Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1959-06-07 / 23. szám

Beiktatták dr. Fekete Zoltán egyházkerüieti felügyelőt „Azon az úton van egyházunk, amelyre maga Isten állította’’ Részletek a Déli Evangélikus Egyházkerület közgyűlésén elhangzott püspöki jelentésből Több, mint két és fél évi ziláltság és vajúdás után a békesség, kiegyensúlyozottság és reménység nyugodt légköré­ben ült össze a Déli Egyházkerület rendes közgyűlése május 29-én. A budavári Bécsikapu téri templomban az Északi Egy­házkerület május 27-i közi­gyűlésén féríiak gyülekezetének lehetne nevezni a közgyűlés közösségét, mert a sokak kö­zött túlnyomó többségben voltak. Nógrád és Vas, Sop­ron és Szabolcs s a többi északi egyházmegye kiküldöt­tei, de még sokan mások vet­tek részt az ünnepségen. A közgyűlés este Várady Lajos budavári lelkész, espe­res igehirdetésével kezdődött, majd D. dr. Vető Lajos püspök és dr. Krepuska Ist­ván egyházmegyei felügyelő elnöklete mellett jelentés hangzott el dr. Fekete Zoltán veszprémi egyházmegyei fel­ügyelőnek kerületi felügyelő­vé való példás egyöntetűségű megválasztásáról. Az eskütétel és úrvacsoraosztás szertartásá­nál Vető Lajos püspök, Ha­lász Béla és Várady Lajos esperesek végezték a szolgá­latot. A kerület püspöke Ján, 15, 13—15. versei alapján hir­detett igét. — Nem a tanítványok ke­restek maguknak Mestert és Megváltót — hangzott a taní­tás —, hanem Krisztus hívta el, választotta őket tanítvá­nyaivá, barátai, munkatársai­vá... Dr. Fekete Zoltán, a hallott igék alapján szabad neked, mint egyházunkban tisztségviselőnek, hinned, sőt hinned kell, hogy emberek és gyülekezetek választásán túl egyházunk isteni Fejének kö­ze van magas tisztségbejutá­sodhoz. Az Egyház Ura ma is, és minden időben kirendel férfiakat az Ö egyházának munkásaivá. De kérem egy­házkerületünk egészét, világi és lelkészi vezetőit, hogy ben­nük is legyen erős a hit, neve­zetesen, hogy vezetői mögött ott áll a mi Urunk bölcsessé­gével, erejével és szeretetével. Az egyházkerületi felügyelő jó gyümölcsöt akkor terem, ha szeretetben, örömmel és többi munkatársaival békes­ségben szolgálja a szeretet, az öröm és a béke ügyét egész népünk és az egész emberiség felé” — mondotta Vető Lajos püspök. A felügyelő székfoglaló beszédét nagy figyelemmel hallgatta a közgyűlés. — Evangélikus egyházunk­ban — mondotta többek kö­zött — ősi szokás szerint ikervezetőségek működnek. A világi vezetők tehermentesítik a lelkészvezetőket a gyüleke­zet vagy magasabb egységek Június 8-án 70 esztendős fesz H romád ka József prágai teológiai dékán, egyházunk és hazánk nagy barátja. Ez a világhírű teológus ismételten járt nálunk, előadást tartott Akadémiánkon és különösen 1956 őszén és 1957 első felé­ben féltő ragaszkodással meg­írt tanulmányaiban és a nem­zetközi konferenciákon tartott beszédeiben mély teológiai megalapozottsággal és nagy emberi bátorsággal segítette egyházunkat az egészséges ki­bontakozás útján. A Magyar­országi egyházak ökumenikus Tanácsa rendkívüli ülésen emlékezik meg Hromádka Jó­zsef születésnapjáról, . anyagi ügyeinek és jogi dol­gainak intézésében. Ma a vi­lági vezetőknek kétségtelenül rendezniük kell a gyülekezet anyagi ügyeit, ügyelniök kell a törvényességre. Ezeknél fon­tosabb azonban egy másik feladat. Munkájuk nagyobb részét az ország gazdasági, politikai és állami életében töltik el és csak kisebb rész jut az egyházi munkára. Ezért jobban látják megválto­zott, szocializmust építő rend­szerünkben a hívek mai lelki szükségleteit, de jobban lát­ják azt is, hogy az ország épí­tése mit követel az egyháztól. Fontos feladatuk az atomkor­szakban a népek békés együtt­élésének szolgálata is. Meg­győződésem szerint, ha ilyen testvéri segítséget fogok nyúj­tani az én lelkészi vezetőtár­samnak, akkor hasznos mun­kát tudok végezni abban a tisztségben, amelyre Isten a mai napon állított. Az új felügyelő végül me­leg szavakkal köszöntötte Vető Lajos püspököt a kerület ne­vében 10 éves püspöki jubi­leuma alkalmával. Az Egyházegyetem és az Északi Egyház- kerület nevében Vető Lajos püspök nyitotta meg a köszöntések sorát, majd Káldy Zoltán püspök a Déli Kerület nevében emelkedett szólásra. — A felügyelő benne van az élet sodrában, jó, ha így fordul pásztori szolgálattal különösen a lelkészek felé. Kívánok belső örömöt Isten­től. Kívánok bátorságot, hogy merjen egy lépéssel lelkészek, presbiterek és gyülekezetek előtt járni. Béketűrést kívá­nok. amely a mai körülmé­nyek között ajándék. Káldy Zoltán püspök is kö­szöntötte jubiláló püspöktar- sát és az ünneplő kerületet. Felszólalt dr. Czeglédy Ist­ván dékán, a Református Egy­ház és a Magyarországi Öku­menikus Tanács egyházai, Halász Béla esperes a veszp­rémi egyházmegye és Koren Emil esperes a fasori gyüle­kezet nevében, amelyekre a kerületi felügyelő meleg han­gon válaszolt. Táviratot és köszöntő levelet írtak dr. Bartha Tibor és Darányi La­jos ref. püspökök, Hecker Ádám metodista szuperiniteni- dens s többen mások. Szünet után folytatta a köz­gyűlés munkáját. Meghallgat­ta a szokásos jelentéseket, betöltötte a megüresedett tisztségeket. Világi kerületi főjegyzőnek megválasztotta egyhangúlag dr. Szelényi Gu&táv budavári felügyelőt. V. L. Isten áldja meg gazdagon Hromádka József eddigi mun­kásságát és imádkozunk azért, hogy sokáig tartsa meg őt számunkra is. Fuchs professzor díszdoktor A Prágai Coménius Teoló­giai Fakultás díszdoktorává választotta dr. Fuchs Emil lip­csei teológiai tanárt, aki egész életében azon fáradozik, hogy az új világban új hangon és a mai ember számára is ért­hetően mondja el az evangé- liom örök igazságait. (hetetlen fejlődésével nagyon megváltozott a világ körülöt­tünk és ennek a változásnak megvannak az összefüggései az egyházzal és annak szolgá­latával kapcsolatban is“ — kezdte Káldy Zoltán püspöki jelentésében. Miás ma a világ, mint volt az első keresztyének idejében, vagy a reformáció századában és más az ember is, a tech­nikai civilizáció századában és gondolkodásában, mint volt Pál apostol idejében, vagy Luther korában —, még ak­kor is más, ha elbagatellizál­juk a dolgot és azt bizonygat­juk, hogy Pál és Luther ko­rában élő ember is bűnös em­ber volt, meg a mai ember is csak az. Az egyháznak az új világban, új utakon kell jár­nia, el nem szakadva mindat­tól, ami a múltban értékes és jó volt, mégis megkeresve az új időkben az új formákat, új módszereket és a mai embert eltaláló mondanivalót.” Az egyház útjáról „Abban a hitben élünk és dolgozunk, hogy azon az úton van egyházunk, amelyre maga Isten állí­totta reá. Ennek az útnak lényege az, hogy valóban egyház akarunk lenni a szocializmusban. Olyan egyház, amely vállalja a maga sajátos módján és a maga sajátos eszközeivel azo­kat a munkákat is, amelyek a körülötte épülő új világban várnak reá. Az egyháznak a szocializmusban való útja nem agy kitaposott út és az egyes lépéseket nem lehet az egy­háztörténetből vett példák alapján megtenni, hanem azt újra és újra meg kell gondol­ni. Viszont hisszük, hogy ez az út Istennél készen van és nekünk Isten ezit az utat újra és újra meg fogja mutatni. Az egyháznak a szocializmusban való útját mi nem szeretnénk magabiztosan járni. Bűnös em­berek vagyunk és így sze­meink látása sokszor megbo­ntó lyosodik és Isten akaratá- nalk felismerése nem" mindig tiszta előttünk, mégis az egyes lépések közben vállaljuk a té­vedések kockázatát is abban a bizonyosságban, hogy végered­ményben jó irányban hala­dunk és abban a reménység­ben, hogy Isten bűnbocsátó Isten.“ Az egyház és állam viszonya Az egyház és állam viszo­nya is nagy feszültségek után rendeződött és most a kölcsö­nös bizalom és egymás állás­pontjának tiszteletben tartása jellemzi kapcsolatunkat. Olyan evangélikus híve­ket akarunk nevelni, akik szeretik nemcsak mennyei hazájukat, hanem földi hazájukat is és akik ebből folyólag. szívvel-lélekkel segítik a szocializmus vi­lágának felépítését. Viszont államunk minden se­gítséget megad ahhoz, hogy egyházunk a maga sajátos ‘szolgálatát elvégezhesse* I A püspök ezután megemlé­kezett a Béke-Világtanács I fennállásának 10 éves jubi­leumáról. „Ä Béke-Világtanács mun­káját támogató erők között ott van a mi magyarországi evan­gélikus egyházunk is és a jö­vőben is mindent meg aka­runk tenni ennek a munká­nak támogatására“ —• fejez­te ki egyházunk állásfoglalását Káldy Zoltán püspök. A prá­gai Keresztyén Békekonferen­cia szolgálatáról szólva, annak a reménységnek adott kifeje­zést, hogy a legutolsó prágai konferenciáról Genfbe küldött táviratot is Isten fel tudja használni arra. hogy a ta­nácskozó külügyminiszterek eredményes munkát végezze­nek a népek békés együttélé­se, a háború erőinek megfé­kezése érdekében. Az egyház szolgálata Az igehirdetésekkel kapcso­latban tett fel néhány mérle­gelő kérdést: „Vajon elvezet­tek-e az igehirdetések abba a Jézus Krisztusba való hitre, aki megfeszíttetett és feltáma­dott, aki ül az Istennek jobb­ján és aki eljön ítélni élőket és holtakat és aki az emberi élet egészére nézve lett Meg­váltó és aki az emberi életnek nemcsak belső világával, ha­nem a külső körülményeivel is törődik és aki nem hajlan­dó illletéktelenséget elfogadni a világ egyetlen problémájá­val kapcsolatban sem.“ „Arra kérem a lelkésze­ket, tegyenek meg min­dent, hogy teológiailag jobban tisztázott, a ma emberéhez jobban leszálló, az emberiség mai kérdé­seit bátrabban tárgyaló, az egész Jézus Krisztust adó igehirdetéseket mondja­nak.“ Megemlékezett a püspöki jélentés a gyülekezeteiknek ar­ról a komoly és nagy anyagi áldozatkészségéről, amellyel a templomok és paróchiák reno­válásával, az igehirdetések és szentségek kiszolgáltatásának folyamatosságát biztosították. Erre a célra kereken hatmillió forintot, fordítottak a gyüle­kezetek az elmúlt 2 és fél év alatt. Ebből minössze másfél millió forint volt a külső se­gítség. A többit a gyülekeze­tek adták. Az egyházkerület diakóniai munkájáról szólt ezután a püspök, majd értékelte a Teológiai Akadémia jó szol­gálatát. Az egyházkerület Szer­vezeti kérdéseivel foglalkozva, a gyülekezetek presbitériumai­A Strauss bonni hadügy­miniszter által dr. Niemöller egyházkerületi * elnök ellen megindított eljárást megszün­tették. Az eljárás megszünte­tésének okát az ügyészség nem közölte. Tudvalévőén Strauss had­ra fordította a szót. Sok pres­bitériumban még mindig hó­dít a politikai reakció, sőt egyes presbiterek éppen a presbitériumokban, egyházi köntösben élik ki politikai reakciósságukat. Ez nemcsak azért rossz, mert a hitben élő emberek a politikai reakció megfcötözöttségétől is kell hogy megszabaduljanak, hanem azért is, mert egyes presbité­riumoknak vállalniok kell a politikai reakciónak az állam részéről való megítéléséből fakadó következményeket is. Ezen túlmenőleg több presbi­tériumban és gyülekezeti köz­gyűlésen érezhető egy olyan gyülekezeti szűklátókörűség, amelyet a mi helyzetünkben feltétlenül fel kell számol­nunk. Több presbitérium és gyülekezet nem tud az egy­ház egész mai szolgálatával összefüggésben gondolkodni és „mindenben á gyülekezet dönt” jelszavával igyekszik az egyház számára fontos és hasz­nos döntéseket helyileg (kont­rák arírozni. Ha az egyes gyü­lekezetek magukat bizonyos kérdésekben olyan szuverén hatalomnak gondolják, mint ahogy néhány esetben ez előt­tünk volt, akkor aiz egéaz egy­ház számára lesznek teherré és nem végzik el szolgálatukat. Szórvány-lelkészeink egyikét sem tudjuk jobb helyre jut­tatni, ha egyes gyülekezetek azt gondolják, hogy a leükész- választás kizárólag és megfel­lebbezhetetlen módon a vá­lasztó gyülekezet ügye. A zsinat előkészítésének szükségszerűségét hangsúlyoz­ta, majd a Központi Alapról szólva, megemlítve az egyete­mes egyházi iroda átszervezé­sét, egyházunknak más egy­házi testületekkel való kap­csolataira tért át a püspök. Örömét fejezte ki, hogy egyházurk kapcsolatai a Lu­theránus Világszövetséggel normalizálódtak és hogy egy­házunk mind több és több külföldi egyházzal kerül test­véri kapcsolatba. Ezt célozza kínai utazása is. Jó együttmű­ködés van az ökumenikus Tanács keretében a hazai re­formátus egyházzal és a töb­bi protestáns egyházzal is. Szeretettel köszöntötte a re­formátus egyház új tisztség- viselőit. Köszön etnyilvánítás A püspöki jelentés végén Káldy Zoltán Istennek hálát adva, egyházkerületünk mun­kájáért szeretettel köszöntöt­te D. dr. Vető Lajost, az északi egyházkerület püspö­két, akivel testvéri jó viszony­ban végzi munkáját. Köszöne­tét mondott Horváth János­nak, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének, Miklós Imre elnökhelyettesnek és Grnák Károly főelőadónak segítségükért és megértésükért. ügyminiszter — kasseli beszé­dének egyik kitétele miatt emeltetett vádat Niemöller el­len. A beszédben Niemöller éles szavakkl bélyegezte meg a német katonáknak atomhábo­rúra való felkészítését. KfelfZTUS KEGYELME IÍTENÍZE&ETETEB A LELEK KDZO'KE'úE MINDNYÁJATOKKAL AMEN I!.K0fclf A MEGHÍVÁS, FELELŐSSÉGE Isten meghívott vendégei vagyunk. így látja a keresz­tyén ember az egész emberi életet. G hívott életre s az G megterített asztaláról, a gaz­dag természetből élünk na­ponként. Ez az asztal bőséges gazdagságú s amennyiben a Gazdától függ, jut elegendő minden embernek és minden népnek. ö hívott meg a kegyelem világába s keresztségünk óta benne élünk az egyházban, az Isten népében. Igéjével éfc szentségével jól tart minket vendéglátó Gazdánk. ö hívott meg az örökélet asztalához is, hogy ott, egész népével együtt örvendezhes­sünk, vendégeiként. Isten meghívott vendégei vagyunk s ez a meghívás fe­lelősséggel jár, erről szól Szentháromság ünnepe utáni 2. vasárnap minden igéje. Er­ről beszél a bibliaolvasó út­mutatóban kijelölt heti ige is: „Jöjjetek én hozzám mind­nyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve és én nyugodalmat adok nektek.“ Isten újra és újra hívogat magához, meghívásával kap­csolatban néhány gondolatot gondoljunk együtt végig ezen a vasárnapon: Isten hív: örömre. A Vele való közösség mindig öröm, azért használ bibliánk ilyen képeket: lakoma, lakodalom* menyegző. Az ember gyakran éppen örömét, vagy örömeit félti Istentől. Pedig az Üjtes- tamentum és a tapasztalat is azt mondja: hogy Vele együtt lenni öröm. Ennek az egyiitt- létnek örül az Isten és örül az ember is. Isten hív: mindenkit. Ebbe a „mindenkibe" beletartozik a másik ember, aki mellettem áll vagy ül a templomban, én is és az is, aki nincsen a templomos gyülekezetben. Ml keresztyének úgy látjuk, hogy a Teremtő akarata szerint itt a földön minden az emberé, de az ember az Istené. Isten hív: az ember pedig gyakran mentegetőzik. Külön­böző kifogásokkal él az anya­gi élet, a foglalkozási kör s a családi élet ügyes-bajos dol­gaira hivatkozva. Kifogásai­nak mélyén egy szó, egy in­dulat rejlik: Nem. Nemet- mondás az Isten hívására. Ki­fogásai lehetnek többfélék, szí­nesebbek, okosabbak, moder­nebbek, mint a példázatbeli embereké, mélyükön azonban ugyanaz a nemet mondó in­dulat rejlik. Isten hív: de haragudni is tud. Igéjében Isten többször is figyelmeztet, hogy egyszer megszűnik a hívás és lejár a kegyelem Ideje. Türelme el­fogyhat. Mostani vasárnapunk f'gyel- meztet, hogy nem szabad vísz- szaélni és játszani Isten jósá­gával. Vegyük halálosan ko­molyul Isten hívó szavát! Haíenscher Károly Dr. Hromádka József 70 esztendős Beszüntették az eljárást Niemöller ellen

Next

/
Thumbnails
Contents