Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)
1956-07-29 / 31. szám
BIZONYSÁGTEVÉSÜNK ÉS A KÖZPONTI ALAP Részlet Griinvalszky Károly egyetemes főtitkár „Amit egyházunkról minden evangélikusnak tudnia kell” című 60 oldalas füzetéből Egyházunk bizonyságtevése Hazánkban a 425 186 léiket számláló evangélikusság összesen 323 gyülekezetben éli a maga egyházi életét. Ez szép bizonyítéka annak, hogy a Jézus Krisztusról Való bizonyságtevésben igyekszünk együttmunkál- kodni Isten Szentleikével, aki kezdettől fogva gyülekezeteket teremt ott, ahol az evangélium hirdettetik. Bizonyaágtev esünk gyengéje Hogy állunk gyülekezeteinkkel? Ki gondoskodik arról, hogy egyházközségeink lelkészei és segédlelké- szei megfelelő fizetést kapjanak munkájukért, az egyházunk-«, vagy az állam? Az 1954-es adatok szerint egyházunkban a lelkész! fizetés országos átlaga havonta 1440,— Ft. Ebből ugyancsak országos átlagban számítva a havonkénti államsegély Összege 650,— Ft, tehát átlagban 45 százaléka a fizetésnek. Gyülekezetenként ez természetesén más-más százalékot jelent, egyrészt azért, mert a tényleges lelkészi fizetés is hullámzik s vagy alatta, vagy fölötte van az átlag havi 1440,— Pinák, másrészt azért, mert a ténylegesen kapott államsegély havi ösz- szege is különböző s (havi 457,'— Ft* tói havi 762,— Ft-ig terjedhet. Minden egyházközségünk számára komoly gondot jelent az, hogy fel kell készülnie az államsegélynek saját bevételeiből való pótlására, mivel az egyházunk és államunk között 1948-ban létrejött Egyezmény szerint az államsegély 20 év alatt fokozatosan megszűnik. Mii cselekedjünk ? A 20 évből, amelyre az 1648. évi Egyezmény az államsegélyt egyházunknak 5 évenként 25 százalékos csökkenéssel biztosította, az első 5 év, amikor is az állam 100 százalékban folyósította az államsegélyt, letelt; s 1954. január 1 óta a második 5 évbe léptünk, amelyben az állam az Egyezmény szerint már 25 százalékos csökkenéssel folyósította részünkre az államsegélyt. Ez azt jelenti, hogy évente 1 367 398,— Ft-tal kevesebb államsegélyt fizet ki egyházunknak. Ennyi ugyanis az évi teljes államsegélyünk 25 százaléka. Az 1 367 938,— Ft-ból 871490.— Ft az az összeg, amely az IgehírdeHívő és áldozatkész gyülekezetek Albertfrsán Nemrég emlékezett meg gyülekezeté Válint János esperes, ifsai lelkész 61. születésnapjáról, de talán lélekben ő a legfiatalabb esperese egyházunknak. Derűs és bizakodó, jókedélyű és fáradhatatlan. A 2900 lelkes gyülekezetben két nyelven folyik az istentiszteleti szolgálat: magyarul és szlovákul. A templomlátogatás és az úrvacsorázás az utóbbi évékben emelkedett. Vasárnap esténkmt bibliakörre jönnek össze, 40—30-en, a együttesen beszélnek meg egy-egy zsoltárt, A másik blblíaórán az igehirdetést mintegy százan hallgatják. A gyülekezet 850 családja szívesen vállalja az egyházfenntartás anyagi terheit. Évente mintegy 30 ezer forintot adnak önkéntes hozzájárulásként gyülekezeti célokra, de pl. a Gyülekezeti Segély-akcióra is 1600 Ft-ot adakoztak. Saját erejükből renoválták templomukat több mint 100 ezer forintért, és kétkezi munkában’' mintegy 30 ezer forint értékű munkát takarítottak meg. Volt presbiter, aki névtelenül 2000 Ft-ot adott. A f eszty Masa művésznő festette oltárkép, az új szószék, papipad s a világos falfestés egészen újjá tette a templomot. Most még a padsorok kicserélését tervezik. A gyülekezeti életből a fiatalok is kiveszik részüket. Az ifjúsági bibliaóra tagjai saját erejükből új ol- tárterítőt szereztek be, 3000 forintért. Az irsai gyülekezet egy községben él az albertivel. Néhány éve már a két falu összenőtt s nemrég közigazgatásilag is egyesítették. A két gyülekezet testvéri szeretetten él az egy községben. Hitben s erőben segítik egymást. Részik Mihály albertl lelkész fiatal ember. Rövid ideje szolgai gyülekezetében e ezalatt 1954-ben kívülről, 55-ben belülről renoválták templomukat 115 ezer forinté« költséggel. Ezidén új temetői ravatalozót építettek 50 ezer forintos befektetéssel, amihez még 18 ezer forint értékű munkával ís hozzájárult a gyülekezet. A községi tanács 6200 Ft-ot adott az építkezéshez. Albertiben is magyar és szlovák nyelven folynak az istentiszteletek s rajtuk állandóan több százan vesznek részt. A vasárnap esti bibliaórán is 2—30Ö a részvevők száma. A férfiak részére télen külön bibliaórát tartónak, amelyen a Kiskátét tanulmányozzák. Az 50—00 körüli létszámú ifjúsági bibliaórákon igeolvasás után a fiatalok kérdéseire keresnek feleletet. A gyermekbibliakörre 3 csoportban közel százan Járnak. Hitoktatásra mintegy 170 gyermeket írattak be. többet, mint az elmúlt évben, csakúgy mint Irsán. A lelkész minden évben végiglátogatja gyülekezetét. Válint esperes ebben hátrányban van, mert esperes! elfoglaltsága miatt ezt a munkáját meg kell osztania káplánjával. A gyülekezet így Is megérezte őszinte szeretetét és szívből viszonozza. . A két gyülekezet a szerctctmun- kában is tevékeny. Együttesen tartják fenn az albertl szeretetotthont, ahol 23 idős és gyakran beteg ember talál meleg otthonra. A diakó- niai otthonban ís tatarozásra készülnek és vízvezetéket terveznek a nemrég fúrt kútra. Az Isten előtti felelősségben, imádkozva végzett lelkipásztor! munka mindkét gyülekezetben áldott gyümölcsöket termett: élő hitet, aktív egyházszeretétet. Isten megtartotta ígéretét: az ige ólétet teremtett. Zfty László tők által élvezett évi 3 485 Ö6Ó,— Ft államsegélyből esik le, s főként ennek a sürgős fedezetéről kell gondoskodnunk, Mert az 1956. év végéig teljesen kimerül az a központban kezelt alap, amelyből egyházunk eddig, 1954, január 1. Óta a lelkészek és segédlelkészek államsegélyéből kieső évi 871 49Ó,— Ft-ot pótolta. A feladat tehát 1956-ban ennek a ST1 490,— forintnak a hívektől s az egyházközségektől való begyűjtése. Mert kötelességünknek érezzük, hogy igdhirdetőíftknek 1957-ben is folyósítani tudjuk a teljes államsegélyüknek megfelelő összeget. Ennek a célnak az elérése érdekében az Egyházegyetem Tanácsa először is azt a határozatot hozta, hogy 1956-ban minden egyházközségünk igyekezzék úgy gazdálkodni, hogy az év végén a pénztárában rendelkezésre álljon az igehirdetői által élvezett államsegély egy évi összegének a 2$ százaléka. Természetesnek tartjuk ugyanis, hogy áldozat- készségre és adakozásra minden egyházközség elsősorban a saját igehirdetőiért kész. Különösen akkor, ha azt is megérti, hogy amikor így az állam helyébe lépve a lelkész fizetéséhez hozzájárul, akkor nem csupán a jelenlegi lelkésze megélhetéséről gondoskodik, hanem arról is, hogy sajátmaga is, mint lelkészi hivatallal bíró önálló egyházközség fennmaradhasson. Mert egyházi törvényeink szerint minden önálló egyházközségnek elsőrendű kötelessége, hogy eltartsa a maga lelkészét. Számolt azonban az Égyhózegye- tem Tanácsa azzal is, hogy lesznek egyházközségeink, amelyek vagy teljesen, vagy részben képtelenek lesznek a lelkészük által élvezett államsegély egy évi összegének a 28 százalékát előteremteni, Éppen ezért az Egyhézegyetem Tanácsa egy másik határozatot is hozott, amely szerint adakozásra szólít fel mindén egyházközségét abba a Központi Alapba, amely az államsegély kieső részének a pótlásáról hivatott gondoskodni, Mert az Egyházegyetem Tanácsa ugyanakkor, amikor természetesnek tartja azt. hogy minden egyházközség igyekszik gondoskodni a maga lelkésze államsegélyének a kieső százalékáról, azt is természetesnek tartja, hogy az összes gyülekezetek összeforrnak egy Központi Alap megteremtéséért az államsegély csökkenése következtében támogatásra szoruló egyházközségek érdekében. Azt tartjuk ugyanis, hogy e tekintetben is igaz, amit Pál apostol más vonatkozásban mond, hogy egyfelől »ki-ki a maga terhét hordozza«, másfelől »egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek te a Krisztus törvényét«. Egyházközségeink azonban csak akkor tehetik meg az 1956-ban szükséges lépést az önfenntartás útján, ha híveink buzgóbban támogatják őket egyházfenntartói hozzájárulásaikkal és adományaikkal. Az utolsó és döntő kérdés VáUalod-e a Jézu3 Krisztusról való bizonyságtételt a reád háruló anyagi kötelezettséggel együtt? Ez az utolsó és döntő kérdés, amelyre feleletedet várja Isten, az anyaszentegyház és legközvetlenebbül az egyházközséged! Külföldi vendégeink prédikálnak budapesti és vidéki templomokban Az Egyházak Világtanácsa központi bizottsági ülésére hazánkba érkező külföldi vendégek közül hat- vanart július 29*én és augusztus 5-én Igehirdetéssel szolgálnak több protestáns gyülekezetben. Az evangélikus templomokban a következő helyeken lesz vendégigehirdető: Július 29-én ökumenikus ünnepi istentisztelet lesz a Budapest—Deák téri templomban, Az oltár! szolgálatot D. Dezséry László püspök végzi. F. C. Fry New York-i lutheránus püspök, a központi bizottság elnöke és Marc Boegner, a francia protestánsok vezetője prédikál, majd az istentisztelet keretében dr. Pálig Miklós dékán átnyújtja az 1947-ben adományozott tiszteletbéli teológiai doktorátus oklevelét Fry püspöknek és Fuglsang Damgaard dán érseknek. — Egyidőben lesz ökumenikus istentisztelet el Kálvin téri református és a Nap utcai baptista templomban is. Ugyanezen a napon Debrecenben H. K. Sherill amerikai episzkopális püspök, Nyíregyházán pe« dig Úibelius, a Németországi Evangélikus Egyház elnöke és dr. L. Pope amerikai kongregacionaliata dékán prédikál. Augusztus 5-én a Deák téri templomban Fuglsang Damgaard dán érsek és Deschner (amerikai), a Budavárban Noth német evangélikus püspök és dr. Hemtrich német egyházi főtanácsos; Fasorban Müller erdélyi szász lutheránus pöspök és Bell chichesteri püspök; Kelenföldőn Johansson (svéd, evangélikus); Zuglóban Cultberg svéd evangélikus püspök és Weber lelkész; Kőbányán Níkolalnen finn professzor; Angyalföldön Niemczyk lengyel evangélikus professzor; Vecsésen — ahol most ünnepük az ökumenétől kapott íatemplomuk évfordulóját — Lilje német püspök, a Lutheránus Világszövetség elnöke és Mobbs svájci lelkész; Irsán pedig Schuh amerikai lutheránus püspök és Maxwell amerikai episzkopálla lelkész prédikál. PÁL LEVELE A RÓMABELIEKHEZ XI. — Az új ember — 6,1—11. AZ ÖTÖDIK FEJEZETBEN Pál apostol elindult a keresztyén hit napsugaras magaslatai felé. »Meg- igazulván hit által... békességünk van Istennel/« Am a csúcs még messze Van a bár minden fordulónál új tájkép szépsége gyönyörködtet, minden újabb kapaszkodó lankaszt is egyúttal. Akadályok, ellenvetések tömegé vár még legyőzésre. Felfelé göröngyökön és — mélységeken ét vezet az út. A BŰNNÉL ERŐSEBB a kegyelem s a megigazultak életében ezután a kegyelem uralkodik. Ezzel a tétellel fejezte be az ötödik rész gondolatsorát áz apostol, Ám rögtön itt az újabb ellenvetés: mit jelent ez a valóságban és a gyakorlatban? Talán bizony »megmaradjunk a bűnben, hogy a kegyelem annál nagyobb legyen?« Az efféle ellenvetés nem ismeretlen, a harmadik rész 8. versében már találkoztunk vele. »Meghaltunk a bűnnek« —- ebben a különös, félelmes mondatban sűríti Pál a keresztyén új élet első nagy tételét. E gyökeres, teljes és végleges Szakítás számára nem tud s nem is akar gyengébb képet használni. Aki meghalt, valóban kiszakadt az őt körülvevő életből. A nap süt, fúj a szél, illatoznak a virágok, énekelnek a madarak, ahogy annak előtte —- de nem az ő számára. A bűn körülveszi a keresztyén embert, kísérti és marcangolja, sebeket ejt rajta, behálózza és fojtogatja — de hatalma nincs fölötte. MINDEZ VALÖSAG. Éz a meg- halás a bűnnek folyamat; bármily különösen hangozzék: ez az elhalás élet, ami elkezdődött egyszer s ez a kezdet a kercsztség. A keresztelés régi módja szemléletesen mutatja ezt: a megkeresztelendőt temerítették egy vízzel telt medencébe. Ez az alámerülés, eltűnés a meghalás a bűnnek. A megkeresztelt embert Isten keze vonja magához a kereszt- ségben. Az ő titokzatos és hatalmas cselkedete a keresztség. Es ezzel elkezdődik valami: a harc a bűnnel, amiben ugyancsak i nem maradhatunk tétlenek. Ahogy a Kátéban mondja Luther: a bennünk levő embernek naponta kell vízbe fojtatnia. Az új életben járni kell: határozott és bizonyos lépéseket tenni. De erre még később visszatérünk, A DÖNTÖ, amire most az apostol fel akar figyeltetni, az, hogy mindez egy feltétellel érvényes a számunkra: Jézus Krisztusban. Mint hatalmas székesegyháznak terhét emelő roppant boltív fogja össze ezt a szakaszt e kezdő és zárótétel: »Meg- keresztelikedtünk Jézus Krisztusban« (3. v,), ...»éltek Jézus Krisztusban« (11. v.). S ez azt jelenti: a keresztyén ember nincsen többé egyedül, Éppen abban van az új élete, hogy szüntelen vele van Krisztus. Magával vonja kereszthalftlába s ezzel elszakítja a bűntől. S magához emeli feltámadásának dicsőségébe, így leszünk szabadok, felszabadultak a bűnnek való szolgálat alól. S így élünk Istennek közösségben Krisztussal. Egy írásmagyarázó emlékeztet arra, hogy a régi nagy festőművészek önarcképein a mester képmása mögül gyakran egy ijesztő afe mered ránk; a halál csontábrázata, amint az arckép vállán át kitekint. A keresztyén ember képe csak akkor teljes és hiteles, ha ott van vele együtt, a háta mögött kezét vállára téve egy másik valaki: nem a halál, hanem Krisztus. Csak vele együtt, Krisztusban szakadhatunk el a bűntől. S csak vele együtt, Krisztusban élhetünk igazán új életet az Istennek. *Gondoljátok, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek...« üzeni az apostol. Gondoljátok, ez itt azt jelenti: higgyétek. Ezt a valóságot, Istennek a keresztségben rajtunk elkezdett hatalmas cselekedetét csak hitben lehet megragadni. Hitben lehetünk egyek Krisztus urunkkal, az ő halálával és feltámadásával. Hitben valósul meg az új élet: az, hogy nem vagyunk egyedül, velünk van, velünk él Krisztus és így mi is őbenne és őáltala. . Groó Gyula HUNYADI JÁNOS Költőink úgy állítják elénk, mint a férfi- jéllem mintaképét. Madách Az ember trape- diájában a magyar múltból mindössze egy ne- vet említ, az övéit Történetíróink bizonyítják, hogy valóban rendkívüli ember volt: erős, tiszta s fegyelmezett férfi, ösztöne szerint is hűséges, meggondolt, messzenéző s igazságos. Pedagógiai példája mindannak, amit történelmi magyar jellemnek nevezünk. Fennmaradt egy olasz festő arcképe róla, Masolinó da Paní- cale műve, amelyen Őrömmel eltűnődhetünk. Oldalra, néző férfi-arc ez, egy férfi-szépségé. Görög orr, beszédes, mély szempár, magas, hajköszorúzta homlok, erélyl sugárzó áll s szép, egyszerű, ném-hetyke magyar bajusz. Igaz, el se tudjuk képzelni másként azt, akit Bon]int az egyetlen férfiúnak nevez, aki megmentette nemcsak a saját hazáját, hanem a keresztyénség számára megmentette s biztosította Európát. Marx a középkor erőfeszítéseit mérlegelve, Hunyadi nevénél állapodik meg, mint útmutató fánál. S ezt már a kortársi krónikások is tudták róla, magyarok és külföldiek egyaránt, Nem csodálnivaló, hogy a törökök a »Föld rettenetének« s a »Hadak villámának« hívták, a szultán íródeákja a »törökök egyetlen félelmének« nevezte. Patrióta volt, e föld fia, aki félezer évvel ezelőtt megtalálta az élet értelmét a magyaroknál Hunyadi János vált ő, a hadvezér és országvezető, akiért harangok szólnak ötszáz éve a keresztyének között. Katona-apa fia volt s katonának nevelték. Tehetsége vitte előre, nem cselszövés, nem a vagyon s a szerencse, az a többieké volt, akik gyűlölték s féltek tőle és megvetették, mert nem volt főúr, csak kísnemés fia. Hunyadi keresztül nézett míndannyiukon. Végtelen nyugalom volt szívében s nem félt sem tőlük, Sem a töröktől. A főurak féltek, mert mind csak saját vagyonukra gondoltak, Hunyadi a néppel gondolt, az ország fénye s épsége járt az eszében, azért volt oly biztos s nyugodt. Pedig óriási birtokót szerzett, Huszonnyolc vár/ ötvenhat város, több mint ezer falu birtokosa, földje meghaladta a négymillió katasztrális holdat. Szédítő vagyon még a hűbéri korszakban is. A királyoknak volt ilyen birtoka. S még azt se mondhatták rá, hogy erőszakkal szerezte. Albert király alatt már erdélyi vajda és temesi főispán. I, Ulászlónak íegbizalma- sabb embere, a törők hadjáratok állandó vesére. Huszonnyolc éves korában feleségül veszi Szilágyi László főispán leányát, Erzsébetet. Olyat választott maga mellé, aki méltó volt hozzá mind jellemben, mind tehetségben. Hiteles feljegyzés maradt róla, hogy nem tudott latinul. »Illiteratus existens« —- írta róla a pap az oklevélbe, kormányzó korában, amikor egy adományozásnál tévedett s a tévedést korrigálni kellett. Ö készíti elő a nemzeti királyságot. 1446- ban, mikor Magyarország kormányzójának választják meg, esküt tesz s az eskü egyetlen mondatból áll s abban a mondatban van egy sor, amely így szól: »az szerzést, kit ez ország szerzésére megirtanak volna, erössen és tökéletességgel, mind megtartod,« így olvasták fel neki, így kívánta az ő egyenes, férfias szíve. Mert utálta a sok szót. Most az évfordulóra Pécsett leleplezik lovas szobrát, Pátzay Pál művét, hogy ott lenn, ahol még legtöbb a kézzelfogható török emlék, hazánk és nemzetünk feldarabolásának színhelyén, a szobrok oktató magasából nézzen ránk, utódaira. Egyéni érdeke úgy fedte a közérdeket, mint egyik tégla a másikat. Ezért állt melléje a nép az első hivó szóra, ahogyan a mágneshez fut a vas. Kitűnő politikus volt. mert világosan, egyszerűen s határozottan felismerte hazája helyzetét s komolyan mérlegelte a török szultán felkiáltását: »Egy isten uralkodik az égben, illő, hogy egy fejedelem uralkodjék a földön/« Saját hírszolgálata volt s tudta, hogy a török háborúja rablóháború, vad mészárlás, nem merő katonai összetűzés, vagy lovagi párviadal Akkor derült ki, mire gyűjtötte a vagyonát. a török elleni harcra. Saját pénzén korszerűen felszerelt hadsereget tartott fegyverben. Hunyadi János erkölcsi kötelességének tartotta, hogy bizalmáért a népet teljes vagyonával támogassa s így honvédő erőfeszítéssel megtartsa Magyarországot, Európa bástyáját, mely ha elesik, elesett a kontinens is. Láttam a Hunyadi-színmüvet, amelyet Hollós Korvin Lajos irt. Olyan, mint a megelevenedett krónika. 1443-ban, a nagy téli hadjáratban, Szófiáig űzte a törököt, aki már faldnkan kóstolgatta Magyarország határát. Csak a fagy és a járvány térítette vissza akkor Hunyadit hódító útjáról. 1444 nyarán a Fekete-tengerig nyomult előre, de Várnánál súlyos vereséget szenvedett, a csatában elesett I. Ulászló király is, aki a hadjáratot meggondolatlanul rákénysze- ríteite Hunyadira. Akkor a török elfoglalja Bizáncot s a legtehetségesebb szultán, a török hadsereg korszerűsítő je, megindítja óriási seregét Magyarország ellen. A szultán tudja, ha Magyarország elesik, szabad az út felfelé a Dunán Párizsig. Most a hazai ellenség, a Garat—Ciliéi had is, Hunyadihoz fordul segítségért. A szultán 1456 nyarán ostrom alá veszi Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot, Magyarország akkori végvárát. Azt kellett megvédenie Hunyadinak. Kétszáz török hadihajó ZimOny felett elzárta a Dunát. Június 4-én II. Mohamed megkezdi a vár lövetését híres tüzérségével. Nádorfehórvárt Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály, védte hétezer katonával. Hunyadi július 14-én ért a vár alá. Kétszáz sajkájával o. Dunán átverekedett a török hajók zárógyűrűjé- ben és^ bevonult a szorongatott várba. Ez volt az első diadal. A szultán toporzékolt a dühében s szakadatlan rohamozta a várfalakat. Július 21-én általános támadást rendelt el s maga állott a sereg élére. Sikerűit is a várba betörnie, de Hunyadiék kiűzték onnan. Másnap Hunyadi támadt, kirohant Seregével, délre elfoglalta a török tüzérséget s az ágyúkat a törökökre fordította. Hanyatt-homlok menekült II. Mohamed s Szófiáig meg nem állt, ott ís öngyilkos akart lenni a szégyentől. Az egész szultáni tábor a magyarok kesébe került. Ez volt az a nagy győzelem, amelyért a pápa elrendelte a déli harangszót az egész Világon. A déli harangok tehát Hunyadiért s népűnk önfeláldozó bátorságáért szólnak azóta. Hunyadi nem üldözhette tovább a törököt, a táborban kitört járványban halt meg a győzelem után. Ott temették el Gyulafehérváron, közel ahhoz a Vajdahunyadhoz, amelyet kis erősségből hatalmas várrá épített. Történelmi győzelem Volt a Hunyadi Jánosé. A mohácsi csatáig a török képtelen volt egy lépésre is ellenünk. S Hunyadi jóslata bevált: Magyarország védő bástyájává vált a világnak. A török ugyan mélyen behatolt hazánkba, de sohasem tudta elfoglalni. Gyomrát megfeküdte a magyar, bármennyire is erőlködött elpusztításunkon. a mérték, amit Hunyadi felállított: a nép helytállása szülőföldjéért, megmentette a világnak Franciaországot és Angliát. Rembrandt és Descartes, Shakespeare és Bacon, az olasz muzsika s a francia költészet azért virulhatott ki, mert itt állt a vérző magyar testek eleven bástyája, amely állta a támadásokat két évszázadon át. A zúgó harangok erre emlékeztetik a világot a Hunyadi-győzelem ötszázéves évfordulóján. Szalatnai Rezső
