Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)
1956-05-27 / 22. szám
EVANGÉLIKUS ÉLET 3 A tanulás idejét a tanulásra kell fordítani Készülj az ige hallgatására ! Két hétig kedves vendégei voltak az Evangélikus Teológiai Akadémiának: öt debreceni református teológus együtt hallgatta a mieinkkel a professzorok előadásait az Akadémián, az otthonórákon elhangzott előadásokat a Lelkésznevelő Intézetben; Igyekeztek jól kihasználni az itt töltött két hetet, hogy személyesen, közelebbről is megismerjék a professzorokat, hallgatóinkat, egyházunk intézményeit, Budapest szépségeit s általában mindazt, amit dolgozó népünk kulturális és egyéb téren alkotott. A sok tapasztalat, új benyomások és élmények gazdagon buggyantak elő azon a búcsúestén, amelyen professzoraink és hallgatóink körében két hét letelte után az öt református cserehallgató elmondta tapasztalatait. Velük egyidőben öt hallgatónkat küldtük el a debreceni református testvér-akadémiára. Hazatértük után ők is előszedték iszákjukból a Debrecenben összegyűjtött tapasztalatokat, professzorok és hallgatók elé tárták s így eléggé világos képet festettek a debreceni testvér-akadé[ mia professzorainak és hallgatóinak i az életéről és munkájáról. Ez a cserediákság nemcsak azoknak jelent meggazdagodást, akik aktív résztvevői. Tanulságos azoknak is, akik csak a beszámolókat hallhatják, amikben — mint mindig — most is tárgyilagosan helyet kapott az elismerés és a bírálat hangja egyaránt. A beszámolók alapján milyen tanulságokat vonhatunk le az idei csereakcióból és mire tanítanak bennünket ezek az alkalmak? m Megtanítanak arra, hogy a két testvéregyház belső ökumenikus életének és munkájának az alapjait már a teológusoknak le kell rakniok és azt gyakorolniok. Az ilyenkor kialakuló személyes barátság később, a lelkészi szolgálatban, igen hasznos és gyümölcsöző ökumenikus látássá mélyülhet. Megismerik egymás gondolkodását, érdeklődési körét, hitéletét és életformáját. Mindez nem marad kölcsönös hatás nélkül. Értelmet és távlatot kap így már a hallgatók tanulmányaiban az a hazai és nemzetközi A kezdés megtörtént A The Lutheran, az amerikai Egyesült Lutheránus Egyház hetilapja az egyházak közötti növekedő érintkezésről ír. Megemlíti, hogy az amerikai egyházközi delegációk szovjetunióbeü látogatása után most nagyobb angol egyházi küldöttség indul a Szovjetunióba. A canter- bury-i érsek nyilatkozott az angol delegáció júniusi szovjetunióbeli látogatásáról. Az egyházi küldöttséget dr. Arthur M. Ramsey yorki érsek fogja vezetni, és nyolctagú lesz. A lap visszaemlékezik arra, hogy a múlt esztendőben egy ugyancsak nyolctagú szovjet egyházi delegáció látogatott Angliába a Brit Egyházak Tanácsa meghívására. Ebben az orosz orthodox egyháznak négy küldötte volt, a baptista egyháznak két vezetője és két szovjetunióbeli lutheránus püspök. Az angol egyházi vezetők látogatása most viszonzás erre a látogatásra. A The Lutheran tesz ugyan egy kedvetlen megjegyzést, amely az Észak-Amerikában és Latin-Amerikában élő orthodoxok és a Szovjetunió egyik orthodox főpapja közötti félreértésre tesz célzást, de ez nem rontja le azt a tényt, hogy az amerikai lutheránusok tekintélyes lapja felfigyel arra az eddiginél sokkal szélesebb egyházközi érintkezésre, amely most már Kelet és Nyugat között is klalalkult és helyesli azt. A lap most már több számában beszél az amerikai egyházi küldöttség tapasztalatairól a Szovjetunióban. A küldöttségben dr. Franklin Clark Fry New York-i evangélikus püspök is részt vett, aki egyben az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának elnöke. Az amerikai egyházi vezetők — mint ismeretes — több eszme- iserét folytattak a szovjetunióbelí orthodox egyház vezetőivel, megnézték több egyházi intézményt és találkoztak a szovjetunióbeli protestánsokkal is. Hazatérve az amerikai egyházi vezetők közös nyilatkozatot adtak ki útjuk eredményeiről és tapasztalatairól. Ebben a nyilatkozatban sok kedvező megállapítást tesznek a szovjetunióbeli vallásos életről, de ugyanakkor bírálják is azt. Ami a nemzetközi érintkezés döntő kérdését, a béke ügyét illeti, abban a tekintetben az amerikai egyházi vezetők kifejezik ebben a nyilatkozatban, hogy a béke fenntartásának vágya és az azért való egyházi síkraszállás tekintetében egyetértésre jutottak a Szovjetunió orthodox egyházával, bár megjegyzik, hogy nézeteik a béke megőrzésének feltételeiről nem egyezlek és bírálják a Szovjetunió orthodox egyházát, hogy az a Béke Világtanácsot támogatja. Természetes, hogy ez az első találkozás a két nagyhatalom egyházi vezetői között nem végződhetett a nézetek teljes megegyezésével és kiegyenlítésével. A látogatásnak mégis nagy pozitívuma az. hogy az testvéries keresztyén légkörben és további kapcsolatok lehetőségeit biztosító módon folyt le. Az amerikaiak így zárják nyilatkozataikat: »Sok és különféle nehézség ellenére, mint keresztyének találtunk közös alapokat. Örömmel nézünk elébe megbeszéléseink folytatásának, amely júniusban lesz az Egyesült Államokban. Udvariasan fogadlak bennünket Oroszországban, azt reméljük, hogy ezt viszonozhatjuk itt. A kezdés megtörtént. Isten hatalma és vezetése alatt abban hiszünk, hogy Jézus Krisztus egyházai alkalmas eszközök lehetnek a népek megbékélése és üdvössége érdekében.« Hírt adtunk arról, hogy a svéd- szági evangélikus egyház vezetői, majd a dániai evangélikus egyház vezetői is látogatást tettek a Szovjetunió ortodox egyházánál. A dán evangélikus érsek Romániába látogat az ortodox egyház meglátogatására. Csehszlovákiában díszdoktorrá avatták a prágai Comenius Teológiai Akadémián dr. Crüber prépostot és Pozsonyban az Evangélikus Teológiai Akadémián dr. Niemöller egyházi elnököt, a kelet-németországi és nyugat-németországi protestáns egyházak fontos vezetőit. Az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottsága, a világ egyházainak száztagú, magas egyházi vezetőkből álló vezetősége nyáron Magyarországon ülésezik. Mindez hatalmas jele az egyházak között megindult testvéries érintkezésnek és nagy jelentőségű a jövőre nézve. Erre is áll, amit az amerikaiak kijelentettek: ,,A kezdés megtörtént.« A mi magyar protestáns egyházaink külön is hálásak lehetnek Istennek, hogy a különböző országok és földrészek egyházainak ebből a fokozódó és mindig gyümölcsözőbb érintkezéséből gazdag részük lehet, sőt, hogy olyan hivatást vettünk Istentől, hogy bizonyos értelemben kezdeményező és elősegítő szerepünk alakulhatott ki Kelet és Nyugat egyházai között. Ebben az összefüggésben különösen megtisztelő események tanúi vagyunk. Ezek között kétségtelenül legnagyobb jelentőségű az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának magyarországi ülésezése, amely július 28—augusztus 5-e között folyik le Mátraházán. De sok más megható jele is van ennek az elmélyülő érintkezésnek. Igen megtisztelő például, hogy Barth Károly, a most 70. születésnapján világszerte ünnepelt nagy protestáns teológus, dogmatikája legutóbbi kötetét a budapesti Református Teológiai Akadémiának ajánlotta. Egy világszerte forgatott, nagy jelentőségű könyvnek ez a dedikáclója jel az egymás iránti érdeklődésről és megértésről. Ugyanilyen jelentős az is, hogy a mátraházai konferenciát előkészítő tanulmányi értekezlet, amelyet az Egyházak Vllágtanácsa Központi Bizottsága a nyugat-németországi Arnoldshainban július első felében tart, népes magyar delegáció jelenlétében fog folyni és hogy erre a gyűlésre a kettő közül egyik nagy tanulmányi téma vitabevezető előadását D. dr. Vető Lajostól, egyházunk elnöklő püspökétől kérték. A magyarországi egyházak ökuménikus tanulmányi munkáját már az 1952- ben, Lundban tartott ökuménikus konferencia elismerte és további munkáját komoly figyelemre méltatta az Egyházak Világtanácsa evanstoni nagygyűlése is. Nagy jelentőségű eszmecsere folyik a magyar református, valamint a holland és francia református egyházak teológusai között, dr. Pákozdy László Márton, debreceni református teológiai tanár munkálatai alapján az egyház és a zsidókérdés problémái körül. Az sem jelentéktelen dolog, hogy a Lutheránus Világszövetség legutóbbi kisebbségi egyházi konferenciáján Európa valamennyi kisebbségben élő evangélikus egyháza megjelent. Nyugatiak és keletiek egyaránt. Péter János református püspök meglátogatta a kínai protestáns egyházakat és ökumenikus Tanácsunk meghívta a kínai protestánsok küldöttségét Magyarországra. Mennyi jel egy új korszakról, amelyben az egyházak Isten ajándékából a testvéries közeledésnek és együttmunkálkodásnak útját keresik! Bizonyos, hogy ez méltó Krisztus egyházaihoz, elősegíti az egyházak egységkeresésének továbbfejlődését és bizonyára jelentékeny a nemzetközi feszültségek enyhítése szempontjából is. Mert a béke ügye nemcsak az egyházak létérdeke is éppúgy, mint a népek és az emberek általános létérdeke, hanem ennél is több. Isten iránti engedelmességük kötelezése és próbája is, d. munka, amelyet egyházaink felelős vezetői és teológusai a világkeresz- tyénség körében végeznek. Kedvet kapunk erre a munkára. Egyre több jól felkészült és hűséges munkása lesz egyházainknak erre a nagy és elkötelező feladatra. Örömmel tapasztaljuk, hogy megvan hallgatóinkban a készség is, meg a képesség is a két testvéregyháznak erre a napjainkban annyira fontos szolgálatára! S Megtanítanak ezek a csereakciók mindén hallgatót arra, hgoy a tanulás idejét elsősorban a tanulásra kell fordítania. Rendkívül rövid a lelkészi szolgálatra felkészülés ideje! Napjainkban szinte mindenki tanul, továbbképezi magát. Igyekszik lépést tartani a másik emberrel és meg akar felelni a szocialista társadalom tudományos és technikai igényeinek. Ebben a tanuló szorgoskodásban nem maradhatnak le a mi hallgatóink sem! És reájuk még nagyobb feladatok várnak az életben, mint a szakemberekre. Nekik nemcsak a teológiában kell otthonosnak lenniük, hanem tájéko- zódniok kell mindazokban a tudományos és gyakorlati kérdésekben, amelyek valamilyen kapcsolatban vannak igehirdető szolgálatukkal. A gazdasági és társadalmi kérdésekben csakúgy otthonosnak kell len- niök, mint az irodalmi és kulturális kérdésekben s általában mindazokban, amelyek az ember, a haza és az emberiség nagy és aktuális kérdései! Ezen a téren sokkal aktívabbnak kell lennie sok hallgatónak! Nagyobb és mélyebb hivatástudatra, nagyobb felelősségre van szükségük, tehát többet és alaposabban kell ta- nulniok. Kulturális érdeklődésük nem szorítkozhatik csak a zenére, vagy csak az operára, hanem átfogónak kell lennie. Képzett teológusoknak és művelt embereknek kell lenniök! Abban a tudatban kell végezniük minden munkájukat, hogy egykor majd nekik kell tovább építeniük azt, amiben mi, mostani professzorok és lelkészek foglalatosak vagyunk. a Tanulságos az ilyen cserediákság a professzorok, a nevelők szempontjából is. Ilyenkor mindig ők is vizsgáznak. Nemcsak abból, amit tanítottak, hanem azt is lemérhetik ilyenkor, hogyan tanítottak. Hogy az a tudás, amit át akarnak adni, jó-e, igaz-e, elég-e és modem-e? Tehát embert formáló és nevelő erővé alakult-e át a fiatal emberek lelkében mindaz, amit tőlük hallottak és láttak’ Hogy egész emberré és egész lelkésszé, azaz mai emberré és mai lelkésszé tudték-e nevelni őket? Hogy eleget és felelősen beszéltek-e nekikj nemcsak a saját tudományuk köréből, hanem annak keretében és azon kívül arról is, ami ma azokat az embereket foglalkoztatják, akiknek Isten akaratát és kegyelmét kell hirdetniük?! Megállapíthatjuk, hogy mindkét akadémián biztató jelek, sőt jó eredmények tanúskodnak arról, hogy professzoraink közül többen nemcsak látják ezt a feladatukat, hanem végzik is. Eredmények is vannak. De nem elég! Gazdagabban és életeseb- ben kell kibontakoznia ennek a munkának! Ezeket a tanulságokat azért emeltem ki az idei csereakcióval kapcsolatban, hogy elgondolkodjunk rajtuk. S azután új erővel gyürkőzzünk neki a munkának! Isten megáldja azt, ha útmutatása szerint végezzük. Dr. Pálfy Miklós ISTENTISZTELET! REND Budapesten, május M 27-én Deák tér de. 9 (úrv.) Cselovszky Ferenc, de. 11 (úrv.) Dóka Zoltán, du. 6 Hafenscher Károly. — Fasor de, fél 10 Dóka Zoltán, de. i 1 Sülé Károly, du. 7 Sülé Károly. — Dózsa Gy. út 7. de. fél 10 Sülé Károly. — üllői út 24. de. fél 10, de. 11. — Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Szili dy Jenő dr.. de. háromnegyed 12. - Karácsony S. u. .71. de. 10. — Thaly K. u. 26. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bonnyai Sándor. — Kőbánya de. 10 Bolla Árpád. — Utász u. 7. de. 9 Koren Emil. — Vajda P. u. 33. de. fél 12 Koren Emil. — Zugló de. 10 (konfirmáció, úrv.) Scholz László, du. 6 Montag Andor. — Gyarmat u. 14. de. fél 10 Szita István. — Rákosfalva de. fél 12 Szita István. — Fóti út 22. de. 10 (konfirmáció, úrv.) Gádor András, du. 7 Rimár Jenő. — Újpest de. 10 Blázy Lajos. du. fél 7 Blázy Lajos. — Dunakeszi de. 9 Matuz László. — Pesterzsébet de. 10 Madarász István. — Soroksár-Ujtelep de. fél 9 Bencze Imre. — Rákospalota MAV-tclep de. 8 Kökény Elek. — Rákospalota de. 10 Kökény Elek. — Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. — Rákosszentmihály de. fél 11 Tóth- Szöliős Mihály, du. 5 Tóth-Szöllős Mihály. Bécslkapu tér de. 9 Benes Miklós, de. 11 (konfirmáció) Várady Lajos, du. 7 Benes Miklós. — Toroczkó tér de, fél 9 Juhász Géza. — öbuda de. 10 (konfirmáció, úrv.) Komjáthy Lajos. du. 5 konfirmációi szeretetvendégség. — XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9 Ruttkay Elemér. de. 11 (konfirmáció) Danhauser László, du. 7-Rűttkav Elemér, — Pesthidegkut (Szent István u.) de. fél 11 (konfirmáció) Groó Gyula. — Kelenföld de. 8 Rézessy Zoltán dr.. de. 11 (konfirmáció, úrv.) Muncz Frigyes du. 5 Bottá István. — Németvölgyi út 138. de. 9 Bottá István. — Budafok de. II Visonta! Róbert. — Nagytétény de. 8 Visontai Róbert. — Kelenvölgy de. 9 Bodrog Miklós. — Albertfalva de. ll Bodrog Miklós. — Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos. 1956. május 27. — Szentháromság vasárnapja Jn 3, 1—15 — Rm 11, 33—36 — Liturgikus szín: fehér m Ahhoz, hogy Istent megismerjük, Vele közösségbe jussunk és eláradjon bennünk az ö életének ereje, vagyis hogy »Isten prszágát megláthassuk«, ahhoz semmi más nem elég, csak az újjászületés. Más emberekké kell lennünk. Éppen az ellenkezőjére kell változnunk, mint amilyenek eddig voltunk. De hogyan? Hiszen éppen ez lehetetlen! A bőrünkből nem tudunk kibújni! Mi csak azok tudunk lenni, akik éppen vagyunk. Számunkra ez a változás valóban olyan lehetetlen, mint mégegyszer megszületnünk testileg. Nikodémus kérdése Jézushoz a mi kérdésünk is: »Mt módon lehetnek ezek?« Vagyis, hogyan lehetséges ez a változás, ami minket Isten országára alkalmatlan állapotunkból áthelyez éppen az ellenkező állapotba, amelyben miénk lehet Isten országa és mi az övéi lehetünk? Jézus szándékosan juttat minket ilyen kérdésekig. Mert ahol a mi erőnk, eszünk, akaratunk, kegyességünk csődöt mond, ott kezd munkálkodni az 0 ereje, bölcsessége, jóakarata és kegyelme mirajtunk. j*j) Lehetséges az újjászületés: mért Ó itt járt közöttünk. Közöttünk, akik közül senki sem ment fel a mennybe. Ö járt itt, aki a mennybén van, mert örökkévaló Isten, egy az Atyával. De közénk jött, hogy magára vegye búnmarta, halálraszánt testünket, hogy lerontson minden akadályt és betemessen minden szakadékot, ami minket az igaz Istentől elválását. Hogy megnyissa a mennyet felettünk és minket alkalmassá tegyen az Isten országára. Nekünk újjá kell születnünk. De ez a »keil« meghaladja az erőnket. Neki fel kellett .emeltetnie a keresztre, hogy ezáltal az első »keil« lehetőséggé váljék, hogy senki el né vesszen, aki hisz benne. B Ez a lehetőség nemcsak Nikodémusé és kortársaié volt. Egyformám közel van mindnyájunkhoz, mert a Szentlélek Isten itt vám a világban. Ö nyitogatja szemünket ma is az újjászületés lehetőségére: Istenre, aki a Názereti Jézusban közénk jött és Megváltónkká lett. És ő az, aki ma is valósággá teszi rajtunk ezt a lehetőséget, ö maga szül minkét újjá a Jézus Krisztusban való élő hitre és reménységre. Hogyan? Miképpen? Ki tudná ezt megmagyarázni?! Mindem testi születés is titok. Mennyivel inkább a Lélektől való születés. »A szél fü, ahová akar ...« Legtöbbünket már a pólyánkban utolért és a keresztségben homlokunkra írta Jézus nevét. Mi még kételkedve kérdezgetünk s O már foglyul ejtette gondolatainkat, Mi még latolgatjuk, takargatjuk, mentegetjük bűneinket s ö már élőnkbe tartotta a keresztet és bűnvallásra nyitogatja ajkunkat. Mi még kétségeskedünk és csüggedünk és Ö mér a hitnek reménykedő örömét élesztgeti bennünk, ö a mi Édesanyánk. E Észre sem vettük talán s íme a Szentháromság titka nyílott meg előttünk ebben az igében. A Szentháromságot nem mi találtuk ki. Ö talált meg minket. Mi azért tudunk és merünk öróla beszélni, mert így ismertük meg öt abban a világosságban, ami Jézus Krisztusban ragyogott fel előttünk. Ezen és minden vasárnap, és valahányszor csak egybesereglik Krisztus népe, az egyetlen igaz Istent hirdetjük és imádjuk, aki megjelentette nekünk lényének titkát, istensége teljességét azáltal, hogy megjelent közöttünk. Emberi testbe öltözött értünk és szállást vett a mi szívünkben. ________________________ Dóka Zoltán Köz ös imádságunk Péntek — Krisztus keresztje — kereszthordozás. PÉNTEK DÉLBEN Imádom áldozatod csodáját, Isten Báránya, Jézusom. Engedelmes voltál az engedetlenekért. Alázatosan szenvedtél az elblzakodottakért. Életedet adtad a halálra méltókért, önmagadat áldoztad értem is. Legyen Tiéd az életem, Isten Báránya, Jézusom, hogy megtagadjam magamat és felvegyem keresztemet, hogy odaadjam életemet és mentsem a másokét, hogy erősítsem a gyengét és felemeljem az elbukottat. Hadd tanuljak irgalmat a Te kereszted alatt. Dicsérlek örökké, Isten Báránya, Jézusom, hogy hordozod és elveszed a világ bűnét. Légy irgalmas, légy irgalmas és add nékünk békességedet.— Ámen. PÉNTEK ESTE Hálát adok Neked, Istenem, hogy szenvedésben próbálod meg szerete- temet és kísértésben próbálod meg a hitemet. Megvallom, hogy nem állottam meg a próbát. Nem ismertem fel a szenvedésben fenyítő kezedet. Zúgolódtam, pedig a javamat akartad. Menekültem a kereszttől, pedig Te mérted rám. Nem ismertem fel a kísértés veszedelmét. Rohantam a kísértésbe, pedig óvtál tőle. Inkább hallgattam emberek szavára, mint igédre. Inkább szerettem a világ javait, mint Téged. Engedtem bűnös kívánságaimnak. Könyörülj rajtam, Istenem, és bocsásd meg vétkemet. Erősítsd hitemet, Újítsd meg engedelmességemet. Ne vesszen rajtam kárba Megváltéin drága vére. Könyörgök Hozzád, Istenem, minden szenvedőért, azokért, akik betegségben szenvednek, azokért, akik a maguk bűne miatt szenvednek, azokért, akik megkeményedtek a szenvedésben, azokért, akik az igazságért szenvednek, azokért, akik a Te nevedért szenvednek. Könyörülj rajtuk és erősítsd hitüket. Könyörgök Hozzád, Istenem, minden vívódó lélekért, azokért, akiknek bűne megsokasodott, azokért, akiknek hite megfogyatkozott. Könyörülj rajtuk és adj nekik győzelmet. Ámen. Bibliaolvasó HETI IGE: És kiált vala egy a másiknak, és monda: Szent, szent a seregeknek Ura, teljes mind a széles föld az ő dicsőségével. — Gzs 6, 3. Május 27. Szentháromság vasárnapja — Zsolt 99. A szent Isten mágasztalására szólít fel a zsoltáríró, annak az Istennek a magasztalására, aki teremtette a világot, ma is fenntartja és aki igéjével és szentségével egyházat teremtett, aki üdvösséget ad minden benne hivőnek. Május 28. Héttő — Ef 3, 14—21. Pál apostol hálát ad Istennek, hogy az övéi megerősödtek a hitben és a szent keresztyéni szolgálatban. Adjunk mi is hálót azért, hogy hitet kaptunk és hogy hitünket jó szolgálatokban gyümólesöztethetjük. Május 29. Kedd — Kol 2, 1—9. Az igaz hittől való eltérés mindig kísértése volt az egyház tagjainak. Ezért kell napról napra Isten szavára, útmutatására figyelnünk — ahogyan ez napjainkban is történik —, mert csak így lehetünk hűséges keresztyének. Május 30. Szerda — Ef 4, 1—6. Isten azt kívánja tőlünk, hogy egy test tagjaiként éljünk az egyházban minden széthúzás nélkül, mert egy Atyánk és egy Krisztusunk van. Mi mindnyájan ennek az Atyának vagyunk gyermekei és az egy Krisztusnak vagyunk megváltottjai. Május 31. Csütörtök — 1 Tim 3, 14—16. Ebben a néhány sorban szinte mindaz benne van, amit mi Jézus Krisztusról hiszünk. Hisszük, hogy karácsonykor Isten jött le a földre, hisszük, hogy megváltott a kereszten bennünket, hogy feltámadott és hogy dicsőséggel a mennybe ment. ahonnan kormányozza az ő népét, egyházát. Június 1. Péntek — Ef 1, 3—14. Isten bennünket keresztyéneket üdvösségre választott ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mi éppen ezért azt tehetünk, amit akarunk, mert úgy sem veszíthetjük el Isten kegyelmét. Sőt ellenkezőleg: Isten felénk hajló különös szeretete tőlünk hűséges, szolgáló életet vár. Június 2. Szombat — Jn 5, 17—23. Mi keresztyének a Szentháromság Istenben hiszünk. Hisszük azt, hogy van Teremtő Atyánk, Megváltó Jézus Krisztusunk és miénk a megvilágosító. megszentelő Szentlélek. Hisszük, hogy ez a Szentháromság egy Isten, V. J,
