Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-06-18 / 25. szám

HÍREK Ruth könyve Az Űr gondot visel Ott hagytuk abba a pogány Ruth történetét, hogy az öz­vegy fiatalasszony önként megy anyósával a számára idegen néphez és idegen Is­tenhez. Ebben a szeretet ve­zeti, mert nem akarja magára hagyni az idős asszonyt. In­kább vállalja szülőföldjének elhagyását Izrael földjére érve, Beth— lehemben telepednek meg. Ott, ahol évszázadokkal később Jé­zus született. A két özvegy­asszonyt nehéz sors várja, özvegynek lenni magában is keserű dolog. Hát még így, hogy most kell megteremteni anyagi létük alapjait. Nincsen támaszuk, magukra vannak utalva. De megtapasztalják — ez a 2. fejezet nagy mondanivaló­ja, — hogy Isten gondot visel róluk. Istennek ez a gondviselése az akkori és ottani gazdasági formák között megy végbe. Az ószövetségi törvény előírta, hogy aratáskor a földek szélét nem volt szabad learat­ni, sőt az aratás közben el­hullott, visszamaradt gabonát is ott kellett hagyni a földön. Ez az özvegyeké, árváké, ide­geneké, tehát az elhagyatot­také és rászorultaké volt. Ök szabadon mehettek bárki föld­jén az aratók után és a lehul­lott kalászokat összeszedhet­ték. Szűkös és keserves ke­nyér volt ez, de kifejezésre jutott benne annak az időnek társadalmi helyzetében a meg­segítő szeretet, az a szép és kötelező gondolat, hogy Isten mindenkinek térit asztak. Ruth reggeltől estig talpon volt, fáradhatatlanul hajlon­gott és szedegette a kalászo­kat. Isten gondviselő szeretete ma nálunk a közös munka emelkedcttebb formájában oldja meg a kenyér-kér­dést. Az öregeknek, ma­gukra maradt elhagyatot­taknak kenyeréről a társa­dalom gondoskodik. Nincs senki kiszolgáltatva a nagygazda kegyének. Az egyéni szeretet gyakorlá­sára is marad lehetőség: nem mindegy, hogyan bánnak a felnőtt gyermekek kiöregedett édesapjukkal, édesanyjukkal. Mennyire teszik kellemessé sír felé hajló életüket, vagy pedig panaszossá öreg nap­jaik kenyerét De térjünk vissza Ruth első napjára kint a földeken. Isten gondviselése abban is megmu­tatkozott, hogy történetesen kinek a szántóföldjén kezdte szedni az özvegyek kalászát. Boázé volt a föld, távoli ro­konuké, de ennek jelentősége csak később bontakozik ki. Ez a „véletlen” is egyik láncsze­me lett Isten gondviselő jó­ságának. Visszafelé tekintve majd kiderül, hogy Isten céllal terelte Ruth lábait éppen Boáz földje felé, amikor az első reggel kiment Bethlehem határába szorongó szívvel ke­nyér után. A „véletleneknek” sokkal nagyobb a szerepe az életünkben, mintsem gondol­nánk. Néha életünk döntő for­dulatai, nagy eseményei — ha jól megnézzük — egy-egy apró kis „véletlenre” mennek vissza, amely ha nem törté­nik, később minden másként alakul. A keresztyén hit tudja, hogy a „véletlen” dolgo­kon keresztül Isten alakít­ja kegyelmes jövőnket. Egyelőre Isten gondvise­lése úgy folytatódott Ruth életében, hogy annak a darab földnek gazdája, Boáz, jóindu­lattal felfigyelt a szorgalmas, kedves, szerény fiatalasszony­ra. Érdeklődik utána az ara­tóktól, s megtudja közelebbi életkörülményeit. Meghatja anyósa iránti hűséges szere­tete s fáradságot nem isme­rő munkaszeretete. Beszédbe elegyedik vele. Biztatja, hogy máskor is az ő földjére jöjjön. Sőt könnyítéseket tesz neki. Az arató legényeknek meg­parancsolja, hogy készakarva hagyjanak bőven kalászt Ruth- nak, és ne bántsák, ami bi­zony jól esett Ruthnak, mert nem lehetett könnyű elvisel­nie a magános nőnek az ara­tók durva, élces megjegyzé­seit. Hogy ebben a szeretettel­jes gondoskodásban mennyi ré­sze volt Boáz nemes szívének, az özvegyek sorsát felvevő kegyességének, s esetleg meny­nyi része lehetett annak az emberi rokonszenvnek, ami támadhatott benne a megnye­rő Ruth láttán, nem tudjuk. Elég annyit tudnunk, hogy ezeken a különböző lehetséges indító rúgókon át Isten gond­viselésének eszközévé válik. Isten embereket használ fel arra, hogy gondoskod­jék másokról. Valahány­szor egy-egy ember szíve szeretetre, segítésre nyí­lik, és más megtapasztal­hatja jóindulatát, láthatat­lanul Isten keze vesz gon­dozásba rajta keresztül valakit. Vajon mennyire tudunk Isten gondviselésé­nek eszközévé válni má­sok életében, szeretetünk, törődésünk, emberségünk révén?! Boáz Ruth első munkanap­ján Istenre mutató újjá is lesz. ö mondja ki, amit talán Ruth így meg sem tudott vol­na fogalmazni, pedig valójá­ban ez történt vele amikor elindult anyósával ide, Izrael földjére: „Izrael Istenének szárnyai alatt oltalmat keres­ni jöttél. Amikor a pogány Ruth a Szentföldre tette lá­bát, az egy igaz Isten oltalma alá helyezte életét. S hogy milyen jó dolog Isten szárnya alatt élni, azt már az első napi mezei munkájakor meg­tapasztalhatta mindabban, ami vele történt, s amiket boldo­gan mondott el este anyósá­nak, Naóminak. A szabad ka­A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány 21/1957./ III. 24. sz„ a vallásoktatásról szóló rendeletének 3. §. (1) be­kezdése értelmében az 1961/ 62. tanévi vallásoktatásra tör­ténő beíratások időpontját a Művelődésügyi Minisztérium június 23. és 24. napokban ál­lapította meg. Eszerint a hit­tan beíratásokat június 23-án 14 órától 18 óráig, június 24-én 8 órától 13 óráig kell tartani. Az iskolai vallás-oktatásra való beiratkozásra vonatkozó rendelkezések és feltételek azonosak a múlt évivel. A szülők és lelkészek figyelmét idevonatkozóan felhívjuk fenti kormányrendelet 39/1957. M. K. 5. számú utasításából a következő rendelkezésre: „Vallásoktatásra beíratást kell tartani minden általános iskolában és általános gimná­ziumban, a Művelődésügyi Minisztérium által évenként meghatározott napon. Az általános iskolák és gimnáziumi igazgatók kötele­sek a beíratás időpontjáról hirdetményt kiadni, lefolytatá­sához megfelelő helyiségről és kellő számú pedagógusról gondoskodni. BUDAPESTEN. MSI. JÜNIUS 18-AN Deák tér de. 9 (úrv.) dr. Kékén András, de. 11 (úrv.) Trajtler Gá­bor, du. 6 Trajtler Gábor. Fasor de. 11 Koren Emil, du. 6 Koren Emil. Dózsa György út de. fél 10 Koren Emil. Üllői út 24. de. fél 10 Grünvalszky Károly, de. 11 Grlinvalszky Károly. Karácsony Sándor u. 31. de. 10 Fodor Ottmár. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. háromnegyed 12 Fodor Ottmár. Tiialy Kálmán utca de. 11 Drenyovszky János, du. 6 Drenyovszky János. Kőbánya de. 10 Ferenczy Zoltán. Utász u. de. 9 Takács József. Vajda Péter u. de. fél 12 Takács József. Zugló de. 11 (úrv.) Boros Károly. Rákosialva de. 8 Szabó István. Gyarmat u. de. fél 10 Boros Károly. Fóti út 22. de. 11 Nagy István. Váci út 129. de. 8 Nagy István. Frangepán u. de. fél 9 Nagy István. Újpest de. 10 id. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Rá- kospalota-MAV-telep de. fél 9. Rákospalota-Nagytemplom de. 10. Rákospalota-Kistemplom du. 3. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. fél 3. Pestújhely de. 10 Kürtösy Kál­mán. Sashalom de. 9 Karner Ágos­ton. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Bécsikapu tér de. 9 Bárdossy Tibor, de. 10 (német) Várady La­jos, de. 11 Schreiner Vilmos, este 7 Bárdossy Tibor. Torockó tér de. fél 9 Schreiner Vilmos. Óbuda de. 9 Vámos József, de. 10 (úrv.) Fü- löp Dezső, du. 5 Vámos József. lász-szedegetés törvénye, a „véletlen”, Boáz emberi jó­indulata azon az estén mind szóba került, s tükrévé lett Isten gondviselésének. A hí­vő Naómi is úgy látta, hogy az egész nap története és ke­nyér-gondjuk megoldódása Is­ten szeretetének ajándéka. Ezt mondta Naómi Boázról me­nyének, amivel tulajdonkép­pen Istenről tett bizonyságot: „Az Űmak áldott embere ő, aki (Isten!) nem vonta meg szeretedét az élőktől és hol­taktól.” Istennek nem közömbös az ember földi boldogulá­sa. Neki fáj, ha valaki éhezik. S Ö azt akarja, hogy mindenütt a világon minden embernek meg­legyen a kenyere. Ahol pedig ezt emberek elve­szik másoktól, ahelyett, hogy inkább hozzásegíte­nék őket a megélhetéshez, — ez durva szembekerülés Isten gondviselésével. A „gondviselés” nem valami elvont fogalom, égből jövő sült- galamb-várás, misztikus köd az élet fölött, hanem az em­berek munkáján, szeretetén és egymással törődésén keresz­tül végbemenő folyamat. „Az Ür gondot visel” — énekeljük egyik szép énekünk­ben. Ez biztatás és kötelezés. Biztatás arra, hogy életün­ket mindig bizakodva helyez­zük Isten oltalma alá. S kö­telezés arra, hogy Isten gond­viselő szeretetét mások számá­ra valósággá tegyük a segí­tésünkön áU L A tanuló vallásoktatásra csak abban az iskolában je­lentkezhet, amelyben a ren­des iskolai beíratást végez­ték. Pótbeíratások alkalmá­val kizárólag a javító, vagy pótvizsgát tett tanuló jelentkezését lehet elfogadni. Iskolaváltoztatás esetén az igazgató a szülő kérésére iga­zolja, hogy a tanuló hitokta­tásra beíratkozott-e, vagy sem. Vallásoktatásra csak azt a kiskorú gyermeket lehet be­íratni, akinek a vallásoktatás­ban való részesítését az egyik szülő, illetve a gyám, az iskola igazgatója, vagy a beíratást végző pedagógus előtt szóban — meg nem jelenés esetén írásban — kívánja.” * Amikor a fenti tájékozta­tást közöljük, felhívjuk a gyülekezeti lelkészek és az ér­dekelt szülők figyelmét arra, hogy a fenti rendelkezéseket a maguk részéről is lelkiisme­retesen tartsák be. A beíratá­sok — később pedig a hit­oktatás Idején is — a rendel­kezéseknek megfelelően és azoknak szellemében járjanak el, illetve végezzék munkáju­kat. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9 Zol­tai Gyula, de. XI Zoltal Gyula, este fél 7 Károlyi Erzsébet. Pesthideg- kút de. fél 11 Ruttkay Elemér. Bu­dakeszi de. 8 (úrv.) Ruttkay Ele­mér. Kelenföld de. 8 (úrv.) Ken- deh György, de. 11 (úrv.) Kendeh György, du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9 dr. Rezessy Zoltán. Albertfalva de. 7 dr. Be­nes Miklós. Kelenvölgy de. 9 dr. Benes Miklós. Budafok de. 11 dr. Benes Miklós. Nagytétény du. 3 dr. Benes Miklós. Csillaghegy de. 10. Csepel de. 11, du. 7. MEGTALÁLTAK GUSZTÁV ADOLF SVÉD KIRÁLY BIBLIÁJÁT Egy bécsi szabó az Egyesült Államok-beli Yale Egyetem­nek 60 ezer dollárért eladott egy bibliát, amelyben a la­pok margóján Gusztáv Adolf svéd király kézírásos bejegy­zései olvashatók. A szabó az értékes Bibliát Máhrenben, szülőházának padlásán talál­ta. Ez a biblia egyike annak a két külön-nyomatnak, ame­lyet a fiatal svéd király ké­szíttetett annakidején. A má­sik példánynak semmi nyo­ma. — Szentháromság ünnepe utáni 3. vasárnapon az oltár­terítő színe: zöld. A vasárnap oitári igéje: I. Tim. 1,12—17; szószéki igéje: Lk. 7,36—50. Délutáni igéje: L Móz. 32,21— 30. * — TATABANYA. A június 4-i istentisztelet után értekez­letet tartottak a gyülekezet­ben, melyen a lelkész a Prá­gai Keresztyén Békevilággyű- lés jelentőségét ismertette. A gyülekezet elhatározta, hogy a nyár folyamán a református testvérgyülekezettel közösen heti összejöveteleket tart, me­lyeken a Prágai Keresztyén Békevilággyülés anyagát is­mertetik majd a lelkészek. * — A NÓGRÁDI EGYHÁZ­MEGYE LELKESEI MUNKA­KÖZÖSSÉGÉ június 14-én Balassagyarmaton tartotta ez évi 5. munkaülését. A vasár­napi igehirdetésre való fel­készülés, úrvacsoraosztás (Cső- váry Dezső) és az elnöki elő­terjesztések (Gertal István esperes) után Polónyl Zoltán békemozgalmi beszámolója hangzott el. Előadást tartott Révész László „A gyarmati sorból felszabadult népek és a keresztyénség”, Rónai Zol­tán „A vallás keresztyén kri­tikája és értékelése” címen. * — A medgyesegyháaai egy­házközség felhívása: „A medgyesegyházai evan­gélikus egyházközség gond­noki hivatala 1892’’ feliratú körbélyegzője ismeretlen egyén birtokába került. Ha bárki bárhol felhasználja a kör­bélyegzőt, vagy e körbélyeg­zővel ellátott írást mutatna fel, az egyházközség kéri, az illetőt azonnal a rendőrség­nek átadni. * — KITÜNTETÉS. Gáspár István nyugalmazott., kántor­tanítót, aki Szarvason 1905-ben nyerte tanítói oklevelét és (hosszú évtizedeken át volt a gyülekezet hűséges kántora, s ma a báraki evangélikus egy­házközség kántora, a „Peda­gógus Nap” alkalmából álla­munk kitüntetésben részesí­tette. Aranyoklevéllel, 500 fo­rint pénzjutalommal és érté­kes könyvajándókkal jutal­mazta, egy életen át tartó fáradságos munkájáért. Ez al­kalommal egyházunk is kö­szönti Gáspár Istvánt, 56 éven át teljesített hűséges kántori szolgálatáért, osztozik az ál­lami kitüntetés feletti örömé­ben s további életére és mun­kájára Istentől áldást, jó erőt és egészséget kíván. * — Halálozás. Szabó János, a dunaföldvári evangélikus egyházközség felügyelője 83 éves korában Dunaföldváron elhunyt. Május 29-én temet­ték el a gyülekezet nagy rész­véte mellett. * Halálozás. Kamer Ágoston, a kis­kunhalasi gyülekezet volt szerve­ző-presbitere rövid betegség után május 18-án, életének 63. évében Budakeszin elhunyt. Az elhunyt­ban Karner Ágoston budapest—rá- kosszentmihályi lelkész édesapját gyászolja. Jézus mondja: „En va­gyok a feltámadás és élet, aki hisz énbennem, ha meghal Is él.” * — Két nötestvérünknek felaján­lom nyaralásul városmajori kerte­met egyszerű vlkendházzal. II. 23. posta 3. fiók. — TEMPLOMOK homlokzati ta­tarozását vidéken Is vállalom. Bánfy Zoltán építész, Bp, I. Attila u. 103. Telefon: 360—671. — Szakadt, régi IRHABUNDÄK újjáalakítása legújabb modellek szerint. SZORMEBUNDAK alakítá­sa, javítása. Bart szűcs, Bp., VII. Lenin krt. 23. Udvarban. — Rossz, romos orgonát, sípokat vennék. Cím a kiadóban. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhlvataii Budapest, vm. Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 142—887 Sajtóosztály! telefon: 142—074. Előfizetési ára egy évre 60,— Ft. fél évre 30.— Ft Csekkszámla: 20412,—VIII Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomtatott 613849/1 — Zrínyi Nyomda Szülők és lelkészek figyelmébe SOgCS<9CSa<^CSK3<&<3KS<&CSCKgCäOKgaBcK9<&OK9CSa<9aSCK9< ISTENTISZTELETI REND A Szabadító szeretete Lukács 7, 36—58. A bűnös asszony története Jézus emberszeretetének gye zelméről szól. 1. Jézus szeretete nyitott szeretet. A történet maga rend kívül üde. Simon botrányosnak láthatta, az asszony drámainat Valójában a szeretet derűje, frissesége, ereje árad el rajt; Megüresedett illemszabályok s begyöpösödött megszokások vi lágót épp úgy széttöri, mint a bűn bilincseit. Jézus ügye ner exkluzív ügy. Simon magával hordozott világa, „meggyőződé sének” múltból hozott tehetetlenségi nyomatéka erejét vesz tette, de az asszony bűnből kovácsolt „magánügye” is ment hetetlenül kitárul. Van mondanivalóm neked — mondja Jézu a botrány miatt feszengő farizeusnak s az asszonynak szere tétről, hitről, békességről szól. 2. Jézus szeretete ítélet helyett szeretet. A döntő és leg fájóbb kérdéshez nyúl: a bűn kérdéséhez. Nem vesztegel para grafusokban, nem skatulyáz és nem ítélget. A „kinek vai igaza” kérdés helyett, a beiktatott tanító történettel, Simo: farizeusnak mintha ezt mondaná: tedd le a fegyvert. Az asz szony, a bűnösök örök pszichóziséval, önvédelmi harcba hú zódhatott volna: engem senki sem ért meg. Jézushoz azonbar úgy jött, mint aki tudta: itt le kell tenni a fegyvert. Jézu: világosan látta, hogy fegyverekkel nem lehet a szeretet ét megértés győzelmét kivívni. 3. Jézus szeretete szabadító szeretet. A történet magán vi­seli a messiási prófécia jeleit. Az olajjal megkenésben nem csak az asszony fejezi ki tiszteletét, bizalmát és áldozaté' Jézus iránt, hanem messiási prófécia rámutató gesztusává Is válik: ö a Szabadító! Az események Öt igazolják: Jézus Sza- badítóvá lett néki. Akik figyelik, azok is észreveszik, hogy Jézus isteni jogot gyakorol, bűnbocsánatot hirdet. Isten gyermeke felismeri Jézusban azt a Szabadítót, aki kötöttségek és előítéletek nélkül nyitott az emberszeretetre s a bűnbocsánat erejével szerzi és táplálja a hitet és békességet övéi szívében, hogy jobban, tágabb szívvel, megbocsátóbban szeressünk. - Koren Emil HÉTRŐL—HÉTRE Megmentett a Pásztor Lukács 19, 10 Fájdalmas meglepetést jelentene, ha mindaz ránk lenne írva, ami a szivünkben van. Zavarba hozna a képmutató szín­játszás. Magunknak is fájdalmat szerezne a megismert való­ság. Ez a leleplezés mégis nagy segítségünkre lenne abban, hogy meglássuk bűneinkben elveszett, megmentésre szorult voltunkat. Győrött a legutóbbi nagy nyári dunai tetőző árvíz leg­súlyosabb óráiban tízezrek szívében tornyosodott fel az iszo­nyatos rém: „Elvesztünk!"... Aztán láthattam a nádorváro- siak felszabadult örömöt sugárzó arcán azt is, hogy mit jelent e híradás: „Az árvízveszedelem elmúlt! Megmenekültünk!” Ilyen felszabadító örömhírt hoz iránymutató heti igénk (a Szentháromság u. 3. vasárnap óegyházi evangéliuma is): „Azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett’. A veszedelem még nem múlt el. „A bűn az ajtó előtt leselkedik.” De van Megmentőnk! Azért jött, hogy veszedelmünk színhelyére, mindennapi életünk gondjai s dol­gai közé siessen, oda, ahol bűneinkkel elrontjuk az életünket. Azért jött, hogy megkeressen és biztos kézzel megmentsen. Ezt teszi Zakeussal, még a huszonnegyedik órában is. Pedig elvakította a pénz szerelme. Életének mélypontján ke­resztezi útját. Megkeresi és megmenti. Bocsánatra szomjas szi­vét meggyógyítja. Elrontott életét megújítja. , Ezzel a szenvedélyes mentő szeretettel keresi Kornéliust is. (Lásd a heti olvasmányt! Csel. 10...) „Leszállt a Szentlélek mindazokra, akik hallgatták e beszédeket.” Ma is keres mindenkit igéjével és meg is ment minden­kit, aki úgy érzi, hogy elveszett bűneinek fojtogató ölelésében és vágyakozik a szabadulásra. Mert a Szentlélek megrendítő felismeréssé teszi számára megmentésre szorult voltát és sze­mélyes valósággá teszi számára Jézus Megmentő voltát, Aki sajátos módon segít rajta: bocsánatával szabadulást ad neki. így folytatódik a pünkösd. Téged is keres az igében Szent- leikével Jézus, hogy boldogan mondhasd te is: „Megmentett a Pásztor s nyájához vezetett!" Halld meg a szivükben meg­keseredett bűnösök örömhírét, evangéliomát! És segítsen a megtapasztalt irgalmasság, bocsánat és szeretet téged is irgal­masságot, megbocsátást és szeretet gyakorolni a mindennapi életben, a hét igéinek felédhangzó parancsai szerint: „Legye­tek irgalmasok... megbocsássatok... adjatok!” Lukács 6, 36 ,.i Rónay Zoltán NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP: ZSOLT. 67, 7-8; I, JÄN. 3, 19-20. - Isten megáld minket. Áldásainak özönét vesszük magunkra minden­nap. Testi és lelki jókkal megajándékoz. Ma is megadja a „mindennapi kenyeret” és lelkűnkről sem feledkezik meg, mert igéjével erősíti és megtartja az Öt szeretőket. I. Pét: 5, 5/b—11; Ap. Csel. 10, 21—33. HÉTFŐ: I. KRÖN. 28, 20; II. TIM. 4, 7-8. - A keresztyén ember élete sem problémamentes élet. Ha valaki, akkor Pál apostol érzi és tudja ezt. Mégis úgy érzi, hogy a „nemes” harc­ban mindvégig szabályszerűen küzdött és ezért megkapja azt a jutalmat, „amelyet megad nekem azon a napon az Űr, az igaz bíró”. Mk. 2, 1—12; Ap. Csel. 10, 34—48. KEDD: ÉZS. 51, 5; RÓM. 1, 17. — Mi az, ami megtart min­ket Isten szeretetében? Erény, jócselekedet? Jóság vagy val­lásosság? Adakozás és egyházhűség? Nem! Egyedül csak a hit. És mindezek a hitnek a gyümölcsei. Mert „az igaz ember hit­ből él”. Bír. 10, 6-16; Ap. Csel. 11, 1-18. SZERDA: ZSOLT. 5, 12; I. TESS. 5, 16. - A keresztyén ember „Ismertetőjele” az öröm. Szüntelenül örvendeznünk kell azokon az ajándékokon, amelyeket Jézus Krisztustól kapunk. De éppenúgy örömnek kell áthatnia szívünket akkor is, ha munkánkban és életünkben sikerek és eredmények születnek. Mk. 2, 13-17; Ap. Csel. 11, 19-26. CSÜTÖRTÖK: ZSOLT. 116, 10; II. PÉT. 2, 21. - A hirde­tett igén keresztül maga az élő Ür szól. Nem emberi gondo­latok „csokorbafűzése” teremti a hitet, hanem az emberi be­széd által is munkálkodó Szentlélek Üristen. Róm. 4, 1—8; Ap. Csel. 11, 27—30. PÉNTEK: ZSOLT. 19, 12; II. KOR, 4, 5. — Krisztust hir­dessük egész életünkkel! Szóval, jócselekedetekkel, imádság­gal! Ne magunkat akarjuk „adni” embertársainknak, hanem Krisztus indulatával átizzott szívvel, ajakkal és kézzel for­duljunk a másik ember felé. Róm. 5, 1—5; Ap. Csel. 12, 1—17; Lk. 1, 57-67 (68-75) 76-80. SZOMBAT: JER. 23, 5—6; JÄN. 1, 15. — Krisztus szerelme átölel minket. Igazságára tanít, ajándékaival megörvendeztet* kegyelmével megtart. Ézs. 40, 1-8; Ap. Csel. 12, 18-25; Lk. 6* 36-42; Mt, 10, 26-33. k. i.

Next

/
Thumbnails
Contents