Evangélikus Élet, 1958 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1958-06-15 / 24. szám

Hogyan hallgassuk a prédikációt? PÄR HETE ezen a helyen egy ta­nulmány azt boncolta, hogy mi az Isten Igéje és a prédikáció helyes viszonya és mindehhez hogyan vi­szonyuk az igehirdető személye és helyzete. Az ilyen szolgálat akkor igazi, ha azt adja tovább, amit ka­pott a kijelentett igében: Krisztust, isten csodája, hogy az emberi köz­vetítésen keresztül ő szólít meg bennünket. A (helyes igehirdetésnek és Krisztusról szóló tanításnak ^gy­be keli esnie. PÁL IS MEGÉRZETT ebből vala­mit, amidőn ezt írja a konntusiak- nak: „Krisztusért járván tehát kö­vetségben, mintha Isten kérne mi- általunk, Krisztusért kérünk, békül- jetek meg az Istennel“. Az igazi pré­dikáció mindig ezt az Istennel Krisz­tusban megbékélést van hivatva munkálni. Ezért tartja Luther szük­ségesnek a harmadik parancsolat magyarázatánál hangsúlyozni: „Is­tent félni és szeretnünk kell, hogy igéjét és annak hirdetését meg ne vessük, hanem szentnek tartsuk, örö­mest hallgassuk és tanuljuk”. A hit hallásából van, a hallás pedig az Is­ten igéje által. Luther írja: Az Írás az a bölcső, pólya, amelyben Krisz­tus fekszik. Mindem istentisztelet, igehallgatás ehhez a Krisztushoz odajárulás. A Nagy Káté szerint az ünnepszemtelés parancsa ellen nem­csak azok vétkeznek, akik az ünnep­nappal durván visszaélnek, s azt megszentségtelenítik... ám idetar­tozik egy másik ha'd is, akik Isten igéjét csak úgy hallgatják, mint egy másfajta mesét, csak szokásból men­nek el a prédikációra s úgy jönnek ki onnét, amint bementek..: Hagy­juk szépen, hogy folyton csak pré- dikálgassanak nekünk, csak intse­nek, buzdítsanak bennünket, meg­hallgatjuk, de nem vesszük komo­lyan a szívünkre.“ Reformátorunk életében az Igére hallgatás, utána való lázas kutatás mindhalálig jellemző tulajdonság volt. Ö mondja: „Noha néhány éve már két ízben is átolvastam a Bib­liát, és ha a Bibiliát hatalmas nagy fának, minden szavát egy-egy ág­nak, vagy gallynak képzelném, ak­kor én valamennyi ágát és gallyacs­káját megrázogattam. mivel vágya­koztam reá, hogy megtudjam vajon mi van rajta és mindenkor hul­lott le róla még egy pár friss, érett gyümölcs”. AZ IGE MINDEN RÉSZE, épp­úgy, mint az igazi igehirdetés Krisz­tus felé, Krisztusra mutat, ahogyan Cranach Lukács is megfestette Lut­hert a wittembergi városi templom­ban: Luther Krisztusra mutat kezé­vel, őt prédikálja a híveknek. Mint ahogy a körnek van közép­pontja, úgy Krisztus a Szentírás kö­zéppontja. Ha ilyen igehirdetés szól templomainkban, arra érdemes hall­gatni. Mégis de sok ember nem bírja a hallgatást, a csendet Isten és az Ö Igéje előtt! Pedig (Isten Igéje alázatos, imád­kozó, reáhallgató szívet, lelkületet kíván tőlünk .. „De nem csupán a hallgatás a dolgunk, hanem a meg­tanulás, megtartás is ... van aki számon fogja kérni tőled, hogy mi­kép hallgattad, tanultad s tisztelted az ő Igéjét“. Az Isten Igéje az „igazi fülbevaló”, mondja Lutlher, de a hal­lott igét a szívünkbe is kell zárni. MIND AZ IGE OLVASÁSÁHOZ, mind a prédikáció hallgatásához is Szentlélek és hit szükséges, hogy az gyümölcsöző legyen. Ebben a tekin­tetben sohasem hallgathatunk eleget az igére. „Habár a Szentírás öreg doktora vagyok, mégsem nőttem ki a gyermeki tanulásból; a tízparan­csolatot, a Miatyánkot. Hiszekegyet még most sem értem egészen, azo­kat nföm tudom kikutatni és kitanul­mányozni, de naponként tanulom és imádkozom azokat János fiammal és Magdaléna leányommal“ — írja Luther Az Igének, legyen az írott, vagy hirdetett, teremtő ere.ie van és ha meghalljuk, a Szentlélek által ben­nünk hitet teremthet. AZ IGE MEGTANÍT Isten titkai­nak megismerésére és gyakorlati ke­resztyén életre, hiszen alhol ketten vagy hárman együtt vannak Krisztus nevében, ő is ott van közöttük, mondja Krisztus. Ez áll a maroknyi szórványigehellgatókra éppúgy, mint a nagy gyülekezetek igehirdetési al­kalmaira, „Isten az ő Igéjével úgy tud meg­eleveníteni mint tűz a vasat, de ál­tala megedzeni is.” Ilyen erő van a keresztről szóló beszédben, „ez a mi egyedüli teológiánk“ — mondja Lut­her. Ez áldott gyümölcsöt is terem a megtérésben, szívünk, életünk megszentelésében, 'Isten színe előtti megbékélésünkben. KÉRJÜK ISTENT, hogy amíg az ő kegyelméből hirdettetik az Isten Igé­je, anyaszentegyházunkban, az tisz­tán és igazán hangozzék, hogy igéjé­nek ne csupán hallgatói, hanem megtartói is lehessünk. Ben,kő István. — CSALÁDI HlR: özv. Man'delik Sándorné, az Evangélikus Élet szor­galmas olvasója május 4-én, életének 90. évében, Székesfehérvárott el­hunyt. Gyülekezeti hírek — Szentháromság utáni 2. vasár­napján az oltárterítő színe: zöld. OI- tári ige: Lk. 14,16—42; szószáki ige: Km. 10,1—15. Az istentiszteletek of- fertórluma a nyugdíjas lelkészek, lel­készözvegyek és árvák támogatására szolgál. — A pesterzsébeti gyülekezeti ve­gyeskar 10 éves jubileuma alkal­mából hangversenyt rendez június 15-én vasárnap este 7 órai kezdet­tel a pesterzsébeti templomban. — A 200 lelkes csákvári anyaegy­házközség a háború alatt súlyosan megrongálódott parókiáját újjáépí­tette. Az újjáépítés utolsó részletét, 13.000. —■ Ft értékű munkával (mely­nek túlnyomó része társadalmi mun­ka volt) és anyagi kiadással végezték el. A parókia egyik szobáját gyüle­kezeti helyiséggé alakították át, me­lyet Szentiháromság vasárnapján tar­tott szórványnap alkalmával adtak át rendeltetésének, szeretetvendég- ség keretében. — A gyülekezet foly­tatni kívánja a templom renoválását is. Még ebben az évben ’sorra kerül a templom bádogte tej ének javítása és újrafestése. —• A somogydöröcskei gyülekezet pünkösdkor ünnepelte 200 éves jubi­leumát. A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének buda­pesti központja örömét fejezte ki afölött, hogy ez a gyülekezeti jubi­leum is egyik dokumentuma annak, hogy a magyarországi németaikúak politikai- és vallásszabadságban él­nek. — A hajdú-szabolcsi egyházme­gye lelkészt munkaközössége június 17-én Nyíregyházán ülést tart, me­lyen D. dr. Vető Lajos püspök egy­házunk időszerű kérdéseiről tart beszámolót. HELYREIGAZÍTÁS: Lapunk 23. számában a Közegyházi hírek című cikk 3. hasábjának (Az egyházke­rületi tanács határozata) felülről a 20., 21. és 22. soraiba sajnálatos sajtóhiba csúszott. A három sor he­lyesen így szól: D. Dezscry László püspököt lemoradottnak tekintette és püspöki státusának kérdésével nem foglalkozott. — A kisterenyei anyaegyházköz­séghez tartozó szupataki leányegy­ház 5 konfirmandusának szülői fe­hér selyem oltárteritőt adományoz­tak az egyháznak. Bácsán a győri egyházközség fi- liájában a közös protestáns imaház udvarán a református gyülekezet acélvázas haranglábat állított fel. Felavatása Szentháromság vasár­napján volt. A református egyház elnöksége a harang használatát testvéri készséggel ajánlotta fel az evangélikus híveknek. — Tizenkétváltozatos Angster mecha­nikus orgona, kétmanuálos orgonaharmó- nium eladó. Cím a kiadóban. — Templomok építését, tatarozását válla­lom. Cím a kiadóban* Gondoljunk A Múzeum-kertben sétálgatva sok­szor látok a padokon üldögélve haj­lotthátú, gondbarázdás arcú, őszhaj- jürtű öregeket, töpörödött asszonyo­kat. Körülöttük vidám gyermekse­reg játszadozik. Ilyenkor mindig ön­kénytelenül a barázdából kiállt öreg nyugdíjas lelkésztestvéreimre, özve­gyeinkre és árváinkra gondolok. Ezek a szegény öreg lelkészek áldot­ták meg boldog házasságtokat, meg­kereszteltek titeket és gyermekeite­ket s vezetgették őket a tiszta, bol­dog életre és kísérték ki drága szü­léiteket sírjaikhoz, ahol várják Jézus Krisztus feltámadásra hívó szavát. S az özvegy papnék fiatal korukban hány szülőasszony ágya mellett he­lyezték el sokszor a papi asztaltól el­hozott ebédeket, s kötöztek be testi és lelki fájó sebeket. A keresztyén életnek három osz­lopa van: a hit, a remény és a szere­tet s ezek között legnagyobb a sze­retet. János apostol tanítja, hogy aki a szeretetben marad, az az Istenben marad... és az Isten szeretet. (2. Ján. 4,16.). Ennek a parancsnak engedelmes- kedve egyházunk a szentháromság ünnepe utáni második vasárnap of- fertóriumot tart a nyugdíjas lelké­szek, lelkészözvegyek és árvák támo­egyházi nyuc gatására. Ezen a vasárnapon egyház- községeink szószéke előtt láthatatla­nul ott ülnek az elfáradt öreg lelké­szek, a magukra maradt özvegyek és árvák. Nagyon szeretni kell őket, ne­hogy az a gondolat szülessen meg bennük, hogy ők már .feleslegesek, a család, az egyház és a társadalom számára. A szeretet parancsa alatt élő gyü­lekezeteinknek meg kell becsülnie nyugdíjasait. Egyházunk ennek tel­jes tudatában is van, hiszen ezért szervezte meg a Nyugdíjosztályt és a Diakóniai Osztályt is, hogy rólük gondoskodni tudjon. Az egyház és az állam között 1948- ban kötött egyezményben foglaltak­nak megfelelően jelenleg 91 nyugdí­jas lelkész, 132 lelkészözvegy és 31 kegydíjas és lelkészárúa ellátmányát biztosítja az Állami Egyházügyi Hi­vatal. Az évi ellátmány körülbelül másfélmillió forint. Az Egyházegye­tem Nyugdíjosztálya 27 nyugdíjas lelkész, 16 lelkészözvegy, 11 lelkész­árva és kegydíjas és 10 kivételes ál­lományú ellátott nyugdíjáról gon­doskodik. Ennek összege körülbelül évi 360 000 Ft. Ez a teher évről évre fokozódik, tehát nem kis adót jelent klslétszámú egyházunknak a nyug­díjasairól és özvegyeiről való gon­doskodás. Vannak lelkészházaspárok és lel­készek, akik a nyugdíjas lelkészek otthonául szolgáló gyenesdiási „Ka- pernaum” szeretetíntézményben, va­lamint az özvegy papnék otthonául szolgáló kistarcsai szeretetintézmény- ben és a piliscsabai „Silo”-ban, és vannak olyanok, akik nem ezekben az otthonokban élnek s ilyenek van­nak többségben. Sok közöttük a be­teg, tehetetlen, szegénységben élő, ezért nyújtjuk ki helyettük kérő ke­zünket híveink felé azzal: Testvérek! Egy évben egyszer gondoljatok a nyugdíjasokra s abból, amivel Isten megajándékozott benneteket, jószíva ^díjasainkra vei adakozzatok a szent célra, a se­gítésre. Jusson eszetekbe a 446. ének első versszaka: „Testvéreim javáért Fáradnom, küzdenem: Erre segélj, Ó, Isten, Én édes Istenem! Én tövises pályámon Ragyogjon szeretet, Mert aki boldogít mást, Boldog csak az le­het.” Csekey Zoltán ISTENTISZTELETI REND BUDAPESTEN, JÚNIUS HÖ 15-ÉN Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Ká­roly, de. 11 (úrv.) Dóka Zoltán, du. 6 Dóka Zoltán. — Fasor de. fél 10 (gyerm.) Koren Emil de. 11 Koren Emil du. 7 Sülé Károly — Dózsa Gy. út 7. de. fél 10 Sülé Károly — Üllői út 24. de. fél 10, de. 11. — Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. háromnegyed 12. — Karácsony S. u. 31. de. 10. — Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bácskai Gusztávné. — Kőbánya de. 10 Takács József. — Utász u. 7. de. 9 Veöreös Imre. — Vajda Péter u. 33. de. fél 12 Takács József. — Zugló de. 11 (úrv.) Scholz László. — Gyarmat u. 14. de. fél 10 Scoholz László. — Rákosfalva du. 5 Scholz László. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Gádor András. — Váci út 129. de. 8 Gádor András. — Újpest de. 10 Blázy Lajos. — Pesterzsé­bet de. 10 Bencze Imre, du. 7 Bencze Imre. — Soroksár-újtelep de. fél 9 Ben­cze Imre. — Rákospalota MÄV-telep de. fél 9 — Rákospalota de. 10. — Rp. Kis- templom du. 3. — Pestújhely de. 10 Kür­tösi Kálmán. — Rákosszentmihály de. fél 11 Tóth-Szöllős Mihály. Bécsikapu tér de. 9 Juhász Géza, de. 10 német nyelvű istentisztelet (úrv.) Várady Lajos, de. 11 Várady Lajos, du. 7 Madocsai Miklós. — Torockó tér de. fél 9 Madocsai Miklós. — Óbuda de. 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos, de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Komjáthy Lajos. — XII. Tarcsay V. u 11. de. 9 Ruttkay Elemér, de. 11 Ruttkay Elemér, du. fél 7 Csonka Albert. — Budakeszi du. 4 (konfirmá­ció) Danhauser László. — Pesthidegkút (Szent István u.) de. fél 11 (konfirmáció) Danhauser László. — Kelenföld de. 8 (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, de. 11 (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, du. 6 Bottá István. — Németvölgyi út 138. de. 9 Bottá Ist­ván. — Kelenvölgy de. 9 Schreiner Vil­mos. — Albertfalva de. 7 Schreiner Vil­mos. — Budafok de. 11 Schreimer Vil­mos. — Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos. Csepel^de.^M, du. 7, • Szenteli» meg AZ ÜNNEPNAPOT Szentháromság ünnepe U. 2. vas. — Róm. 10,1—15. Isten igazsága: Jézus Krisztus Ez az ige vallásos, Isten iránt buzgó, istenhivő emberekről szól. Maga. Pál tesz bizonyságot a második versben arról, hogy milyen buzgók vóltak a zsidók a vallás gyakorlásában. Isten eléjük adott törvényét minden kö­rülmények között igyekeztek megtartani. Életüknek minden idejét ahhoz szabták. És mégis valami baj volt kegyességükkel. Talán éppen az, hogy nem láttak túl a törvényen. Isten törvényének a megtartása vált istenükké Isten helyett. Egész vallásos életüknek az volt a lényege, hogy bebizonyít­sák: mennyire igazak ők, mennyire eleget tudnak tenni a törvénynek. így vált megmerevedett önigazolássá, tulajdon igazságuk érvényesítésévé — ahogyan Pál mondja — minden vallásosságuk és kegyességük. Istenhez való viszony helyett a törvényhez való viszony, és ezen keresztül a saját maguk tisztázása lett a döntő. Félreismerték Istent, és ezért nem ismerték meg az Ö igazságát. Azt az igazságot, . amelyük valóban igazzá tehette volna őket. Ahogyan a fejezet összefoglaló mondata mondja: saját igazsá­gukat keresték és azért nem találták meg a hitből való igazságot. Isten törvényétől tovább vezet az út Isten evangéliumához. Magához Krisztushoz. Aki maga Isten igazsága. Aki minden hívőnek igazsága, aki minden hívőt eljuttat Isten igaz megismerésére és megigazít bűnből az üd­vösségre. De sok keresztyén hasonlóan éli a maga kegyességét! Telve van buz- gósággal, vallása komoly gyakorlásával — és ő maga háborodna fel leg­jobban, ha valaki mindezt hamis önigazolásnak mondaná. Pedig így van. Nagyon soknak csak abból áll a keresztyénsége, hogy szigorúan vigyáz a törvény megtartására. Ebből pedig csak önigazolás, lelkiismeretmegnyug- tatás, üres, tartalomnélküli vallásosság lesz, amelynek középpontjában nem Isten igazsága, hanem maga az ember és akaratereje, teljesítőképessége áll. Nem az Isten megigazító kegyelmében hisz, hanem saját magában. Így a keresztyén ember is megáll ott, ahol megálltak a zsidók: a törvénynél. Így szegényíti meg magát sok keresztyén és nélkülözi az evangéliumot, magát Krisztust. — Nagyon sok keresztyén hisz Istenben, de nem tud mit kezdeni Krisztussal. El kell jutni a törvény végére, mert „a törvény vége Krisztus minden hívőnek igazságára“. Ez a mi igazságunk! Erről az igazságról tesz bizonyságot az egyház az ige hirdetésében. Isten azért adta az egyháznak az igehirdetés feladatát, hogy az a Krisztus­ban való hit igazságára juttassa el a híveket. Hogy necsak törvényt, hanem evangéliumot is prédikáljon. Isten ilyen egyszerű, érthető, emberi módon adja tudtul az Ö igazságát, hogy mindenki számára könnyen megismerhető legyen. Nem az Isten a hibás tehát abban, ha sokan mégsem tudnak a „hitből való igazság“ megismerésére eljutni. A magunk igazsága megszégyenít, de ha „valaki őbenne hisz, meg nem szégyenül“. Az Isten Krisztus által „kegyelemben gazdag mindenekhez, akik őt segítségül hívják“. Juhász Géza A szeretet és brüsáf érzése töltse meg a hivő emberek szívét Május 18-án nevezetes napja volt a tatabányai evangélikus és refor­mátus gyülekezetnek. A két gyüleke­zet közös szeretetvendégségre sereg­lett össze. Az együttlét célja a két egyház testvériségének ápolása mel­lett az volt, hogy a népek barátsági hónapja keretében a magyar és szlovák nép közötti barátságot szol­gálja és elmélyítse. E nemes célt szépen jelképezte az előadói asztalon felállított három kis lobogó: két magyar nemzetiszínű zászló testvér­ként fogta közre a csehszlovák állam nemzeti lobogóját. Dr. Mezey Gy. Lóránd református esperes megnyitó szavai, valamint Bátky Miklós református és Selmeczi János evangélikus lelkész bevezető, illetve záró igehirdetése arról tettek bizonyságot, hogy Krisztus Urunk parancsa szerint a régi előítéletektől befolyásolt soviniszta magatartás (he­lyett a szeretet és barátság érzése töltse meg a hívő emberek szívét. Dr. Szilády Jenő budapesti evangé­likus lelkész előadásában rámutatott arra, hogy hosszú évszázadokon ke­resztül összhangban és testvériség­ben élt a magyar és szlovák nép. A XIX. század elejétől azonban a so­vinizmus és elzárkózás szelleme ron­totta meg ezt a jó viszonyt, amely­ben csak 1945 után állott be örven­detes változás. Azóta nemcsak a két nép, hanem a magyarországi és szlovákiai egyházak is újra testvéri viszonyban élnek egymással. A szavalatok, gyülekezeti énekek, valamint dr. Szecsődy Béla állator­vos szóló éneke a szlovák evangéli­kusok ősi énekeskönyvének a Tra- noszciusznak gyöngyszemeit mutat­ták be. Szmetana egyik szimfóniájá­nak bemutatásával pedig kóstolót nyerhettünk a csehszlovák zenei kultúra gazdag terméséből. A Cseh­szlovák Kultúrától kölcsön kapott diafilm levetítésével lélekben vé­gigjártuk Szlovákia vadregényes tá­jait, a közös történelmi múltat lehelő patinás felvidéki városokat, és együtt örülhettünk a szlovák néppel hazá­juk épülésén és felemelkedésén. A Csehszlovák Kultúra ajándékakép­pen majd minden résztvevő Szlová­kia természeti szépségeit és a szlo­vák nép életét és kultúráját ábrá­zoló képes füzetet kapott emlékül. Hisszük, hogy ez az áldott alkalom nemcsak a két testvér egyház és szomszédos nép barátságát mélyí­tette el, hanem hozzá járult ahhoz is, hogy a résztvevők keresztyén hi­tükben és szeretetükben megerősöd­ve térhettek haza mindennapi mun­kájukhoz. Selmeczi János Hromádka professzor magas kitüntetése Napilapjaink már hírt adtak arról; hogy a Nemzetközi Lenin Békedíj odaítélésére kiküldött bizottság a Békc-világmozgalom 5 kiemelkedő vezetőjét részesítette az idén ebben a legmagasabb kitüntetésben. Az öt, Nemzetközi Lenin Békedíjjal kitüntetett között ott van dr. Hro­mádka József professzor, a prágai Comenius fakultás dékánja is. A magas kitüntetés alkalmából egyházunk és lapunk olvasótábora nevében szeretettel köszöntjük Hro­mádka professzort. Meg vagyunk győződve arról, hogy méltán kapta ezt a nagy kitüntetést. Ismerjük azt a fáradhatatlan és nagy munkát, amelyet Hromádka professzor a béke megőrzéséért folytat. Mint a Béke-Világtanács elnökségének tagja, szüntelenül járja az öt világrész különböző tájait és végzi a békél­tetés szolgálatát a különböző társa­dalmi rendszerekben élő népek kö­zött. Mint hivő teológus és mint az Egyházak Világtanácsa végrehajtó bizottságának tagja, erőteljesen éb- rcsztgeti az egyházak lelkiismeretét arra a felismerésre, hogy az egyete­mes keresztyénségnek ma egyik leg­sajátosabb feladata a béke megőrs zéséért folytatott küzdelem. Isten áldását kérjük továbbra is Hromádka professzorra és munká­jára. ............ 11!1 .............................................................................. NA PRÓL—NAPRA HÉTFŐ: — 1. Sám. 2, 7. — Hagyjuk az Ürra a mi életünk útját, <3 ÓN igazítja azt. ——‘ KEDD: — Préd 3, 1. — Az Isten tudja, mit miért és mikór cselekszik. Az Ö akarata érvényesül az emberiség életében. SZERDA: — Zsolt. 5, 5. — A bűnös embernek nem lehet közössége Istennel, ezért tisztítja meg Isten a benne hívőket a bűntől Krisztus által. CSÜTÖRTÖK: — Jóéi 3, 16. — Erős Istenünk van, aki Jézus Krisztus« ban szerető mennyei Atyánk. PÉNTEK: — Ézs. 53, 8. — Krisztus magára vállalta Istentől való elvettetés minden nyomorúságát azért, hogy nekünk életünk legyen. SZOMBAT; — Zsolt, 6, 3. — Az Űr szeretete nélkül gyengék vagyunk magunkban, az Ö szeretete viszont felemel.--------------- S. 4*4)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents