Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)
1957-06-16 / 13. szám
össinte ssó a magyar római katolikusokhoz A harmincas évek elején egy vidéki liberális újságba cikket írtam, ' * s e cikkben arra kértem a katolikus olvasókat, hogy próbáljanak miniket ugyanolyan jogú keresztyéneknek tekinteni e kis haza földjén, amilyenek ők. Ezért a szelíd kérelemért a városka „keresztény-nemzeti“ lapjának szerkesztőjétől a „jött-ment“ jelző mellé a „hecckáplán“ titulust is megkaptam. E sajgó emlék mellé azonban kedvesek is szivembe vésődtek azóta. Emlékszem egy jezsuita atyára, akit egy hideg éjszaka köpenyemmel takargattam. Emlékszem egy ferences atyára, akivel a gyorsvonaton órákon át beszélgettem, s aki a beszélgetés végén azt mondta, hogy egy magyar evangélikus lelkész mégiscsak közelebb van hozzá, mint egy olasz kardinális. Emlékszem egy katolikus vallástanárra, aki nagy elesettségemben megosztotta velem utolsó cigarettáját. S ma is atyai barátomként szeretek egy prépostot. Hogy világi barátaim között hány katolikus van, azt nem is tudnám felsorolni. Sőt rokonaim körében is akadnak katolikusok. Aki tehát azzal akarna vádolni, hogy a következő sorokban úgynevezett felekezeti gyűlölködést szítok, azt kénytelen lennék az első bekezdésben émlített szerkesztő szellemi nívójára degradálni. Amit mondani akarok, az lehet ugyan kényelmetlen, de mindenképpen a magyar lelkek és magyar családok békességét akarja szolgálni. szinte szót intézek magyar katolikus testvéreimhez; a papokhoz, akiket becsülök, barátaimhoz és rokonaimhoz, akiket szeretek, evangélikus híveim házastársaihoz és gyermekeihez, akiket időnként a Deák téri templomban is látok. I,/ atolikus testvéreim, együtt vidul szívünk Isten minden ajándékán s együtt hordozzuk sorsunk minden keresztjét. Nem vagyunk egyek hitvallásban, liturgiában, egyházi szokásokban, de egyek vagyunk Krisztus szeretetében és abban az elhatározásban, hogy itt hirdessük Krisztus evangéliumát és itt építsük Isten országát. Sőt a hitvallások közül is együtt tudunk mondani hármat: az Apostolit, a Niceait és az A+hanáziuszit. \/ an a világnak nem egy országa, ahol katolikus jegyes megesküdhetik * evangélikus templomban anélkül, hogy ezzel magára vonná az áldozástól eltiltás könyörtelen ítéletét. Van sok olyan ország, ahol az evangélikus házasfél elmehet az áldásért katolikus templomba s nem kell lemondania minden születendő gyermekéről, hanem egyszerűen és igazságosan az történik, hogy a gyermekek nem szerint követik szüleik vallását. Mondjátok meg, miért éppen Magyarországon tartja érvényben egyházatok külföldi szervezete azt a rendelkezést, hogy vegyes vallású jegyesek csak katolikus templomban esküdhetnek, s csak abban az esetben nyerik el az áldást,, ha az evangélikus fél átengedi összes születendő gyermekeit?! Miért nincs érvényben ez a rendelkezés például Svédországban? Olasz kardinálisok szinedriuma miért éppen a magyar családok békességét akarja tönkre tenni? N em véletlenül teszem fel ezeket a kényelmetlen kérdéseket éppen most, Szentháromság vasára ben most van a konfirmáció. Konfirmandus gyermekeink fogadalmat teszSzentháromság vasárnapja előtt.. A legtöbb evangélikus gyülekezetnek arra is. hogy házasságuk alkalmából nem fognak lemondani a nemük szerinti gyermekek evangélikus neveléséről. Jól értsétek meg ezt, katolikus testvéreim. Nem arra tesznek fogadalmat, hogy vegyes házasság esetén minden gyermekük evangélikus lesz. Csak arra, hogy a nemük szerinti gyermekekről nem fognak lemondani. Ne morzsolódjék már tovább amúgy- is ^kicsiny magyar evangélikus egyházunk! A rra kérlek tehát titeket annak a Krisztusnak a nevében, akit együtt ' ' szeretünk és szolgaiunk, legyetek igazán keresztyének! Vegyétek rá egyházatok vezetőit, szakítsanak a reverzálisi követelésének azzal a módszerével, amely rengeteg magyar család békességét megrontja. Csak egyetlen döntésre van szükség: A katolikus egyház eskesse meg a vegyes vallású jegyeseket abban az esetben is. ha a nem-katolikus fél nem ád ígéretet arra, hogy minden gyermekét katolikus hitben fogja neveltetni. Ennek a döntésnek a hiánya lehetetlenné teszi, hogy békésen éljünk és szolgáljunk egymás mellett. Tudom, hogy ezért nem ti vagytok felelősek, magyar katolikus testvéreim. De az rajtatok múlik, hogy bátran és őszintén kívánjátok ennek a döntésnek a meghozatalát. H a így tudna határozni a magyar katolikus egyház, talán sírnának azok, akiknek nem érdekük, hogy békesség legyen az otthonokban ég a szívekben. De örülne az a Krisztus, aki így rendelkezett: „Szeressétek egymást, — amint én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!“ dr. Kékén András Az egyház nem hallgat Az egyház lelkiismereti kérdése Egyidőben — Kain és Ábel szomorú történetének olvasása közben — az járt az eszemben, hogy Isten vajon nem kérdezte-e meg csöndes, lelkiismeretet keltegető szóval Ábeltől: „Hol van a te testvéred — Kain?“ Még mielőtt a végzetes testvérgyilkosság megtörtént? Bizonyos, hogy Bibliánkban erről nem olvasunk. De Isten nemcsak akkor szólítja meg az embert, amikor már nincsen lehetősége a jóvátételre, hanem akkor is szól hozzá, amikor még van remény arra, hogy az Ö akarata szerint éljen együtt testvérével. A FRANCIA PROTESTÁNS EGYHÁZI SZÖVETSÉG egy nyilatkozatában élesen állást foglalt a francia kormánycsapatok algériai hadviselési módszereivel szemben. A nyilatkozat szót emel az afrikai háború során elkövetett erőszakosságok, a kollektív megtorlás és az embertelen kihallgatási módszerek ellen. Ezek a jelenségek, mondja a nyilatkozat, hosszú ideig éreztetni fogják hatásukat a francia ifjúság között. Az efféle eszközök csak pillanatnyi sikert hozhatnak, de sohasem közelíthetik meg a végső célt a békét, mert annak szögesen ellentmondanak. * A sötét emberi indulatok egyik legszégyenteljesebb megnyilvánulása a faji gyűlölködés, az antiszemitizmus. A BERLIN—BRANDENBURGI EGYHÁZ zsinata egyik határozatában mély aggodalmát fejezte ki afelett, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a zsidó temetők ellen elkövetett gyalázatos merényletek. A zsinat az egész német népért érzett felglős4- ség tudatában kéri a Németországi Evangéliumi Egyház Tanácsát, hogy intézzen figyelmeztetést az evangélikus keresztyénséghez, s emelje fel intő szavát az antiszemita nacionalizmus újraéledése ellen, amely mag- átalkodottságéval Isten ítéletét hívja ki. * NEM SZŰNIK MEG az egyházi ellenállás a dél-afrikai kormány fajiüldöző politikájával szemben. 22 délafrikai egyházi alakulat és jótékony- sági szervezet védőszövetségre lépett egymással. Ezzel is kifejezésre akarták juttatni tiltakozásukat az ellen a törvény ellen, amely lehetővé teszi, hogy a kormány beleszóljon minden olyan szervezet (tehát egyház is) munkájába, ahol fehérek és szt lesek élnek együtt. A védőszövetség tagjai egymásnak kölcsönös segítséget nyújtanak, ha a faji kérdésben elfoglalt álláspontjuk miatt az új törvénnyel összeütközésbe kerülnek. Közli: G. Gy. Ez jutott eszembe mostanában, amikor az egyház különböző konferenciáira kaptam meghívást. Az volt az érzésem, hogy az egyház emberei megéreznek valamit Istennek abból az ébresztgető szándékából, mellyel a bajok megelőzésére akarja szolgálatba állítani az egyházat. Lapunk Olvasói tudnak arról, hogy az Evangélikus Világszövetség nyári világtálálkozásán Krisztusról akar szólni, aki megszabadít és egyesít. A közelmúlt napokban Salzer- badban megtartott konferencia is ennek a gyűlésnek előkészítésén dolgozott. Remélem, hogy az evangélikus világnak ezekről a tanácskozásairól még sokszor lesz módunkban hírt adni Olvasóinknak. Közvetlenül a salzerbadi tanácskozás után a dániai Liselundban találkoztak Európa egyházainak képviselői. Erről is el lehet mondani, hogy létrejöttét Istennek ez a keltegető kérdése okozta: mi felelőssége van az egyháznak azért, hogy a világban ne történjék semmi jóvátehetetlen dolog. Európa különböző országaiból és egyházaiból nagy számban jelentek meg a résztvevők. Örömmel' láttuk hosszú idő óta első ízben Észtország és Lettország evangélikus egyházainak képviselőit is magunk között. Magyarországból a református egyház részéről Mura- közy Gyula, Czeglédy István és Pá- kozdi László vettek részt, evangélikus-egyházunk képviseletében pedig D. Dr. Vető Lajos, Kendeh György és e sorok írója. Bizonytalankodva indultunk el a konferenciára. Nem volt megfelelő A Magyarországi Unitárius Egyházkor pestlőrinci közgyűlésében foglalkozott az egész emberiséget érintő sorsdöntő kérdéssel, amely az atommag-fizika terén elért kimagasló eredmények és lehetőségek jelentkezése kapcsán állott elő és ezzel kapcsolatban levelet küldött az Országos Béketanácsnak, melyben a következőket írja: „A nukleáris fegyverekkel való kísérletek robaja és figyelmeztető jelei Nyugaton és Keleten egyaránt arra kell késztessenek minden hívő, erkölcsös és gondolkodó embert, hogy a döntés tekintetében arra az oldalra álljon, amely az élet megmaradását, az élet szolgálatát és a fejlődőképes élet teljes értékű kifejlődését óhajtja teljes szívével, teljes leikével, minden erejével és minden értelmével. Imádkozunk, dolgozunk és minden erkölcsös eszközzel harcolunk az emberiség megmaradásáért, az emberiesség szellemének, mint a jézusi szellem.’ és szeretet kiteljesedésének megvalósulásáért, az alkotó és békés emberi együttélésért, amelyben a szabadságnak, függetlenségnek és szeretetnek elvei — kötetlenül érvényesülhetnek Isten dicsőségére és az ember szolgálatára.” tájékoztatásunk az előkészületekről és a tanácskozás szándékáról. Előbb még külön megbeszélésre utaztunk Pozsonyba, hogy ott a szlovákiai evangélikus és református egyház, valamint a cseh-testvéregyház képviselőivel tanácskozzunk abbói a célból, hogy ezt a bizonytalankodásunkat szétoszlathassuk. Nem láttunk akkor sem tisztán, amikor innen tovább indultunk. Sőt, még a helyszínen is meg kellett állapítanunk, hogy a konferenciára egybegyülekezettek mindannyian is csak tapogatózva keresték: mi is az, ami az egyházra vár és melyik az az út, melyen a meglátott föladatokat legjobban tudja megvalósítani? Óvatos lépéseket tettünk. Egy dolog felől azonban mindenki meg volt győződve s ez az, hogy Isten a lelkiismeretünket keltegeti Hiszen a világ ma olyan sokszor sodródik egészen közel ahhoz a veszélyhez, hogy újra valami hely reá hozhatatlan lépés fölött késő bánattal sírjon. Különösen ránehezedik ez a gond Európa népeire és egyházaira. Ezért az európai egyházak képviselői úgy érezték, hogy ebben a testvéri találkozásban az egymás iránti felelősségről kell szóiniok. A keresztyénség világméretű tanácskozásai mellett és azokkal párhuzamosan nekünk európaiaknak is szót kell váltanunk egymással, mert Isten ránk bízta azt az evangéliomot* amelynek hirdetése olyannyira fontos a politikai, gazdasági, társadalmi és nemzetiségi ellentétek miatt szétosztott világban. Ezen a konferencián nem létesít tettünk semmiféle új szervezeteti Csak kérő, hívó szó hangzott el fiinak érdekében, hogy Krisztus minden egyháza találja meg egymás kezét és szólaltassa meg Isten evangé- liomának hatalmas üzenetét, lelki- ismeretkeltegető szavát. Mennybemenetel ünnepén Dánia legősibb székesegyházában — ros- kilde-i dómban — tartott istentiszteleten a konferenciát köszöntő dómprépost szavaiból és a konferencia nevében adott válaszomból is ez az igazság csendült ki legerőteljesebben: Isten szolgálatában mindent megtenni addig, amíg nem késő! A dániai konferenciára menet Münchenben és Berlin nyugati részé-i ben egyházi vezetőkkel volt találkozásom. Hazafelé jövet pedig Berlin keleti részében és Eisenach városában a thüringiai egyházi zsinat ülésén egyházi emberekkel és a Német Demokratikus Köztársaság egyházi ügyekkel foglalkozó állami vezetőivel is szót válthattam. Egyházi és világi vezetők ajkán egyaránt megszólalt a hang, hogy az evangéliomban rejlő áldást kell a világban érvényesítenünk, hogy elvonuljon nemzedékünk élete fölött a ma folytonosan kísértő veszedelem és hogy jóvátehetetlen károk ne érjék világunkat Ezért érdemes dolgozni és imádkozni. Ez adja meg a mostanában sűrűn összeülő egyházi tanácskozások legfőbb értelmét is. D. Ordass Lajos Finn evangélikus lelkész Magyarországon Männinen Eelis finn lelkész egyházunk meghívására hazánkba érkezett. Két hetes tartózkodása idején több gyülekezetei meglátogat s résztvesz a fóti lelkészkonferencián is. Lelkészi munkaközösségek életéből A pesti egyházmegye lelkészi munkaközössége június 5-én tartott ülé*1 són jelentős határozat született. A gyülekezeti ifjúsági munka elvi és gyakorlati felméréséről, a múlt és jelén értékeléséről, valamint a jövő feladatairól tartott előadás után a lelkészek megbeszélték az előadást. Az élénk eszmecsere után elhatározták, hogy a munkaközösség a maga keretén belül alakít egy ifjúsági munkával foglalkozó munkaközösséget, amelyiknek feladata az egyház ifjúsági munkáját elvileg tisztázni, a gyülekezeti ifjúságokban folyó munkát egybehangolni, munkaterveiket készíteni. Elhatározták azt is, hogy ennek a munkaközösségnek a létrehozását javasolni fogják a többi egyházmegyének is. A munkaközösség vezetésével Hafenscher Károly és Mezősi György lelkészeket bízták meg. A_ Tolna—Baranyai Egyházmegye Lelkészi Munkaközössége június 4-én és 5-én kétnapos munkaülést tartott Pécsett. Cserháti Sándor pécsi segédlelkész az ifjúsági munka kérdéseiről tartott előadást. Allinger János magyar bolya lelkész felolvasta az Ormos Elek mohácsi lelkésszel közösen készített, számos _ fontos javaslatot tartalmazó tanulmányát egyházunk szórványhelyzetéről. Ebben az előadásban többek között az egyházi sajtó hathatósabb támogatását kérte az egyház szórványmunkájához. Sólyom Károly paksi lelkész beszámolt a világi sajtóról és a filmekről. Az értekezletnek két vendégelőadója is volt: dr. Karner Károly teológiai akadémiai tanár Jézus három példázatáról tartott rendkívül érdekfeszítő előadást. Groó Gyula a Sajtóosztály ügyvivő-lelkésze pedig „Mai prédikálásunk“ címen tartott előadást arról a kérdésről, hogyan közelíthetjük meg igehirdetésünkkel a mai embert. Ima az egy szükségesért Ha összetörsz mindent, mi most kedves nekem, s ha nem adsz meg semmit, amit kíván szívem, ha nem lesz barátom és nyugalmam sem lesz és ha kezed minden fényt és" erőt elvesz, alázz meg a porig, sújts le a pokolig, ki mindent elvehetsz: áldást, szeretetet. eszemet, lelkemet — ne hagyj el engemet: elveszed a földet? Az eget felőlem ne vedd el, ne vond meg tenmagadat tőlem! BODROG MIKLÓS rTTTYTTTTTTTTTTTTTTTTYTYTTTWTTTV 'TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT „És mi elhintik és megismertük, feogy le vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia!“ (Jn 6,69)
