Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1960-05-15 / 20. szám

Valamit a dzsessz-muzsíkárol

ARCKÉPEK

GERHARDTFÁÍM

r* ’ V

pr ■

Wf

t| " l 1

ÉNEKESKÖNYVÜNKBEN

több, mint egy tucat ének Gerhardt Pál szerzeménye. Ezek közül nemrég, a böjti időszakban, vagy nagypénteken a szívünkhöz nőtt és talán legközismertebb éneket énekelték gyülekezeteink: „Ö fő vérző sebekkel”. Cantate vasárnapján emlékezzünk meg az evangélikus énekköltészet egyik legkiemelkedőbb alakjáról, Gerhardt Pálról.

Ritka nehéz és fájdalommal teli korszak, nagyon sokat szenvedett ország gyermeke. Élete első felét a harmincéves háború sóhajoktól, jajszóktól űzött sötét felhői árnyékolták, a második fele a lutheri tanításért folytatott személyes és szívós harc jegyében égett el. A költő mindig érzékenyebb az emberi szenvedés, a sors csapásai iránt, mindig izgatottan keresi a rosszból a kivezető utat, az ihlet szárnyain hordozza az erkölcsi szépet és jót. Gerhardt Pál költő volt. Az evangélikus lelkész mindig együtt érez a néppel, hivatása szerint a nép szolgája. Sorsa egy vele, osztozik bánatában, örömében, a hit és reménység csillaga által vezetve küzd a jobbért, emberibbért, igazabbért. Gerhardt Pál léikész volt. Ez a két sajátosság határozta meg jellemét: költő és lelkész volt. Ami pedig körülvette: démoni háború, pusztítás, emberi gonoszság és álnokság, szenvedélyes harcra ingerelte a békéért, a jobbért, az igazságért.

160’7-BEN, GRÄFENHE1- NlCHEN-ben született. Atyja vendéglős volt és igen korán árván hagyta a családját. Az édesanyját két évvel később temetik és a 10—12 éves gyermek egyedül kénytelen iskolát keresni, tanulni, önmagát fenntartani. Csak 1628-ban kerül a wittenbergi egyetemre. Lelkészi állás hiánya miatt ott is marad tizen- öt évig. Ezek az évek azok, amikor 'Németországban a gyógyíthatatlan és kihever- hetetlen háború tombol. Városok és falvak égnek porig, pestis- és kolera-járvány nép- telenít el egész tartományokat. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy kegyetlenségében, kivéve az utolsó háborút, szinte páratlan volt a történelemben. Lehetetlen túlozni azt a nyomort, amelyet a német birodalom gyámoltalan parasztjai kénytelenek voltak elviselni ebben a zord időben. Fosztogatás, gyújtogatás, öldöklés, éhhalál, járvány, sőt még emberevésről is tud a történelem. Az erkölcsi gátlás megszűnt, helyébe az elvetemültség vad kitörése lépett. Mint házitanító dolgozik ebben az időben hősünk Wittenbergben, mélyen megrendülve a hazája népét sújtó szenvedéstől.

1643-BAN KERÜL BERLINBE. Ebben az időben mintegy 6000 lelkes kis városka ez. A kipusztított tartományokban, az elnéptelenedett városokban, megszűnt falvakban nem jutott lelkészi álláshoz. Itt is nyolc évig házitanítóskodik, de ez idő alatt fakad fel benne a vallásos líra forrása. A fájdalmas emberi sebekre, a megtaposott szíveknek keresi a gyógyírt. A vigasztalás, a gondviselésbe vetett hit hangjai szólalnak meg költeményeiben. A Nikolai-templom kántora szerzi a muzjikát hozzá és ugyancsak ő jelentet meg énekeskönyvében tizenkét éneket költeményeiből. (Ezek közül a „Most nyugosznak az erdők” c. ismerős nálunk.) A meleg dallamú, mélységes hittől átitatott énekek rövidesen a gyülekezetek közkincsévé válnak. Amikor Mit- tenwaldenbe kerül lelkésznek, írja meg a leghíresebb passio énekét, az „Ö fő vérző sebekkel” címűt. (Ez a költeménye az énekeskönyv hatodik kiadásában jelent meg, amelyre igen rövid idő alatt került sor.) Valahányszor az oltár elé lén. a töviskoronás fő és elődjének szörnyű vége, akit egy fosztogató katona gyilkos golyója öl meg az oltár előtt, emlékezteti és születnek e sorok:

„Szívem benned remél.

Hitemmel átölellek,

Ki így lial: él, az él!”

(177. ének 7. verse)

1657-BEN A BERLINI NI- KOLAI-TEMPLOMBA hívják meg a költőt. Jóval túl vagyunk a harmincéves háborún. (1618—1648.) A westfá- liai béke után a mintegy 350 állam szövetségéből felbukkanó állam Poroszország. Ezt az államot úgy gyártották. Európa I. Frigyesig, majd utódáig, Nagy Frigyesig, fel sem figyelt erre a néptelen, nem sokat ígérő és szétszórt örökségből álló államra. Frigyes Vilmos, aki a Nagy Választó néven ismert a történelemben, alkotja meg a modern állam csíráját. A dinasztia nem tartozik a tehetségtelenek közé. (Bevezetik a tüzérséget, amikor pl. az még új, elfogadják a lutheránus vallást, amikor az már biztosan áll a lábán, a kálvi- nizmust is, hogy a szorgalmas francia hugenottákat befogadhassák, akiket hazájukban üldöznek és akiknek letelepítése általános betelepítési programjukhoz tartozik, a lutheránus alattvalókat kényszerítik a protestantizmus eltérj formáinak nemcsak megtérésére, de velük való egyesülésre (uniós törekvés stb.).

GERHARDT PÄL, AZ EVANGÉLIKUS PAP-KÖLTÖ

hitvalló, szembetalálja magát Frigyes Vilmos, a Nagy Választó erőszakával. Ez időben

MEGRENDÜLTÉN ÉRTESÜLTÜNK a Bruchsal mel- lettti autóúton (Németország) történt autószerencsétlenségről. A szerencsétlenség alkalmával életét vesztette a „Buchenwald Prédikátorának”, az 1939. júliusában a koncentrációs táborban meggyilkolt Paul Schneidernek két fia. Harmadik fiát pedig

evangélikus diákok nem látogathatják a wittenbergi egyetemet, felfüggesztik a hitvallási iratok érvényét. Egyházi küzdelmek, felekezeti villongásoktól terhes a levegő. Intézkedései nyomán a lutheránus teológusok kinyi- latkozzák, hogy hűek maradnak hitvallásukhoz, nem írják alá a Választó rendelte reverzálist. Gerhardt Pálnak emiatt el kell hagynia berlini állását Nem fiatal már. Sok családi tragédia és fájdalom rövidíti meg életét. Hat gyermeke közül ötöt temet el és végül feleségét is. De gyülekezete hűséges marad. Egyszerű iparos emberek fognak össze a városi tanáccsal és kérik Frigyes Vilmost, engedje vissza lelkipásztorukat a gyülekezetbe. Nem sokáig marad ezután itt. 1669-ben még egy ajtó nyílt ki számára: Lübben-ben lesz vezető lelkész.

Az évek csendes, dolgos munkában telnek. Költeményeit tovább zenésíti Crüger, a hűséges barát és muzsikus. A sok-sok költeményből 120-at énekelnek a német gyülekezetek különböző énekeskönyvekből. 1676-ban

hunyja le szemét a gyülekezetek költője: Gerhardt Pál.

Közel 300 esztendő telt el azóta. Cantate vasárnapján emlékezzünk azokra, és köztük Gerhardt Pálra, akik énekeinket szerezték, akik hite által ma is sokan épülnek a gyülekezetekben.

Rédey Pál

életveszélyes sérülésekkel szállították a kórházba.

*

NÉGEREKET NEVEZ KI A PÁPA ÉRSEKKÉ. A pápa rövidesen két színesbőrűt nevez ki érsekké. Az egyik Mada gaszkár, a másik az Elefántcsontpart érseke lesz. Ezeket az érsekségeket eddig fehér érsekek igazgatták.

Olykor nagyon messze tud esni az alma a fájától. A puskaport például a kínaiak fedezték fel és igen jámbor célokra, tűzijátékok rendezésére alkalmazták. Mikor az európaiak vették használatba a puskaport — sajnos, eléggé ismeretes mindnyájunk előtt —, lényegesen módosult alkalmazásának célja.

Ha nem is ennyire végzetesen, de hasonlóan alakult a dzsess,-muzsika sorsa is. Eredetileg az Amerikába hurcolt, rabszolgának eladott négerek népi és egyházi muzsikája volt. Ezekben a néger népdalokban a néger-sors, hontalanság hangja szólalt meg. Vágyódás egy olyan haza után, ahol a néger nem robotol és nem kell, hogy fájjon a szíve csak azért, mert néger. Még fokozottabb hatása volt a későbbi dzsessz kialakulására a négerek „lelkiénekének”, a spirituálénak. A spirituálé az igehirdetés hatására született meg a néger gyülekezetekben. Forró és mély átéléssel szólalnak meg benne a bibliai történetek. Különös hangsúly kerül azokra, amelyek Isten szabadító munkájáról szólnak. Az egyiptomi szabadulásról szóló énekben , sürgetik az „öreg fáraót”, bocsássa el népét az egyiptomi szolgaságból. A Józsiiéról szóló énekben ujjonganak Jerikó falainak leomlásán. Az átélés heve legerősebb a Jézus kereszthaláláról és vissza- iöveteléről szóló spirituálékban. Közülük — a „Cantate Domino” ökumenikus énekgyűjtemény közvetítésével — a ..Vaiba lennék hív keresztyén” és a „Láttad-e, amikor megfeszítették” c. spirituálék váltak nálunk szélesebb körben ismertté.

Ebből az észak-amerikai néger népi és egyházi muzsikából alakult ki a dzsessz, mint szórakoztató és táncmuzsika. A rabszolgák éneke 70 esztendő leforgása alatt, a dzsessz közvetítésével, meghódította _a világot. Hogy mi a dzsessz?

— Azt nemigen lehet szavakkal meghatározni. Louis Armstrong, a híres néger dzsessz-muzsikus szerint, „ha valakinek meg kell magyarázni, hogy mi a dzsessz, az sohasem fogja azt megérteni.”

Egy svájci egyházi folyóirat, a „Kontakt”, februári számát a dzsessz-problémának szentelte. Körkérdést intézett az olvasókhoz. A beérkezett válaszok — amint várható is volt

— pro és kontra nyilatkoztak. Csend,háborítás, macskazene, szervezett lárma, bálvány, torz- utánzat — mondják a dzsessz ellenzői. Az a kérdés, hogyan használjuk; az igazi dzsessz éppen olyan értékes, mint a klasszikus muzsika; ugródeszka a magasabb muzsika felé: a mai iparosodott társadalomban élő ember életérzésének kifejezője; ha mindazok, akik szeretik a dzsesszt, nem lehetnének keresztyének, kevés keresztyén lenne a földön — vallják a dzsessz-kedvelők. Az egyik olvasó így ír: „Örülök, hogy egyszer majd az égben muzsikával és énekkel is dicsérhetjük az Urat. Hogy ott majd dzsesszt is játszanak? Ügy gondolom, hogy a meny- nyei muzsikához köze’ebb ál! például Bach muzsikája, mint a dzsesszé.”

Magunk részéről a következőket kíséreljük meg mindehhez hozzáfűzni:

1. Először is: ajánlatos különbséget tenni a spirituálé s annak mai formája, a „gospel- song” (ige ének), valamint az igazi dzsessz és a sláger-ipar sok selejtes terméke között.

2. Örülünk annak, hogy — bár a mi fiatalságunk között is vannak dzsessz-rajongók — olyan mérvű dzsessz-őrülettel (dzsessz-klubok, önkívületig, összerogy ásig, görcstől szorított hangon énekelt, üvöltött és táncolt dzsessz), mint ami az ún. nyugati városokban elharapódzott, nálunk nem lehet találkozni.

3.. A dzsessz sok tekintetben hasonlítható az alkohol- fogyasztáshoz. Van ember, főleg fiatalember, aki számára az önkívületet, az élet valósága elől valami „festett égbe” menekülést jelent. Az ilyenben megölheti minden más muzsika iránti érdeklődését és általában eltomoítbatja érzékeit a nemesebb és finomabb emberi benyomások iránt.

4. A keresztyén embert segíti a dzsesszhez való viszonya kialakításában Isten élő beszédével, az Igével való kapcsolata, mert ismeri életében a termékeny csend jelentőségét, nem igényli, hogy szüntelen valami lárma vegye körül. Mivel életéhez hozzátartozik természetszerűleg az Istent dicsérő ének, figyelemmel tud hallgatni és élvezni minden földi muzsikát, nem keres abban sem mennyországot, sem poklot. Füle lesz a hallásra és kedve, készsége

HULTGREN ÉRSEK ELORE GONDOSKODÖ TANÁCSKOZÁSOKAT KEZDEMÉNYEZ. Gunnar Hultgren svéd érsek országának egyházi és oktatásügyi minisztériumához azzal a javaslattal fordult, hogy a két minisztérium végezzen vizsgálatot az egyház háború esetén való tevékenységéről. Sürgősen meg kellene vizsgálni azokat a kérdéseket, hogy háború esetén milyen feladatok elé kerülnének a lelkészek, vajon erre elegendő lelkész lenne-e

ahhoz, hogy maga is énekeljen, maga is muzsikáljon, főleg másokkal együtt.

5. Nem hisszük, hogy helyes irányba terelnénk gyülekezeti éneklésünket, ha akár dallamvonalban, akár ritmusban, akár harmonizálásban dzsessz- szerű elemeket érvényesítenénk egyházi énekeinkben. Ezért tartózkodtunk énekeskönyvünkbe ilyen jellegű énekek felvételétől. A spirituálé a néger gyülekezetek istentiszteletén Istent dicsérő ének, nálunk torz utánzat, szükségtelen stílustörés lenne.

Benczúr László

és hogyan lehetne őket elosztani. Amennyiben ezeknek a kérdéseknek a tisztázására nem kerülne sor, mondta az érsek, háború kitörése esetén az egyház nagyon meggondolandó helyzetbe jutna anélkül, hogy lehetősége volna a tőle elvárt követelményeknek eleget tenni. Ezért bizottság alakítását javasolja, amelyben lelkészek, s a katonai és polgári védelem képviselői tárgyalnák meg ezeket a problémákat.

(A fenti hír kiértékelését lásd a vezércikkben.)

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, 1960. május 15-én

Deák tér de. 9. (urv.) dr. Kékén András, de. 11. (urv.) Hafenscher Károly, du. 6. dr. Kékén András. Fasor de. fél 10. Sülé Károly, de. 11. Koren Emil, du. 5. Szeretetvendégség: Szilády Jenő dr. Dózia Gy. út de. V2IO. Koren Emil. Üllői út 24. de. y210. Grünvalszky Kárily, de. 11. Grünvalszky Károly, du. 5. Szeretetvendégség: Trajtier Gábor. Karácsony Sándor u. de. 10. Kardos József. Rákóczi út 57, b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. 3/412 Kardos József. Thaly Kálmán u. de. 11. Rédey Pál, du. 6. Drenyovszky János. Külső Üllői út du. 5. Kőbánya, de. 10. Takács József. Utász u. de. 9. Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. V2I2 Takács József. Rákosfalva de. V2I2. Fóti út 22. de. 11. Nagy István. Váci út 129. de. 8. Nagy István. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Rákospalota MÁV telep de. fél 9. Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kisiemplom du. 3. Pestújhely de. 10. Kürtösy Kálmán. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Bécsikapu tér de. 9. Madocsay Miklós, de. 11. Várady Lajos, du. 6. Cantate-est Vá- rady Lajos. Torockó tér de. fél 9. Schreiner Vilmos. Óbuda de. 9. Vámos József, de. 10. (urv.) Fülöp Dezső, du. 5. Vámos József. larcsay V. u. de. 9. Zoltai Gyula, de. 11. Zoltai Gyula,

Budakeszi de. 9. Károlyi Erzsébet. Pesthiidegkút de. fél 31. (konf.) Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8. (urv.) Kendeh Gyöngy, de. 11. (urv.) Kendeh György, du. 6. Rezessy Zoltán. Ném.tvllgyi út 138. de. 9. Rezessy Zoltán dr. Albertfalva de. 7. dr. Benes Miklós. Kelenvölgy de. 9. dr. Benes Miklós. Budafok de. 11. dr. Benes Miklós. Nagytétény du. 3. dr, Benes Miklós. Csil.aghegy de. fél 10. Csepel de. 11. Vámos József.

Külföldi egyházi hírek

Vallásszabadság az önálló afrikai államok alkotmányában

A „Schule und Mission” (Iskola és m-'sszió) című újság érdekes összeáUFás' közöl arról, hogy a kü'önbö’ő önállóvá lett afrikai állomon nl' ot’"ó'ivóh:in hogyan tükröződik a val- lá-s-ohndsög k- -’ő Ebből az összeállításból mutatunk be néhányat az alábbiakban.

LIBERIA. Az alkotmány I hajtó bizottság elnöke, a végbevezetésében többek között'

ez all: „Mi, a nemzetközösség népe Afrikában. Libériában mélységes hálával ismerjük el Istennek jóságát, aki minket a keresztyén hit áldásaival és a politikai, vallási és polgári szabadsággal megajándékozott.”

Az első cikkely hangsúlyozza, melyek azok a szabadság- jogok, melyek a Libériái Köztársaság minden polgárát megilletik. Az alkotmány szerint mindenki egyformán szabadnak és függetlennek születik és meghatározott természetes, az ember lényegéhez tartozó és elidegeníthetetlen jogokkal rendelkezik. Ezek között a jogok között feltünteti: örülni az életnek és szabadságnak és azokat megvédelmezni; biztonságra és boldogságra törekedni. Az alkotmány a továbbiakban kijelenti: „Mindenkinek természetes és elidegeníthetetlen joga, hogy Istenét lelkiismerete parancsa szerint tisztelje, ebben öt senki ne akadályozza és ne háborítsa. Mindenki, aki békeszeretően viselkedik és másokat vallási cselekményeiben nem akadályoz, igényt tarthat arra, hogy a törvény őt is megvédje saját vallása szabad gyakorlásában. Egy keresztyén hitvallás sem lehet kizárólagos privilégium, sem nem részesülhet előnyben más hitvallások rovására. Sokkal inkább valamennyinek egyformán türel- mességet kell tanúsítania; semmiféle vallásos bizonyítványt nem kell igényelni, mikor valami polgári hivatal betöltéséről, vagy valamely polgárjog gyakorlásáról van szó.”

AETHIÖPIA. Az alkotmány leszögezi:,, A császárság vallása annak az aethiópiai ortodox egyháznak a vallása, amely a IV. században Szent Márk tanítása alapján jött létre. Ezt az államvallást az állam anyagilag támogatja. A császárnak az aethiópiai ortodox vallást mindig el kell ismernie. Minden vallásos cselekményben szerepelnie kell a császár nevének.” Az államtól és az ortodox egyháztól való szoros függőség ellenére az alkotmány 40. cikkelye engedélyezi: „Mindenki, aki

Aethiópiában lakik, szabadon gyakorolhatja választott vallását és hitét, szertartásai előírásai szerint, természetesen azzal a feltétellel, hogy nem sérti a nyilvános rendet és erkölcsöt és vallásával nem él vissza politikai célok, vagy más egyéb cél érdekében.”

ERITREA. A legnagyobb nyomatékkai garantálja a vallás- és leikiismeretszabadsá- got. Az alkotmány az Istenben való hiten nyugszik, „Aki a mindenség Ura”. A törvényhozó testület .tagjai a végrerebajtó bizottság titkárai és a bírák „Isten, a Mindenható” előtti esküvel lépnek hivatalukba. Van azonban ezenkívül más olyan esküforma is használatban, mely a más hiten levő esküttevőnek felel meg.

EGYIPTOM. Az ideiglenes alkotmány 1953. február 10-én második cikkelyében minden egyiptomi számára garantálta a törvény előtti egyenlőséget. A negyedik cikkely biztosította a vallásszabadságot és megígérte a vallásos szertartások szabadságának védelmét mindaddig, amíg az uralkodó szokásokkal ellentétbe nem kerülnek és a nyilvános rendet és erkölcsiséget nem sértik. Az 1956-os új alkotmány az izlámot tette államvallássá. Arról azonban, hogy az elnöknek milyen vallásúnak kell lennie, az alkotmányban nincs szó.

LIBIA. Államvallása az izlám. A királynak muzlim- nak kell lennie. A törvény előtt mégis vallásra, hitre, fajra, nyelvre, anyagi helyzetre, rokoni kapcsolatokra, politikai és társadalmi véleménykülönbségre való, tekintet nélkül mindenki egyenlő. A 192. cikkelyben kifejezetten garantálja az alkotmány, hogy a nem müzlim vallásúakra is tekintette] van.

DÉL-AFRIKAI UNIÓ. Az alkotmánylevél dátuma: 1909. szeptember 20. Az alkotmány első cikkelye így hangzik: „Az Unió népe elismeri a Mindenható Isten szuverénitását és vezetését.” Az egyes polgárok vallásszabadságát nem korlátozzák. 1934 óta azonban számtalan politikai korlátozást vezettek be a fehérek érdekében. Ennek sajnálatos következményeiről napról napra olvashatunk a világsajtóban.

GUINEA. A fiatal köztársaság kifejezi alkotmányában „a teljes összhangot az Egyesült Nemzetek alapokmányával” és az egyetértést az emberi jogok általános kinyilvánításaival. Proklamálja minden állampolgára számára az egyenjogúságot és szolidaritást, tekintet nélkül fajra, nemre és vallásra. Az alkotmány első cikkelye megállapítja: „Guinea demokratikus, népi, és szociális köztársaság

GHANA. Alkotmánya m; - az előkészítés állapotába!; van. A 9. cikkely tervezel . választási jogot készül biztc ■ sítani minden polgárának, vallási, faji és nemi különbözl: tés nélkül.

SUDAN. Ideiglenes alko: mánya kifejezi a töl vény elől:: egyenjogúságot mindenki sz. ■ mára és garantálja a moder: állam szokásos szabadság- jogait. Végleges alkotmány: még csak most készül.

KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK