Evangélikus Élet, 1958 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1958-12-21 / 51-52. szám
Megújított templom a nemesszalóki íiliában Nemesszalók 1200 lelkes kis község Veszprém megye nyugati határán. Lakói földműveléssel foglalkozó emberek. A községben egyházunknak 260 lelkes leánygyülekezete van, amely a dabronyi anyagyülekezetihez tartozik. Valamikor nagyobb is lehetett, a jelek szerint anyagyülekezet is volt, de az ellenreformáció viharaiban meggyengülve, az ősi dabronyi artikuláris gyülekezet védőszárnyai alá húzódott és ott is maradt mindmáig, mint annak leánygyülekezete. A hűséges kis gyülekezet 1788-ban építette meg templomát, az akkori rendelkezésnek megfelelően, utcára nyíló bejárat, torony és harangok nélkül. Tornyot a templom elé 1861-ben tudtak csak építtetni. Az idők viharai erősen megrongálták a 13 m hosszú szép kis templomot. Fala erősen omladozott, 22 méter magas sudár tornya erősen megkopott. Sokszor, mondogatták a hívek, valamit tenni kell, de nem tudtak volna megbirkózni — úgy érezték — a templom renoválásának nagy anyagi terhével. Míg az elmúlt évben Isten segítségükre jött. A külföldi hittestvérek adományából 12 000 Ft segélyt kapott a kis gyülekezet. A lelkész, a felügyelő és a gondnok társaságában végigjárta ezután a híveket. Egy szívvel együtt volt a gyülekezet, a templom renoválására adakozásban. Pénzben és munkában 14 000 F-ot áldozott a kis gyülekezet és Isten segedelmével ez év őszére 24 500 Ft-ért kívül és belül teljesen megújíthatta Isten dicsőségére szép kis templomát. Szeptember 28-án délelőtt érkezett Halász Béla, az egyházmegye esperese, Bárdosi Jenő helyi lelkész, Fercnczy Zoltán egyházközségi felügyelő, valamint Barabás Lajos anyagyülekezeti gondnok kíséretében a gyülekezetbe, ahol a hívek nagy szeretette! fogadták az egyházmegye esperesét. A vendégek sokáig elgyönyörködtek a megújított szép Isten házán. Tíz óraikor hálaadásra hívtak a harangok. Halász Béla esperes Síkos Lajos marcal- gergelyi és Bárdosi Jenő helyi lelkész kíséretében vonult be a templomba, ahol a templomot teljesen megtöltő hívek előtt az esperes Máté 12,38— 39. alapján hirdette az Isten igéjét. Istentiszteiét után díszközgyűlés volt, amelyen a helyi lelkész Ismertette a gyülekezet történetét, majd a templom renoválását. Utána számosán köszöntötték a hálaadó, boldog gyülekezetét. A díszközgyűlés után Síkos Lajos imarcalgergelyi lelkész osztotta ki az Ür szent vacsoráját az arra áhítozó híveknek. Bárdosi Jenő Azt szokták mondani, hogy a könyv a legszebb ajándék. Minden valószínűség szerint igen sok karácsonyfa alá szeretnénk — egymást megajándékozva — egy-egy jó könyvet odatenni. A válogatást és a megvásárlást szeretnénk elősegíteni azzal, hogy most egy-két könyvet ajánlunk a karácsonyi könyvvásár könyveiből. Verses kötetek közül a következőket ajánljuk: Ady Endre: Összes versei, Batsányi János válogatott müvei, Berzsenyi Dániel: összes művei, József Attila: összes versei, Tóth Árpád: összes versei és versfordításai, La Fontaine: Állatmesék, Thomas Mann: Ének a kisgyermekről, Szabó Magda: Neszek és A Kétezeréves Ovidius cí* mű verses köteteket. Regények, elbeszélések közül ajánljuk: Balzac: Falusi plébános, Cervantes: Példás elbeszélések, Kodolányi János: Fekete víz, Kovái Lőrinc: Áradat, Hugo Victor: A nevető ember, Vajda Péter: Költemények prózában, Darvas József: Elindult szeptemberben, Károli Gáspár vá'ogatott munkái. Vidor Miklós: Idegenek, Hemingway: Búcsú a fegyverektől, Tamási Áron: Világ és holdvilág, Dickens: Karácsonyi történetek, Erasmus: A balgaság dicsérete, Fekete Ist(j^e/íijek wüíclik odoiijt jiii odíitile: (iZ ttfííífilj 0/ í V'flttilftl ntiíl! (3 ijcve. CsLcimlmjíi csődé. HütfciínjusOilci} ürák (llíjú van: A koppányi aga testamentuma, Feuchtwanger: A hamis Néró, Karinthy Frigyes: Kötéltánc, Móricz Zsig- mond: A fáklya, Tolsztoj: Anna Karenina, Zrínyi Miklós: Összes művei, című könyveket. Ifjúsági és gyermekirodalomból ajánljuk: Fekete István: Bogáncs, Kántor Zsuzsa: Tévedés, No- dier; Aranyborsó és borsóvirág, ... Hogy jobb legyen a holnap, Tersánszky: Misi mókus kalandjai, Grimm: Legszebb meséi, Lagerlőf: Nils Holgersson csodálatos utazásai, Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön, Sebők Zsig- mond: Dörmögő Dömötör és az angol labdarúgók című könyveket. Színművek közül ajánljuk: Hebbel: Judith, Brecht: Galilei, Madách: Az ember tragédiája című könyveket. Képzőművészeti könyvek közül ajánljuk: Effel: A világ teremtése, Végvári: Munkácsy Mihály élete és munkássága. Ezeken kívül ajánljuk még: Balázs: Erdősi Szilveszter János, Heltai Gáspár: A bölcs Esopusnak fabulád, Bókay János: Bohémek és pillangók, Dosztojevszkij: Feljegyzések a holtak házából, Móra Ferenc: Véreím-parasztjaim című könyveit. A karácsonyi könyvajándékok olvasásához jó szórakozást kívánunk. GyiiüaScezsli hírek — Advent 4. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A vasárnap oltári igéje: 1 Jn 1, 1—í; szószéki igéje: Jn 3, 27—30. — Karácsony ünnepén az oltárterítő színe: fehér. Karácsony első ünnepének oltári igéje: Tit 3, 4—7; szószéki igéje: Lk 2, 1—14. Karácsony második ünnepének oltári igéje: 1 Tim 3, 16; szószéki igéje: Lk 2, 15—20. + — A vanyolai gyülekezet kívül-belül megújított templomát november 23-án ünnepi istentisztelet keretében adta át rendeltetésének Halász Béla esperes. <> — A vecsési gyülekezethez tartozó pestimrei gyülekezetben november 3-án szeretet- vendégséget rendeztek, amelyen Gfünvalszky Károly egyetemes főtitkár tartott előadást egyházunk anyagi ügyeiről és az egyházfenntartás kérdéseiről. — A marcalgergelyi gyülekezet 30 új presbiterét november 30-án iktatta hivatalába Halász Béla esperes. — A kecskeméti gyülekezet ádventi estjén dr. Gyi- messy Károly lelkész tartott előadást. — A nagygyimóti gyülekezet kívülről megújított templomát december 7-én avatta fel Halász Béla esperes. — A Budapest-fasori gyülekezetben ádventi vasárnapokon ádventi esteket tartottak. Ezeknek keretében a gyülekezet lelkésze olvasott fel novelláiból, a kőbányai gyülekezet tagjai a „Váratlan találkozás” című templomi jelenettel és a gyülekezet gyermek bibliaórás tagjai karácsonyi versekkel és énekekkel szolgáltak. □ —i A kispesti gyülekezet december 14-i ádventi estjén Mezősi György lelkész tartott előadást „Mi történik a két ádvent között” címmel. — Eladó Révai Nagy Lexikon 21 kötetből álló teljes sorozata. Cím a kiadóban. A BÁLYÁNYROHBOLÓ (JüiltML sz.iild£Jj'judí, lidtőíiu ziLzötmuwiJjk iß fauiuJáfáta.) John Milton neve örökre összeforrott a puritán forradalommal, az európai polgárság első nagy kísérletével, hogy megdöntse a feudalizmus ódon várát s romjain új világot rendezzen be magának. Mindaz az elkeseredés, ami az angol polgárságban és a vele egyetértő polgárosodó köznemességben a gazdasági és szellemi fejlődést gúzsbakötő feudális !kiváltságok ellen felgyülemlett, a puritánizmusban egyesült forradalmi mozgalommá. A puritánok (mint nevük is mutatja) a pápizmusra visz- szakacsintó anglikán egyház megtisztítását követelték a reformáció szellemében. De nem csupán egyházi reformokat, hanem „teljes reformációt” akartak. „A társadalmi élet boldogságához háromfajta szabadság szükséges: vallási, családi és polgári” — így jogalmazta meg a „teljes reformáció” puritán programját Milton, a!ki ragyogó költői tehetségét és minden jóért, igazért, szépért lángoló lelkesedését a puritán forradalom szolgálatába állította. A jómódú polgárfiúnak megadatott az alkotás nyugalma. Egyetemi tanulmányai elvégzése után évekig apja kenyerén élve olvashatott, írhatott kedve szerint. 1640-ben ■ megkezdődött a harc a király és a parlament, a feudális önkény és a polgári szabadság között. A költő félretette a lantot s beállt a szabadságért küzdők soraiba. Két évtizeden át úgyszólván csak prózát, politikai röpiratokat, majd a forradalom győzelme /itán, mint Cromwell „latin titkára”, diplomáciai leveleket írt. Röpiratai az autokratikus püspöki egyházkormányzat, a meghasonlott házasfeleket örök rabigában tartó válási tilalom és az eszméket börtönbe zárt cenzúra ellen, mint bontócsákány ütései rombolták a bálványként tisztelt feudális elveket s készítették az utat a szabadságnak a vallási, családi és polgári életben. S mikor a forradalom ügyét másként, mint a makacsul ellenkező király, I. Károly kivégzésével nem lehetett megmenteni, Milton azon kevesek közt volt, akik Cromwellel az élen nem rettentek vissza ettől az akkor hallatlan merészségű lépéstől. A monarhis- ta reakció egész Európát elárasztotta a király ártatlanságát bizonygató propagandával. Az „őfelségének hű képe” című álnokul érzelmes könyvecskére Milton adta meg a megsemmisítő választ „Eiko- noklastes” (Képromboló> című rfípiratában. A bálványrombolás munkáját a lázas építőtevékenység váltotta fel. Milton a megfeszített munkában megvakult, de ezt az áldozatot sem sajnálta azokért a nagyszerű távlatokért, melyek testi szemei helyett prófétai képzeletében nyíltak meg a világ szabadságszerető népeinek (köztük a magyaroknak) Anglia mögé való felso- rakozásáról: „mintha látnám torony’magasságból tengerek és szárazföldek messze terjedő tájait, s a nézők számlálhatatlan tömegeit, szemükben lelkes érdeklődéssel és ugyanazokkal az érzelmekkel, melyek az enyéim is. Az összegyűlt sokaság közepette most úgy képzelem, hogy végigtekintek a föld nemzetein Herkules oszlopaitól az Indiai Óceánig, amint visz- szaszerzik a szabadságot, melyet oly régen elvesztették.” A világforradalom nagyszerű reményét 1660-ban a köztársaság bukása, a ‘királyság helyreállítása szétfoszlat- ta. Crontwell és társai holttestét meggyalázták, a forradalom életbenmaradt vezetőit sorra bebörtönözték, kivégezték. Ma sem tudjuk, Milton hogyan vészelhette át a győztes reakció tombolásának éveit. Talán a vak ember iránt még a bosszúvágytól lihegäk- ben is feltámadó részvét, talán írói hírneve mentette meg. De testileg-lelkileg összezúzva, nagy szegénységben élt 1674- ben bekövetkezett haláláig. Ebben a „külső sötétségben" diktálta leányának remekműveit, az Elveszett par a - dics om - ot, a Visszanyert par adicsom-ot, és a Sámson-1. Nevét az első tartotta fenn, ez a monumentális eposz az emberiség bűnbeeséséről. Lassú ünnepélyességgel dübörgő sorai ma már kissé távolról hangzanak: a „modern" ember nehezen találja bele magát abba a következetes Isten-központú világképbe, melyet a puritanizmus alkotott s Milton formált meg művészileg. Még a mai keresztyén fülnek sem ismerős már a cselekvő, világot formáló Istenről szóló mondanivalója, mert Milton volt az utolsó keresztyén költő, akiben még nem vált ketté az általános és a különös kegyelem élménye. De ha meg akarjuk érteni, hogy micsoda meggyőződés hajtotta a puritánokat, milyen valóságosnak érzett Isten parancsát hajtották végre az emberiség történetében új szakaszt nyitó forradalmakban, akkor sehol sem kereshetünk mélyebb, tisztább forrást, mint az Elveszett, paradicsom kozmikus távlatokat nyújtó sorait. Szenvedélytől átfűtött hangjával közelebb áll hozzánk a Sámson, Milton sorsának bibliai képekbe öltöztetett drámája. „O éj, éj, éj a déli napverőn! gyógyíthatatlan napfogyatkozás, Hol fényre nincs remény!” — Jajgat a megvakított és megalázott Sámsonnal a vak költő és bukott forradalmár. S mint hőse Dágon templomának oszlopait, úgy rázza kétségbeesett haraggal a visszaállított monarchia erkölcsi tartópilléreit; reménykedve, hogy a nagy ügy, ha katonái nem is voltak mindenben méltók hozzá, győzni fog. „A harc lezárult. Ellentét ma már Isten s Dágon között van .., Igaza volt. A harc a forradalmárok vereségével végződött, de mégis győzelemre vezetett, mert nem egyes emberek, hanem a regi és az új világ küzdöttek egymással, a halál és az élet, a reakció és haladás. Az angol forradalom Európa, majd az egész emberiség nagy átalakulásának nyitánya lett. A vak ember belső látomása volt az igaz, s nem azoké, akik csak a szemüknek hitték. Amit Sámsonról mond a dráma, magáról mondja — és méltán — a költő: „Szemfénye veszve bár, Végképp semmibe véve már, A benső fénnyel megvilágosult. A hunyt parázs alól Ereje lángba szökken hirtelen .. . S poraiból újraéled — Me-újul és legerösbb Mikor nem Is reméled: Ha teste meghal, híre egyre száll A korszakokon át — örök madár.” Makkal László Szenedet m íz ünncpnipoc! , Született néktek ma a Megtartó.. „Abban az időben Augusztus császár rendeletet bocsátott ki, hogy számlálják össze az egész földkerekséget. Ez a népszámlálás először akkor történt, mikor Szíriában Czirénius (Qurinius) volt a helytartó. Elment mindenki a saját városába, hogy beírattassa magát. Felment pedig; József is Galibából, Názáret városából Júdeába, a Dávid városába, Beíhle- hembe, mivelhogy a Dávid házából és házanépéből való volt, hogy be rattassa magát Máriával, aki neki jegyeztetett feleségül és várandós volt. És történt, hogy mikor ott voltak, beteltek az ő szülésének napjai. És szülte az ő elsőszülött fiát és bepólyálta őt és a jászolba helyezte, mivelhogy nem volt helyük a vendégfogadó háznál. Voltak pedig pásztorok azon a vidéken, akik künn a me- I Zőn tanyáztak és vigyáz! k éjszakán az ö nyájok mellett. És íme az Urnák angyala hezzáju . I jött, és az Ürnak dicsősége körülvette őket és r.agy félelemmel megíélemledtek. És az angyal mondta rékik: „Ne féljetek, mert íme hirdetek néktek nagy örömet, j mely az egész népnek öröme tesz, j mert szül:tett néktek ma a Meg- j tartó, az Ür Krisztus a Dávid városában. Ez pedig néktek a jele: I találtok egy kis gyermeket be- } pólyáivá feküdni a jászolban. És hirtelen megjelent az angyallal I mennyei seregek sokasága, akik i az Istent dicsérték és ezt mondták: Dicsőség a magasságos meny- ' pyekben az Istennek, és a földön I békesség, és az emberekhez jó I akarat.” (Lk. 2,1—11) A világtörténelem legnagyobb eseménye izzik e szívet ál- forrósító szerény sorok mögött. Isteni lényének titkáról lebbenti fel a fátylat a karácsonyi evangélium: Isten szereli az egész földkerekség népét. Szívén hordja az emberiség jövendőjét. Szeretetének ténye a betlehemi jászolbölcső, melyben az emberiség új életének reménysége nyugszik. Ez a bölcső hidalja át azt a szakadékot, mely a bűn által megromlott ember és Teremtő Ura között tátong. A karácsonyi gyermekben Isten teljes békességet adott az egész világnak. Isten szeretetének meleg fénye sugárzik ránk Jézus areáról: Megtartónk, Szaba- dítónk van! ■4 „Született.” Éppen olyan módon, mint mi mindannyian. Megmásíthatatlan, az emberi történelemből kitörölhetetlen tény. Isten a gyermek Jézusban valóságosan, emberi testben belépett a történelmünkbe. Karácsony mutatja meg, hogy Isten irányítja céljainak megfelelően a földi történések láncolatát. Pogány császár és helytartó, a zsidó nép sajátos szokásaira tekintettel elrendelt népszámlálás, József, Mária, pásztorok, egyszerű, alacsonysorsú emberek, hatalmasok, szegények, mind Isten világot megmentő akaratának szolgálatában állanak. Micsoda csodálatos rendezés a világ sorsának drámájában! Minden szál egy helyre fut össze, a próféták által megjövendölt kicsiny városkába: Betlehembe. Augusztus tudtán kívül is Isten terveit készíti elő. Kiadja a parancsot a népszámlálásra. Így indul el Mária, Isten engedelmes szolgálóleánya Dávid városába, Józseffel oldalán. Szíve alatt nordja a legdrágább, a legédesebb terhet, a világmindenség Urát. Egyszerű, tanulatlan, melegszívű, alázatos pásztorok a nagy öröm fül- és szemtanúi. Csupa földi ember, emberi történések sorozata és ezek mögött írja Isten a világtörténelem csodálatos aranylapját, üdvösségünk történetét! O „Ne féljetek... hirdetek nagy örömet.” Szükségünk van Isten küldöttének bátorítására. Van Megtartója a mai világnak is. Ma láthatatlanul a világ felett lebeg az atomhalál fenyegető borzalma. A ma élő emberiség nagy. ínsége és félelme ez. E mögött is az emberi önzés, nagyravágyás. uralomvágy démoni arca bukkan elénk. Isten egy másik arcot mutat nekünk, a drága betlehemi kisded mosolyog ránk. Isten úi életet kínál, nem pusztulást. Engedjük, hogy betöltse szívünket a karácsonyi öröm, mert elűzi a félelmet. Felszabadult szívvel hirdessük a világnak: Isten gondolata rólunk: az élet, új reménység. Az egész teremtett világot engesztelte ki a mi Megtartónk. A mennyei seregek és a föld népe egymásra talált. O „Nektek”. Még erre a kis szócskára figyeljünk, mert nagyon lényeges. Mit ér a karácsony, ha nem a miénk? .,Születhetik Jézus százszor is Betlehemben, ha nem születik meg a mi szívünkben.” Hogyan lehetséges ez? Ma — Jézus mennybemenetelétől visszajöveteléig — a Szentlélek korszak.- van. A Lélek csodálatos munkája, hogy a hirdetett ige által a múlt történeti eseményét jelenné teszi szívünkben. Hitet teremt, új engedelmességre indít. Isten megbékélt velünk, hálás szívvel zengjük az ő dicsőségét! A Békesség fejedelmét adta nekünk: fáradozzunk a kettészakadt világ megbékéléséért, hiszen Isten karácsonyi programja ez! Meleg szívű, segítésre kész, irgalmas felebarátot keres ma minden ember. Nyílt szívvel előlegezett bizalommal ajánljuk fel szolgálatunkat egyházunknak, nemzetünknek, az egész világnak! Karácsony által ez lehetséges, mert Megtartónk van, velünk az Isten! Garami Lajos A Rádió karácsonyi műsorából DECEMBER 24. SZERDA Kossuth Rádió 14.40 Világíts csak kis gyer- tyácska. — A Magyar Rádió gyermekkórusa énekel. 17.00: Amíg a karácsonyfa megérkezik. — A Gyermek- rádió műsora. 19.10: Mariann Anderson karácsonyi dalokat énekel. 19.35: Dezséry László: karácsonyi jegyzet. 20.43: Gyertyafénynél. — Vers, mese, muzsika. 22.15: Népek karácsonya. — Verses, zenés összeállítás. Petőfi Rádió 18.00: Kakasdi betlehemes. 20.00: Bach: h-moll mise. — Közvetítés a Bécsi Ünnepi Hetekről. DECEMBER 25. CSÜTÖRTÖK Kossuth Rádió 10.00: Boldog, békés karácsonyt. — Karácsonyi képeslap. 14.45: „Kedves meglepetés” 16.00: Twist Olivér. I. — Az Ifjúsági Rádió műsora. Petőfi Rádió 8.00: Orgonaművek. DECEMBER 26. PÉNTEK Kossuth Rádió 13.45: Karácsony a város peremén. 15.00: Twist Olivér. II. — Az Ifjúsági Rádió műsora. Petőfi Rádió 11.30: Mese a két fenyőről. — Anita Heiden meséje; 18.00: Karácsonyi álmok — Irodalmi összeállítás. A LUTHERÄNIA december 21 -i Deák-tér; templomban du. 6 órakor tartandó hangversenyének műsora: 1. Orgonaszám: Rheinberger: Pastorale a VIII. zsoltár- tónus felett. 2. a) Othmayr K. (1515—1553): Mennyből jövök ... b) Praetorius M. <1571— 1621): Puer natus (gyermekkar). 3. Orgonaszám: Franck: Pastorale. 4. Két huszita ének (Riedl K. feldolgozásában). a) Ég és föld, örvendjünk ma. b) Angyalok és pásztorok (vegyeskar). 5. Reger M. (1873—ISIS): Mária bölcsödala. Énekli üászló Margit. 6. a) Praetortus M. (1571— 1631): Szép rózsabimbó nyílt ki.. . b) Walter J. (Ills—1570): Dicséret zengjen ... (vegyeskar). IGEHIRDETÉS 7. Orgonaszám: Byrd: Pastorale. 8. a) Kapi-Králik Térő: Krisztus Urunknak áldott születésén ... b) Bárdos Lajos: Karácsonyi bölcsődal. c) Zalánfy Aladár: Csendes éj... (vegycskar) 9. a) Kikstat P.: 127. zsoltár. M. Szabó Katalin (ének), Fodor Zsuzsa (hegedű), gyermekkar. b) Praetorius M. (1571 — 1621): Quem pastores laudavere (gyermekkar, vegyeskar, zenekar, orgona).
