Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1960-11-06 / 45. szám
Barlahida ünnepel EMLÉKEK ÜTJÄN Mint a rossz tüdő, hörög, köhög a vicinális. Lassan, erőlködve vonszolja magát előre; erejét ugyancsak próbára teszik a fogas kapaszkodók, a göcseji „hegyek”. Nyikorogva gurulnak a kerekek és az utasembernek az az érzése támad, hogy a tempót nemcsak az emelkedők fogják le, hanem az őszi „sűrűség” is, ami alatt a göcseji magyarok a lassú hervadásba hulló erdők, mezők és az egész teremtett- ség lehalkult, álomra készülődő, ködcsókolt életét értették. Tágult szemmel nézem a 5,sűrűsödő” őszi világot, hiszen először látom Göcsejt. Végül is állomásra érünk és innen kocsin folytatjuk irtunkat tovább. Barlahida még tizennyolc kilométer! „Főnek” lassan és „lenek” is csak lépésben haladhatunk. Cuppog, egyre cuppog a göcseji agyag, e faluban már tengelyig ér a sár, de az izmos murák biztos lépttel léptetnek a zsupp- fedeles tanóti lakás felé. I960 OKTÓBER KILENCEDIKÉ Istenem, Istenem, de régi Ís volt mindez. Azóta, több mint 25 év pergett le az idő •rostáján; negyed század, és most ismét úton vagyok, sietek a kedves, régi fészek felé. Ezúttal Zalaegerszegen szálltunk le a vonatról s az autóbusz süppedő bőrüléséből figyelem a jól ismert tájat. 'Előttem Novák Lajos, az árvák egykori sofőré ül. Tatáros arcában szinte ég a két ■sötét szemgolyó. Hátra-hátra »fordul és büszke öröm ül szavai szárnyán: „Ez itt Gelén- háza, ráismer-e még?” Gelénháza? Akkor gubbasztó, aprócska házak, amiken úgy ült a zsupptető, mint erA Hazafias Népfront rendezésében megyénként ismét előadások hangzanak el i lelkészeink tájékoztatására. ■ Az előadásokat békegyűlés ke- s ceté ben a Hazafias Népfront írendezi. Az elmúlt esztendőiben ezeknek a békegyűlések- 'nek előadásai, lelkészeink és espereseink ismételt megnyilatkozásai szerint, hasznos és ijó szolgálatot végeztek. Segítettek abban, hogy egyházaink, különösképpen pedig a protestáns egyházak lelkészei, mint igehirdetők megismerjék azokat a nagy kérdéseket és összefüggéseket, melyeknek ismerete nélkül az läge is aligha szólaltatható • meg az ezekkel a kérdésekkel tusakodó gyülekezetek számára. Bízunk abban — és a most soron lévő első előadás a sorozatból erre a bi-’ zalomra fel is jogosít, — hogy az új előadás-sorozat előadásai is nagy segítséget jelentenek lelkészeink számára ahhoz, hogy az emberiség égető kérdéseit is szivükön hordva, felelősségteljes és féltő szeretettel fordulhassanak az ember, az egyházban élő és a világban tevékenykedő ember felé. Budapesten október 28-á» délután gyűltek össze a budapesti evangéliumi, ortodox, izraelita és unitárius lelkészek, hogy meghallgassák a sorozat első előadását, mely a nemzetközi helyzettel foglalkozott. Dr. Hajdú Gyula professzor, a nemzetközi jog tanára, előadásában nem a nemzetközi események egyes eseményeit, epizódjait tárta hallgatói elé, hanem kereste és megmutatta azokat a rugókat, amelyek az államok Viszonyának alakulásában hatótényezőként szerepelnek. Oknyomozó módon mutatta meg. hogy a két világháború életet és javakat pusztító rombolása hogyan ébresztette fel a népek vágyát és hogyan lett ebből követelés: soha többé ne legyem háború. Bemutatta, hogy a népeknek ehhez a követeléséhez hogyan csatlakozott fő tényezőként annak a Szovjetuniónak követelése, amelyre kezdetben gúnyosan tekintettek, amikor hatalmát „Potenkim-hatalom- nak” és ágyúit „Poten kim ágyúknak” tartották. Ezekkel H i^Potenkim-ágyúkkáPi ázandó: gombák tömzsi szárán a roppant kalap. És ma? Gelénháza újjászületett Pompás épületek, kémények, fúrótornyok és olajkutak mindenütt. Az álmélkodásból magamhoz sem térek még és máris rámköszönt Göcsej új panorámája, a nagylengyel! iparvidék. Ezüstszínű, hatalmas gáztartá- lyok .köszöntének sorban, olyanok, mintha csak a mesék óriásainak luftbállonjai lennének. És kutak, olajkutak mindenütt, amerre csak ellát a szem. Egyikhez, másikhoz egészen közel kerülünk. Látom a szívókarokat, mint emelkednek és süllyednek itt is, ott is. S rabul ejt e látvány és mesélni, dicsekedni kezd az „elátkozott” Göcsej régi fiának. „Ugye, így még jobban szeretsz bennünket? Nézd, mivé is lettünk? Ölünk kitárult és nincsen perc, nincsen pillanat, amelyben ne segítenénk országot építeni, új és gazdag holnapjait e drága hazának.” ISMÉT BARLAHIDÄN Csoda-e? Az autóbusz Bar- lahidán áll már és mi régi ismerősöket köszöntve indulunk el a papiak felé. Ezekben az órákban a barlahidai gyülekezet a szívét kínálta mindenkinek, aki eljött, hogy a templomépítés 25 éves mérföldköve mellett együtt örüljön a gyülekezet kicsinyével, nagyjával. Magas vendéget vár a gyülekezet, az egyház- kerület püspökét, és híre futott a faluban annak, hogy a püspök Dániában, Nvborgban képviseli egyházunkat A vasárnapi második harangszó foszlányai is szétterülnek már a falu és táj felett, mikor a püspök autója megáll a papiak előtt;.. Nincs késés egy perc sem, s beharangozásra 12 lelkész élén ban győzött s győzelme következményeként tekintélye megnövekedett. Ez a hatalmas tekintélyű szocialista ország az összes népek békeakaratának képviselője azóta is. Ez a békeakarat hozta létre az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Az előadó végigvezette hallgatóit azon a rögös úton, melyet a Szovjetunió és a békeszerető emberek követelése az ENSZ története folyamán mind a mostani 15. ülésszakig megtett. Nemcsak a béke erőinek lankadatlan küzdelmét mutatta be előadásában, de leleplezte a mili- tarizmus és monopolkapitalizlépi át a püspök a felújított templom ajtaját A TEMPLOMBAN Az oltári szolgálatot Lág- ler Béla esperes végzi, majd a kerület püspöke a szószéken felolvassa a 42. zsoltár 1—6. versét. Ennek az Igének üzenetét hozta el 25 évvel ezelőtt a dunántúli egyházkerület akkori püspöke a templomszentelésre és ma, negyed század múltán ehhez az igéhez tér vissza az egyházkerület jelenlegi püspöke, Káldy Zoltán is. A zsoltáríró tudta — mondta többek között igehirdetésében a püspök —, hogy az ő Istene: élő Isten! Halott Istennel mi sem tudnánk mit kezdeni. Öt kell megtalálnunk, Benne kell hinnünk, Róla kell bizonyságot tennünk, Róla, aki élő Isten! Olyan világban élünk — emelte fel szavát a püspök —, és pedig Isten akaratából élünk olyan világban, amelyik tele van mozgással, alkotással, jövőteremtéssel. Nekünk örömmel kell részt vennünk népünk jövőjének munkálásá- ban. AZ ÜNNEPI KÖZGYŰLÉS Istentisztelet után Pintér János, a barlahidaiak lelkésze ismertette a barlahidai gyülekezet, majd a templom felépítésének és tatarozásának a történetét. Ezután a testvérgyülekezetek köszöntése, jókívánsága hagzott az ünneplő gyülekezet felé. Elhozták köszöntésüket a Barlahidán szolgált lelkészek közül is néhányan. A köszöntések sorát Káldy Zoltán püspök zárta le. Jakus Imre mus mesterkedéseit is, melyek a béke erőivel állandóan szembehelyezkednek. A két roppant erő feszültségében minden államnak és minden egyes embernek döntenie kell — mondotta, — melyik oldalon áll. Egyetlen ember gyenge ereje sem felesleges és ha mindenki teljes felelősséggel, képességeinek, erőinek, munkájának, teljes „fegyverzetével” áll a béke oldalára, akkor nem lehet kétséges, hogy diadalmaskodik is a béke. Egyházunk és annak lelkészei köszönettel és várakozással tekintenek az előadás- sorozat további előadásai elé. €&3LFÖlDÖN w történt Dr. Carl E. Lund-Quist Kína EJNSZ-tagságáról és a csúcskonferenciáról (Minneapolis) Dr. Carl E. Lund-Quist, a Lutheránus Világszövetség volt főtitkára, a Lutheránus Világszövetség elnöki tisztétől megválása után, Minneapolisban egy interjú alkalmával kijelentette, hogy a békéért való fáradozás két elengedhetetlen lépése szerinte: Kína felvétele az Egyesült Nemzetek közösségébe és az Eisenhower és Hruscsov miniszterelnökök közötti tárgyalások újrafelvétele. Ügy véli, hogy az Egyesült Nemzetek közösségében ott a helye a világ legnépesebb országának, a népi Kínának. Amíg Kína nem kapja meg helyét az ENSZ-ben, nem nyerhetjük el, amit mindnyájan sóvárogva kívánunk: a világbékét. A békéért való fáradozás másik elengedhetetlen lépéseként jelölte meg azt a szükségességet, hogy a tárgyalásokat Eisenhower elnök és a szovjet miniszterelnök között újra fel kellene venni, hogy újra szabaddá váljék az út a legmagasabb szintű tárgyalásokhoz. „A tárgyalások nem árthatnak” — mondotta. Dr. Lund-Quist nyilatkozatával általámosságban egyetértünk. Sajnálatos, hogy ezt az álláspontot nem képviselte határozottan és nem igyekezett érvényesíteni határozottan, amikor még hivatalban volt, mint a Lutheránus Világszövetség főtitkára. Nem értünk egyet azonban azzal az álláspontjával, amelyet ki nem mond ugyan, mégis a sorok között egyértelműen olvasható, hogy tudniillik azt érezteti nyilatkozatában, mintha a csúcskonferencia kudarcáért a Szovjetuniót, illetve annak képviselőjét terhelné a felelősség. Ismerjük a történelmet, tudjuk mi történt 1960. május 1-én és tudjuk azt is, hogy mi történt az ENSZ most folyó 15. ülésszakán és mi történik az ENSZ- közgyűlés politikai bizottságában éppen napjainkban a leszerelés kérdése körül. És éppen, mert mindezt tudjuk, vagyunk bizonyosak abban, hogy ha lesz legmagasabb szintű értekezlet, azon a szovjet miniszterelnök nem Eisenhower- rel fog értekezni, hanem esetleg az utódjával. És bizonyosak vagyunk abban is, hogy egy ilyen értekezlet nem az Egyesült Államok nagylelkűségéből, hanem a népek követelő békeakaratából fog ösz- szeülni. AZ AFRIKAI EGYHÁZ SZÁMARA LEGNAGYOBB VESZEDELEM AZ ÁL-KERESZTYÉNSÉG Alan Paton, az ismert délafrikai író, aki egy amerikai irodalmi díj átvételére ment New Yorkba, egyik nyilatkozatában kijelentette, hogy a keresztyénséggel szembenálló világnézeteknél és az izlámnál is nagyobb veszedelmet jelent ma Dél-Afrikában a keresz- tyénség ügye számára az „ál- keresztyénség”. Megállapítása szerint az ál-keresztyénség olyan irányzat, mely a stabilitást akarja előnyben részesíteni az új renddel szemben, a törvényt szereti hangsúlyozni az igazságossággal szemben és a pillanat követelményeit fölébe helyezi a felebarát! szeretetnek. Ezért az ál-keresztyénség éppenséggel arra hívja fel szívesen az egyházat, támogassa a kiváltságosokat és álljon útjába a jobb életre törekvő haladásnak. Ezzel különösen Dél- és Kelet-Airi- kában kelti az egyház a maga rossz hírét a lakosság széles rétegeiben, mint a status quo őrizője. Ettől a megítéléstől pedig a keresztyén hittől való elfordulásig már csak egy lépés keik Ülésezett a Nyugdijosztály Tanácsa Az Evangélikus Egyházegyetem Nyugdijosztálya folyó évi október hó 28-án tartotta őszi tanácsülését D. dr. Vető Lajos püspök elnökletével. Az ülés részvéttel és kegyelettel emlékezett meg az elhunyt lelkészekről és özvegyekről, és megállapította az özvegyek nyugellátását. Megemlékezett a lelkésszé avatásuk 50. évfordulóját megért lelkészekről is. Ezek: Bódi Pál, Klenner Adolf, Maczák György, Nagy Lajos, Szabó Ferenc, Sztik Gusztáv. Ebben az évben 24 lelkész érte el vagy haladta túl a 60 éves nyugdíjkorhatárt. Az egyházkerületek püspökei egyiknek nyugdíjazására sem tettek javaslatot gyülekezeti és közérdekből, s így a Tanács 1961. évre a korhatárt elért lelkészek közül senkit sem nyugdíjazott. — Az ügyvivő részletes tájékoztatót adott a Nyugdíjosztály pénzügyi helyzetéről. A Tanács örömmel állapította meg, hogy ez évben a gyülekezetek az 1960- ra kivetett nyugdíjjárulékuknak körülbelül már 65 százalékát küldték be a Nyugdíjosztály pénztárába. A Tanács köszöni, hogy gyülekezeteink komolyan veszik kötelezettségüket a szolgálatban megfáradt, öreg nyugdíjasok nyugdíjának biztosítása érdekében s továbbra is nagy bizalommal viseltetik gyülekezeteink iránt, kérve őke*, hogy a ki- vetett-nyugdijjárulékot december hó fojyamáa teljes égé-4 szében rendezzék a Nyugdíjosztály stabilitása érdekében. — Tárgyalta a Tanács az 1961. évi költségvetést is, melyet gondosan megvizsgált és elfogadott. Ezzel kapcsolatban a Nyugdíjosztály közli a gyülekezetekkel, a közületekkel, illetve azok vezetőivel, hogy a Tanács 1961. évre a tavalyi járulékkulcsot nem változtatta meg, hanem arra kéri az illetékeseket, hogy az 1961. évi költség- vetésükbe ugyanazt az ösz- szeget állítsák be nyugdíjjárulékként, mint a múlt évben. A gyülekezeteknél az alapjárulék évi 200 forint, telkenként 1,10 forint, a közületeknél az általuk foglalkoztatott lelkész! képesítésű egyének után a teljes javadalom 4 százaléka. — A Nyugdíjosztály az egyes számlák záró eredményének közlésével egyidejűleg a pontos kivetésről értesítést küld majd az illetékeseknek. —.' A Nyugdijosztály hálásan köszöni gyülekezeteinknek, hogy a kötelező, nyugdíjasok megsegítését szolgáló offertóriumra az 1960. évre eddig 24 000 forintot meghaladó összeget adományoztak. Isten áldása legyen az adományokon és az adakozókon. Továbbra is sok szere tetet, együttérzést és áldozatot kérünk nyugdíjasaink epétekében. Üjabb előadássorozat lelkészeink tájékoztatására (Barlahidai emlékek Kedves meghívót kaptam lelkészt szolgálatom első állomásáról: Barlahidáról. 21 évvel ezelőtt templomépítésre készült a misszió központja. Most a templom 25 éves jubileumát tartotta. Erre az ünnepre valamennyi régebben ott szolgált lelki- pásztorát is meghívta. Gaz- I Maróthy Jenő íróval Barlahidán történt találkozásom emléke. — Vanyarci szülőháza (evangélikus parókia) emléktábláján olvasható: „...hű tolla mindig nemes, tiszta volt”. De hivott a pezsdülö falu fejlődésének bontakozó jövő- I je és vonzóereje, is. dag gyülekezet az, melynek az országban ily sok papja és a környékből besereglő népe van. Amikor a meghívót és a szeretetet sugárzó kisérő sorokat olvastam, megelevenedő emlékek kezdtek integetni felém. Ifjú varázsával állt elém az egykori gyülekezet. Első szolgálati helyem. A sokféle első szolgálat. Az első szórványkutatások boldog izgalma. S a szórványbeli hívek megtalálásának öröme. Az első, zúz- marás erdei szánúton megtett barabásszegi, kustánsze- gi, pajzsszegi, vörösszegi látogatások. Hívogattak a kies zalai tájak. Kakukszótól hangos erdők. Legősibb sajátosságokat őriző göcseji nyelvjárás ígéretes szépsége .. . göcseji szórványok népét gyűjtő, jubiláló templom dombhátakon átnéző tornya. Hívott egy sír is, melybe 1934 tavaszán fiatal életet temettem. S a korán elhunyt S a hívásoktól hangosan dobogó szívem vallomást tett. Minden hívásra hálával válaszolt. Legerőteljesebben mégis egy hívünk 27 év- előtti szavaira felelt. Félévi szolgálatom végén igy szólt: „Szeretném a Tisztelendő urat majd később is hallani, hogyan prédikál akkor...” Az arca elmosódott már előttem. A nevére sem emlékezem. Csak egyet tudok, erre jól emlékszem: szavaiból mindennél tisztábban az ige hallása utáni vágy csendült ki! Ez a hang egy volt a sok közül. A barlahidai gyülekezet hangja volt. Ez hívta életre, építette fél s tartotta fenn negyedszázadon át a templomot. Ez a hang szívemben most újra visszhangra talált. Barlahidai gyülekezet, Isten tartsa hiveidben tisztán, messzehangzón ezt a hangot! Csengjen templomodban, mely az ország temploma is. Legyen erős az utódokban időtlen időkig! Rónay Zoltán Albert Schweitzert örökíti meg az első gaboni levélbélyeg Gabon, a csak újabban füg- I getlenné lett afrikai köztársaság, kiadta első levélbélyegét 200 Fr. márkás címlétben. A levélbélyeg Albert Schweitzer portréját ábrázolja. Lam- barene ugyanis — ahol a híI rés őserdő-doktor, Schweitzer, kórháza van — Gabon területén fekszik. A bélyeg- motívum hátterében egy orgona is látható, rajta felütött Bach-partitúra — a muzsikus Albert Schweitzer tiszteletére^ Bonn mór három éve tudta Eichmann címét Joel Brand izraeli újságíró Kölnben közölte a sajtóval, hogy a bonni kormány már három éve tudta Eichmann argentínai címét. Ennek ellenére semmit nem tett Eichmann ellen, mert az Eichmann elleni eljárás egy sereg vezető ember kompromittálá- sával járt volna Nyugat- Németországban, ISTENTISZTELETI REND Budapesten. 1900. november 6-án. Deák tér de. 9. (úrv) Hafen- scher Károly de. 11. (úrv) dr. Iveken András du. 6. Egyházzenei áhitat dr. Kékén András Fasor de. fél 10. Koren Emil de. 11. Koren Emii du. 6. ifj. Blázy László Dózsa Gy. út de. fél 10. (úrv.) Sülé Károly Ü lői út 21. de. fél 10. Kardos József de. 11. Kardos József Karácsony Sándor u. de. 10. Grünvalszky Károly Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. háromnegyed 12. Grünvalszky Károly Thaly Kálmán u. de. 10. Drenyovszky János de. 11. Rédey Fái du. 6. Drenyovszky János Kőbánya de. 10. Veöreös Imre Utász u. de. 9. Weöreös Imre Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Imre Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabó István Zugló de. 11. (úrv) Szabó István du. 4. Szeretet.vendégség Fóti út de. 11. (úrv) Nagy István Váci út 129. de. 8- (úrv) Nagy István Üjpe*t de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Soroksár—Újtelep de. fél 9. Rákospalota MÁV telep de. 9. Rá&ospafeto Nagytemplom dfe. ». Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de« 10. Rákoskeresztúr de. fél 11., du. 4. Pestújhely de. 10. Kürtösy Kálmán Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Kamér Ágoston. Bécsikapu tér de. 9. Várady Lajos de. 11. Várady Lajos este 7. Schreiner Vilmos Torockó tér de. 8. (úrv) de. fél 9. Madocsai Miklós Óbuda de. 9. Vámos József de. 10. (úrv) Fülöp Dezső este 6. szeretetvendégség: dr. Pálfy Miklós Tarcsay Vilmos u. de. 9. (gyermek) dr. Rezessy Zoltán de. 11. Ruttkay Elemér este fél 7. Károlyi Erzsébet Pestliideg- kút de. fél 11. Zoltai Gyula Budakeszi de. 8. oúrv) Zoltai Gyula Kelenföld de. 8. (úrv) Kendeh György de. fél 10. (gyermek) Kendeh György de. 11, (úrv) Kendeh György este 8. Kendeh György Németvölgyi út 138. de. 9. Albertfalva de. 7. Visontai Róbert Kelenvölgy de. 9 Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Nagytétény du. 3. Visontai Róbert Csillaghegy de. «1 Mi (See&A rte. ^ da. i Ok ** fleiftni
