Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)

1956-07-29 / 31. szám

Legutóbbi számunkban beszámoltunk arról, hogy a júliusban megkez­dődött egyházmegyei közgyűlések egészséges egyházi életről tanúskodnak. Az esperesi jelentések külön is foglalkoznak egyházunk ökumenikus szol­gálatára! és a közgyűlések határozatban üdvözlik az Egyházak Világtanácsa központi bizottsági ülését. Az esperesi jelentések foglalkoznak egyházunk egész életével és részletesen beszámolnak az egyes gyülekezetek életéről. Tovább folynak az egyházmegyei közgyűlések A PESTI EGYHÁZMEGYE július 20-án a Budapest-Kőbányai templomban tartott közgyűlésén ik­tatta be hivatalába Korén Emil es­perest. A közgyűlés keretében D. Dezséry László püspök szolgálatával úrvacsorái istentisztelet volt. Az ün­nepségen részt vett Yálint János pest­megyei, Káldy Zoltán tolna-baranyai és Görög Tibor fejér-komáromi es­peres is. A közgyűlés második részében az esperes részletesen beszámolt az egy­házmegye eddigi munkájáról. A HAJDÚ-SZABOLCSI EGYHÁZMEGYE Nyíregyházán tartott közgyűlésén Megyer Lajos esperes hangoztatta: „Egyházunk bizonyságát adta annak, hogv népünk új életformájában mint egyház akar élni, éspedig úgy, hogy építsen és hasznos szolgálatot tegyen az egyházunknak, egész népünknek és egész emberiségünknek.” A Köz­ponti Alapról szólva kijelentette, hogy az fokmérője és tükre az egyház érett­Galyatető: a központi bizottság üléseinek színhelye BUDAPESTTŐL 110 kilométerre, a Mátra hegység közepén, ezer méteres magasságban, Magyarország legszebb táján épült a szép Galyaszálló. Gyön­gyös városától, a Mátra lábától a hegy tetejére vezető kanyargós szerpentin­ről gyönyörű a kilátás. A sok kanyar után az erdő közepén váratlanul buk­kan elénk a hatalmas épület. Itt lesz egy hétig otthona az Egy­házak Világtanácsa hazánkban ülé­sező központi bizottságának. Hatal­mas, 32 holdas park közepén áll a modem, minden kényelemmel fel­szerelt épület, amely a Szakszervezetek Országos Tanácsának üdülője. Télen- nyáron nyitva van, évente kb. 7000 dolgozó üdül itt. Az üdülőnek 136 alkalmazottja, saját péksége, asztalos- és egyéb javítóműhelye, női- férfifod­rászata, kertészete és (az alkalmazot­tak gyermekei részére) iskolája, óvo­dája van. Gőzmosodája 24 óra alatt tisztítja a vendégek ruháit. Az ala­posan felszerelt orvosi rendelőben az orvos fogászati kezeléstől a kvarco­lásig mindent elvégez. AZ ÜDÜLŐ 260 személyt tud el­helyezni, a 140 személyes ebédlőben az ülés részvevői két turnusban fog­nak ebédelni. A központi bizottság tanácskozása a 200 személyes társal­góban lesz. A szép faburkolatos terem­ben külön helyet biztosítanak a saj­tónak, filmnek, rádiónak és a tele­víziónak. A lakószobák 1—2—3 személyesek. Szép berendezés, falbaépített szekré­nyek, legtöbb szobának külön fürdő­szobája van. Az üdülő Kékestető felőli oldalán minden szoba erkélyes, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik. SZÓRAKOZÁSI, sportolási lehe­tőségek lesznek-e az ülés idején? — A szokásos : asztalitenisz, kugli, röplabda, társasjátékok és táncterem áll a vendégek rendelkezésére. A sza­badidőben kirándulásokat rendezünk a hegyekbe — válaszolja vezetőnk. Megmutatja a szálló gyönyörű uszo­dáját, amelynek meleg, selymes vízét mindjárt meg is próbáljuk. VÉGÜL megnézzük az épületben levő postát, ahol már készülnek a nagy forgalomra. Négy interurbán vonalat szerelnek be, közülük kettő tengeren­túli kapcsolásra is alkalmas. Gép­távírót, újságíró-szobát rendeznek be, külön postajáratot létesítenek Buda­pestről, amelyik reggelenként mint­egy 80 külföldi lap friss számát szál­lítja fel. Az ülés idején a posta Galya­tetőn külön bélyegzőt használ. Avval a jóleső reménnyel vettünk búcsút az üdülőtől, hogy külföldi ven­dégeink itt otthon érezhetik magukat. UTUNKAT FOLYT ATT UK to­vább a mátraszentistváni és mátra- szentimrei evangélikus, majd a mátra­házi református üdülő felé. A három egyházi üdülő is felkészült arra, hogy az ülés magyar részvevőinek (mint­egy 100 személynek) szállást bizto­sítson. Kívánjuk, hogy a mátrai szép kör­nyezet és a szerető vendéglátás is segítse elő a központi bizottság mun­káját ! Juhász Géza ÚTBAN HAZAFELÉ... Oa valaki egyszer meg akarja “ tudni, mennyi szépsége, értéke, kincse van gyönyörű földi hazánk­nak, akkor végig kell lapoznia a cso­daszép »Magyarország útikönyv «-et. Hatszáz oldal és többszáz színes kép ad érdekes és izgalmas utazást an­nak, aki kezébe veszi. A könyv öt­száztizenharmadik oldalán beszél ar­ról, hogy a világhírű barack hírős városának: Kecskemétnek a határá­ban gyönyörű tanyavilág van, hatal­mas szőlő- és gyümölcskertekkeL Helvéciának hívják. Egy svájci pe­dagógusról nevezték el így, aki az al­földi homoktengerre odaálmodta a szőlőskertek és a gyümölcsöskertek messzi világát. Csodálatos, mennyire egy család a világ: egy svájci ember és néhány dunántúli magyar találko­zásából, közös munkájából született meg a kétezer holdas szőlőskert, hogy békés és csendes otthont adjon egy csomó családnak, azután munká­jának a gyümölcsét odakínálja és odanyújtsa újra a világnak ... Kecskeméti szolgálatom alatt 22 évig voltam papja Helvéciának. Krisztus követségében sokat jártam közöttük. Az egyik szőlőskertben áll az evangélikus gyülekezeti ház, előtte a kis harangláb a bólogató akácok és a piros muskátlik között. Csodála­tos, hogy mennyire egy' család tud lenni a keresztyénség: evangélikusok és reformátusok egy gyülekezet volt ebben a kis tanyai templomban. Az egyik vasárnap evangélikus, a másik vasárnap református lelkipásztor hir­dette az igét és szolgáltatta ki az úr­vacsorát. A szolgálat szép szőlőskert-^ jében együtt dolgoztak és együtt imádkoztak békességben és testvér­ként Luther és Kálvin Krisztus ke­resztje előtt élő és egymást szerető utódai.. -. ügy szer különös dolog történt a ■*-* helvéciai istentiszteleten. Tele volt a kis templom a szőlőskertek kérgeskezű napbarnította népével. Isten felé nyújtott szívük várta az igét, mint a szomjas föld a májusi esőt. A szőlőtőkéről szólt a prédiká­ció. Krisztus a szőlőtő és mi emberek vagyunk a szőlővesszők. Aki őbenne marad, annak élete van. Belőle árad belénk földi és örökéletünk drága árama, őbenne leszünk öröm Isten, mások és önmagunk számára. Megértették. Hiszen ez az ő életük volt. Helvécián ez a legszebb példá­zat. Senki sincs olyan közel minden­nap a szőlőtőkéhez, mint éppen ők, akiknek a szőlő a mindenük: a böl­csődaluk és a szüreti énekük, jég­verte sírásuk és temetési énekük. Ekkor azonban észrevettem, hogy egy ismeretlen fiatal ember ült az első pad székén. Jelenléte megzavart és mire a hirdetéshez értem — noha ezen a vasárnapon nem volt tervbe véve — kihirdettem az úrvacsora­osztást. A befejező ének után már mentek kifelé a népek. Egyedül ma­radtam az ismeretlen fiatalemberrel. Rámnézett nyugtalanul és szomo­rúan. Mintha csak mondotta volna: »Ma nem lesz úrvacsoraosztás? I« — Dehogynem! — mondtam szinte han­gosan. — Dombi bácsi, gyorsan terítse meg az oltárt, vendége van az Ur­nák! Kiosztottam az úrvacsorát az egy- szál ismeretlen fiatalembernek. Az­tán beszélgettünk ... Útban volt ha­zafelé messzi nagyvárosból. Hazafelé igyekezett a szüretre. De előbb szüre­telni akart egy másik, örök szüreten. iHogy így menjen haza békességgel, bocsánattal és boldogan ... Útban vagyunk mindnyájan mi emberek hazafelé. Isten örök szüret- je vár... De amíg hazaértünk, ven­dégei vagyunk Krisztus terített asz­talának, hogy erőnk legyen, hogy bo­csánatunk és békességünk legyen, hogy szép legyen nekünk és minde­neknek — az út hazafelé... Friedrich Lajos A soknemzetiségű magyarországi evangélikus egyházban a hazaszere­tet helyes értelmezése és gyakorlá­sa mindig a patriotizmus volt. A mások rovására érvényesülni akaró, támadó jellegű sovinizmus és na­cionalizmus nyomban felszította egyházunkon belül is a nemzetiségi ellentétet. Sajnos, ilyenre is volt eset, azonban azok az evangéliku­sok jártak a helyes úton, akik a hazaszeretetet nem a népek egy­más ellen fordításában keresték, hanem abban, hogy a saját népük felemelkedését a más népekkel való összefogás útján szolgálják. Ezek sorába tartozott Wimmer Ágoston is, a burgenlandi Felső­lövő papja. Bécsi születésű, német anyanyelvű volt, gyülekezetének tagjai is legnagyobbrészben néme­tek voltak. Amikor azonban Kossuth és Pe­tőfi kitűzték a szabadság zászlaját, amikor a nemzeti függetlenség és szabadság kivívása, a jobbágyság felszabadítása és az 1848-as szabad­ságharc sok más vívmánya való­sággá vált, Wimmer is elérkezett­nek látta az időt, hogy kilépjen a közélet széles nyilvánosága álé. Bauhofer György budai evan­gélikus lelkész írta naplójába, hogy 1848. szeptember 4-én hiába várt késő estig többedmagával Wimmer- re az Angol királynő nevű szállo­dában levő lakásán, mert Wimmer órákon át tárgyalt Kossuthtal. A tárgyalás eredménye csakhamar nyilvánvalóvá lett, Wimmer lefor­dította német nyelvre Kossuth ki­áltványát, amelyben a haza védel­mére szólította fel a polgárokat. Nemcsak egyszerű fordításról volt szó, hanem Kossuth hazafias ma­gatartásra késztető gondolatainak lelkesítő megszólaltatásáról. Wim­mer maga írta, hogy »célszerű bő­vítésekkel a németek lelkületéhez szóllólag« végezte fordítói munká­ját. Vas megye határozatából tíz­ezer példányban nyomatták ki Wim­mer Kossuth-fordítását. Már régebben kialakult hírnevé­nek és papi tekintélyének teljes latbavetésével állt Wimmer a sza­badságharc ügye mellé. Hazafias tevékenysége olyan jó gyümölcsöt is termett, hogy a nemzeti kormány külön . elismerését fejezte ki Wim- memek bátor és lelkes magatartá­sáért. Ennek a hazaszeretetnek a nép szeretete volt az alapja. A sza­badságharc győzelmétől várta Wim­mer is és olyan sokan Európában a nemzetek függetlenségét és barát­ságát. a nép jogainak szélesítését, a társadalmi haladás sikerét. Ezeket a célokat Wimmer, a magyarországi evangélikus egyház közvéleményé­vel egyezően, igazságos és feltétle­nül szükséges erkölcsi követelmé­nyeknek tartotta, amelyeket méltán részesítettek egyházi támogatásban és segítségben. Ehhez a közegyházi meggyőző­déshez maradt hűséges Wimmer ak­kor is, amikor a szabadságharc ügye rosszra fordult. Az egyszerű hívek szeretete védelmezte Wimmert, ami­kor a császáriak kutattak utána. Az evangélikus emberek hálásan emlékeznek rá, akinek életében az igével való szolgálat szorosan össze­tartozott a népért és a népek ba­rátságáért végzett szolgálattal. Dr. Ottlyk Ernő Wimmer hazaszeretete Őskeresztyén emléket találtak az óbudai Aquincumban AZ ELMÚLT ÉVEKBEN az óbu­dai hajógyári építkezésnél meglepő és nagyjelentőségű régészeti leletre bukkantak. Megtalálták az egykori római »Pannónia inferior« provincia helytartói palotáját, melyet a ké­sőbbi Hadrianus császár (117— 138), mint a provincia első helytar­tója, 107—108 táj4n építtetett. Az ásatások külön érdekessége az volt, hogy 1952-ben a helytartói palota alapfalaiba beépítve egy egykorú ró­mai téglát találtak, amelyen a teo­lógusok, régészek és etnográfusok ál­tal jól ismert ún. SATOR-négyszög betűi vannak bekarcolva. A négy­szög öt szava titokzatosan szabály­szerű formát mutat: bármely oldal­ról olvassuk, mindenképpen ugyan­azokat a szavakat adja. A négyszög­nek, mint összefüggő szövegnek, alig van értelme: »A magvető tartja az ekét, a munkás a kerekeket«, így próbálták fordítani. Még rejtélye­sebb azonban az, hogy az öt szó be­tűit keresztalakban úgy lehet össze­állítani, hogy a latin Miatyánk két kezdőszavát és az A—O (= »alfa és »ómega«) szimbólumot kapjuk meg. Az utóbbit Jel 1, 8; 21, 6; 22, 13 is tanúsítja: Isten, ill. Krisztus a »kez­det« és a »vég«, aki mindent terem­tett és akiben minden összefoglalő- dik. A SATOR-négyszögnek ez a fel­bontása mutatja, hogy ősi és titokza­tos keresztyén jelképpel van dol­gunk, amely talán keresztyének közt titokzatos ismertetőjelül is szolgálha­tott. AZ AQUINCUMI LELET két ok­ból is tanulságos. Egyfelől a SATOR­négyszög korra nézve második leg­régebbi imeretes emléke: időrendben csak a Pompejiben talált két példá­nya előzi meg. Pompejit a Vezúv ki­törése Kr. u. 79-ben pusztította el és az ottani SATOR-négyszögek való­színűleg nem sokkal azelőtt keletkez­tek. Az apuincumi téglafelirat tehát, amely minden valószínűség szerint 107 táján keletkezett, alig néhány évtizeddel fiatalabb amazoknál. Idő­rendben ezután két 3. századbeli em­lék következik: egyiket Mezopotá­miában. Dura-Europosban, a másikat az angliai Cirencesterben találták. Mindegyik esetben falra karcolt be­tűkről van szó és pedig — ugyanúgy, mint az aquincumi téglánál — első helyen a ROTAS szó áll. A SATOR-NÉGYSZÖG felett az aquincumi leleten néhány szó van, amely egy ugyancsak ismert ókori tréfás mondatnak a kezdete: ez a mondat is balról jobbra vagy jobbról balra olvasva, ugyanazt a szöveget adja. Utána egy másik kéz írásával következik a SATOR-négyszög. Mindegyik szöveget valami hegyes szerszámmal, a tégla kiégetése előtt rótták bele a nedves agyagba. Mivel a helytartói palotához a téglákat a római katonaság készítette, talán két római katona írta e szavakat. Az egyik talán így próbálta kitudni a másiktól, hogy nem keresztyén-e. A másik nagyjelentőségű érdekes­sége a leletnek az, hogy talán benne láthatjuk a keresztyénség pannoniai elterjedésének első nyomát. Leg­alábbis feltehető ti,, hogy az a ró­mai katona, aki e betűket belevéste a téglába, keresztyén volt vagy ke­resztyénekkel volt érintkezésekben. Azt mondhatjuk tehát, hogy ez a tégla a mai Magyarország területén a keresztyénség legrégebbi emléke. Ilyen régi keresztyén emlék világvi­szonylatban is alig akad s ezért an­nál tanulságosabb a keresztyénség gyors elterjedésére. Dr. Karner Károly A Deák téri templom: az egyik ökumenikus istentisztelet színhelye ISTENTISZTELETI REND Budapesten, július hó 29-én Deák tér de. 9 (úrv.) Madocsai Miklós, de. 11 (úrv.) Franklin Clark Fry és Marc Boeg- ner, du. 7 Dóka Zoltán. — Fasor de. fél 10 Mezősi György, de. 11 Mezősi György, du. 7 Mezősi György. — Dózsa György út 7. de. fél 10 Sülé Károly. — Üllői út 24. de. fél 10, de. 11. — Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr.. de. háromnegyed 12. — Karácsonyi S. u. 31. de. 10. — Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bonnyai Sán­dor. — Kőbánya de. 10 Koren Emil. — Utász u. 7. de. 9 Koren Emil. — Vajda Péter u. 33. de. fél 12 Korén Emil. — Zugló de. 11 (úrv.) Muntag Andor. — Gyarmat u. 14. de. fél 10 Muntag Andor. — Rákosfalva du. 5 Muntag Andor. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Gádor András, du. 7 Gádor András. — Váci út 129. de. 8 Gádor András. — Üjpest de. 10 Blázy Lajos, du. fél 7 Blázy Lajos. — Dunakeszi de. 9 Matuz László. — Rákosszentmihály de. fél 11 Tóth-Szöllős Mihály, du. 5 Tóth- Szöllős Mihály. Bécsikapu tér de. 9 Szilas Attila (szuppli- káció). de. 11 Várady Lajos. du. 7 Benes Miklós. — Toroczkó tér de. féi 9 Várady Lajos. — Óbuda de. 9 (gyerm.) Sárkány Tibor, de. 10 (úrv.) Sárkány Tibor, du. 5 Sárkány Tibor. — XII. Tarcsay V. u. 11. de. 9 Dan­hauser László, de. 11 Danhauser László, du. 7 Danhauser László. — Pesthidegkút (Szent István u.) de. fél 11 Groó Gyula. — Kelen­föld de. 8 Muncz Frigyes, de. 11 Muncz Fri­gyes. du. 5 Rezessy Zoltán dr. — Német­völgyi út 138. de. 9 (úrv.) Rezessy Zoltán dr. — Budafok de. 11 Visontai Róbert. — Nagytétény de. 8 Visontai Róbert. — Kelen- völgy de. 9 Bottá István. — Albertfalva de. 11 Bottá Is.tván. — Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos. A Deák téri templom, az „ország temploma” ezúttal világraszóló jelen­tőségű esemény : ökumenikus isten- tisztelet színhelye lesz. Pesten már a reformáció kora óta éltek elszórtan lutheránusok. A mos­tani egyházközség mint Pesti Evangé­likus Egyház 1787-ben alakult. A templom építését 1791-ben határoz­ták el. 1792-ben gyűjteni kezdtek a templom építéséhez szükséges összeg előteremtésére. Szinte az egész ország segítségére sietett a pesti gyülekezet­nek, az alberti, pilisi és einkotai evangélikus gyülekezetek fuvart aján­lottak. Az alapkövet 1799. október 31-én tették le. Kilenc évi építkezés után készült el a templom. A templom ma műemlék. Egyik értékes épülete az ún. magyar empire építészetnek. Ennek a stílusnak legkimagaslóbb képviselője a templom tervezője és építője : Pollack Mihály, a Nemzeti Múzeum és több más híres épület tervezője. A templom történetének érdekes színfoltja, hogy az 1838-as ár­víz idején sok ezer embernek nyújtott felekezeti különbség nélkül menedé­ket. Életük megmentéséért az ide menekült zsidók úrvacsorái kelyhet ajándékoztak a templomnak, melyet ma is használunk. A Deák téri templomban mindig kiváló lelkészek szolgáltak. Molnár János templomépítő lelkész, Székács József „az ország papja”, Győry Vil­mos a világhírű műfordító nevét ma is szeretettel emlegeti a gyülekezet és emléktáblával örökíti meg. A tem­plom köré hatalmas gyülekezet fejlő­dött, amely lassan az évszázad elején épült új templomok köré is csoporto­sult. A felszabadulás után a több tíz­ezres lélekszámra gyarapodott ha­talmas pesti egyház a megerősödött gyülekezeteket önállósította. A Deák téri templom felszentelésé­nek 145 éves évfordulóját ünnepelte ezidén pünkösdkor. Júniusban egy szeretetvendégség alkalmával ismer­tettük a gyülekezet múltját. Az egyház iránti felelősség az utóbbi években erősebb a hívekben, a gyüle­kezetnek mégis nagy erőfeszítéseket kell tennie, hogy épületeit rendben tarthassa. Az elmúlt évben az állam támogatásával és nagyösszegű köl­csönökké ) mintegy nyolcszázezer fo­rintos költséggel renoválták és át­építették a parókiát, ezidén pedig a templom tetőzetét újítják meg. A Deák téri templom nem egyszer országos események színhelye. Közös protestáns ünnepségeket, az egyetemes imahét ünnepi istentiszteleteit leg­inkább itt tartják. A gyülekezet Lu- theránia ének- és zenekarának Baoh- hangversenyei, János passió-előadásai országos eseményeknek számítanak és külföldi hittestvéreink közt is ér­deklődést keltenek. Egyházunk kül­földi vendégei többször prédikáltak már a Deák téri templomban s a köz­ponti bizottság ülésére most hozzánk érkező testvérek között is lesznek, akik mint ismert, otthonos tem­plomba fognak belépni az ökumenikus istentiszteletre. Hafenscher Károly Megjelenik hitvallási irataink új magyar fordítása EVANGÉLIKUS ELET A Magyarország* Evangél-'kus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII. Puskin u. 12. Telefon: 142-074. Szerkesztésért és kiadásért felel: D. Dezséry László szerkesztő. Előtizetési árak: Egy hóra 5.— Ft negyedévre 15.— Ft, félévre 30.— Ft, egész évre 60.— Ft. Csekkszámla: 20.412—VIII _______10 000 példányban nyomatott ____ 2­563403. Ath&n-aeum (F. v. Soproni Béla) Magyarországi Evangélikus Egyhá­zunk 1934—37. évi zsinata, valamint az 1948. évben összehívott új zsinata egyházi törvényeinket hitelvi nyilat­kozattal vezeti be. Ebben hangsú­lyozza, hogy egyházunk Istennek az Ó- és Üjtestámentumban kinyilat­koztatott igéje alapján áll, amint az az egyetemes-keresztyén hitvallások­ban, a meg nem változtatott Ágostai Hitvallásban, ennek Apológiájában, Luther Kis és Nagy kátéjában, a Schmalkaldeni Hitcikkekben és az Egyezségi Iratban a hit bizonyságte­vő erejével kifejezésre jut. Termé­szetes, hogy egyházunknak ezeket a hitvallásait mindenki által érthető, teológiailag hű magyar fordításban kellett egyházunk népének közkin­csévé tenni. Egyházunk 1934. évi egyetemes közgyűlése elhatározta hitvallásaink gyűjteményes kiadását latin és ma­gyar nyelven. A következő években meg is indult a fordító munka, de a háborús viszonyok miatt már nem kerülhetett sor kiadásukra. Egyházunk vezetősége 1952-ben újra elhatározta hitvallásaink ma­gyar fordításának kiadását. A ki­adást az Egyetemes Sajtóosztály vál­lalta, a fordítás és kiadás előkészíté­sét pedig a Teológiai Akadémia ta­nári karára bízta. A tanári kar elő­ször is megállapította a fordítás irá­nyító szempontjait. Ezek a követke­zők: 1. Nyelvi és tartalmi (teológiai) hűség és pontosság. 2. Világosság és közérthetőség, a ma élő magyar nyelvnek megfelelően. 3. Törekvés az egyöntetűségre. Ebben a vonatko­zásban elkerülhetetlennek mutatko­zott az egyházi nyelvhasználatban meggyökeresedett egyes kifejezések megtartása. — A fordítás alapjául szolgáló szövegeket illetően úgy dön­töttünk, hogy minden hitvallási ira­tot az eredeti nyelvből kell fordítani. Hitvallási irataink fordítása e szempontot alkalmazásával és az előző forditások figyelembe vételé­vel elkészült. A Sajtóosztály négy kötetre tervezi kiadásukat. Az első kötet a bevezető történeti és teológiai tanulmányokat tartalmazza. A máso­dik kötet az egyetemes-keresztyén hitvallásokat, az Ágostai Hitvallást és Apológiáját. A harmadik kötet Luther Kis és Nagy kátéját és a Schmalkaldeni Cikkeket. A negyedik kötet pedig a Formula Cöncordiaet és a mutatót. A második és harma­dik kötet már nyomtatásra készen van, az első és negyedik kötet pedig előkészítés alatt. Dr. Wiczián Dezső ségének és felelősségteljes szolgálatá­nak. Örömmel utalt a Keresztyén Énekeskönyv megjelenésére, a kántor­képzést, a lelkészi hivatali ügyrendet és az egyházi építkezéseket szabá­lyozó és segítő intézkedésekre. Jelen­téséből kitűnt, hogy a gyülekezetek lélekszáma, az elvégzett keresztelések száma emelkedett, az egyházfenntar­tói hozzájárulások összege 6000, az offertóriumoké 12 000, az adomá­nyoké 39 000 forinttal emelkedett az elmúlt évhez képest. A FEJÉR-KOMÁROMI EGYHÁZMEGYE Budapesten tartott közgyűlésén Gö­rög Tibor esperes különösen a közös­ségi érzés növekedéséről számolt be. Megemlékezett külföldi vendégeink­ről és püspökeink külföldi útjairól. Kiemelte a lelkészi munkaközösségek nagy jelentőségét. A keresztelések száma ebben az egyházmegyében is emelkedett éppúgy, mint az egyház- fenntartói járulékok összege. Szép az építkezésekre fordított összegek nö­vekedése is. SÁTOR A R E P 0 TENET OPERA ROTAS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents