Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)
1957-12-22 / 40-41. szám
Karácsonyi ajándék a világnak | J^zegyház békeszolgálata ■ December 8-án a Lelkészi Munkaközösségek országos vezetősége országos teológiai konferenciát rendezett Budapesten mintegy 280 lelkész részvételével az egyházi békeszolgálat alapvető teológiai kérdéseinek tisztázása céljából. Meglátogatta a konferenciát a hazánkban tartózkodó kínai protestáns egyházi küldöttség két tagja is: Huang Pei-yung és Tu Yu-shen. Karácsony ünnepére jó előre felkészülünk. A gyermekek is és a felnőttek is úgy, ahogyan korukhoz illik. A gyermekek a várakozás örömében és izgalmában élnek. A felnőttek pedig ki akarják elégíteni a gyermeki várakozást ajándékokkal, szép ünnepléssel. Amikor a Német Demokratikus Köztársaság híres egyetemi városából, Haliéból hazaindultam, esténként már a karácsonyi előkészületek fényében tündöklőit a város főtere. A régi templom körül karácsonyi vásár. festett és feldíszített sátrak tömege. A főtér legfőbb pontján, a tanácsház előtt vagy 20 méter magas fenyő, többszáz villany-égővel ékesítve. Amerre megy az ember a városban, az üzletek.kirakatdíszei, feliratai -mind a karácsonyt hirdetik. Egy vak hadirokkant a forgalmas utca sarkán harmonikáján, nekünk magyar evangélikusaknak is-ismerős karácsonyi dallamokat játszik, ilyeneket mint: „Mennyből jövök most hozzátok”, „Csöndes éj”, „Sión leánya”... Még a hirdetőoszlopok is karácsony közeledtére figyelmeztetnek, az egyik plakát" hívja a járókelőket abba a templomba, ahol karácsonyi oratóriumot adnak elő. De nemcsak Halle városa, hanem Berlin és Drezda is hasonló esti látványt nyújt. Mindenütt készülnek a karácsonyi», s a decemberi, esti sötétséget karácsonyi fények oszlatják el.' Á rengeteg ajándékozni váló között a kirakatokat nézve gyakran megakad a szemünk ezen a feliraton: „Békesség a földön...” Emellett a felirat mellett angyalok, fenyőgallyak láthatók. A mindenféle ajándék közt -ez a felirat azt juttatja a járókelők és vásárlók eszébe, hogy ez odatartozik az ajándékok, közé, az ajándékok középpontjába, mint Isten legfőbb ajándéka a világnak. Mi magyarok és magyarországi evangélikusok .is készülünk karácsony ünneplésére. Amikor hazajöttem a lutheri reformáció földjéről, a halle— wittenbergi Luther Márton egyetem falai közül, úgy érzem, Isten szent akaratából lelki ajándékot hoztam haza népünknek és egyházunknak azokból a tapasztalatokból, amelyeket német hittestvéreink karácsonyi előkészületeiből merítettem. Ez a lelki ajándék pedig a Németországban mostanában sokat látott bibliai ige: „Békesség a földön”. Hadd adjam át karácsonyi hittel és örömmel hittestvóreimnek most ezt a drága ajándékot. Ajándék ez valóban. Azt hirdeti Isten szavának erejével és igazságával, hogy Isten így akar egyszülött szent Fia elküldésével megajándékozni bennünket. Az benne a vigasztaló, hogy Isten akarja, legyen béke a földön. A hit nem is tudja másként fogadni ezt az üzenetet, mint azzal, hogy ezt Isten akarja s angyalai által ezt hirdetteti ama szent betlehemi éjszakán, akkor ez így k lesz. Mert amit Isten akar, azt ö meg is valósítja, akármennyi akadály tornyosul is tervei elé. Azon is el kell gondolkoznunk, hogy Isten nem elégszik meg azzal, hogy Krisztus Urunk által csak belül, a lelkűnkben legyen békesség. Urunk nem úgy gondolkodik, hogy legyen a szívünkben béke s akkor a világ körülöttünk akár tűzben és vérben is megsemmisülhet. Tudja Ö nagyon jól, hogyha külső békességünk nincs, akkor belső békességünk sem lehet igazi és tartós. Ezért angyalai által hirdetteti, hogy ez az 0 ünnepi ajándéka és szerit akarata: béke a földön. Ez a földi bélre jelenti, hogy legyen testvéri jó viszony a népek és az emberek között. A mi Mennyei Atyánk nem leli örömét abban, ha gyermekei irtóztató háborúban ölik egymást és pusztítják egymás keze munkáját. Mint ahogy karácsony közeledtével mindnyájan érezzük: ünneplésünk, belső békességünk csak akkor lesz igazi, ha haragosainkkal megbékélünk, egymástól bocsánatot kérünk és egymásnak megbocsátunk. Az egyházban, egyházunkban ennek különösen így kell lennie. Így kell lennie ennek a lelkészek körében, akik egy oltárnál, egy egyházban szolgálják Urunk dicsőségét. így kell ennek lennie az egyház felelős vezetői, felügyelői, presbiterei között is és mindenütt hittestvéreink körében. Lehetnek köztünk látásbeli különbségek, nézeteltérések, az egyiknek ez, a másiknak az lehet az igaza, amiért síkra száll. Végeredményben azonban mindig csak annak lesz valóban igaza, áki a valóságos békességet munkálja Urunk szolgálatában, akiben már a régi prófécia is a béke fejedelmét látja. Isten szent akarata és irgalmas szeretete békével kívánja megajándékozni földi lakóhelyünket. Milyen jó ezt hallani azoknak, akik Megváltónk szavainak engedelmeskedve, békességre törekednek; nekik mindennél hatalmasabb szövetségünk v-an, maga a Mindenható Isten. Hitünk így érti meg, hogy az elmúlt évtized állandó háborús veszedelmei között miért sikerült mindeddig a bókét megőrizni és miért nem sikerült azoknak a terve, akik háborút akarnak. A szeretet ünnepén könyörögjünk Megváltó Urunkhoz, nyissa meg szívünket örömüzenetének befogadására, s adjon bölcsességet és hitet ahhoz, hogy ezután se az Ö szent akarata ellen hadakozzunk, hanem igaz emberszeretetben fáradozzunk azon, hogy az Ö mennyei ajándékából, a valóságos békéből minél több jusson erre a mi földünkre. Hittel és igaz örömmel fogadjuk tehát Isten szent karácsonyi ajándékát, azt is, amelyet a világnak akar adni. Teljes szívünkből kívánjuk, egymásnak is. magunknak is és az egész emberiségnek: „Békesség a földön”. D. Dr. Vető Lajos Ízelítőül hadd ismertessünk néhány gondolatot az elhangzott előadásokból: Veöreös Imre bibliatanulmánya yolt az első előadás ,.A béke kérdése a Bibliában” címmel. ;,A háború hátterében — mondotta — két dialektikus tényező áll: egyfelől démoni erők felszabadulása, másfelől Isten büntető ítélete. Ma a démonitás legjobban abban látszik, hogy noha mindenütt a világon félnek a háborútól, mégis a háború szelén táncol a világ. De Isten keze is itt van a világban. Ö mutatja a történelem óráját. Ö az tJr és nem a fékevesztett erők. S éppen ezért első feladatunk a békéért: az imádság.” A béke mély és gazdag értelméről beszélt ezután: „Az örökkévalóság végső nagy rendje, harmóniája Jézus Krisztus halála és feltámadása által már belelépett ebbe a világba. Mikor Öt hirdetjük, akkor az O eljövendő világának mérhetetlen energiáit dobjuk bele e világba. Láthatatlan erők áradnak ki innen, amelyek a végső nagy rendeződést munkálják. Ezért a második nagy feladatunk a békéért: az evangélium hirdetése/’ Befejezésül a békeszerzés feladatáról beszélt. Ez a feladat sem kisebb vagy jelentéktelenebb az előbbieknél, mert éppen itt válik a világ számára is megfoghatóvá az egyház békeszolgálata. Jézus nem egyszerűen a béketűrőkét, hanem a békeszerzőket mondja boldogoknak. „Minden gyakorlati lépést meg kell tennünk, hogy béke legyen. Így leszünk Isten fiai, vagyis Istenhez méltók. A keresztyén egyház lelkészei legyenek a szétszakított népek között a béke követei!’* Dr. Nagy Gyula „A koexistencia kérdése a szociáletika megvilágításában” címmel tartott előadást. . Beszélt arról, hogy a -„jogos háború” fogalma ma már gyakorlatilag nem tartható. „Ma csak ez a két lehetőség tűnik elénk a világ reményeinek és félelmeinek ködös látóhatárán: valamilyen ,,-modis vivendi” a szemben álló népek és rendszerek között vagy apokaliptikus pusztulás a világ legnagyobb részében. Ebben a helyzetben csak egy lehet a választásunk: őszintén és minden, keresztyén lelkiismeretűnkkel összeegyeztethető módon küzdeni a békés együttélésért a népek között.” — De nem elég a koexistencia megvalósításához csak a háború kiküszöbölése. A rejtett vagy nyílt feszültségek feloldása is döntő, mert ezek készítik elő a háborút. „El kell távolítani mindazokat a mérgező gócokat, amelyek a háború elleni pusztán negatív küzdelem minden elszántsága ellenére is idővel kirobbanáshoz vezethetnének. Ehhez pedig a népek képviselőinek együtt kell maradniok, egy világszervezetben és tanácskoznak. tárgyalniok egymással fáradhatatlanul!” Sőt ennél is többre kell törekednünk, a keresztyének nem szűn- hetnek meg küzdeni soha a „nemzetközi erkölcsért”: a nemzetközi szerződések tiszteletben tartásáért, a kis népek jogaiért, a gazdasági és kulturális fejlődésben elmaradtak segítéséért, a fajok egyenjogúságáért, általában az emberi jogok és életfeltételek biztosításáért mindenütt a világon!” — Mindezt mi keresztyének a törvény és evangélium személyes hirdetésével, szükséges esetekben közvetlen konkrét felszólalással és keresztyén életünk, Krisztusban nyert egységünk gyakorlásával segíthetjük. Dr. Kékén András ,.A lelkipásztorkodás időszerű kérdései a békeszolgálatra és a hazafias feladatokra való tekintettel” címmel tartott előadást. „Két parancsot kaptunk Jézus Krisztustól — mondotta. — Az egyik az igehirdetést és a szentségek kiszolgáltatását teszi kötelességünkké, a másik pedig a diakoniát. azaz a szeretetmunka végzését. Mindkét parancsot a gyülekezetben kell végeznünk éspedig a gyülekezetben mint közösségben éppúgy, mint az egyes gyülekezeti tagokkal való személyes vonatkozásban. Minden munkánk pásztori munka, de különösen azt nevezzük így, amikor személy szerint vesszük fel az egyes lelkek gondját . . - jézus nem akarja, hogy az Ö kicsinyei közül egy is elvesszen (Mt 18,14). Elsősorban is: az örök élet számára. Ezért kell egyenként is hirdetni a bünbocsá-. nat evangéliumát. De azt sem akarja Jézus, hogy egy is elvesszen a földi élet számára. Ezért kell az egyesekhez S lehajló szeretetmunka. Ez utóbbinak a célja tehát az, hogy megmentsük i reánkbízott lelket az élet és a közös ség számára. Hogy só és gyertya le-; gyen, hogy áldás legyen, ne átok. Konkréten: legyen a békét szerető és szolgáló ember s legyen áldozatkés kötelességeit teljesítő állampolgár, aki a maga helyén akarja a népek békéjét s a maga hivatása területén mindent; megtesz szocialista hazánk építéséért.” Ezen általános célmegjelölés után arról beszélt, hogy most már milyen konkrét tanácsokkal, intésekkel áljon oda a lelkipásztor hívei mellé. Egy igében foglalta össze a lelkipásztor mondanivalóját: „Szenvedjétek el egymást szeretetben!” (Ef. 4.21.) E rövid igének két hangsúlya van. Egyfelől arra int, hogy a keresztyén ember alázatos türelemmel és a megbocsátás leikével hordozza el egyéni életének sérelmeit, fájdalmait. Ne legyen rabjává a gyűlöletnek és a bosz- szúnak, ne tűrje meg magában pl. az antiszemitizmus vagy a sovinizmus hamis lelkületét. Másfelől a szeretet pozitív feladatait is ismerje fel és vállalja azokat. Ez a szeretet nem érzelem, hanem a jó Jakarása és cselekvése. A keresztyén embernek mindig arra kell törekednie, hogy jó és igaz segítséget kapjanak tőle azok, akik között éi, bárkik legyenek is azok. Ezt a szeretetet kaptuk Jézus Krisztusban s e szeretet konkrét mindennapi cselekedetei által Isten dicsőül meg ebben a világban. — Az ilyen lelkipásztori beszéd az, amit Isten feladatunkká tétt és amire híveinknek szükségük van. Várady Lajos: „A külföldi egyházak és egyházi testületek a világ békességének ügyében végzett szolgálatáról” beszélt. „Az egyházak és hívő emberek milliói — mondotta előadása bevezetésében — sokkal többet tesznek a világ békességéért, mint amennyit egyáltalán írásokban fel lehet jegyezni, meg lehet örökíteni, mert ez áz egyházi szolgálat Istentől való, ez a szolgálat Istennek munkája keresztyén embereken keresztül s ezt a szolgálatot nem lehet sem statisztikailag, sem dolgozatokban kimutatni. Hálát kell ádnunk a mi Urunknak, hogy ez így van.” Ezután a „kiáltó egyház szavát” idézte nagy keresztyén egyéniségek megnyilatkozásaiból és egyháztestek, egyházi szervezetek nyilatkozataiból. Valamennyien a háború ellen és a népek békés együttélése igazságos feltételeinek megteremtése mellett emelik fel szavukat. „A világ minden táján — mondotta befejezésül —, ahol csak folyik protestáns igehirdetés és lelkipásztorkodás, a bátorság, a felelősség, a jó akarat, a szeretet hangjai szólalnak meg és ezért kell hogy tele legyen szívünk hálával. Ez erősítse meg magyar egyházi szolgálatunkat is, hiszen ebben a nagy dologban nem vagyunk egyedül.” Az együttléten felszólalt Huang Pei-yung is. Felszólalásában ismertette a kínai protestáns egyházak békemunkáját és állásfoglalásukat a mai feszült nemzetközi kérdésekben. Többek között a következőket mondta: Mi kínaiak azt érezzük, hogy a magyar nép nagy mértékben hozzájárul a béke ügyéhez, Magyarország a világ szocialista részének határán van. Kína akkor érzi magát biztonságban, ha a magyar néppel szoros kapcsolatban van. Mi. be* resztyének is ezt akarjuk elősegíteni. Mit értünk mi kínai keresztyének a békemozgalom alatt? Először is azt, hogy Jézus Krisztus a béke fejedelme és az ö evangéliuma a béke evangéliuma. Éppen ezért a hit emberének igen határozottan és bátran ki kell állnia a béke ügye mellett. A béke ügye a mi hitünk szerves része. Nincs szükségünk semmiféle mesterkedésre, hogy kívülről próbáljunk gondolatokat hozni a béke ügyével kapcsolatban, mi belülről végezzük azt. Az igazi keresztyén mindig a béke ügye mellett áll. Sokszor mégis bizonyos szorongás van a lelkipásztorok szívében, hogy sokat beszélnek a békéről és esetleg a gyülekezet nem tartja ezt szükségesnek. Azonban az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy ez így nem igaz. Az igazi keresztyéneknek hitük szerint sohasem kell attól félni, hogy résztvegyenek a béke ügyében. A gyülekezetek tagjainak ez nem problémája. Viszont nekünk a békességről nem elvontan kell beszélni, hanem bizonyos konkrét tények alapján. Elméletileg és elvileg mindenki egyetért a békével; Senkisem fogja azt mondani, hogy a béke nem jó. A jelenlegi világhelyzetben beszélnünk kell arról, hogy mit jelent a résztvétel a békemozgalomban, mert jelenleg a háború állandóan fenyeget bennünket. Gyártják az atoni- és hidrogénfegyvereket s ha használják ezeket, el fogják pusztítani az emberiséget. Ebben a helyzetben mi, kínai keresztyének látjuk, hogy határozottan kell cselekednünk. Meg kell keresnünk a háború forrását, okát és okozóját. A háború nem a levegőből jön, hanem valami forrásból származik. Az utolsó száz esztendőben nekünk az a tapasztalatunk, hogy ez a szó: háború, azonos szó az imperializmussal. Kína eleget szenvedett ahhoz, hogy vágyakozással reménykedjék és dolgozzék azon, hogy béke legyen és ebben a békében felépítse a békés új Kínát. Kínában a kínai keresztyének és a kínai nép Szoros kapcsolatban áll a békemozgalom keretén belül. A kínai nép nagyon Vágyik a béke után, á kínai keresztyének résztvesznek' a békemozgalomban. Ez.is, egy pont, ahol a kínai nép és a kíiiai keresztyének között szoros a kapcsolat,.. A békemozgalomban betöltöttük azt az űrt, ami. a múltban volt. Most mar minket nem tekintenek elkülönült csoportnak, hanem a nép szerves részének. Mi szeretnénk tudni, hogy a magyar evangélikusok mit csinálnak, hogyan csinálják az egyházi békemunkát, hogy ebből tanuljunk és odahaza el tudjuk mondani az önök egyháza békemunkálkodását, melyre Isten áldását kérjük. Befejezésül D. Ordass Lajos püspök tartott áhítatot. 1. Sámuel 25, 5—6. alapján többek között arról beszélt, hogy csak az tud az emberiség békére irányuló törekvésében komoly szót mondani és valóságos segítséget adni, akinek szívében és szűkebb élete területén megtelepedett Isten békessége. Befejezésül békességet kívánó szóval megáldotta a jelenlévő lelkészeket. A konferencia Scholz László zárószavaival ért véget. Áldja meg Isten a konferencia elvégzett munkáját, hogy valóban segítséggé legyen az egyházi békemunka alapvető kérdéseinek, feladatainak tisztázáséban és aibban is, hogy egyházunk lelkészei és népe Istennel és egymással megbékélt szívvel tudjanak jó szolgálatokat végezni a kettészakadt világ megbékítésére. Dóka Zoltán AZ ÉN BÉKESSÉQEM Ha eljönne a Csoda könnyű szárnyon, S szivembe egyszer az a béke szállna, Amelyre szörnyű szomjúsággal vágyom: — Előbb elzárnám a láda (iába. Tűnődve rajta, hogy ez hogy esett, Trónolnék vele a világ felett. Nagy-óvatosan körültapogatnám: Hogy hát igazán, igazán nem álom? Nem riasztja el első mozdulásom? De aztán végigvinném a világon: Testvér, testvérem, rokonom, barátom, Itt, itt a béke, itt van aranytálon! Itt. itt van mindennek a megoldása, Szűnjön szívetek szünetlen sírása/ Es elrendeznék mindent olyan szépen: Nem volna sokkal szebb az üdvösségben. Reményik Sándor Jlt inden kedves Olvasónknak Isfenfől gazdagon megáldott, boldog karácsonyi ünnepeket és áldott újévet kivan az Evangélikus Élet szerkesztősége és Kiadóhivatala.