Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)
1956-01-22 / 4. szám
EVANGÉLIKUS ELET X AZ EGYHÁZTÖRTÉNETBŐL: Luther as egyházi háztartásról ívÜLf ÖLDI+ EGY-HAZI l+Hlftf: k, \ A REFORMÁCIÓ útjára lépett gyülekezeteknek egyik égető kérdésükké vált háztartásuk újjászervezése. 1522 óta több reformált gyülekezet alakította ki gazdasági életének új formáit. A középkori városok polgársága számos kiváltsággal rendelkezett, így elsősorban a városok, Wittenberg, Nürnberg, Strassburg, Breslau, Regensburg helyezték új alapra egyházi rendtartásukat; LUTHERNEK különösen a leis- nigi járás gyülekezetei rendtartásának 1523-ban készült újjászervezésében volt nagy szerepe. Leisnig szász kisváros a Mulde folyó mellett. Az új rendtartást Kind Henrik és Grüner lelkészek írták Luther útmutatása nyomán. 1522 szeptemberében Luther Leisnigben adta meg az irányítást ehhez, majd 1523 első napjaiban küldöttség hozta hozzá bemutatásra az új i’endtartást. 1523 augusztusában másodszor is Leisnigben járt Luther, mert az volt a terve, hogy a leisnigi egyházszervező kezdeményezést el fogja terjeszteni, mint követésre méltó példát. Ezért 1523-ban a leisnigi rendtartást hosszabb, saját bevezetőjével ellátva, nyomtatásban is kiadta. A könyvecske borítólapján ez áll: »Ordnung eyns gemeynen hastens. Radschlag wie die geystlichen gutter zu handeln sind. Martinus huther, M. D. XXIII.« (Egy közös pénztár rendje. Tanács az egyházi javakkal való gazdálkodásra; Luther Márton; 1523,) ENNEK AZ EGYHÁZI RENDTARTÁSNAK természetesen nagyon sok intézkedése ma már elavultnak számít, hiszen tudatosan azt a kort és történelmi helyzetet tartotta szem előtt ez a tanácsadó könyvecske, amelyben segíteni akart; Helytelen lenne tehát az a módszer, amely Luthernek és a reformációnak az akkori tanácsait egyszersmindenkor- ra érvényes szabályoknak tartaná, s közvetlenül akarná alkalmazni, mint eredeti lutheri gondolatot. Ennek a könyvecskének éppen abban rejlik a nagy jelentősége, hogy egészen a korabeli viszonyokat tartja szem előtt. Ezzel vallást tesz arról a lutheri meggyőződésről, hogy az egyházi élet szervezetének és háztartásának a kérdései nem az üdvösség dolgainak körébe, hanem a józan, keresztyéni lelkiismerettel kidolgozott életbölcsességnek a területére tartoznak. Éppen ezért lehet minden tradicionális megkötöttségtől felszabadultan, a legcélravezetőbb és leggazdaságosabb módját megtalálni az egyházi élet háztartásának. Luther ezt a feladatot a maga korában és a maga viszonyai között a lehető leglelkiismeretesebben akarta elvégezni a gyülekezetek, a lelkészek és hívek, az egyház javára; Éppen ezért ennek a rendtartásnak nem az egyes részletintézkedései a fontosak, hanem azok az alapelvek, amelyek áthatják az egészeh Ezek közül az alapelvek közül a legfontosabb az, hogy Luther a Szentírásra, közelebbről az apostolok példájára hivatkozik akkor, amikor a keresztyének egymásért való felelősségéről szól. Luther, természetesnek tartja, hogy amikor »a »minden irgalmasság Atyja« a leis- ^nigi körzetbe tartozó híveket másokkal együtt az evangélium közösségébe meghívta s az ő Fiát, a Jézus Krisztust befogadták, akkor ezkarácsonyfa alá ez idén né* hány könyv is került. Néhány a sokból, mert nagyon gazdag volt az idei könyvtermés. — A könyvek seregéből háromról beszámolok most pár szóval. Márkus László Cuyonról szóló könyvét a fiamnak vettem meg, de persze én olvastam el először, nem kis érdeklődéssel. Guyon Richard negyvennyolcas honvédtábornok alakja még diákkorom óta izgatta fantáziámat. Akkoriban Gracza György öt kötetét faltam a szabadságharcról. A véres s dicső napok hősei közül éppen Guyon volt az egyik legvonzóbb és legizgalmasabb. Hogyne: az idegenből ideszármazott angol főnemes, aki tört magyarsággal vezényli Branyiszkó hágóján magyar és tót honvédéit csodálatos diadalra. »Elől dupla lénung, hátul Itartács« — a szállóigévé lett buzdítást kitörölhetetlenül megjegyeztem. — De persze nem tudtam meg felőle többet, mint amit Graczából, Jókaiból összeolvastam. A véres ferge- tegből csak felvillant a karcsú, szőke dalia s azután ismét elnyelte az idő köde. — Kíváncsiságom most kielégült. Márkus László szépen megírt könyvéből kibontakozott előttem a hiteles kép: »Gujon, a magyarnak ángol oroszlányát, ahogy egy kortárs (Sárosi Gyula) dalolta róla, csaták hőse, bátor vitéz és kiváló had-: zel az életújulással együtt felbuzdultak a szeretetre is egymás iránt, készek egyházuk anyagi gondjai és örömeinek a felvállalására is. A szereiéiben való közösségnek érvényesülnie kell az egyház anyagi ügyeiben résztvevő közösségben is. Luther arra gondolt, hogy a leisnigi példa széles körben fog elterjedni s megteremti a gyülekezetek egységes háztartásának a rendjét: »Az a reményünk, hogy a ti példaadástok- nak az lesz majd az eredménye, hogy általánossá lesz«. Ennek a célnak az érdekében sokoldalú munkát végez Luther, utazik, tárgyal, beszédet tart, ír, könyvet ad ki. FEJTEGETÉSEINEK mindig az az alaphangja, hogy az egyházi javaknak mindig közös javaknak kell lenniök, amelyből a keresztyéni szeretet ád és kölcsönöz mindazoknak, akik arra rászorulnak az országban«. Ezzel a jó szándékkal csak a kapzsiság száll szembe, az egyéni önzés, amely útját állja a krisztusi szeretet megvalósulásának, csak magával törődik és sajátmagán kívül nem lát meg semmit. Ezzel szemben az igaz keresztyén magatartás ez: »Vessen számot ki-ki a lelkiismeretével,. mennyit szabad saját szükségleteire megtartani és mennyit adjon át a közpénztárnak«. Aki Jézus Krisztus követője, az jól tudja, hogy »nincs szebb istentisztelet annál a keresztyéni szeretetnél, amely a rászorulókat segíti és támogatja«. Ennek a közösségi magatartásnak kell áthatnia a hívek és a gyülekezetek életét egyaránt; MÉLTÁN VOLT BÜSZKE Luther a leisnigiekre, mert rendtartásukban így tettek bizonyságot közösségi lelkületűkről: »A mindenható Isten kegyelméből és a Szentírás kijelentéséből nemcsak állhatatos hitet nyertünk, hanem azt is alaposan megértettük, hogy a keresztyén hívők adományának az Isten dicsőségére, felebarátaink és keresztyén testvéreink szeretetteljes gyámolítá- sára kell szolgálnia«j AZ EGYHÁZBAN minden Jézus Krisztussal függ össze; Érette kell biztosítani az egyház szervezeti életét is, hogy zavartalanul hangozzék az ige, és érette kell megvalósulnia az emberszeretet cselekedeteinek és alapmagatartásának is; A leisnigiek meggyőződése szerint a keresztyén ember Istennek tulajdonítja minden javát s ezért Isten akarata nyomán használja fel azokat az ige hirdetésének szolgálatára és az emberek javának előmozdítására: »Javainkat az örökkévaló Istentől, Urunk és Üdvözítőnk, a Jézus Krisztus által, merő kegyelemből és irgalmasságból nyertük, hogy gyümölcsöket teremjen egymáshoz való testvéries szeretetünk és hogy ez a szeretet a békesség és jóság cselekedeteiben és igazságában érvényesüljön«. Négyszáz év távlatából is hasznos és figyelemre méltó maradt az a biblikus alapgondolat, hogy az egyház közösséget alkotó erejének meg kell mutatkoznia a háztartási gondok és örömök közös vállalásában is. A Krisztushoz tartozásnak összefűző és közösségalkotó erővé kell lennie anyagi vonalon is. így ismerte fel ezt az ősi bibliai tanítást a reformáció s így hirdeti és éli ezt a helyesen értelmezett lutheri keresz- tyénség. Dr. Ottlyk Ernő. vezér, Kossuth mindvégig tántorít- hatatlan híve, a forradalmi katona —• s később, az emigráció török szol- gálatban vitézkedő Kursid basája, aki azonban soha nem feledkezik meg választott hazájáról, »szegény Magyarországról«. És azt is ebből a könyvből tudtam meg, hogy az angliai Bath városában született Guyon Richárd családja francia-hugenotta származású. »A Guyon-család hugenotta hagyományai élesztették a fiatal Richárdban az önkényuralom elleni lázadás szellemét.« Igen, a szabadságharc sok más hősével együtt ő is a protestantizmus legnemesebb hagyományait követte, mikor odaállt a háromszínű lobogó alá. Micsoda magas-izzással forrt akkor a magyar szabadság forradalmának kohója, hogy magába olvasztotta a francia hugenotta-ivadék angol főnemest, a lengyel emigránst s a bécsi diákot, a szerb csajkás- tisztet (Damjanich) és a felvidék tót parasztjait! mikor Chaplin neve egy kirakatból rámszólt, mindjárt tudtam, hogy ennek a könyvnek a megvételétől semmi sem tarthat visz- sza. Gyermekkorom ezer emléke rajzott fel, ahogy Sadoul Chaplin-köny- vének illusztrációit átlapoztam: „örvény szélén“ Mint az újságok jelentik, a Life című amerikai folyóirat interjút közölt az amerikai külügyminiszterrel, amelyben kijelentette: az Egyesült Államok külpolitikája az, hogy a háború küszöbéig kell elmenni, ott a feszültséget fenntartani és így állandóan az örvény szélén haladni. A világ népei megbotránkozva vettek tudomást erről a nyilatkozatról. Mi, keresztyének, velük együtt szívből tiltakozunk minden ilyen felelőtlen kijelentés ellen. Hitünk szerint az államférfiaknak Istentől kapott feladata, hogy a rájuk bízott emberek, az emberiség békés és nyugodt életét biztosítsák. Az a feladatuk, hogy megvédelmezzék a rájuk bízott életeket. Az a dolguk, hogy visszarántsák, ha valaki az örvény csuszamlós szélére jutna. Ezért az államok vezetőinek az a dolguk, kötelességük és feladatuk, hogy az emberiség életét úgy igyekezzenek vezetni, hogy az minél távolabb kerüljön az örvénytől, azaz a háborútól. Az a dolguk, hogy védelmezzék a békét és így védelmezzék az emberek életét. Ez a dolga az Egyesült Államok külügyminiszterének is, ha Isten és emberek előtt jól akarja végezni dolgát. Ez a nyilatkozat egyébként része annak az utóbbi időben Nyugaton elhangzott több nyilatkozatnak, amelyek a genfi szellemmel szembefordulva a hidegháború folytatásának szellemében különösképpen a kelet-európai országok ellen irányultak. Ezeknek a nyilatkozatoknak nem az a céljuk, hogy a genfi szellemet, a népek közötti megértést erősítsék, a békét szilárdítsák, hanem hogy az emberiséget a hidegháborús utakra vezessék vissza. A magyar nép minden ilyen hangot jogos felháborodással utasít vissza. A mi országunk, amely nemrégen az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja lett s ezzel is bizonyítja, hogy a tartós békéért akar küzdeni, szilárdan halad a béketábor országaival együtt a béke megőrzésének útján. Országunk ügyeibe való minden beavatkozást, mint illetéktelent, visszautasítunk és fokozott erővel dolgozunk és küzdünk békés jövendőnkért. GYÜLEKEZETI HÍREK A BORSOD-HEVESI egyházmegye lelkész! munkaközössége január 9-én, Miskolcon tartotta legutóbbi összejövetelét. Moravcsik Sándor újévi igehirdetését mutatta be, Pásztor Pál »Az új énekeskönyv és az új énekek« címen tartott előadást, melyet énektanulás követett. Virág Gyula esperes aktuális kérdéseket ismertetett. A KELET-BÉKÉSI egyházmegye lelkészi munkaközössége január 17-én tartotta ülését Békéscsabán. Az ülésen megbeszélték a gyülekezetek 1956. évi költségelőirányzatát, a gyülekezeti immkaterveket, az egyházi sajtóra vonatkozó észrevételeiket és az aktuális kérdéseket. A HAJDÚ-SZABOLCSI EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége január 9. és 10-én tartotta ülését Nyíregyházán. A FANCSALI gyülekezet egyhangúlag meghívta lelkészéül Pintér Károly eddigi helyettes lelkészt, Beiktatása január 29-én lesz. Harangállványok, koronák készítését vállalom. Régi koronák átalakítása új rendszerűre. Durcsák István harangszerelö, Bp., XIII., Diós u. 2. mindmegannyi filmkocka a legnagyobb filmszínész, immár több mint negyvenesztendős életművéből. S valamennyi egy-egy állomás egy felfelé ívelő művészi pályán: Aranyláz, Modern idők, Nagyvárosi Fények, Diktátor s a Rivaldafény, ami még hozzánk nem érkezett el. S persze, a felejthetetlen kisfilmek serege, amikre ma már csak az idősebbek emlékeznek. Mindig tudtuk, hogy ez a nagy komédiás nemcsak szórakoztatni akart, nemcsak megnevettetni és — néha — megkönnyeztetnl, hanem mondanivalója is volt, üzenete, amit a film művészetének mindenkihez szóló nyelvén akart világgá kiáltani. Az emberség volt ez a mondanivaló, a nagy kiáltás az emberhez, az emberért. A kicsiny ember csetlő-botló ténfergésében mindannyiunk sorsának szívszorongató tükörképét ismertük fel s ezért találtak e képek akkora visszhangot milliók szívében. Egy a milliók közül, egy ember, az Ember kergette ott a vásznon sorsának tűnő reményeit, illanó örömét, a tovaröppenő Kék Madarat. S ez az egész és mély emberség óhatatlanul hadüzenetté lett minden embertelenség, minden emberpusztítás ellen.u Jó volt most ezt az A SZLOVÁKIAI lutheránus egyház mintegy 130 lelkész számára Modrában tartott teológiai konferenciát, amelyen Chabada püspök vezetésével a modrai teológia! fakultás professzorai tartottak az egyházi békemunkáról előadásokat. LONDONI jelentés szerint G. K. A. Beli chichesteri püspök, az Egyházak Világtanácsa tiszteletbeli elnöke a Lordok Házában beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy a nyugati országoknak ideje volna meghatározniok azokat a feladatokat, amelyeket életcélul maguk elé tűznek. Hinniök kellene az isteni törvényekben, tiszteletben tartaniok a gondolat- és szólásszabadságot, nemkülönben a szabad vallásgyakorlatot, vallaniok az adott szó szentségét, hinniök az emberi méltóságban és tiszteletben tartani az emberi jogokat^ajra, nemre, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül. Hinniök kellene továbbá abban, hogy minden embernek joga van a biztonságra és szembefordul- niok az úgynevezett tisztogatási akciókkal, amelyek tudvalevőleg a gyarmati területeken mindenfelé folynak. Türelmet tartoznak gyakorolni más nemzetek és más politikai felfogások irányában és a gyarmat- politika helyett bízniok kellene a nemzetközi felelősségtudat fejlődésében. Az eddig alávetett és elnyomott nemzetekkel, mint egyenjogúakkal kellene együttműködniök és sürgős gazdasági és technikai segítséget nyújtaniok azoknak az országoknak, amelyek legújabban jutottak el a politikai szabadsághoz. Hinniök kellene továbbá, hogy a világ egyetlenegy, amelyben valamennyi nemzet kölcsönösen függ egymástól és tartozik legjobb tudása szerint hozzájárulni az egész emberiség boldogulásához. Végül hinniök kell az Egyesült Nemzetek Szervezete San Fran- sisco-i alapokmányában lefektetett célokban és mindent, ami hatalmukban áll, meg kell tenniök a háború és a tömegpusztító fegyverek kiküszöbölése érdekében.; AZ AMERIKAI orosz ortodox egyház hat papja Alekszij pátriárka meghívására látogatást tett a Szovjetunióban. A zsúfolásig megtelt moszkvai Epifania-székesegyházban segédkeztek Alekszij pátriárkának a mise mondásában. Ez volt az első eset, hogy amerikai állampolgárok egy moszkvai ortodox misében közreműködtek. AUSZTRÁLIÁBAN a keresztyén felekezetek közül a legerősebb az anglikán egyház 3 408 850 lélekkel, következő a római katolikus 1 299 884 lélekkel, a metodisták 977 933, a presbiteriánusok 869 242. Az evangélikusok száma 116178. Ez az egyház növekedett a görögkeleti egyház mellett az utóbbi években a legerősebbem ARGENTÍNA protestáns egyházainak »La Plata«-szövetsége feliratot intézett a köztársaság elnökéhez. Ebben elégtétellel vesznek tudomást a kormányzatnak arról a szándékáról, hogy ismét biztosítani kívánja állampolgárai számára a demokratikus jogokat és szabadságokat. Az egyház és állam viszonyával kapcsolatban a felirat hangsúlyozza, hogy »a szabad egyház szabad államban« alapelvén áll, vagyis másszóval a protestánsok követelik a római egyházzal való teljes egyenjogúságot; életpályát s életművet így egybefogva látni Sadoul könyvében. óra Ferencnek három remekművét is kínálta a kirakat ízléses, szép, egészvászon-kötésben: A Dióbél Királyfit, Csalavért s a Rab ember Fiait a Mindenki Jánoskájával egybe. Mórával úgy van az ember, hogy nem lehet eleget olvasni. Pedig nincsen semmi különös az írásában. A szegedi szegény szűcs fia múzeumigazgatóban is megmaradt »célszerű és egyszerű szegény embernek«. S Móra Ferencnek, az írónak is »egyhangú« minden írása, mint a nádihegedű egyhúrú cincogása; az igaz, hogy az az egy húr a szívére van feszítve. Szívhangon szól minden szava s ezért nyílik meg előtte ellenállhatatlanul minden ember, akinek szíve van. Mórát destruktívnak károgta annak idején egy bizonyos sajtó — s demokratának; akkoriban ez csúfnév volt. Pedig konstruktívabb, építőbb irodalmat alig lehet gyermekeink kezébe adni, mint Csalavért s a Kincskereső Kis Ködmönt, Jánoskát s mind valamennyi társukat. S az igaz, hogy demokrata volt Móra: nagyon szerette a népet s úgy írt róla, mint aki egy pillanatig sem hagy kétséget afelől, hogy hol a szíve. S hova akarja a miénket is odavonni. Groó Gyula A KOLOZSVÁRI protestáns teológiai akadémia — mint jelentettük — díszdoktorává avatta Nyikoláj krutyiczai és kolomnai metropolitát; Az avatási ünnepséget követőleg a metropolita Bukarestbe utazott, ahol a tudományos akadémia rendezett díszebédet a magas vendég tiszteletére. Ezen részt vett Justinian román ortodox pátriárka, Vasile Lazarescu bánáti metropolita, továbbá az állami és egyházi főhatóságok számos képviselője; A LUTHERÁNUS VILÁGSZÖ- VÉTSÉG Végrehajtó Bizottsága ez idén Madraszban tartja a szokás szerint évente mindig más országban rendezett ülését és utána ugyanott lesz egy ázsiai konferencia is. Az ázsiai konferencián 9 országból vesznek részt. Az LVSZ missziói osztályának igazgatója, dr. Birkeli a misszionáriusok és missziók jövőbeli helyzetével kapcsolatban ezeket mondta: »Meggyőződésünk, hogy a missziók és misszionáriusoknak további időkben is lesz feladatuk, feltételezve, hogy át tudnak állni abba az új helyzetbe, amely a politikai és szociális változások nyomán sók ázsiai országban bekövetkezett.« A MOSZKVAI pátriárchátus kiadásában legközelebb megjelenik az. orosz Biblia új kiadása, több százezer példányban. D. Abramcov, az Egyesült Államokban élő orosz ortodoxok lelkésze, aki öt társával együtt most tért vissza szovjetunióbeli körútjáról, az amerikai lapok hasábjain beszámolt arról, hogy az új bibliakiadás nyomdai munkálatai rendkívül előrehaladtak és már a nyomdai korrektúra munkája folyik. Az új kiadást Nyikoláj metropolita rendezte sajtó alá a pátriárchátus több tudományos munkatársának segítségével; AZ AMERIKAI Egyházak Nem- zeti Tanácsának Végrehajtó Bizottsága fontos döntést hozott a faji üldözés áldozatainak támogatása érdekében. A legutóbbi időben ui. öt lelkész kényszerült megválni hivatalától azért, mert faji kérdésben elfoglalt álláspontjával ellentétbe került gyülekezetével. A bizottság arra kéri az egyházi vezetőségeket, hogy biztosítsák más módon az öt lelkész további szolgálatának lehetőségét; Felhívja továbbá az Egyházak Világtanácsának segélyszervét, hogy járjon el a tagegyházaknál annak érdekében, hogy nyújtson segélyt azoknak a lelkészeknek, akár fehérek, akár négerek, akik bátor bizonyságtevésük miatt a faji üldözés áldozataivá lesznek. IZRAEL államában legújabb statisztika szerint 2100 protestáns keresztyén él, ebben a számban a diplomáciai testület tagjai nincsenek benne. Legszámcsabb az anglikán, 900 jó részt arabszármazásű taggal, a többiek református, evangélikus, baptista, pünkösdista test- véregyházi, Jehova-tanúi, quáker és adventista közösséghez tartoznak. A zsidó származású keresztyének száma mintegy 300. KANADAI egyházi küldöttség készül ez év júliusában a Szovjetunió egyházainak látogatására. Ez a látogatás viszonzása annak a látogatásnak, amit több szovjet egyházi vezető tett a közelmúltban Kanadában. Alekszij moszkvai pátriárka, valamint az oroszországi ortodox egyház metropolitái az új esztendő alkalmából üzenettel fordultak a papsághoz és az egyház népéhez. »Azzal a forró reménységgel lépjük át az új esztendő küszöbét, hogy az emberiség ebben az esztendőben elnyerheti az atomháború félelmétől való annyira óhajtott megszabadulást s reáléphet a békés élet útjára.« Az üzenet felsorolja azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt esztendő a nemzetközi helyzet feszültsége csökkentése terén felmutathat. Az egyházfők kijelentették: »Ezeknek az eseményeknek fényében nyilvánvalóvá lett kormányzatunk állhatatos törekvése, mellyel a nemzetközi életben a békére irányúló javaslatok megvalósítására törekszik, mint amilyen a leszerelés, az atomfegyverek eltiltása, stb.« A YORKI ÉRSEK: dr. Cyrill Garbett, kevéssel 81. életévének betöltése előtt elhunyt. Az érsek a Canterbury érsek után az anglikán egyház második legmagasabb egyházi tisztségét töltötte be. Mindig nagy érleklődést tanúsított a közéleti és időszerű kérdések iránt, Kitűnt józan életszemléletével s nem szűnt meg inteni egyházának többi vezetőit arra, hogy találják meg az egyház szolgálatának útját a teljesen megváltozott világban. Egyik legutolsó megnyilatkozásában javaslatot tett arra, hogy nemzetközi egyezménnyel tiltsák el a további atombombakísérleteket.' KÖNYVEKRŐL
