Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1959-04-19 / 16. szám

Gyülekezeti hírek Roppant szegény és szánal­mas állapot az örörntelenség. Öröm nélkül nyűggé lesz a feladat, amely ráník bízatott. Örömtelenségünk megdermesz­ti kőrülöttü nlk a családot is, a munkatársakat is. Általában mindenkit, akivel dolgunk akad. — Szerte lehetne ágaz- tatni az örörntelenség okát. Mégis két döntőt elegendő most megemlítenem. Valami van az örömtelenek életében, aminek nem kellene ott lenni. Valami nincs, amivel minden másképpen lehetne. Az öröm- telen emberek tele vannak sé­relemmel. Az ilyen ember bál­ványt csinál igaz, vagy kép­zelt megröviditettségből.' Fáj neki, ’ha másak nem térdelnek melléje közös bálványimádás­ra. A valóságban pedig arról van szó legtöbbször, hogy észre sem vették, meg sem bánták bűneiket. Tovább cipelték és nem kaptak, mert nem is óhaj­tottak bocsánatot. De ugyan­akkor hiányzik életükből a nagy felfedezés is: Jézus Krisztust „Isten halálra adta a mi bűneinkért és feltámasz­totta a megszülésünkért.“ Bármikor elmúlhat tehát a ré­gi és kezdődhet az új. Káröröm Az örörntelenség szülte a káröröm járványos és romboló körömét” is. A káröröm olyan lelkületre vall, amely mindig kész nemcsak arra, hogy ör­vendjen a más baján, hanem atnra is, hogy szándékosan ’bajt okozzon. A káröröm tehát sor hasem a boldogság megnyilat­kozása, hanem csak égy tünete a meg nem bocsátott bűnnek. Keserű szívek keserítő öröme a káröröm. Az örörntelenség mindig Brömpótlékban keres vigaszt. Ezek felvillannak, mint a tűzi­játék, azután eltűnnek a sem­miben. Általában pedig igen sókba kerülnek. Nyomukban igazi öröm mégsem támad, pe­dig azt keresték. Sokkal in­kább az következik ilyenkor, ■mi tovább sodor a kielégítet- lenség útján. Vidámság Van azonban az örömnek egy sajátos formája is, ame­lyik ugyan nem keresztyén öröm önmagában, mégis nagy ajándéka Istennek. Ez a vi­dámság, a jó kedély. Ez sok esetben pusztán velünk szüle­tett sajátosságunk. A jó ke­délyű ember kevesebb gyötre­lemmel végzi dolgát. Több ajtó. nyílik meg előtte. Többet el­tűr. többet megbocsát. Neki is többet bocsátanak meg és szí­vesen vannak vele együtt az emberek. Űj helyzetekben is könnyebben feltalálja” magát. — A humorra is gondolhatunk ebben az összefüggésben. Ne­mes formája szintén könnyeb­bé és vidámabbá teheti az éle­tet. Belefér abba a bölcsesség, a művészi készség, tapintat, fi­nomság, az együttérzés, sőt, még az alázat is. De a jókedv, a jó kedély sem elég minden­re. Nem is jut belőle minden­kinek.- Az élet váratlan válto­zásai is végzetes sebet üthet­nek rajta. Teherbíró képessé­ge korlátozott. Ha egyszer na­gyon nehéz terepre téved, megtorpan, mint a gyenge mo­tor. Tartós öröm A keresztyén ember ismer tartós örömöt is. Ennek a forrása is tartós. A keresz­tyén emberre rátalált Isten a Jézus Krisztusban. Fontossá lett Istennek, neki pedig fon­tossá lett Isten. A toiler, ami megbénította, eltűnt.A bűnöket felemlegető vádlevél odakerült a keresztfára. Ez a szabadság Isten felé, tágas úttá szélesül az emberek felé. Akik Krisz­tusban megértették az irgal­mas Istent, megértik az embe­reket is. Tegnapjuk rendben van. Ma békességük van Isten­nel és emberekkel. Holnapju­kat pedig biztosan és bátran tudják" Isten kezében. Olyan tartós örömforrás ez, mint amilyen tartós maga a kegye­lem. Joguk és okuk van arra, hogy mindenkor örüljenek az Orbán. Ez semmiképpen sem színpadi öröm, amely vidám jelenetekben csattan mosolyt- derítővé. Többre futja a for­rásból. Hiszen a feltámadott Krisztust mint urukat és test­vérüket tudhatják maguk mel­lett mindenkor, mindenben. Két lábbal, két kézzel, egész szívvel és egész életen át re­ménységgel haladhatunk az élet sodrában. Ez tartós öröm. Más övez Péter majdani sorsára céloz így Jézus: „Más övez fel té­ged és oda visz, ahova nem akarod.” E képszerű kifejezés érthetőbb, ha ismerjük, ho­gyan ruházkodtak akkoriban Palesztinában. Általában egyszerűen. Tes­tüket vászon, vagy gyapjú al­sóruha (tunika) fedte, de csu­pán ebben nem lehetett meg­jelenni az utcán, mert ez mez­telenségnek számított. (Ézs. 20,2). A felsőruha kezdetben ujjatlan volt és térdig ért, ké­sőbb 'azonban bokáig s több­nyire ujjakkal is ellátták. Ezen kívül legfeljebb ágyékkötőt viseltek és — övét. Ez utóbbi nélkülözhetetlen volt, hiszen nélküle nem lehetett jól mo­zogni. Aki útra, munkára, vagy harcra készült, annak okvetlenül föl kellett öveznie magát. Enélkül a katona harc- képtelennek számított (Ézs. 5,27). A felvett öv a készenlét jele: „Övezd föl derekadat!” — szól a parancs szolgálata kezdetén a prófétának (Jer. 1,17). A páskabárányt is az útrakészség jeléül felövezve kellett enni (2. Móz. 12,11). A Messiás igaz cselekvésre való készségét így fejezi ki Ézsaiás Örömszerzés Ez az öröm teszi az embert késszé az örömszerzésre. Az Orbán való örömtől mindig elválaszthatatlan az örömszer­zés. Nemcsak azok boldogok, akik békességet szereznek, ha­nem azok is, akik örömet sze­reznek. Az önzés és a tehetet­len kéztördelés szolgává, az öröm pedig szabaddá tesz az örömszerzésre. A békességből bizton felfrissül mindig az öröm, amely magát az öröm­szerzést is állandó öröm forrás­sá teszi. A kegyelemből és ke­gyelemben élő nyíltszemű em­ber mindig észreveszi az. al­kalmat erre. Ma is! Nem ab­ban a helyzetben akar örülni, amelyik sehol sincs, hanem abban < örvendezik, amelyiket ajándékul kapott. Számára nem maga a helyset az öröm- forrás, hanem inkább bele­költözik abba örömével. így válhatik mások számára is kí­vánatossá örömforrása, és el­vezethet oda. Ez ugyanis min­dig cél, még sikkor is, amikor közvetlen úton nem, de az öröm jó gyümölcse révén lehet­séges. Így nyílik a kegyelemre épült tartós öröm örömszerző szolgálatában bőséges alkalom a hálára is. Mégpedig azért, mert benne valóban ott van az élő Krisztus is. Ami azonban embereknél lehetetlen, Neki mindig lehetséges. Szabó Gyula fel Téged (11,5): „Derekának övezője az igazság lesz, veséinek övezője a hűség.” Lelki felkészülés: „övezzétek föl elmétek dere­kát” (1. Pt 1,13). Az öv több­nyire viselőjének tekintélyét, rangját is elárulta. Különleges öve volt a főpapnak (2. Móz. 28,4), királynak (Ézs. 22,21) s általában a magasabb tisztsé­get viselőknek. (Ha a király övét levették, az trónfosztást jelentett: Jób 12,18) Másutt az öv egy állam hűbéri hatalmá­nak jelképe más államok fö­lött. Ézs. 23,10. Ajándéktárgy­nak is megszokott volt az öv: 2. Sám. 18,11. Ha pedig vala­ki a más övét nem a maga jó­szántából vette föl, az azt je­lentette, hogy annak a hatal­mában van, neki engedelmes­kedik rabszolgaként. „Más övez fel téged”, ez azt jelenti: Péter, nem vagy a ma­gadé. Engedelmeskedjél an­nak, akinek ajándékaként mintegy „övét” viseled — ez a te „rangod” —: munkára, út­ra, harcra készen mint Krisz­tus szolgája, követe, katonája. S egyedül ö az, akinek min­deneddel engedelmeskedni tartozol. Bodrog Miklós — Hüsvét utáni 3. vasárna­pon az oltárterítő színe: fehér. A vasárnapi oltárt igéje: 2 Kor, 4, 7—11; szószéki igéje: Jn 12, 24—26. — A gyúrói gyülekezetben április 5-én Éltes Gyula teo­lógus szuplikált. Az istentisz­teletek offertóriuma: 600 Ft volt a Lelkésznevelő Intézet javára. A délelőtti istentiszte­leten iktatták be a gyülekezet új tisztikarát is: Bibi János gondnokot, Puskás Imre pénz­tárost, Gurabi Gyula jegyzőt, Udvaros Dénes és Ribi Rudolf ellenőröket. — A marcalgerelyi gyüleke­zet énekkara nagyhéten Mar- calgergelyiben, Szergényben, Külsövaton, április 5-én pedig Kemenesmagasiban Passiót adott elő. Több szólóének és karének gazdagította a kétórás zenei áhítatot. Az énekkar ve­zetője: Síkos Lajosné, a hetyi lelkész felesége. — A nógrádi egyházmegye lelíkészi munkaközössége ápri­lisi ülését április 15-én tartotta Balassagyarmaton. Irásmagya- rázattal és előadásokkal szol­gáltak: Kovács Gyula, Szabó József, Babka Tivadar és Sztehló Mátyás. Gartaj István esperes közegyházi ügyeket terjesztett elő. — A délszabolcsi szórvány­ban és Nyíregyházán március 26 és április 5 között Bodrog Miklós teológiai előadó szol­gált több istentiszteleten. — CSALÁDI HÍREK: ifi. Bognár Béla postahivatal veze­tő és Pálmai Vilma, a somoigy- szobi fiókegyház kántora, ápri­lis 5-én tartották esküvőjüket a somogyszobi evangélikus templomban. — Takács Pál a rábcakapj gyülekezet hűséges tagja 73 éves korában április 2-án elhunyt. —• Molnár János marosvá­sárhelyi lelkészt és feleségét, Béldi Máriát Isten hatodik gyermekkel áldotta meg. Ne­ve: Tamás. — özv. Pálfy Mi- hályné, volt beledi ig. tanító ■neje április 2-án életének 65. évében Beleden elhúnyt. Az elhunytban Pálfy Mihály sár- szentmilklósi lelkész édesanyját gyászolja. — A tárnokréti gyülekezet meg­vételre keres 150—200 kg súlyú re­pedt, vagy nem használt harangot. Megkeresések: Evangélikus lelkész! hivatal, Tárnokréti, Győr—Sopron megye címre küldendők. — A Kiskőrösi Ruházati KTSZ toronyóra-javító részlege vállalja mindennemű toronyórák javítását, felújítását, garancia mellett. Cím: Kiskőrös, Rákóczi u. 2. — Villámhárítók javítását, új ki­vitelezését saját speciális állványo­zással vállalok. Hívásra leutazom. Vécsey József, Bp. XIII., Hegedűs Gyula u. 43. — Eladó 2 rendelésre készült könyvszekrény (kombinált). Alul csukott, felül üveges. Érdeklődés a kiadóhivatalban. — Kapernaum két leányt vagy asszonyt keres konyhai munkára. Jelentkezést sürgősen Kapernaum, Gyenesdiás címre kérünk. — Gyermekszerető nyugdíjas asszonyt 7 éves kisfiam mellé fél­napra felveszek. Egyik héten dél­előtt, másik héten délután. Cím a kiadóban. — Nyugdíjas mérnök korrepetá­lást vállalna, ha lakáshoz jutna, Lakbért fizetne. Cím a kiadóban. BUDAPESTEN április hó 19-én Deák tér: de. 9 (úrv.) Kékén András dr., de. n (úrv.) Hafenscher Károly, du. 6 Kékén András dr. Fa­sor: de. fél 10 (gyerm.) Koren Emil, de. II Koren Emil, du. 7 Mezősi György. Dózsa Gy. ut: fél 10 Mezősi György. Üllői út. 24.: de. fél lo (úrv.) Drenyovszky János, de. 11 Grunvalszky Károly. Rákóczi út. 57/b.: de. 10 (szlovák) Szüády Jenő dr., de. háromnegyed 12 Dre­nyovszky János. Karácsonyi S. u. 31.: de. 10 Grunvalszky Károly. Thaly K, tu 23.: de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bonnyai Sárid»!*. Kőbánya: de. 10 Takács József Utász ti. 7.: cje. 9 Veöreös Imre Vajda J*. u. 33.s de. fél 12 Takács József. Zugló: de. 11 (úrv.) Karner Ágoston, du. 6 Karner--'Ágoston. Gyarmat, u. 14.: de. fél 10 Scholz László. Rákosfalva: de. fél 12 (úrv.) Scholz László. Fóti u. 22.: de. U (úrv.) Gádor András. Váci u. 129.: de. 8 Gádor András. ÜJpest: de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet:. de. 10 Szabó István. Soroksár—Üjtelep: de. fél 9 Szabó István. Rákospalota MÁV-telep: de. fél 9. Rákospalota: de. 10. Rp. Kistemplom: du. 3. Pestújhely: de. 10 Kürtösi J<álmán. Rákosszentmihály: de. fél 11 Tóth- Szőllős Mihály. Bécsikapu tér: de. 9 B'crje.s Mik­lós dr., de. 10 (német-úrv.) Várady Laios, de. 1.1 Madocsai Miklós, du. 7 Várady Lajos. Toroczkó tér: de. £31 9 Madocsai Miklós. Óbuda: de. í> (gyerm.) Vámos József, de. Tfl (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Vá­mos József. XII. Tarcsay V. u. lLs de. 9 Csonka Albert, de. 11 Csonka Albert, du. fél 7 Ruttkay Elemér. Budakeszi de. 9. Pesthidégkút: dOi fél 11 Ruttkay Elemér. Kelenföld: de. 8 (úrv.) Kenden György, de. U (úrv.) Harmati Béla teöl. — Kend eh Gyönry, du. 6 Rezessy Zoltán dr. Németvölgyi u. 138.; de. 9 Rezessy Zoltán dr. Kelenvölgy: de. 9 Vison- taí Róbert- Budafok: de. U Viscm- tai Róbert. Nagytétény: du. 3 Ví- somtai Róbert- Albertfalva: dé- 7 Visen táj Róbert. Csillaghegy: de. fél 10 Kaposvári Vilmos. Csépel: de. íi, du. 7. EVANGÉLIKUS ELET A. Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja­Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Groó Gyula Felelős kiadó: Juhász Géza Szerkesztősig és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői út 24. Telefon: 144-074. Előfizetési ára egy évre 60,— Ft, félévre 30,— Ft. Csekkszámla: 2»4i2—VITT. Árusítja a Magyar Posta 10 ooo példányban nyomatott. ZRÍNYI nyomda Felelős: Bolgár Itnre. TARTÓS ÖRÖM „Rendesen hosszú, ünnepé­lyes, szabad előjátékkal kezd­te, melynek harmóniája vas­tagszövésű és lehetőleg telt volf; a tökéletesen érthető egesz mindig megőrizte a nagy egyszerűséget. Ezután követ­kezett a hangversenydarab, amelyet olyan szellemmel, biztonsággal és tűzzel adott elő. hogy ebben soha. senki sem érhette utói... Abban a pillanatban, amikor Händel nekikészült, hogy megérintse o.z orgona billentyűit, olyan mély csönd támadt, hogy az emberek lélegzetüket is visz- szafojtották és mintha meg­akadt volna, az élet” — írja róla, évtizedekkel a master halála után, a szem- és fül- tanú Hawkins. „Hallgassátok, hallgassátok, mint játszik a hasonlíthatat- lan Händel! Ó, lássátok: ami­kor ez a hatalmas ember meg- zendíti az orgona erőit, az öröm összeszedi seregeit, a bánkódás lecsöndesül!... Csend, kontár művészek! Itt nem ér semmit a lordok ke­gye. Itt Händel a király!” — így hódol az elragadtatott, is­meretlen kortárs-költő a mu­zsika óriásának, aki két év­százada, 1159. április 14-én halt meg Angliában, mely úgy fiává fogadta, mint senki ide­gent azelőtt* vagy azóta- Ki líőöiid&L (1685-1759) lehetett ez a csodálatos mű­vész? „A szász Orfeusz” — a mu­zsika hazájában, Itáliában ne­vezték el így a mondabeli lan­tosról a ragyogó tehetségű fia­talembert, aki kevéssel azelőtt a hallei egyetem joghallgatója volt — hogy aztán ne tudjon ellenállni a zene hatalmas, hívogató erejének. Följegyez­ték, hogy amikor a húszéves­nél alig idősebb Händel egy mulatság alkalmával, álarco­sán a csembalóhoz ült (ez a zongora őse) és játszani kez­dett, legkiválóbb olasz pálya­társa, a jelenlévő Domenico Scarlatti igy kiáltott fel: „Ez Händel, vagy maga az ördög!” Pontosan egyidős volt Bach- hal: mindketten 16S5-ben szü­lettek, de pályájuk másként alakult. Händel nem is igen tudott Bachról, vagy legalább­is nem tartotta számon úgy, ahogyan mi együtt emlegetjük őket a barokk zene óriásai­ként. A Tamás-templom kar­nagyát inkább csak szűkebb hazájában ismerték akkor s korántsem becsülték érdeme szerint. Amikor megpróbálta, nem sikerült találkoznia Hán- deüel) akinek élete külső si­kerekben jóval gazdagabb volt, különben pedig többnyi­re külföldön élt. Tragikus párhuzam, hogy életük végét mindkettejüknek zöldhályog keserítette meg: Händel pél­dául utolsó hat évét teljesen vakon élte le — bár ekkor is csodálatosan orgonáit. Ebből a ragyogó életműből itt talán azt emeljük ki, ami­ben még Bachnál is nagyobb volt: oratórium-művé­szetét. Magávdlragadó ere­jű, grandiózus zenedrámá.k ezek. — szinte kis híja, hogy meg nem indul a zenekar, oly kifejezően bontakoznak ki cselekményei, különösen a zse­niálisan kezelt, életerőt sugár­zó kórusok nyomán. Oratóriumai túlnyomórészt bibliai tárgyúak. Händel és közönsége sokat nyert azzal, hogy a mester szakított — té­maválasztás tekintetében — a görög-római mondakörrel. A Biblia alakjai sokkal eleve­nebbek voltak az európai., kü­lönösen az angol közönség számára, saját sorsukra is jó­val könnyebben vonatkoztat­hatták a történést Hogy csak a legfontosabbak némelyikét említsük: Eszter, Debora, Athália, Saul, Izráel Egyip­tomban, A Messiás, Sámson, Belsazár, Judás Makkabeus, Józsué, Jefte — s Händel kap­csolata egyre melegebb lett széleskörű közönségével. A Judás Makkabeus egyik részlete, a győzelmi in­duló immár istentiszteleti énekkincsünket gazdagítja: az Üj Rész 773. sz. éneke. Idővel talán folytatódhatnék ez a kezdeményezés. Bach hatal­mas társa bizonyára megérde­melné s volna miből válogat­nunk. Életének mindmáig töretle­nül ragyogó s világraszóló halhatatlan remeke, mind.en idők legnagyszerűbb oratóriu­ma, a. csodálatos Messití s. Hatása leírhatatlan volt. Mint följegyezték,: amidőn a szinte földöntúli szépségű Halleluja- kórus fölzengett, az egész kö­zönség a királlyal együtt mély megindulással kelt föl helyé­ről. Sokan voltak, akik nem tudták visszatartani könnyei­ket. Átszellemült arcok, mint­egy kicserélt emberek mutat­ták. és mutatják azóta is szám­talan elragadtatott percben, mennyit ér az a zene, amelyet ez a név jelent: GEORG FRIEDRICH HÄNDEL. B. HL sz én JüRsiMfinsLCGsmaH az én KfttlGOMRa Gyümölcstermő Krisxtus „Bizony, bizony mondom n€ktek5 ha «i, búz&szem a földbe nem esik és el nem hal, csak egymaga ma­rad; de ha elhal, stpk gyümölcsöt terem. Aki szereti a maga életét, elveszíti azt; és aki gyűlöli a maga életét ezen a világon, örök életre őrzi meg azt. Ha valaki nekem ' szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott les* a* én szolgám is; és ha valaki nekem szolgál, megbecsüli őt az Atya.” (Jn, 12,24—26.) Krisztus azért jött emberként emberek közé, hogy sok gyümölcsöt teremjen. A gyümölcsért hirdette az evangéliumot. Azért hajolt le istenfiúi hatalmával mindenfajta emberi nyo­morúsághoz. Mindezek betetőzőjeként pedig vállalta a gabona­mag sorsát. A kereszthalált, az eltemettetést. Azt is meg- viilantja az alapige, mi is a gyümölcstermő Krisztus gyü­mölcse. Tulajdonképpen áz, hogy nem maradt egyedül. Áldo­zata árán van egyház a világban. Drága áron lett ugyan egy­ház az egyház, mégsem önző szándék vezette érte hozott áldo­zatát. Sokkal inkább önzetlen szeretete vezérelte erre, hogy az egyház maga is eleven, üdvösséget nyert és szolgálatra alkalmas eszköze legyen a világban. A világért. A fej vállalta a halált a test életéért. Így mondja ezt az egyik böjti éne­künk: „A juhokért a pásztor megy halálba...” Ezzel megvetette Jézus az egyház önzetlen, önmegtaga- dásra kész útjának alapját. Krisztus maga sem azért jött, hogy neki szolgáljanak. Szolgálni jött, amelynek mindig ez a foglalata: áldozatul adta életét sokakért Nem tömörülhet tehát az egyház életszemlélete sem, meg sorsa sem másban. Az önszeretet mindig vesztébe viszi az embert, mert saját magára feledkezik és mindent önző szemszögből néz. Minden­áron életet akar nyerni, de a nagy életbiztosítási hajszában fülei elfelejtenek hallani. Áz önszeretet lekésteti az embert a hitről is, szeretetről is, meg a szolgálatról is. De ezzel egy­úttal lemarad az élet útjáról is. Aki azonban Krisztus halálá­nak jó gyümölcseként belesimul engedelmesen Isten kezéba az önmegtagadás útján, az az élet útját választotta, mert Krisztus útjára lépett. így él és így éltet az egyház. Krisztu* halálának jó gyümölcseként. \Az egyház szolgálata mindig Krisztus szolgálata. Ügy is, hogy O szolgál az egyházban és az egyház által a világnak. Ügy is, hogy a mások felé végzett szolgálatban, a kicsiben is meg a nagyban is, Krisztust szolgálja az egyház. Ez az Ö követése. A szó szoros értelmében nyomdokain járás. Szolgá­lata során ugyanis önző vágyai erősen csorbát szenvednek. Indulatai önmegtagadó szeretetté szelídülnek. Ez pedig ke­reszthordozást jelent. De nem mehet ez másként, mert Krisztus az Ö követésének határát a keresztfáig tolta ki. Ez ugyan nem jelent mindenki számára keresztfát, de az önmeg­tagadás keresztjét mindig jelenti, mert anélkül nincsen hitele és hordereje a szolgálatnak. Ez is lehetséges Krisztus halála jó gyümölcseként. Krisztus követése során mindvégig áll azonban az ígéret is: „Ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is”. Ennek a vigasztalásnak két oldala van. Isten becsüli a keresztet hor­dozó és szolgáló egyházat. Szeretetének sokféle bizonyságával halmozza el naponként. Olyan örömökben Is részelteti, ame­lyeknek hálás meglátására éppen az egyház népének szemét nyitotta meg. Imádságát meghallgatja. Szüntelen tapaszta­lattá teszi, hogy a kérő kap, a kereső talál, a zörgetőnek meg­nyílik az ajtó. Isten népének tekintete azonban messze túl­szalad a mindennapi élet látóhatárán is. Krisztus nemcsak feltámadott, hanem elment az Atyához is, hogy népének he­lyet készítsen. Az egyház tehát a szolgálat és a kereszthordo­zás útján is hazafelé tart örömmel. Ez is lehetséges Krisztu* halálának jó gyümölcseként. Sz. Gy. NAPRÓL- NAPRA HÉTFŐ: — Jób 41, 11. — Az Űré minden ezen a földön» mert Ö teremtette azt. KEDD: — Zsolt. 130, 3. — Mily jó, hogy Isten a Jézus Krisztusban bűneinkre fátylat borított! SZERDA: — Dán. 12, 2. — A feltámadással egyidöben következik be az utolsó ítélet, ahol elválik: ki megy örök üdvösségre, ki pedig örökkévaló kárhozatra. CSÜTÖRTÖK: — Jer. 3. ÚZ. — A mi mennyei Atyánk min­ket, tékozló fiakat bűnbocsátó szeretetével vár vissza magához. PÉNTEK: — Jóéi 2, 17. — Isten örökösei vagyunk, könyö­rögjünk hozzá, hogy kegyelméből nékünk adja ezt az örök­séget. SZOMBAT: — Ézs. 14, 27. — Bátran hihetjük, hogy amit az Űr elvégzett értünk és felőlünk, azt senki meg nem másít­hatja. ISTENTISZTELETI REND

Next

/
Thumbnails
Contents