Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1959-08-23 / 34. szám
Gyülekezeteink mindenütt megtartották a Hirosima bűnbánati és könyörgő istentiszteleteket Az előző héten szószékeinken felolvasott püspöki körlevél és egyházi sajtónk közleményei is várakozást, érdeklődést keltettek gyülekezeteinkben a Szentháromság ünnepe utáni 11. vasárnap istentisztelete iránt. Ez abban is megmutatkozott, hogy a szokottnál népesebbek voltak ezen a napon templomaink. Ez volt a helyzet a többi protestáns egyháznál is. A bűnbánati és könyörgő istentisztelet rendje tekintetében a protestáns egyházak sajátos istentiszteleti rendjéhez kapcsolódtak. A mi gyülekezeteinkben a szokásos liturgia keretébe a szószéki szolgálat után a prágai keresztyén békekonferencia felhívásában szereplő igehelyek felolvasása és a „Krisztus ártatlan Bárány" című ének verseinek éneklése után mondta el az oltár előtt álló lelkésszel együtt a gyülekezet azt a hatalmas könyörgő imádságot, melyet Vogel berlini professzor fogalmazott meg. Az első oltári szolgálat imádságai közé azok az imádságok vétettek fel, melyek a Hromadka professzor által ez alkalomra összeállított istentiszteleti rendben szerepeltek. Az egész istentisztelet rendjét, az imádságok szövegét már előzetesen leközölte a lelkészek havi szakfolyóirata, a Lelkipásztor. A fordítást és az istentiszteleti rend összeállításának munkáját Pröhle Károly teológiai tanár végezte. Alábbiakban a Hirosima bűnbánati és könyörgő istentiszJól adni — igazán imádkozni »Vigyázzatok, hogy kegyességeteket ne gyakoroljátok a« emberek előtt azért, hogy lássanak titeket; mert akkor nem lesz Jutalmatok a ti mennyei Atyátoknál. Azért, mikor alamizsnát osztogatsz, ne ktirtöltess magad előtt, ahogy a képmutatók tesznek a zsinagógákban és az utcákon, hogy az emberektől dicséretet nyerjenek. Bizony mondom nektek: elvették jutalmukat. De amikor te osztogatsz alamizsnát, ne tudja a balkezed, mit cselekszik a jobbkezed, hogy az ala- mizsnálkodásod titkon legyen; és a te Atyád, aki látja, amit titkon tettél, megfizet neked nyilván. Es mikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik a zsinagógákban és az utcák szögletein állva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom nektek: elvették jutalmukat. Te pedig, mikor imádkozol, menj be a belső szobádba, zárd be az ajtódat és imádkozzál a te Atyádhoz, aki titkon van; és a te Atyád, aki látja, amit titkon tettél, megfizet neked nyilván. És mikor imádkoztok, ne legyetek bőbeszédűek, mint a pogányok. Ezek azt gondolják, hogy az ő bőbeszédűségükért hallgattatnak meg. Ne legyetek bát hozzájuk hasonlók, mert tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle.’* — Máté 6, 1—8. Ezen az igén keresztül Jézus Krisztus keresztyén életünk két életmegnyilvánulásának helyes gyakorlására akar minket megtanítani. Jézus Krisztus megtanít helyesen adni. Az embervilágban „valamiért valamit” elv uralkodik. Adok, hogy amikor bajba jutok, hálás viszonzást kapjak. Adok szeretetet, hogy azután sokszoros kamattal kapjam visz- sza. Szeretetünk sokszor „érdek-szeretet”. Jézus Krisztus az életével tanít meg helyesen adni. „Azért jött az embernek Fia, hogy életét adja sokakért.” Minden ellenszolgáltatás nélkül adja. Nem vár előbb feléje irányuló szeretetet. Sőt, a Vele szemben tanúsított emberi megnemértésre, szeretetlenségre is szeretettel felel, Ezzel a magatartással tanít minket is. „Pél* dát adtam néktek, amiképpen én cselekedtem, ti is aképpen cselekedjetek.” így adjatok szeretetet egymásnak! „Békességemet adom néktek.” Az egész embervilág számára Jézus a Békesség Fejedelme és a békesség kútforrása. Jézus tanít meg adni viszonzást nem várva, jutalmat nem remélve ott, ahol anyagi javainkkal a testvéren tudunk segíteni. Adni a vigasztalás örömhírét a gyászolók és betegek felé. Jézus tanít meg úgy szolgáló életet adni az embereknek, ahogyan Löhe mondja: „Szolgálni az Úrnak az ő nyomorultjaiban és szegényeiben. Nem jutalomér, nem háláért, mert az a jutalmam, hogy szolgálhatok,” , Jézus Krisztus tanít meg helyesen imádkozni. Az imádságom nem fakadhat a törvény követeléséből. Á keresztyén embernek nem „kell” imádkozni, hanem szabad imádkozni. Jézus tanít meg arra, hogy imádságunkkal ne akarjuk az Istent a szolgálatunkba állítani. Ne legyen az imádságunk mások „bevádolása“ Isten előtt. Ne legyen hízelgés az Isten felé, vagy a „hitem mutogatása” az imaközösség tagjai előtt. Legyen az imádság szívünkből fakadó bizalmas beszélgetés az Atyával. Hitből fakadó legyen az imádság. „Mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik.” Nem a levegőbe elmondott imádság az egyház imádsága, amellyel az Isten elé járul századok óta könyörögve az egyházért és világért. Isten hallja az özvegyek és árvák imádságát, a betegek imádságát. Hallja azoknak ujjongó hálaimáját, akik az életet örvendezve élve, magasztalják Azt, aki minden öröm és áldás kútfeje. Állhatatos Imádságra tanít minket Jézus. „Szüntelen imádkozzatok!” Akkor is, ha úgy érezzük, nem talált meghallgatásra imánk. Az imádság az Atyával folytatott páros beszélgetés legyen, — tanít minket Jézus.,Ó maga is „félrevonul”, „eltávozik” a tanítványoktól, amikor imádkozik. Neki mindent elmondhatunk. Szívünk örömét és bánatát, háláját és magasz- talásőt, kérését és sóhajtását. Megígérte Isten: „Ha hozzám kiáltanak, meghallgatom őket.” Isten ígéretében bízva terjesszük eléje imádságainkat. Ö meghallgat minket! Nagy István ISTENTISZTELETI REND teletek alkalmával mondott szemelvényeket. Kutas Elek Zalaistvánd Az biztos, hogy a mi mostani időnkben, a két nagy parancsolat közül is az emberszeretet parancsa nyomult előtérbe. Egyre világosabbá válik előttünk, hogy az Isten iránti szeretetür.ket a felebaráti szeretet gyakorlása által kell megmutatnunk. Mivel pedig a helyesen értelmezett emberszeretet mindig valami határozott feladatot keres, azért vállaltuk a világ békéjéért folytatott harc szolgálatát. Még pár évvel ezelőtt is, csak pár előrelátó egyházi ember merte ebben a kérdésben világosan letenni a garast. A gyülekezet tagjainak a hátán végigfutott a hideg, ha azt a szót hallották-, békemozgalom. Ma már világszerte közisme/rt tény, hogy ez a munka egyházi feladat is. A mai vasárnapot, amikor Hirosimára emlékezünk, egészen erre a szolgálatra szenteljük. Egyrészt úgy, hogy a magunk bűnének ismerjük el azt az embertelenséget, ami ott történt, — hiszen alig tettünk valamit a megakadályozására — és őszinte bűnbánatot tartunk érte. Másrészt pedig úgy, hogy csatlakozunk azoknak a könyörgő imádságához, akik naponta úgy imádkoznak: „ne vigy minket a kísértésbe és szabadíts meg a gonosztól”. Vető Béla, Veszprém „Századunk nagy istenkísértése volt, Jtogy 1945. aug. 6-án Hirosimában egy amerikai hadirepülőgép ledobta az első atombombát. A cél ez volt: befejezni a háborút, olyan helyzetet teremteni, amelyben feltétel nélküli békekötésre lehet szorítani az ellenfelet s ezzel biztosítani a világnak a békét. Isten azonban nem fogadta el megoldásnak a Hirosima ellen elkövetett merényletet. Az Istent kísértő „jószándék” nem oldotta meg a világ békéjének kérdését. Az atombomba, mint bumeráng visz- szarepült és saját életünket s a jövő nemzedékek életét s egészségét veszélyezteti. Nem ezen az úton oldódik meg a világ békéjének kérdése. Isten ma is, számunkra is kötelező érvénnyel írja elő a szeretet nagy parancsát: Szeresd az Urat és szeresd felebarátodat. Aki az Urat szereti, csak a felebarát sze- retetének útján járhat, nem várhatja a világ békéjét erőpolitika ökölcsapásaitól, csak a szeretet által megvalósuló testvéri közeledéstől.” Mátis István, Ajka „Ki hát a felelős? Olyan kötayen kimondjuk: „nem én, hanem ő, vagy ők”. Az első ember is így hárította el magától a bűn felelősségét: „nem én"! Itt kell nekünk nagyon komoly önvizsgálatot tartanunk.” Kökény Elek, Rákospalota. „Ha igaz az, hogy Isten iránt érzett szeretetünk abban mutatkozik meg, hogy egymást szeretjük, akkor az is igaz, hogy ma ez a szeretet az emberiség békéjét védő szeretet elsősorban. Hirosimára való emlékezés ma azt tanítja, hogy ami ott kezdődött az nem a mi utunk. Az az ítélet útja és nem az élenéhány igehirdetésből közlünk té, és a szereteté. Ezért tiltakozunk keresztyén hitünk parancsára minden tömegpusztító fegyver ellen és minden gonosz szándék ellen, mely használni akarja ezeket a fegyvereket. Vágyódva és reménységgel könyörgünk Urunkhoz a megbékélt emberiségért. Ezért kell ma minden keresztyén embernek mindent megcselekedni, hogy békében élhessünk. Sólyom Károly, Paks „Hirosima sebét, amely ott éktelenkedik a világ arcán, csak két dologgal lehet gyógyítani. Az élő az igen komolyan vett bűnbánat és szégyen, különösen is a mi keresztyén életünkben. Ezért kell ma együtt bűnvallással könyörögnünk, hogy Urunk ir- galmasan oldozzon fel szere- tetlenségünk bűnei alól. A másik éppen a komolyan vett bűnvallás alapján szent elkö- telezés, hogy minden lehetséges módon, a tiltakozásnak, a felebarátért végzett hűségesebb munkának, minden eszközével ki kell vívnunk az atomfegyverek és az azokkal való kísérletek betiltását, így fakadjon igaz bünbána- tunkból az emberiség felé kiáltásunk: Soha többé Hirosimát. Az igaz bűnbánat csodálatos és hatalmas erő. ■ Általa adhat újulást Isten az egész világnak, hogy komolyan vegye Krisztus igéjét: Szeresd felebarátodat, mint magadat .. Boros Károly, Salgótarján „Amikor Jézus Krisztus Isten akaratát, a törvényt a szeretet kettős nagy parancsolatában foglalta össze, nyilván nem azért tette, mintha ez csak reá volna kötelező s nekünk ehhez semmi közünk. Tanítványait, az egykoriakat s a maikat nemcsak azért küldi a világba, hogy tanítsanak, kereszteljenek s így próbáljanak meg tanítványaivá tenni minden népet. Csak ezt téve valóban üres próbálkozás maradna minden cselekedetünk. A cselekvő szeretetről ismerhető fel Jézus népe. Erre viszont semmiképpen sem jó szemléltető eszköz Hirosima, de annál inkább bizonyító ténye annak, hogy mennyire semmibe veszi a keresztyén ember Jézus kötelező parancsát. Böjtös Sándor, Győr „Még mindig vannak egyházunkban, akik bizalmatlanul hallgatják, ha az egyház a világbéke munkálása érdekében emeli fel szavát. Lehet, hogy az egyház békeakciója úgy indult, mint zenekari obiigát, vagyis egy előbb és máshonnan hangzó dallamot kísért, mely az ő halk szavával sokkal határozottabban harsogott, de ma az egyház ezt a maga tónusán teszi. Mikor az egyház bűn- bánatot tart, a háború ellen harcol és a békéért könyörög, nemcsak a hirosimai pusztulás láttán fakadt döbbenet iszonyatából teszi ezt, de leg- bensöbb lényegéből folyólag és bizonyára legigazibb mondanivalóját szólaltatva meg. Az egyház nem korlátozott érdekközösség, hanem Isten népe, melynek minden seb, kár és szenvedés fáj és amely minden ember iránt szolgáló szeretetre kötelezve érzi magát. if j. Bepkóczy Dániel, Kölese „Hirosima nemcsak a második világháború utolsó akkordját hirdeti, hanem egy új korszaft kezdetét: az emberi értelem anyag feletti uralmát épp úgy, mint az emberek százmillióiban a háborútól való irtózást és félelmet. Friss még a seb, a tömegpusztulás sebe, ha nem is ragadott el a mi szeretteink közül senkit sem. Megváltónk azonban lelkünkre helyezte: Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal. A pusztító; győzelemnek nem tudhatunk örülni, de keresztyéni kötelességünk együtt sírni! — Nem a felszínes részvét érzésével, de mélységes krisztusi együttérzéssel. Ebből következik bűnbánatunk. Bár nem kérdezték meg tőlünk: akarjuk-e a háborút, akarjuk-e Hirosimát!!? — Mégis bűnbánatot tartunk a múltért Isten előtt! Az ő bűnük a mi bűjiünk! Az Elet Ura nélkül az Isten jó ajándéka a mi kezünkben is az önzés, bosszúállás halált hozó fegyvere. A magunk bűnbánata után, a keresztyén emberek százezeréivel mi is kiáltjuk: Emberek! vigyázzatok!” 'Jávor Pál, Cegléd „Bizonyára ma sokan gondolunk arra, amikor az igehirdetés bünbánatra szólítja fel a gyülekezeteket: miért tartsak én bűnbánatot a Hirosimára ledobott atombomba miatt? Hiszen nem én terveztem, nem én gyártottam, nem én adtam a parancsot, hogy dobják le. Semmi közöm hozzá! Hamis, keresztyén emberhez méltatlan álláspont lenne ez. Tartsunk bűnbánatot és legyen őszinte a bűnbánatunk! Bánjuk meg azt a gyűlöletet, amely eltöltötte, vagy talán még ma is eltölti szívünket embertársaink iránt. Ha csak egyetlen emberrel, vagy egy családdal, esetleg egy idegen néppel, vagy egy népfaj képviselőivel szembeni gyűlöletet táplálunk a lelkűnkben ez elég ahhoz, hogy megrontsa Istennel való viszonyunkat. A gyűlölet eltorzítja, vagy egészen elnémítja Isten felénk hangzó üzenetét, és alkalmatlanná tesz minket Isten szeretetének elfogadására és embertársaink felé való továbbítására.” Sikter András, Soitvadkert „őszinte bűnbánattal valljuk, hogy a szeretet parancsát, amely pedig a keresztyének ismertetőjele, sem Istennel, sem emberekkel szemben nem tartottuk be. Ennek következménye életünk sok bé- kételensége és nyomorúsága. Hirosima komoly figyelmeztetés az egész emberiség számára az atomkorszak kezdetén ... Ezt a figyelmeztetést értették meg sokan keleten és nyugaton az emberiség haladó erői és indították meg 10 évvel ezelőtt békeharcukat. A népek százmilliói faji, vallási és világnézeti különbség nélkül csatlakoztak ehhez a táborhoz, mert érzik és tudják, hogy a béke előrehaladást, a háború pedig pusztulást jelent. Nekünk keresztyéneknek, ha tényleg keresztyének vagyunk a háború ellen folytatott küzdelemben élen Ítéli járnunk, mert a Biblia nem az erőszakra, hanem a szeretetre tanít. Isten szeretett minket. Engesztelésül Fiát értünk halálra adta. »Ha így szeretett minket az Isten, nekünk is szeretnünk kell egymást.« I. Ján, 4,11.” Sümeghy József Vadosfa „Borzalom fut végig az ember lelkén: ide jutottunk, mi emberek! Amit az Úristen az atomenergiában, a tudomány és a technika óriási találmányaiban jólétére adott az em- kernek, — az ma rettent és megfélemlít! Mi mindent el- tékozoltunk, mi emberek! Az örökségből '— átok lett. Az atomenergiából — atombomba! Az emberiségnek és benne neked ma ez a legfontosabb dolgod: magadbaszállsz, „felkelek, elmegyek atyámhoz ...Atyám vétkeztem!.,, hadd kezdjek új, megbékélt életet ...“ HÍREK, AJTÓNYITÁS Nem egyszer hallottam bírálni a mai fiatalságot. Nem így van! Sok kincs, erő, szépség és jóság feszül ma is a fiatalokban. Sokszor csak az alkalom érintése kell és kipattan belőlük belső életük boldog pillanata. Egy körúti étterembe járok nyáron ebédelni. A szomszéd üzletek, üzemek, hivatalok munkásai járnak ide, hogy elfogyasszák az előfizetéses menüt. Történt tegnapelőtt, hogy ebéd végeztével elindultam az ajtó felé. Szinte egyszerre érkeztünk oda egy fiatalemberrel. Mégis ő ért oda előbb, őt illette az elsőség. Már nyitotta is az ajtót, amikor meglátott. Talán a fehér hajam fogta meg a szívét, talán az édesapja jutott az eszébe. Ki tudja. — Tessék! — mondotta csendesen, amikor melegen rámnézett és kinyitotta előttem az ajtót. Példaadó pillanat volt! Ö már újra előttem járt. Rugalmas léptekkel, vidáman ment a munkahelyére. Én kicsit szégyenkezve mentem utána. Eszembe jutott, hányszor nem nyitottam ajtót mások előtt, hányszor tolakodtam villamoson, autóbuszon, vagy a boltban, talán még a templomban is. Példaadó pillanat volt! Milyen szép lenne: ajtót nyitni mindig másoknak testvéri kézzel, kenyérrel, imádsággal, otthon, az utcán, a munkahelyen és a templomban. Ajtót nyitni ezen a földön és az Isten országában. (Is) Szentháromság ünnepe utáni 13. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Jakab 2,13-17; szószéki igéje: Máté 6,1—8. Az iharosberényi gyülekezetét augusztus 9-én meglátogatta Káldy Zoltán püspök és megáldotta a megújított 125 éves műemlék templomot. Délután nagy érdeklődés mellett Kínáról tartott előadást. Az ünneplő gyülekezetben Turcsányi Károly kerületi lelkész igehirdetéssel, Trajtler Gábor orgonaművész-lelkész pedig hangversennyel szolgált. A Sajtóosztály szeretettel értesíti á lelkészeket és a gyülekezeteket, hogy Iratterjesz- tése megnyílt. Az eredményes munka érdekében azzal a kéréssel fordul a lelkészekhez és a gyülekezetekhez, hogy iratterjesztési hátralékaikat rendezni szíveskedjenek. 1— Káldy Zoltán, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke augusztus 15—i hatállyal. Kardos József porrog- szentkirályi segédlelkészt a Budapest:-József városi gyülekezetbe helyezte át. Drenyov- szky J ános Budapest-Józsefvárosi segédlelkészt pedig átmenetileg a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöki hivatalába osztotta be. Az újesalánosi egyházközség belül megújított templomában tartott hálaadó istentiszteleten augusztus 9-én, igahirdetéssel szolgált Virág Gyula esperes. A templom teljes megújítását 1960 októberére tervezi a gyülekezet, ez az időpont az építés ötvenedik évfordulója. — A szarvasi Luther Leányárvaházban f. év szeptember 1-től felveszünk négyéves kortól leánygyermekeket gondozásra. Szarvason általános Iskolák, általános gimnázium, mezőgazdasági technikum és óvónőképző akadémia van. Felvétel iránt érdeklődni lehet Luther Leányárvaház Szarvas címen. / CSALÁDI HÍREK. - Weiszer Gyula, a nyíregyházi leánygimnázium volt igazgatója, általános iskolai tanár 66 éves korában augusztus 12-én Budapesten elhunyt. Augusztus 13-én temették a farkasréti temetőben. Az Igaznak emlékezete áldott! Aranymennyegző: Rónay B. Gyula ny. lelkész-esperes és felesége, Horeczky Jolán aug. 9-én Uraiújfaluban ünnepelték házasságuk 50 éven évfordulóját. Házasságukat az ünneplők vele, Smidéliusz Ernő répcelaki lelkész áldotta meg. — Nyugdíjas mérnök korrepetálást vállal, ha bútorozott szobához juthat. Lakbért fizetne. Cím a kiadóban. — Orgona jókarban eladó. Cím a kiadóhivatalban. — Komoly, fiatal nőt keresek két iskolás gyermekem mellé, aki tanulásnál és a háztartásban is segít, Cím a kiadóhivatalban. BUDAPESTEN, AUGUSZTUS 23-AN Deák tér de. 9 (úrv) Nagy Gyula dr., de. 11 (úrv.) Kékén András dr., du. 6 Kékén András dr. Fasor de. 11 Sülé Károly, du. 7 Sülé Károly. Dózsa Gy. u. 7. de. fél 10 Sülé Károly. Üllői út 24. de. fél 10, de. 11. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., de fél 12. Karácsony S. u. 31, de. 10. Thaly K. u. 28. de. 11 Dulcz Pál, du. 7 Drenyovszky János. Kőbánya de. 10 Drenyovszky János. Utász u. 7. de. 9 Drenyovszky János. Vajda P. at. 33, de. fél 12 Drenyovszky János. Zugló de, 11 (úrv.) Szuchovszky Gyula, Gyarmat u. 14. Scholz László. Rákosfalva de. 8 Scholz László. Fóti u. 22. de. 11 •(úrv.) Nagy István. Váci u. 129. de 8 Nagy István. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Rákospalota—MÁV* telep de. fél 9. Rákospalota de. 10. Rp.-Klstemplom du. 3. Pestújhely de. 10 Kürtössy Kálmán. Rákosszentmihály de. fél 11 Tóth Szöllös Mihály. Bécsikapu tér de. 9. de. 11, du. 7. Toroczkó tér de. fél 9. Óbuda de. 9. (gyerm.) Vámos József, de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Vámos József. XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9 Csonka Albert, de. 11 Csonka Albert, du. fél 7. Diana u. 17. de. fél 9 Szirmai László. Pesthideg- kút de. fél 11 Szirmai László. Kelenföld de. 8 Kendeh György, de. 11 Kendeh György, du. 6 Reuss András. Németvölgyi U. 138. Kendeh György. Kelenvölgy de. 9 Benes Miklós dr„ Budafok de. 11 Benes Miklós dr. Nagytétény de. 8. Csillaghegy de. fél 10 Kaposvárt Vilmos. Csepel de. 11, du. 7. NAPRÓL-NAPRA HÉTFŐ — EZÉKIEL 37, 23—24. — Mérhetetlen messzeségben él tőlünk. Szemünk a hozzánk való távolságát fel nem mérheti. S mégis köztünk, velünk van, ha igéjét hallgatjuk és megtartjuk. KEDD — ezsaiás 42, 10. — Mérhetetlen messzeségben él tőlünk. Szemünk a hozzánk való távolságát fel nem mérheti. S mégis köztünk, velünk van, ha lelkünk, egész valónk kitárul az ö dicséretében. SZERDA — ZSOLT. 37, 5. — Mérhetetlen messzeségben él tőlünk. Szemünk a hozzánk való távolságát fel nem mérheti. S mégis közel van azokhoz, akik Reá bízzák életük útját. CSÜTÖRTÖK — ZSOLT. 41, 2. — Mérhetetlen messzeségben él tőlünk. Szemünk ' a hozzánk való távolságát fel nem mérheti. S mégis közel van azokhoz, akik az emberszeretet jócselekedeteit gyakorolják. , PÉNTEK — ÉZSAIÁS 65, &4. — Mérhetetlen messzeségben él tőlünk. Szemünk a hozzánk való távolságát fel nem mérheti. S mégis, mielőtt mi kiáltanánk, Ö felel, mi még beszélünk és ö már meghallgatott minket. SZOMBAT - PÉLDABESZÉDEK 8, 17. - Mérhetetlen messzeségben él tőlünk. Szemünk a hozzánk való távolságát fel nem mérheti. S mégis, akik szorgalmasan keresik őt* azok megtalálják. (—*-)