Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1959-08-16 / 33. szám
KP.- BERM. KP. ’tZ. Tízéves alkotmányunk ünnepén Ünnepe van népünknek. Tízéves Népköztársaságunk Alkotmánya. Népünk minden hű fia most szívből ünnepel. Ünnepeljük, hogy tíz évvel ezelőtt hangzottak el először és iktattak törvénybe ezek az ünnepélyes és sorsdöntő szavak: „Magyarország Népköztársaság.” „A Magyar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre.” Ezek a mondatok — az Alkotmány többi mondatával együtt — alapjaivá lettek a boldogabb jövő építésének. Ezek a mondatok a mögöttünk levő tíz esztendőben a szemünk láttára formálódtak életté. Alkotmányunk tízéves évfordulóján örömmel nézhetünk körül hazánk földjén és boldogan állapíthatjuk meg, hogy kormányunk és népünk sok-sok fáradozása és erőfeszítése nem volt hiábavaló, mert — az ellenforradalom okozta átmeneti visszaesés ellenére is — népünk nagy utat tett meg a fejlődésben, egy boldogabb élet kialakításában. Az ország valóban a dolgozó népé lett és ez a nép a munkásság vezetésével nagy eredményeket ért el az iparban, a mezőgazdaságban és a kulturális élet minden területén. Az iparban a termelés állandó növelése és a mező- gazdaság fokozatos szocializálása következtében jelentősen növekedett népünk jóléte. Megbecsültebb lett és a gépesítés nyomán könnyebb és eredményesebb lett az ipari és mezőgazdasági munka. Szélesebb körűvé és mélyebbé vált a műveltség és nagyobbá lett a családok asztalára odakerülő kenyér. A munka mindenki jogává és kötelességévé vált. Népünk politikai, társadalmi és kulturális öntudata emelkedett. Alkotmányunk a béke és szabadság alkotmánya. A békére épült és a szabadság őrzője lett. Alkotmányunk által programként előírt „szocialista építést” csak békében lehet végrehajtani, azért Alkotmányunk minden sora igényli a békét és sugározza a békének szellemét. Mindezeken túlmenőleg az Alkotmány alapján az elmúlt tíz esztendőben létrejött egy nagy nemzeti összefogás, kialakult a nemzeti egység. Alkotmányunk megszüntetett minden kiváltságot, eltörölte az állampolgárok mindenféle megkülönböztetését és egy olyan társadalmi rendnek a kiépítését mozdította elő, amelyben mindenki munkája és képessége szerint boldogulhat és szerezhet magának megbecsülést. Egymás mellé került a fizikai és szellemi dolgozó. Az ipari és mezőgazdasági dolgozók nagy összefogása biztosította a nemzeti jövedelem arányosabb elosztását és a jólét növekedését. Népünk minden fiát egyre jobban egymás mellé állította Alkotmányunk nagy célkitűzése: a szocialista építés előmozdítása. Alkotmányunk nemcsak a nemzeti összefogást hozta létre, hanem biztosította helyünket a szocializmust építő népek családjában. Éppen Alkotmányunkban lefektetett alapelvek sorolták be népünket ebbe a nagy családba és tették lehetővé, hogy a család többi tagja valóban úgy nézhessen ránk, mint családtagra, akit ugyanaz a családi szellem hat át és ugyanazokért a szép célokért dolgozik. Alkotmányunk kizár minden sovinizmust, amely magyar népünket bármely nép fölé akarná emelni, ugyanakkor olyan irányba lendít, amelyben népünk sajátos értékeinek megtartásával és továbbfejlesztésével gazdagíthatja a szocializmust építő népek nagy családját, sőt az egész emberiséget. Alkotmányunk nemcsak a szocializmust építő népek nagy családjában biztosította helyünket, hanem általában kaput nyitott a haladásnak. Félreállított az útból minden olyan választófalat, amely hosszú ideig meggátolta népünket a fejlődésben és a haladásban. Olyan „levegőt” szív most népünk, amelyben határtalan lehetőségei vannak arra, hogy a haladó emberiség legjobbjainak szellemi és anyagi kincseit felhasználva széppé és boldoggá tegye életét. A maradiság — amely már annyi bajt és szégyent hozott népünkre — már csak itt-ott ütheti fel fejét hazánk földjén és napjai meg vannak számlálva. Mindezt mi, evangélikusok Isten iránti hálával mondjuk el. A mi evangélikus egyházunk — ha néha más irányban meg is kísértetett — lényegében mindig a haladás oldalán állt. Mi Istennek adunk hálát Alkotmányunkért. Ez az Alkotmány biztosítja számunkra az evangélium szabad hirdetését, általában a vallás szabad gyakorlatát. Mi is csak örülhetünk minden társadalmi igazságtalanság kiküszöbölésének, a nemzeti egység megvalósulásának, a jólét növekedésének, a nagyobb darab kenyérnek, a társadalmi választófalak ledöntésének, a munka megbecsülésének, a béke munkálásának, a szocializmust építő népek nagy családjának, általában annak, hogy népünk a fejlődés és a haladás útján jár. Mindent el kell követnünk, hogy lelkészeink, gyülekezeteink és egyháztagjaink szolgálataikon, becsületes és lelkes munkájukon keresztül segítséget nyújtsanak népünknek minden szépért, jóért való fáradozásban. Kell, hogy bennünket, evangélikusokat áthasson a forró haza- szeretet és keresztyén lelkiismeretességgel dolgozzunk népünk előrehaladásáért és boldogulásáért. Az Alkotmány ünnepén az elvett áldásokért szólaljon meg ajkunkon a hálaadás, minden mulasztásunkért fakadjon szívünkben bűnbánat és hitünkből fakadóan, jó szívvel segítsük népünket az új magyar világ építésében, a béke megőrzésében és a nemzeti egység további erősítéséhen. Káldy Zoltán írja: Káldy Zoltán püspök Igehirdetés Kínai utunk során nagy élményt jelentett számunkra a kínai keresztyénekkel, közelebbről a kínai protestánsokkal való találkozás. Életük és munkájuk nem csak azért érdekelt bennünket, mert velük testvérek vagyunk a Jézus Krisztusban, hanem azért is, mert Kínának a gyarmatosító hatalmak és saját feudális uralkodóik igájából való felPekingben Így valóban nemcsak kívülről való „megfigyelők” lehettünk, hanem részes társai mind annak, ami a kínai protestánsok közös kincse, szolgálata és problémája. És mindezek alapján csak Isten iránti hálával tudok beszámolni a kínai A legősibb és egyben leg- elterjedettebb vallás A KON- FUCIANIZMUS. Konfucse alapította, aki Krisztus előtt 550 körül élt. Tanításában az embernek az emberhez való viszonyát igyekezett szabályozni. öt ilyen alapvető viszonyt szabályoz: az úr és szolga, apa és fiú, férj és feleség, bátya és öccs, barát és barát viszonyát. Nagyon hangsúlyozza a becsületességet és őszinteséget, szívességet és bölcsességet. A TAOIZMUST Laocse alapította, aki Krisztus előtt 500 körül élt. Ebben a vallásban igen nagy szerep jut az észnek és igen fontosnak tartja a nyugalmat. Megveti a gazdagságot, hirdeti a jó jutalmazását és a rossz bűnhődé- sét. A BUDDHIZMUS indiai eredetű vallás. Megalapítója Sakyamuni. aki Krisztus előtt 530 körül élt. A buddhizmus szerint az ember legnagyobb gyönyöre, életének főcélja: megszűnni a létezéstől. Hisznek a lélekvándorlásban és nagyon hangsúlyozzák az elmélkedés szükségességét. A MOHAMEDÁNIZMUS szintén délről hatolt be Kínába. Alapítója az arab Mohamed, már Krisztus után 600 évvel élt. Ebben a vallásban már igen jelentős az imádkozás. Több tanítása érintkezik a keresztyén tanítással. Az evangélium első hirdetői Kínában... A legenda szerint JÉZUS KRISZTUS EVANGÉLIUMÁT Kínában először TAMÄS APOSTOL hirdette. Ezt persze nem lehet bizonyítani. De az tény, hogy már a VII. században, majd később a XVI—XVII. században folyt az evangélium hirdetése Kínában. protestánsok életéről és szolgálatáról. Istentisztelet után Pekingben szabadítása óta a nyugati egyházi lapokban igen sok cél- zatos híranyag jelent meg. Többek között az, hogy a kínai keresztyónség „nagy elnyomás” alatt van, sok templomukat bezárták és a különböző keresztyén felekezeteket , .állami nyomással” összeolvasztották. A volt kínai misz- szionáriusok is sok támadást intéztek cikkekben és konferenciai előadásokban a népi Kína és a kínai keresztyének, illetőleg azoknak vezetői ellen. A „keringő hírek” között nagyon érdekelt bennünket a „valóság. Annyit már előre közölhetek, hogy a kínai ke- resztyénséggel kapcsolatos, a nyugati sajtóban lábrakapott hírek, egyáltalában nem felelnek meg a valóságnak és azok nemcsak tájékozatlanságból, hanem igen gyakran rosszindulatból származnak. A kínai keresztyének között... Egy teljes hónapon keresztül alkalmunk volt a kínai protestánsok életét, munkáját és körülményeit megfigyelnünk. Sokat beszélgettünk velük otthonaikban, gyülekezeteikben, hosszú utazásaink közben. Részt vettünk istentiszteleteiken, szőkébb és szélesebb körű megbeszéléseiken. Magunk is szolgáltunk templomaikban és gyülekezeti termeikben. Vettünk velük együtt úrvacsorát. Olvastunk velük együtt Szentírást és imádkoztunk velük együtt. Megbizonyosodtunk afelől, hogy az Anyaszentegyház Ura vezeti és pásztorolja kínai keresztyén testvéreinket is és ők nagy éberséggel figyelnek a Jó Pásztor szavára. Vallási viszonyok Kínában .. Mielőtt a kínai keresztyén- ségrol szólnék, legalább nagy vonásokban vázolnom kell a kínai vallási viszonyokat. A tulajdonképpeni missziói munka azonban csak a XIX. században indult meg. Jelentősebb igehirdetők voltak itt Morrison, Taylor, . Williamson, Burns, Ross és 'még sokan mások. Angolok, németek, dánok, amerikaiak végeztek itt munkát, sőt magyarok is. A misszionáriusok munkájáról, szolgálatáról még többet kell beszélnünk, de azt máris megállapíthatjuk, hogy bár több misszionárius jó szolgálatot Pekingi istentisztelet után két kínai lelkésszel. Közismert tény, hogy a 650 millió lakosú Kínában a keresztyének száma nagyon kicsi. Az összlélekszám mintegy 3 millió lehet, melyből 700 000 protestánst tartanak számon. A keresztyénség meDett négy nagyobb vallás van: a konfu- ciánizmus, a taoizmus, a buddhizmus és a mohamedánizmus. végzett, mégis sokan közülük nemcsak az evangéliumot hirdették, hanem az evangéliummal össze nem egyeztethető munkát is végeztek. Sokan közülük letagadhatatlanul az imperializmus eszközeivé váltak és így a gyarmatosításban is részt vállaltak. Ebből igen sok baj származott, amelynek rossz hatása ma is igen érezhető Kínában. Nyelvünk. gyógyúlása, Jézus egy süketnémát gyógyított meg. Kivitte a tömegből és a négyszemköztiség szent pillanataiban megoldotta nyelvének bilincseit. Ez a bibliai történet nyomja rá bélyegét a mai vasárnapra. Szószékeinken és oltáraink előtt ezért hangzanak fel ma igék a nyelv bűneiről és a tőlük való megszabadulásról. A szó nagy hatalom. Lehet vele ütni és sebeket kötözni, porig alázni és friss életkedvet adni. Egy jó szó néha többet ér, mint az éhesnek a falat kenyér. Baj persze, ha valaki frázisok osztogatásába menekül a szeretet cselekedeteinek megtétele elől. De ne nézzük le a szavak melegséget sodró erejét. Vergődő, fázó szív újra éledhet, felmelegedhet egy szeretetből fakadó szótói. Környezetünk várja tőlünk a megértő, emberi szavak ajándékát. Ha valaki tanácstalan vagy levert melletted, ne sajnálj tőle egy negyedórái beszélgetést. Te. talán elfelejted a következő. órában, az illető néha még évek múlva is emlékezik rá hálásan, örömmel. A szavak fedezékek is lehetnek, álarcok, amelyek mögött megbújunk. Szavainkkal el tudjuk rejteni azt, ami bennünk ván. Sőt — ami még rosszabb — félre tudunk- mást vezetni. Éppen a szó nagy hiteléből következik ez. Amikor valaki mond nekünk valamit, bízunk abban, hogy az úgy is van. A hazugságnak az a legnagyobb kártevése, hogy nyomában a bizalom rendül meg, az emberi viszonynak pedig a bizalom az elsőrendű alapja. Tudom, hogy a gyakorlatban nem könnyű kérdés az igazmondás erkölcsi feladata. Néha összeütközésre is kerülhet sor lelkűnkben, mert a szeretet és az őszinteség bizonyos esetben harcba lép egymással. Ezek a tehertételek vagy botlások azonban nem változtatnak azon az alapvető tényen, hogy szavunk a valóság és az igazság feltárására, s nem leplezésére adatott. A szavak szárnyakká is válhatnak — Isten felé. Valahányszor egy-egy imádság hangzik el, ugyanolyan emberi szavak peregnek, mint amilyenekkel egymás közt értetjük meg magunkat. Az imádság szavai is szétfoszlanak a hangtan fizikai törvényei szerint a levegőben vagy a gondolatokhoz hasonlóan a lelkűnkben — valójában azonban nem enyésznek el, hanem elérkeznek a láthatatlan Istenhez. Néha elég egy röpke sóhaj, hogy Isten máris fölénk hajoljon s szinte érezzük szereteté- nek közelségét: itt vagyok, fiam, leányom. Nyelvünk — ugyanúgy, mint testünk, lelkünk minden része — bűnös marad halálunkig. Közben azonban újra meg újra megtörténhet a csoda, hogy Jézus láthatatlan kezével megérinti, s mi meggyógyult nyelvvel tudjuk adni a szere- tetet, az őszinteséget és áldani az Istent. Veöreös Imre
