Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)

1956-04-01 / 20. szám (14. szám)

XXI. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1956. ÁPRILIS 1.

ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP

ÁRA: 1,40 FORINT

D. DEZSÉRY LÁSZLÓ:

A HÚSVÉTI ÜZENET

1T usvét ünnepét két hallatlan és egyben halhatatlan üzenet fémjelzi. Két üzenet az emberiségnek: »Ne féljetek« és »Békesség nektek«. Az egyik: »Ne féljetek« — bizonyságtétel Jézus Krisztusról. A másik: »Békesség nék- tek« — Jézus Krisztus parancsa. Parancsa, vigasztalása és kinyilatkoztatása. A két üzenet összefügg. Belőlük van a keresztyénség belsőereje, vonzóereje és életereje.

A belső erőt ez adja: Jézus Krisztus győzött a halálon. A feltámadás hallatlan újsága felülmúlja a keresztyén vallások valamennyi elképzelését a halál utáni életről és kérdőjelet tesz a végleges elmúlás filozófiái mögé. Mindezeknél nagyobbat mutat, mert reményteljesebbet ad. Soha senki halála úgy nem izgatta a képzeletet, mint a Jézus Krisztusé. Ö magát Isten Fiának mondta, Messiásnak, vagyis Szabadítónak. ɧ mégis ott függött a kereszten. Általszegezték, a feje lehanyatlott, kiadá lelkét és a százados a dárdája hegyével próbálta ki a valóságot. A dárdáját az oldalába döfte. Vér és víz szivárgott a sebből. Meghalt. Az Apostoli Hitvallás fontosnak tartotta, hogy mint hittételt is kimondja: meghalt. A római helytartó katonákkal őriztette a Sírját, a tanítványok szétfutottak, de mégis az egész városban az volt a kérdés: mit jelent ez a halál? Meghalhatott-e a Messiás? Ha a Messiás is meghal, mi reménység marad k földi halandóknak?

Az asszonyok reggel balzsamot hoztak és be akartak menni a sírba. A kő azonban a sír szájáról el volt hengerítve s a halott nem volt benne. Ezt az evangélisták mind így írják meg. És mind ideteszik ezt a hallatlan üzenetet: »Ne féljetek«. Ne féljetek, mert feltámadott, és előttetek megy Galileába. Isten feleletet adott a legizgatóbb kérdésre, meghalt-e a Messiás? A Messiás meghalt és feltámadott. A feltámadásról szóló hatalmas üzenet tudja legtartalmasabban jelezni azt, hogy mi a tartalma ennek a szónak: »Ne féljetek«. Jézus ezt a szót azzal gazdagította, hogy: »Ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg«.

Ez a "zó elsősorban azt jelentette, hogy ne féljetek, ha azt halljátok, hogy a Messiást keresztre feszítették. Az <5 halálából veszünk életet. Ö ott elvette a mi bűneinket. A keresztfán engesztelés történt. Az engesz- telésből van a bűnbocsánatunk, az új szent keresztyén életünk és az örök életünk reménysége. Ebből a szóból: »Ne féljetek« másodszor az következik, hogy ne féljetek életetek egyetlen percén ser* és ne féljetek a halál óráján. A sátán nem erősebb, mint Isten. A földön nincs egy olyan másik, aki Isten -kereteiéből ki tudna ragadni. Hanem inkább kiáltsátok, hogy' »Abbá, azaz Atyám!« Ne féljetek, mert Isten gyermekei vagyunk. Ö az atyák mintaképe. Az Ö szeretetéből, türelméből és könyörületességéből vettetett biztos fundamentum a lábunk alá. Ez a fundamentum Jézus Krisztus. És a szó végül azt jelenti, hogy ne féljetek a haláltól. A belső békesség a feltámadás-hitben van. A keresztyénség belső ereje az örökélet reménységében vetett horgonyt.

A keresztyénség vonzóerejét is ez adja. Jézus Krisztus meghalt és fel-, támadott, tehát van menekedés a bűnből és annak következményeiből: a betegségből, a nyomorúságból, a kísértésekből, a halálból és a kár-, hozatböl. Ezek az emberi élet legbensőbb nyavalyái. Ezek együtt az emberi élet árnyoldala. A boldogtalanság fészke. Az emberi gondolkozás bökkenője. Ezek együtt, — A probléma. Aki. valóban ismeri az emberi élet problémáit és aki ezeket a problémákat valóban szenvedi, azt Jézus Krisztus személye vonzza magához. Ö az, aki legyőzte a bűnt, a nyomorúságot és a halált. Ez a keresztyén hit és ez valóban hit. Méltó arra, amit hitnek nevezünk és elég nagy ahhoz, hogy higgyünk benne. A »Ne féljetek« és a »Békesség néktek« a feltámadásról szóló bizonyságtételben- szorosan együtt van és hatalommal működik. A keresztyének belső békessége és ebből a békességből származó békességes igyekezete, emberek iránti jóindulata, emberek iránti tapintata, nyíltsága és rendíthetetlensége, a Krisztus-vallás vonzóereje.

|e ez egyben az életereje is. Ebből származnak a derűs jó cselekedetek, irnen lángol az emberszeretet, ebből fonódik a testvériség. Ezzel a hittel az élet építőoldalán vagyunk, a bizalom pártján, a reménység álláspontján. Innen nézve tiszta a1 látóhatár, érdemes dolgozni, hinni lehet az emberekben. Itt kedves az emberek társasága. Nemcsak a hivő emberek társasága, hanem minden ember társasága kedves. Azért teremtett a húsvéti hit akkora irodalmat, olyan széles művészetet, annyi népszokást, mert a húsvéti hit a megelevenedés hite, a sarjadó élet tapasztalata. Az emberiség időtlen idők óta konokul vívja a pusztulás, az elmúlás .elleni harcot. Minden új tavaszon újra vet. akármilyen kemény volt a tél. Az emberiség pusztító háborúk után újra épít, akármilyen kegyetlen volt a pusztítás. Az emberek eltemetik halottaikat és új nemzedékeket riemzenek. Az emberiség védelmezi az életet és gyűlöli azokat, akik az élet ellen támadnak. A mi Istenünk tudja ezt, meri: Ö akarta így, Ö az élet Istene, örök Isten. Jézus Krisztus ezt mondta magáról: »Én vagyok a Feltámadás.és az Élet«. Az a keresztyénség életereje, hogy a szíve ott dobog, ahol minden rinber szíve dobog. A hitet erősíti az életben és az élet értelmében.

így evangélium, fgy örömhír a húsvéti bizonyságtétel: az Űr feltámadott! _______________________

Vi

záradás után

Dicséret, tisztesség, s hála legyen Istennek;

Kinek szent szavára meg kell lenni mindennek:

A földagadt árvíz minket rettegtetett.

Ve hatalmas szódra Iccsendesíttetett.

A kártékony vizek partok közé szorulnak,

Az emberek s mezők ez által megújulnak,

Az emberek kinn s benn tehetik dolgokat. —

S te benned áldhatják megtartó Urokat.

Áldunk, és ezután csak te tisztességedre Folytatjuk éltünket, s igyekszünk tetszésedre.

Megjobbulunk és elhagyjuk bűneinket;

Kérünk, több csapással ne látogass minket.

örvendeztess meg már. ó nagy Isten! bennünket,

Kik szolgálatodra szenteljük életünket;

Áldd meg bő terméssel hazánkat s mezőnket,

S kívánt áldásoddal örvendeztess minket.

(Regi dunántúli énekeskönyv, 427; sz.)

De

IMÁDSÁG

Kegyelmes mennyei Atyánk, hálát adunk Neked húsvét reggelén. A húsvéti gyülekezet most az üres sírra néz, amelyből kegyelmesen előhoztad a Te egyszülött szent Fiadat. Te úgy szerettél minket, hogy a mi Urunkat, Jézus Krisztust értünk áldoztad a kereszten. Feltámasztottad és magad mellé ültetted, hogy élő Urunk legyen, aki Veled és a Szentlélekkel együtt munkálkodik közöttünk. Te mindent megtettél értünk, hogy bűnbocsánatunk, erőben gazdag életünk, feltámadásunk és örök életünk legyen, A Te szereteteddel űzöd ki közülünk a félelmet és teszel minket örvendező néppé, bizalom és reménység népévé. Kérünk, szenteld meg e napot, a feltámadás és új élet napját és maradj velünk életünk minden napján, a halál óráján és a feltámadás eljövendő reggelén. Maradj velünk szent igéddel, azáltal taníts és buzdíts, ints és bátoríts minket. Ámen.

Hálát adunk Neked, szerető mennyei Atyánk' a húsvét ünnepéért, amelyen ismét erőt meríthetünk a Te szent Fiad halálából és feltámadásából. Köszönjük, hogy Öt nekünk megváltónkul adtad s hogy Őbenne bizakodva élhetünk a földön s mehetünk Tehozzád örökéletre. Urunk, vértezz fel minket a Te szent Fiad igéjével a bűn és minden gonosz ellen, a halál félelme ellen, a szeretet cselekedeteire és élő reménységre. Rombold le a sátán műveit a mi világunkban. Szabadítsd fel az embereket jó cselekedetre. Hárítsd el a veszedelmeket és a félelmeket, a gondokat földi életünkből. Könyör- günk, tartsd távol tőlünk ■ a háborút és a nyomort. Légy a világ jóakaratú embereivel, akik enyhíteni akarják az emberek és a népek közötti feszültségeket és a szeretet hídját készítik az emberek és a népek közé. Áldd meg, segítsd előre és védelmezd meg magyar nemzetünket. Forrassz össze testvérekként az árvízben bajbajutottak körül és segíts, hogy megteremtsük számukra egyesített erővel az élet új alapjait. Vigasztald őket, akik életük nehéz próbáján mentek keresztül — testvéri szívek jó cselekedetei által is. Tégy minket egy néppé, amelyben mindenki megérzi a többiek szeretetét. Légy és maradj mindannyiunkkal a Te szereteted szerint. Ámen.

D. Dezséry László püspök húsvéti rádiós igehirdetésének Imádságai

A Lelkipásztor

— lelkészeink szakfolyóirata — márciusi számában első helyen közli D. D. Ján Chabada egyetemes püspöknek „Világ és élő egyház’’ címen a budapesti Evangélikus Teológiai Akadémián tiszteletbeli dolctorrá avatásakor elmondott székfoglaló beszédét, majd. D Andrej Ludovit Katina püspöknek „Az Újszövetség szociális elvei, kialakulásuk és érvényesülésük, tekintettel a rabszolgaságra” címen ugyanakkor elhangzott doktori székfoglalóját. A lap két tanulmányt közöl az Országos Esperest Tanulmányi Hét anyagából, éspedig Hafenscher Károly lelkész „Az egyház egysége 'és az egyház háztartása” című bibliatanulmányát és Benczúr László „Theologia naturális vagy keresztyén gondviseléshit”, című előadását. A lelkészt munka- tervről Zalán Pál írása jelent meg, a SZEMLE rovatban pedig folyóiratszemle olvasható. ' Az 1RASMA- GYARÁZAT rovatban a Sajtóosztály munkatársai készítettek a soron következő ünnepek alapigéihez írásmagyarázatokat. A Lelkipásztor végül fényképes beszámolót közöl a szlovákiai evangélikus egyház küldöttségének látogatásáról.

D. DR. VETŐ LAJOS:

II felszabadulás tizenegyedik ávfordulijára

A HÁBORÜ LEGVÉGÉN VOLTUNK. Diósgyőr környékén jól kiépített, hegybe vájt pince mélyén vártuk a háború végét, a felszabadulást.

A németek erősen beásták magukat a hegyekbe. Egy reggel irtózatos pergőtűz. Mintha doboltak volna fölöttünk a hegyen;

Óvatosan á pinceajtóhoz lopóz- tunk. Az átellenben levő füves hegyoldalon megszámlálhatatlanul sok szovjet katona rohant fölfelé. Egy-egy sorozat az automatából.. A harci zaj egyre távolodik; Azután minden elcsöndesül. Este a front már több kilométernyire volt tőlünk. Fellélegeztünk. Túléltük a történelem legnagyobb háborúját. Amíg mi élünk, már biztosan nem lesz több háború — gondoltuk Felszabadultunk; Itt a béke, a szebb, az új világ,, 5

MINDEZ TIZENEGY ÉVVEL EZELŐTT történt. A háború romjait régen eltakarítottuk. Építjük az országot. Tanulunk élni és eligazodni abban az új világban, melyet a felszabadulás hozott nekünk, népünknek. A kettőt egyszerre kellett és kell csinálnunk. De végeredményben .mind a kettő építés, a tanulás is. A tanulás önmagunk: az ember építése, tökéletesítése, Mind a kettő egyformán fontos. Mégis most csak az utóbbiról szeretnénk néhány szót szólni.

1945. április 4-ével egészen új korszaka kezdődött történelmünknek. Vele lezárult egy hosszú idő, a magyar szabadságharcok küzdelmes korszaka, amelyben sok dicső' séget aratott a magyar nép, de amely nem tudta meghozni a tartós szabadságot, sőt: egy-egy hősies nemzeti fellángolás után rendszerint mégnagyobb sötétség borult az országra és Ári népre. 1945 április 4-e ezért a felszabadulás ünnepe, mert gyökereiben semmisítette meg mindazokat az erőket, amelyek magyar népünk felszabadulását addig lehetetlenné tették: a közel félévezredes német elnyomást kívülről', belül az országban pedig a népellenes, önző uralkodó társadalmi réteget, s a neki megfelelő politikai rendszert. Ezzel egészen új lehetőségek tárultak népünk elé, nevezetesen, hogy felszabadítónk és szövetségesünk támogatásával felépítsük a dolgozók államát. Űj életre nyílott lehetőség. Ebből az következik, hogy meg kellett és meg kell tanulnunk: az új világba új, megújult emberek kellenek, akik a szabadság értékét ismerik, s azzal bölcsen élni is tudnak.

A FELSZABADULÁS UTÁN népünk meg is indult a szabadság útján. Emberi szó soha nem lesz képes kifejezni azt a hősies, nagyszerű munkát, amelyet a romok eltakarítása s az ország újjáépítése terén kifejtett. Ebben a nagy küzdelemben bontakozott ki az újfajta hazaszeretet, amely nem színes jelszavak hangoztatásából áll, hanem munkás hazaszeretet, amelynek értelme és célja az ország minél korszerűbb építése, népünk jelen és jövendő életének, műveltségének, jólétének nagyszabású és valóságos emelése. Ezt a hazaszeretetei tanulni. magunkban és másokban erősíteni, a szabad és felelős emberek ösztönös hazaszeretetét tisztogatni, tudatosítani* és fokozni továbbra is egyik legfőbb feladatunk marad.

Hazaszeretetünk elmélyítése és erősítése során meg kellett és meg kell tisztítani magunkat hamis elképzelésektől és hamis váradalmak- tól. Ilyen hamis elképzelés az, hogy tisztességes, szorgalmas, okos munka nélkül lehet jobb. igazságosabb

gazdasági és társadalmi rendet: megvalósítani. Ilyen hamis elképzel lés az is, hogy mert az idősebb nemzedék két világháborút élt át, most már magától lesz béke, holott a bé# két biztosítani, megszilárdítani, el# mélyíteni csak a legokosabb és leg# nagyobb összefogással lehet;

A felszabadulás óta eltelt időbelf bizony mégiscsak voltak háborúk^ ha tőlünk földrajzilag távol is. A' koreai, vietnami háborúk könnyen alakulhattak volna át világháború# vá, ha a békeszerető emberiség, éléra a Szovjetunióval, világméretű össze? fogással és szervezettséggel nemi szigeteli el és fel nem számolja ezé# két a háborúkat. Ezen kívül is szilt? te szünet nélkül fenyegették a világ békéjét s hazánk békéjét is azok a) háborús erők, amelyek különféle sötét érdekektől fűtve, minden erejű# két megfeszítik új háborúk kirobé bantása céljából. Ez az elmúlt idő# szak ilyenformán megtanított bennünket arra, hogy a háború emberek műve, s azért céltudatos összefogással meg is akadályozható. Az e té» ren elért sikerek azt mutatják ä hívőknek, hogy maga a történelemi Ura, a Békesség Istene is azt kívánja népétől, egyházától, hogy a békeszerető emberiség szervezett erejével összefogva küzdjön a háború ellen a békéért.

Végeredményben pedig meg kellett és meg kell tanulnunk okosan együtt élni és együtt munkálkodni,

TIZENEGY ÉV ALATT megtanultuk azt is, hogy ez nem könnyű feladat. Az önzés és a tudatlanság hatalmai nagyon erősek bennünk is, másokban is. Ez mindenütt nyilvánvaló, ahol a dolog természeténél fogva együtt kell élni és együtt kell dolgozni. A családban is, a gyülekezetben is, az egyházban is. De ae is nyilvánvaló, hogy csajc'fítt virulhat az élet, emelkedhetik a jólét és a műveltség, ahol az emberek tudnak jól együtt élni és együtt munkálkodni. Pontosan úgy, ahogyan a zsoltáros mondja: »Imé, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak!.,. Csak oda küld áldást az Űr és életet önökké!« (Zsolt 133, 1, 3). Így van ez az országban, s a nagyvilágban is; Ami szép és jó eredményt elért népünk az elmúlt tizenegy év alatt, az mind a jó együítmunkálkodós gyümölcse. Ami baj, nehézség és fogyatkozás előfordult, az az együttműködés hiányából, nem kis mértékben a világ megosztottságából származott, kivéve a természeti csapásokat, a földrengést, vagy az ismételt árvizet,

Ezek a tanulságok mutatják azj útat a1 jövő felé is; Csak egészen magas és komoly erkölcsi elvek ér“ vényesülése és követése vihet előbbre bennünket, népünket ét az egésa emberiséget. Ilyenek a béke és a munka szeretete, az együttaunkál? kodás.

Egyházunk feladatának és hivatásának tekinti, hogy részt kérjen éá részt is kapjon a mindkét értelemben vett építés nagy munkájából; aminthogy részt is kapott belőle. Így kíván cselekedni a jövőben is azoknak az erkölcsi erőknek a birtokában, amelyeket Isten igéjéből, be# lőle származó hitéből és reménysé-4 géből merít. Kicsiny falvakban éö nemzetközi téren egyaránt.

Amikor hálásan emlékezünk a fel# szabadulás nagy nemzeti ünnepén; kérjük Istent, tegyen bennünket egyre alkalmasabbakká arra, hogy a> jóért, embertársaink javáért, ha-: zárik felvirágoztatásáért s a békéi védelmért szíwel-lélekkel, s jő eredményekkel együtt munkálkodhassunk;

Kedves olvasóinknak Istentől áldott, békés, húsvéti ünnepeket kíván

az EVANGÉLIKUS ÉLET szerkesztősége és kiadóhivatala

„Miképpen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége

ózonképpen mi Is új életben járjunk"#;™ 6, m