Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)
1956-07-01 / 27. szám
4 EVANGÉLIKUS ÉLET Szabó Lőrinc és Illyés Gyula egy-egy verskötete a mostan! könyvhéten három nap alatt teljesen elfogyott. A könyvvásárok megvették az egész példányszámot. Jele ez annak, hogy a magyar olvasók ismét s méltán fordulnak a költeményekhez, a legrangosabb irodalmi mondanivalóhoz. S nem véletlen, hogy épp Szabó Lőrinc és Illyés Gyula versei hódítják meg a magyar szíveket. Nemcsak mai irodalmunknak, hanem az egész magyar költészetnek is két kiváló reprezentánsáról van szó. Szabó Lőrinc válogatott költeményeinek gyűjteménye korunk s nemzedékünk költőjét mutatja be, a hűvös, tartózkodó, nehezen lelkesülő, nem könnyen daloló, de mély s rendíthetetlen hűségű, szabadon néző, igazságot mondó s könyörtelenül valló költőt. Illyés Gyula, aki néhány éve, drámáival tartja izgalomban a tűnődő nemzetet, újra a költő jogán szól hozzánk s egyre melegebben, szívünkhöz férkőzve, keresetlenül, szívbéli szókkal. Illyés ma a költészetben az egész magyar életélmény kifejezője, hitelesen emlékeztet minket múltunkra s válogató fegyelemmel érzékelteti a nemzet erejét, életünk értelmét: a magyar emberséget. E két nagy költőnk mindnyájunknak szóló költeményeiből idézünk itt egyet-egyet, mutatóba s bizonyságképpen: az őszinteségről s igazmondásról, minden költői alkotás értelméről. (SZ.) „Kis nép fia” Többlete, ami mögötte; de rangsor nem csupán erőn épül. ö vagy én, egy érték: mint agy, érzék, mint egyén, éppolyan felnőtt vagyok, mint egy angol, vagy mint bármelyik fia bármelyik öreg, nagy népnek, dicső hatalomnak: dicsőség, nagyság változhat, omolhat, de szebb jövő tán bennünk álmodik. Gibraltár persze és a dreadnoughtok páncél s talapzat; s az az arany is; de most szellem szól: — Magyar, légy nyugodt; egyek vagytok, ti itt, s ott, bárhol, ők, kicsik s nagyok, minden Isten (vagyis Igazság) és a férges sír előtt! Szabó Lőrinc Nehezebb egyre, minden egy egy halottal nehezebb a Föld, Földünk, de vinni kell, letennünk nem lehet. Mert mi hordozzuk, mert mienk, általunk lett, ami és csak addig lesz Föld, amíg meg bírjuk tartani. Súlyosabb egyre, láb inog, kar bénul, váll sajog, mert mi meg egyre ritkulunk hűséges Atlaszok. benne az áldozat, Nehezül a Föld: egyre több a kín; de ő, ő bűntelen, elhagyni nem szabad. Tartani kell, bár könny s kudarc erőt, reményt legyőz; minden katona az egész seregért felelős. De vinni kell, haladni, bár egyedül cipeled; mert ha belebuksz: belehalsz, veled is nehezebb! Illyés Gyula ISTENTISZTELETI REND Budapesten, július 1-én Deák tér: de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11 (úrv.) Hafenscher Károly du. 6 ökumenikus előadás: Dóka Zoltán, du. 7 Cselovszky Ferenc. — Fasor de. fél 10 Zay László, de 11 (úrv:) Zay László, du. 7 Hafenscher Károly. — Dózsa György út 7. de. fél 10 Dóka Zoltán. - Üllői út 24. de. fél 10, de. 11. — Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., de. háromnegyed 12. — Karácsony S. u. 31. de. 10. — Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bonnyai Sándor. — Kőbánya de. 10 (úrv.) Bolla Árpád. — Utász u. 7. de 9 (úrv.) Bolla Árpád. — Vajda Péter u. 33. de. fél 12 (úrv.) Bolla Árpád. — Zugló de. 11 (úrv.) Scholz László. — Gyarmat u. 14. de. fél 10 Muntag Andor. — Rákosfalva du. 5. Muntag Anodr. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Rimár Jenő, du. 7 Gádor András. — Váci út 129. de. 8 Rtmár Jenő, -pjÜJpest de. 10 Blázy Lajos, du. fél 7 Blazy Lajo^. — Dunakeszi de. 9. Matuz László. — Pesterzsébet de. 10 Bencze Imre. — Soroksár-Üjtelep de. fél 9 Madarász István. — Pestújhely de. 10 Kürtpsi Kálmán. — Rákoscsaba de. 9 Békés József, du. fél 7 Békés József. — Rákosszentmihály de. fél 11 Tóth-Szöllős Mihály du. 5 Tóth-Szöllős Mihály. Bécsikapu tér de. 9 Benes Miklós, de. 11 Juhász Géza, du. 7 (úrv.) Juhász Géza. — Toroczkó tér de. 8 (úrv.), de fél 9 Juhász Géza, du. 6 ökumenikus vallásos est. — Óbuda de. 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos, de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 6 sze- retetvendégség. — XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9 Ruitkay Elemér, de 11 Ruttkay Elemér, du. 7 Danhauser László. — Pesthldegkút (Szent István u.) de. fél 11 Nagy Gyula dr., du. .6 Gyimesy Károly dr. — Kelenföld de. 8 (úrv.) Rezessy Zoltán dr., de. fél 10 (gyerm.) Re- zessy Zoltán dr., de. 1.1 (úrv.) Rezessy Zoltán dr., du. 5 ökumenikus ünnepély. — Németvölgyi út 138. de. 9 Bottá István. — Budafok de. 11 Visontai Róbert. — Nagytétény de. 9 Visontai Róbert. — Kelenvőlgy de. 9 Tessényi Kornél. — Albertfalva de. 11 Tes- sényi Kornél. — Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos, du. 7 Kaposvári Vilmos. Felvétel a Teológiai Akadémiára Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, ez irányú kérvényüket f. évi július 31-ig nyújtsák be a dékáni hivatalba (Bp. VI., Lendvay u. 28.). A felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: a) születési bizonyítvány, b) a legmagasabb iskolai végzettség bizonyítványa, c) helyhatósági vagy más olyan bizonyítvány, mely a kérvényező lakását, szociális helyzetét, szüleinek a foglalkozását és kereseti, ill. szociális viszonyait feltünteti, - d) orvosi bizonyítvány (részletes), e) keresztelési bizonyítvány, f) konfirmálás! bizonyítvány, g) az illetékes lelkész és esetleg val- tástanító lelkész bizonyítványa. mindenesetre annak a lelkésznek a bizonyítványa, aki a folyamodónak a legutóbbi ( években lelkipásztora volt, h) esetleges egyházi működésről szóló bizonyítvány. Mellékelni kell továbbá olyan részletes Önéletrajzot, amely feltárja a kérvényező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lelkész! szolgálatra indulás okait. Az okmányokat . eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatokat Is lehet mellékelni. A másolatokat »egyházi belhasználatra« megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti. A tanulmányi idő öt esztendő. A fenti kérvénnyel egy időben a jelentkezők kérjék felvételüket az Evangélikus Lelkésznevelő Intézetbe. Ez a kérvény is a dékánhoz küldendő részletes önéletrajzzal. A férfi hallgatók bennlakás! kötelezettségéről, a nőhallgatók elhelyezéséről, a tartásdíjról stb az Intézet igazgatója ad felvilágosítást levélbell megkeresésre. Kérjük lelkészeinket, szíveskedjenek az érdeklődők figyelmét erre a hirdetményre felhívni. KORALKÖNYV II. kötet, a Keresztyén Énekes- könyv Új Részének dallamai. Ara: 65.— Ft. KIS KRÓNIKA Ilii Talpra magyar! — zúgja most Kodály Zoltán új kórusa. A nagy magyar zeneköltő ugyanis nemrég megalkotta s a honvéd művészegyüttes kitűnő férfikarának ajánlotta Petőfi Sándor Nemzeti dalára írott kórusművét. A Nemzeti dalt többször ze- nésítették meg; az új alkotás a kritikák szerint méltó a Talpra magyar mondanivalójához. Klasszikus alkotás, mert kifejezi a nemzet lelkivilágát. Kodály új művét a honvédség férfikara Budapesten már be is mutatta. Schweitzer Albert nemzetközi irodalmi díját 1956-ra Walter Bauer Kanadában élő német írónak ítélték oda Nansenről, a híres norvég sarkkutatóról és emberbarátról írott könyvéért. A díj: 2500 dollár. Ferenczy Iván, Izsó Miklós és Stróbl Alajos szobrászművészeink emlékkiállítása nyílt meg a budapesti Szépművészeti Múzeumban. Illyés Gyula válogatott költeményei Párizsban francia fordításban jelentek meg. A francia irodalmi kritika elismerő beszámolókat közöl a fordításokról. Gárdonyi Géza szobra Egerben. Az egri Gárdonyi Géza tanítóképző intézet fennállásának 125. évfordulójára szobrot emelt Gárdonyi Gézának. A szobrot június 17-én avatták fel az intézet udvarán. Corneille háromszázötven éve, 1606. június 6-án született Rouen-ban, Pierre Corneille, francia drámaíró, a Cid írója. A Óidét már 1773-ban fordította magyarra Teleki Adám, 1847-ben Greguss Ágost adta ki újból magyarul, harmadik fordítása 1880-b'ól való, ez Radó Antalé, most pedig a 350. évfordulóra Nemes Nagy Agnes új fordításában jelent meg újból magyar nyelven a francia remekmű. Magyar színházak Erdélyben. A román dráma most lezajlott országos ünnepén 23 vidéki színház, köztük öt erdélyi magyar színtársulat, mutatta be művészetét. A romániai sajtó a tíznapos ünnepség eredményeivel foglalkozva, kiemeli az erdélyi és bánsági magyar színházak magas színvonalú művészi teljesítményeit. Az inkvizíció regénye. Leo Katz- nak Berlinben regénye jelent meg Kolumbusz Kristóf világáról —»Die Welt des Cotuitibus- címén. A regény a nagy utazó korát festi, az inkvizíciót, a spanyol Sevilla életét 1490 táján, Ferdinánd és Izabella uralkodását, a dominikánus kolostorokat s az inkvizíció rémtetteit, a kínzókamrákat, a bírósági tárgyalásokat s az ezrével felgyulladó máglyákat mondja el. Kiváló nevelőink. Az V. pedagógus nap alkalmából az Országház kupolacsarnokában a minisztertanács az ifjúság nevelésében és oktatásában kiváló eredményt felmutatott 72 nevelőnek adta át a »kiváló tanár« s »kiváló tanító« kitüntető oklevelet és a velejáró pénzjutalmat. Ugyanakkor Budapest fővárosa 74 pedagógust tüntetett ki az »Oktatásügy kiváló dolgozója« címmel. Sz. SZIVEK BÚZATÁBLÁI okszor megkérdezték Jézustól: hol van az Isten országa? Hol van az az ország, amiről beszél, ahol csodáktól dús a levegő, ahol a szeretet nem ünnep, hanem szívből jövő mindennapi szó — ahol igazán békésen boldogok az emberek. Hol van Isten országa, amiről állandóan beszélsz? Mondd, hol valóság ez a gyönyörű világ? Azoknak, akik Isten országát vaksi szemmel és földi utak vándor- útjával akarták megtalálni, azoknak mondotta el Jézus gyönyörű példázatát Mt 13, 1 —23-ban. Vannak országok, amelyeknek nincsenek földrajzi határai. A szépség például nem valami külön világ, amit távoli tengerek őriznek, ahová valami különös útlevéllel meg lehetne érkezni. A szépség maga is valami óriás láthatatlan tenger, ami egész világunkat és benne a mi szívünket is elönti. Ebből a tengerből, a szívünk mélyéből, sokszor magától felbukkan vagy egy ismerős, vagy egy' ismeretlen búvár keze kiemel egy gyöngyszemet. Ilyenkor a szemünk felcsillan a csodálattól: — jaj de szép! Nincs külön hazája a jóságnak. Nem szántották körül a határát, mint egy gazdag birodalomnak, amit hatalmas hegyek és hősök védenek. A jóság nem távoli gazdag ország, ahonnan hozatni, vagy vásárolni lehet valamit, mint ahogy északi országok örök télben didergő emberei a napfényes narancsligetek hazájából édes gyümölcsöt hozatnak maguknak. A jóság minden földben megterem és minden porszem levegőjében benne van. Olyan csodálatos láthatatlan tűz, amit ha valaki a szivére vesz, á szeméből, a mozdulataiból millió apró kis napsugárban áradhat reá. Isten országa is ilyen világ. •— Minden emberarcon meglátszik és kivirul, ha a szivére Isten igéje hull. Isten országa úgy születik, mint a virágos hegyoldal, ahol kietlen és kopár rögökre szálló pillangók szárnyáról lehullik egy mag és ebből a magból színes szőnyeggé szépül a határ. Isten országa nem zsúfolt nagyvárosokból áll, hanem áldott tanyavilág, ahol szétszórt házak között termő talajon készül a kenyerünk. Minden szív egy kicsi búzatábla és mindenki lehet kalász és kenyér elszánó évek szürke szántóföldjein... Emberi szívek szent szántóföldje fölött Jézus a magvető ... A bölcsőtől a koporsóig egyetlen szántás az életünk, egyetlen nagy barna barázda, ahová szakadatlanul hull Jézus magvetése. Mennyi ige, mennyi aranyos kalásznak a magja kerül a barázdába a kegyelem ideje alatt egy csomó őszön és egy csomó tavaszon. A megváltó szeretet vérének mennyi esője hull és öntözi meg Jézus vetését! Amíg egy gyermek felnő, annyi magot és annyi esőt kap a szíve Jézus életéből, hogy ebből az égi vetésből kitelne az egész mennyország. Jézus, az örök magvető, sohasem sajnálja az igét, pedig belőle mennyi vész kárba. Mégis, millió magból születik számára egy kalász ... Egy megáldott emberi élet, amelyikből kenyér lesz valahol a földön és valahol az égben. Reád is mennyi napsugár hullott már ebből a csodákat termő gazdag nyárból... Mutasd a szívedet, ezt a kicsi búzatáblát, milyen? — Talán olyan, , mint az útfél. Kitaposott, kemény. Ugye, sokan jártak rajta. Gondok szekerei..., nagy bánatok halottas kocsijai... szenvedélyek, őrlő örömök vidám lakodalmas menete ... Ha megnéznéd ma a szívedet, sírva fakadnál: egy világ vándorolt át rajta, egy halálra ítélt elmúló világ, önzésben, haragban, gyűlöletben, hogy megkeményedett már a szíved! Bizony hiába hullik már erre Jézus csöndes szava, vagy melletted élő emberek könnycseppje. Ha néha hallod is Isten hívó Szavát, vagy testvéreid sóhaját, ez már nem érkezik el a szívedig. Mutasd a szívedet, ezt a kicsi búzatáblát, milyen? Talán olyan, mint az a köves hely, ahol felületes a föld. Lelkesedő ember vagy. Amikor Isten, vagy emberek beszélnek veled a templomban, vagy a mezőn, otthon, vagy a munkahelyen, sokszor még a könnyed is kicsordul és nagy fogadkozások születnek meg benned. Elhatározod, hogy jó ember leszel. Más leszel. Isten gyermeke és testvére, segítője másoknak. Aztán elég kilépni a templom küszöbön, vagy az otthonod kapuján és máris mindent elfelejtesz. Minden könnycseppet és minden fogadkozást. Nem jó föld még a szíved. Mutasd a szívedet, ezt a kicsi búzatáblát, milyen? Talán sok a tövis rajta. Nagyon hozzád nőttek a gonLELKÉSZEINK LEVELEIBŐL Palotay Gyula hartai lelkész: A toronyóra messzehangzó ütéssel reggel 8 órát jelez. Kint a határban búgnak a gépek a dús esőzésre rohamosan felburjánzó gyomot barná- racserzett munkáskezek irtják, kapálják a zöldellő veteményestáblák soraiban. A dunai védgátról, ahol nem is oly régen még farkasszemet néztünk a községet fenyegető jeges árral, ma szem gyönyörködtető a látvány: a végtelenbenyúló hullámzó kalásztenger, a holnap kenyerének drága Ígérete! Mosolygó arcú emberek mutatnak az alattunk elterülő vidékre és a benső öröm diadalmas érzése cseng szavukból, mikor arról beszélnek, milyen kemény harc árán jutottak idáig. Az ár elvonulása után késedelem nélkül összefogott a nép, a süppedő talajon gumicsizmás emberek munkája nyomán elkészültek a levezető csatornák, majd a halmokba gyűjtött kukoricaszárat, gallyat és egyéb hordalékot kellett a földekről eltakarítani kézi erővel, igával és gépek segítségével. Dübörgő traktorok hosszú sora tépte, hasította újból a föld hátát, vetőgépek dohogtak a nyomukban és izmos férfikezek markolták a kormányt, amely a gépek munkáját parancso- lóan irányította. Győzött az összefogó akarat, a kemény elszántság, a szövetkezetbe tömörült erő. A tanácsházára tartok. Felsietek az emeletre, ahol Csanaki Imre tanácselnökhelyettes egyre fokozódó figyelemmel merül bele az íróasztalán sorakozó jelentésekbe, összegezi az eredményeket és készséggel mutatja az összehasonlító táblázatot: milyen volt a szövetkezeti gazdálkodás Hartán 1952-ben és milyen 1955-ben? Községünk népe — mondja — a szövetkezeti gazdálkodás terén nagy lépéssel haladt előre. Kezdetben bizony sok nehézséggel kellett meg- küzdenünk, mert bármilyen szorgalmas is ez a nép, a paraszti életnek egyik sajátos vonása: a bizalmatlanság, amely gyakran a múlt fájó tapasztalataiból ered, másfelől pedig az idegenkedés mindentől, ami új. A termelőszövetkezeti mozgalom eleinte vontatottan haladt — szól közbe Baier Ferenc a szövetkezeti munka egyik lelkes irányítója —, aminek okát abban látom, hogy nem volt a környéken sehol még egy példamutató gazdasági szövetkezet vagy olyan közösség, amely serkentőleg hatott volna. Márpedig mindennél meggyőzőbb erő: a jó példa! Szemléltetni, megláttatni a szociális közösségi munkában rejlő előnyöket, a gépesítés nyújtotta idő és emberi erőmegtakarítást, a konyhakerti és gazdasági termények könnyebb és célszerűbb értékesítését s az általános életszínvonal olyan méretű emelkedését, amelyet az egyéni gazdálkodó talán megközelíthet, de elérni nem képes. Egyházközségünk népe a szociális átalakulás folyamatának nem maradt csupán távoli, néma szemlélője, hanem egyházunk evangéliumi taifitását megértve, igyekezett a közösség tagjaként olyan hatóerővé lenni, amely nem csupán a maga jólétét és életszínvonalát törekszik az új keretek között emelni, hanem mérlegre teszi elért eredményeiben az országos érdekek komoly súlyát is. Egyházközségünk felügyelője, gondnoka, tizenegy presbitere, a szövetkezeti munkában példaadó módon tevékenykedik. A földi kenyérért való szolgálatához az ige égi kenyeréből merít erőt, Isten házában is előljár. Hívő lélekkel indul a munka mezejére. Maróti János acsai lelkész: Amikor az aszód-balassagyarmati vonat a püspökhatvani állomást elhagyva nagy kanyarral megkerüli a Magashegyet, az utas szeme elé tárul Ácsa, ez az 1500 lakosú, evangélikus kis falu, amely úgy terül el a Cserhát emelkedői közt, mint az édesanya ölébe hajtott gyermekfej. Lakói azonban nem gyermekfejjel gondolkodnak. A szemlélő már a vonat ablakából észreveszi, hogy itt az emberek komolyan veszik az életet, és tudják, hogy a jó élet becsületes és verejté- kes munka eredménye. Az épülő házak sora, a megkapált cukorrépa és kukoricaföldek betűsorai és szélben lengő zászlósorai, a lekaszált és felgyűjtött szénaboglyák subás-kucsmás öregemberei beszélik ennek a népnek a munkaszeretetét, szorgalmát, hűségét és emberszeretetét. Arról beszél a határ, melynek emberi munkáját az Isten áldása teszi szemet gyönyörködte- tővé, hogy az itt lakó nép megértette, hogy nem csupán önmagunkért élünk e földön, hanem embertársainkért is. Egymásért. dók. Túlságosan odaadod magad az élet örömének és bánatának. Ezen a kicsi búzatáblán, a szíveden alig van napfény. Nagyobbak a kórók, mint á kalászok. Nagyobbak a gondok, mint az imádságok. Nagyobbak a kétségek, mint a reménységek. Nem jó föld még a szíved. Mutasd a szívedet, ezt a kicsi búzatáblát, milyen? — Óh, milyen szép, milyen jó föld! Tele van kalásszal. Valahol örül a gazda és sze- retetre éhes emberek várják a kenyeret. Milyen jó nézni ezt a szívet. Kitárul minden nap Isten igéje előtt, a békesség és a boldogság kenyere készül benne és aratni fognak róla emberek és angyalok. Milyen jó nézni ezt a szívet: Isten országának ezt a gyönyörű földi tanyáját. Milyen jó nézni ezt a szívet, hiszen veled lehet beszélni Istennek és embereknek, te hallgatsz rájuk, benned kalászba szökken Isten szava és emberek könnycseppje. Milyen jó nézni ezt a szívet, ebből élet születik, forró, gazdag, embereket éltető termő nyár. Milyen jó nézni ezt a szívet, körülötted már felhangzik messze a határban neked és veled örülő emberek boldog arató-dala és Isten örömének szent éneke. Odakünn a határban milliók kenyerének aranyos kalászát simogatja a szél... Odakünn az országban, Isten végtelen búzamezőin aratásra készül az isten. Milyen jó lenne, ha a Keresztről és a búzakeresztek mellől Istennek tetszőén egyszerre hang- zanék az aratási ének és egyszerre születnék a kenyér földi életünk asztalára és örök életünk otthonába. Friedrich Lajos Az ősszel megalakult a termelőcsoport, s az emberek ebben a közösségben még jobban megtanulnak egymásért és mindnyájunkért élni és dolgozni. Együtt mennek, hogy szorgalmas munkájukkal és eredményeikkel bebizonyítsák: a közösségi gazdálkodás jó, többet tud adni nekik is és többet tud nyújtani az ország népének is. A ma még kevesen levő tagok be akarják ezt bizonyítani, mert tudják, hogy erre a bizonyítékra jövőjük szempontjából nemcsak önmaguknak, de a falu többségének is, a még egyénileg dolgozó földműveseknek is szükségük van. Maguk mondják, hogy ezen nem is lehet csodálkozni. Hisz ezt a népet a múltban már annyiszor becsapták, hogy nem csoda, ha nem hisz a szavaknak és csak a tetteknek és tényeknek akar és tud hinni. Nagyon nehéz és verejtékes az élete és akar hinni abban, hogy a közös gazdálkodás a jövő útja és jó, mert könnyebbé teszi életét. Erősen gondolkodik is rajta. Előbb azonban a maga paraszti józanságával meg akar győződni ,a saját falujában arról, hogv úgy van-e valójában, ahogyan ezt még egyháza is mondja. Ezért csak nagyon óvatosan, lassan és nehezen cseréli fel a járt utat a járatlannal. És azt is lehet hallani, hogy tudják: a megoldás szorgalmuktól és becsületes munkájuktól függ. De tudják azt is, hogy Isten áldása nélkül nem lesz jó eredmény, jobb és szebb életük, bármilyen jól és becsületesen dolgoznak is. Olyan jól esik látni, hogy Ácsán és a leánygyülekezetben, Erdőkürtön is folyik a harc a bizonyításért és ebben a küzdelemben a közös utat választottak is abban az Istenben bíznak, akiben minden hívő keresztyén ember hisz. Ezért járnak el a templomba ők is és vesznek részt a gyülekezet lelki és anyagi életében. Jól esik látni, hogy egyházunknak a lelkiismeretes és becsületes munkára vonatkozó tanítását, az egymáséit áldozni tudó, igazi szeretetre szóló buzdítását nemcsak meghallgatják, hanem többségükben igyekeznek megtartani is. eva::íút.ikus élet A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII. Puskin u. 12. Telefon: 142—074. Szerkesztésért és kiadásért felel: D. Dezséry László szerkesztő. Előfizetési árak: Egy hóra 5.— Ft negyedévre !5.— Ft, félévre 30.— Ft. egész évre 60.— Ft. Csekkszámla- 20.412—VIII. _______10 000 példányban nyomatott_______ 2563092. Athenaeum (F. v. Soproni Béia|) Terhűnk, a föld
