Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)
1957-06-09 / 12. szám
„Hiszek a Szentiélekben" A megújult élettől duzzadó, virág- baborult tavasz végén ünnepli az egyház „piros pünkösd“ napját. Ez az ünnep is már-már belesorvad a „közönséges” vasárnapok sorába. Nem mintha külső körülmények akadályoznák az ünneplését. A „külső körülmények” pünkösdöt sem terhelik jobban, mint más ünnepeinket. A baj gyökere ott van. hogy magunk nem tudunk mit kezdeni vele. Legtöbbször úgy szoktuk mondani, hogy pünkösd a Szentlélek kitöltésének és az egyház alapításának ünnepe. Ez helyes is, azonban az egyházat nem úgy „alapította” Jézus, mint ahogyan valamely intézményt vagy várost alapítottak a történelem során. Az egyház Krisztus váltságában gyökerezik, — nem emberi alapító intézkedésében, — és a Szentlélek munkája által él. De mi a Szentlélek? A Szentlélek Űristen Róla azt tanultuk, hogy a Szent- háromság harmadik „személye“, az Atyától és Fiútól származik. Mai embernek ezek az ősrégi meghatározások szinte érthetetlenek. A „személy“ szót mi más értelemben használjuk, mint a régiek: A neki megfelelő görög és latin szó az „arcot“, a színpadon valamely szerepet megjelenítő „álarcot“, „maszkot“ és ennek alapján a színész által 'megjelenített alakot, szerepet és jellemet jelöli meg. A Szentháromságban nem három egymástól független és mai értelemben vett „személyről“ van szó, — ha így gondolkodunk, nagyon is emberi korlátok közé szorítjuk Istent. Atya, Fiú és Szentlélek nem is Istennek mintegy három megjelenési formája: ez is nagyon primitív emberi elgondolás volna. A Szentírás nem lebbenti fel a Szentháromság titkát, de azt világosan mondja, hogy ugyanaz az egy Isten teremtette a világot és alkotott benne minket embereket, 6 küldötte Krisztust váltságunkra: A Szentlélek pedig — mint Isten Lelke és az Ür Krisztus ajándéka gyülekezete számára — munkál bennünk és az egész egyházban új, Istennek kedves életet. Ezért beszél a Szentírás ott, ahol Isten megújító, újjáteremtő művéről van szó, a Szentlélek munkájáról: a Szentlélek „megelevenít", mondja Jn 6,63; 2. Kor 3,6 (1. Pt 3,18). Ezért mondja Pál apostol a Szentlélek „gyümölcsének” mindazt, ami magát Istent is mintegy közvetlenül „jellemzi“, mint szeretet, öröm, béke, és ami ennek folyományaként kedves Isten előtt: a béketűrés, szívesség, jóság, hit és hűség, szelídség és mértéket tartó önuralom (Gál 5,22—23).; A gyógyításra váró emberiség Mennyire megnehezítik életünket magunk és mások jellembeli fogyatékosságai: elcsúszások egyéni életünkben, a mások javával és érdekével számoló közösségi tudat hiánya, a mindenkit letipró, gátlás nélküli karrierhajhászás és a mindannyiunkat életünk legmélyén szerencsétlenségbe sodró önzés. Hogyan szabaduljunk meg egyéni és társadalmi életünknek ezektől az alapbajaitól? Hiszen annyira átjárták életünket, annyira megmérgeztek bennünket, hogy saját magunkat kellene kiirtanunk, ha ki akarnánk azokat tépni magunkból. Lehet-e ezen neveléssel segíteni? De a bajok minden embernél újra kezdődnek és nem segít semmit sem, ha egyik-másik ember minden erejét megfeszitő önneveléssel igyekezik magában leküzdeni ezt vagy azt a hibát. Ettől nem leszünk sem mi magunk, sem mások jobbak és kérdés, hogy önnevelésünk látható sikerei nem tölte- nek-e el nyílt vagy rejtett gőggel. Sem az egyéni, sem a társadalmi nevelés nem függ a civilizáció és technika haladásától. Sőt éppen korunk magasfokú civilizációja olyan szörnyű embertelenségeket mutatott a két világháború során, hogy joggal beszélünk a minden emberségükből kivetkőzött gonosztevőkről. Ezen az azóta eltelt esztendők sem változtattak. Amikor pedig egy új, még az eddigieknél is szörnyűbb háború pusztulásának réme rajzolódik fel sokat szenvedett nemzedékünk egére, nem kell-e meglátnunk, hogy valahol egészen mélyen baj van emberi életünkben? Az egyetlen orvosság Erre a bajra mutatunk rá és annak egyetlen orvosságát hirdetjük, amikor a Szentlélek adományáért könyörgünk. Róla mondja Krisztus, hogy megláttatja a világgal bűnét és hogy elvezet az „igazságra“ (Jn 16,8; 16,13). De sokszor hamisan gondolkodunk a Lélek ajándéka felől. Ügy véljük, hogy az valami rendkívüli jelenségben nyilatkozik meg, olyasmiben, ami szétrepeszti az emberi élet és lét szokott korlátáit. Kétségkívül előfordult az újszövetségi keresztyénség idején, de később is, hogy a Lélek magával ragadott embereket, kivetette őket egyenesnek és simának látszó életpályájukból, sőt olyan megnyilatkozásokat is idézett elő, hogy mások nem tudtak velük mit kezdeni. Ez történt pünkösdkor, de előfordulhat ma is: Köztünk is vannak, akiket a Szentlélek kivetett emberileg eltervelt életpályájukból. Sokszor éppen ők válnak kellemetlenekké azok számára, akik az egyházban szeretnek csendes és nyugodt, kitaposott utakon járni. De tudnunk kell, hogy Isten ma is munkálkodhatik így, rendkívüli jelenségekben és rendkivüli emberekben, Szentlelke által. De nem minden rendkívüli életpálya, nem minden „megszállottság“ a Szentlélek műva Nagyon sokszor fordulhat: elő, hogy emberi feltűnési vágy, érvényesülni akarás, sőt bűnös haj- ] lamok is takaróul használják a! Szentleiket, a kegyességet és meg- j tértséget. Ezért a gyülekezet köte-1 lessége, hogy megítélje a „lelkeket”,« vagyis az olyan jelenségeket, ame-: lyek a Lélek ajándékának igényével nem építik, hanem rombolják a j gyülekezetét (1. Kor 12,10; 1. Jn 4,1).: A Szentlélek munkájának eredménye A Szentlélek igazi művéről az írás akkor beszél, amikor életet újító ha- | talmát hirdeti. Elrontott és csődbe jutott emberi életek megújulását hiába várjuk emberi erőfeszítésektől. Sokan nincsenek nyílt csődben, életútjuk mégis zsákutcába került. Sokan nem is látják a zsákutcát, de elégedetlenek, kiégtek, megkeseredettek, úgy érzik, hogy semmire sem mennek az életben és szerencsétlenek. Ezt a megtört, kudarcaival vívódó, belsőleg elgyötört, szerencsétlen és saját magával viaskodó embert keresi a pünkösdi üzenet. Hiszen ha Isten nem ad lehetőséget új életre, nem jutunk előbbre, akármennyit vesződjünk is. Csak evv helyben topogunk és legfeljebb egyre jobban beleveszünk bűneink, elrontott életünk hínárjába. De a Szentlélek ajándéka éppen azt jelenti, hogy Isten ki akar vezetni bűneink nyomorúságából, Krisztusért bűnbocsánatot ajándékoz és csődbe jutott életünket is új utakon vezetni. Tud erőt adni új közösségi életre, tud a szeretet és megbocsátás útján vezetni, tudja életünket | új és igaz tartalommal megtölteni.; Ezért olyan „aktuális“ pünkösd üze-í nete számunkra; Nincs közöttünk J senki, aki rá ne szorulna erre az* életújulásra,' I Dr. Karner Károly I w Ezsaiás (xi.) A Lélek terhe alatt. (Befejezés: 55—66.) A keresztyéneknek lángolniok kell a Krisztusért! Keservesen panaszkodott egy ifjú lelkipásztor idősebb szolgatársának, hogy minden lelkipásztori és igehirdetői munkássága hiábavalónak látszik. Egyik faluban, amely őhozzá tartozik, összevissza négyen látogatják az istentiszteleteket és biblia- órákat. S hozzá még messze utat kell megtennie és más munka is akad bőségesen az összgyülekezet- ben. A fiatalabbik azt mondta: „Mit kezdjünk ezzel a négy emberrel, nem kellene-e ezt a munkát abbahagyni?" Erre idősebb szolgatársa röviden, de velősen így válaszolt: „Testvér, négy gyujaszállal az egész falut fel lehet gyújtani, csak dolgozz nyugodtan tovább!” A fiatalabbik helyeselte ezt, de hozzátette: „De a gyufaszálaknak égniök kell!" — Igaza van, a keresztyéneknek, lángolniok kell az Ür Jézusért! Stráner Vilmos MEGJELENT Káldy Zoltán: BEVEZETÉS AZ ÚJSZÖVETSÉGBE című könyve, lelkészek és gyülekezeti tagok használatára. A félvászon kötésű, szép kiállítású könyv ára: 30.— Ft. Megrendelhető a Sajtóosztályon Budapest, Vili., Puskin u. 12.' Gyülekezeti iratterjesztéseknek 10% kedvezmény; A próféta könyvének utolsó tizenegy fejezete talán a teljes Szentírás biztató igékben leggazdagabb része. Versről-vers re költői képek sorában drága isteni biztatások tárházát találhatjuk. Az egész szakasznak azonban kétségkívül 61, 1—2 a szíve. Itt láttatja meg a próféta a prófétai küldetés mélységét: a próféta az Ür Lelkének félként eszköze. Beszél azért, mert az Ür Lelke kényszeríti erre. A próféta a Lélek pünkösdi terhe alatt beszél és cselekszik, tehát beszédének forrása, cselekedeteinek ihletője a Lélek — ő tartja az irányító gyeplőt, kezében a biztató ostor. Az Ür nem „rövidkezű” s nem „süketfülű” Isten (59,1), hozzá dicsőségének szolgálatára népek jönnek (60,3). A Lélek terhe alatt a próféta tehát mint Isten felkentje az egész emberiség számára érvényes történelmi megbízatást kap. Ez a hivatás egyedülálló az emberiség életében, hogy pünkösdi világosságot gyújthat minden népek számára; amelyek jöhetnek és élhetnek Isten világosságából. Isten kapui nyitva vannak szüntelen, (60, 11), kezében a dicsőség koronája (62, 3), a felemelkedés boldog lehetősége. Üzenete a világ számára: evangélium! Nem külső veszély dönt le egy nemzetet, hanem ha elveszíti a Lelket és belsőleg eiemyed. Nem a fogság és nem az otthontalanság, vagy az atyák örökségétől távol élés a legszörnyűbb sorscsapás, hanem a belső elesett- ség, a mindent összezúzó lelki reménytelenség. Megrázóan vigasztalja népét mint édesanya a fiát (66, 13) és bizonygatja, hogy a legmélyebb ínség idején van egészen közel az Isten! Isten népe ne engedje magát a látszat, a külsőségek által félrevezetni. Isten csendessége nem tehetetlen puhaság, az ő ígéretei nem ködösítő menekülés a problémák megoldása elől, az ő ítéletében mindig van — kegyelem. Külsőleg gyengeségben, példátlan törékenységben, erőtlenségekben munkálkodik az erős Isten! A gyengeségekben erős Istennek mi az eszköze? Az ige! Csodás, szinte pünkösdi üzenet ez! Ige nélkül nincs megújulás, nincsen élet és igazság. Isten legfontosabb, leginkább haszMIT TETTEL NEKIK? Eszedbe jutott-e már néha, néha, Hogyan élnek embertestvéreid? Hogy vágynak kenyérre, borra, babérra? S láz oltogatja lelkűk fényeit? Hogy szívük bús s a bűnnek martaléka, Hogy félnek, s fájnak epeköveik? Hogy van köztük, aki nem evett még ma, S van, kit a vakság mély éjbe merít? Hogy gyilkolnak? Koldulnak? Karjuk béna? Hogy sárba tapad hitük maradéka. S egyszer mindnyáját sírba fektetik? Ha fordul feletted a hold karéja, S számbaveszed széthulló éveid, Rádöbbensz: Mondd, mit tettél te nekik? RUMI ERZSÉBET comenius Amos János (1592-1670) libben az esztendőben a nagy morva tudósa ról. Comeniusról emlékezik az egész vU lág. Az emlékezésnek kettős oka van: születés sének 365-ik s világraszóló nagy pedagógiai és didaktikai műve, az OPERA DIDACTICA OMNIA amszterdami kiadásának 300-ik évfordulója. A művelődéstörténet egyik legnagyobb alakját tisztelhetjük benne. Áldásos működésével a magyar iskolaügy fejlődésére is döntő hatást gyakorolt. A korán árvaságra jutott Comenius csak 16 éves korában kezdhetett el tanulni. Miután az ötéves latin iskolát három esztendő alatt elvégezte, németországi egyetemeken tanul. Közvetlenül hazatérése után, 1614-ben, a pre- rovi latin iskola élére kerül. 1616-ban pedig a cseh-morva atyafiak egyházának papjává avatják. Két esztendő múlva a virágzó fulneki gyülekezet lelkipásztorává választják. A cseh-morva atyafiak és így Comenius teológiája is a reformáció kálvini irányzatának hatásait mutatja. Bár hű egyháza hitvallásának tanításához, haladó szelleme teológiai gondolkodásában is csakhamar utat tör magának. Küzd a hit és teológiai gondolkodás egyszerűségéért. Hangsúlyozza, hogy a hit és teológia minden megnyilvánulásának a személyes átélés, önátadó engedelmesség és benső bizonyosság pecsétjét kell magán hordoznia. A pietizmus egyik nagy előfutárját is tisztelhetjük benne. Általában Comenius minden művét egyfajta egységretörekvés szelleme lengi át. Amikor a nemzeteket elválasztó szakadékok áthidalásán fáradozik, a reformáció egymástól eltávolodott egyházainak egységbetömörítéséért is ékes tollal küzd. Ez az ökumenikus buzgalom összefügg Comenius CHILIAZMUSÁVAL. melyben a kiváló tudós is eltévelyedett, mint viszontagságos korának annyi gyermeke. E rajongó irányzat, mely szerint Krisztus a végítélet előtt még eljön erre a világra, hogy itt ezer évig uralkodjék, lényegében határozta meg Comenius egész gondolkodását és mindenirányú működését. Az a hit, hogy Krisztus második eljövetele meg fogja változtatni a földi életet és annak minden dolgát, válik rugójává Comenius páratlan aktivitásának és lázas igyekezetének a feldúlt világ megbolygatott rendjének helyreigazítására. De bármelyen mély nyomokat hagyott is minden írásán és egész működésén keresztyén hite és teológiai szemlélete, a világ nem any- nyíra mint teológust, hanem inkább, mint kor- szakalkotóan nagy pedagógust ismeri és ünnepli. Amikor a fehérhegyi csata után (1620) egyházának népe szétszóródott s híveivel együtt Comenius is kénytelen volt kezébe venni a vándorbotot, úgy érezte, hogy egyháza és hazája pusztulását egyedül az ifjúság gondos nevelésével segítheti helyrehozni. S ettől kezdve — bár szétszórt hívei pásztorolásáról sem feledkezett meg — holtig tartó emigrációjának egész ideje alatt főként a nevelésügyön csüngött szívvel-lélekkel. Comenius Magyarországon is hosszabb időt töltött. Rákóczy Zsigmond meghívására 1650- ben éhezik meg SzaSkolcára, ahonnan bujdosó hittestvérei meglátogatása után Zsolnán keresztül, a Vág mentén Sárospatakra utazik. Útját kettős cél vezeti. Egyfelől nevelési elgondolásainak realizálása a pataki iskola megreformálásában, másfelől vedig az a titkolt reménység is. hogy a Rákóczy-házban. mint a Habsburgok ősi ellenségében, harcos szövetségest talál a vesztfáliai békében annyira csaló-: dott népe és egyháza sérelmeinek orvoslására. Sárospataki tartózkodása terméséből a legjelentősebb az ORBIS P1CTUS (A világ képekben) c. könyv, mely tulajdonképpen egy képes magyarázó szótár. Comenius 1654. június 2-án búcsúzik Magyarországtól és népétől s búcsúbeszédében ezeket mondja: ,.Magyar nemzetem, igyekezzél, hogy legyenek magyar nyelvű iskolai könyveid; gazdagítsd hazádat jó és bölcs s ne csak latin, hanem saját nyelveden írt könyvekkel is...’’ Comenius működése a sárospataki iskolát olyan nagyhírűvé tette, hogy nemcsak a szomszédos Lengyelországból, de még a távoli Angliából is vonzotta a tanítványokat; Comenius tankönyvei pedig a hazai református iskolákban több mint két évszázadon keresztül maradtak használatban. A nagy bujdosó hazánkból Lissába vándorol, régi lengyelországi tartózkodási helyére, hogy két esztendő múlva újból kezébe vegye a vándorbotot. s elköltözzék Amszterdamba, ahol öregkorának most már végső otthonára lelt. Itt rendezgeti sajtó alá a város tanácsának felkérésére összes pedagógiai és didaktikai müveit, melyek OPERA DIDACTICA OMNIA (Általános didaktikai könyv) címen jelennek meg. A könyvet rendkívüli értéke világhírre emeli s becse előtt ma is hódol a világ. De hiányos képet alkotnánk Comeniusról, ha nem szólnánk róla mint a béke lelkes zászlóvivőjéről is. Küzdelme a nemzetközi békéért egész életművének szerves része s minden munkáján vörös fonalként húzódik végig. nált kegyelmi eszköze az ő igéje. A Lélek által felkent próféták ezt hirdetik, mert ez a dolguk! A próféta könyvének befejező szakaszában Isten beszédét áldott termést teremtő esőhöz hasonlítja. „Amint leszáll az eső és a hó az égből s oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet és termővé, gyümölcsözővé teszi azt és magot ád a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek: így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok és szerencsés lesz ott, ahová küldöttem.” (55, 10—11.) Lehet-e szebben és döbbenetesebben megfogalmazni a lélekszerinti igehirdetés célját, mint tette a próféta? A Lélek első és legnagyobb ajándéka, tehát az ige. A második adomány: az imádság lehetősége. Az ő szent háza imádság házának hívatik minden népek számára (56, 7) és falain belül helye van mindenkinek, aki Isten arcát keresi. Vak őrállók, néma ebek még a papok is, ha nincsen a szívükben imádság. Álmodozó, lustán heverő és szunnyadni szerető, vigyázni nem tudó, csak saját nyereségét kergető telhetetlen ebek Isten szolgái is, ha nincsen bennük imádság. De a Lélek megadhatja az erőt, mint a bar adja a mámort, hogy dicsőséges legyen az áldás. (58, 10—12.) A Lélek harmadik adománya: a szolgáló élet. „Az ország, amely néked nem szolgál, elvesz.’’ (60, 12.) Nem külsőségekben mutatkozó vallásos gyakorlatokat keres Isten, de neki engedelmes életeket. Mitsem ér, ha böjttel gyötrőd a lelkedet, de ugyanakkor gazság leikével sújtod felebarátodat (58, 4). Mitsem ér porban és hamuban böjtölni lehajtott fejjel, de a gonoszság bilincse zárva marad és az iga az elnyomottak nyakát töri. Az éhezőnek szegd meg kenyered, a bujdosót fogadd házadba, a mezítelent ruházd fel, akkor leszel romlás építője, elrontott ösvény meg- újítója és élni fogsz atyádnak örökségéből. Jézus Urunk röviden így foglalta össze ezt a tanítást: cselekedni a Mennyei Atya akaratát! A Lélek terhe alatt a Léleknek kell megmutatkoznia az Isten népén. Az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban van egy bronz dombormű. Közel állva olvasható róla az ország alaptörvénye az alattvalók szabadságáról. Ha azonban távolabb áll meg valaki az emlékmű előtt, csodálkozva fogja látni, hogy a dombormű emberi arcot ábrázol: a szabadságtörvények alkotóját Washington Györgyöt. Ézsaiás könyvét olvasva sorról- sorra csodálatos tanítások sorakoznak elénk Isten titokzatos, de mégis kijelentett lényéről. De ha megpróbáljuk egyszer egészen mélyről szemlélni a nagyon gazdag könyvet: elénk áll a könyv egyetlen térdrekényszerítő üzenete: ct szent és kegyelmes Isten atyai arcai Zászkaliczky Pál Magyar-, német- és szlovák-nyelvű díszes KONFIRMÁCIÓI emléklap különféle kiállításban kapható a Sajtóosztályon (Budapest, VIII.. Puskin u. 12 ) 3.— és 4.50 forintos árban. Comenius a vesztfáliai békekötés előtt a svéd, politikusok tanácsosa, majd 1667-ben az angol—holland békedelegáció tárgyalásain találkozunk vele, mint meghívott tanácsadóval, aki ilyen módon közvetlenül is részt vett kora nemzetközi békéjének megszilárdításában. A békedelegátusokhoz felhívást intéz. „Ha egyik fél hátat fordít a tárgyalásoknak — írja — hogy továbbra is birtokolja a tengert s eleget tegyen kapzsiságának, rettegjen Isten ama villámától.” Majd egy ézsaiási idézettel folytatja: „Jaj azoknak, kik házhoz házat ragasztanák és mezőt foglalnak mezőkhöz, míg egy helyecdke sem marad és csak ti magatok laktok itt a földöti.” Századokon által hangzanak és világítanak Comenius örökérvényű szavai, melyekben a népek sovinizmusának üzen hadat: „Mi, az egész emberiség, egy nemzetség, egy vér, egy család és egy ház vagyunk. Az emberiség üdve, java legyen a mi egyetlen céi lünk.. A világbéke ügyét kívánta szolgálni Comenius azza a tervével is, 'melyet a PAN- ORTHOSIA (Mindenek helyreállítása) c. művében vázolt fel. Egyfajta nemzetközi békebíróság felállítását javasolja, mely válogatott tudósokból és államférfiakból állana és amelynek feladata a nemzetek vitás ügyeinek békés rendezése és így az egész világ békés életének a megőrzése volna. A csehszlovák kormány már egy esztendeje készül Comenius emlékének idei méltó megünneplésére. Az ünnepségek nagyszabásúnknak ígérkeznek. De nemcsak Csehszlovákia ünnepel. Az UNESCO delhii konferenciáján határozatilag mondotta ki, hogy az idén minden tagállamban, tehát az egész világon meg- ünneplik a nagy mű évfordulóját, továbbá a Békevilágtanács is idei kulturális évfordulói sorába iktatta az ünneplést. Dr. Szilády Jenő
