Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1960-10-30 / 44. szám

Luther hitvallást irata A SCHMALKALDENI CIKKEK A Schmalkaldeni Cikkek Luther Márton személyes hit­vallása. Az evangélikus egyház hitvallása iratai közül talán egy sincsen, amelyikben olyan közelről hallanék a reformátor 6zíve dobbanását, mint ebben. Igaz, a Kis és a Nagy Káté is Luther keze írása, egészen sa­ját műve. Azok célzata mégis inkábfo a tanítás; lelkipászto­roknak, családfőknek akart segíteni azokkal a reformátor abban, hogya- hirdessék egy­szerűen és tisztán az evangé­liumot a reájuk bízottaknak. A Schmalkaldeni Cikkekben Luther a maga hitéről ad szá­mot, az egész keresztyénség előtt. „Ezek azok a tételek, amelyekben állhatatosan meg kell maradnom és meg is ma­radok amíg csak élek, ha Isten is úgy akarja. Nem változtat­hatok ezeken és ezekből nem engedhetek semmit" — írja az irat zárószavában. Az egész keresztyénség előtt tesz Luther hitvallást, mert zsinatra ké­szült akkor a keresztyénség. S Luther a zsinat elé szánva, egy marokra fogja mindazt, amit Isten igéjéből .elalkudhatatla- nul igazságként megismert. Éppen ezért nem valamiféle >,magánjellegű” hitvallása, pusztán egyéni vélekedése a Schmalkaldeni Cikkek Luther­nek. Az evangélium megismert igazságáról úgy tesz vallomást, mint akit hite kényszerít erre. Testamentomnak szánja — sú­lyosan megbetegedik ebben az időben és halálára készül — s,nyilvánosságra hozom ezeket a tételeket arra az esetre, ha előbb találnék meghalni, mint a zsinat összeül, ... akik túlél­nek majd engem, mutassák be ezt a bizonyságtételemet és hitvallásomat...” írja a Schmalkaldeni Cikkek 1538. évi első kiadásának előszavá­ban. Amit ebben az iratban előtár, az nemcsak Luthernek, hanem a reformáció egyházá­nak is hitvallása. A Schmal- kaldeni Cikkekben a refor­máció egyháza ad ..számot a megismert igazságról. A há­rom esztendővel később ké­szült Ágostai Hitvallás hűvös hanghordozásához képest eb­ben benne lobog a reformátor személyes hitének szenvedélye. Mert harci hitvallás ez. Az egyetemes zsinat elé készült vitairat, ahol — Luther meg­győződése szerint — döntő ösz- szecsapásra kerül majd a sor az evangélium hívei és a pá- pás egyház között. „E négy tételben bőven találnak majd kárhoztatni valót a zsinaton, mert ezekből a legkisebb szócskát sem hagyhatják meg. De nem is akarják. Ezt bizo­nyosra vehetjük és rá kell ha­gyatkoznunk arra a remény­ségre, hogy Krisztus, a mi Urunk felvette a harcot ellen­ségével és fölébe kerekedik ...” — írja a tételek második fő része után. Abban a meggyőződésben írta tételeit, hogy a refor­Az Egyetemes Kántorképe- sítő Bizottság a református egyházzal közösen 1961. már­cius közepéig bentlakásos kántori tanfolyamot rendez a fóti Mandák Intézetben. Ez az intézetben rendezendő XVII. alapfokú és harmadik közös kántori tanfolyam. Jelentkez­hetnek 16. életévüket betöl­tött, de 42 évesnél nem idő­sebb férfiak és nők. Résztvehetnek a tanfolya­mon olyanok is, akik már elő­ző tanfolyamokon résztvettek s most középfokú képzésben kívánnak részesülni. Velük külön foglalkoznak és megfe­lelő eredmény elérése eseté­ben oklevelet szerezhetnek. A jelentkezést írásban a következő címre kell benyúj­tani: Egyetemes Kántorképe­sítő Bizottság, Budapest VIII. Puskin u. 12. Mellékelendő rövid életrajz, hatósági orvosi bizonyítvány és lelkészi aján­lólevél. Jelentkezési határidő: november 7. Részvételi díj: havi 350,— Ft, amelyben ben­ne van a tandíj, szállás és élelmezés. A jelentkezőknek részletes tájékoztatást kül­dünk. Az Egyetemes Kántorképe­sítő Bizottság Budapesten is máció hite és a pápás egy­ház tanítása kibékíthetet­len ellentétben vannak. MIRŐL VAN SZŐ A SCHMALKALDENI CIKKEKBEN? Az első főrészben a Szent- háromság egy Istenről szól, négy tételben. E tételek körül nincs vita. A második főrész­ben azonban már feltárul a gyökerekben való ellentét. Isten egyedül Jézus Krisz­tusért fogad kegyelmébe s ezt bizalommal kell el­fogadnunk. Ez a tétel a reformáció szikla-alapja. Minden egyéb tanítás ezen épül fel, vagy a sziklán üt­közik meg. Ahol Krisztus egyedülvaló áldozatának keresztje áll, ott igazán keresztútra ér a keresz­tyénség; itt elágaznak az utak. Luther ebből a nézőpontból vizsgál s bírál meg mindent a pápás egyház gyakorlatában és tanításában: azért veti el a misét, a miseáldozatot (2. té­tel), mivel az „embereknek a cselekedete, amellyel az ember Istent akarja kiengesztelni, kegyelmét kiérdemelni”. S ez ellentétben áll azzal, hogy „egyedül Krisztus Istennek ama Báránya, aki elhordozza a világ bűnét". Arra is rámu­tat Luther, hogy a mise alap­vető tévedéséből, az ember ér­demszerző szándékából, amivel meg akarja toldani Krisztus üdvözítő művét, számos más helytelen tanítás és gyakorlat származik. A tisztítótűzről, a búcsújárásról, a szentek erek­lyéiről, a búcsúról és a szentek segítségül hívásáról való taní­tás, illetőleg az ennek meg­felelő gyakorlat. Mivel Krisztus tökéletesen és egyszersmindenkorra elvé­gezte és befejezte megváltá­sunk művét, ezért az most már minden ember boldog birtoka. Olyan kincs, amit Isten ingyen, szeretetből kínál mindany- nyiunknak. Ezért nem állhat az irgalmas Isten és a békesség után vágyódó ember közé senki és semmi, — még valamely magát egyháznak kellető emberi szervezet sem! Ékről szól Luther a második főrész 4. tételében (a pápaság) s az egész harmadik főrészben is (a bűn, a törvény, a pápis­ták hamis megtérése, az evan­gélium, a keresztség, az oltár! szentség, a gyónás, a papi szolgálat, az egyház és a jócse- lekedetek). Az egyház akkor igazán egyház; a Jézus Krisztus gyülekezete, Isten népe, ha azon fáradozik, hogy Isten ajándékát minél több em­ber számára tegye hozzá­férhetővé. rendez kántori tanfolyamot a Luther Márton Intézet kere­tében. A tanfolyam vezetője Peskó Zoltán orgonaművész. A tízhónapig tartó középfokú tanfolyamon kétféleképpen le­het résztvenni. Vagy heti 2 délután, vagy kéthetenkénti bejárással. A kéthetenkénti bejárásos tanfolyamokon első­sorban olyan vidéki, vagy fő­város közelében lakó résztve­vők jelentkezhetnek, akik ze­nei ismerettel és fejlettebb zongora-tudással rendelkez­nek, a gyakorlást és tanulást odahaza végzik a megadott útmutatás szerint. Év végén tudásuknak megfelelő bizo­nyítványt nyerhetnek. Első oktatási nap október 18-án. Jelentkezés a fentebb említett módon történik. Résztvevők számára benntlakást nem biz­tosít a tanfolyam. Ebédet és vacsorát a Lelkésznevelő In­tézet konyháján lehet elője­gyeztetni. Részvételi díj a heti két alkalommal bejárók részére havi 150.— Ft., a két­hetenként bejárók számára al­kalmakként 30.— Ft. Az ösz- szeg egy félévre előre fizeten­dő. A tanfolyam helye az Egyetemes Egyház székházá­ban (Bp. VIII. Üllői út 24.) lévő kápolna sekrestyéje. És ez akkor történik, ha tisz­tán és világosan hirdeti a reá­bízott evangéliumot, Isten em- berszeretetének jó hírét. MI A SCHMALKALDENI CIKKEK ÜZENETE? Azt vélhetné valaki, hogy a vita, melyet Luther a Schmal­kaldeni Cikkekben égő szen­vedéllyel vív a .pápás egyház­zal — de a rajongókkal is — régmúlt idők emléke csupán, amihez a ma élő nemzedéknek vajmi kevés köze van. Nagy tévedés. A Schmalkaldeni Cikkek tükör és mérték, amiten keresztyénségünket meg kell vizsgálnunk. Akkor, amikor napjainkban né­melyek felelőtlenül és hir­telenkedve beszélnek a ke­resztyénség egyesüléséről, éppen azzal kapcsolatban, hogy a római egyház zsi­natra készül, e kérdéseket, melyeket Luther épp egy készülő zsinat elé szánt, újból fel kell vetnünk. A Schamalkaldeni Cikkek vitakérdéseinek tükrében kell megvizsgálnunk, vajon keskenyebb lett-e a refor­máció egyházait a római egyháztól elválasztó árok — vagy éppen szélesebb. S persze a magunk portája előtt is kell söpörnünk. A Schmalkaldeni Cikkek tételei nagyon alkalmasak arra is, hogy felmérjük: hitünk gyö­kérkérdéseiben hivek marad­tunk-e a reformáció felisme­réseihez. Az evangéliumról elneve­zett egyházunkban nem je­lentkezik-e sokszor az a szellem, amely emberi ér­demmel, kegyeskedéssel akarja megtoldani Krisz­tus művét? Az egyház, vagy annak valamely in­tézménye, szerve nem vá­lik-e néha öncélúvá gon­dolkodásunkban? Nem fe­ledkezünk-e meg arról, hogy az egyház az evan­gélium szolgálatáért van, hogy mindenestül szolgáló egyház. A Schmalkaldeni Cikkek elő­szavában Luther rámutat arra, hogy a készülő zsinatnak „fon­tos egyházi ügyeken kívül a világi rendben is számtalan nagy dolgot kellene orvosolni”. Fel is sorol néhányat közülük, olyan kérdéseket, amik az ő korában az emberek együtt­élésében, a társadalom és a nemzet, sőt a népek életében égető kérdések voltak. S ezzel rámutat arra, hogy az egyháznak úgy kell ta­nításával számot vetnie, hitvallást is úgy kell ten­nie, hogy ezzel Urától reá­bízott szolgálatát mozdítsa elő. Mert az evangélium hirdetése nem zárja ki, sőt magábaöteli az emberiség sorsdöntő kérdéseivel való foglalkozást. Találóan mondotta egyszer va­laki: A római egyház mindig csak annyit fogad el a világ­ból, amennyit belőle saját cél­jaira felhasználhat. A refor­máció egpháza viszont azt nézi: hogyan szolgálhat jobban a világban az evangéliummal. S ezt a szolgálatot a hit fele­lősségében végzi. Groó Gyula A LUTHERÄNIA ÉNEK- ÉS ZENEKAR 1960. november 6-án, vasárnap délután 6 órakor a Deák téri templomban istentisztelet ke­retében zenés áhítatot tart, amelyen Bach-művek kerülnek előadásra. 106. Cantate 3. Motetta (Jézus életemnek) G-moll orgonafantázia és fúga Közreműködnek: Lengyel Ildikó (alt) Mező fi Tibor (basszus) Trajtler Gábo. (orgona) Vezényel: Weltler Jenő Igét hirdet: dr. Kékén András Jelentkezés kántori tanfolyamra Egyedül Istené a dicsőség! Más fundamentumot senki sem vethet azon kívül, amely vettetett, amely a Jézus Krisztus. Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, drágakövet, fát, szénát, pozdorját épít erre a funda­mentumra, kinek-kinek munkája nyilvánvalóvá lesz, mert ama nap meg fogja mutatni, mivel tűzben jelenik meg. Es hogy kinek-kinek munkája milyen, azt a tűz próbálja meg, I. Korinthus 3 : U—13. Az egyház megreformálásában mindig emberek küzdenek mégis egyedül Istené a dicsőség. Jézus Krisztus golgotái áldozata az egyház kizárólagos alapja, mert ezáltal nyerhetünk bűnbocsánatot, új életet, s tartozhatunk bele Isten gyülekezetébe. Isten megőrizte az evangélium forrásának tisztaságát. A középkori egyház tévelygésének sötét korszakában is voltak élő hitű emberek, akik felismerték az egyház tévelygéseit, s vágyakozva keresték az egyház igazi útját. A tűz ott parázs­lóit a hamu alatt, csak alkalomra várt, hogy lángra lobbanjon. Ehhez azonban engedelmes szolgák kellettek. S Isten ezek­ről is gondoskodott. Luther Márton felismerte: érdemszerző jócselekedet, böj­tölés, aszkézis, mind csak önámítás — az igaz ember hitből él! Ezt a nagy felismerést megújult szívvel, felszabadult lelkiis­merettel adta tovább. Isten rendelt segítő társakat és utódo­kat is, akik a megkezdett ügyet tovább vitték. Így terjedt és diadalmaskodott az evangélium igazsága. Nem emberi erőlkö­désből, hanem az Isten kegyelméből. Isten arról is gondoskodott, hogy az emberek befogadják a tiszta evangéliumot. Előkészítette az emberek szívét. Min­denfelé szomjas szívvel olvasták az emberek Luther iratait, Emberek, népek fogadták be az igazságot, s vitték tovább a lángot, mégis egyedül Istené a dicsőség. Ügy maradhatunk igazán a reformáció örökösei, ha enged­jük, hogy Isten megragadjon bennünket az evangélium igaz­ságával és beleépítsen a gyülekezetbe, ahol a világért, az em­berekért végzett odaadó és hűséges szolgálatban ragyogtatjuk fel Isten soha el nem múló, örök dicsőségét. Selmeczi János HÉTRŐL—HÉTRE Összetartoznak! II. Tim. 2:19. A keresztyén hit és életfolytatás között szoros összefüggés van. Bennünket, a reformáció örököseit könnyen fenyegethetne az a veszély — szoktak is vádolni vele —, hogy a keresztyén élet erkölcsi oldalát egyszerűen mellékesnek tartjuk. Nincs igazuk azoknak, akik vádaskodnak. Mi tudjuk, hogy a hit min­den tekintetben a jó cselekvésére indít. Bizonyos, hogy Isten kegyelmét nem érdemeljük ki cselekedeteinkkel, magatartá­sunkkal, vagy életfolytatásunkkal, de az is bizonyos, hogy Krisztus követése, a Benne való hit nem férhet meg a bűnnel csak úgy egyszerűen. Ennek legnyilvánvalóbban meg kell látszania szívünk és nyelvünk egyenességében. A valóságnak megfelelő becsületest őszinte szó és magatartás egyezhetik csak a hittel... ! Igaz, őszinte igehirdetés és egyházi magatartás — ez volt a reformáció fegyvere. S ha hűek akarunk lenni örökségünk­höz, ezt kell nekünk is képviselnünk. Azonban ezen túl is ál­talános érvényességgel, életünk egész területén becsületes, egy­értelmű szívet, beszédet, sőt cselekedetet kíván a hitünk. A hitünk Istenre néző bizonyossága és a hamisságtól men­tes élet összetartoznak! Bánfi Béla N APRÓL-N APR A VASÁRNAP. DÁN. 4:31, 32. MÄT. 24:35. - Mindenki aa örök Ige megváltó munkája által nyerheti el az örök életeti — II. Móz. 24:9—11. II. Thess. 3:6—18. HÉTFŐ. ÉZS. 43:20. JAN. 7:37. — Jézus az élet forrása. Re­formáció népének lenni azt jelenti: élni Jézus Krisztus által« Jel. 14:6—7. Zsolt. 46. KEDD. ZSOLT. 34:7. MAT. 8:3. — Isten megelégíti testün­ket a mindennapi kenyérrel és lelkünket az „Élet kenyerével”« Az egész embervilágért halt meg a kereszten, hogy halála által éljünk. II. Móz. 16:2-7/a, 13—15. Zsolt. 48. SZERDA. EZS. 43:9, 10. JÁN. 17:18. — A keresztyén ember Krisztus követe ebben a világban. Szolgálatában Jézus küldő parancsa elkötelezően döntő. Az örömhírnek örvendező tovább- adója ő. Ján. 15: 1—8. Gál. 1:1—10. CSÜTÖRTÖK. ÉZS. 45:8. H. KOR. 1:21. 22. _ A tegnapi kegyelemből ma már nem lehet élni, de számíthatunk arra, hogy Isten kibeszélhetetlen irgalmasságával ma is kegyelmez. Lelkének erejével naponként újjászül. I. Kor. 10:14—22. Gal« 1:11-24. PENTEK. ZSOLT. 119:172. CSEL. 16:14. — Jézus az ajtó előtt áll és zörget,hogy szívünkben lakozást vévén kiűzzön minden bűnt. Jel. 3:14—22. Gál. 2:1—10. SZOMBAT. ÉZS. 45:12. EF. 1:9—10. — Minden, ami van« Istennek köszönheti létét. Az embert azért teremtette, hogy öt, magasztalja. Isten Jézus által újra céljainak szolgálatába állítja az embert. Jel, 19: 6—10. Gál, 2: 11—16, Jób 14: 1—5. Nagy István .........................................................................................................................Ilii IS TENTISZTELETI REND HÍREK — Szentháromság ünnepe utáni 20. vasárnapon, Biblia­vasárnapon az oltárterítő színe zöld. A vasárnap ol- tári igéje: Mt 19, 3—8; szószé­ki igéje: Csel 21, 8—14. (II. Pét 1, 19-21.) — Bibliavasárnap offertóri­uma kötelező offertorium, a bibliaterjesztés céljait szol­gálja. — Személyi változások a Déli Egyházkerületben. Rimár Jenő gyömrői lelkész állásá­ról lemondott. Az egyház- kerület püspöke a lemondást tudomásul vette. — Szabó István segédlelkészt az egyházkerület püspöke szeptember 1-i hatállyal Pest­erzsébetről Zuglóba, Szita Istvánnét Zuglóból szeptem­ber 1-re Pesterzsébetre he­lyezte segédlelkészi szolgálat végzésére. — Farkas Lajos Orosháza- Rákóczitelep-i lelkész állásáról lemondott. Az egyházkerület püspöke október 15-i hatállyal a kardoskúti gyülekezetbe küldte ki segédlelkészi minő­ségben. — PUTNOK. Az egyház- község október 16-án hálá­val emlékezett meg templo­mának 5 évvel ezelőtt történt belső megújításáról. Ez al­kalommal Pásztor Pál a gyü­lekezet volt lelkésze hirdette az igét. — KUSTÄNSZEG. A barla- hidai egyházközséghez tartozó Kustánszeg kis szórvány­gyülekezete október 9-én ün­nepelte imaháza felszentelésé­nek 11. évfordulóját. A szór­ványhívek ez alkalomra saját erejükből 1000,— Ft-os költ­séggel rendbehozták a bejá­rati lépcsőt. Ugyanekkor az anyagyülekezet templomreno­válásának költségeihez is pél­damutatóan hozzájárultak. — FELSÖPETÉNY. Az egy­házközség új felügyelőjét Andriasik Jánost és másod­felügyelőjét Márkus Istvánt október 16-án ünnepi isten- tisztelet keretében iktatta tisztségükbe Gartai István esperes. — A LELKÉSZ! MUNKA- KÖZÖSSÉGEK ÉLETÉBŐL. A Bács-Kiskun egyházmegye lelkészi munkaközössége ok­tóber 2-én Kiskőrösön tartotta az új munkaév első összejö- vetelét. Űrvacsoraosztás (Her- nády Nándor) után Sikter András esperes beszámolt az esperesi értekezletről, Seben István előadást tartott „I. Mózes 1—3. részeinek teoló­giai és katechetikai feldolgo­zása” címen, Cserháti Sándor reformációi prédikációt olva­sott fel. — A KELET-BÉKÉSI egy­házmegye október 21-én, pén­teken tartotta munkaülését Békéscsabán. Halász János és Pethő István: Izrael és az egyház Róma 9—11. alapján, Fest Miklós: Melanchthon a teológus és humanista című előadását olvasta fel. A bé­ke időszerű kérdéseiről Me- kis Ádám adott tájékoztatót. A lelkészi munkaközösség tagjai ugyancsak október 21- én békegyűlésen vettek részt. A gyűlés témája: „A nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­sei”. Az ülést a Hazafias Népfront megyei bizottsága rpvirl pyf p — BUDAPEST - FERENC­VÁROS. Október 24-30-ig minden este 6 órakor összejö­vetel lesz a gyülekezetben. Rédey Pál a gyülekezet lel­késze tart reformációi előa­dássorozatot: „A reformáció magyar szemmel” címen. — A PESTMFGYEI EGY­HÁZMEGYE Lelkész! Munka- közössége 1960. X. 19-én tar­totta első munkaülését Buda­pesten. Ürvacsorai szolgála­tot Cselovszky Ferenc bényci lelkész végzett. írásmagyará­zattal Tóth Károly pilisi, elő­adással Dóka Zoltán hévíz- györki és Galáth György ir- sai lelkész szolgáltak. Detre László esperes az esperes! értekezletről és időszerű kér­désekről adott tájékoztatót. — BALASSAGYARMAT. Október 16-án gyülekezeti délután keretében Szalatnai Rezső tartott előadást „Az evangélikus Mikszáth” címen. — CSALÁDI HÍREK: Tarján! Gyula tokaji lelkészt és feleségét Isten harmadik fiúgyermekkel ál­dotta meg. Neve: László. — Povázsay Mihály békéscsabai másodl o’, késznek és feleségének október 5-én második gyermekük született. Neve: Erzsébet Éva. — Jeszenszky Tibor ambrőzfalvai lelkésznek és feleségének, Bócz Klárának október 19-én ötödik gyermekük született. Neve: Péter János. Budapesten, I960, október 30-an Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de U (úrv.) Káldy Zoltán, du. 6 Közös reformáció ünnepély: Káldy Zoltán. Fasor de, fél 10 ifj. Blázy Lajos, de. 11 Koren Emil. Dózsa Gy. út de. fél 10 Sülé Ká­roly. Üllői út 24. de. fél 10 Kardos József, de. 11 Grünvalszky Károly. Karácsony Sándor u. de. 10 Grün­valszky Károly. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. háromnegyed 10 Kardos József. Thaiy Kálmán u. de. 10 Drenyov- szky János, de. 11 Rédey Pál, du. 6 Drenyovszky János. Kőbánya de. 10 Veöreös Imre. Utász u. de. 9 Takács József. Vajda Péter u. de. fél 12 Veöreös Imre. Zugló de. 11 Boros Károly, este 7 Boros Ká­roly. Rákosfalva de. 8 Szabó Ist­ván. Gyarmat u. de. fél 10 Boros Károly. Fóti út de. 11 (úrv.) Gádor András. Váci út 139. de. 8 Gádor András. Üjpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár-Ujte- lep de. fél 9. Rákospalota-MAV- teiep de. fél 9. Rákospalota-Nagy­templom de. 10. Rákospalota-Kta- templom du. 3. Pestújhely de. 10 Kürtösy Kálmán, Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Rákosszentmi­hály de. fél 11 Karner Ágoston. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rá­koshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9 Schreiner Vilmos, de. 11 Várady Lajos, este 7 Schreiner Vilmos. Torockó tér de. fél 9 Várady Lajos. Óbuda de. 9 Fülöp Dezső, de. 10 (úrv.) Vá­mos József, du. 5 Fülöp Dezső. XII. Tarcsay V. u. de. 9 Ruttkay Elemér, de. 11 Ruttkay Elemér, du. 6 Szeretetvendégség: zenés áhi­tat. Pesthidegkút de. fél 11 Zol- tai Gyula. Kelenföld de. 8 Kendeh György, de. 11 Kendeh György, du. 6 (úrv.) dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9 (úrv.) dr. Re­zessy Zoltán. Albertfalva reggel 7 dr. Benes Miklós. Kelenvölgy de. 9 dr. Benes Miklós. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Nagytétény du. 3 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél M. Csepel de. 11, du. 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents