Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)

1957-12-22 / 40-41. szám

Karácsonyi ajándék a világnak | J^zegyház békeszolgálata ■ December 8-án a Lelkészi Munkaközösségek országos vezetősége orszá­gos teológiai konferenciát rendezett Budapesten mintegy 280 lelkész rész­vételével az egyházi békeszolgálat alapvető teológiai kérdéseinek tisztá­zása céljából. Meglátogatta a konferenciát a hazánkban tartózkodó kínai protestáns egyházi küldöttség két tagja is: Huang Pei-yung és Tu Yu-shen. Karácsony ünnepére jó előre felkészülünk. A gyermekek is és a fel­nőttek is úgy, ahogyan korukhoz illik. A gyermekek a várakozás örömé­ben és izgalmában élnek. A felnőttek pedig ki akarják elégíteni a gyer­meki várakozást ajándékokkal, szép ünnepléssel. Amikor a Német Demokratikus Köztársaság híres egyetemi városá­ból, Haliéból hazaindultam, esténként már a karácsonyi előkészületek fényében tündöklőit a város főtere. A régi templom körül karácsonyi vá­sár. festett és feldíszített sátrak tömege. A főtér legfőbb pontján, a tanács­ház előtt vagy 20 méter magas fenyő, többszáz villany-égővel ékesítve. Amerre megy az ember a városban, az üzletek.kirakatdíszei, feliratai -mind a karácsonyt hirdetik. Egy vak hadirokkant a forgalmas utca sarkán har­monikáján, nekünk magyar evangélikusaknak is-ismerős karácsonyi dalla­mokat játszik, ilyeneket mint: „Mennyből jövök most hozzátok”, „Csöndes éj”, „Sión leánya”... Még a hirdetőoszlopok is karácsony közeledtére figyelmeztetnek, az egyik plakát" hívja a járókelőket abba a templomba, ahol karácsonyi oratóriumot adnak elő. De nemcsak Halle városa, hanem Berlin és Drezda is hasonló esti lát­ványt nyújt. Mindenütt készülnek a karácsonyi», s a decemberi, esti sötét­séget karácsonyi fények oszlatják el.' Á rengeteg ajándékozni váló kö­zött a kirakatokat nézve gyakran megakad a szemünk ezen a feliraton: „Békesség a földön...” Emellett a felirat mellett angyalok, fenyőgallyak láthatók. A mindenféle ajándék közt -ez a felirat azt juttatja a járókelők és vásárlók eszébe, hogy ez odatartozik az ajándékok, közé, az ajándékok középpontjába, mint Isten legfőbb ajándéka a világnak. Mi magyarok és magyarországi evangélikusok .is készülünk karácsony ünneplésére. Amikor hazajöttem a lutheri reformáció földjéről, a halle— wittenbergi Luther Márton egyetem falai közül, úgy érzem, Isten szent akaratából lelki ajándékot hoztam haza népünknek és egyházunknak azok­ból a tapasztalatokból, amelyeket német hittestvéreink karácsonyi előké­születeiből merítettem. Ez a lelki ajándék pedig a Németországban mosta­nában sokat látott bibliai ige: „Békesség a földön”. Hadd adjam át karácsonyi hittel és örömmel hittestvóreimnek most ezt a drága ajándékot. Ajándék ez valóban. Azt hirdeti Isten szavának erejével és igazságá­val, hogy Isten így akar egyszülött szent Fia elküldésével megajándé­kozni bennünket. Az benne a vigasztaló, hogy Isten akarja, legyen béke a földön. A hit nem is tudja másként fogadni ezt az üzenetet, mint azzal, hogy ezt Isten akarja s angyalai által ezt hirdetteti ama szent betlehemi éjszakán, akkor ez így k lesz. Mert amit Isten akar, azt ö meg is valósítja, akármennyi akadály tornyosul is tervei elé. Azon is el kell gondolkoznunk, hogy Isten nem elégszik meg azzal, hogy Krisztus Urunk által csak belül, a lelkűnkben legyen békesség. Urunk nem úgy gondolkodik, hogy legyen a szívünkben béke s akkor a világ körülöttünk akár tűzben és vérben is megsemmisülhet. Tudja Ö nagyon jól, hogyha külső békességünk nincs, akkor belső békességünk sem lehet igazi és tartós. Ezért angyalai által hirdetteti, hogy ez az 0 ünnepi ajándéka és szerit akarata: béke a földön. Ez a földi bélre jelenti, hogy legyen testvéri jó viszony a népek és az emberek között. A mi Mennyei Atyánk nem leli örömét abban, ha gyer­mekei irtóztató háborúban ölik egymást és pusztítják egymás keze mun­káját. Mint ahogy karácsony közeledtével mindnyájan érezzük: ünneplé­sünk, belső békességünk csak akkor lesz igazi, ha haragosainkkal meg­békélünk, egymástól bocsánatot kérünk és egymásnak megbocsátunk. Az egyházban, egyházunkban ennek különösen így kell lennie. Így kell lennie ennek a lelkészek körében, akik egy oltárnál, egy egyházban szol­gálják Urunk dicsőségét. így kell ennek lennie az egyház felelős vezetői, felügyelői, presbiterei között is és mindenütt hittestvéreink körében. Le­hetnek köztünk látásbeli különbségek, nézeteltérések, az egyiknek ez, a másiknak az lehet az igaza, amiért síkra száll. Végeredményben azonban mindig csak annak lesz valóban igaza, áki a valóságos békességet mun­kálja Urunk szolgálatában, akiben már a régi prófécia is a béke fejedelmét látja. Isten szent akarata és irgalmas szeretete békével kívánja megaján­dékozni földi lakóhelyünket. Milyen jó ezt hallani azoknak, akik Megvál­tónk szavainak engedelmeskedve, békességre törekednek; nekik minden­nél hatalmasabb szövetségünk v-an, maga a Mindenható Isten. Hitünk így érti meg, hogy az elmúlt évtized állandó háborús veszedelmei között miért sikerült mindeddig a bókét megőrizni és miért nem sikerült azok­nak a terve, akik háborút akarnak. A szeretet ünnepén könyörögjünk Megváltó Urunkhoz, nyissa meg szívünket örömüzenetének befogadására, s adjon bölcsességet és hitet ahhoz, hogy ezután se az Ö szent akarata ellen hadakozzunk, hanem igaz emberszeretetben fáradozzunk azon, hogy az Ö mennyei ajándékából, a valóságos békéből minél több jusson erre a mi földünkre. Hittel és igaz örömmel fogadjuk tehát Isten szent karácsonyi ajándé­kát, azt is, amelyet a világnak akar adni. Teljes szívünkből kívánjuk, egymásnak is. magunknak is és az egész emberiségnek: „Békesség a földön”. D. Dr. Vető Lajos Ízelítőül hadd ismertessünk né­hány gondolatot az elhangzott elő­adásokból: Veöreös Imre bibliatanulmánya yolt az első előadás ,.A béke kér­dése a Bibliában” címmel. ;,A háború hátterében — mondotta — két dialektikus tényező áll: egyfelől dé­moni erők felszabadulása, másfelől Isten büntető ítélete. Ma a démonitás legjob­ban abban látszik, hogy noha mindenütt a világon félnek a háborútól, mégis a háború szelén táncol a világ. De Isten keze is itt van a világban. Ö mutatja a történelem óráját. Ö az tJr és nem a fékevesztett erők. S éppen ezért első fel­adatunk a békéért: az imádság.” A béke mély és gazdag értelméről beszélt ezután: „Az örökkévalóság végső nagy rendje, harmóniája Jézus Krisztus halála és fel­támadása által már belelépett ebbe a vi­lágba. Mikor Öt hirdetjük, akkor az O eljövendő világának mérhetetlen ener­giáit dobjuk bele e világba. Láthatatlan erők áradnak ki innen, amelyek a végső nagy rendeződést munkálják. Ezért a második nagy feladatunk a békéért: az evangélium hirdetése/’ Befejezésül a bé­keszerzés feladatáról beszélt. Ez a fel­adat sem kisebb vagy jelentéktelenebb az előbbieknél, mert éppen itt válik a világ számára is megfoghatóvá az egyház békeszolgálata. Jézus nem egyszerűen a béketűrőkét, hanem a békeszerzőket mondja boldogoknak. „Minden gyakor­lati lépést meg kell tennünk, hogy béke legyen. Így leszünk Isten fiai, vagyis Istenhez méltók. A keresztyén egyház lelkészei legyenek a szétszakított népek között a béke követei!’* Dr. Nagy Gyula „A koexistencia kérdése a szociáletika megvilágítá­sában” címmel tartott előadást. . Beszélt arról, hogy a -„jogos háború” fogalma ma már gyakorlatilag nem tart­ható. „Ma csak ez a két lehetőség tűnik elénk a világ reményeinek és félelmeinek ködös látóhatárán: valamilyen ,,-modis vi­vendi” a szemben álló népek és rend­szerek között vagy apokaliptikus pusz­tulás a világ legnagyobb részében. Ebben a helyzetben csak egy lehet a választá­sunk: őszintén és minden, keresztyén lelkiismeretűnkkel összeegyeztethető mó­don küzdeni a békés együttélésért a népek között.” — De nem elég a koexis­tencia megvalósításához csak a háború kiküszöbölése. A rejtett vagy nyílt fe­szültségek feloldása is döntő, mert ezek készítik elő a háborút. „El kell távolí­tani mindazokat a mérgező gócokat, ame­lyek a háború elleni pusztán negatív küz­delem minden elszántsága ellenére is idő­vel kirobbanáshoz vezethetnének. Ehhez pedig a népek képviselőinek együtt kell maradniok, egy világszervezetben és ta­nácskoznak. tárgyalniok egymással fá­radhatatlanul!” Sőt ennél is többre kell törekednünk, a keresztyének nem szűn- hetnek meg küzdeni soha a „nemzetközi erkölcsért”: a nemzetközi szerződések tiszteletben tartásáért, a kis népek jo­gaiért, a gazdasági és kulturális fejlő­désben elmaradtak segítéséért, a fajok egyenjogúságáért, általában az emberi jogok és életfeltételek biztosításáért mindenütt a világon!” — Mindezt mi ke­resztyének a törvény és evangélium sze­mélyes hirdetésével, szükséges esetek­ben közvetlen konkrét felszólalással és keresztyén életünk, Krisztusban nyert egységünk gyakorlásával segíthetjük. Dr. Kékén András ,.A lelkipász­torkodás időszerű kérdései a béke­szolgálatra és a hazafias feladatok­ra való tekintettel” címmel tartott előadást. „Két parancsot kaptunk Jézus Krisz­tustól — mondotta. — Az egyik az ige­hirdetést és a szentségek kiszolgáltatá­sát teszi kötelességünkké, a másik pe­dig a diakoniát. azaz a szeretetmunka végzését. Mindkét parancsot a gyüle­kezetben kell végeznünk éspedig a gyü­lekezetben mint közösségben éppúgy, mint az egyes gyülekezeti tagokkal való személyes vonatkozásban. Minden mun­kánk pásztori munka, de különösen azt nevezzük így, amikor személy szerint vesszük fel az egyes lelkek gondját . . - jézus nem akarja, hogy az Ö kicsinyei közül egy is elvesszen (Mt 18,14). Első­sorban is: az örök élet számára. Ezért kell egyenként is hirdetni a bünbocsá-. nat evangéliumát. De azt sem akarja Jézus, hogy egy is elvesszen a földi élet számára. Ezért kell az egyesekhez S lehajló szeretetmunka. Ez utóbbinak a célja tehát az, hogy megmentsük i reánkbízott lelket az élet és a közös ség számára. Hogy só és gyertya le-; gyen, hogy áldás legyen, ne átok. Konkréten: legyen a békét szerető és szolgáló ember s legyen áldozatkés kötelességeit teljesítő állampolgár, aki a maga helyén akarja a népek békéjét s a maga hivatása területén mindent; megtesz szocialista hazánk építéséért.” Ezen általános célmegjelölés után arról beszélt, hogy most már milyen konkrét tanácsokkal, intésekkel áljon oda a lelki­pásztor hívei mellé. Egy igében foglalta össze a lelkipásztor mondanivalóját: „Szenvedjétek el egymást szeretetben!” (Ef. 4.21.) E rövid igének két hangsúlya van. Egyfelől arra int, hogy a keresztyén ember alázatos türelemmel és a meg­bocsátás leikével hordozza el egyéni életének sérelmeit, fájdalmait. Ne le­gyen rabjává a gyűlöletnek és a bosz- szúnak, ne tűrje meg magában pl. az antiszemitizmus vagy a sovinizmus ha­mis lelkületét. Másfelől a szeretet pozi­tív feladatait is ismerje fel és vállalja azokat. Ez a szeretet nem érzelem, ha­nem a jó Jakarása és cselekvése. A ke­resztyén embernek mindig arra kell tö­rekednie, hogy jó és igaz segítséget kapjanak tőle azok, akik között éi, bár­kik legyenek is azok. Ezt a szeretetet kaptuk Jézus Krisztusban s e szeretet konkrét mindennapi cselekedetei által Isten dicsőül meg ebben a világban. — Az ilyen lelkipásztori beszéd az, amit Isten feladatunkká tétt és amire híve­inknek szükségük van. Várady Lajos: „A külföldi egyhá­zak és egyházi testületek a világ bé­kességének ügyében végzett szolgá­latáról” beszélt. „Az egyházak és hívő emberek mil­liói — mondotta előadása bevezetésé­ben — sokkal többet tesznek a világ békességéért, mint amennyit egyáltalán írásokban fel lehet jegyezni, meg lehet örökíteni, mert ez áz egyházi szolgálat Istentől való, ez a szolgálat Istennek munkája keresztyén embereken keresz­tül s ezt a szolgálatot nem lehet sem statisztikailag, sem dolgozatokban ki­mutatni. Hálát kell ádnunk a mi Urunk­nak, hogy ez így van.” Ezután a „kiáltó egyház szavát” idézte nagy keresztyén egyéniségek megnyilatkozásaiból és egy­háztestek, egyházi szervezetek nyilatko­zataiból. Valamennyien a háború ellen és a népek békés együttélése igazságos feltételeinek megteremtése mellett eme­lik fel szavukat. „A világ minden táján — mondotta befejezésül —, ahol csak fo­lyik protestáns igehirdetés és lelkipász­torkodás, a bátorság, a felelősség, a jó akarat, a szeretet hangjai szólalnak meg és ezért kell hogy tele legyen szívünk hálával. Ez erősítse meg magyar egy­házi szolgálatunkat is, hiszen ebben a nagy dologban nem vagyunk egyedül.” Az együttléten felszólalt Huang Pei-yung is. Felszólalásában ismer­tette a kínai protestáns egyházak békemunkáját és állásfoglalásukat a mai feszült nemzetközi kérdésekben. Többek között a következőket mondta: Mi kínaiak azt érezzük, hogy a ma­gyar nép nagy mértékben hozzájárul a béke ügyéhez, Magyarország a világ szo­cialista részének határán van. Kína akkor érzi magát biztonságban, ha a magyar néppel szoros kapcsolatban van. Mi. be* resztyének is ezt akarjuk elősegíteni. Mit értünk mi kínai keresztyének a békemozgalom alatt? Először is azt, hogy Jézus Krisztus a béke fejedelme és az ö evangéliuma a béke evangé­liuma. Éppen ezért a hit emberének igen határozottan és bátran ki kell áll­nia a béke ügye mellett. A béke ügye a mi hitünk szerves része. Nincs szük­ségünk semmiféle mesterkedésre, hogy kívülről próbáljunk gondolatokat hozni a béke ügyével kapcsolatban, mi belül­ről végezzük azt. Az igazi keresztyén mindig a béke ügye mellett áll. Sokszor mégis bizo­nyos szorongás van a lelkipásztorok szívében, hogy sokat beszélnek a béké­ről és esetleg a gyülekezet nem tartja ezt szükségesnek. Azonban az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy ez így nem igaz. Az igazi keresztyéneknek hitük sze­rint sohasem kell attól félni, hogy résztvegyenek a béke ügyében. A gyü­lekezetek tagjainak ez nem problémája. Viszont nekünk a békességről nem el­vontan kell beszélni, hanem bizonyos konkrét tények alapján. Elméletileg és elvileg mindenki egyetért a békével; Senkisem fogja azt mondani, hogy a béke nem jó. A jelenlegi világhelyzet­ben beszélnünk kell arról, hogy mit jelent a résztvétel a békemozgalomban, mert jelenleg a háború állandóan fe­nyeget bennünket. Gyártják az atoni- és hidrogénfegyvereket s ha használják ezeket, el fogják pusztítani az emberi­séget. Ebben a helyzetben mi, kínai keresz­tyének látjuk, hogy határozottan kell cselekednünk. Meg kell keresnünk a háború forrását, okát és okozóját. A háború nem a levegőből jön, hanem va­lami forrásból származik. Az utolsó száz esztendőben nekünk az a tapaszta­latunk, hogy ez a szó: háború, azonos szó az imperializmussal. Kína eleget szenvedett ahhoz, hogy vágyakozással reménykedjék és dolgozzék azon, hogy béke legyen és ebben a békében fel­építse a békés új Kínát. Kínában a kínai keresztyének és a kínai nép Szo­ros kapcsolatban áll a békemozgalom keretén belül. A kínai nép nagyon Vá­gyik a béke után, á kínai keresztyének résztvesznek' a békemozgalomban. Ez.is, egy pont, ahol a kínai nép és a kíiiai keresztyének között szoros a kapcsolat,.. A békemozgalomban betöltöttük azt az űrt, ami. a múltban volt. Most mar min­ket nem tekintenek elkülönült csoport­nak, hanem a nép szerves részének. Mi szeretnénk tudni, hogy a magyar evangélikusok mit csinálnak, hogyan csinálják az egyházi békemunkát, hogy ebből tanuljunk és odahaza el tudjuk mondani az önök egyháza békemunkál­kodását, melyre Isten áldását kérjük. Befejezésül D. Ordass Lajos püspök tartott áhítatot. 1. Sámuel 25, 5—6. alapján többek között arról beszélt, hogy csak az tud az emberi­ség békére irányuló törekvésében komoly szót mondani és valóságos segítséget adni, akinek szívében és szűkebb élete területén megtelepe­dett Isten békessége. Befejezésül bé­kességet kívánó szóval megáldotta a jelenlévő lelkészeket. A konferencia Scholz László záró­szavaival ért véget. Áldja meg Isten a konferencia elvégzett munkáját, hogy valóban segít­séggé legyen az egyházi békemunka alapvető kérdéseinek, feladatainak tisztázáséban és aibban is, hogy egyházunk lelkészei és népe Istennel és egymással megbékélt szívvel tudjanak jó szolgálatokat végezni a ketté­szakadt világ megbékítésére. Dóka Zoltán AZ ÉN BÉKESSÉQEM Ha eljönne a Csoda könnyű szárnyon, S szivembe egyszer az a béke szállna, Amelyre szörnyű szomjúsággal vá­gyom: — Előbb elzárnám a láda (iába. Tűnődve rajta, hogy ez hogy esett, Trónolnék vele a világ felett. Nagy-óvatosan körültapogatnám: Hogy hát igazán, igazán nem álom? Nem riasztja el első mozdulásom? De aztán végigvinném a világon: Testvér, testvérem, rokonom, bará­tom, Itt, itt a béke, itt van aranytálon! Itt. itt van mindennek a megoldása, Szűnjön szívetek szünetlen sírása/ Es elrendeznék mindent olyan szé­pen: Nem volna sokkal szebb az üdvös­ségben. Reményik Sándor Jlt inden kedves Olvasónknak Isfenfől gazdagon megáldott, boldog karácsonyi ünnepeket és áldott újévet kivan az Evangélikus Élet szerkesztősége és Kiadóhivatala.

Next

/
Thumbnails
Contents