Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)

1957-11-03 / 33. szám

A Minneapolis! Világkonferencia tételei A HÁZASSÁG VÁLSÁGA A tételek negyedik része ezt a kérdést veti fel: milyen legyen az egyház viszonya a körülötte élő világhoz? Erre a világ minden részén rend­kívül időszerű kérdésre a tételek lényegében ezt felelik: se el ne zárkóz­zon a világ elől, se fel ne olvadjon a világban, hanem szolgáljon abban! Így követi Urát, aki ugyancsak szolgálni jött a világba, Mk 10, 45. A ke­resztyén szolgálat forrása és ereje, motorja az a szeretet amelyre Krisztus szabadított meg bennünket. Fő formái pedig a következők. A keresztyén szolgálat egyik formája a fáradozás az igazság és sze­retet érvényesüléséért itt a földi világban. Krisztus egyháza nem azo­nosítható egyik vagy másik politikai, szociális vagy gazdasági rendszerrel, hanem mindig, minden ilyen rendszerben megvan a feladata és szolgá­lata: arfa hívni az embereket és a népeket, hogy életükben Isten előtti felelősséggel és Isten törvénye szerint cselekedjenek. Gyakorlatilag: a ke­resztyéneknek mindenütt azon kell fáradozniok, hogy az ember földi élete jobbá, szebbé, igazabbá legyen, a fajok és népek békén megférjenek egy­mással, a nélkülözőket, hontalanokat, betegeket felkarolják, a szeretet és irgalmasság érvényesüljön! Krisztus erőt ad erre a keresztyénnek egyma­gában is, de még inkább az egyház közösségében. Szeretetből fakadó keresztyén szolgálatunk másik nagy területe a vi­lági hivatás hűséges betöltése. Nagyon is foglalkoztatnia kellene^ a keresz­tyéneket annak a kérdésnek, — mondják a tételek —, hogy miképpen szól Isten igéje hozzánk mindennapi munkánk dolgaiban. Az egyház egyik felelősségteljes feladata az, hogy tagjait olyan „érett hitre“ segítse, mely- lyel megtalálják helyüket a világban, a napi munkában. Ha a világi hiva­tásban felebarátainkért, a közösség javáért fáradunk, ezzel is Istennek szolgálunk! A világ igazi ínségén, az emberi élet tényleges bajain azonban azzal segít az egyház, hogy a „megmentő igét“: Jézus Krisztus üdvözítő evangé­liumát adja ennek a világnak. Krisztus betegeket gyógyított, kétségbe­esetteket örvendeztetett meg; nagy szolgálata azonban mégis az volt, hogy megváltó halált halt bűneinkért — mondják a tételek. Ugyanígy az egyház és a keresztyének előbb említett kétféle szolgálata is jele és előjátéka az egyház legdöntőbb szolgálatának, amely a földi életen túl az örök életre gyógyít és szabadít meg: a bűnbocsánat evangéliuma hirdetésének és a fzentségekkel való szolgálatnak. _ Dr. Nagy Gyula IV. rész Szabadok vagyunk a világban való szolgálatra 1. Krisztus azért jött e világra, hogy szolgáljon. Megigazulást nyerve Tőle hit által, szabadokká lettünk arra. hogy egymásnak szeretetbcn szolgáljunk; mert akinek sok bocsát­tatott meg, az nagyon szeret. A ke­resztyén hit a szeretetben tevékeny. „Urunk levetette isteni alakját és szolgai formát öltött magára, hogy szeretetünket elfordítsa saját magá­tól és embertársainkra irányítsa.“ (Luther) 2. Mivel Isten parancsolatainak alapja szerető gondoskodása az em­bereikről, ennélfogva szeretet nélkül nem lehetséges igazi jog és szociális igazságosság; a valódi szeretet em­bertársaink iránt pedig arra ösztö­nöz, hogy munkálkodjunk a szociá­lis, politikai és gazdasági igazságos­ságért. ' 3. A szeretetre és igazságosságra irányuló törekvésében azonban az egyház sohasem azonosíthatja magát semmiféle politikai, társadalmi vagy gazdasági rendszerrel. Minden em­bert és nemzetet, bármilyen rend­szer keretében cinek is. arra szólít fel, hogy Isten és az Ö törvénye iránt köteles hűséggel cselekedjenek. 4. így hát arra vagyunk hivatva, hogy szeretettel és együttérző irgal- j imássággal töltsük ki az igazságosság < kereteit. Szeretetünk csődöt monda- j na, ha a polgári szabadság, a faji egyenlőség kérdésében, a hazájuktól 1 megfosztottakról és a gyors társa­dalmi átalakulásban levő területek embereiről, úgyszintén a szellemi és test• nyomorultakról való gondosko­dásban nem párosulna az emberi jogok elismerésével. 5. Különösen pedig ott kell a kc­— AZ AUGUSTANA EGYHÁZ MISSZIÓI VEZÉRELVE: Krisztust hirdetni a lehető legegyszerűbben, a lehető legtöbbeknek, a lehető leggyorsabban. resztyén embernek követnie-Urát a szolgálatban és szenvedésben, ahol az emberi erőfeszítések törést szen­vednek és egymással ellentétbe ke­rülnek. Itt van alkalma a Krisztus ­tól szabaddá tett és a Szentlélcktöl megelevenített szeretetének találé­konyságát gyakorolnia. 6. Szabadok lévén a világban vég­zendő szolgálatra, felszabadultunk az egyfoámaság nyomasztó súlyától is. Isten igéje gyákran teszi kérdé­sessé azt, ámít környezetünk termé­szetesnek vesz; Isten Lelke bátorsá­got ad ahhoz, hogy magunkban is helyt álljunk_ Ahol pedig az egyes ember nem sókra jutna, ott a Lélek az egyházban megadja annák a le­hetőségét, hogy összekapcsolódjunk azdkkal, akik hozzánk hasonlóan gondolkoznak és cselekszenek. Az istentiszteletben éppúgy, mint az em­bereik nyomorúságán, együttes segí­teni akarásban, értelmet és célt nyer minden élet. 7. Hivatásunkban és ezzel magá­val is Istent szolgáljuk. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy az egyes hívő Isten igéjét megfelelően alkal­mazza mindennapi munkájára. Ha ezt nem tesszük, akkor egyszerűen beletörődünk az adott helyzetbe, és engedjük, hogy a szociális és politi­kai élet alakulása Isten igéjétől j függetlenül menjen végbe. Mennél j bonyolultabbnak vagy mennél értei- t Kietlenebbnek látszik munkánk, an- j nál inkább kell az egyháznak tag­jait érett hitre és e világ dolgainak és struktúrájának józan, valósághű értékelésére segítenie. Ehhez egy­aránt szükség van tanításra és kép­zelő tehetségre. A képzelő tehetség pedig szabadságot kíván. Ezt a sza­badságot megadja Krisztus, midőn szabaddá tesz bennünket arra, hogy szolgáljunk embertársainknak. 8. Jézus Krisztus betegeiket gyó­gyított és kitaszítottaknak visszaadta az élet örömét. Ez azonban csak elő­játéka és jele volt annak a nagy 1 szolgálatának, amellyel életét váltsá­gul adta sokakért. Ezzel az evangé- liulmmal szolgál az egyház a világ­nak, mélyreható szükségében és valóságos állapotában. Ez a szolgá­lat, melynek kútforrása Krisztus, nem nyugodhatok meg addig, amíg a megváltást hirdető ige befogadásra nem talált. Szeretetszolgálatunk nem függhet sem a kapott felelettől, sem pedig számító 'megfontolásoktól. Ennek az alapja az a szeretet, amely nem keresi az eredményt_ Fordította: Dr. Wiczián Dezső. Csigalépcső a címe annak az ülj magyar filmdrámának, mely egy válságba jutott házasság történetét pergeti le előttünk sok ismerős bo­nyodalmon keresztül egészen a vá­lásig. Benkő Lajos a fiatal férj vidékről Pestre költözik, hogy elfoglalja új állását. Egyedül megy. Családja: fe­lesége és két gyermeke egyelőre a ■ vidéki otthoniban marad, míg a la- | kásprobliéma megoldódik. A családi a lelkészek fizetése tekintetében Mi címen húznék a lelkészek fize­tést, holott Krjsztus azt parancsolta: Ingyen vettétek, ingyen adjátok! és Pál apostol is keze munkájával sze­rezte meg saját ellátása költségeit!? Nézzüpft szemébe ennek a kérdés­nek, de ne egy vagy két összefüg­gésből kiragadott ige, hanem az egész Szentírás alapján. Az Űr egyszeri próbamisszióba küldi tanítványait. A beteggyógyí­tásért, ördögűzésért és prédikálásérí csupán a mindennapi eledelt szabad elfogadniok. A szolgálat tehát még­sem teljesen ingyenes: Méltó a mun­kás a maga táplálékára. Máté 10, 10. Tudnunk kell azt is, hogy az apostoloknak közös perselyük volt, melyben pénzadományokat gyűjtöt­tek. Júdás volt az apostolok pénztár­noka. János 12, 6—13. 29. Viszont Mária Magdaléna, Johanna, Zsu­zsanna és sok más asszony, vagyo­nukból szolgáltak az Űr Jézusnak és tanítványainak. Lukács 8, 2—3. Pál apostol különösen két helyen szól a gyülekezeti vezetők javadal­máról: 1. Tim. 5, 17—18. A jól for­golódó presbiterek kettős díjazásra (görög szöveg szerint) méltassanak, főképpen, akik a beszédben és taní­tásban fáradoznak. — 1. Kor. 9, 14- ben pedig ezt mondja: Eképpen ren­delte az Ür is, hogy alkik az evan­géliumot hirdetik, az evangéliomból éljenek. Akkor miért gondoskodott Pál keze munkájával Önmagáról? Ezt két gyülekezetben: Korintus- ban és Tesszalonikában tette, mivel a zsenge korát élő gyülekezet nem terhelhető meg azonnal anyagi hoz­zájárulással. Az emberek később jut­nak oda, hogy pénztárcájuk is meg­térjen. Ez világos Pál szavaiból: Más gyülekezeteket fosztottam meg, zsoldot vévén, hogy nektek szolgál­ják. Az én szükségemet kipótolták a Macedóniából jött atyafiaik. 2. Kor. 11, 8—9. Ha az evangélikus lelkészek fize­tést fogadnak el, azt azért teszik, hogy ne csak félidejükkel, hanem egész munkaidejükkel odaszentel- hessék magukat szent szolgálatuk­nak. a kereszlyénség nagymérvű széttagoltsága kérdésében Mi az oka a keresztyénség nagy­mérvű széttagoltságának? — kérdik sokan. Ha mindenik felekezet az igazság birtokosának tudja magát, akkor miért nem tudnak egységre jutni? A keresztyén egyházak a szerve­zetbeli széttagoltság ellenére is a lé­nyeges dolgokban egyek. Valljuk az ökumenét: az egyetemes keresz­tyén anyaszentegyházat és a szenték közösségét. A többféle felekezet több­féle szín. A színpompás virágoskert nem visszataszító, hanem kellemes látvány. De itt nem néma virágokról, ha­nem emberekről van szó, akik mind Krisztus követőinek vallják magukat és mégsem tudnak tanbelileg közös nevezőre jutni — hangzik az ellen­vetés. A többféle felekezet nem olyan Végzetes katasztrófája a keresztyén- ségnek, mint ahogy az az első pil­lanatra látszik. A hadsereg is kü­lönféle fegyvernemekre oszlik: gya­logság, lovasság, tüzérség, harckocsi- alakulatok, repülők alkotják a jó hadsereg zömét. Ezek mind egy fő­vezér irányítása mellett, egységes parancs szerint küzdenek az ellen­ség ellen. Az egyetemes keresztyén egyházon belül is lehet több felekezet. Fontos csak az, hogy azok ne egymás ellen acsarkodjanak, hanem testvéri egy­ségben, egy fővezér: a Krisztus ve­zetésével harcoljanak a közös ellen­ség: a bűn ellen. Harmati Béla ----------------­Az egyház szolgálata Faji kérdésben Indiában az anglikán egyház há­rom megüresedett püspöki székébe indus lelkész került. Dél-Afrikáb:m az egyházak tilta­koznak a kormány ama rendelete ellen, hogy a színesek*csak hatósági én.gedéllyel vehetnek részt a fehé­rek istentiszteletén. „Tiltakozunk ez ellen a rendelet ellen, mert a császár meg akar akadályozni minket ab­ban, hogy megadjuk azt Istennek, ami az Istené”. Tennesee államban a protestáns igehirdetők a tanév elején arra hív­ták fel igehirdetésükben a szülők figyelmét, hogy neveljék gyermekei­ket keresztyén testvérszeretetben, s jó lélekkel vegyék azt, hogy fehér és néger gyermekek 'együtt járnak is­kolába. Rochesterben a tisztán fehérekből álló gyülekezet dr. Irvin Underhill személyében néger .lelkészt válasz­tott lelkipásztorául. Libériában az evangélikus egyház vezetője dr. Ezra Keller néger lel­kész. Együtt szolgált Ordass püspök­kel a minneapolisi világgyűlés meg­nyitó istentiszteletén. A szegénység ellen Az amerikai egyházak tanácsa a munka vasárnapján, szeptember 1-én szózatot intézett a gazdasági élet vezetőihez. Rámutatott a konjunktúra erkölcsi veszedelmeire. A bőség arra kötelezi a keresztyéneket, hogy hiányt szenvedők iránt megerősöd­jenek a szeretettfen. A minneapolisi világgyűlésen Kishi japán professzor rámutatott arra, hogy á bőség és pazarlás Isten elleni bűn olyan időben, amikor százmilliók éheznek. élet és otthon melegéhez szokott férj Pesten unatkozni kezd és kolléga­nőjénél keres vigasztalást, akibe sze­relmes lesz. Az ebből eredő izzó drá­ma végén azonban mind a két nő szakít vele. Az érdekes realista filmdráma izig-vérig mai tárgyat dolgoz fel. Olyannyira mait, hétköznapit és ti­pikusát, hogy a nézők mindegyike ismerhet akár két-három hasonló történetet is. De éppen ez a körül­mény teszi a Csigalépcsőt a házasság és a család válságának típus-film­jévé. A kitűnő színészi munka s a film mindvégig lebilincselően fordu­latos drámaisága sem tudja azonban felejttetnd, hogy a probléma leszű­kül benne, s nem kapunk kielégítő feleletet a felvetett kérdésre. A film ugyanis a házasság válsá­gát úgyszólván pusztán szociológiai okokból származtatja: a közösséget, az államot, a társadalmat hibáztatja, mely nem gondoskodott Benkő Lajos számára megfelelő lakásról. Lakás­mizériából eredő botlásaiért és bu­káséiért —- a film szerint — nem a férj felelős, hanem a köz. Mi azon­ban mindenképpen inkább egyik na­pilapunk kritikájának adunk igazat, mely szerint „Benkő Lajos lakás­nélkülisége adhat indítékot felesége megcsalásához, de azért nem ártott volna sokrétűbben bemutatni, hogy Benkő Lajos jelleme, szokásai, élet- felfogása, vagy akármi, de miinden- képj>en belőle fakadó okok is ve­zették a hűtlenséghez, a határozat­lansághoz.” Igen, a fiatal férj bukása mögött nemcsak és nem elsősorban szociológiai ökok rejtőznek. Tragé­diáját sokkal inkább lelki, jellem­beli tényezők magyarázzák. Mert a lakásmizéria nem szükségképpen okozta a bukást. Az a baj, hogy a férj felelőtlen ember. Könnyelmű szerelmi játékba kezd kolléganőjé­vel. A mulató eleinte csak hangula­tos, majd túlfűtött levegője a flört és a tánc elveti a szikrát és fellob- bantja a lángot, mely végül is há­rom ember életét perzseli meg tra­gikusan. A férj viselkedése az elv és erkölcsi meggyőződés nélküli ember tipikus magatartása, aki ját­szi gyanútianságga 1 enged utat ösz- ! töneinek és indulatainak, amelyek démonikus erővel bontakoznak ki benne, hogy egyre tehetetlenebb bábként sodorják áldozatukat bűnből bűnbe: hűtlenségbe, hazugságokba, házasságtörésbe és brutalitásokba. A dráma kellős közepén derül ki a férj szánalmas határozatlansága is akkor, amikor szenvedélye, bűne kátyújából nincs többé ereje kiemel­kedni: hitvesét nem tudja elhagyni, de barátnőjével sem tud szakítani s így két malomkő között tehetetle­nül vergődve, férfiatlanul az Időre bízza kínos problémája megoldását. De az Idő már csak a válást érleli: A házasság válságának világszerte ismert és aktuális kérdésében a so­kat hangoztatott gazdasági és szocio­lógiai okok mellett, mint legfőbbet lássuk meg az egyén válságát is. Az ember vallás-erkölcsi támasznélküli­ségét, kilátástalan küszködését bűn­nel és, kísértéssel, megváltásra szo­ruló állapotát. Benkő Lajosok elkín- zott, tétova tekintetéből az örök em­ber gyötrő kérdése kiált: Oh én nyo­morult ember! Kicsoda szabadít meg engem a halálnak testéből? (Róma 8,24) Krisztus Urunk pedig így vá­laszol: Bizony, bizony mondom nék- tek, hogy mindaz, aki bűnt cselek­szik, szolgája a bűnnek ... Azért, ha a Fiú megszabadít titeket, valóság­gal szabadok lesztek. (János 8,34—36) Dr. Szilády Jenő Tjiiíiétheiu Qtiliú ft Ázhjethi JVfihont hígba keresnénk Timótheus mun­^ ’ katerületein. Nen Görögországban, Ma­cedóniában, vagy más bibliai helyen fekszik, hanem apró sziget Űjguineától észákra a Csendes-óceánon. Aminthogy az a Timótheus is, akiről itt szó van. nem Pál egykori mun­katársa, hanem sötétbőrű pápua fiatalember, aki Jézus Krisztus szolgálatában áll a kis Nihon szigeten. Apja, az öreg Lomon József, Molnár Mária hűséges munkatársa volt a pápuák szigetén. Hosszú éveken át semmit sem tudtunk .az Admiralitás-szigetcsoporton folyó igehirdető munkáról, míg végre az öreg Lomon József megörvendeztetett egy levéllel. Egyik mondata így szólt: „Timótheus is sík i da Haus sik eluven”, vagyis: I„Timótheus be­teg, régóta kórházban van”. Lomon kért min­ket, hogy imádkozzunk gyógyulásáért. — Ki ez a Timótheus9 — tűnődtem magam­ban. — soha sem hallottam róla. Egy idős ceglédi hölgy nyomban megfej­tette a talányt. — Timótheus? Ö a Lomon József második fia. így most már tudtuk, hogy kiről van szó és néhányon imádkozni kezdtünk Timótheus gyógyulásáért. Hónapok teltek el­végre megjött a híradás, hogy Timótheus 1955. júliusában meggyógyult és újból szol­gálatba állt. Nihon szigetén iskolát vezet és hirdeti az evangéliumot. Nagy szüksége van, hogy imádikozzunk érte. i Néhányan tovább tartottuk az „imahátvé­det”. Nem könnyű őrhely az ott elől Nihonon. ■Ösvadon és ősbozót. Gyér lakossága még ma is kőkorszq,kbéli szinten él, lelkileg is el­utasító és kemény, mini a kő, A közelmúltban ismét levél érkezett. Kelt: Loniu, 1957. május 23. , Beszámolnak arról, hogy az előző hetekben Mánusz nyugati partvidékén jártak és átha­józtak Nihonra is. ahol Timótheus már két év óta hűségesen szolgál. Nagy örömmel fogadták őket. „Hisszük, hogy Timótheus is Molnár Mária nővér szol­gálatának egyik gyümölcse” — írják. Már elhajóztak Nihonról, amikor másnap reggel Mánusz nyugati partján három fekete iskolásfiú kenuval utolérte őket. Levelet hoz­tak Timótheustól. Pidgin-angol nyelven írta és nekünk, magyar testvéreinek küldte, íme a levél legfontosabb részletei; „Gud day oltugeta brother na sister.” — hangzik a szigetlakok keverék-angol nyelvén a köszöntés. Vagyis: „Jó napot, mind ti Test­vérek!” Majd ez következik: „A mi Urunk, Jézus Krisztus Atyjának, az Istennek békéje és kegyelme legyen veletek és áldjon meg titeket. Ámen.” Timótheus leírja, hogy anyja korán elhalt s őt kicsi karától fogva Molnár Mária nevel­te, aki úgy gondoskodott róla, mintha anyja lett volna. • , 1954-ben Timótheus tuberkulózisban megbe­tegedett. Betegsége egy évig tartott. „Köszö­netét mondok Istennek értetek, mert hallot­tam, hogy imádkoztatok gyógyulásomért. Is­ten megszabadított betegségemtől.” Istennek is megköszönte gyógyulását, de nem tartotta elégnek, hogy csupán szájjal mondjon köszö­netét. „Szegény ember vagyak mit is adhat­tam volna? Igazi köszönetül és hálaáldozatiil magamat adtam Néki. Tudom, hogy most egészen az övé vagyok.” „A nihoniaknak kemény a fejük és nem jól engedelmeskednek az Igének, de Isten meg­változtathatja őket. Ez a hely, ahol vagyok gond és fájdalmak helye. Azonban mégsem teszem le az ékét, amelyet földje felszántásá­ra Jézus adott a kezembe. Azt gondolom, hogy a mostani idő szenvedése említésre sem érde­mes a mellett a dicsőség mellett, amely egy­kor majd megnyilvánul rajtunk. (Róm. 8,18.) Való igo;Z, Molnár Mária nővér is magára ''ette ezt a munkát és életét vesztette abban. (A japánok elhurcolták és 1943. március 18-án az „Akikaze” torpedórombolón agyonlőtték. Holttestét az óceán hullámaiba vetették N. F.) Atyám is ebbe a munkába állt be. ö most már öreg. Én is ezen az úton alkarok haladni. Jézus meghalt érettünk, így teh'':t helyes, hogy mi is meghaljunk az Ö munkájában. Imád­kozzatok értünk, hogy az Ige a szivetekbe hatoljon”, — kéri Timótheus. Majd így fejezi be: „Mindnyájatokat Isten­nek ajánlak, Testvéreim' Isten kegyelme és szeretete tartsa felettünk kezét: áldjon és őrizzen meg miniket addig a napig, amikor égi országában összegyülekezünk Ámen. Szerető testvéretek az Úrban: Csangau Timótheus.” A misszió magyar barátai augusztusban háromnapos konferenciára gyűltek, össze Fo­ton. Erősítő tudat, hogy sok távoli testvér, imádkozott azért, hogy ebből a konferenciá­ból áldások fakadjanak. Nemsokára talán maga Timótheus is viszo­nozni fogja az érte elhangzott imákat. Szükségünk is van rá. mert a mi portánkon is van baj és betegség. A mi szívünk és fejünk is kemény. „Nem jól engedelmeskedünk az igének”. Kérjük az Urat, hogy adjon új sziveket, amelyek kitárulnak az Igének befogadására. És adjon készséges magyar kezeket, amelyek beállnak a Krisztus munkájába. Dr. Nádosy Ferenc Lá ssisstL tisztán

Next

/
Thumbnails
Contents