Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1959-09-13 / 37. szám
MÜEMl ÉKEINK A jubiláló győri öregtemplom A győri evangélikus egyház- községnek ma két temploma van: öregtemploma műemlék, újtemploma műkincs. Az öregtemplomban a régiségen van a hangsúly, de azontúl puritán egyszerűségében korát dokumentálja nemcsak építészeti, de hitelvi gondolkodás tekintetében is. Belső elrendezésében pedig számos dunántúli templomnak szolgált példaként A türelmetlenség két évszázada Az egyházközség keletkezését 1566-ra teszik, 1685-ből már anyakönyveink vannak. De hogy mit álltak ki őseink két évszázadon át. azt felmondani is fárasztó történelmi lecke. Ebben a katolikus püspöki városban valóságos tüzes parázsra rakták fészküket az evangélikusok. Mint űzött vadak vándorolnak templomról templomra, nyomukban ármány és erőszak. Eleinte a várparancsnok, Rüber ezredes házában tartott istentiszteleteken vesznek részt, ahol Magdeburgi Joachim a prédikátor. Majd megveszik a mai megyeháza helyén állott roskadozó „német templomot” s helyrehozva, azt használják, míg Rudolf császár az evangélikus istentiszteletek tartását meg nem tiltja. Később sok utánjárás árán Pataházán, tehát a belső városon kívül, a Duna túlsó partján építenek templomot. Néhány év múlva azonban, 1626-ban, a Győrött letelepült jezsuiták kieszközölték annak elkobzását. Akkor a reformátusokkal közösen bérelnek házat a j,Szerecsenfej utcában”, abban lakik a két lelkész és a két tanító. Széchenyi György római katolikus püspöknek azonban a kis imaház is szúrja a szemét s 1671. augusztus 4-én hajdúk és fegyveres katonák- törnek rájuk és Bognár György evangélikus lelkészt, Komáromi István református lelkészt, Aách Mihály evangélikus tanítót és az ismeretlen nevű »református tanítót megkötözve viszik a püspökvár alá. A püspök kinyitja az ablakot és gőgösen lekiált: „Vigyétek az ebeket a pusztai kapura!” És kitoloncolják őket a városból. Az 1681. évi soproni ország- gyűlés engedte meg nekik újból a templomépítést. Az énekköltő Lövey Balázs ekkor a gyülekezet lelkésze. A Kossuth utcán épül meg ez a templom, de titokzatos módon három ízben is leégett. Vajon kinek a keze lehetett ebben? S mikor negyedszer is helyreállították, 1749-ben Mária Terézia rendeletileg elvétette és a katolikusoknak adita. Évtizedekig nem volt azután evangélikus isten- tisztelet Győrben. Vasárnap hajnalonként szekerek sora gyülekezett a kármelita templom mellett, azon indultak napi elemózsiával felszerelve Tétre vagy Felpécre, az utca népe pedig incselkedve mutogatott rájuk: Itt mennek a ta- risznyások! — A „tarisznyá- sok” kitartottak. A türelmi rendelet Elképzelhetjük, hogyan lélegeztek fel, mikor 1781. őszén megjelent II. József türelmi rendelete. Sebtiben, még a rendelet évében fél hónap alatt összeróttak egy fatemplomot s két év alatt megépítették a mai öregtemplomot. Telket csak a városon kívül, a Rába és Rábca összefolyásának árterületén kapnak, de ingyenfuvarok százaival töltik fel. A fundamentumhoz Pozsonyból hozatnak egy hajórakomány terméskövet. Természetesen csak udvarban épülhetett, torony és harangok nélkül, de a földszintes épületek közül magas tetőszerkezetével így is imponálóan kiemelkedett s a papiakkal, tanítólakással, iskolaépületekkel egész kis birodalmat képviselt. Ráth Mátyás nélkül ez a célratörő sietség alig volna elképzelhető. Ö volt a gyülekezet akkori agilis lelkipásztora. A győri hentesmester fia győri pap lett. De mögötte már jelentős munkásság állott. Göétingeni tanulmányai után hazatérve Pozsonyban nem kisebb dologba kezd, mint hogy megindítja az első magyar nyelvű újságot, a Magyar Híradói. így írta be nevét nemcsak egyházunk, de a magyar irodalom történetébe is. Ma pedig az egyházi épületek előtti teret nevezik róla Ráth Mátyás térnek. Az első fatemplomi prédikációját így kezdi: „Harmincnégy esztendőnek és hét hétnek eltelte után ma gyülekeztünk először össze a végre, hogy az egy mindentudó és mindenható Istent közönségesképpen dicsérjük”. Az öregtemplom felszentelési prédikációját pedig ezekkel a nagylelkű . szavakkal fejezte be: „Szánt szándékkal nem szólottám a különböző vallásúaknak egymást tűréséről. Mert a mi vallásunk annál sokkal többet kíván mitőlünk ... Mi halálos ellenségeinkkel is tartozunk jót tenni.” Torkos András még nem ebben a templomban szolgált, de Haubner Mátét már innen vitték el a szabadságharc alatti hősi magatartása miatt és a kufsteini várfogság után itt ünnepelte a felekezeti különbség nélkül mellé bátorodott város, mikor a katolikus püspök négyesfogata a hajóállomásról behajtott vele. Itt káplánkodott Payr Sándor, Pálmai Lajos itt hirdette meg a Szeretetház eszméjét. Iskolájában többek közt Kis János későbbi püspök tanított. Copf stílus A templomudvarra kőboltozatos kapu és árkádos bejárat vezet, némán őrizve régi idők emlékeit. Maga az épület 27X19 méter alaprajzú téglalap, 10 méter magas belső térrel. Akkor született, mikor a cifra barokk helyett keresni kezdték az egyszerűséget. A copf stílus legfeljebb copfra emlékeztető virág- és gyümölcsfüzéreket alkalmazott díszítésül. De itt annak sincs szerepe. Nincs egyéb, csak a stukkó-keretek sima vonala. A zömök épület külső nagy falfelületeit kiemelkedő lizé- nák tagolják. A sík mennyezet felett hatalmas padlástér, amelybe gondos, szinte művészi faragással egész erdőt építettek bele. Ékessége mindössze két kovácsoltvas kereszt. A kapuk borítása még lemezhengerlés kora előtti, tehát kovácsolt lemezekkel fedett. Vasalása pedig barokk ékítményű. „Csűr-stílusnak” csúfolják sokan azt, amelyben ez idő tájt egész sor templomunk épült s amelyek elé sok helyütt később tornyot húztak. Kétségtelen, hogy belseje inkább karzatos előadóterem, mint hagyományos templom, de öntudatosan akart az lenni. Szépsége a vonalakban és az arányokban van. Ahogyan az oldalfal hajlított felületekkel lágyan zárul az oltár két oldalán, nemes ízlésű architektúrára vall. Ugyanilyen lágy és teljesen fedett a négy enyhén csigavonalú karzati feljáró, mely nem érinti a templomhajó belső terének egységét. Az oszlopok és a falak tisztán fehérek, a templom festésével sohasem kísérleteztek. Csak óarany díszítése van a karzatnak, orgonának és oltárnak, mely századokat kibírt A reggeli napsütésben minden ragyog! A korabeli fenyőpadok barokk oldalfalakkal készültek és 1200 férőhelyet kínálnak. Egybeépített szószékoltára ellen talán lehet istentisztelettörténeti érveket emelni, de ez is annak a kornak a gondolkozását fejezi ki. A mai, dús aranyozású barokk oltár későbbi eredetű. Kompozita oszlopfői tartalmazzák az ión csigát és az akantuszleveleket. A gecsemánei jelenetet ábrázoló oltárképe, bár nincs szignálva, kétségtelenül Orlai Petries Somának, Petőfi barátjának műve 1871-ből. Az oltári feszület „tűzből kikapott üszők”, még a korábbi templomokból, 1711-ből való ezüst ötvösmunka. Vörösmárvány keresztelőmedencéjén, mely a reformáció háromszázados évfordulójára készült, a német felirat a gyülekezet kétnyelvű jellegének emléke. Borítóharangján Jézus megkeresztelésének szobrocskája. Orgonája valamikor a Leh- ner-család adománya volt, 1926-ban azonban teljesen átépült, csak külső aranyozott fakerete maradt meg. A 3 ma- nuálos, 34 változatú Angszter- orgona az ország egyik legjobb romantikus orgonája. Padján ült valamikor Zathu- reczky Sámuel, Berecz Imre és Kirchner Elek, legutóbb pedig Fodor Kálmán, ki a gyülekezet nagyhagyományú énekkari kultúráját még magasabbra fejlesztette. Oltárterítőiről, úrvacsorái edényeiről az Evangélikus Templomok c. kötet bő szemelvényeket közöl. Amit az öregtemplomba a sietség miatt a gyülekezet nem tudott beleépíteni, amit csak megálmodott, azt mind a sok- tornyú új templomba építette bele. Sándy Gyulának talán ez legszebb alkotása. Külső és belső kiképzéséről, művészi felszerelési tárgyairól, szimbolikus ábráiról, melyek mind az újraeszmélt templomépítés klasszikus példái, érdemes lenne külön cikkben megemlékezni. . Várja új ruháját Az öles falak rendületlenül állták az évtizedeket, ágyú- tüzet és bombázásokat — de köntöse megkopott. Pedig nagy nap előtt áll: 1960-ban ünnepli 175 éves jubileumát. A tatarozásra készülődés közben derült ki, hogy valamennyi ablakának faragott kőkerete van, melyet sok réteg mész takar. Most amikor országszerte és városunkban is oly sok szép példáját látjuk a művészi restaurálásnak, mikor az épületek sorra levetik üzleti portáljaikat és előbújnak a gyönyörűbbnél gyönyörűbb középkori házak, szépnek szeretnénk mi is látni a fakó öreg- templomot. Kinyitjuk szívünket és meghozzuk áldozatunkat, hogy külsejének harmonikus szépsége méltón képviselje belső értékét. Böjtös Sándor •■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ A bűn önmagában is borzalmas dolog. Valaki mesélte, hogy amikor szabadságon volt, gyönyörű vidéken robogott vele a vonat, ö ott állt az ablaknál és mohón és boldogan szívta magába a szépséget, amit a varázsos vidék rálehelt. Egyszercsak egy porszem szállt a szemébe. Ettől kezdve vége volt minden örömének. Hiába dörzsölte a szemét, annál rosszabb lett, nem látott semmit és elromlott az útja. A bűnnek egyetlen porszeme elég, hogy az ember előtt elromoljék az élet útja és összekuszálódjék előtte a világ. A bűn akkor lesz Jcomoly- lyá, amikor kígyóként kúszik oda két ember élete közé. Pillanatok alatt pokollá tudja tenni a mennyországot. Két ember, aki eddig szerette egymást, boldogan mosolygott egymásra, a harag pillanatában úgy áll egyszerre egymással szemben, mint két idegen szobor egy néma múzeumban. Egy csepp harag, egy kicsi bűn elég ahhoz, hogy méreg legyen az élet poharában. A bűn akkor lesz tragikussá, végzetessé az ember szóRHODOS (Folytatás az 1. oldalról) ségnek, hogy a megegyezésre törekedjenek a fegyverkezés területén. A mindkét fél által jelenleg birtokolt rendkívüli pusztító erő egy bizonytalan egyensúlyt hozott létre, így kézenfekvő az eszmecsere és az új tárgyalás alkalmai. Szörnyű nehézségeket kell legyőzni és nem szabad, hogy a keresztyéneknek ábrándjaik legyenek. Ilyen körülmények között mindig kívánatosak a komoly véleménycserék és tárgyalások és mindenkinek ezek elősegítésére és nem megakadályozására kell törekedniük. Az egyházak továbbra is imádkozzanak és munkálkodjanak a békéért, az igazságért, a mérsékletért és tanúsítsanak nagy felelősséget a jelenlegi helyzet láttán.” Meg kell említenünk, hogy Dagadu ghanai néger püspök felszólalásában kifogásolta, hogy a franciák Afrika területén atomrobbantást óhajtanak végrehajtani. Kijelentette, hogy ezt minden áron meg kell akadályozni. De ha a franciák még sem állnának el az atomrobbantástól, akkor azt javasolja, hogy ne Afrikában robbantsanak, hanem odahaza és így figyeljenek fel az atomrobbantás borzalmas veszélyére. A magyar delegáció mindegyik tagja aktívan vett részt a Központi Bizottság munkájában. Részt vettek az albizottságok munkáiban, ahol hozzászólásaikkal igyekeztek jó eredményeket elérni. A két püspök a plenáris ülésein is felszólalt. KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK a nemzetközi ügyekkel foglalkozó plenáris ülésen szólalt fel és hangsúlyozta az egyházak nemzetközi felelősségét és jó szolgálatának szükségességét. Felszólalásában a következőket mondotta: „Elöljáróban szeretném megmondani, hogy az Egyházak Világtanácsa munkáját magyarországi protestáns egyházaink segíteni akarják. Felszólalásom is ebből a segíteni akarásból fakad. Felszólalásomra indítást ad az is, hogy Bartba püspökkel együtt nemrégen Kínában voltunk, ahol egy teljes hónapot töltöttünk kínai protestáns testvéreink között. Örömmel állapítjuk meg, hogy látásunk szerint az egyházak felelősség tudata a nemzetközi helyzet megjavítása érdekében az egész világon fokozódóban van. Az Egyházak Világtanácsa és a CCIA állásfoglalásai sokoldalúan közelítették meg a leglényegesebb nemzetközi problémákat. Ezt mutatják az előttünk fekvő jelentések is. Az egyházaknak ma egyik legfontosabb feladata az, hogy tudjanak hidak lenni a különböző társadalmi, gazdasági és politikai rendekben élő országok között. Éppen ennek a célnak érdekében az egyházaknak s az Egyházak Világtanácsának nagyon kell vigyáznia arra, hogy a legkisebb mértékben se legyenek a hidegháború eszközeivé. Kínával kapcsolatban is több nyugati egyházi lap a valóságnak meg nem felelő híreket közöl. Többek között azt Írták, hogy a kínai keresztyének nsm gyakorolhatják szabadon vallásukat és hogy a kormány nyomására kénytelenek voltak a felekezeteket összeolvaszíani. Az ilyen hírközlések a hidegháborút mozdítják elő. Az igazság az, hogy a kínai keresztyének szabadon gyakorolhatják hitüket és igen eleven élet van a gyülekezetekben. A felekezeteket sem szüntették meg, hanem azok közös szolgálatban élnek a felekezeti különbözőségek fenntartásával. A kínai keresztyének felé több szere- tetet, tapintatot és megértést kell tanúsítanunk. Tibettel kapcsolatban is tesz megjegyzést az előttünk fekvő jelentés. Itt nagyon kell vigyázni arra, hogy miközben a „humanitás és igazságosság” nevében — a jelentés szerint — az Egyházak Világtanácsa anyagi segítséget nyújt a Tibetből eltávozottaknak, aközben ne legyen az Egyházak Világtanácsa annak az ókori társadalmi, politikai és gazdasági rendnek a védője, amelyet éppen a „felkelők” szerettek volna Tibetben tartósítani. örülünk annak, hogy Vls- ser’t Hooft főtitkárt a moszkvai pátriárka meghívta a Szovjetunióba és hogy a meghívást a főtitkár elfogadta. Ez is az enyhülés jele. Az Egyházak Világtanácsa nemzetközi jó szolgálatára Isten áldását kérem.” DB. BARTHA TIBOR PÜSPÖK a misszió és evangéiizáció kérdéseivel foglalkozó előkészítő bizottság ülésén hangsúlyozta a teológiai tanulmányi munka jelentőségét. Rámutatott arra, hogy a ma élő egyházi nemzedék előtt a misz- szió és evangéiizáció bibliai jelentéstartalma elhomályosult. Ezért nem elégedhetünk meg az örökölt és hagyományos misszióelméleteinkkel és evan- gélizációs gyakorlatunkkal. Üjből és újból Isten igéjéből kell megértenünk: mit jelent az egyház Krisztustól vett küldetése. Mit jelent az Isten megbocsátó kegyelméről szóló örvendetes üzenet tudomásulvétele és tudtuladása. Ha az egyház missziói és evangélizációs feladatát nem Isten igéjéből érti meg, áldozatul eshet annak a kísértésnek, hogy evangélium helyett valami emberi üzenetet, világnézetet, vagy akár társadalmi rendet képvisel. Ezzel kapcsolatban kérte, hogy a Központi Bizottság elé terjesztendő missziói és evangélizációs munkaterv tételei teológiailag jól átgondolt és biblikus tételek legyenek. Kifogásolta, hogy a misszió „a keresztyénség ex- panziója”-ként szerepeljen a fogalmazványban. Nem a keresztyénség expanziójára, hanem az evangélium hirdetésére kaptunk megbízatást. Niemöller Visser’t Hooft, Newbigin és mások hozzászólása után a kifogásolt szövegrészt úgy az előkészítő bizottság, mint a Központi Bizottság módosította. Augusztus 26-án a plenáris ülésen Bartha püspök a vallásszabadság kérdésével foglalkozott. E kérdéssel kapcsolatban is a teológiai kutatás jelentőségét hangsúlyozta. „E kérdés vizsgálatában — mondotta — nem valami általános ideológiai vagy politikán vagy természetjogon alapuló vallásszabadságfogalomból indulunk ki. Minket Krisztus egyházának szabadsága érdekek Más szavakkal kifejezve; a probléma abban áll: van-e szabadsága Krisztus egyházának arra, hogy betöltse a hivatását? Rendkívül jelentős, hogy Isten igéje alapján tisztázzuk: mi az a hivatás és szolgálat, amely hivatás és szolgálat számára Krisztus egyháza a világtól szabadságot igények Tragikus lenne, ha a szolgálatra való szabadság helyett Krisztus egyháza olyan célokért, jogokért küz- dene, amelyeket Krisztus nem igazol.” A vallásszabadság kérdésével kapcsolatos tanulmányi anyaggal foglalkozva kifogásolta,, hogy mint az EVT tanulmányi bizottságaiban általában, úgy e tanulmányi bizottságban sincsenek a keleti egyházak teológusai képviselve. Bartha püspök felszólalásával Dibelius püspök foglalkozott részletesen. Bár a felszólalásában a hangsúlyt arra helyezte, hogy a bibliai teológiai vallásszabadság fogalmának alkalmazása »— véleménye szerint —■» milyen nehézségekbe ütközik, a magyar delegátus elvi fejtegetésének helytálló voltát maradéktalanul elismerte. Az új világgyűlés 'A Központi Bizottság úgy határozott, hogy az Egyházak Világtanácsa III. világgyűlését 1961. novemberében tartja Indiában Űj-Delhiben. Káldy Zoltán Sajtóosztályunk IRATTÉR JESZTÉS ÉBEN KAPHATÓ Biblia 60,- Rt Újszövetség (kötve) 20,— „ Újszövetség (fűzve) 12,-* „ Énekeskönyv (kötve) 40,— „ Énekeskönyv (műbőr) 50,— „ Énekeskönyv (új rész) 13,— „ Imakönyv (Raffay) 25,— „ Imakönyv (Jávor) 20,— „ Imakönyv (Groó) 12,— » Hitvallási iratok I. 45,— „ Hitvallási iratok IL 45,— „ Káldy: Bev. az Űj- szövetségbe 30,— » Karner: A testté lett Ige 45,— „ Pálfy: Krisztus tanúja 5,— „ Groó: Az élet kenyere 5,— „ Ferenczy: Üj szív 10,— „ HITTANKÖNYVEK Bottá: Bibi. történet IV. o. 7,— „ Pröhle: Az evangélium igazsága 12,— „ Groó: A Szentírás 9,— „ PORSZEM A SZEMEDBEN Máté 6,12/a — mára, ha egyszer Isten szemében látom meg magamat a bűneim foltjaival, a tönkretett életemmel. Régi francia mese beszél róla, hogy egy rút kis törpe egyszer bekerül a király tükörtermébe. Először olyan furcsának látszik, hogy egy ismeretlen arc néz vissza reá a tükörből. Azután elfordul és látja, hogy a másik tükörből is ugyanez az emberi szörny áll vele szemben. A harmadiknál siratni és sajnálni kezdi a szegényt. A negyedikben ráismer önmagára és ebben a felismerésben megszakad a szíve. A Miatyánknak ezt a kérését: „bocsásd meg a mi vétkeinket!’’ majd akkor fogod tudni igazán elimádkozni, ha egyszer idáig megkeseredik a szíved. Isten azonban nem engedi, hogy előtte megszakadjon a szívünk. Isten kegyelmes Isten. Szeret és meabocsát- Nem azért, mert kéred, hanem azért, mert Jézus Krisztus a te bűneidért is meghalt a keresztfán. Az ö megváltó vére a te bűneidet is elmosta Isten szemei elől. És most újra a gyermeke vagy. Újra szeret és újra a szívére ölel, mint igaz és tiszta gyermekét. Isten bocsánata teljes és tökéletes. Az Írás úgy beszél Istenről, hogy Ö „háta mögé veti” az ember bűneit. Igen, Isten úgy bocsát meg, hogy mindent elfelejt, mert mindent a háta mögé vetett. Istenhez nemcsak lehet, de kell is bocsánatért imádkozni. Mindennap kell. Mert az életünk mindennap Isten szemébe fújja a bűneink porát. Luther a 95. tételt így fejezi be: „A keresztyén ember élete naponkénti megtérés.” Megtérés Istenhez a bocsánat mindennapi imádságával. Isten bocsánata mindig békességet jelent. Nagy örömöt, felszabadulást, új életet. Ez a keresztyén ember, az újjászületett és bocsánatot nyert ember állandó és szent öröme. Isten azonban úgy adja a bocsánatot, hogy ezt mi is tovább adjuk. Hogy mi is így cselekedjünk. A Bibliában szereplő gazda 100 millió forintot engedett el a szolgájának, de az 100 forintért is börtönbe vetette a másika: A kegyelmet így vesztheti f az, aki kegyetlen. Aki égi szer a bűnben elbukott. Is. bocsánatával még újra 1c emelkedhetik, de haragvó l. cal és gyűlölködő szívvel lehet kárhozni! Isten sokszor elibéd ki embereket, hogy kipróbái rajtad a Miatyánkot. Kü valakit, akit nehéz szeret., elhordozni, mert sokat kel. neki megbocsátani. Lehe. hogy ez az ember az irigye. haragosod, vagy az ellense ged. De mindenképpen a testvéred. Es Isten, néz, hogy hogyan vizsgázol ilyenkor a Miatyánkból. Mert Isten nem úgy hallgatja a Miatyánkot, ahogyan mondod, hanem úgy, ahogyan éled. Milyen könnyű adni annak, akinek sok van. Milyen köny- nyű neked megbocsátani, amikor az egész életedet annak köszönheted, hogy néked az Isten mindennap megbocsát. Friedrich Lajos
