Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)

1957-09-15 / 26. szám

„A CSILLAGOK NEM HAZUDNAK?...“ „•Meg van írva a csillagok­ban ..„Jó csillagzat alatt született.” „Mázlija volt.” „Jó órában legyen mondva.” Van még néhány ilyen szólásforma, amely a régi asztrológia ma­radványa szóhasználatunkban. Néha idézik még ezt a latin mondást is: „Per aspera ad astra”, azaz „nehézségeken ke­resztül jutunk el a csillagok­hoz”. Ezt is az asztrológia hagyta ránk örökségül, az a babonás világnézet, amely a csillagok járásából következ­tetett az emberek sorsára, a történeti események alakulá­sára és a mindennapi élet kedvező vagy kedvezőtlen le­hetőségeire. Az asztrológia valamikor szinte az összes kultúrnépeket átfogó hatalom volt. Az ókor­ban a babilóniai és káldeus csillagászok rakták le első alapjait. A napkeleti bölcsek, akik Jézus előtt hódoltak, Ba­bilonból jött káldeus mágusok voltak és az asztrológiából vett hiedelmeik alapján keresték „a zsidók újszülött királyát”. De igazában S^ztm^ó^”ettekhkÍ CZÍ -a ,tud0mányt és Erjesztették el az ókorban. Az u a ”hor?SlZk°P es más, ebbe a körbe tartozó szavak görög , ' „g.y a regl romaiak is átvették ezt a világnézetet azt már a-De még a zsidók is behódoltak neki. A ^valakink r SZ°’ ”cslllagot” ~ éspedig „jó” csillagot jelent, „jó csillagzaf alatt'vitt véjíle “ JelenU’ h°g7 Valamit ”jÓ órában” A középkor végén és az újkor elején újból fellángolt a csillaghit. fém egy uralkodó hódolt neki és tartott udvari asztrológust. Sőt, a komoly es nagynevű csillagászok közt is voltak hívei: közéjük tartozott Kepler is. Azután egyre inkább feledésbe ment. De az első világháború után nemelyek újból felújították és a modern ember babonái közt ez is megkapta a helyét. Ma is vannak, akik más. babonákkal együtt ennek is hódolnak. Sokszor közönséges sarlatánok 'hirdetik és csinálnak vele a hiszékeny emberek bőrére jövedelmező üzleteket. De vannak olyanok is akik a legkomolyabb tudomány mezébe öltözve hirdetik nagy hangon „igazságaikat“ és képesek okos embereket is megtéveszteni. Ezért jó, ha legalább néhány legfontosabb szempontot ismerünk érre & „modern“ babonára nézve. . , J\ Valamikor babiloni csillagászok azonosítottak néhány bolygót fi' f■ 1®^• Ezek alapján nevezték el a görögök a hajnalcsillagot Aphroditénak, majd a latinok Venusnak, más bolygókat Aresnak, Mars­nak, Zeusnak, ill. Jupiternek, stb. Amit a mitológia Venusról Marsról, Jupiterről, Satumusról stb. regélt, azt tulajdonságképp átvitték a csilla­gokra. A valóságban a hajnalcsillagnak semmi köze a szerelemhez, a Mars­inak háborúhoz, stb. Az asztrológia csalása már ott kezdődik, • hogy ha ősrégi hagyomány alapján is, de végeredményben önkényesen tulajdonít bizonyos „tulajdonságokat“ és „hatásokat“ egyes csillagoknak. Ezekből az önkényesen feltételezett tulajdonságokból és hatásokból rakja össze sors- hitenek egyes elemeit. 2. Az asztrológia a geocentrikus világkép keretében alakult ki. Világ- szemléletének központjában ma is a Föld van, a Nap és a Hold a többi, annak idején ismert bolygóval együtt kerül számításba. Az asztrológiai világképen belül tehát a Nap bolygónak számít, a Föld azonban nem. Az újabban felfedezett bolygók (Uranus, Neptunus és Pluto) pedig egyáltalán nem számítanak. Pedig ha a régen ismert bolygók éreztetik hatásukat a földi élet eseményeiben, akkor ugyanez áll az újabban felfedezett boly­gókra is. De a geocentrikus világkép maga is elavult és már maga is mutatja az asztrológia tarthatatlanságát, számításainak üres alaptalan­ságát.. „Hazudnak a csillagok“, ha belőlük akarjuk leolvasni az emberi élet sorsfordulatait, vagy a világtörténelem eseményeit. 3. Az asztrológia világnézetének a tengelye rideg sorshit. Jövendölé­seinek alapgondolata is az, hogy a csillagvilág örök természeti törvények alapján járja a maga útjait és a csillagok járásának változatos találko­zásai befolyásolják a földi eseményeket. A csillagok járásának változha- tatlan törvéhyei uralkodnak az emberi életben is: a végzet elől nem lehet menekülni. Ez a „fatalizmus“ hanyatló nemzedékek megalkuvása a „sors“ kiszámíthatatlan szeszélyeivel. Aki ennek a tegzeinek behódol, bágyadt és magatehetetlen lemondással nézi az élet feladatait és esemé­nyeit. Nincs ereje, hogy megküzdjön a nehézségekkel és hogy megoldja az életben rá váró feladatokat. Az ókorban nem egyszer fordult elő, hogy egy-egy baljós asztrológiai képlet öngyilkosságba kergetett embereket és tudom, hogy ez napjainkban is előfordul. 4. A keresztyénség kezdettől fogva világosan elítélte az asztrológia sors­hitét. Az az „istenség”, amelyről az asztrológia tudni vél, a visszavonhatatlan, kegyetlen és változhatatlnn „végzet”. Ez az istenség nem törődik az emberek­kel. még csak azt sem lehet mondani, hogy valami célja volna velük. Jézus ellenben azt az Istent hirdette, aki Atya és szeretettel öleli magához az embert. Talán könnyű olyan „istenséget“ elképzelni, amelyben a természet örök törvényszerűsége érvényesül és amelynek számára az emberi sorsok ködben vesznek el. De akt, hogy Isten övéinek szerető Atyja, Jézus saját életével pecsételte meg. Ezért írhatta Pál apostol, hogy az az Isten, aki saját Fiát sem kímélte értünk, vele együtt mindent .megad nekünk. Ezért hirdethette, hogy minket, Krisztus megváltottak még „fejedelem­ségek“, „magasságok“ és „mélységek“ sem választhatnak el Isten szere- tetétől (Róm. 8,32. 38—39): a „fejedelemségek“, „magasságok“, „mélységek“ Pál idejében asztrológiai „sorshatalmak“ megjelölései voltak. Az asztro­lógiától megtévesztett embert, aki a végzet hatalmának rabságában síny­lődött, az Isten szeretetére utalással vigasztalta az apostol. Tudta, hogy Krisztus legyőzte a sors hatalmait is és kiszabadította az embert azok karmaiból. Ma is ezt az Istent kell hirdetnünk és tanúságot kell tennünk arról, hogy Krisztus által valóban szabadok vagyunk. Életünket nem nyomja le a végzet, nem is vagyunk a bűnnek és gonoszságnak menthetet­lenül kiszolgáltatva, hanem élhetünk mások javára, munkánkkal szolgál­hatjuk a magunk, családunk, munkatársaink és népünk jövőjét. Dr. Karner Károly AMERIKÁBAN (VI-V11.) A III. Evangélikus Világgyűlés Az ifjú egyházak s a missziói területek igen jelentős mértékben és igen kitűnő férfiakkal képviseltették magukat a világ­gyűlésen. Talán nem lesz érdekte­len, ha felsorolom, hogy milyen ázsiai, afrikai és óceániai egyházak küldték el delegátusaikat és látoga­tóikat: India, Indonézia, Japán, Ma­dagaszkár, Tanganyika, Jordánia, Üj-Guinea, Nigéria, Rhodézia, Déi- Afrika, Taiwan. Említettem már, hogy nagyon őszinte szeretet veszi őket körül. Ez természetes is, hiszen ők a legkisebb testvérek az evangéli­kus egyházak családjában. Különös­képpen feléjük fordult a figyelem augusztus 19-én, mikor a világszö­vetség külmissziói bizottsága tett je­lentést 5 esztendős múltjáról. Az ifjú egyházak képviselői igen tevékenyen vesznek részt a világ­gyűlésen. Dr. Kishi, japán professzor és Dr. Rajah Manikám püspök elő­adást tartott. Az utóbbi az egyik ülé­sen elnökölt is. Sianipar indonéz lel­kész igét olvasott a megnyitó isten­tiszteleten, Anantham, indiai lelkész, az ázsiai keresztyénség problémáiról beszélt, Andrionarijaona madagasz- kári lelkész köszönetét mondott a fe­hér misszionáriusok szolgálatáért. Kétségtelen, hogy sok nehéz kér­déssel küzdenek. Kisebbségi sorsban élnek, hazájuk más vallású, a vallási és nemzeti érzést összekeverő, s irántuk bizony sokszor ellenséges tö­megek között. Ennek ellenére — vagy talán éppen ezért?! — az első szeretet forróságával szeretik Jézust, és szolgálják öt hűségesen, áldoza­tosan, az Ő nevéért missziói felada­tokat is vállalva. S ahogy Dr. Bir- keli, a külmissziói osztály igazgatója mondta, ez az élet jele, hiszen meg­halt az az egyház, amely nem tud misszionálni. Ö mondta azt is, hogy az ifjú egy­házak befolyása Ázsia népeinek éle­tében sokkal erősebb, mint azt szá­muknál fogva gondolni lehetne, s hogy Krisztus még nem mondta ki az utolsó szót Ázsiában. Dr. Birkeli Afrikáról is beszélt. Nem tudjuk, vajon Afrika keresz­tyén kontinens lesz-e. Adja Isten, hogy az legyen, s keresztyén módon tudjon közvetíteni Kelet és Nyugat között. A világszövetség szíve kétségtelenül az a bizottság és az az osztály, mely a szeretetszolgálatot végzi. Közvetlenül is segélyez, de feladata az is, hogy biztosítsa a tag­egyházak karitatív együttműködését. Európai kisebbségi egyházak tagjai, arab nyomorgók, honkongi menekül­tek, indiai éhezők, madagaszkári be­tegek tudnának száz és százezer­számra bizonyságot tenni erről. A szeretet-munka elválaszthatatlan a keresztyén bizonyságtételtől. A vi­lágnak meg kell tanulnia, hogy a ke­resztyén élet a szeretetben valósul meg. Ezen a napon mi is megszólal-, tunk. Ordass püspök a magyar egy-i ház nevében megköszönte a világ-j szövetség adományait: pénzt, ruhát, élelmet, orvosságot, s azt a szerete­tek mely ezeket hazánkba küldte. Béke, szabadság, igazság ezek voltak a 21-i ülés főgendolatai. Ezen a napon Dr. O. F. Nolde, a nemzetközi ügyekkel foglalkozó egy­házi bizottság igazgatója tett jelen­tést. A világszövetség működése ar­ra irányul — mondotta — hogy az egész világon győzzön az igazság, biztosíttassák a szabadság és legyen békesség. Ezért kívánja az atomerő békés célokra való felhasználását, ezért sürgeti a szegény és elmaradt népek hathatós megsegítését, s ezért hirdeti az emberi szabadságjogok tiszteletben tartásának szükségét. Dr. Nolde beszámolója után Lilje püspök javaslatára a gyűlés aggodal­mát fejezte ki amiatt, hogy a béke és igazság veszélyben van és figyel­meztette a tagegyházakat és az egyes I keresztyén híveket, hogy felelősség- I gél munkálkodjanak a béke, igaz­ság és szabadság érdekében. Jól előkészítette ezt a fontos hatá­rozatot Dr. Edgar Carlsonnak, a Gusztáv Adolf Kollégium elnökének a keresztyén embernek a világban és a világért végzett szolgálatáról szóló előadása — s hangsúlyozottan alá­húzta a mai előadás, mely a keresz­tyén reménységről szólt. Ezt F. W. Krummacher keletnémet püspök tar­totta. Ezzel a bibliai idézettel fejez­te be előadását: „Boldogok azok a szolgák, akiket az Úr, mikor haza­megy, vigyázva talál”. (Lk. 12/37.> Magyar szempontból is jelentős volt a mai nap, 2I-e, mely­nek késő estéjén írom ezt a tudósí­tást. Ma reggel 8 órakor magyar nyelvű istentisztelet volt a. Öeniral Lutheran Church-ben. Csak magyar i lelkészekre és hívekre számítottunk, kb. 50-re, — ezzel szemben kétszá­zan voltunk, s a gyülekezet három­negyed része úrvacsorát is vett. A szent szolgálatot Ordass püspök vé­gezte. Prédikációjának textusa Jn. 11, 28. volt: „A Mester itt van és hív téged’’. Brachna Gábor clevelandi lelkész és én segítettünk az úrva­csora kiosztásánál. Magyar papok és hívek között ott térdeltek a világ- szövetség tisztség-viselői, amerikai papok, fehérek és színesek a világ minden részéről. Ma délben külön „magyar ebédet” rendeztünk a Central Lutheran Chruch egyik kisebb termében. Ma­gyar lelkészek vettek részt rajta, családtagjaikkal. Mivel magyarok voltunk, mégis: a nevet és lakóhelyet feltüntető gyűlési jelvényeken a kö­vetkező országok neveit olvashattuk: Hungary,. U. S. A., Venezuela, Bra­zília, Germany, Argentina, Schwe­den. Szétszórt emberek ülték körül az asztalt. Ordass püspök arra kérte őket, hogy mint Krisztus szolgái íél- I tő szeretettel gondozzák a rájuk bí­zott magyar evangélikusokat. Sza- ! vaira csend támadt. De ebben a j csendben éreztük az odaszánás igen- S jét. Magyar ember általában jóked­vű, mikor együtt ebédel barátaival. Ma inkább könny volt a szemekben, mint mosoly. A honvágy könnye, a búcsú könnye. Mert ma már néhá- nyuktól búcsút is vettünk. Búcsút azzal a reménységgel, hogy a mi Urunk egyszer összegyűjti majd a hívőket az ő mennyei országában. Világszövetségünk új elnökévé a 22-i ülés a következő öt évre Dr. Franklin Clark Fry-t választotta. Ű az elnöke a United Lutheran Church-nek, s az Egyházak Világ­tanácsa Központi Bizottságának is. ötvenhét éves, magas, barátságos, nyílt tekintetű, mindig mosolygó em­ber. Egy másik nagy amerikai egy­háztestnek, az „Evangelical Luthe­ran Church”-nak az elnöke, dr. Schiotz, azt mondta róla, hogy Isten az amerikai emberek közül őt áldot­ta meg leggazdagabb ajándékaival, s ő maga Isten nagy ajándéka az egy­háznak. Választása majdnem egy­hangú volt. A 214 szavazó közül négy nem szavazott, egynek érvénytelen volt a szavazata. Megválasztása után dr. Fry a kö­vetkezőket mondta: „Nem lenne em­beri magatartás, ha szívből meg nem köszönném a testvéri bizalom­nak ezt a jelét. Az alázatossag ér­zése tölt el, mikor elődeimre gon­dolok (Dr. Nygren és dr. Lilje), akik a világszövetség elnöki tisztét betöl­tötték. Azután arról szólt, hogy a megalakulása óta eltelt 10 év alatt mennyit fejlődött szervezetében, sú­lyában és szolgálatában a világszö­vetség. Szólt a jövő tervekről is: bá­tor bizonyságtevés, az evangélikus egyházak egységének további mun- kálása, együttműködés a tudomány­ban és a szolgálatban, komoly rész­vétel az Egyházak Világtanácsának munkájában. Talán csak egy valaki volt, aki féltő aggodalommal gondolt dr. Fry­re ezen a napon: az édesanyja* akit nagyon szeret, hetenként kétszer is meglátogat, s aki nagyon félti a fiát a sok munkától és nagy felelősség­től. Az anyai imádságokhoz most odacsatlakozik 57 evangélikus egy­ház könyörgése, hogy Isten áldja meg hittel és szolgáló erővel azt a férfiút, aki egyházának legmagasabb pontjára került az Ö akaratából. Ugyanakkor választottuk a Vég­rehajtó Bizottság további 19 tagját* hatot a kisebbségi és ifjú egyházak részéről (köztük D. Ordass Lajos püspököt is), négyet a skandinávok* ötöt a németek és négyet az ame­rikaiak közül. Majdnem egyhangú volt mindnyájuk megválasztása. Isten áldja meg szolgálatukat! Az asszonyok is felkerültek ma az Auditórium emel­vényére. A gyülekezeti élettel és bel- misszióval foglalkozó bizottság tett jelentést munkájáról és arról a szol­gálatról, amit az evangélikus egy­házak ezen a téren végeznek. Húsz­ezer evangélikus diakonissza s öt­ezer diakónus működik a világon* hirdetve az evangéliumot és istápol- va az Űr szegényeit és kicsinyeit. De ki tudná megmondani azoknak az asszonyoknak a számát, akik mint önkéntes gyülekezeti munká­sok vállalták az Űr szolgálatát?! Mikor a pódiumra kerültek s meg­szólaltak, az ülés részvevői viharod san ünnepelték őket. Hadd írjam ide néhánynak a nevét: Mrs. Angel­beck, amerikai papné, Mrs. Elisa­beth Baden, német papné, Dr. Eira Paunu Finnországból, Mrs. Dorot­hea Seydel Brazíliából, Mrs. Teli íta- jeswari Indiából, Mrs. Hajime Ina- domi Japánból, Mrs. dr. Marthe Ra- miaramanana Madagaszkárból. Mindnyájan az egyházban szolgáló asszonyok, s bizonyosan tudták* hogy a viharos ünneplés nemcsak nekik szól, hanem az egyházat áldo­zatosan szerető asszonyok milliói­nak, akiket most ők képviselnek Minneapolisban. Tanulmány utakat is felvett a gyűlés programjába a ve­zetőség. Tegnap d. u. a professzorok az egyetemet, Szabó püspök és Ha­fenscher a környékbeli farmokat lá­togatták meg, én pedig a város templomait, szeretetintézményeit és nagy egyházi kiadó-vállalatát néz­tem meg. Hogy ők mit láttak, azt majd megírják. Hogy én mit láttam* arról nehéz röviden beszámolni, de megpróbálom. Láttam a Lutheran Brotherhood-ot. Jótékony alapon működő egyházi biztosító intézet. Nyolcemeletes, kék üvegből készült palotájában székel. A földszinten egyházművészeti kiállítás van. A 210 templom közül sokat csak kívülről néztem meg. Kettőről írok: Az egyik az „Olajfák Hegye” egyházközség temploma. Nagyon szép, gazdag, mű­vészi berendezésű, modern templom* kissé várszerű. Gyülekezeti termei egy V-alakú épületben vannak, park közepén, a Minnehaha patak part­ján. Szebbnél-szebb termek hosszú sora csecsemőknek, gyermekeknek, ifjúságnak, felnőtteknek. A másik templom egyszerű volt, egy ún. kül­városban építették a múlt esztendő­ben. Neve: Krisztus Király Temp­loma. Hatalmas zöld négyszög van előtte, füves térség. Ennek közepé­ben egy halványkékre festett ke­reszt, nem kőből, nem fából, hanem ún. I-tartóbql, vagyis vasgerendából. Mögötte a téglaborítású, torony­nélküli, csupa-ablak templom. A templom mellett a földszintes gyüle­kezeti ház. Az épületen minden bar­na, csak az egyetlen ajtó kék, mint a kereszt. Semmi látnivaló, semmi művészet, semmi szépség sehol. Csak fű, vas, tégla és üveg. Mégis ... alig bírtam elszakadni ettől a templomtól. Egyszerű, mint a kör­nyékbeli hívek házai és élete. Hir­deti, hogy Krisztus keresztje az egyetlen ajtó. Hirdeti, hogy építő­ipari vasgerendákból is lehet keresz­(Folytatás a második oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents