Evangélikus Élet, 1958 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1958-07-20 / 29. szám

Nandránszky Károly teológiai fanár írja Pozsonyból: ÍTÉLET ÉS KEGYELEM ALATT Az egyház olyan közösség, amely­nek nem szabhat határt a nemzeti és nyelvi különbség, az egyházi szervezet, hagyományok és a szer­tartások eltérése. S nemcsak azok­nak a közössége, akik most élnek, hanem azoké is, akik valaha hozzá­tartoztak ehhez a közösséghez. Ezért amikor „egyházunkról” beszélünk ne feledjük, hogy az egyház egy s ennek az egy egyháznak itteni vagy ottani életéről és annak meg­nyilvánulásairól van szó. E rövid pár sorban a Krisztus egy egyházá­nak a szlovákiai evangélikus egyház kereteiben megnyilvánuló életéről és mai útjáról szeretnék beszámol­ni. Az elmúlt évtizedekben elhara­pózott egyénies keresztyénség ná­lunk is meglazította és elhomályosí­totta az egyház közösségi tudatát s ez is oka volt annak, hogy egyhá­zunkat felkészületlenül találta az új szocialista társadalom. így ma­gyarázható, hogy eleinte az egyház megtorpant az új helyzetben és nem tudta Isten kezéből elfogadni az új társadalmi viszonyok között vezető utat. Abban a bírálatban, amely az egyházat kívülről érte, nem tudta észrevenni és meghallani Isten ítéletét, aki maga vonja fele­lősségre egyházát a múlt vétkeiért, elmulasztott fillkalmaiért, süketsé­géért és némaságáért. Bűnfoánat he­lvett a rövidlátó egyházban hamis önigazolás próbálkozása ka­pott lábra. Talán még ma is akad­nak, akik így akarnak kibújni Isten felelősségre hívó szava elől. Pedig tudomásul kellene venni, hogy Is­ten nincsen földi egyházszervezethez kötve és hogy az ő Igazságos ítélete először éppen az övéit, a keresz­tyéneket, lelkipásztorokat, gyüleke­zeteket éri.­........................ Az a válság, amely az emberi élet területén sokfelé tapasztalható, sok­szor annak a belső bizonytalanság­nak a következménye, amelyben igen sok keresztyén ember van. Ke- resztyénségünknek vétkeit, mulasz­tásait, hibáit kell először meglát­nunk, hogy ezekből levonhassuk a szükséges következtetéseket és meg­indulhassunk a megújulás útján. Isten igazságos ítéletének lángja tisztogatja az egyházakat korunk­ban. Énnek a lángnak tisztító erejét tapasztaljuk mi is itt a Tátra or­mainak tövében. Isten megítél min­ket egy letűnt korszak hamis és ter­méketlen vallásosságáért. Isten Ítélete azonban megtérésre hív és indít. A megtérés az az út, amelyen találkoz­hatunk Isten kegyelmével.- Az Isten felelősségre vonó szava alól való kitérés valójában Isten elől való menekülést jelent még akkor is, ha templomok homályos csendjét vá­lasztjuk búvóhelyünkül. Hamis ön- biztonságunk süketté és vakká tesz Isten ítélő szava iránt. Aki nem látja az ítéletet, az nem kiált — mondja Luther — és aki nem kiált, az nem. is nyeri el a kegyelmet. Az ítélet Istennek nem végső cél­ja, hanem megújító eszköze és útja. ítéletében szeretetse van elrejtve. Meg akar rostálni, hogy megtisztít­son és megtartson. A rosta az élet szerszáma. Űj barázdák számára tisz­títja meg a magot. Minden, ami ke- resztyénségünkben nem időálló, nem olyan mag, amiből jövő élete teremhet, kihull a rostán és tűzre vettetik. Talán kevesebb, ami meg­marad, de Isten útja mégis a „szent maradók” útja. E maradékból Isten a Lóth és Nőé engedelmességét kö­veteli. Ezt kívánja tőlünk is, hogy az ítélet számunkra kegyelemmé válhassék.---­Pa pszentelés a Hűvösvölgyben A pesthidegkúti evangélikusok pár évvel ezelőtt épült gyönyörű hűvös­völgyi templomában július 10-én es­te 6 órakor tartották az első pap- szentelési ünnepet. D. dr. Vető Lajos püspök itt szen­telte pappá Kardos József most vég­zett teológust. A telt templomban 15 evangélikus lelkész jelenlétiében so'kan voltak tanúi a kedves ün­nepségnek. Vető püspök 2. Tim. 4,1—5 alap­ján tartott igehirdetése rávilágított arra az útra, amelyen Krisztus kö­vetségében járnia kell minden pap­nak, de minden keresztyén ember­nek is. Ez az út — mondotta — az igehirdetésnek, az igazságnak, a jó­zanságnak és a szolgáló szeretetnek az útja. Az igehirdetés után a fiatal lel­kész úrvacsorát vett, majd a Szent­írásra helyezve kezét, elmondotta Papi esküjét. A püspök azután Isten Igéjével, áldással, kézfogással és testvén csókkal pappá szentelte a Szolgálatba induló lelkipásztort. A fiatal lelkészt sok kedves em­lék fűzi a pesthidegkúti gyülekezet­hez és a hűvösvölgyi templomhoz. A szeretet szálai mellett ide fűzik tanulmányainak és szolgálatainak emlékei is. Amikor teológus évei elkezdődtek, a templom területén volt a Lelkésznevelő Intézet. Az a szoba, ahol lakott, ma a gyülekezet lelkészi hivatala. Annak a temp­lomnak a falai, ahol ma pappá szen­telték, őrzik első imádságait és templomépítő szolgálatának segítő mozdulatait. Itt volt esztendőkön át az Ige hallgatója és itt volt, ezen a szószéken az Ige hirdetője. Nem csoda, hogy Szerettein kívül is Szerettei lettek mindazok, alkik- nek ezen az ünnepen könnyekből volt a köszönetük és a köszöntésük. Az imádságuk és a testvéri csókjuk. Jó volt ott lenni ezen az ünnepen és jó volt együtt imádkozni a fiatal lelkész ősz lelkipásztorával: „Igen, Atyám, így volt kedves Te- előtted!..” F. L. II balatonmenfi üdülőhelyek istentiszteleti rendje Több olvasónk kérte, hogy a nyárvhóna- t>ok idején az Evangélikus Elet rendsze­resen közölje a Balaton-menti gyüleke­zetek istentiszteleti rendjét. Kérésüknek eleget teszünk, és az e Következendő hó­napokban minden számban közöljük, bogy a balatoni üdülőhelyeken hol és mi­kor vannak evangélikus istentiszteletek. Siófokon (Fő u. 111.) minden vasárnap de. 11 órakor. Balatonkenesén július, augusztus hó 2. és 4. vasárnapján du. 2 órakor a refor­mátus templomban. Balatonviiágoson a nyári hónapok 2. és 4. vasárnapjain 5 órakor a Drenyovsz&y villában. Zaniárdiban minden hónap 2. vasárnap­ján 11 órakor, minden hónap 4. vasár­napján 2 órakor a református imaházban. Balatonszárszón az egyházi üdülőben minden vasárnap 10 órakor a lelkészi hi- vata ban a hónap 4. vasárnapján 11 óra­kor. Balatonszemesen a hónap 2. és 4. va­sárnapján */*9 órakor a fatemplomban. Balatonlellén a hónap 1. vasárnapján este y28 órakor és a hónap 3. vasárnap­ján de. 9. órakor a református templom­ban. Balatonbogláron a hónap 1. vasárnap­ján este y27 órakor, a hónap 3. vasárnap­ján Vall órakor a református templom* bán. Fonyódon a hónap 1. vasárnapján ya10 órakor, a hónap 3. vasárnapján 2 órakor a közös protestáns templomban. Balatonfenyvesen a hónap l. vasárnap­ján 11 órakor, a hónap 3. vasárnapján 4 órakor. Keszthelyen minden vasárnap de. 10 órakor. Tapolcán a hónap 2. és 4. vasárnapján de. Vall órakor. Sümegen a hónap 2. és 4. vasárnapján du. 4 órakor a protestáns templomban. Badacsonytomajban minden hónap 1. vasárnapján de. 11 óraikor a katolikus plébánia alagsorában. Balatonmáriafürdőn minden hónap 3. vasárnapján du.. ya6 órakor. Gyenesdiáson minden vasárnap du. 3. órakor a Kapernaumban. Révfülöpön a hónap 2. és 4. vasárnap­ján de. 9 órakor. (Bibliaóra minden pén­teken du. 5 órakor.) Balatonszepezden minden vasárnap de. Vall órakor. Ábrahámhegyen a hónap 1., 3. és 5 va­sárnapján. Balatonfüreden minden hó utolsó va­sárnapján de. 9. órakor a református templomban. Balatonakaliban minden hó utolsó va­sárnapján 12 órakor az evangélikus templomban. Balatonalmádiban minden vasárnap du. 4 órakor az evangélikus templomban. Balatonfűzfőn minden hó 4. vasárnap­ján a református templomban y25 órakor. Alsóörsön július 13-án és szeptember 14-én du. y25 órakor a református templomban. — CSALÁDI HÍR. Dr. Teszáry Ferenc, a vecsési evangélikus gyüle­kezet volt felügyelője június 30-án, 51 éves koráiban meghalt. Július 4-én búcsúztatták a vecsési fatemplomból nagy részvét mellett. A lelkészi szolgálatot a gyülekezet volt lelké­sze: Hegedűs Lajos, Vólint János esperes és Marschalko Gyula helyi lelkész végezte. A temetés ugyanaz­nap történt Tápiószelén a családi sírboltban, ahol a lelkészi szolgálatot Detre Lajos lelkész végezte. — Használt, átalakításra a’kalmas or­gonát keresünk megvételre. Lelkészi Hi­vatal, Budapest, I., Táncsics Mihály u. 23. — János kórháznál kertes lakásban ke­resek középkorú nőt ideiglenes szobatár­sul. Cím a kiadába* Gyülekezeti hírek — Szentháromság ünnepe utáni 7. vasárnap az oltárterítő színe: zöld. — A vasárnap oltári igéje: Mk 8,1—9. — szószéki igéje: 1 Tim 6,6—12. — D. dr. Vető Lajos püspök július 12-én este a prágai gyorsvonattal el­utazott Stockholmba, hogy ott részt vegyen „a népek csúcstalálkozóján”. Ezen „a csúcstalálkozón” az embe­riség legnagyobb és leghíresebb tu­dósai, művészei, politikusai és pap­jai jönnek össze, hogy erőteljesen hívják fel a világ lelkiismeretének figyelmét az egész emberiséget fe­nyegető atomháború ellen. — A budapest-fasori gyülekezet­ben az elmúlt vasárnap Gyülekezeti Segély napot tartottak. Az igehirde­tést Mezősi György végezte. — A Csongrád—Szolnoki Egyház­megye Lelkészi Munkaközössége jú­lius 8-án Szegeden ülést tartott. Az ülésen részt vett Koren Emil püspök­helyettes és az egyház mai kérdései­ről adott tájékoztatót. ISTEHTISZÍELETI REIB Július hó 20-án, vasárnap Deák tér de. 9 (úrv.) Kékén And­rás dr., de. 11 (úrv.) Hafenscher Károly, du. 6 Hafenscher Károly. Fasor de. 11 Koren Emil, du. 7 Koren Emil. Dózsa Gy. út 7. de. VslO Koren Emil. Üllői út 24. de. V2IO, de. 11. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr. de. 3/412. Karácsony S. u. 31., Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bácskai Gusztávné. Kőbánya de. 10. Utász u. 7. de. 9. Vajda P. u. 33. de. V2I2. Zugló de. 11. (úrv.) Szuhovszky Gyula. Gyarmat u. 14. de. V2IO, Szuhovszky Gyula. Rákos­falva du. 5 Dulcz Pál. Fóti út 22. de. 11. (úrv.) Dulcz Pál. Váci u, 129. de. 8 Dulcz Pál. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Bencze Imre. Soroksár-Üjtelep de. Víö Bencze Imre. Rákospalota MÄV- telep de. y29. Rákospalota de. 10. Rp. Kis templom du. 3. Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. Rákosszent­mihály de. ‘/all Tóth-Szőllős Mi­hály. Bécsikapu tér- de. 9 dr. Csengődy Lajos, de. 11. Várady Lajos, du. 7 (úrv.) dr. Csengődy Lajos. Toroczkó tér de. V29 Várady Lajos. Óbuda de. 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos, de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Kom­játhy Lajos. XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9 Keveházi Ottmár, de. 11 Keve- házi Ottmár, du. y27 Ruttkay Ele­mér. Budakeszi de. 9. Pesthidcgkút de. V2II Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8 (úrv.) Ken doh György, de. 11 (úrv.) Kendeh György, du. 6 Re- zessy Zoltán dr. Németvölgyi út 138. de. 9 Rezessy Zoltán dr. Kelenvölgy de. 9 Schreiner Vilmos. Budafok de. 11 Schreiner Vilmos. Nagytétény du. 3 Schreiner Vilmos. Albertfalva de. 7 Schreiner Vilmos. Csillaghegy de. V2IO. Kaposvári Vilmos. Csepel de. 11, du. 7. zenteld tne< ünnepnapéi Szentháromság ünnepe utáni 7. vas. 1. Tim. 6J>—-124 Megelégedés A z elégedetlen ember mindig szánatamraméltó, mert önmagában -rí hordozza boldogtalanságának forrásét. Aki elégedetlen, annak nincs nyugalma és nincs békessége. Szüntelen tele van sóvárgással, vá­gyakkal és szenvedélyekkel. Nem a mában él, hanem a holnapban, nem arra tekint amije van, hanem arról ábrándozik, amije lehetne. Nem abban keresi boldogságát és élete célját, amit Isten eléje szabott, hanem olyat kíván, ami nem az övé s ami nem is neki rendeltetett, Nem akar az lenni, ami, hanem azon töri a fejét, ami esetleg lehetne. Az apostol a pénz szerelméről beszél, a meggazdagodás kívánságáról, Nemcsak erről van itt szó azonban, hanem többről és másról is. Olyas» miről, amit ezzel a nem egészen szerencsés magyar szóval lelhetne vissza» adni: hírvágy. Szenvedélyes sóvárgás az után, hogy megszerezzünk és birtokoljunk dolgokat, amik kívánatosaknak látszanak előttünk:^ pénzt is, de állást is, hírnevet is, de emberek elismerését is, népszerűséget es tekintélyt címet és kiváltságokat. Emberi, közösségi életünknek tálán egyik legszégyenietesebb szenvedélye a karrierizmus: a sovamgás ;,fenyes pályafutás“ után. / _ _ i z ilyen lelkűiét előbb-utóbb meghasonlásra vezet, önmagunkkal éS -rí embertársainkkal. Talán azért van olyan sok ideges ember, mert olyan sok az elégedetlen ember. Aki mindig többre és másra vágjuk, mint amije van. S a kinyújtott kéz, amely tiltott, mert nem neki rendelt gyű» mólcs után nyúl, óhatatlanul átnyúl a másik ember kertjének kerítésén is. Mások legázolása, kitúrása árán akarja a maga szerencséjét megalapozni. As" ilydh ember a szó legmélyebb értelmében közösségellenes, önző, mert csak a maga érdekét látja s ennek feláldoz mindent és mindenkit. Meg» bízhatatlan, mert magatartásának, cselekedeteinek egyetlen rugója aa önös érdek. „Isten embere, kerüld ezéket", — int az apostol. Isten embere, milyen félelmetes név! Ezek vagyunk-e csakugyan? így kellene lenni, hiszen keresztyénnek nevezzük magunkat s ezzel azt valljuk', hogy a Krisztus nevét viseljük. Csak a szánkon-e s keresztlevelünkön^ vagy a valóságban is? A-ki Isten embere, az istenfélő, vagyis ismer és respektál egy végső tekintélyt. Olyan, mint a gyermek, akinek a szülői szó: parancs és meg­fellebbezhetetlen elkötelezés. S az ilyen ember azon igyekszik, hogy az életében megvalósuljon a hit, az Istenben való bizodalom és engedel­messég, a felebarát iránti őszinte szeretet, a türelem és a szelídség. Erről a két utolsóról mennyit lehetne beszélni — vagyis inkább mennyi lenne itt a tennivaló! Ebben kellene egymás iránti szeretetünknelk megvalósulni! hogy türelmesek vagyunk egymás iránt, meghallgatjuk a másikat, vájj számára időnk, segítünk rajta. S hogy „szelídek“ vagyunk. Nem könyök* lőek, durvák, kíméletlenek. £ z a ,.hitnek szép harca", hogy harcolunk önmagunkkal, gonosz é$ önző indulatainkkal, szenvedélyeinkkel s igyekezünk mindinkább megerősödni az Istennek való engedelmességben és a felebarát iránti szíves szeleteiben. Van ,„szent elégedetlenség“ is. Ez nagyon is jogos és helyes. Amikor az ember önmagával elégedetlen s szeretne igazabb, jobb, emberibb ember lenni, s amikor valaki elégedetlen — a másik ember életének korúimé* nyeivel s azokon szeretne javítani. Az ilyen „elégedetlenség" kedves Isten előtt s ez is hozzátartozik a hit szép harcához. Mindennek', az Isten embere magatartásának, egy a titka: széles látó* határa van. Látóköre nem ér véget ott, ahol a földi életnek vége van. Tudja, hogy Istentől kapott mmident s ha véget ér földi élete, lefoszlik majd róla mindaz, amit itt oly fontosnak vélt. „Egészen meztelen“ áll majd Urának színe elé, ahogyan Áprily csodálatos verse mondja („A csavargó a halálra gondol“). Az örökkévalóságban új ruhát kap majd Krisztusától: igazságot és szentséget. S élete művéből annyi marad meg,- amit másokért áldozott. S ennek az életnek jutalma már ebben az életben, szívünk egyik legnagyobb kincse, jó lelkiismeretűnk békessége, a megelégedés azzal, amit Isten adott s amiben életünk értelme Tőle adva van. úz cM bixAui A NYARALÁS nem felesleges időtöltés, hanem életszükséglet. Mióta az iparosodás következtében az emberiség nagy része városokba tömörült, s a legtöbb foglalkozási ág elvonja az embereket a szabad leve­gőtől és a napfénytől, szükségessé vált olyan időszak az esztendő forgá­sában, amikor a városi ember visz- szamegy a természet világához. Nél­külözhetetlen ez nemcsak egészsége érdekében. A kikapcsolódás megszokott kör­nyezetünkből egy csomó jó lelki ha­tással is jár. Mintegy messzire ke­rülünk saját életünktől, s ez a táv­lat sokszor hasznos arra, hogy azok a gondok, problémák, amelyek fogva tartanak a hétköznapi élet sodrában, fellazuljanak, normális nagyságukra kicsinyedjenek. Kissé olyan lesz ilyenkor az éle­tünk saját szemünkben, mint egy messziről, a hegytetőről nézett város képe. A távolság miatt nem lehet hallani a lármát, nem lehet látni a tüleke­dést. A nyaralás így tünteti el sze­münkben megszokott életünk ap- róbb-nagyobb kellemetlenségeit. De új kedvet is ad az életünkhöz. Sokszor olyan ember is visszavágyik az otthonába nyaralás után, aki pe­dig azelőtt sivárnak találta. Egészsé­ges érzékű embernek a munkája, hivatása hiányozni kezd, és több lel­kesedéssel folytatja, amikor hazatér. Ezek és hasonló jelek azt mutatják, hogy életünk egyensúlyához hozzá­tartozik az évenkénti üdülés akkor is, ha nem nyáron, hanem más év­szakban m.egy végbe. Ebből követke­zik, hogy a falun élő embernek is szüksége lenne ilyen kikapcsolódás­ra. Mert ha a tél rövid nappalai, hosszú estéi fizikai pihenést hoznak is a földművesnek, a környezetvál­tozás frissítő lelki hatása az ő életük­ben is sokat jelentene. Nyilván olyan idők felé megyünk, amikor már ez sem lesz furcsaság. AZ ÉVI ÜDÜLÉSNEK ezzel a po­zitív oldalával együtt jár azonban néhány kérdés, amelyek közül most kettőt megbeszélünk. Az egyik: a nyaraló emberek lélektanához tar­tozó felelőtlenség. Tisztes család­anyák, otthonülő férjek szabadságuk közben sokszor mintha kicserélőd­tek volna. Ügy gondolják, hogy most minden szabad. S az a 2 hét, amit az üdülőhelyen töltenek, teljes ellen­tétbe kerül otthoni életükkel. Ez elárulja, hogy otthoni életstílusuk sem belülről fakadt, hanem szolid életmódjuk csak otthoni körülmé­nyeik korlátáinak köszönhető. Ezzel részben összefügg az a nya­ralási kérdés is, hogy egyedül-e vagy családdal. Ezt legtöbbször a lehető­ségek és a családi szokás dönti el. Valójában mind a kettőre szüksége van az embernek. Szüksége van arra is, hogy legyen olyan idő, amikor tá­vol kerül legközvetlenebb családtag­jaitól, s ez — ha szeretik egymást — csak megújítja további együttélésü­ket. Különösen többgyermekes édes­anyáknak szoktam mondani — elég nagy belső ellenkezéssel fogadják —, hogy évenként legalább néhány napra gyermekeiktől távol kellene pihenniok. Meglátják, ebből nem­csak a pihentség lesz a hasznuk, ha­nem gyermekeik is áldását látják majd a megújult anyai szere tetben, türelemben. A magányra egyébként is szükségünk van időnként, hogy önmagunkkal rendbe jöjjünk. — Vi­szont igaz, hogy jó a családnak együtt is lenni nyaralásban. Az ott­honi élet zajlásában gyakran nem ér rá beszélgetni egymással az édes­apa és gyermeke. Az együttes nya­ralás olyan ünnepi időszak, amikor a családtagok pihenten, frissen, de­rűsen láthatják egymást és van ide­jük egymás számára, amely időt kü­lönben is sokféle öröm tesz színessé. „EMBER A MÉLYBŐL, jöjj fel a hegjme” — olvassuk a legszebb mát­rai tájrészlet, az Áigasvár menedék- házának falán. Valami hasonló szó­val hívogat a lágy víz, a parti ho­mok, a hús erdő, a barnító napfény bennünket fáradt, poros embereket. De így hívogat Jézus is: „Jertek ve­lem csak ti magatok, valami puszta helyre és pihenjetek egy kissé” (Mánk 6,31). Nyaralás közben a va­sárnapi istentisztelet is sokkal töb­bet jelenthet számunkra, mint oda­haza. De Bibliánk is, vagy egy-egy lelki kérdésekkel foglalkozó könyv» Ezért volt jelentősége a konferen­ciáknak. S ezért előnyösek a „gyüle­kezeti üdülések”. A természet üdí­tőse és Isten lelki megújítása együtt lehet nyarunk ajándéka. Veöreös Imre NAPRÓL—NAPRA HÉTFŐ: — Dán 2,22. — Isten gyermekei nem sötétségben élnek* hanem világosságban. KEDD: — 2 Móz 3,5. — Isten jelenlétének a szent helyén csak le­oldott sarukkal lehet megállni. SZERDA: — Zsolt 119, 124. — Isten az ő szolgáival mindig kegyel- messége szerint cselekszik és rendeléseire megtanítja őket. CSÜTÖRTÖK: — Zak 1, 3. — Isten állandóan megtérésre hívja az <5 gyermekeit. PÉNTEK: — Péld 10, 28. — Az igaz ember örömmel bizakodhatok abban, hogy reménysége Isten kegyelméből megvalósul. SZOMBAT: — Ézs 53, 12. — Jézus Krisztus azért halt meg, hogy mindnyájan üdvösségre jussunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents