Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)

1956-05-06 / 19. szám

EVANGÉLIKUS ÉLET % »Az igazság szabadokká tesz titeket« Készülj az ige hallgatására ! AZ IGAZSÄG, amelyről Jézus Krisztus Jn 8, 32-ben szól, az ere­deti görög jelentés szerint gazdag tartalmú fogalom. Jelenti az igazsá­got általában, azután az igazságossá­got, amint az az embervilágban megvalósul, és azután jelenti Jézus Krisztus tanításának, mint igazság­nak a tartalmát. Az igazságnak ez a gazdag jelentése tehát nem kizáró­lagosan vallásos fogalom, hanem magábaöleli a valóságnak megfelelő megismerést, az igazságos magatar­tást és azután természetesen a Jé­zus Krisztus tanításában rejlő igaz­ságot is. Amikor Jézus Krisztus azt ígéri tanítványainak, hogy »megismeritek az igazságot«, ez azt jelenti, hogy a tanítvány rádöbben saját bű­nösségére, mint alapvető igaz­ságra, és azutáti rádöbben a Krisztusban való hit üdvözítő erejére, amelynél fogva képes lesz Megvál­tója akarata nyomán járni, igazság­ban élni, az emberek iránt igazságos­ságot tanúsítani. A keresztyén ember élete innen nézve nem Ielvet más, mint igaz­ságban való járás. Az egyház élete sem lehet más, mint a ke­resztyén igazságnak a szolgálata. Ezt kell végeznie az egyház egyik döntő életmegnyilvánulásának, az egyházi sajtó szolgálatának is. A nyomtatott betűn keresztül is meg­valósul Jézus Krisztus ígérete: »Meg­ismeritek az igazságot« Ügy és olyan módon, ahogy azt Jézus Krisz­tus tárja fel. A bűnnek és a ke­gyelemnek a kettősségében. A SZABADSÁG keresztyén értel­me a keresztyén igazság megismeré­séhez van kötve. »Megismeritek az igazságot és az igazság szabadokká tesz titeket.« A Jézus által megígért I szabadság abban nyilvánul meg, hogy feloldoz a legnagyobb szolga­ságból, a bűnnek a rabságából. Jé­zus Krisztus szerint: »Mindaz, aki bűnt cselekszik szolgája a bűnnek.« (Jn 8, 34) Rabja és megkötözöttje a bűnnek. A bűn nyomorúságában rab­ság az élet, mert Pál apostol szerint a bűn alá rekesztett ember nem azt műveli, amit akar, hanem amit gyű­löl, azt kénytelen cselekedni. (Rm 7, 14—15) Jézus Krisztusban tárul ki a szabadulás kapuja: »Ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal sza­badok lesztek« (Jn 8, 36). A bűnből való szabadulás az az ajándék, ame­lyet Jézus Krisztus hoz az embernek. Érette és miatta »nem vagyunk im­már jövevények és zsellérek, hanem Misszió — mellesleg,.. A Magyarországi Egyházak Öku­menikus Tanácsa ülésén Péter János püspök két és félórás előadást tar­tott a kínai egyházak életéről. Sze­mélyes tapasztalatait foglalta össze kirmi útja után, melynek során a 62 kínai protestáns felekezetet össze­foglaló kínai egyházi tanács orszá­gos konferenciáján vett részt, három teológián tartott előadást és több gyülekezetében prédikált. A 600 mil­liós Kínában kb. 700 ezer protestáns keresztyén él, 62 (!) felékezetben. A keresztyénségnek ez a megosztott­sága és ez a kis létszám nem egyéb, mint a nyugati keresztyén egyházak kínai missziójának szomorú csődje. Péter püspök kijelentette, hogy ezek­nek a nyugati keresztyén missziók­nak a tevékenysége alapján sa kí­nai nép körében az a benyomás tá­madt, hogy miközben a gyülekeze­tek formálódnak, ellene történik valami«. Ellene és nem érte. A 150 éves kínai misszió, amelynek szolgá­latában a kínai felszabadító forra­dalom győzelme idején 2000 nyugati misszionárius állott, ezért volt ke­vés hatással a kínai népre. A »misz- szionáriusok nem azóta kezdtek a kí- riai népi mozgalmakkal szemben állást foglalni, amióta Mao Ce-tung vezetésével megkezdődött Kínában a felszabadító forradalom« — jelen­tette ki Péter püspök. »Az elmúlt 150 esztendő alatt valahányszor moz­galom Indulf kínaiak részéről an­nak érdekében, hopy szociális prob­lémáikat megoldjak, hogy megte­remtsék a maguk számára az idegen befolyásoktól mentes életet, mindig szembe találták magukat a misszio­náriusok és missziói tanácsok zömé­nek magatartásával. Viszont vala­hányszor Nyugat felől katonai vagy politikai akció indult annak érdeké­ben, hogy a kínai népet megakadá­lyozzák abban, hogy emberi kérdé­seit rendezze, valahányszor olyan szerződéseket erőltettek rá Kínára, amelyek ellentétben voltak a nép többségének létérdekével, ezeknek az akcióknak a legtevékenyebb képvi­selői a missziói tanácsok és misszio­náriusok voltak.« Támogatták az ópiumháborút, amely gyarmatosító kereskedelmi érdekeket erőltetett Kínára. Külföldi vállalatoknak kü­lönleges jogokat biztosító szerződé­seket segítettek ráerőszakolni a nép­re. Nyugati könyvekben megjelent olyan vélemény, hogy Kínában töb­bet ér néhány misszionárius, mint több hadosztály a kínai felkelő moz­galmak ellen. Ezért kicsiny a ke- resztyénség Kínában. A kínai pro­testáns keresztyénség még ebben a kicsiny létszámban is 62 felekezetre tagoltan él. A missziók egymással is vetélkedtek és átültették a nyugati egyházak megosztottságának nyomo­rúságait Kínába. Ezekben a missziókban a kisebbik és második szándék volt Krisztus ügyének szolgálata. Az erősebbik és első szándék ezekben a missziókban a nyugati érdekeltségek átültetése volt Kínába. Péter püspök megem­lékezett a Nyugaton és hazánkban is élt sok egyszerű keresztyén emberről, aki támogatta ezt a missziót, mint Krisztus ügyét és semmit nem tu­dott ezekről a körülményekről. Ma már sok forrásból tudjuk, hogy ezek nem mellékkörülmények vol­tak, hanem tulajdonképpen maga az evangélium-hirdetés volt ezekben a nyugati missziókban a mellékkörül­mény. Az Evangélikus Élet 1951. május 13-án közölte a Kínai Luthe­ránus Egyházak nyilatkozatát, amely- lyel ezek megszakították kapcsola­taikat a nyugati külmisszióval és csatlakoztak Krisztus Kínai Egyhá­za Ökumenikus közösségébe, mint »A hit által való mégigazulás cso­portja«. Ezt írták: »Amióta csak a keresztyén hitnek Kínában való ter­jesztése megkezdődött, az mindig ra­vaszul össze volt kapcsolva a gyar­matosítással. A külmissziót társula­tok Kína elfoglalásának eszközei voltak«. Ennék a gyarmatosításnak a »mel­lékkörülményét« az evangélium hir­detését azonban a kínai nép mégis megbecsüli. Istennek egyik legna­gyobb csodája játszódik le a ml nem­zedékünk idején éppen a missziói te­rületeken abban, hogy az ezeknek a misszióknak eredményeként mégis létrejött távol-keleti egyházak és köztük a kínai egyházak is mégis történelmük új lapját tudják kez­deni. Ilyen tapsztalalatok után is megmaradnak a hitben, az evangé­lium szeretettben és lelkesítő erőfe­szítést tesznek egyházaik fenntartá­sára, az evangélium tovább hirde­tésére a maguk erőiből. A kínaiak kiábrándultak a nyugati missziói társulatokból, de kulturált különbsé­get tudnak tenni Krisztus ügye és Krisztus ügyének nyugati ügynök­ségei között. A kínai egyház él és virágzik, mert átviszi a gyakorlatba a hármas ön­rendelkezési programot: saját egy­házi alkotmányt alkot, a missziói társulatoktól független egyházi ház­tartást épít és igehirdetését saját bizonyságtételeként mondja el a má­ban. A kínai egyházzal testvén kap­csolatunk van és ez a kapcsolat csak erősödni fog. Ökumenikus Ta­nácsunk meghívta a kínai egyházaik delegációját Magyarországra. Kíná­ban könyvet adtak ki a magyar pro­testantizmus felszabadulás utáni tör­ténetéből. A kínai testvérek tudják, hogy nálunk a felszabadulással együtt megszűnt az a befolyás, amely lehetetlenné tenné, hogy megértsük őket tapasztalataik és törekvéseik között. Az Egyházak Világtanácsa törté­netében is messze van már az 1950- ben hozott szomorú »torontói határo­zat«; amelyben a kínai népet fenye­gető koreai háború kérdésében az Egyházak Világtanácsa Központi Bi­zottsága az amerikai álláspontot fe­jezte ki. Csao professzor, az Egyhá­zak Világtanácsa akkori elnökségé­nek kínai tagja, akkor azér.t mondott le elnöki tisztéről — mint írja —, mert a torontói határozatban a »Wallstreet hangját kényszerültem felismerni, mint elnök pedig éreztem a határozat durvaságát«. Az Egyhá­zak Világtanácsa Lucknowban (1953) és Evanstonban (1954) már felülvizs­gálta ezt a szégyenletes határozatot. Ma már mind több hang szólal meg a nyugaton is amellett, hogy a távol­keleti fiatal egyházakat szabaddá kell tenni arra, hagy függetlenitőd- jenefk a nyugati missziói társulatok­tól, hogy saját missziójukat folytat­hassák. Ezek a hangok sokasodnak és erősödnek. De még nem egy nyu­gati egyházpolitikusnak kell meg­térnie ahhoz, hogy a távol-keleti egyházak ügyében Krisztus ügyét helyezze előtérbe, hogy nyilatkoza­tai, csele'kedetei ne attól függjenek, ahogyan az USA éppen vezeti és ala­kítgatja a politikai akciókat az Egyesült Nemzetek Szervezetében a Kínai Népköztársaság ellen és a Taivanról hazája ellen áskálódó Csang Kai-sek, »a nagy keresztyén« érdekében. A kínai keresztyének ma Kínában vannak. Bűnbánatot tartottak a missziói társulatok helyett s ebből a bűnbánatbót tisztítja őket életerőre az irgalmas Isten. O. polgártársai a szenteknek és cselédei az Istennek« (Ef 2, 19). Isten kár­hoztató ítéletétől való szabadulá­sunk nagy örömmel és boldogsággal tölt el minket. Az egyház igehirde­tésében álandóan benne lüktet ez az öröm. Ezt az örömöt kell hirdetnie az egyház sajtón keresztül végzett igehirdetői szolgálaténak is. AZ IGAZSÁG SZABADDÁ TESZ MINKET az óembér minden megkö­töttségétől, a múltnak lefelé húzó terheitől; a bűn terhéből szabadult ember sohasem tekinthet semmiféle visszasóvárgással az Isten által meg­ítélt bűnéire. Pál apostol arra tanít, hogy célegyenest előre tekintsünk (Fii 3, 14), s hagyjuk magunk mögött mindazt, amit kárnak és szemétnek ítélt Isten (Fii 3, 8). Az igazság által szabaddá lett keresztyén ember teljességgel nyitott Isten újabb teremtő aka­rata előtt. Felszabadult az Istennek engedel­mességre. Többé nem tartják fogva lel ki ismeretét neveltetésénél fogva beídegződött régi nézetek, hanem egyedül az Űrra tekint és csak neki engedelmeskedik. Nyugodtan meri rábízni életét Isten utat mutató igéjére. Mert Isten sohasem hallgat, hanem kinyilvánítja akaratát. Az igazság által szabaddá lett keresztyén ember nyugodtan és bátran mer ráhagyat- kozni Isten megújító ígéretére és akaratára. Az igazság által szabaddá lett keresztyén emberek egyházi saj­tója is kész leszámolni minden bűn­nel. amely felett elhangzott Isten kárhoztató ítélete. Ugyanakkor kész engedelmeskedni Isten örökkévaló és mégis új parancsának. Az igazság által felszabadított egyházi sajtó nincs kötve semmi máshoz, mint az ige által felmutatott igazsághoz! A KERESZTYÉN EMBER SZA­BADSAGA így születik meg az Is­ten igéje nyomán. Ez az igéhez kö­tött szabadság Luther klasszikus fo­galmazása szerint azt jelenti, hogy »a keresztyén ember mindeneknek szabad ura és nincsen senkinek alá­vetve, a keresztyén érnber mindének­nek készséges szolgája és mindenki­nek alá van vetve«. Az Istenhez kötött szabadság teszi a keresztyén embert szol­gáló, segítő, munkás, dolgos, min­denekért felelősséget érző fele­baráttá. Pál apostol szerint: »Senkinek sem­mivel ne tartozzatok, kivéve, hogy egymást szeressétek« (Rm 13, 8). Ezt az állandó szeretet-tartozást törleszti és a keresztyén ember szabadságát a szolgálatban gyakorolja az egyházi sajtó akkor, amikor az ige parancsa nyomán eligazítja a keresztyéneket földi életük dolgaiban és az üdvös­ség kérdésében egyaránt. Ezt cse- lekszi, amikor elmélyíti a keresztyén felelősséget az emberi közösségi élet nagy kérdései tekintetében, amikor utat mutat népünk és az egész em­beriség javának munkálására. Dr. Ottlyk Ernő GYÜLEKEZETI HÍREK A RAKOSHEGYI fiókegyházköz­ség gondozására megválasztott rá­koskeresztúri 'másodlelkészt, Feren- czy Zoltánt május 6-án iktatja hiva­talába Koren Emil espercshelyettes. MEZŐHEGYESEN április 22-én szeretetvendégséget tartottak, ame­lyen Koppány János tótkomlóst lel­kész tartott előadást a szeretetszol­gálatról. Halász János helyi lel­kész beszámolt az előző évi lelkészt munkáról. A PUTNOKI gyülekezet április 22-én egyhangúlag meghívta lelké­széül Pásztor Pál eddigi szervező lelkészét. Virágh Gyula esperes má­jus 13-án iktatja hivatalába, — Ugyanezen a napon templomi ünne­pélyen emlékeznek meg a gyülekezet tíz éve elhunyt jótevőjéről, Lcnárd S indáméról. Közreműködik Solymár András sajókazai lelkész, Krizsán Endre felügyelő és a gyülekezet énekkara. A KECSKEMÉTI gyülekezet ápri­lis 29-én egyházzenei estet tartott. A közreműködő énekkart Tóth Szől- lős Mihály lelkész vezényelte, igét hirdetett Seben István lelkész. A műsoron régi és mai szerzők orgona és kórusművei szerepeltek. A BUDAI EGYHÁZMEGYE Kó- RUSMÜ-PALYAZATANAK díjazott művei házi sokszorosításban megje­lentek. Kapi-Králik Jenő: A 98. zsol­tár c. műve 5.— forintos árban, — Endre Béla: Ne hagyj elesnem c. mo­tettája 3,50 forintos árban, — Gárdo­nyi Zoltán: Énekeljetek az Urnák c. kórusműve 2,50 forintos áron meg­rendelhető és kapható az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztályon, Budapest, VIII., Puskin utca 12. Csekkszámla- szám: 220—278, 1956. május 6. Rogate (Húsvét u. 5.) vasárnap. Jn 16, 23*—30 — Jk 1, 28—27 — Liturgikus szín: fehér E Ebben az igében Jézus azt mutatja meg övéinek, hogy a tanítványok húsvét utáni életé éppen azért és azáltal kap értelmet, hogy Ovéle megtörténik a nagypénteki kereszthalál, a húsvéti feltámadás és az áldózó­csütörtöki mennybemenetéi. Ezek által végűi el Krisztus az Atyától kapott parancs alapján mindazt, ami munkálja, elősegíti tanítványainak keresi- tyén, krisztusi életét. Ennek az életnek egyik megnyilvánulása, jellemzője az, amiről ebbén az igéSZakaszbán éppen Rügaté vasárnapján, az imádság vasárnapján hallunk. Ez pedig az imádság. Arra biztatja övéit, hogy Bátran, őszintén forduljanak oda Istenhez, az ő Atyjukhoz, mert amit csak kérni fognak tőié, azt mind megadja nekik. Egyetlen feltételt szab csak — ha lehet annak mondani —, hogy ez áz Istenihez fordulás, ét a kérés, imádság áz Ö nevében történjék. így ölt Jézus szavára áz emberi szóban alakot az a felismerés, ami mindén hivő keresztyént jéllemez: az Isten bűnbocsánatiba vetett hit. Az tud bizalommal kérni. Istenre hagyatkozni, az tudja áz imád­ságnak -— amely emberi feleletadás az ö kegyelmére — nagy értékét megismerni, aki megtapasztalta ezt a kegyelmet. Az ilyen embernek égész élete, életének minden megnyilvánulása odafordulás isten felé, vagyis imádság. B Éppen ezért ez az ige felveti számunkra az imádkozó élettel kapcso­latban is a kérdést: hiszünk-e a bűnbocsátó Istenben? Mert áz imád­ság ügye mindig hitkérdés. És éppen itt van sok keresztyén életben a baji Az imádság egy bizonyos időre — templomra, Vagy csendesórára ■— kor­látozott ügy lett sok keresztyén életében. Vagy talán magánügy lett, ami csak Istenre és arra tartozik, aki imádkozik hozzá. Vagy megszokás dolga lett, olyasmi, amit jó ha csinálunk, mert sohasem lehet tudni!: •. Így esik ki imádságunkból az őszinteség, a bizalom, így válik semmivé az imád­ságnak az egész életet átfogó ereje. Mert az ilyen keresztyének nem isme­rik fel azt, hogy az ő egész életük a bűnbocsátó Isten kezében Van. H Ezen a mai vasárnapon meg kell látnunk, hogy az a Jézus Krisztus, aki a Miatyánkra tanította tanítványait, az imádságban nagy aján­dékot hagy reájuk. Meg kell látnunk, hogy abban az egyházban, ahol hír- déttetik az ige, vagyis ahol Isten Szentlelke közli velünk az Ő bűnbocsátó szeretetét, ott szükségképpen felhangzik a keresztyén életek imádsága; nem erőtlenül, nem is csak néha-néha, nem bátortalanul és bizalmatlanul, ha­nem hitből. így bizonyíthatja a ma keresztyénsége, hogy a bűnbocsánat igéjének nemcsak hallgatója, hanem megértője, megtartója, égész életével az Istent tiszteli — amint az oltári ige mondja. így lesz igaz feleletadás minden keresztyén élet az Isten örömüzenetére, _________ ________________ Juhász Gés» Kö zös imádságunk CSÜTÖRTÖK DÉLBEN Imádom irgalmad csodáját, Jézusom. Gyűlölöd a bűnt, mégis magadra veszed. Megbocsátasz ellenségeidnek és megmented a bűnösöket. Meg­bocsátasz énnekem is. Taníts engem kegyelemből élni, Jézusom. Emlékeztess áldozatodra ée állíts harcba bűneimmel, hogy ne szokjam meg kegyelmedet és ne szok­jam meg bűneimet. Taníts engem megbocsátani, Jézusom. Emlékeztess irgalmadra, hogy megbocsássak rosszakaróimnak és jóval győzzem le a gonoszt. Add meg a bűnbocsánat békéjét. Add meg a megbocsátás békéjét; Amen. CSÜTÖRTÖK ESTE Gyógyító igédre szorulok, irgalmas Jézusom. Vak vagyok bűneim látására. Süket vagyok ítéleted hallásába. Érzéketlen vagyok bocsánatod örömére. Szánj meg engem mégis, irgalmas Jézusom. Csak tekints reám, hogy észre térjek. Szólj csak egy szót és meggyógyul a lelkem. Egy morzsa is elég kegyelmed asztaláról, s megújult erőben örvendez a szívem. Könyörgök Hozzád minden bűnösért. Könyörgök a bűneikben vergő- dőkért és a bűneik alatt összeroppantakért. Könyörgök azokért, akik közös­séget rombolnak. Könyörgök azokért, akik nem tudnak megbocsátani. Áldott légy örökké, irgalmas Jézusom, hogy testedben lerontod a vá­lasztó falakat és igazi egységbe tereled nyájadat. Közöttünk is építsd egy­házad egységét. Törd össze egészen a magunk igazságát, hogy hittel meg­ragadjuk igéd igazságát és Benned egyek legyünk az egy Lélek által; Ámen. ________________________ Bi bliaolvasó HETI IGE: És én, ha felemeltetem e földről, mindeneket magamhoz vonszok. — Jn 12,32. Május 6. Vasárnap—1. Kir 3,5—15. Salamon imádságában nem gazdagságot, nagy hatalmat kér, hanem bölcs szivet. Mintha ez az imádság egybehangzanék a mi keresztyénségünk kérésével, amely azért könyörög Istentől, hogy adjon neki olyan bölcs szí­vet, amely felismeri és teljesíti az ő akaratát, Május 7. Hétfő—Mk 1,35—39. Jézus visszavonul a pusztába, hogy ott Atyjával találkozzék, hogy tőle erőt kapjon elkövetkezendő munkájához. Imádságaink közben nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Istentől erőt kérjünk földi hivatásunk hűséges betöltéséhez. Május 8. Kedd—Kol 4,2—6. A gyülekezet sohasem feledkezhet arról, hogy lelkipásztoráért, az egész egyházért imádkozzék, mert mindig nagy erő az, ha az egyház népe kér valamit Istentől. Az egyház Ura pedig sohasem zárkózik el övéinek imádsága elöl. Május 8. Szerda—Tim 2,1—8. Ez a szentírási szakasz intés a gyülekezetek lelkipásztoraihoz.- Azok­hoz, akikre ma a mi gyülekezeteink bízattak. Ugyanakkor szól azonban minden gyülekezeti taghoz, mert ők is ugyanolyan felelősséggel tartoznak a gyülekezetért, mint a lelkészek. Május 10. Csütörtök—1. Pét 3,18—22. Hitünk szerint Jézus Krisztus nemcsak a halált, hanem a poklot is legyőzte. így valljuk ezt a második hitágazatban. Éppen ezért hisszük, hogy a mi üdvösségünk útjában nem áll semmi, mert a mi Urunk győzelmesen átlépett minden akadályt, ami köztünk és az Isten között volt, Május 11. Péntek—Kol 3, 1—4. A hűséges földi élet folytatása a Jézus Krisztus által megszerzett örök­élet. Nekünk keresztyéneknek arra kell törekednünk, hogy minden csele­kedetünkkel méltóak legyünk hozzá és hogy mindén cselekedetünket az 6 akarata vezesse. Május 12. Szombat—Lk 18,1—8. A kétszínű .életfolytatás nem vezet sohasem jóra; Isten egyenes szivet és lelket, egyértelmű cselekedeteket vár tőlünk. Azt, hogy minden körül­mények között az ő akaratát teljesítsük és ne a magunk kényelmét keressük. V. J. Sajtóvasárnap van: adakozz a sajtóoffertóriumba!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents