Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1960-07-24 / 30. szám

MOZAIKOK az A Magyarok Világszövetsége vendégeként hazánkban tartózkodik Gross László szolgálaton kívüli baptista lelkész, az amerikai haladó mozgalom jeles képviselője, Gross László július 13-án, a Magyar Újságírók Szövet­ségében sajtóértekezletet tartott. Ott elhangzott szavai­val mutatjuk be őt. * Egyesült S^Lilamoízről szes protestáns egyházak he­lyeslik az atomerő békés fel- használását és elítélik háborús célokra alkalmazását. Van egy testület, amely az összes pro­testáns egyházakat, sőt a bi­zánci egyházakat is magában foglalja — ez a testület jog­gal beszél az egész nem ka­tolikus amerikai keresztyén- ség nevében —. elítéli az atomfegyver-kísérleteket, az atomfegyver fejlesztését és az atomerőnek békés termelés szolgálatába állítását követeli. Politikai kérdésekben kü­lönbséget kell tenni az ame- riki kormányzat, az adminiszt­ráció és a nép között. A ket­tőt óriási szakadék választja el egymástól. Az amerikai poli­tika nehezen és csak csigalé­pésekkel változhat. Ennek gyö­kere az amerikai választási rendszer. Választások után mindig megmarad az előző irányzatból egyharmad. Ez to­vább viszi a régi irányvona­lat. Az amerikai nép azonban háborúellenes. Tudja, hogy a háborút nem az nyeri meg, aki az első bombát ledobja, hanem az, aki az utolsót. Ak­kor aztán leltárt csinálhat a győző” arról, hogy mit hódí­tott: hullákat, romokat. *• — Spelmann bíboros szere­pe: — Spelmann bíborost nem kell bemutatni. Mindszentyvel együtt a középkorból itt felej­tett ember. De sajnos, tény: ő képviseli a Vatikánt Spel­mann szívesen látná egy kor­látolt háború kitörését, ő is tudja azonban, hogy ehhez nem sok reményt fűzhet. Spelmann különösen hangos volt McCarty idejében. Ka­cérkodik a pápai székkel. A Vatikán legautentikusabb szószólója, és ebben van a veszély. Utóbbi időben elcsendesedése közeledő vihar. Nem a harcot adta fel, ha­nem készül új harcra. Ennek kilátásai abban vannak, hogy Kennedy elnöksége esetében Kennedy teljesen az ő befo­lyása alá kerül. Kennedy ugyanis vakbuzgó katolikus. 43 éves tehetséges ember, de főpapi befolyása alatt olyan baklövéseket követhet el, ami­lyenek protestáns elnöknél ki­zártak. i — Milyen a mai amerikai magyarság politikai rétegező- dése? Legitizmus. — Komoly legitimista moz­galomról Amerikában a ma­gyarok közt nem lehet beszél­ni. A kivándorlók zöme a magyar királyság idejében tó­dult Amerikába, nem a leg­jobb tapasztalatokkal. A ka­tolikus papság mégcsak kacér­kodik a gondolattal, de a nép nem. Köztudomású, hogy Spelmann is szeretne erős ka­tolikus közép-európai hatal­mat. (Ausztria—Magyarország —Csehszlovákia—Jugoszlávia). Ez komolytalan vágyálom. Az amerikai magyarok poli­tikai nézetei párhuzamosak ál­talában az amerikai nép poli­tikai megoszlásával. Vannak demokratáik, republikánusok és párt nélküli haladók. A ma­gyaroknak kis része haladó. Ezzel szemben van egy nagy papi és a Magyarországról ki­szököttek vezetése alatti tábor. Az arány 85—90 százalék a 10 százalékhoz. Sajnos, a vál­tozás nem a haladás irányá­ban várható. A Magyarország­ról kiszököttek betolakodnak mindenhova és igyekeznek ke­zükbe kaparintani a vezetést. Sokszor kiutasítják őket, sok­szor eredményeket érnek el. Bátorítani kellene magyar- országi látogatásra az ame­rikai magyarokat, hog,t szemé­lyes tapasztalatokat szerezze­nek a valóságos magyar hely­zetről — A nyugati mítosz: — Sok szó esik a fantasz­tikus amerikai anyagi lehető­ségekről. Az amerikai nagy kereseteknek több mint 60 százaléka nem a keresőé. 25— 27 százaléka jövedelmi adó, amit a kereső egyszerűen kéz­hez sem kap. Ehhez járul a lakbér, fűtés, világítás, ami a kereset további 20—22 száza­léka Ami Magyarországon in­gyenes: orvos, kórház, normá­lis viszonyok között is — ha nincs rendkívüli megbetege­dés — újabb 7—8 százalék. Ahol gyermek van, az iskola újra jelentős összeget emészt. Leányom, Magyarországon kö­zépiskolának megfelelő isko­lába jár, iskoláztatása havonta fizetésem 30 százalékába ke­rül. A keresőnek a fennma­radó 30—40 százalékból kell élnie, ruházkodnia, egyéb igé­nyeit kielégítenie. Mivel ez le­hetetlen, adósságot adósságra halmoz. Elsején mindent szét­fizet részletekre és máris új adósságokat kell csinálnia. A kapitalista rendszer erre biz­tat. Ha a külföldre küldött több billió fegyverkezési se­gély Amerikában maradna, ez segíthetne a helyzeten. Erről azonban az amerikai admi­nisztráció, a bankárok és fegy­vergyáros tőkések miatt szó sem lehet. Gross László és a sajtókon­ferencia résztvevői között az általános tájékoztató után hosszabb — a kölcsönös tájé­kozódást elősegítő = eszme­csere folyt. Ötszáz éves a baseli egyetem teológiai fakultása Francia protestánsok állásfoglalása a nacionalizmus és az algériai háború kérdésében „Többek között újságíró va­gyok, — mondotta —, 25 éve az amerikai Magyar Szó és jogelődjének a rovatírója. Jó ideig pap voltam, majd Alma Materem instruktora, s ugyan­akkor papi funkciókat is vé­geztem az amerikai baptista egyházban, mely a legnagyobb protestáns felekezet Ameriká­ban. A spanyol polgárháború idején egy magyar kultúrkör vezetősége meghívott, hogy a spanyol helyzetet egyházi szempontból ismertessem. A meghívást, némi vonakodás után elfogadtam, s ez volt a haladó mozgalmakkal való 25 éves mátkaságom első lépése. Ettől kezdve eljártam a mun­kások közé, hogy megnyerjem őket bibliai tanításunknak. Ök nyertek meg engem. Korábbi hitemből azonban egy jottá­nyit sem adtam fel mindmáig. Isten szerény szolgája vagyok és maradok. Ez azonban nem akadály, hogy magamévá te­gyem a szocialista-kommunis­ta célkitűzések legtöbbjét. így tudok a haladó mozgalmakkal együttműködni. Meggyőződé­sem: egy pap itt is ugyanígy, teljes harmóniában munkál­kodhat hite alapján a rend­szer célkitűzései támogatásá­ban. Csakhamar konfliktusom tá­madt feletteseimmel. Először csak jóindulatúlag figyelmez­tettek, majd felszólítottak: vá­lasszak a munkásotthonok pó­diuma és templom pulpitusa között. Azt válaszoltam, hogy Mesterünk, Jézus Krisztus is gyakrabban ment egyszerű emberek közé a tengerpartra, az utcasarkokra, mint a zsi­nagógába. Választottam: visz- szavonultam. Polgári pályára léptem. Hiszen Amerikában nincs olyan haladó újság, amely el tudna tartani egy külső munkatársat. Egy 250 millió dolláros kereskedelmi vállalatának költségvetési osz­tályvezetője vagyok Gross László ezután feltett kérdésekre válaszolt. » Hogyan lehetne elérni, hogy az amerikai magyar köz­vélemény a magyarországi egyházi helyzetről, vallási életről reális képet nyerjen? __ Az amerikai magyar saj­té és a szószék egy résp szánt-szándékkal ködösíti 'A merikában a magyar egyházi helyzetet Elkeseredéssel és gyűlölködve tekint Magyar- országra, a rendszer sikerei­re, mert ezek a sikerek hiú álmaikat oszlatják egyre in­kább széjjel, hogy visszaállít­hatják a régi világot. Harminc évvel ezelőtt — akkor mentem Amerikába — olyan reakciós sajtóval és szószékkel talál­koztam ott, mint amilyen volt a sajtó és a szószék Magyar- országon is* Ma azonban az ottani sajtó még népellenesebb az akkorinál. Magyarországon annak idején megjelent egy tájékoztató egyházi kiadvány (A magyar protestantizmus öt éve). A kiadvány foglalkozott a magyar protestáns egyházak felszabadulás utáni ötéves tör­ténetével, megszólaltatta a bűnbánat hangját és bűnbá­natra hívott. Amerikában mindezt propagandának minő­sítették, szerzőit árulóknak, magyarságuk és hitük megta­gadójának. Azóta jártak Ma­gyarországon amerikai protes­táns lelkészek és hívek, de mikor otthon, Amerikában el­mondják, amit Magyarorszá­gon láttak, nem hisznek ne­kik, kigolyózzák azokat, akik barátságosan tekintenek Ma­gyarország felé. Az ilyenek ott „fekete bárány”-ok. Az itteni egyházak és egy­házi vezetők feladata, hogy hozzájáruljanak az amerikai, mesterségesen előidézett sö­tétség eloszlatásához. Ünnepé­lyes, hivatalos deklarációban írják meg a valóságot, jut­tassák el az amerikai papság­nak. Ha ezt a deklarációt az ottani papság ismertetné (ami a fenyegetettség miatt kétsé­ges) az ottani néppel és a deklarációt, annak mondani­valóit támogatnák azok, akik már jártak Magyarországon és látták a valóságot, akkor ta­lán elhinnék, hogy az ameri­kai propagandisták hazudnak. A feladat tehát nem ameri­kai, hanem magyar egyházi feladat. Haladó sajtónk Ame­rikában mindent megtesz ugyan, de előfizetőink száma limitál s hangunk nem jut el könnyen azokhoz, akik ellen­séges. érzületű, vagy Magyar- országról szökött papok befo­lyása alatt állanak. Evanstonban a világkonfe­rencia eseménye kitűnő alka­lom lett volna, hogy az ame­rikai magyar papok meghív­ják szolgálatra a Magyaror­szágról a világgyűlésre érke­zett egyházi férfiakat. Nem merték őket meghívni, féltek, hogy kiderül az igazság. — Milyen jellegű „kigolyó­zások” lehetnek? — Saját példám: két esz­tendeig állástalanság és nyo­morúság. Állást kerestem. Az első kérdés mindig; ki voltál, mi voltál? Meg kellett mon­danom az igazat: politikai né­zeteltérés miatt nem szolgál­hatok. Állást „business-embe- rek” nyújthatnak. Ezek reak­ciósak. Megbélyegeztek, hogy pap létemre, haladó mozga­lomba keveredtem. Nem lehe­tek kívánatos hát az ő szá­mukra sem. Végre nagy ne­hezen elhelyezkedhettem, de elölről kellett kezdenem min­dent. A pap arra született, hogy beszéljen, hangoztassa elveit. Ezért előtte minden ajtó be­zárul. Egy lehetőség marad: elmegy oda, ahol beszélhet: munkásgyűlésre, vagy ír ha­ladó lapba, de az nem fizet, mert nincs miből. Nagy vál­lalatok ugyanis ezeknek a la­poknak nem adnak hirdetést. Csak előfizetőkből és adomá­nyokból tartják fenn magukat. Az amerikai Magyar Szó elő­fizetési díja a lap szükségle­teinek 50 százalékát sem fe­dezi. Az adományok azonban megduplázzák, megötszörözik az előfizetést. Sajnos, kiörege­dett már a haladó munkás, nincs utánpótlás. Honnan is lenne? Talán a Magyarország­ról oda kiszökött 26 ezer ma­gyarból? Titokban többen szimpátiával néznek felénk, haladó emberek felé, de nem vállalnak kockázatot. — A most folyó amerikai el­nökjelölések s majd a válasz­tás; az általános amerikai bél­és külpolitikai helyzet kér­dése: >— Amerikában két párt van. Nehéz köztük különbséget ten­ni. Mivél a haladóknak pártja nincs, a haladók kénytelenek a demokrata párt győzelmét várni. A demokrata párt sem haladó párt, de találhatók benne haladó emberek. Persze ott vannak soraiban a reak­ciósok is. E pillanatban Ken- nedynek van nagy előnye Johnsonnal szemben. (Azóta köztudomású, hogy a demok­ratapárt élnökjelöltje: Kenne­dy.) A jelölés még nem vá­lasztás. Ha Kennedy esélyei csökkennek, előtérbe kerülhet Stevenson, s akkor Kennedy a lehetséges alelnök. Kennedy katolikus. Ha nem lehet el­nök, a katolikus szavazótábor ezt úgy tekintheti, hogy kato- likussága miatt nem lehet s megtörténhet, hogy átmennek a republikánusokhoz, Nixonra szavaznak, akit pedig nem kí­vánnak. Stevenson óriási változáso­kat jelentene Amerika bel- és külpolitikájában. Mély gondol­kodású ember, aki többre be­csüli az igazságot, mint az elnöki széket. Elve: józan ész. Sajnos, nem elég népszerű. Ha a demokrata párt nem Stevensonnal győz, ő lesz a külügyminiszter. Ez is jelen­tős változásokat jelent, mert Stevenson reálpolitikus és mint ilyen, a koegzisztenciáért fog dolgozni. Ma ennek a hivata­los Amerikában több az el­lensége, mint a barátja. — Hogyan tekintenek az amerikai egyházak az atom­fegyver-kérdésre? — Nem ismerek olyan teoló­gusokat, akik az atomfegyvert Bibliával akarná igazolni. Olyan azonban sok van, aki azt mondja: ezzel a kérdés­sel ne foglalkozzunk, ez nem a mi dolgunk. És itt már ki­látszik a lóláb. A protestáns emberek többsége és az ösz­Ezekben a napokban a ba­seli egyetemmel együtt tekint vissza az egyetem teológiai fa­kultása is 500 éves történeti múltjára. 1460. április 4-én nyitotta meg az elöreformá- tori híres egyetem kapuit az „oszthatatlan Szentháromság” nevében, mikor is kórus a Veni Sancte Spiritus-t, a Te Deum laudamus-t énekelte. Ekkor nevezte ki a püspök, mint az egyetem kancellárja, az egyetem első rektorát, Ge­org Andlau-t. Az első rektor teológus volt. Amikor a reformáció diada­lával az egyetemet 1532-ben új alapokra helyezték, újra hittudós került élére: Oeko- lampadius, aki abban jelölte meg az egyetem feladatának lényegét, hogy Isten igéjének őrzője és hasznos ismeretek terjesztője legyen. Az egyetem arculatát tehát évszázadokon át jelentős mértékben megha­tározta a teológia. Mi a jelentősége a teológiai fakultásnak a város, az egyház és főleg a protestantizmus szá­mára? Bizonyos, hogy a teoló­gia nem azonos magával az egyházzal,' még kevésbé Isten igéjével, hanem csupán minde­nütt a maga korlátái közé re­kesztett — hcfl felszínes, hol mélyenszántő, hol derűsen me­rész, hol keserűen komor em­beri próbálkozás, hogy a ke­resztyén közösségben Isten hozzánk szóló beszédét kibe­tűzze, megértse, és az isteni nagyszerű köntösének csücs­két megragadja. Mégis mun­kája nem áldásnélküli, segí­tette és segíti az egyházat, hogy a reábízott kincset min­dig újra és újra feltárja és annak örvendezzék. Ezen a fakultáson mindig fáradoztak azért, amit doktrí­nának, tannak nevezünk, Arra törekedtek, hogy az igaz taní­tást megértve, ne egyhelyben topogjanak csupán, hanem szakadatlanul előre jussanak. A késői középkori fakultá­son a via antiqua és a via moderna (régi és modern út) ellentétéből jutunk el a leg­szigorúbb egzegézisre (írásma­gyarázat), a bibliai könyvek megértésére törekvő reformá­cióig. Teológiai irányzatok válthatták egymást az évszá­zadok folyamán, a baseli teo­lógiai fakultás a változások közepette mindig kiváló tudó­sokat vallhatott magáénak. Ilyenek voltak: a reformátor Johannes Oekolampadius, az ortodox Amandus Polanus, a felvilágosult Samuel Weren- fels, a 19. században Wilhelm Martin, Kari Rudolf Hagen- bach, Franz Overbeck, Bern­hard Duhm, Paul Wernle, napjainkban pedig többek kö­zött Barth Károly. Valameny- nyien számtalan tannak kidol­gozói és továbbadói. A tanítás azonban sohasem öncél, ha­nem a prédikációra irányul, az evangéliumnak az emberek közötti hirdetésére. A sokezer diák, köztük számtalan ma­gyar teológus is, aki Bőseiben tanult, így vihetett valamit haza gyülekezetébe, szószéké­re, falujába, városába. így já­rult hozzá a baseli teológiai fakultás gyülekezetek építé­séhez és szolgálatához. A franciaországi református egyház nemzeti zsinata Tou- louse-ban két jelentős határo­zatot hozott. Az egyik a na­cionalizmus kérdésében, a másik az algériai kérdésben fogalmazza meg a zsinat ál­láspontját. 1. Keresztyénség és nacio­nalizmus: Ez a határozat kimondja, hogy a nemzeteket, mint adottságot, mint Isten kegyel­mére utalást kell érteni. A keresztyén ember szereti sa­ját népét. Ez a szeretet hála­adás kifejezése azért, hogy egy nemzet közösségéhez tar­tozhat. Egy nép sem dicse­kedhet azonban — kivéve Iz­raelt — Isten különös kivá­lasztásával. A nacionalizmust és a patriotizmust azonban el kell választani egymástól. A nacionalizmus büszkévé, a szomszédok iránt szeretetlen­né tehet — és ez az emberi természet bűnösségéből kö­vetkezik. A nacionalizmus ép­pen ezért nagy veszélyt rejt­het magában a keresztyén ember számára, azt a veszélyt, hogy a nemzetből bálványt csináljon. Erőszakos formájá­ban (faji gyűlölet, antiszemi­tizmus) a nacionalizmus szem­be kerül az evangélium szel­lemével. Az ezekkel a veszé­lyekkel szembeni éberség kü­lönösen sürgető feladat nap­jainkban, a keresztyének szá­mára Franciaországban csak­Az oberammergaui passió­játékok háromszáz éves ha­gyományra tekintenek vissza. Az 1632. évi pestis-járvány dühöngésekor tettek fogadal­mat, hogy tízévenként meg­rendezik a Jézus szenvedés­történetét bemutató játékokat. Sajnos, ezek az egész vilá­gon híressé vált passió-játé­kok idők folyamán idegenfor­galmi attrakciókká korcsosul- tak. Fő szemponttá lett: a profit mindenekelőtt. És ha a szereplők többsége nem is akar személyes hasznot húzni és komoly hitből vesz részt a játékokban, mégis csak fenn­áll, amint a „Stuttgarter Zei­tung” mondja, „a mammon és a misztérium” feszültsége. Sajnos, a döntés nem mindig a misztérium javára történik. A játék önmagában persze csodaszép. A rendezők azon­ban minél kifizetőbbé akarják tenni üzleti szempontból is. Megkezdődik a hajsza a minél nagyobb számú közönségért és a minél kedvezőbb pénzügyi lehetőségekért. Abban a késői­kapitalista világban, melyben a „keresztyén Nyugat” jelszó alatt legfontosabb a deviza, a vallásit is feltartóztathatatla­nul az „üzlet” örvényébe so­dorják. Es ez áll Oberammer- gaura is. A másik veszedelem, ami az oberammergaui passió-játéko­kat fenyegeti, az a félreismer­hetetlen törekvés, hogy zsidó- ellenes érzéseket szítsanak a szemlélőkben. Primitív és egyértelmű módon a zsidó né­peit a maga egyetemlegességé­ben tüntetik fel, mint akik Jézus megfeszítéséért felelő­sek. A játékoknál Daisenberg lelkész évszázados szövegét használják. A szöveg szerzője annak idején nem gondolha­tott erre a kísértésre. Ha a kritikusok az oberammergaui passió-játékoknál ma „a vallá­sos antiszemitizmus” veszélyét látják, ezt annál jogosabban tehetik, mert ezt a szöveget már a harmincas évek elején is kérdésesnek tartották. Ak­kor az oberammergaui gyüle­kezet felkérte Leo Weisman­Zamárdi (Aradi utca) a hó 2. vasárnapján de. 11-kor, a hi L vasárnapján du. fél 5- kor. B.-szárszón az Evang. üdülőben minden vasárnap de. 10-kor, a református templomban a hó 2. vasárnapján este 8-kor, a hó 4. vasárnapján de. 10- kor. B.-szemesen (protestáns fatemp­lom) a hó 2., 4. és 5. vasárnapján de. fél 9-kor. B.-lellén (református templom) a hó 1. vasárnapján este 7-kor, a hó 3. vasárnapján de. 9-kor. B.-bogláron (református templom) a hó 1. vasárnap du. fél 6- kor, a hó 3. vasárnapján de. fél 11- kor. Fonyódon (protestáns templom a hó 1. vasárnapján de. fél 10- kor, a hi l vasárnapján du. 2-fcor. úgy, mint a keresztyének szá­mára a francia Unió azon or­szágaiban, melyek elnyerik függetlenségüket. Az egyháznak meg kell sza­badulnia a nacionalizmus kí­sértésétől, mely sérti a népek közötti szolidaritást. 2. Az algériai kérdés: „Az egyháznak nincs arra megbízatása, hogy tagjainak politikai véleményét megha­tározza, de az sincs megen­gedve számára, hogy hívei bé­kességét úgy akarja megőriz­ni, hogy egyszerűen elhárítja magától azokat a politikai kér­déseket, melyek feszültséget okoznak" — mondja a határo­zat. Népünk vállaira jelenleg az algériai dráma nehezedik. Ki­kezdi az erkölcsöket, megin­gatja az állam tekintélyét, fe­nyegeti az ország egységét. Ennélfogva a zsinat arra kéri a gyülekezetek tagjait, gon­dolják jól át, mit jelent az egyház és az ország számára az algériai konfliktus. Azért tegyék ezt, hogy a lehetséges megoldások között megtalál­hassák azt, ami összhangban áll Isten igéjének követelmé­nyével. A zsinat felhívja a nemzeti tanácsot, tegye vizs­gálat tárgyává a franciaorszá­gi református egyháznak eze­ket a kérdéseit és mozgósítsa a jó cél érdekében azokat a hívőket, akik magukat a jó céloknak szentelik. telt, a katolikus költőt, írjon új szöveget. A nemsokára ha­talomra került nácizmus azon­ban a régi szöveget hagyta ér­vényben, éppen a benne rejlő antiszemita lehetőségek miatt. Weismantel költő egyre gya- núsabbá lett a nácik szemé­ben. 1934-ben a „jubileumi játékok” alatt minden maradt hát a régiben és maga Hitler megelégedését fejezte ki a já­tékok felett. Ma azt gondolhatná az em­ber, hogy mindez nagyon is elégséges ok lehet arra, hogy most már ne a régi szöveget használják. Másképp áll azon­ban a dolog. A játék maradt* ahogy volt. Az első világhá­ború utáni nácisodás számára kínos volt, hogy a játék fő­szereplői közül csupán Júdás — és éppen Júdás nem volt a nemzeti szocialista párt tagja. Ez nemcsak humoros, de mé­lyebb jelentősége is van. Jú- dást a játékban feketének* sőt egyenesen ördöginek áb­rázolják, ugyanakkor Krisztus többnyire szőke követőit valar mi „germán-sajátosság” jel­lemzi. A „Frankfurter Allgemei­ne" megszólaltatta a Nyugat- Németországban egyre több zaklatásnak és rágalmazásnak kitett Leo Weismantel pro­fesszort, aki több mint fél új­sághasábon nyilatkozott. Weis­mantel, aki valóban jól tájé­kozott, saját tapasztalatain túl, történetileg és teológiailag is jól megalapozva, úgy ítéli meg a dolgot, hogy „igy a já­ték kényszerítőén politikai botránnyá és az antiszemitiz-* mus fegyverévé lesz”, aminek Hitler is tekintette. EVANGÉLIKUSOK ÜJ-KALEDÖNIÄBAN A dél-kaledóniai evangé­likus egyhaaj mely a párizsi misszióból született, elnyerte teljes önállóságát. Ezzel az egvház vezetése is új-kaledó- niai kézbe került Űj-Kaledó- nia összlakossága 70 ezer, eb­ből 15 ezren tartoznak az evangélikus egyházhoz. B.-renyvesen (protestáns templom- telek) a hó 1. vasárnapján de. 11-kor* a hó 3. vasárnapján du. 4-kor* Siótokon (Fő u. 111.) de. 11-kor* Balatonvilágoson (Alsóújtelep 31.* Drenyovszky-villa) július és augusztusban vasárnap 5 órakor (reformátusokkal együtt). Balatonkenesén (református temp­lomban) július és augusztus 2. és 4. va­sárnap du. 2 órakor. Balatonakarattyán; (Köztársaság útja 2. sz. Kondó Kiss viUa) jú­lius és augusztus hó 3. vasár* napján délelőtt 9 órakor. Balatonalmádiban az evangélikus templomban minden vasárnap du. 4 órakor. Balatonfűzfón a református temp* lomban a hó 2. és 4. vasárnap­ján du, 6 órakor. Az oberammergaui passió-játékokhoz Istentiszteletek a Balaton partján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents