumi igazgatók kötelesek a beíratás időpontjáról hirdetményt kiadni, lefolytatásához megfelelő helyiségről és kellő számú pedagógusról gondoskodni. BUDAPESTEN. MSI. JÜNIUS 18-AN Deák tér de. 9 (úrv.) dr. Kékén András, de. 11 (úrv.) Trajtler Gábor, du. 6 Trajtler Gábor. Fasor de. 11 Koren Emil, du. 6 Koren Emil. Dózsa György út de. fél 10 Koren Emil. Üllői út 24. de. fél 10 Grünvalszky Károly, de. 11 Grlinvalszky Károly. Karácsony Sándor u. 31. de. 10 Fodor Ottmár. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. háromnegyed 12 Fodor Ottmár. Tiialy Kálmán utca de. 11 Drenyovszky János, du. 6 Drenyovszky János. Kőbánya de. 10 Ferenczy Zoltán. Utász u. de. 9 Takács József. Vajda Péter u. de. fél 12 Takács József. Zugló de. 11 (úrv.) Boros Károly. Rákosialva de. 8 Szabó István. Gyarmat u. de. fél 10 Boros Károly. Fóti út 22. de. 11 Nagy István. Váci út 129. de. 8 Nagy István. Frangepán u. de. fél 9 Nagy István. Újpest de. 10 id. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Rá- kospalota-MAV-telep de. fél 9. Rákospalota-Nagytemplom de. 10. Rákospalota-Kistemplom du. 3. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. fél 3. Pestújhely de. 10 Kürtösy Kálmán. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Bécsikapu tér de. 9 Bárdossy Tibor, de. 10 (német) Várady Lajos, de. 11 Schreiner Vilmos, este 7 Bárdossy Tibor. Torockó tér de. fél 9 Schreiner Vilmos. Óbuda de. 9 Vámos József, de. 10 (úrv.) Fü- löp Dezső, du. 5 Vámos József. lász-szedegetés törvénye, a „véletlen”, Boáz emberi jóindulata azon az estén mind szóba került, s tükrévé lett Isten gondviselésének. A hívő Naómi is úgy látta, hogy az egész nap története és kenyér-gondjuk megoldódása Isten szeretetének ajándéka. Ezt mondta Naómi Boázról menyének, amivel tulajdonképpen Istenről tett bizonyságot: „Az Űmak áldott embere ő, aki (Isten!) nem vonta meg szeretedét az élőktől és holtaktól.” Istennek nem közömbös az ember földi boldogulása. Neki fáj, ha valaki éhezik. S Ö azt akarja, hogy mindenütt a világon minden embernek meglegyen a kenyere. Ahol pedig ezt emberek elveszik másoktól, ahelyett, hogy inkább hozzásegítenék őket a megélhetéshez, — ez durva szembekerülés Isten gondviselésével. A „gondviselés” nem valami elvont fogalom, égből jövő sült- galamb-várás, misztikus köd az élet fölött, hanem az emberek munkáján, szeretetén és egymással törődésén keresztül végbemenő folyamat. „Az Ür gondot visel” — énekeljük egyik szép énekünkben. Ez biztatás és kötelezés. Biztatás arra, hogy életünket mindig bizakodva helyezzük Isten oltalma alá. S kötelezés arra, hogy Isten gondviselő szeretetét mások számára valósággá tegyük a segítésünkön áU L A tanuló vallásoktatásra csak abban az iskolában jelentkezhet, amelyben a rendes iskolai beíratást végezték. Pótbeíratások alkalmával kizárólag a javító, vagy pótvizsgát tett tanuló jelentkezését lehet elfogadni. Iskolaváltoztatás esetén az igazgató a szülő kérésére igazolja, hogy a tanuló hitoktatásra beíratkozott-e, vagy sem. Vallásoktatásra csak azt a kiskorú gyermeket lehet beíratni, akinek a vallásoktatásban való részesítését az egyik szülő, illetve a gyám, az iskola igazgatója, vagy a beíratást végző pedagógus előtt szóban — meg nem jelenés esetén írásban — kívánja.” * Amikor a fenti tájékoztatást közöljük, felhívjuk a gyülekezeti lelkészek és az érdekelt szülők figyelmét arra, hogy a fenti rendelkezéseket a maguk részéről is lelkiismeretesen tartsák be. A beíratások — később pedig a hitoktatás Idején is — a rendelkezéseknek megfelelően és azoknak szellemében járjanak el, illetve végezzék munkájukat. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9 Zoltai Gyula, de. XI Zoltal Gyula, este fél 7 Károlyi Erzsébet. Pesthideg- kút de. fél 11 Ruttkay Elemér. Budakeszi de. 8 (úrv.) Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8 (úrv.) Ken- deh György, de. 11 (úrv.) Kendeh György, du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9 dr. Rezessy Zoltán. Albertfalva de. 7 dr. Benes Miklós. Kelenvölgy de. 9 dr. Benes Miklós. Budafok de. 11 dr. Benes Miklós. Nagytétény du. 3 dr. Benes Miklós. Csillaghegy de. 10. Csepel de. 11, du. 7. MEGTALÁLTAK GUSZTÁV ADOLF SVÉD KIRÁLY BIBLIÁJÁT Egy bécsi szabó az Egyesült Államok-beli Yale Egyetemnek 60 ezer dollárért eladott egy bibliát, amelyben a lapok margóján Gusztáv Adolf svéd király kézírásos bejegyzései olvashatók. A szabó az értékes Bibliát Máhrenben, szülőházának padlásán találta. Ez a biblia egyike annak a két külön-nyomatnak, amelyet a fiatal svéd király készíttetett annakidején. A másik példánynak semmi nyoma. — Szentháromság ünnepe utáni 3. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap oitári igéje: I. Tim. 1,12—17; szószéki igéje: Lk. 7,36—50. Délutáni igéje: L Móz. 32,21— 30. * — TATABANYA. A június 4-i istentisztelet után értekezletet tartottak a gyülekezetben, melyen a lelkész a Prágai Keresztyén Békevilággyű- lés jelentőségét ismertette. A gyülekezet elhatározta, hogy a nyár folyamán a református testvérgyülekezettel közösen heti összejöveteleket tart, melyeken a Prágai Keresztyén Békevilággyülés anyagát ismertetik majd a lelkészek. * — A NÓGRÁDI EGYHÁZMEGYE LELKESEI MUNKAKÖZÖSSÉGÉ június 14-én Balassagyarmaton tartotta ez évi 5. munkaülését. A vasárnapi igehirdetésre való felkészülés, úrvacsoraosztás (Cső- váry Dezső) és az elnöki előterjesztések (Gertal István esperes) után Polónyl Zoltán békemozgalmi beszámolója hangzott el. Előadást tartott Révész László „A gyarmati sorból felszabadult népek és a keresztyénség”, Rónai Zoltán „A vallás keresztyén kritikája és értékelése” címen. * — A medgyesegyháaai egyházközség felhívása: „A medgyesegyházai evangélikus egyházközség gondnoki hivatala 1892’’ feliratú körbélyegzője ismeretlen egyén birtokába került. Ha bárki bárhol felhasználja a körbélyegzőt, vagy e körbélyegzővel ellátott írást mutatna fel, az egyházközség kéri, az illetőt azonnal a rendőrségnek átadni. * — KITÜNTETÉS. Gáspár István nyugalmazott., kántortanítót, aki Szarvason 1905-ben nyerte tanítói oklevelét és (hosszú évtizedeken át volt a gyülekezet hűséges kántora, s ma a báraki evangélikus egyházközség kántora, a „Pedagógus Nap” alkalmából államunk kitüntetésben részesítette. Aranyoklevéllel, 500 forint pénzjutalommal és értékes könyvajándókkal jutalmazta, egy életen át tartó fáradságos munkájáért. Ez alkalommal egyházunk is köszönti Gáspár Istvánt, 56 éven át teljesített hűséges kántori szolgálatáért, osztozik az állami kitüntetés feletti örömében s további életére és munkájára Istentől áldást, jó erőt és egészséget kíván. * — Halálozás. Szabó János, a dunaföldvári evangélikus egyházközség felügyelője 83 éves korában Dunaföldváron elhunyt. Május 29-én temették el a gyülekezet nagy részvéte mellett. * Halálozás. Kamer Ágoston, a kiskunhalasi gyülekezet volt szervező-presbitere rövid betegség után május 18-án, életének 63. évében Budakeszin elhunyt. Az elhunytban Karner Ágoston budapest—rá- kosszentmihályi lelkész édesapját gyászolja. Jézus mondja: „En vagyok a feltámadás és élet, aki hisz énbennem, ha meghal Is él.” * — Két nötestvérünknek felajánlom nyaralásul városmajori kertemet egyszerű vlkendházzal. II. 23. posta 3. fiók. — TEMPLOMOK homlokzati tatarozását vidéken Is vállalom. Bánfy Zoltán építész, Bp, I. Attila u. 103. Telefon: 360—671. — Szakadt, régi IRHABUNDÄK újjáalakítása legújabb modellek szerint. SZORMEBUNDAK alakítása, javítása. Bart szűcs, Bp., VII. Lenin krt. 23. Udvarban. — Rossz, romos orgonát, sípokat vennék. Cím a kiadóban. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhlvataii Budapest, vm. Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 142—887 Sajtóosztály! telefon: 142—074. Előfizetési ára egy évre 60,— Ft. fél évre 30.— Ft Csekkszámla: 20412,—VIII Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomtatott 613849/1 — Zrínyi Nyomda Szülők és lelkészek figyelmébe SOgCS<9CSa<^CSK3<&<3KS<&CSCKgCäOKgaBcK9<&OK9CSa<9aSCK9< ISTENTISZTELETI REND A Szabadító szeretete Lukács 7, 36—58. A bűnös asszony története Jézus emberszeretetének gye zelméről szól. 1. Jézus szeretete nyitott szeretet. A történet maga rend kívül üde. Simon botrányosnak láthatta, az asszony drámainat Valójában a szeretet derűje, frissesége, ereje árad el rajt; Megüresedett illemszabályok s begyöpösödött megszokások vi lágót épp úgy széttöri, mint a bűn bilincseit. Jézus ügye ner exkluzív ügy. Simon magával hordozott világa, „meggyőződé sének” múltból hozott tehetetlenségi nyomatéka erejét vesz tette, de az asszony bűnből kovácsolt „magánügye” is ment hetetlenül kitárul. Van mondanivalóm neked — mondja Jézu a botrány miatt feszengő farizeusnak s az asszonynak szere tétről, hitről, békességről szól. 2. Jézus szeretete ítélet helyett szeretet. A döntő és leg fájóbb kérdéshez nyúl: a bűn kérdéséhez. Nem vesztegel para grafusokban, nem skatulyáz és nem ítélget. A „kinek vai igaza” kérdés helyett, a beiktatott tanító történettel, Simo: farizeusnak mintha ezt mondaná: tedd le a fegyvert. Az asz szony, a bűnösök örök pszichóziséval, önvédelmi harcba hú zódhatott volna: engem senki sem ért meg. Jézushoz azonbar úgy jött, mint aki tudta: itt le kell tenni a fegyvert. Jézu: világosan látta, hogy fegyverekkel nem lehet a szeretet ét megértés győzelmét kivívni. 3. Jézus szeretete szabadító szeretet. A történet magán viseli a messiási prófécia jeleit. Az olajjal megkenésben nem csak az asszony fejezi ki tiszteletét, bizalmát és áldozaté' Jézus iránt, hanem messiási prófécia rámutató gesztusává Is válik: ö a Szabadító! Az események Öt igazolják: Jézus Sza- badítóvá lett néki. Akik figyelik, azok is észreveszik, hogy Jézus isteni jogot gyakorol, bűnbocsánatot hirdet. Isten gyermeke felismeri Jézusban azt a Szabadítót, aki kötöttségek és előítéletek nélkül nyitott az emberszeretetre s a bűnbocsánat erejével szerzi és táplálja a hitet és békességet övéi szívében, hogy jobban, tágabb szívvel, megbocsátóbban szeressünk. - Koren Emil HÉTRŐL—HÉTRE Megmentett a Pásztor Lukács 19, 10 Fájdalmas meglepetést jelentene, ha mindaz ránk lenne írva, ami a szivünkben van. Zavarba hozna a képmutató színjátszás. Magunknak is fájdalmat szerezne a megismert valóság. Ez a leleplezés mégis nagy segítségünkre lenne abban, hogy meglássuk bűneinkben elveszett, megmentésre szorult voltunkat. Győrött a legutóbbi nagy nyári dunai tetőző árvíz legsúlyosabb óráiban tízezrek szívében tornyosodott fel az iszonyatos rém: „Elvesztünk!"... Aztán láthattam a nádorváro- siak felszabadult örömöt sugárzó arcán azt is, hogy mit jelent e híradás: „Az árvízveszedelem elmúlt! Megmenekültünk!” Ilyen felszabadító örömhírt hoz iránymutató heti igénk (a Szentháromság u. 3. vasárnap óegyházi evangéliuma is): „Azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett’. A veszedelem még nem múlt el. „A bűn az ajtó előtt leselkedik.” De van Megmentőnk! Azért jött, hogy veszedelmünk színhelyére, mindennapi életünk gondjai s dolgai közé siessen, oda, ahol bűneinkkel elrontjuk az életünket. Azért jött, hogy megkeressen és biztos kézzel megmentsen. Ezt teszi Zakeussal, még a huszonnegyedik órában is. Pedig elvakította a pénz szerelme. Életének mélypontján keresztezi útját. Megkeresi és megmenti. Bocsánatra szomjas szivét meggyógyítja. Elrontott életét megújítja. , Ezzel a szenvedélyes mentő szeretettel keresi Kornéliust is. (Lásd a heti olvasmányt! Csel. 10...) „Leszállt a Szentlélek mindazokra, akik hallgatták e beszédeket.” Ma is keres mindenkit igéjével és meg is ment mindenkit, aki úgy érzi, hogy elveszett bűneinek fojtogató ölelésében és vágyakozik a szabadulásra. Mert a Szentlélek megrendítő felismeréssé teszi számára megmentésre szorult voltát és személyes valósággá teszi számára Jézus Megmentő voltát, Aki sajátos módon segít rajta: bocsánatával szabadulást ad neki. így folytatódik a pünkösd. Téged is keres az igében Szent- leikével Jézus, hogy boldogan mondhasd te is: „Megmentett a Pásztor s nyájához vezetett!" Halld meg a szivükben megkeseredett bűnösök örömhírét, evangéliomát! És segítsen a megtapasztalt irgalmasság, bocsánat és szeretet téged is irgalmasságot, megbocsátást és szeretet gyakorolni a mindennapi életben, a hét igéinek felédhangzó parancsai szerint: „Legyetek irgalmasok... megbocsássatok... adjatok!” Lukács 6, 36 ,.i Rónay Zoltán NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP: ZSOLT. 67, 7-8; I, JÄN. 3, 19-20. - Isten megáld minket. Áldásainak özönét vesszük magunkra mindennap. Testi és lelki jókkal megajándékoz. Ma is megadja a „mindennapi kenyeret” és lelkűnkről sem feledkezik meg, mert igéjével erősíti és megtartja az Öt szeretőket. I. Pét: 5, 5/b—11; Ap. Csel. 10, 21—33. HÉTFŐ: I. KRÖN. 28, 20; II. TIM. 4, 7-8. - A keresztyén ember élete sem problémamentes élet. Ha valaki, akkor Pál apostol érzi és tudja ezt. Mégis úgy érzi, hogy a „nemes” harcban mindvégig szabályszerűen küzdött és ezért megkapja azt a jutalmat, „amelyet megad nekem azon a napon az Űr, az igaz bíró”. Mk. 2, 1—12; Ap. Csel. 10, 34—48. KEDD: ÉZS. 51, 5; RÓM. 1, 17. — Mi az, ami megtart minket Isten szeretetében? Erény, jócselekedet? Jóság vagy vallásosság? Adakozás és egyházhűség? Nem! Egyedül csak a hit. És mindezek a hitnek a gyümölcsei. Mert „az igaz ember hitből él”. Bír. 10, 6-16; Ap. Csel. 11, 1-18. SZERDA: ZSOLT. 5, 12; I. TESS. 5, 16. - A keresztyén ember „Ismertetőjele” az öröm. Szüntelenül örvendeznünk kell azokon az ajándékokon, amelyeket Jézus Krisztustól kapunk. De éppenúgy örömnek kell áthatnia szívünket akkor is, ha munkánkban és életünkben sikerek és eredmények születnek. Mk. 2, 13-17; Ap. Csel. 11, 19-26. CSÜTÖRTÖK: ZSOLT. 116, 10; II. PÉT. 2, 21. - A hirdetett igén keresztül maga az élő Ür szól. Nem emberi gondolatok „csokorbafűzése” teremti a hitet, hanem az emberi beszéd által is munkálkodó Szentlélek Üristen. Róm. 4, 1—8; Ap. Csel. 11, 27—30. PÉNTEK: ZSOLT. 19, 12; II. KOR, 4, 5. — Krisztust hirdessük egész életünkkel! Szóval, jócselekedetekkel, imádsággal! Ne magunkat akarjuk „adni” embertársainknak, hanem Krisztus indulatával átizzott szívvel, ajakkal és kézzel forduljunk a másik ember felé. Róm. 5, 1—5; Ap. Csel. 12, 1—17; Lk. 1, 57-67 (68-75) 76-80. SZOMBAT: JER. 23, 5—6; JÄN. 1, 15. — Krisztus szerelme átölel minket. Igazságára tanít, ajándékaival megörvendeztet* kegyelmével megtart. Ézs. 40, 1-8; Ap. Csel. 12, 18-25; Lk. 6* 36-42; Mt, 10, 26-33. k. i.
