Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1959-01-25 / 4. szám
nyíregyházi színfoltok A NÉPEK VILÁQA KERESZTYÉN SZEMMEL MAR A GYÜLEKEZET EGÉSZE sajátos színfolt hazai egyházunk térképén. Városi gyülekezet — vélné az avatatlan, pedig a tizennyolc és félezer léleknek csak kisebbik fele él a „nyíri fővárosban”; a többiek a „bokrok”, azaz nagyobb tanyaszerű települések lakói, a Várostól néhány, olykor tíznél is több kilométernyi távolságban. Balczó András igazgató-lelkész igazít el a több mint kétszázéves gyülekezet jelenlegi életéről. Hogyan igyekeznek helytállni a szolgálatban, mik a terveik — ilyen lendülettel talán csak fiáról beszélne, aki európai nevű öttusa-bajnok. VASÁRNAPONKÉNT 7—7 istentisztelet van a városban s a bokrokban. Kint a kialakult havirend szerinti helyeken, bent a nagy- és kistemplom- ban (utóbbi pár éve létesült) s az Élimben (erről még lesz szó). A nagytempl omba több mint 2000 ember fér be, ebből 1600 ülhet. „Közönséges” vasárnapokon a gyülekezet tagijainak bő tizedrésze vesz részt áz istentiszteletek valamelyikén; nagyobb ünnepek istentiszteletei zsúfoltak. Az adakozási készség is kielégítő: az egyházközség nem szorul segítségre, hanem rendszeresen támogat kisebb gyülekezeteket. A Közalap bizton számíthat rá. Mindez úgy lehetséges, hogy a gyülekezetépítésben a keresztyén reménység vezet bennünket: örömmel élünk lehetőségeinkkel. A GYÜLEKEZET jelentős szeretetszolgálatot végez. Két evangélikus szeretetintézmény működik Nyíregyházán. A nagyobb az Élim egészségügyi gyermekotthon. Több mint három évtizede alapították nyomorék gyermekek otthonául. Számos testileg fogyatékos fiú s leány nyert itt lelki otthont s kisebb-nagyotob mértékű testi gyógyulást is. Üjabban idióta gyermekeket is ápolnak, sőt már ezek vannak többen. Értük s más beutaltakért az állam jelentős hozzájárulást fizet. Összesen 34 gyermeket 4 gondozónő ápol és egy óvónő. A gondozók egyike-másika évekkel ezelőtt ugyanitt maga is gondozott volt. Vezetőjük, Szokol Ilona több mint harminc éve végzi ezt a szolgálatot; a többiek is szakképzettek és gyakorlottak. Az elmúlt évben építkezéssel bővítették az otthont. Az egyik helyiségben vasárnaponként istentiszteletet tartanak, hetenként egyszer pedig bibliaórát. Ezeken az alkalmakon a ház népének számbaj öhető tagjain kívül a környékbeli hívek is részt vesztek. UGYANCSAK RENDSZERESEN tartanak bibliaórákat — mint a gyülekezet hét más helyén is — a szeretetotthonban. Itt 12 öreg nénit gondoznak, 60—80 évesek, kettejük már állandóan fekszik. Az ápolásban s általában a házimunkában ki mint tud, segít. Egy szakképzett gondozót is alkalmaznak. A közvetlenebb irányítást itt Endreffy János nyug. lelkész látja el. Évi hat egyházközségi offertorium, a gondozottak hozzájárulása, s nem utolsósorban a hívek külön adományai biztosítják az öregotthon lakóinak ellátását. Hála Istennek, egyik szeretetintézményünk se szorul egyházközségen kívüli támogatásra. Amikor az egyházi éneklés felől érdeklődünk, a másik két gyülekezeti lelkész „átutalja” a riportert Gáncs Aladár orgonaművészhez, aki a gyülekezetnek segédlelkésze is, bár szolgálata túlnyomó- részt az orgona mellett jelöli ki helyét. A GYÜLEKEZETI ÉNEKLÉSNEK döntő lökést adott az új énekeskönyv — kezdi beszámolóját a musica sacra avatott szolgája. 1955 óta külön énekórákon (heti egy, vagy több alkalommal) igyekeztem az ide eljáró egyház- tagoknál elérni azt, hogy az új énekeket jobban ismerjék. Ezeken az órákon s az énekkarral való foglalkozás alkalmain is azt tapasztaltam, hogy himnológiai magyarázatomat érdeklődéssel hallgatták. Az istentiszteleti éneklésünkben három problémát látok: 1. A tempó. Évek során a vontatottság lassacskán enyhül. Persze Csehszlovák egyházi küldöttség járt a Szovjetunióban november hó folyamán. Látogatásukkal a Szovjetunlóbeli egyházak képviselőinek 1957- beli látogatását viszonozták. A küldöttség tagjai: dr. Hro- mádka prágai teológiai dékán, dr. Soucek prágai professzor, Pospisil, a Csehszlovákiai Ökumenikus Tanács titkára, Ondra lelkész, a cseh testvéregyház képviseletében, Zsiak András egyetemes felügyelő, dr. Katina püspök, dr. Michal- ko, a modori teológia pro- dékánja, Bartho egyetemes titkár, az evangélikus egyház képviseletében, Czimorek püspök ,a sziléziai evangélikus egyház részéről és dr. Varga Imre püspök, a református egyház részéről. A két ország egyházainak vezetői közös távirattal fordultak a genfi leszerelési bizottsághoz a nukleáris fegyverekkel való kísérletezések megszüntetése érdekében. csak hosszú, türelmes munkával lehet segíteni. 2. A hibás dallamvóltozatok. Ezek kiirt- hatatlanoknak látszanak. Csak az 1. pontban megjelölt „gyógymód” segíti idővel. 3. A ritmikus éneklés a legtöbb templomos embernek szokatlan, de nem akarok beletörődni, hogy ritmikus énekeket kiegyenlítetten, jellegzetes, magávalragadó lendületüktől megfosztva énekeljenek. A javulásra annál is több a remény, mert a gyülekezet szívesen énekel, s így 'bizonyára szaporodik azok tábora, akik szívből és jól énekelnek. AZ ÉNEKKAR lelkes csapat: haitvan tagú, négy szólamú I vegyeskar. Szívügyük az istentiszteleti karének-szolgálat, az evangélikus egyházi zene megszólaltatása. Sőt: hallgatása is! Erre hang lemezbemutatóinkon van alkalmuk. Bach h-moll miséjének részleteit például két óra hosszat hallgatták feszülten s aztán újráztattak. S ez annál is érdekesebb, mivel a kar tagjai túlnyomórészt nem értelmiségi foglalkozásúak — de az efféle korlátok már úgyis országosan düledeznek. Havonta egyszer éneklünk, különleges alkalmaktól eltekintve. Kivételes öröm számunkra, ha más egyházközségek énekkarát láthatjuk vendégül zenés áhítaton, meghallgathatjuk egymást s kicserélhetjük tapasztalatainkat. Mindent egybevetve: ha lassan is, de haladunk előre. Istennek legyen hála érte. Megköszönjük a testvéri szavakat s búcsúzunk. KORÁNTSEM teljes ez a kép a nyíregyházi gyülekezetről, de talán bepillantást nyújt életének egyik-másik rétegébe. Isten egyháza itt él, s Ura hitet munkál benne. Bodrog Miklós A szlovákiai evangélikus egyház köreiben élénk visszhangra talált az Evangélikus Életben közölt cikksorozat a Debrecenben tartott nemzetközi egyházi békekonferenciáról. Az egyház értelmiségi lapjában, a Cirkevné Listy-ben méltatják a cikksorozatot, kiemelvén- azt a megállapítását, hogy a debreceni soknyelvű egyházi találkozó a pünkösdi megértés szellemét valósította meg. Hírt adtunk már arról, hogy a szlovákiai evangélikus egyház keleti egyházkerületének püspökévé dr. Katlovsky Istvánt választották. Kassa városában ő a negyedik püspök. Az első Liefmann Mihály volt 1666-ban, a második püspök Heutschy Fülöp, akit 1683-ban választottak meg. Krcsméry Gyula a város harmadik evangélikus püspöke (1953—1958), az ö örökébe lépett dr. Katlovsky István. A tudomány megállapítása szerint az embervilágot három fő emberfajta alkotja: a kaukázusi (fehér), a mongoloid (sárga) és a negroid (fekete) faj. E három fajon belül helyezkedik el a népek és nemzetek tarka sokasága, a népek világa. Embervilágunknak ez a megoszlása a történelemelőtti időktől kezdve mérhetetlenül sok véres háborúnak és vértelen küzdelemnek lett a forrásává. A faji kérdés és a népek viszonya egymáshoz századunknak is változatlanul egyik fő kérdése. Hogyan tekintünk mi keresztyének az emberfajok és népek meglétére, és mi a feladatunk az általuk meghatározott, megosztott világban? Isten igéjében főleg két történet igazít minket útba. A bábeli szétosztás Az egyik a bábeli torony- építés jól ismert története (1. Móz. 11.). Ebből a bibliai történetből sokan arra következtetnek, hogy az emberiségnek fajokra és népekré oszlása Isten büntetése az ellene fordult embervilágon. A Szentírásban azonban már előbb szó esik fajokról és népekről (1. Móz. 10.). Ez arra utal, hogy ezek megléte kezdettől fogva ott volt Isten teremtő szándékában, tehát Isten jó ajándéka. Isten teremtett világában nincs két egyforma falevél, nincs két egyforma ember; nincsenek egyforma népek és emberfajták sem: különbözőségeik, különféle képességeik és kultúrájuk teremtésbeli ajándék és Istentől eredő megbízatás arra, hogy a maguk színeivel, sajátosságaival gazdagítsák egymást és szolgáljanak az emberiség nagy családjában. így látjuk a fajok és népek eredeti rendeltetését Isten teremtett világában. ^ Közbejött azonban a bűneset, az emberiség letérése a teremtésben néki rendelt jó útról. A bűn nemcsak Istentől szakított el, hanem — az önzés közösségromboló ereje folytán — szembefordította egymással a fajokat, a népeket is. A bűn démonikus hatalma és Isten büntető ítélete következtében így lettek a fajok és a népek különbségei ellentétté, elválasztó korláttá, feszültségek és háborúk szakadatlan forrásává. Ez éppen a Bábel tornyáról szóló bibliai történet fő mondanivalója. A pünkösdi egység A másik fontos igehely a Cselekedetek könyve elején található pünkösdi történet: vigasztaló és világító ellenképe a népek bábeli megoszlásának. Arról hallunk benne, hogy a Szentlélek kitöltésekor a legkülönfélébb népekből, fajokból és nyelvekből álló sokaság vált eggyé Isten igéje hallgatásában és megértésében. Amikor Jézus Krisztusban az ember újra megtalálja istent, ledőlnek az ember és ember, nép és nép, emberfaj és emberfaj közé emelt válaszfalak is. Szűnik a bábeli zűrzavar, megtörik az emberiség egységét megosztó, szétromboló bűn ereje. A Szentlélek Isten minden embert hiv és gyűjt: az egyházban egységet és békességet teremt fajok, népek és nyelvek között. Krisztus egyházát nem sajátíthatja ki egyik vagy másik nép, emberfaj, világrész: az egyformán mindenkié, az egész emberiségé. Benne Isten egyetemes, mindenkinek szóló szeretete öleli át és forrasztja egységbe a különböző fajok, népek, kultúrák és korok emberét, különbségeikre való tekintet nélkül. „Nincs zsidó, sem görög, sem szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egy vagytok a Krisztus Jézusban” (Gál. 3, 28.). Milyen nagy ajándéka Istennek a megváltás! Nemcsak egyéni életünkben ad szabadulást bűneink, a Sátán és a halál hatalmából, hanem gyógyítja és megújítja azt is, amit a bűn az .emberiség életének szélesebb síkjában tönkretett. Valóban „új teremtés” a régi, megromlott és megosztott teremtettségben. Keresztyén feladatok Ismerjük Isten igéjének azt a sorrendjét, hogy — különösen az apostoli levelekben — először Isten cselekedeteiről, kegyelme ajándékairól esik szó; de utána a mi cselekedeteink, hozzánk való felhívások következnek. Isten igéje ezen a területen is feladatokat állít elénk. Megítéli önzésünket, szeretetlenségünket. A keresztyén felebaráti szeretet nagy parancsolata állandó felhívás hozzánk azoknak az ellentéteknek áthidalására és eltávolítására, amelyek világviszonylatban és szűkebb körben egyformán jelentkeznek különböző népekhez és emberfajokhoz tartozásunk miatt az emberiségben. Mint keresztyéneknek a leghatározottabban el kell ítélnünk minden faji önteltséget és megkülönböztetést: a „színesek” kevesebbre értékelését és visszaszorítását a Föld javaiból, a kultúra és tudomány jó ajándékaiból való részesedésben. Mint keresztyéneknek küzdenünk kell a nemzeti önteltség, a népek közötti gyűlölködés ellen: Krisztusban minden nép, minden ember a testvérünkké lett; értük Krisztus ugyanúgy meghalt, mint értünk. Krisztus meg váltott j ai na1 valóban békességszerzőkké - Mt. 5, 9. — kell lenniük ebben a megosztott világban! Szóve: és élettel hirdetniük kell, szét kell sugározniuk maguk körül az evangélium ereje által teremtett, Krisztusban adott új és igazi egységet ember és ember között. De ugyanakkor a szeretet kifogyhatatlan erejével és állhatatosságával kell segíteniük abban is, hogy erre a sokat szenvedett embervilágra ne szakadjanak rá egy új háború elképzelhetetlen gyötrelmei. Tehát fáradniuk, küzdeniük kell a világ relatív egységéért is, a földi békességért, a feszültségek, a gyűlölet és ellentétek csökkentéséért, annyira, amennyire ez csak lehetséges és rajtunk áll. így töltjük be ebben a vonatkozásban a krisztusi szeretet törvényét. Közben pedig előre tekintünk Isten örökkévaló országára, ahol a keresztyén reménység szerint véget ér és teljességre jut az emberiség rész szerint való, idői egysége. Mert ott Isten lesz minden mindenekben. „ • Dr. Nagy Gyula Negyven éves a cseh testvéregyhás Az elmúlt év decemberében ünnepelte a cseh testvéregy- ház negyven éves fennállását. 1918. decemberében jött létre ez az egyházi alakulat a csehországi evangélikus és református egyházak egyesüléséből. Az ünnepi hálaadó istentiszteleten a prágai SalvatorToronyépítés Mezőlak társgyülekezete, Nagyacsád 1958-ban templomához új tornyot épített. A hálaadó istentiszteleten a harangok a templomtól különálló toronyban szólaltak meg. Mes- terházy Ferenc keszthelyi lelkész igehirdetése után Tóth Sándor helyi lelkész ismertette a négy évig tartó torony- építés történetét. A 350 lelkes kis gyülekezet szinte a maga erejéből építette fel a 15 m magas tornyot. A gyülekezet | templomban dr. Viktor Hajek zsinati elnök prédikált. A cseh testvóregyház négy hiitvallási irat alapján áll: az Ágostai Hitvallás (1530), a Második Helvét Hitvallás (1556), a Cseh Hitvallás (1575) és a Testvér- közösség Hitvallása (1762). Nagyacsádon reménységgel néz jövője felé, hiszen új tornyából a békesség szolgálatára hívogatnak harangjai. A hálaadó istentiszteleten köszöntötték a gyülekezetei Enyingi Győző, helyi református lelkész, Boros Lajos somlószöllősi, Szakái Árpád takácsi lelkészek. Szűcs Lajos mezőlaki gondnok a társgyülekezetek köszöntését tolmácsolta, majd Kiss Sándor volt gyülekezeti tag üdvözlő versét olvasta fel a lelkész. \ lesliéreqyházak éleiéből S^Lpáczai Qsere anos em [ékezete bben az évben emlékezünk meg Apáczai Csere János halálának 400. évfordulójáról. Az emberek értékelése és rangsorolása a legtöbb esetben megvalósíthatatlan feladat, de a legnagyobbak értékelése mégis könnyű, mert az átlagosból messze kiemelkednek, nagyságuk így vitathatatlan. Ilyen szinte mindenki fölé emelkedő egyéniség a magyar nevelés területén Apáczai Csere János, aki rövid — 34 évig tartó — élete folyamán megalapítója lett a magyar neveléselméletnek és filozófiának. Nagyságának megértéséhez ismernünk kell korát. A XVII. század eleje Európában nagy átalakulásokat érlelt. Angliában a parlament indított harcot a királyi hatalom ellen és ezzel előkészítette az angol polgári forradalmat. Francia- országban és Poroszországban a fejedelmi hatalom számolta fel a nemesség rendi hatalmát, politikai uralmát. A szellemi életben is nagy átalakulások kora ez. Ekkor kezdődött meg az új természettudományos világnézet kialakulása, a filozófiában Bacon a tapasztalatot, Descartes pedig az észt helyezve előtérbe, megkezdődik a tekintély trónfosztása. Az egyházakon Jbelül is jelentős mozgalmak indultak. A református egyházban a tanok merev értelmezésével szemben lépnek fel a puritánusok. Ez egyúttal demokratikus társadalmi törekvéseket is jelentett, mert az egyházközségben a presbitérium vezetőszerepét hangsúlyozták a fedelmi önkény és a merev papuralom ellenében. A katolikus egyházban viszont a janzenismusnak nevezett irányzat vette fel a harcot a jezsuiták dogmatizmusával. Természetesen ezek a szellemi és politikai mozgalmak nem egykönnyen jutottak el a tömegekhez, hanem elsősorban a szellemi vezetöréteg körében Í hatottak és érvényesültek. Az új tanok elterjedése, általánossá válása csak hosszú és nehéz harcok árán valósulhatott meg, beleütközve az emberek műveletlenségébe, közönyébe, merevségébe és nem utolsó sorban az akkor fennálló hatalmi helyzetbe. páczai Csere János nagy érdeme, hogy ebben a nagy átalakulásokkal terhes korban, a nagy szellemi zűrzavarban biztosan tájékozódott, a haladás mellett szállt síkra, sőt nem egyszer korát meg is előzte. Élete Erdély aranykorára esik. Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György idejére, mikor Erdély viszonylag békés élete, nagyszerű gazdasági felemelkedése, széleskörű nemzetközi kapcsolatai megadták a kellő hátteret Apáczai Csere János fejlődéséhez. Erdély hanyatlása már utolsó életéveire esik, tehát nagy hatással már nem volt rá. 1625-ben, a barcasági Apá- czán született, valószínűleg jobbágycsaládból. Iskoláit a kolozsvári kollégiumban kezdte, majd 1644-től Gyulafehér- I váron tanult. Döntő jelentősé- | gü évek ezek! Az akkori oktatás és nevelés ugyanis teljesen megmerevedett és lélektelen munka volt. A legfontosabb tárgyak a latin nyelvtan és a szónoklattan, a számtannak csak elemi ismereteit tanították, viszont nem egysze* a héber nyelv is szerepelt a tantárgyak között. Az iskolákban szigorú fegyelem uralkodott, a tanulás pedig főleg a szövegek és szabályok üres, lélek és megértés nélküli bema- golását jelentette. (Verbaliz mus.) 0 maga írja le, hogy 16 éves korában pontosan tudta a nyelvtani szabályokat, de a nyelvet magát nem értette. A reális tárgyak: földrajz, történelem tanítása szinte teljesen hiányzott még az akkori iskolákból. Tanulóévei idején azonban már különböző reformmozgalmak indultak meg a magyar iskolákban. Tolnai Dali János 1638 és 42 között Sárospatakon kezdte meg a puritánus eszmék hirdetését, amelyek a kolozsvári iskolához is eljutottak. Gyulafehérváron pedig már valószínűleg érezhető volt Comeniusnak, a nagy cseh nevelőnek e. hatása. így Apáczai Csere János fiatal korában megismerkedhetett a régi nevelés minden fonákságával, de ugyanakkor lelke fogékonnyá vált az új tanok irányában is. ^fejlődésében új szakaszt je- 1 lentettek a hollandiai évek. 1648-tól 53-ig a külön böző holland egyetemek (Leyden, Utrecht) hallgatója. 1651- ben Hardervijkben a teológia és filozófia doktora is lesz, de tanulmányait a keleti nyelvészet területén is folytatja. Ezen a téren még Gyulafehérváron szép eredményeket ért el, mert hat keleti nyelvet megtanult! Hollandia volt abban az időben szellemi és anyagi téren egyaránt Európa egyik legfejlettebb országa. Itt ismerhette meg Apáczai Csere János közelről a purit&nus tanokat, Descartes modern racionalisz- ttkus filozófiáját, de fogékony elméjére nagy hatással voltak Hollandia műveltsége és gazdagsága is. Ott is felismerték viszont rendkívüli képességeit, legalábbis erre vall, hogy az utrechti egyetem o keleti tudományok tanszékére meghívta. Apáczai Csere János azonban nem fogadta korra már kialakult hivatástudata más célok felé hajtotta. T emond a biztos és gyors ^ érvényesülésről, hazajön, hogy nagy terveit valóra váltsa. A színtér: Gyulafehérvár, itt akarja a magyar műveltség felemelését és az egész nemzet szellemi megújhodását megindító mozgalmát kibontakoztatni. Rövid időn belül kétféle, ellenkező hatást ér el: tanítványaiban lelkesedést, eszméihez törhetetlen ragaszkodást, a haladásért áldozat- készséget váltott ki, ugyanakkor azonban a felsőbb hatóságoknál rosszallást, vádaskodást kapott, majd 1656-ban, miután II. Rákóczi György halállal is megfenyegette, állásától való elmozdításra ítélték. Így került a kolozsvári particula (a gyulafehérvári kollégium fiókiskolája) élére, ahol már bemutatkozáskor meglátszott, hogy a megfélemlítés hatástalan volt. „Ideje felébredned, te álmos, mámoros, hályogos szemű magyar nép!" - mondotta a bemutatkozáskor. A kolozsvári iskolát rövid idő alatt felvirágoztatta, de 1659 szilveszterén a korai halál elragadta, vagy ahogy Bethlen Miklós
