Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1959-05-31 / 22. szám
A világkeresztyénség eseményei Akadémiánk professzorai Erfurtban és Lengyelországban Hiszek a Szentiélekben EGY KERESZTYÉN ANYASZENTEGYHÁZAT Elutaztak Erfurtba május 16-án este dr. Pálfy Miklós, az Evangélikus Teológiai Akadémia *dékánja és dr. Ottlyk Ernő, az Akadémia professzora. Búcsúztatásukra megjelentek többek között dr. Nagy Gyula prodékán és Gádor András, az Evangélikus Élet felelős szerkesztője. Dr. Pálfy Miklós a következőkei; rt)or)dta elutazásuk előtt: A Német Demokratikus Köztársaság Del kés zi Szövetsége háromnapos konferenciát tart május 19—21. napjain Erfurtban, a szövetség tagjai, teológiai professzorok, lelkészek és gyülekezeti munkások részére. 1945 óta ez az első ilyen jellegű konferencia a Népiét Demokratikus Köztársaságban. Az a célja, hogy a német evangélikus lelkészeket egységbe tömörítse azoknak a kérdéseknek a meglátására, megértésére és megoldására, amelyek elsősorban abból adódnak, hogy a í’eformáció országában is velünk együtt kell tusakodniok a teológia professzorainak és a lelkészeknek evangélikus egyházunk jelent és jljitőt jelentő útjának a megkeresésében és munkálásában. A konferencia első napján előadást tartok „A keresztyén ember a születő szocialista társadalomban“ címen. Előadásomat magyarul is elkészítem és lelkésztestvéreim rendelkezésére bocsátom a Lelkipásztor vagy a Ttheológiai Szemle hasábjain. Ottlyk Ernő ppo- íesszortársam hosszabb hozzászólásában a magyar protestáns egyháztörténet tanulságaival gyakorlatilag érzékelteti majd előadásom elvi megállapításait, A konferencia első napja ilyenformán' „magyar pap" lesz és nagyon remélem, hogy részvételünkkel segíteni tudunk német evangélikus testvéreinknek rendkívül szövevényes problémáik megoldásában és a helyes evangélikus teológiai és egyházi magatartás kialakításában. Kérdésünkre elmondotta még, hogy mindig örömest és nagy reménységgel utazik Németországba, mert egyre jobban és egészségesebben ala* kulnak németországi kapcsolataink. Sok jó barátunk van a Német Demokratikus Köztársaságban: teológiai professzorok, lelkészek és általában olyan emberek, akik ma felelősen intézik az evangélikus egyház ügyeit, Találkozunk a Prágai Keresztyén Békekonferencia 2. ülésén részt vett német küldöttség tagjaival. Megbeszéljük velük az augusztus 9-i Hirosima bűnbánati és könyörgő istentiszteleti nap előkészítésének módozatait. Minden bizonnyal találkozunk és megbeszélést folytathatunk Moritz Mitzenheim thüringiai püspökkel, akj Otto Grotewohl keletnémet miniszterelnökihoz intézett, levelében bátran, hívő keresztyén emberhez méltóan, kifejtette: a Német Demokratikus Köztársaság evangélikusai pozitív eredményeket várnak Genfiül, mert a német nép békében akar élni szomszédaival és így gkarja megtalálni szolgálatának 8 a népek nagy családjában. Külön is jelentőséget ennek a konferenciának, hogy a genfi külügyminiszteri értekezlet idején ülésezik. Mindig jó, ha az evangélikus keresz- tyénség hallatja hangját és van mondanivalója az emberiség nagy kérdéseinek a megoldása szempontjából. E tekintetben jó reménységgel megyek erre a konferenciára. Május 22-én a lengyelországi Cieszynbe utazunk, ahol az ottani evangélikus gyülekezet templomának 250 éves jubileumát ünnepli. Ez az első alkalom 1945 óta, hogy hivatalosan magyar evangélikus egyházi küldöttség utazik Lengyelországba. Ott csatlakozik hozzánk Gádor András lelkésztestvérem, az Evangélikus Elet felelős szerkesztője. 1945 előtt elhanyagoltuk kapcsolatainkat a lengyelországi evangélikus- sággal, amelynek a tagjai olyan mérhetetlenül sokat szenvedtek a német fasizmus alatt. Hitlerék majdnem minder) evangélikus lelkészt gyűjtőtáborba hurcoltak. Cieszyn lelkésze, Gerwin, a sachsen- hauseni tábor foglya volt, akit személyesen ismerek Tabarz- ból «és ismerem szenvedéseinek állomásait. A lengyel ka- tolikusság nagy tengerében ma is eleven egyházi életei élő lengyel evangélikussá g megismerése bizonyára rendkívül tanulságos lesz számunkra s jelenlétünk is erősíteni fogja lengyel evangélikus % testvéreinket az 1945 után elkezdett egyházi úton. Elbúcsúzunk professzoraink- imádkozunk, hogy gazdagon munkájukat Erfurtban és Lengyel- országban. toi es azért helyét lösten áldja meg ad Pünkösdi ünnep Legénden Eldugott falucska a nógrádi hegyek között Legend. Kanyargós, emelkedőkkel és lejtőkkel bővelkedő út vezet hozzá,- Köröskörül erdős hegyek szegélyezik. Most éppen tavaszi díszében virul a t határ, üdezöld színben pompáznak szántóföldek, erdők és rétek, dó palócok laknak itt, akik szorgalmasan művelik a termékeny völgyet és a lapkás hegyoldalakat. A legéndi evangélikus gyülekezet kicsiny, alig 440 lélekből áll, de régóta önálló gyülekezet, mégpedig élő gyülekezet. A reformáció igazságai hamar eljutnak erre a vidékre és szívesen magukévá teszik a régóta itt élő magyarok és a szlovák telepesek. Az evangélikus egyházi szervezkedés nyomai már a XVI. század legvégén megtalálhatók. A legéndi gyülekezet először a galgagutai egyházközség filiá- ja- volt, de már 168J-ben anyaegyházzá alakult. Első temploma fatemplom volt. Mostani temploma 1807-ben épült, tornyot pedig 1812-ben emeltek hozzá. Ma a toronyban három Harang kondul és a templomban 1935-ben közadakozásból építtétett orgona szolgálja Isten dicsőségét a gyülekezet rpegkapóan erőteljes, jó és szép éneklésével együtt. Anyakönyveket 1718 óta vezetnek. A templom műemlék. Ez a kis gyülekezet két évvel ezelőtt, a templom építésének 100 éves fordulójára, önkéntes adományokból a templom belsejét hozatta rendbe, most pedig 30 000 forintos költséggel, amiből csak 5000 Ft volt a külső támogatás, kívülről renováltatta templomát. Az előbb belül, most pedig kívül is megújított templomban az első hálaadó istentisztelet tartására főpásztorát kérte a gyülekezet. D. dr. Vető Lajos püspök — a gyülekezet kívánsága szerint — május 17-én, Pünkösd vasárnapján végezte a szolgálatot. A Csákó Gyula püspöki titkár és Csengődy László egy- házkerüieti lelkész kíséretében érkező püspököt tömeg várta a megújított templom előtt. Harangok zúgása közben vonult be a templomba az ünneplő gyülekezet és azt zsúfolásig megtöltötte. Régi szokás Legénden, hogy Pünkösd ünnepére május-fákkal díszítik a templomát. Szép képet nyúj- tott a pántlikás ágakkal díszített templomban népviseletbe öltözött leánypk és fiatal asz-1 szonyok mellett a komoly ün- neplő férfiak és idősebb asz- szonyok sokasága. Az oltári szolgálatot — nógrádi liturgia szerint — Babka Tivadar gyülekezeti lelkész végezte. Az igét D. dr. Vető Lajos püspök Ján. ev. 14:23— 31. alapján hirdette. Hangsúlyozta, hogy az evangélikus templom az isteni kinyilatkoztatásért van. Jézus a Szentlelke,t ígéri azoknak, akik Ot szeretik és parancsolatait megtartják. Jézust szeretni annyit jelent, mint az ő parancsolatait, főleg a felebarát) szeretet új parancsolatát teljesíteni. Jézus azt kívánta, hogy őt embertársainkban, betegekben, nyomorultakban, elesettekben, bűnösökben és vámszedőkben szeressük. Semmi esetre sem jelenti Jézus szeretető azt, hogy például a több-kevesebb művészettel megfestett képét csókolgassuk, hanem az igazi emberszeretet Jézus szeretete. Ezeknek ígéri a Szentleiket, saját jelenlétét és a Mennyei Atya velük lakozását, tehát a teljes Szentháromság kinyilatkoztatását. Az ilyenek részesülnek a Szentlélek és a meg- dicsőült Krisztus főajándékában, a békességben. Jézus békessége, melyet övéire hagy. nem e világ szerint való békesség, mert az már Isten eljövendő országának a békessége, melyet azok hordoznak szívükben, akik az igaz emberszeretet érdekében megfeszítették magukban az önző vágyakat Ebből a belső, jézu- si békességből szolgálja a keresztyén ember az emberek és az emberiség külső, evilági békességét. Az Istentisztelet után tartott díszközgyűlésen Babka Tivadar gyülekezeti lelkész a templomrenoválás elindulását és munkálatait ismertette, A pénzbeli áldozathozatalon kíI vül a gyülekezet tagjai készséggel vállaltak és végeztek minden munkát, amit saját maguk el tudtak végezni. A gyülekezetét D. dr. Vető Lajos püspök köszöntötte a közgyűlésen. A díszközgyűlést három leány és egy ifjú alkalmi szavalata tette változatosabbá és építőbbé, A délutáni istentiszteleten, bár zivatar volt, amikor gyülekeztek. szintén megtöltötték a templomot a hívek. Az igét Csákó Gyula püspöki titkár hirdette Csel. 2:1. alapján. Nemcsak említést érdemel, de egyenesen példaként állhat az a tény, hegy a legéndi gyülekezet megragadta az alkalmat arra, hogy a békemunkáról hallgasson tanítást. Félkérte a püspököt, hogy a Békevilágtanács munkájának tízéves jubileuma alkalmából ismertesse a világban jglgnleg folyó békemunkát. Es D, dr. Vető Lajos püspök, aki szíve szerint kezdettől fogva meggyőződéssel és tevékenyen veszi ki részét éhből az emberiség életéért, békességéért és boldogulásáért folyó munkából, a délutáni istentisztelet után a templomban örömmel tartott előadást. Megismertette a hívekkel a háború és béke nagy kérdését. Erőteljesen vázolta a háború borzalmait, pusztításait és vérontását. Megdöbbentően tárta elő az | atomfegyvereknek az egész i emberiséget kiirtással fenyegető veszedelmét, de az atom- robbantási kísérleteknek az emberi életre gyakorolt, ber- zrimasan káros hatásait is. Ismertette a Békevilágtanácsnak a háború elhárításáért és a béke megőrzéséért tíz év óta folytatott következetes erőfeszítéseit és felhívta a hívek figyelmét arra a felelősségre, amely a hivő keresztyén emberekre hárul a háború kirobbanásának és ezzel a világ pusztulásának megakadályozásában. A békéért folyó harr nemcsak egyesek feladata, hanem minden embernek az érdeke és kötelessége. A templomokat sem azért hozzuk rendbe, hogy újabb háború romhalmazzá tegye azokat. Legéndről hazajövet a püspök meglátogatta a felsőpetényi lelkész-csaiádot és megtekintette a felsőpetényi szintén műemlék-templomot, melynek renoválására most készül a gyülekezet. Csákó Gyula Az egyháznak felekezetekre szakadozott, megoszlott állapotában is vannak olyan belső összetartó erői, melyek minden keresztyén embert a legkülönbözőbb felekezeti különbségek ellenére is egységbe kapcsolnak össze. Ilyenek az ún. egyetemes hitvallások is, melyek egyetemlegesen, minder) keresztyén hivő hitbeli meggyőződését fejezik .ki. Nem keresztyén ember az, aki nem vallja az Apostoli Hitvallással (kezdő szaváról: Hiszekegy...): Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában ... Hiszek Jézus Krisztusban • • • Hiszek a Szentiélekben egy keresztyén anyaszent- egyházat... Csakis együtt! Amikor a történelmi pünkösdön a Szentlélek kiáradt, az apostoli igehirdetés eszközével a megfeszített és feltámadott Krisztusra mutatott: lásjd,- így szeret téged az .Isten. És az igében munkálkodó ereje háromezer embert indított bűnbánatra, bűnvallásra és arra, hogy büszke magatartásából odahajtsa fejét a szent keresztségre, és vallja: hiszek, így jött létre a. hivök közössége, így született az egyház. Nincsen egyház Szentlélek nélkül és nem beszélhetünk Szentlélekről úgy, hogy vele együtt egyházról is ne beszélnénk: hiszek a Szentlélek- ben egy keresztyén anyaszent- egyházat. Keresztyén egyház nem jön létre és nem lehet másként, csak úgy, hogy a Szentlélek az evangéliummal embereket megszólít é$ Krisztushoz hív. „Hiszem, hogy saját értelmemmel, vagy erőmmel nem tudnék Jézus Krisztusban, az én Uramban bim ni, sem őhozzá eljutni, hanem a Szentlélek hivott engem az evangélium által,... amiképpen a földön az égés? keresztyénséget hívja, gyűjti, megvilágosítja, megszenteli és Jézus Krisztusnál megtartja az egy igaz hitben.’’ (Kis Káté: harmadik hitágazat magyarázatából.) Az egyház azoknak az összetartozása, akik a Szentlélek által Jézus Krisztushoz tartoznak. Nem más, mint éppen a Jézus Krisztushoz tartozásuk az egymással való öszetartozá- suknak is alapja, tartalma és lényege. Önhittség kizárva! A? egyház a Krisztusban hivő emberek közössége. Hitközösség. Senki és semmi mással nem helyettesíthető Krisztus és a? ő tanítása, áldozata, cselekvése az egyházban. Jó erre ügyelni különösen azokban a gyülekezetekben, ahol Krisztus személyét elhomályosítja a Jelkész személye (igehirdetőkkel kapcsolatos' személyi kultusz), ahol Krisz- tusz cselekedeteit elhomályosítja a presbiterek, hivek fontoskodása, Krisztus alázatos áldozatát az egyházért áldozatot hozók (anyagiak, idő) önhittsége: „az éri áldozatom r)é)kül nem lenne ez a2 'egyház!” A Szentlélek nem a gyülekezeti tagokra mutat: nézzétek, nekik köszönhető az egyház, hanem egyedül Krisztusra. Az egyházért egyedül Krisztus áldozott. Életét adta azért, hogy legyen a világban olyan emberi közösség, mely megismerte — és csakis általa ismerte meg — Isten bűnbocsátó atyai szeretetét. Ebben a közösségben nincs szükség már semmiféle áldozatra, csak egyre: a megismert szeretet által indított hálaáldozatra: szolgálatra. És mert hiszek a Szentiélekben, hiszem, hogy van ilyen közösség, hiszek egy keresztyén anyaszentegyházat. Nem az egyházban hiszek, hanem a Szentlélekben! És mert hiszek a Szentlélekben, hiszem, hogy az evangélium által állandóan megszólítja és összegyűjti az embereket, hogy meghallják és másoknak is továbbmonják Istennek azt a jóakaratát, amit Krisztusban tett közhírré az ember és a világ megmentésére. Nem az egyházban hiszek, hanem a Szentlélekben, és ezért hiszem, hogy a Szentlélek áz egyházban felindíthatja az embereket arra, hogy még anyagi eszközeik és idejük hitből fakadó önkéntes oda- ajánlásával is szolgálják a világban az evangélium, Isten szeretete örömhírének útját. Az egyház a gyülekezetben valóságos. Az első pünkösdön megalakult egyház háromezer ember valóságos gyülekezete volt. Nagyon is látható valóság. Háromezer embert nem lehet láthatatlanná tenni! Az egyház ma is a látható, létező gyülekezetben ölt testet. Ecclesia (az egyház latin neve) egybegyülekezést, gyülekezetei jelent. Krisztus ösz- szehívja azokat, akiket a Szentlélek az evangéliummal felszólít. (Első tanítványai is hívására csatlakoztak hozzá és alkottak tanítványi közösséget.) El kell utasítani azt az egyházfogalmat, mely az egyházat elszellemiesíti, mikor olyan láthatatlan közösségnek mondja, mely a keresztyéneket bensőségesen, szellemi módon, „csak” hitben, tehát láthatatlanul egyesíti. Ez az „egyházfogalom” végső fokon is egyházellenes- ségre (számos szekta), „enyhébb” formájában az egyházban kisebb képződményekre („egyház” az egyházban, zárt közösség), mindenesetre a saját gyülekezet lekicsinylésére, lebecsülésére vezet. Hívei az egyházban, egy meghatározott gyülekezetben jutottak hitre és aztán lenézik azt a gyülekezetei, melyben az evangéliumot nekik is hirdették. „Missziói lelkületűek”* misz- sziójuk célja azonban nem az, hogy az evangéliummal másokat is az egyházba vezessenek, hanem az, hogy akiknél kezd meglátszani az evangélium termése, azokat kihívják magukhoz az egyházból, a gyülekezetből. „De a mi gyülekezetünkben olyan sok baj van!” Az egyház azoknak a gyülekezete, akiket a Szentlélek az evangélium által Krisztushoz hívott és ezzel egymással is közösségbe hozott. Látható, valóságos gyülekezet. Emberek alkotják. Ezzel azt is mondom: bűnösök alkotják.. Bizony bűneiket is’’magukkal viszik a gyülekezetbe. Ha nem lennének bűnösök, nem is kellene nekik Krisztus. Nem lenne szükségük naponkénti bűnbánatra és bűnbocsánatra és Krisztusra, aki által van a bűnök bocsánata. Másrészt pedig, akárho- va zarándokolnak is el a gyülekezetükből, újra csak a bűnösök gyülekezetében fogják találni magukat, ahol talán más bűnökön botránkoznak meg, mint a maguk gyülekezetében, —• vagy ahol meg- megbotránkoznak majd az ő bűneiken. Ugyan mondhatnánk-e: Hiszek a Jézus Krisztusban, ha Krisztus nem vállalta volna földi munkája teréül a bűnös ember világát és nem vállalta volna az em- berrélételt, mert az ember bűnös. Hiszek a Jézus Krisztusban, ez azt is jelenti, hiszem, hogy emberré lett. Hiszek a Szentlélekben, ez azt is jelenti, hiszem hogy a Szentlélek nem átall bűnös emberek gyülekezetében evangélium és szentségek által munkálkodni, nem átallja munkaterületéül a bűnösök gyülekezetét vállalni. Gádor András Áhítat pirkadatkor Lábadnál, ó Jézus, nyugszik bizodalmám, szemem téged keres, égi irgalom: hadd táruljak feléd, mint a tó virága; áldj^ieg e reggelen, s fogadd el dalom. Mint a tó virága, ó, hadd tündököljek, ó, hadd illatozzam néked, istenem, hadd ragyogja széjjel nap-csókolta arcom: fény-orcádnál nagyobb kincsem nincs nekem. Nap-csókolta arcom hányszor elborult már, illatát is hányszor űzték rossz ködök, most is gőzölögnek bűneim gomolyban — verd szét vak homályom, Fénybeöltözött! Bűnein» gomolyban —- s friss hajnali szélként Lelked fújja messze árnyaim hadát! örök hajnalon» vagy s lábadnál, ó Jézus, leborul rabszolgád: megadja magát. Lábadnál, ó Jézus, nyugszik bizodalmám, szemein téged keres, égi irgalom: hadd táruljak feléd, mini a tó virága — áldj meg e reggelen, s fogadd el dalom! Ismeretlen dél-indiai szertó után: Bodrog Miklós Az Egyetemes Ének- és Liturgiaügyi Bizottság ülése Május 29-án mindkét püspök részvételével ülést tartott az Egyetemes Ének- és Liturgiaügyi Bizottság. Az ülés kegyelettel emlékezett meg 72 éves korában elhunyt tagjáról. ZALÄNFY ALADÁR ny. főiskolai professzorról, a Deák téri gyülekezet főorgonásáról. Foglalkozott a Békéscsabai Énekeskönyv és az ún. „Nyíregyházi toldalék’’ kiadásának kérdésével, valamint a Prőhle Károly teológiai professzor által kidolgozott új ágenda- tervezettel. A Bizottság maga részéről hozzájárul « békéscsabai gyülekezet által benyújtott tervezethez. s annak kiadásához- Ez a 20 évvaf ezelőtt megjelent helyi énekeskönyv már két éve nem kapható. Az új kiadás jelentősége az, hogy újabb lépést tesz az egységes evangélikus gyülekezeti éneklés irányában. 369 éneket fog tartalmazni. Ebből 75 a Dunántúli Énekeskönyvből átvett énekek száma. A régi békéscsabai anyagból kimaradnak a Kevéssé használt énekek. A Dunántúli Énekeskönyv Új Részét az imádságokká) együtt teljes egészében felveszik az új kiadásba. Minden ének megtartja régi számát, hogy a kézben levő régi kiadású énekeskönyvek is használhatók maradjanak. Felvethető; miért nem vezetik be az országosan legelterjedtebb új kiadású Keresztyén Énekeskönyvet a békéscsabaiak? Azért, mert ez fennakadást idézne elő a gyülekezeti éneklésben. A békéscsabai énekeskönyv sok éneke csak ott ta- lálhatp meg. Ezeket nagyrészt a TranoszciuszbóD vették át és fordították magyarra. A gyülekezet ismeri és kedveli őket. Ilyen- élő énekkincset mindig nehezebb lecserélni, mint az énekeskönyveket. A tízezer példányban kézenforgó csabai énekeskönyv teljes kicserélése sem volna nehézség nélkül megvalósítható. Nagyobb vitát váltott ki az ún. „Nyíregyházi Toldalék” új kiadásának kérdése. Ez a toldalék-füzet úgy keletkezett, hogy 1913-ban a magyar nyelvű istentiszteletek számára 100 éneket jelentettek meg Nyíregyházán. Az énekek nagy része Tranoszciusz-főrdítás. 1924-ben Geduly . Henrik ■ és Paulik János a magyar istentiszteleteken a Dunántúli Énekeskönyv használatát vezették be, de 601-es kezdőszámmal, toldalékképpen, még 58 éneket csatoltak füzetben az énekeskönyvhöz. Ez a toldalék elfogyott és most új kiadását kérik. A toldalék énekanyaga, sajnos, mind szövegi, mind dallami szempontból nem a legértékesebb. Az új kiadáshoz, amely 40, éneket tartalmazna — megértést tanúsítva azok jránt, akik ezeket az énekeket kedvelik —, mégis hozzájárult a bizottság. Az agenda a lelkészi szolgálattal kapcsolatos teendők kézikönyve. Legutóbb 1932- (Folytatás a 3. oldalon)
