Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)

1957-07-28 / 19. szám

AZ IFJÚSÁG OLDALA A Dunától a HlUtUí^Uif Hajónk a tőlünk telhető legna­gyobb sebességgel siklik a vízen. No nem az Óceánon, csak a jó öreg Dunán, az útirány sem New York— Minneapolis, csak Lupa-sziget— Szentendre, nem óceánjórón, csak kétpárevezős csónakon „utazunk”, de a beszélgetés messzire visz. Már csak nélhány hét választ el a Min- ineapolisban sorrakerülő III. evan­gélikus világgy üléstől, ahol — mint ismeretes — hattagú delegáció kép­viseli egyházunkat. Hafenscher Ká­roly lelkész is helyet kapott a kül­döttségben. Vele .yhúzunk” most felfelé a Dunán. Most még igazán „Hafó” ő, ahogy sok ifjúsági körben is ismerik. — Tudod — fordul egy pillanatra hátra, — néha egész valószínűtlen, hogy néhány nap múlva újra utaz­hatok : .. — Persze te már jártál 1948-ban kint. Elmondanád a mai ifjúság szá­mára, mi volt akkor legemlékezete­sebb élményed? — Egy évig tanultam Gettysburg- ban. (Pennsylvania állam.) Itt is, de mindenütt, ahol jártam, a legna­gyobb élményt a különböző orszá­gokból jött fiatal keresztyén test­vérekkel való együttlét jelentette. Tapasztalni azt, hogy mindenütt van Krisztusnak népe. Gettysburgban két finn, egy német és egy arab teoló­gussal voltam együtt az amerikaiak mellett. Találkoztam különböző nemzetiségű fehér és színesbőrű ke­resztyénekkel. Egyik professzorom, dr. Aberly 25 évig volt Indiában misszionárius. — Egy kényes kérdés. Nem volt nehéz hazajönni? — Ellenkezőleg, ez volt másik nagy élményem. Kintről nagyobb súlyt kap minden. Rálát az ember hazára, egyházra. Nem tréfából mondom: az tud hazajönni, aki kint volt. Egyik professzorom kérdezte, mikor hazaértem, miért volt érde­mes kimenni? Azért, hogy hazajö­hessek, válaszoltam. Ez nem szólam. Ott tudja igazán megbecsülni az em­ber a hazát. — Mint az ifjúsággal foglalkozó lelkésznek van-e valami várakozá­sod, terved a mostani világgyűlés munkájával és általában útatokkal Ikapcsolatban az ifjúsági kérdések területén? ■— „Krisztus megszabadít és egye­sít” — amint tudod ez a főtéma. Lesz-e az ifjúságot közvetlenül érintő vonatkozás, nem tudom. Ta­lán a IV. altéma megvitatásánál: „Hogyan szolgál az egyház a világ­ban?” kerülhet ilyen elő. — Minden­esetre mindenütt, ahol járunk, sze­retnék külön figyelmet fordítani az ifjúsági élet megismerésére, főleg arra a mai nagy kérdésre, hogyan próbálják megközelíteni a termé­szettudomány emlőin nőtt ifjúságot az evangéliummal? — Tudod Hafó, ha nem is így ke­rültél a küldöttségbe, kicsit úgy né­zünk rád, mint az ifjúság 'képvise­lőjére. Szeretnénk, ha ez abban is megnyilvánulna, hogy írnál kintről az ifjúság számára. Mint az Ifjúság Oldala riporterének legalább szabad betekintésed lenne mindenhova. — Hát az utóbbiban nem vagyok e^ész biztos, de ami a kérést illeti nagy szeretettel, szívesen írok szá­motokra. Ügy tudom Keiken Bandi bátyám fog írni tudósításokat, de ha lesz külön az ifjúságnak érdekes esemény, írok én is. — Van-e a delegáción belül sajá­tos feladatod? — Azt mondják én leszek a dele­gáció szája. Nem azt jelenti ez, (hogy sokat beszélek majd, hanem sok tolmács feladatom lesz. — Lesznek szolgálataid is? — Igen, három helyen fogok pré­dikálni. Augusztus 11-én Bethlehem- ben (Pennsylvania állam). Itt ma­gyarul, mivel itt magyarnyelvű gyülekezet van, 18-án Rochesterben (Minnesota állam) és 25-én Minnea­polis egyik külvárosában. A két utóbbi helyen angolul. — Azt hiszem mindenkit, de min­ket fiatalokat biztos, hogy nagyon érdekelnek a technikai részletek is. Mondanál valamit ezekről is? — Szívesen. Július 27-én, vagy 28- án indulunk. Ausztrián, Svájcon, Franciaországon keresztül érkezünk Le Havreba. ahol 31-én szállónk hajóra. Odafelé expresshajóval me­gyünk, ami négy és fél nap alatt szeli át az óceánt. (Augusztus 1—5.) Hajónk a „United States” 53.000 tonnás, 3000 főt visz. 12 emeletes, 302 m hosszú. Uszodák, játszóterek, színház, mozi stb. van rajta. Örülök, hogy hajón megyünk, mert szebb így az út, mint repülőn. 1948-ban odafelé repülőn mentem. Olyan volt' az óceán, mint egy szürke tepsi. _ — Mikor lesz maga a világgyűlés és mikor jöttök vissza? — A világgyűlés augusztus 15— 25-ig fog tartani. Szeretném előtte felkeresni azokat a helyeket, ahol 1948-ban jártam. Nyolc államban sokfelé voltam', ha mindenhova nem is, de Gettysburgba és Pittsbungba I szeretnék eljutni: — Haza augusz­tus 30-án indulunk. A hajóút hót napig tart. Szeptember 6-án érke­zünk Európába és 8-án leszünk itt­hon. — Még írd meg, hogy New Yorktól Minneapolisig 2000 mérföld az út. Ezt a 120 km-es sebességgel robogó expresszvonat 29 óra alatt teszi meg. Közben mi is jó utat tettünk meg A beszélgetés Szentendre alatt egy kis öbölben, majd kényelmes lefelé „csurgás” közben folytatódott, végül — a történelmi hűség kedvéért meg kell jegyeznem — egy rómaiparti vendéglő árnyas fái alatt egy jó po­hár hideg sör mellett fejeződött be. — Mikor búcsúzáskor az Ifjúság Oldala olvasói nevében is jó mun­kát, sok szép és hasznos élményt, gyümölcsöző szolgálatot kívánok Hatónak, megegyezünk, hogy mivel sajnos csak lélekben kísérhetjük el, szeptemberben — többek közt — egy hasonló vadevezős kirándulás kere­tében mesél majd a hat hét érde­kességeiről, tanulságairól, tapaszta­latairól, Frenkl Róbert Ordass püspök az ifjúsági munkáról Iskolás ifjúságunk hitoktatása te­kintetében egyházunkba tartozó szü­lőknek, de az egyház minden fele­lős munkásának is sok aggodalma volt a közelmúlt esztendőkben. A kormány illetékes tényezőivel folyta­tott megbeszélések eredményeképpen új rendelkezés jelent meg a hitokta­tásra beiratkozásról. Azt a reményt fűzzük ehhez, hogy a szülők akadály­talanul beírathatták gyermekeiket július 4-én és 5-én és az egyház aka­dálytalanul folytathatja majd hitok­tató munkáját. Gyermekeink konfirmációi előké­szítése terén ebben az esztendőben a lelkészeknek rendelkezésére állt az az idő, amely alatt lelkiismeretesen készíthették elő gyermekeinket éle­tüknek erre a nagyon döntő esemé­nyére. örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy az egyháznak több alkalma kí­nálkozott arra, hogy a gyülekezetek­be tartozó ifjúságot is fokozottabb lelki gondozásban részesíthesse. (Részletek Ordass püspök egyete­mes közgyűlési beszédéből.) „EMBER HOL VAGY?” Ifjúsági konferencia Foton Mindig úgy van, hogy a jelenkor bírálva, gúnyolódva vagy vágyakoz­va kérdezi: „Hol vagy Isten?“ Pedig az Isten és ember között felmerülő első kérdés az Istené: „Ember hol vagy?“ —, írja „A keresztyénség kérdései a modern világhoz“ — c. könyvében dr. jpL- Thielicke tübingeni teológiai professzor. A fóti ifjúsági konferencián július 9—14-ig több mint 100 ifjút Isten kérdezett. Nem tudom az egész konferenciát mint egy filmet lepergetni. Csak egy-egy pillanatképet szeretnék adni MIT CSINÁLTÁL? — kérdezte Isten már a bűnesetkor s akkor az ember kitért a válasz elöl és másra hárította a felelősséget. Azóta sokat változott a világ, de mi emberek, ebben nem változtunk semmit. A másik ember, a testem, a körülmények, a Sátán, sőt még Isten is oka bűneinknek. Mindenkit és mindent vádolunk, csak magunkat nem. De lehet-e ebben a hazugság­ban sokáig élni? Nem, mert Isten meggyőz az igazság felől. Egy test­vérünk vallomásán keresztül végezte el ezt bennünk Foton. „Elbuktattak a zárószigoriaton. Tele voltam kese­rűséggel Isten és emberek felé. Se­gédmunkás lettem. Egyik este, mikor fáradtan hazafelé mentem a gyárból, találkoztam régi barátaimmal, akik alattam jártak. Sikeres szigorlatukat siettek megünnepelni. Engem i- hívtak. Nem tudtam menni. Fáradt vagyok, hazudtam. Döcögött velem a villamos hazafelé, a végállomáson úgy éreztem, nem bírom tovább. Sír­va követ ragadtam, dühösen a föld­höz vágtam, ezzel az érzéssel: Nesze Isten. Miért tetted ezt velem? — Mit csináltál? — Mi a bűnöd? — hallom Istenem szavát. Csak egy a felelet: lázadtam ellened. Fiúk, lá­nyok, a ti bűnötök is Isten elleni személyes lózadástok.“ — Lehajtjuk fejünket. Ez a mi vallomásunk is. Eszembe jutnak Ady szavai: „Hallom ahogy lelkemben lépked, S az Ö bús „Adám hol vagy“-ára Felelnek hangos szívverések.“ Szerelnénk mindig vallani a reg­geli áhítat igéjét: „Atyám vétkez­tem ... Te ellened.“ — Nagy lépés ez a hozzánk jött Istenünk felé, de AKARTOK-E AZ ÉN TÖRVÉNYEM SZERINT JÁRNI? — hallottuk kérdését egy másik al­kalommal A bibliaköri beszélgetések­ben megláttuk, milyen erőtlenül akarjuk. Akaratunk a bűn foglya. De mert „Isten az aki munkálja bennünk az akarást” — születtek ilyen imádságok: „Uram segíts, hogy tiszta életet éljek!” „Istenem én ez­után nem akarok veszekedni testvé­remmel!” „Igazítsd hozzá az élete­met Krisztusom a Te törvényedhez, mint ahogy a nap járásához igazí­tom az órámat én.” — Hallottuk az Úr szavát: megváltottalak, atyád va­gyok, szeretlek, megbocsátok, örök élettel ajándékozlak meg. Mögt» - szem, amit kértél. De HISZED TE EZT? Milyen sokféle hangsúllyal kér­dezhetik ezt tőled az emberek. Kér­dezhetik érdeklődve, bírálva, gúnyo­lódva. Sokszor nem is kérdés már, hanem kérdésessé tevés, kétségbe vonás. Jézus úgy kérdez, hogy szava hitre indít Őiránta és megerősít a hitben. Öérette hallhattuk az egy­szerű szavakba öntött bizonyság- tételek egész sorát, a hit megnyilat­kozásait. „Nem jöttem valami jó ér­zéssel ide. Azt mondták barátaim: itt nem lesz semmi játék, mindig csak imádkozúnk és saját gondola­tainkba méiyedünk. — Jézus Krisz­tus megragadott. Máskor is eljövök“ — mondta egy 14 éves fiú. „Mint kísérő pedagógus, pihenni és szemlé­lődni jöttem, Mégis Jézus Krisztus úgy megajándékozott bizalmával, hogy mint bibiiakörvezetőnek kellett végigszolgálnom 6 napon át. Nem akarok méltatlanná lenni ehhez a bizalomhoz.“ „Megszokásból jöttem. Örülök, hogy Isten változtatott ezen. Másként tudok ezután majd menni istentiszteletre.“ — „Jézus Krisztus megszabadított nagyképűségemtől.“ Az oitár előtt állva, erre a kérdésre: „Hiszitek-e, hogy Isten Jézus Krisz­tus érdemeiért bűneiteket megbo­csátja?“ — együtt mondtuk: hiszem. Nem voltunk együtt hiába. Ha nem is láthattuk mindenkiben a konferencia eredményét, Isten igéjét mindenkiben elvetette. Hála legyen ezért Néki. Bolla Árpád — Augusztus 28—31-ig Foton kom* ferencia lesz az idősebb ifjúság szá­mára. — Külön is felhívjuk erre az alkalomra a régi, hasonló jellegű, augusztus végi gyencsdiási konferen­ciák látogatóinak figyelmét. evangélikus élet A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság; Főszerkesztő: D. Ordass Lajos. Szerkesztésért és kiadásért felel: Dr. Kékén András szerkesztő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142—074. Előfizetési árak: Egy hóra 5,— Ft, negyedévre 15,— F1^ félévre 30,— Ft, egész évre 60,— Ft. Csekkszámla: 20412—VIII. 10 000 példányban nyomatott. ZRÍNYI NYOMDA Felelős: Bolgár Imre. »▼YYyTYYYYYYYYYfVYYYYYYYYTYTTYTYYYTYYYYYTTYYTYT YYYYYYTYYYYYYYYYYYYYYYYrYYYVYYYYYVYYYYYYYYYYYTYYYTYTYTY-TYYYTYTYYTYTYYYYVTYYTY TYTYYTTTYTVTTTTYYYYYYYYYTYTTYYYYYTYTYTTTTYYYTTYYTTWYTTYTYTTT"' Ne kívánd a másét! Végére jutottunk a parancsolatok­nak. A kilencedik így hangzik: Ne kívánd felebarátod házát! A tizedik pedig így: Ne kívánd felebarátod fe­leségét, szolgáját, szolgálóleányát, se bármiféle tulajdonát. Hogy ezt a két parancsolatot megérthessétek, sze­retnék veletek elbeszélgetni egy bib­liai történetről. * Izsáknak, a zsidó nép régi-régi ősatyjának, két fia volt. Ézsaunak hívták az öregebbiket, Jákobnak a fiatalabbat. Jó dolga volt a két fiúnak. Békességben munkálkodtak az atyai birtokon, nem volt gondjuk a mindennapi kenyérre, mindketten boldogan érezhették szüleik szeretetét. Ámde Jákob szívében las- san-lassan növekedni kezdett egy gonosz in­dulat: az irigység. Mérgesen tépelődött ma­gában: miért nem én vágyók az öregebb fiú? Miért Ézsaué lesz atyánk halála után az ősi birtók? Miért ő kapja az atyai áldást? Meny­nyivel különb ő, mint én?! Terveket szövö­getett, hogyan semmizhetné ki bátyját, s ho­gyan szerezhetné meg mindazt, ami a báty­jáé. * Egyszer mindketten a mezőn dolgoztak, messze az atyai háztól. Megéheztek. JáJcób- nak volt lencséje. Ézsaunak semmiféle enni­valója nem volt. Jákob érezte, hogy itt a döntő pillanat. Rávette az éhes Ézsaut arra, hogy egy tál lencséért adja el neki az első- szülöttségi jogot, s mindent, ami ezzel együtt jár: az atyai birtokot és az atyai áldást. Ézsau annyira kívánta az ételt, hogy bele­ment ebbe a rossz cserébe. • A továbbiakat csak röviden mondom el. Jákob becsapta vak édesapját, megszerezte az áldást, de nem sokra -ment vele, mert a haragos Ézsau elől idegen országba kellett menekülnie, s csak hosszú évek után tért vissza és bé’kült meg testvérével. Isten sok szenvedést mért rá, míg végül belátta, hogy gonoszul cselekedett és hajlandó vo?t bocsá­natot kérni. * Ügye, megértitek gyerekék. hogy mindkét fiú vétkezett Isten parancsa ellen. S ugye, vigyázni fogtak arra, hogy bűnbe ne vigyen titeket az irigység és a gonosz kívánság! Ha észrevennéték, hogy olyanők vagytok, mint Jákob és erősen és irigykedve kíván­játok azt, ami á másé, akkor imádkozzatok az Ür Jézushoz, hogy tisztítsa ‘meg szíveteket! Ha pedig azt vennétek észre, hogy olyanok vagytok, mint Ézsau, és hajlandók lennétek odaadni Isten szeretetét és a mennyei öröksé­get, akkor kérjétek az Ür Jézust, hogy tart­son meg titeket a hitben, és ne engedje meg, hogy ilyen rossz cserét csináljatok. Bandi bácsi ^KXXXXXXXXXDOOOOOGOOOOOr OCXXDOOOXXJOCXOCXXXDOOOCXXlOOOCXXXOCXXXXXXiCX' Jézus a templomkapuban Ha Jézus ma élne, Mit tenne ugyan? Megállna az első Templomkapuban. Nézné, mint özönlik A nép kifelé. Bizony megfájdulna A szíve belé. Ez csak parádézik. Nem imádkozott. Amaz viszi haza Bűnét, mit hozott. Van, aki hanyagul A perselybe vet, Szíve helyett pénzből, Azt is keveset. Akad, aki bosszút Forral, mint kilép; Ki máris kishitű: Hogyan lesz, mikép? Férfi jő, gőgösen, Tartása kemény. Asszony jő, méreg van A nyelve hegyén Egy gyógyult. Szemében Talán hálakönny? Dehogy ég, dehogy ég, Fakó a közöny. 4 Keres még valakit Kapu csuktaig. Mért nem jött templomba? Hisz közel lakik! Ha Jézus ma élne... Él, óh él ma is! Ott áll templomodnak Kapujában is. , Scholz László bácsi UQOQOOOOOOOOOOOOOOOQOŰOOOOOOOQOOQOOOOOOOG XJOOCOOOOCOOUOOOOŰCCO, APRÓ LECKÉK KICSINYEKNEK: Mit jelent az, hogy én evangélikus vagyok? Amikor karácsony éjszakáján Jézus meg­született Betlehemben, a pásztoroknak an­gyal jelent meg. Meg is ijedtek a pásztorok! Az angyal azonban ezt mondta nekik: „Na féljetek, mert én nagv örömöt hirdetek nék- tek. Megszületett az Ür Jézus!” Örömhír gö­rög nyelven: evangélium. Azért mondjuk azt, hogy mi evangélikusok vagyunk, mert nemcsak karácsonykor, hanem mindig örülni tudunk annak, hogy Jézus megszületett és megváltott minket. Ennél nagyobb örömöt senki sem tud hirdetni nekünk. örülj mindig annak, hogy van Jézusod! így leszel igazán evangélikus! M. Endre bácsi Kedves Gyermekeik! Az előző rejtvénysorozatnak a kiértékelését a nyári szabadságök miatt augusztusban tesz- szák közzé. Juhász Géza bácsi VÁLASZOLJ! (Kérdések az egyház tanításából) III. 1. Mely szavakkal bízta Jézus a tanítvá­nyokra a keresztséget? (1 pont) 2. Mi a keresztség? (2 pont) 3. Mit ad a keresztség? (X pont) 4. Mire kötelez a keresztség? (3 pont) 5. Kik felelősek a megkeresztelt gyermek hitben való neveléséért? (3 pont) 6. Üdvözít-e a keresztség hit nélkül? (3 pont) 7. Kik vetik el a gyermekkeresztséget? (2 pont) 8. Miért kell megkereszteüetniink? (3 pont) 9. Az Ágostai Hitvallásnak hányadik cikke szól a keresztségről? (1 pont) 10. Mit jelent az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek „nevében? történő keresz­telés? (4 pont) i I

Next

/
Thumbnails
Contents