Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)

1956-10-07 / 41. szám

r Ábránd vagy valóság? Ef 4,22-24 Amikor a keresztyénség egészét, vagy az egyes keresztyén emberek életét figyeljük, sokszor feltesszük magunknak a kérdést: mi is tulaj­donképpen a keresztyénség: ábránd, vagy valóság? Ezt kérdezi a világ és azt válaszolja rá, képtelenség úgy, élni, ahogy Jézus Krisztus kívánja. Ezt kérdezi a kétkedő kishitű ember is, amikor szenvedésben, bajban oly kevés ereje van. Elfásultan megelég­szik az ábránddal és nem törekszik arra, hogy életében a keresztyénség valóság legyen. Így kérdez a hivő ember is, amikor a bűn útján járva oly kevés alkalommal érzi magén Is­ten keze nyomát. Ez a nagy hiány­érzet juttat .sokakat arra a meggyő­ződésre, hogy a keresztyénség sok­szor ábránd és kevés benne a való­ság. Hogy Isten gyermekeiként valóságos keresztyén életet élhessünk, meg kell hallanunk Isten igéjéből a felhívást: vetkezzetek le ama régi élet szerint való ó-embert,; mely megromlott. A valóságos ke­resztyén élet utáni vágy adott a kö-' zépkorban sokak kezébe korbácsot, csendes, szerzetesi kolostorok mé­lyén, hogy a testüket megfékezve, kívánságaikat megzabolázva ural­kodni tudjanak érzéseik felett. Ma is vannak olyanok, akik úgy néznek a testre, mint a lélek börtönére. Ezek­nek is észre kellett venniök, hogy a csalárd kívánságok milyen jól esnek a belső ó-embernek. Erre rádöbbenve fel lehet tenni a kérdést, mi a jó az emberben? Sokan úgy gondolják, nem is olyan rossz az ember, mint ahogy a papok hirdetik, van benne valami isteni szikra, ame­lyet ki kell bányászni és akkor előt­tünk áll az eszményi ember. A kiáb­rándulás nagyon kegyetlen és fáj. Milyen jó volna — mondják sokan —, ha ki tudnánk bújni saját énünk­ből, mint egy ócska rongyos kabátból és fel tudnánk venni Krisztus öltö­zetét. Ehhez azonban újulásra van szükség amely Krisztus csodája. A Szentlélek minden értelmet felülhaladó ereje tudja elvégezni ezt az átalakítást, úgy, .hogy az egyedüli Űr az egyetlen tulajdonos rendelkezzék vele. Az új embert felöltözni nem jelent mást, mint Krisztusban élni, Krisztusba be­burkolózni. A megújított, valóságban élő ke­resztyén ember nemcsak az Isten felé éli új, kegyelemmel teljes életét, ha­nem az embertársak felé is. Isten így’ akarja ellenőrizni, hogy a régi élet! szerint való ó-ember, vagy a megújí-j tott ember vezet-e bennünket. Van valami megdöbbentően szegény vo­nás az ilyen beszédben: Istent isme­rem és tisztelem, de ezt és ezt a fe­lebarátomat nem tudom szeretni. Is­ten nem igazol semmiféle haragot, mert ő a haragvó elJen foglal állást. Visszavonással, gyűlölettel, haraggal az ördög vesz szállást a szívben. Mennyire igaz ma is a figyelmezte­tés: Se pedig az ördögnek ne adja­tok helyet! Az új ember Krisztusban élését be­szédével is igazolja. „Szól jatok igazságot .. Az igazságot kelj szólni. így tovább tudunk látni, a felebaráton tú! Krisz­tust, akinek nem lehet hazudni, mert mindent tud és ismer. Bárcsak egy nagy versengés indulna meg annak igazolására, hogy felöltöztük az új embert és igazat mondunk akkor is, amikor önérzetünk mást parancsol, A Krisztusban élő ember — aki az Isten igazságából és szentségéből él — ebben a világban él. Világi törvé­nyek is éppen úgy érvényesek rá, mint más emberre. Munkáján is meg kell látszania annak, hogy nemcsak embereknek dolgozik, hanem Isten­nek is munkálkodik. Nemeseik a fize­tésért, hanem az elhivatásért, nem­csak az előrehaladásért, hanem Isten nevének dicsőségéért. Nem lopja el más tulajdonát, nem is áhítozik más pozíciójába. Szentigénk konkrét üzenetén min­den keresztyén ember lemérheti: áb­ránd vagy valóság-e a keresztyénség? Bárcsak el tudnák mondani akik napról napra látnak bennünket, hall­ják szavunkat, szemlélik cselekede­teinket: nem ábránd, hanem valóság a keresztyénség, mert Isten Leikével megújítva járjuk életút.unkat. Teleky Béla PÁL LEVELE A RÓMABELIEKHEZ XVIII. — Izrael reménysége. — 11. rész. IZRAEL EGYETLEN, de valósá­gos és elvehetetlen reménysége- Istennek megfoghatatlan, csodálatos és titokzatos bölcsessége és irgalmas­sága. Ebben a fejezetben Pál apos­tol a neki adott kinyilatkoztatás alapján bepillantást enged nekünk Isten üdv-háztartásának némely titkaiba. Megmutatja Istennek vá­lasztott népével, Izraellel való útját s ennek az útnak a végét. Izrael elvetette, megfeszítette Messiását. Vajon mi ennek a ször­nyű katasztrófának a következmé­nye Izraelre nézve? Mit felel Isten a -keresztre? Azt, hogy egy időre megkeményíti Izraelt. S ezzel is — mint egész addigi történetével — a népek példájává teszi. Így jár az, aki megveti a felkínált kegyelmet. S egyúttal feltárja szélesre országa ajtaját: eljönnek a pogányok kelet­ről és nyugatról, északról és délről és letelepednek Isten országában. Megindul és kibontakozik a pogány- misszió. Ennek gyümölcse mai na­pig a világ keresztyénsége. A té­kozló fiák serege özönlik az atyai házba. S Izrael? A zsinagóga népe? Fél­reáll duzzogva, értetlenül, hitet­lenül. De ez a helyzet nem végleges. Isten nem vetette el népét, csak megfenyítette. Izrael kiválasztása örök és visszavonhatatlan (29. v.). Időről időre megtérnek Izraelből is némelyek, jeléül Isten munkálkodó kegyelmének s változhatatlan szere- tetének. Maga Pál is ilyen példa (1. v.) — s milyen fényes példa! — s vele a többi apostolok, akik mind Izraelből valók s utánok még oly sokan az egyház története folyamán. S A JÖVENDŐ? Pál egy szent titkot fed fel: Isten üdvterve szerint az idők végén Izrael egész népe a maga egységében és tömegében is megtér (25—27. v.). Mikor lesz ez? »Ameddig a pogányok teljessége be­megy«. Ameddig Istennek az egész emberiséget, minden népeket mentő terve beteljesül —, ami persze nem jelenti azt, hogy a földön minden ember keresztyén lesz. Hogy mimó­don teljesíti be Isten az ő üdvter­vét, az titok. De annyi bizonyos, hogy ennek a tervnek a végén, mint ÚTMUTATÓ a Biblia rendszeres olvasásához az 1957. évre Ára 8,— Ft Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály, Budapest, VIII., Puskin utca 12. Csekkszámlaszám: 220.278 annak szinte a koronája, ott áll Iz­rael egész népének, mint egységnek a megtérése. Az idősebb fiú meg­békélése az Atyával s a kisebb fiú­val. S akkor telik meg Isten királyi mennyegzőjének asztala, akkor zen- dül meg a mindenséget betöltő ör­vendező halleluja a megtértek fe­lett. Mindezt Pál egy képpel szemlél­teti: az olajfa képével. Izrael a ne­mes olajfa, aminek ágait Isten ki­tördelte — hitetlenség miatt. A gyökeret magát azonban meghagy­ta: Izrael a gyökér s ebbe oltotta bele mind a pogányokat. S egyszer majd a kitört ágakat, Izrael fiait, is visszaoltja ebbe a gyökérbe. MINDEBBŐL AZ EGYHÁZ szá­mára sóit fontos tanulság adódik. Az egyház népe sohasem nézhet el­lenségesen, vagy éppen fennhéjázva a zsinagóga népére, a zsidóságra. .Hiszen mindenképpen Izrael a gyö­kér, amely minket is hordoz. Ezt egy pillanatra sem feledhetjük el! Ha valahol, úgy az egyházban tudni kellene, hogy mindenféle úgyneve­zett antiszemitizmus, zsidóellenes magatartás bűn! Bűn, mert ellenke­zés Isten üdvtervével, kiválasztó akaratával szemben. Ezért mondotta, joggal, egy nagy teológus, hogy az antiszemitizmus a Szentlélek ellen való bűn. S ezért van az, hogy az antiszemitizmus valamiképpen min­dig Krisztusgyűlöletben végződik. A történelem tanúsítja ezt. DE AZT IS JELENTI mindez, amit Pál a Római levél 11. fejezeté­ben tanít, hogy az ún. pogánymisz- szió mellett nem ehhez hasonló ága az egyház igehirdető munkájának az ún. zsidómisszió, hanem valami egészen más. Az idősebb testvér visz- szahivogatása az atyai házba, ahol az ünnepi asztal mellett mindig oly fájdalmasan üres az ő helye. Min­den keresztyén istentiszteleten és minden úrvacsora! oltár mellett érez- nünk kellene ezt a fájó hiányt: egy üres szék, egy üres hely az idősebb testvér, Izrael képét idézi. S ezért nem szabadna megszűnni az egy­házban a külön könyörgésnek Iz­rael megtéréséért. Ami voltaképpen egy azzal a kéréssel, hogy: »Jöjjön el a te országod!« Mert Izrael remény­sége az egyház, a világ reménysége. Istennek Jézus Krisztusban megje­lent irgalmassága a világ remény­sége: az egyház, a világ reménysége. Istennek Jézus Krisztusban megje­lent irgalmassága a világ remény­sége, s ez a reménység csalóka és üres, ha hiányzik belőle az Izraelért való forró reménykedés. Groó Gyula GYÜLEKEZETI HÍREK — A RÁKOSCSABAI gyülekezet meleg szeretettel köszöntötte pász­torát, Békés Józsefet lelkészt szol­gálata húszéves, rákoscsabai szolgá­lata ötéves fordulóján. Esti családi istentisztelet után a kis gyülekezet énekkarának köszöntő számai köz­ben Paulínyi Géza felügyelő mél­tatta a lelkész munkásságát és sa­ját versével köszöntötte őt, kérve benne, hogy maga a neve is — Bé­kés — legyen bizonyság szolgálata tartalmáról. A gyülekezet asszonyai virággal és ajándékkal kedveskedtek lelkészüknek. Különösen szép a gyülekezettől, hogy most, amikor minden buzgóságát és áldozatát a gyülekezeti terem megépítésére for­dítja, nem feledkezett meg lelké­szének jubileumáról. — A BUDAVÁRI gyülekezet ok­tóber 6-án délután 6 órakor tartja szeretetvendégségét a gyülekezeti teremben. Igehirdetéssel szolgál dr. Gyökössy Endre újpesti református lelkész. — A gyülekezet október 1-én délután 6 órakor a Szilágyi Dezső téri református templomban tartott szeretet vendégséget a kör­nyéken lakó evangélikusok számá­ra, ahol Virág Jenő akadémiai könyvtáros a »világ legnagyobb kpl- dusáról« Bodelschwing Frigyesről tartott clcndást. Közreműködtek: Bánkuti Endre (hegedű), Koós József (cselló), szavalt Szabó Zsu­zsa. — A LUTHERÁNIA ének- és ze­nekara október 14-én délután 6 óra­kor a Deák téri templomban elő­adja Bach J. S. Magnificat című művét. Közreműködnek: László Margit szoprán, Ivánka Irén mezzo­szoprán, Máthé Jolán alt, dr. Si­kolya István . tenor, Kiss Zoltán basszus. Orgonái: Zalánfy Aladár, vezényel Weltler Jenő. — A cinkotai gyülekezet az árpád- földi református templomban októ­ber 7-én du. 5 órakor egyházzenei hangversenyt rendez egyházunk ifjú muzsikusai részvételével. Október 12-től 14-ig igehirdetési sorozatot tart a gyülekezetben Solymár János csömöri lelkész. Az istentiszteletek 12-én és 13-án este 7 órakor, 14-én du. 5 órakor kezdődnek. — Október 1-ével a következő se- gédlelkész áthelyezések, illetve lel­készkinevezések léptek életbe: Feli­ner Ádám barlahidai lelkészt Oros- háza-Szentetornyára helyettes lel­készül, Varga Árpád őriszantpéteri segédlelkészt, átvéve a Déli Egyház- kerületbe, a balatonszárszói missziói egyházközségbe lelkészül, Karner Ágoston soltvadkerti segédlelkészt, átvéve az Északi Egyházkerületbe, Kőszegre, Drenyovszky János zala- szentgróti segédlelkészt Soltvadkert- re, Pintér János celldödmölki segéd­lelkészt, átvéve a Déli Egyházkerület­be, Barlahidára helyettes lelkésznek, Bodrog Miklós eddig ösztöndíjas se­gédlelkészt Miskolcra, Ittzés Gábor tordasi segédlelkészt Celldömölkre, Szikszay Zoltán délborsod i-missziói lelkészt Őriszentpéterre helyetteslel­készként és Szelényi Zoltán fel­szentelt segédlelkészt Tordasra he­lyezte D. dr. Vető Lajos, illetve D. Dezséry László püspök. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, október hó 7-én Deák tér de. 9 (úrv.) Dóka Zoltán, de. II (Úrv.) Dóka Zoltán, du. 7 Hafenscher Ká­roly. — Fasor de. fél 10 Mezősi György, de. 11 (úrv.) Gyöngyösi Vilmos, du. 7 Mezősi György. — Dózsa Gy. út 7. de. fél 10 Gyön­gyösi Vilmos. — Üllői út 24, de. fél 10, de. 11. — Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Szi- lády Jenő dr.. de. háromnegyed 12. — Kará­csony S. u. 31. de. 10. — Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bonnyai Sán­dor. — Kőbánya de. 10 (úrv.) Koren Emil. — Utász u. 7. de. 9 (úrv.) Fehér Károly. — Vajda Péter u. 33. de. fél. 12 (úrv.) Koren Emil. — Zugló de. 9 (gyerm.) Muntag An­dor, de. 11 (úrv.) Scholz László, du. 6 Mun­tag Andor. — Gyarmat u. 14. de. fél 10 Scholz László. — Rákosfalva de. fél 12 Mun­tag Andor. du. 5 szeretetvendégség. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Gádor András, du. 5 szeretetvendégség. — Váci út 129. de. 8 Gá­dor András. — Újpest de. 10 Blázy Lajos, du. fél 7 Blázy Lajos. — Dunakeszi de. 9 Matuz László. — Pesterzsébet de. 10 Bencze Imre, du. 6 Madarász István. — Soroksár- Ujtelep de fél 9 Madarász István. — Rákos­szentmihály de. fél 11 Tóth-Szöllős Mihály, du. 5 Tóth-Szöllős Mihály. Bécsikapu tér de. 9 Várady Lajos, de. 11 Gálát György, du. 7 (úrv.) Várady Lajos. — Toroczkó tér de. 8 (úrv.), de. fél 9 Benes Miklós. - Óbuda de. 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos. de. 10 (úrv.) Komliáthy Lajos, du. 5 Sárkány Tibor. - XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9 (gyerm.) Danhauser László, de. 9 Rutt- kay Elemér, de. 11 Ruttkay Elemér, du. 7 Danhauser László. — Budakeszi de. fél 10 Ruzicska László. — Pesthidegkut (Szent Ist­ván u.) de. fél 11 Groó Gyula. — Kelenföld de. 8 (úrv.) Rczessy Zoltán dr.. de. fél 10 (gyerm.) Muncz Frigyes de. 11 (úrv.) Re- zessy Zoltán dr.. du. 5 Bottá István. — Németvölgyi út 138. de. 9 Bottá István. — Kelenvölgy de. 9 Visontal Róbert. — Budafok de. 11 Visontai Róbert. — Nagytétény du. 3 Visontai Róbert. — Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos, du. 7 Kaposvári Vilmos. Kemény Lajos: J Bibliai történetek I—II. osztály ára 5,50 Ft III—IV. osztály ára 6,50 Ft Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály, Budapest, VIII., Puskin utca 12. Csekkszámlaszám: 220.278 Készülj az ige hallgatására ! 1956. október 7. — Szentháromság után 19. vasárnap. Ef 4, 22—28; Mt 9, 1—8. — Liturgikus szín: zöld. m Jézushoz egy százszor szerencsétlen embert, egy magatehetetlen gutaütöttet hoznak. Akik lábai elé teszik, hisznek, bíznak abban, hogy ez a valaki, ez a Jézus, meg tudja gyógyítani szerettüket. Sőt talán még az is megfordult a szívükben, hogy ezen az égvilágon egyedül csak Jézus tud segíteni drága betegükön. Ezért vitték hát el őt szív- szerongva, de ugyanakkor bizakodva a Mesterhez, akinek csodáiról, cso­dálatos cselekedeteiről annyit hallottak, ö pedig — aki mindig szerete- tével fordult a bajbajutottak felé — Játva ezt a bizakodást, ezt a hitet, kiejti az ajkán az ember számára legnagyobb, legtöbbet jelentő monda­tot: »Bízzál fiam! Megbocsáitattak neked a te bűneid!« a Ez a mondat azonnyomban nem várt rosszindulattal találkozik. Néhány emberben hirtelen fellángol a harag és súlyos ítélettel vá­laszolnak az elhangzottakra: »Ez kóromlást szól.« Ez a Jézus Istennek gondolja magát! Istennek, mert hiszen csak a Magasságos bocsáthat meg bűnöket, fedezhet el vétkeket. Ember soha! Ha pedig csak szóban is megkísérli valaki azt, hogy Isten helyébe álljon, akkor az a legna­gyobb bűnben él, akkor istenkáromló. Ami ezután történik, mintha az ég szállt volna hirtelen a földre, így is mondhatjuk, hogy Isten országa lesz egyszerre nyilván láthatóvá. Jézus egyetlen mondatára felül ágyán a béna, majd pedig a saját lábán indul haza. Nincs igaza hát a gáncsoskodóknak, a rosszindulatnak; Jé­zus valóban isteni hatalommal szól és cselekszik. S Ez az ige elsősorban arra akar tanítani, hogy Jézus Krisztusnak van hatalmában segíteni az ember testi és lelki betegségein. Hatal­mában áll betegséget gyógyítani és bűnöket megbocsátani. Egyetlen mondatával gyógyíthat, de még inkább, egyetlen mondatával bűnöket bocsát meg örökre. Nemcsak a múltban történt ez így, hanem a jelen­ben is. Ma is. Azt természetesnek tartjuk, hogy ma már a keresztyén ember nem mondja istenkáromlásnak (a farizeusok módjára) azt, hogy Jézus bűnö­ket bocsáthat meg. Mégis, sokszor van valami — ha nem is rosszindu­latú — klcsinyhitűség bennünk, ha a bűneinkre gondolunk. Sokszor úgy látjuk és gondoljuk, hogy azok olyan nagyok, hogy azokat sem az Isten, sem pedig Jézus Krisztus nem bocsáthatja meg. Sokszor mi ma­gunk hánytorgatjuk fel magunknak azokat a bűnöket, amelyeket Jézus Krisztus — az ő szolgáinak mondatain keresztül — már régen megbo­csátott. Ez pedig valamilyen formában mégis azt jelenti, hogy nem bí­zunk eléggé az ige, Jézus Krisztus szavainak a hatékonyságában. Nem bízunk eléggé abban, hogy Jézusnak hatalma van bűnöket végképp megbocsátani. Éppen ezért ez az Ige meg akar erősíteni bennünket. Azt akarja elérni, hogy mi napról napra jobban és jobban bízzunk, higy- gyünk a mi Megváltónkban és mindig valóság legyen a mi számunkra az< ö bűnbocsátó szava. Vámos József Közös imádságunk Ef. 4, 22—28. Segíts meg, Uram, végtelen irgalmadért, hogy akaratod szerint ke­rüljem a gonoszt és minden cselekedetemet isteni akaratod szerint vé­gezzem a Te dicsőségedre, akár tetszik, akár ellene mond, akár jólesik, akár fáj az én bűnös természetemnek. Ámen. Merswin Rulman (1307—1382). Mt 9, 1—8. Mindenható, örök Isten, aki a gutaütött embernek Fiad, Jézus Krisztus által kegyelmesen testi és lelki segítséget nyújtottál, kérlek végtelen irgalmadért, légy hozzám is kegyelmes és bocsásd meg minden bűnömet, erősítsd hitemet igéddel és Szentlelkeddel, és vezess engem úgy, hogy bűnömmel ne adjak okot betegségre és más szerencsétlen­ségre, hanem megmaradjak félelmedben és így megszabaduljak az ideig és örökké tartó haragtól. Ámen. Dietrich Vid 1546. Uram! Nem vagyok méltó arra, hogy megbocsáss nekem, mégis bocsásd meg minden bűnömet a Te jóságodért. Uram! Nem vagyok méltó arra, hogy megkegyelmezz nekem, mégis fogadj kegyelmedbe a Te irgalmadért. Uram! Nem vagyok méltó arra, hogy üdvözíts, mégis vigy engem az örök üdvösségbe a Te érdemedért. Ámen. Cochemi Márton (1634—1712). Reggeli áldás. Mennybéli Atya Isten, ki engemet teremtettél, örökkévaló Fiú Isten, ki engemet megváltottál, megszentelő Szentlélek Isten, ki enge­met megvilágosítottál, teljes Szentháromság egy igaz Isten, aki által és akiben vannaje mindenek: a Te kezeidbe ajánlom magamat és min­denemet e mostani reggeli órában és mindörökké. Örökkévaló Isten­ség, megfoghatatlan hatalmasság, megmérhetetlen kegyelmesség, erő­síts engemet, hogy Te szent akaratodat cselekedhessem. Ámen. Torkos András 1709. Engedd, Urunk, e napot botlás és bukás nélkül eltöltenünk, hogy este dicsérhessünk Téged, az örök és áldott Istent, mert Te kormányo­zol mindent mostantól örökké. Ámen. Közli Prőhie Károly. Bibliaolvasó HETI IGE: Gyógyíts meg engem Uram, hogy meggyógyuljak, sza­badíts meg engem, hogy megszabaduljak, mert te vagy az cn dicseke- désem! — Jer. 17, 14. Október 7. Vasárnap — Ézs 1, 18—20. Isten nem kérlelhetetlen ítéletet hirdet bűnös népének, hanem a bűnökkel szemben is szeretetéről tesz bizonyságot. De hangzik a komoly figyelmeztetés is: ha a nép hűtlen, a büntetés ideje következik, ha pedig engedelmes, a kegyelem napja ragyog felette. Október 8. Hétfő — 2 Móz 25, 17—22. Isten nemcsak szóval hirdeti ki kegyelmét népe között, hanem örök emlékeztetőt rendelt, a kegyelem tábláját. Ott, ahol Isten szeretetéről bizonyságot tesznek, maga a szent Isten is jelen van. Október 9. Kedd — Kol 3, 5—11. A kegyelem kötelez. A keresztyén ember élete nem más, mint foly­tonos meghalás és újjászületés. Meghalunk a bűnnek azáltal, hogy har­colunk ellene, hogy megöljük a bennünk levő gonoszságot, s felöltjük a kegyelem köntösét, amelyet Isten szeretetébőh kínál gyermekeinek. Október 10. Szerda — Kol 3, 12—17. A kegyelem elnyerése nem lehet elrejtve az ember életében. Ha Krisztus beszéde lakozik bennünk, ha Isten békessége uralkodik a szí­vünkben, a szeretet, a jóság követői leszünk. Isten gyermekei mindent Jézus nevében cselekszenek. Október 11. Csütörtök — Lk 19, 1—10. Jézus Krisztus különös küldetéssel jött a világra. Nem az értékeset, nem a szépet, a jót keresi, hanem a legértéktelenebbet, a bűnös emberi szívet. De a legbűnösebb szív megtalálása a legnagyobb érték Jézus Krisztus számára. Október 12. Péntek — 1 Jn 1, 5—10. A keményszívű, öntelt embert Isten összetöri törvényének szigorá­val, de a bűnbánót felemeli kegyelmével. A bűnöst egyedül Jézus Krisz­tus ártatlanul kiontott vére teszi tisztává. De a megtisztított, megvál­tott gyermekek közösségbe kerülnek egymással is. Október 13. Szombat — Jud 20—25. Nem elég örülni a megmentettségnek, hanem másokat is el kell ve­zetni Isten ösvényére. Menekülnünk kell a bűnök elől és szilárdan meg kell maradnunk abban a kegyelemben, amelyet Isten mindenkor kínál«*' övéinek. A megmentett ember élete szüntelenül hálát adó élet. Harkányi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents