Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1955-12-25 / 52. szám

4 EVANGÉLIKUS ÉLET ÖRÖM ÉS BÉKESSÉG KARÁCSONYESTI SÉTA Milyen ismerősek, és kedvesek számunkra, két világháború által is meggyötört, sok szenvedésen, nélkü­lözésen és háborúságon átment em­berek előtt ezek a szavak: »öröm« és »békesség«! De nemcsak a szavakat jzleljük, amikar halljuk őket, hanem keressük is, akarjuk is azt, amit mondanak. S ez annál inkább van így, mert e szavak bizony megkop­tak: sokszor visszaéltünk velük és frázissá tettük őket. Hibás ebben karácsonyi igehirdetésünk és ünnep­lésünk is, hogy az a karácsonyfa körüli hangulattá, családi és jóté­konykodó ajándékozássá és magun­kat mutogató ünnepi templomlátoga­tássá lett. Nem ez a »hangú latke­resztyén ségc az angyali üzenetben meghirdetett öröm. Még kevésbé az a karácsonyi üzenetben meghirde­tett »békesség a földön«, amikor az ajándékozás ellágyult hangulatában »alielujás gazdagok« — ahogy egyik költőnk mondja —, minden társa­dalmi kérdést megoldottnak gondol­nak, mert «asztalukról morzsák hul­lottak a szegények, elesettek és nincstelenek elé m Mi az »öröm« és a »békesség«? Mindegyikről sokat beszél az írás: erre kell figyelnünk, ha meg akarjuk érteni a karácsonyi üzenetet. Az az öröm, melyről az Írás beszél, nem ismer nyertest és vesztest, győztest és legyőzöttet. Ez az öröm egyfor­mán öröme mindenkinek. Isten, aki mind gonoszokra, mind jókra fel­hozza napját, személyválogatás nél­kül árasztja ki ajándékait egész né­pére. ő tölti el népét kegyelmével úgy, hogy gondolkodása, érzülete, minden cselekedete, hétköznapja és ünnepe megújulhasson, új élete ter­mékenyítő folyamként szétáradhas- som és Istent szolgálva, őt dicsőítve töltse be küldetését: legyen valóban az, aminek Isten teremtette, vagy bibliai szóval: Isten szolgálatára »fel­készített«, »szent nép«. Ennek a »nagy örömnek« evangé­liumát hirdeti a karácsonyi üzenet. Ehhez pedig elválaszthatatlanul hoz­zátartozik a »békesség a földön«. Mit jelent ez? Megüresítjük ezt az üze­netet, ha azt a szentimentális, eler- nyedt, a magunk jóságával megelé­gedett hangulatot vagy azt a ba­rátságosan mosolygó, egymásnak szé­lieket, ünnepi szavakat mondogató elégedettséget értjük rajta, mely mögött változatlanul a régi gonosz szív húzódik meg — és karácsonyi ünneplésünket sokszor annyira jel­lemzi ez és haszontalanná teszi. De rnegszűkítjük az angyali dicséret ér­telmét akkor is, ha a békességet csak arra vonatkoztatjuk, hogy bűneink­ből megtérve békességünk van Isten­nel én rézért örvendünk a számunkra is megszületett Megváltónak. Ez utóbbi is hozzátartozik a békesség üzenetéhez, de megszegényíti annak teljes ajándékát, ezzel pedig meg is hamisítja. Ez a békesség nem békés hangu­lat, nem csupán megbékéltség Isten és a kegyes hivő között, hanem »bé­ke a földöru: és pedig annak teljes és igazi átfogó értelmében. m Istent nem hiába mondja az Új­szövetség a »békesség Istenének« vagy világosabb mai magyar szó- használattal: a »béke Istenének« (pl. £tm 15, 13; 2. Kor 13, 11; Fii 4, 9; 1. Tessz 5, 23, stb.). Isten »nem a rendetlenségé, hanem a békéé«, mondja Pál apostol. (1. Kor 14-., 33.) S ezt így is mondhatnánk: a békét­lenség, a visszavonás, az egymásra támadás, a zavartkeltés, a »rendet­lenség és háború« (v. ö. Lk 21, 9.) néni Isten ügye. »Istené« azonban, vagy más szóval: Isten ügye a béke, a békesség keresése és — tegyük hozzá mindjárt — minden áldása a békének, minden jóság, gyarapodás, minden mások javára való munkál­kodás és szolgálat, amely a béké­vel és békesség-kereséssel összefügg. Ezt mondja már az Ószövetség is »békének«: sokszor egyértelmű az egészséggel, biztonsággal, rendezett életkörülményekkel, megelégedett és »békés« élettel. Az Újszövetségben pedig így válik egymást megvilágító és összetartozó fogalommá a »szeretet és béke« (pl. 2. Kor 13., 11.; Ef 6., 23.; Jud 2.) így sorolja fel az apoßtol egymás mellett a »szeretetet, örömet és békét« (Gál 5, 22.). Mert »béke« az Isten útjainak kezdete és vége, célja akkor, mikor az általa terem­tett világról van szó. »Bélzében« és »békére« teremtette Isten a világot. Tehát azért, hogy békésen dolgoz­zon, gyarapodjon, békében éljen és békéjével dicsőítse Teremtő Urát. Ma, az atomkor küszöbén jobban ál- érezzük. ezt az isteni akaratot és ren­delést, mint bármikor máskor. Jézus békessége az Isten békéje, amely nem személyválogató, hanem az elnyomottakat és leigázottakat juttatja igazságunkhoz. Mert Isten békéje olyan gazdag, hogy minden­kit gazdagít és senkit nem károsít, de I mindannyiunkat »békesség fiaivá« (Lk 10, 6.) tesz. Hl Ezt a békét hirdeti az aingyalok karácsonyi kara. S nem véletlen, hogy az ének azt mondja: »békesség a földön«. Mert Isten nem engedi ki kezéből azt a világot, melyet a ma­gáénak teremtett. Ezért nem vala­hol távoli és számunkra hozzáférhe­tetlen csillagbirodalmakban, hanem itt a földön akarja megvalósítani az ő békéjét. Erről éppen mi feledke­zünk meg könnyen, akik pedig gyü­lekezete vagyunk. Látjuk itt a vi­lágban a békétlenséget és ismerjük a gonoszság irigységet, gyűlöletet, ci- vódást és háborút szító erejét. Ismer­jük magunkban is a bűn hatalmát, ezért úgy vigasztaljuk magunkat, hogy itt harc és küzdelem az éle­tünk, de »odaát« majd Istennél és békességben nyugoszunk. Ezért akarjuk a békességet arra korlá­tozni, hogy Istennel van békessé­günk. De megfeledkezünk arról, hogy Isten nagyobb a mi gondola­tainknál, hatalmasabb a mi elkép­zeléseinknél és erősebb nemcsak erőtlenségünknél és beláthatatlan nemzedékek óta beidegződött, meg­rögzött gonoszságunknál, hanem a szó szoros értelmében »mindennél«, te­hát az emberi életben és a világban létező és érvényesülő minden erőnél is hatalmasabb. Az egész világ s benne mi emberek is, egyenként és együttesen kazeinek munkája va­gyunk, ezért kezében tud tartani minket is, a világot is erőivel és ha­talmasságaival egyaránt. Mi nem tudjuk Isten békéjét »megterem­teni«. De Isten tudja és akarja azt munkálni és ajándékozni. A kará­csonyi üzenet meghirdeti Isten bé­kéjét: nem úgy, mint valami szép vágyálmot vagy mint valami titok­zatos varázslatot, ahogyan azt Lagerlöf Zelma egyik híres Krisztus­legendájában leírja, hanem mint isteni ajándékot, mint olyasvalamit, amit Isten adni és érvényesíteni akar. Pál apostol pedig azt mondja, hogy a béke a Szentlélek ajándéka (Gál 5, 22.): ezzel tanúságot is tesz arról, hogy az angyali ének nem volt elröppenő szó, az éterben el­hangzó és nyomtalanul elszálló ének, hanem valóság, isteni realitás ezen a földön, ebben az életben. El Isten kegyelmének realitásai azon­ban nem olyanok, mint az útszéli kavicsok, amelyeket kedvünk sze­rint szedhetünk fel s azután játsz­hatunk velük, vágj' akár emberi erőnket, hatalmunkat gyakorolhat­juk rajtuk. Isten kegyelmének re­GYÜLEKEZ 1955. december 25. Karácsony — Lk 2, 1—14 — Tit 2. 11—15. December 26. Karácsony II. — Lk 2, 15—20 — Tit 3, 4—8. Liturgikus szín: fehér A KÉT EGYHÁZKERÜLET TA­NÁCSÁNAK ülései lapunk zártakor folynak. Az ülésekről részletes be­számolót újévi számunkban közlünk. A Sajtóosztály közli, hogy ÚTMU­TATÓ a Biblia rendszeres olvasásá­hoz 1956. című kiadványából vissza» küldés folytán még néhány példány kapható. alitásai teremtenek és szolgálatra hívnak, feladatokká válnak. Terem­tenek: mert gyülekezetei hívnak elő. E gyülekezetben Isten ma is — ka­rácsony ünnepén is, de a szürke hétköznapokon is ajándékozza Szent­lelke által a békességet annak min­den kincsével együtt, hogy az való­suljon és terjedjen itt a földön. Ezért hirdetteti a »békesség evan­géliumát« (Ef 6, 15.), ezért kell az egyháznak és benne minden gyüle­kezetnek a békesség gyülekezetéinek lennie, mert »békességre hívott el titeket az Isten!« (1. Kor 7, 15.). De sokszor vétett és vétkezik ma is ez ellen az egyház és az egyes keresz­tyének, papok és nem-papok egy­aránt! Mert a béke a földön Isten valóságos ajándéka, de nekünk — feladat! Az első gyülekezetekben is előfor­dult viszálykodás, civódás, egyenet­lenkedés és »rendetlenség«. Ezért hangzik fel az intelem: »Töreked­jünk arra, ami a bekét és egymás építését szolgálja!«. (Rm 14, 19.) »Tö­rekedjél igazságra, hitre, szeretetne, békére azokkal együtt, akik segít­ségül hívják az Urat tiszta szívből!« (2. Tim 2, 22.) Ez minden keresz­tyénnek életfeladata. Olyan életfel­adat, amelyben nem járhatja a ma­ga külön útjait, hanem együtt kell dolgoznia a békesség fiaival, mind­azokkal, »akik tiszta szívből hívják segítségül az Urat«. Ebben a szolgá­latban kell állania az egyháznak. Csak így lesz tisztává és igazzá a »megbékélés szolgálata«. (2. Kar 5., 19.) Különben könnyen képmutató­vá lehetne és betokosodhatna saját vélt igazságába s megfeledkeznék arról, hogy Isten nemcsak ígéri ne­künk a békét a földön, hanem kí­vánja is tőlünk. Isten »országa« vagy más szóval királyi uralma »nem evés, nem ivás, hanem igazság, bé­kesség és Szentlélek által való öröm« (Rm 14, 17.) Ez pedig mai szavakkal azt akarja mondani: Isten nekünk akkor Urunk és királyi ural­ma akkor valósul a gyülekezetben és itt a földön, ha az ö igazságában járunk, az ő békéjét valósítjuk és árasztjuk és ha az ő öröme uralko­dik el mirajtunk. Ez az igazság, bé­ke és öröm nem sajátít ki magának emberi kegyes szokásokat vagy ha­gyományossá lett életformákat. Minden népet, minden kort és min­den életformát meg akar hódítani. Ezért mondja Jézus boldogoknak azokat, akik »békét szereznek«, vagyis az Isten minden áldásával megáldott békéjének útján járnak, ezt a békét terjesztik és árasztják magukból: ők »az Isten fiai«. (Mt 5, 9.) Akik karácsonykor meghallják az angyalok énekét, legyenek ilyen »bé- kességszerzök«1 Dr. Karner Károly ÉTI HÍREK A DEBRECENI evangélikus temp­lomban december 11-én, ádvent har­madik vasárnapján énekes-zenés ádventi est volt a Református Kollé­giumi Kántus szolgálatával. A kán­tust Szigethy Gyula karnagy vezé­nyelte. Orgonáltak Garamvölgyi Vilmos tanár és Elefánty Sándor gyülekezeti kántor. Betegtoló-kocsi, jó állapotban. 720 forintért eladó. Cím: Hering János, Qyenesdiás 105 hsz. Angster hangverseny harmonium 25 regisz­teres, eladó: fekete, Balatonszemes, Petőfi u. 1. Kis harmonium olcsón eladó: Nimsz, Bpe&t, VI., Székely Bertalan u. 13. sz. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, december hó 24-én Deák tér du. 6, éjjel fél 12. — Fasor du. 7, éjjel fél 12. — Üllői út 24. du. 5. — Rákóczi út 57.7b. du. 5. — Karácsony S. u. 31. du. 5. — Thaly K. n. 28. du. 6. — Kőbánya du. 6, éjjel fél 12. — Utász n. 7. du. 5. — Vajda P. u. 33. du. ö. — Zugló du. 6. — Fóti út 22. du. 7. — Váci út 129. dü. 7. — Pesterzsébet du. 6. — Pestlőrinc du. 4. — Bécslkapu tér du. 5 (úrv.). — Óbuda du. 5. — XII., Tar- csay V. u. 11. du. 5 (úrv.). — Pesthidegkut (Szent István u.) du. 5. — Kelenföld du. 5 (úrv.), éjjel 12. — Rákosszentmihály éjjel fél 12. December hó 25-én Deák tér 9 (úrv.) Hafenscher Károly, 11 (úrv.) D. Dezsóry László, du. 6 Dóka Zoltán. — Fasor de. 11 (úrv.) Gyöngyösi Vilmos, du. 7 Dulcz Pál. — Damjanich u. 2S/b. de. fél 10 Dulcz Pál. — Dózsa Gy. u. 7. de. fél 10 Gyöngyösi Vihnos. — Üllői út 24. de. fél 10, de 11. — Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák), de. háromnegyed 12. — Karácsony S. u. 31. de. 10. — Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyal Sándor, du. 6 Bonnyai Sándor. — Kőbánya de. 10 (úrv.) Koren Emil. — Utász u. 7. de. 9 (úrv.) Koren Emil. — Vajda P. u. 33. de. lél 12 (úrv.) Koren Emil. — Zugló de. 9 (gyerm.), de. 11 (úrv.) Scholz László, du. 6 Muntag Andor. — Gyarmat u. 14. de. fél 10 (úrv.) Muntag Andor. — Rákosfalva du. 5 (úrv.) Scholz László. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Gádor András, du. 7 Rimár Jenő. — Váci út 129. de. 8 (úrv.) Gádor András. — Újpest de. 10 (úrv.) Blázy Lajos. — Duna­keszi de 9 Matuz László. — Vas u. 2 c. de. 11 Szimonidesz Lajos. — Pesterzsébet de. 10 (úrv.) — Soroksár-Ujtelep de. fél 9 (úrv.). — Clnkota de. 9 (gyerm.), de. 10, du. fél 3. — Mátyásföld de. 10 (gyerm.), de fél 11. — Kerepes-Kistarcsa de. háromnegyed 9 — Szllastlget du. 3. — Rákospalota, MAV-telep de fél 9. — Rp. Nagytemplom de. 10. — Rp. Kistemplom du. 3. — Pestújhely de. 10 (úrv.). — Rákoskeresztúr de. fél 11. — Rakoshegy I de. 9 — Rákosliget de. 10. — Rákoscsaba 1 de. 9, dn. fél 7. — Pestlőrinc de. 11, du. 5. — Restimre du. 5. — Kispest de. 9, de. 10, du. G. — Wekerle-lelep de. 8. — Rákosszent­mihály de. fél 11 (úrv.), du. 5. Bécsikapu tér de. 9 Várady Lajos, de. 11 D. dr. Vető Lajos, du. 7 Juhász Géza. — Toroczkő tér de. 8 (úrv.). de. fél 9 Juhász Géza. — Óbuda de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Komjáthy Lajos. — XII., Tar- csay V. u. u. de. 9 (gyerm.), de. 9 Dan­hauser László, de. 11 Danhauser László, du. 7 Ruttkay Elemér. — Diana u. 17. de. léi 9, — Budakeszi de. fél 10. — Pesthidegkut (Szent István u.) de. fél 11 Groó Gyula. — Kelenföld de. 8 (úrv.) Muncz Frigyes, de. 11 (úrv.) Muncz Frigyes, du. 6 Rezessy Zoltán dr. — Németvölgyi út 138. de. fél 9 (úrv.), de. 9 Rezessy Zoltán dr. — Csepel de. 11. du. 7. — Budafok de. 11 (úrv.) Visontai Róbert. — Nagytétény de. 8 (úrv.) Visontai Róbert. — Kelenvölgy de. 9 (úrv.) Bodrog Miklós. — Albertfalva de. 11 (úrv() Bodrog Miklós. — Csillaghegy de. fél 10. December hó 28-án Deák tér de. 9 (német, úrv.), de. 11, du. 6. — Fasor de. 11 (úrv.). du. 7. — Damjanich u. 28/b. de. fél 10. — Üllői út 24. de. II. du. 6. — Rákóczi út 57/b. du. 6, du. 7. — Kará­csony S. u. 31. du. 6. — Thaly K. u. 28. de. 11, du. fél 7. — Kőbánya de. 10 (úrv.). du. 7. — Utász u. 7. de. 9 (úrv.). — Vajda P. u. 33. de. fél 12 (úrv.). — Zugló de. 11 (úrv.). du. 7. — Gyarmat n. 14. de. fél 10. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.), du. 7. — Váci út 129. de. 8. — Újpest de. 10 (úrv.), du. 7 (úrv.). — Pesterzsébet de. 10 (úrv.), du, 6 (úrv.). — Pestlőrinc de. 11, du. 7. — Pestimre de. 10. — Rákosszentmihály de. fél 11 (úrv.), du. 5. — Pestújhely du. 6. Bécslkapu tér de. 11, du. 7. — Toroczkő tér de. fél 9, du. 7. — Óbuda de. 10 (úrv.), du. 7 (úrv.), — XII.. Tarcsay V. u. 11. de. II, du 7. — Pesthldeekut (Szent István u.) du fél 7. — Kelenföld de. 11. du. 6. — Németvölgyi út 138. du. fél 6. — Budafok de. 11. — Nagytétény de. 8. — Kelenvölgy de. 9. — Albertfalva de. U. Nagyvárosban lakom-. Budapesten. Ha este lágyulnak nz égen a fényes csillagék, meg­gyulladnak a még fé­nyesebb körúti lám­pák is. Fényükben em­berek sietnék hazafe­lé. Egy kicsit fázósan összehúzzák a kabátot, hosszú ködcsíkot le­helnek maguk elé. Rit­kán látni valakit, aki szépen, kényelmesen ballagna vagy sétál­na. Még ritkábban ta­lálkozom idősebb em­berekkel vagy gyere­kekkel Az ő helyük ilyenkor már otthon van, a jó meleg szobá­ban, a kályha vagy a tanulóasztal mellett. Mégis van az évnek egy napja, egy estéje, amikor a Körúton meg a forgalmasabb utcá­kon gyerekek sétálgat­nak kéz a kézben nagyapóval, nagyanyá­val Szenteste szokott ez így leírni. Otthon szerető kezek díszítik a fenyőfát és ilyenkor nagyapó elviszi kis unokáit egy kicsit sé­tálni, hogy azok meg ne lessék, mit kapnak majd ajándékba. Ezért látni ezen az estén ki­pirult arcú, csillogó szemű gyerekeket, kedves öregeket a fé­nyes pesti utcákon. Nagyapó kényelme­sen rákja öreges lá­bait. Az unokáik, fiúk és lányok vegyesen, meg mint szilaj kiscsi- kók rohannak az egyik kirakattól a másikig. Pici orrukat odanyom­ják az ezerfényű kira­kat üvegéhez és kis ujjainkkal mutogatva sorolják el egymás- nőik, hogy mit is volna jó kapni. Néha oda­húzzák nagyapót is az üveghez, egyre bizony­gatva neki, hogy mi­lyen jó is lenne, ha azt a hajas babát, vagy ja- tékvasutat mondhat­nák magukénál. A jó öregék bólogatnák hozzá és álig tudják elrejteni mosolyukat, ha kis unokájuk olyas­mit mutogat, ami már ott várja a feldíszített loarácsonyfa alattiig Aztán az órát nézik és egy kicsit gyorsabb ban elindulnak haza­felé. hogy együtt örül­jenek mindnyájan. Ki­ki a maga módján: ki­törő örömmel a gyere­kek, csöndes mosoly- lyal a nagypapák. A pesti utcák lassan el­néptelenednek. Csak a csillagok, a körúti lám­pák világítanak. De ezen az estén még ná­luk is jobban fényle­nek a karácsonyfájl apró lángjai. * KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK A SZLOVÁKIAI evangélikussá» got nagy veszteség érte. 1955. no­vember 26-án Szakolcán váratlanul elhunyt dr. Ján Durovios, a szakol- cai evangélikusok lelkipásztora. Há­rom nappal később temették el a részvét és gyász rendkívüli megnyil­vánulásával. Dr. Durovics harminc éven át mintaszerűen vezette gyüle­kezetét s rendkívül áldásos munkát végzett az egyházban és a szlovák szellemi életben. Irodalomtörténeti művei alapvető fontosságúak a pro­testáns szellem jelentőségének és erejének bizonyítására. A szlovák evangélikus himnológiának legjobb szakértője volt. Számos cikket, ta­nulmányt tett közzé a XVIL és XVIIL század egyháztörténetére nézve. Dr. Durovics éveken át, mint egyetem! magántanár, a pozsonyi evangélikus teológia előadója volt. AMERIKAI quaker-küldöttség ke­reste fel nemrégiben a kínai keresz­tyén egyházakat A küldöttség veze­tője Dr. Duncan Wood beszámolt út- j ükről. Elmondotta, hogy a kínai egyházak vezetői élénken érdek­lődtek az ökumenikus mozgalom legújabb fejlődéséről. Az volt a be­nyomásom — mondotta Dr. Duncan —, hogy nemcsak mi imádkozunk a kínai •keresztyénekért, hanem ők is épp olyan buzgón megemlékeznek rólunk imádságaikban. A kínai állami hatóságok nem emeltek kifogást az ellen, hogy az ottani egyházakat más ázsiai egyhá­zak képviselői meglátogassák, vala­mint az ellen sem, hogy a kínai egy­házak küldöttei induljanak más egy­házak meglátogatására. Az egyháztagok száma lassú, de állandó emelkedésben van. A fele­kezetek közösen tartanak fenn lel­készképző intézeteket, amelyekben gondoskodnak a lelkészi utánpótlás­ról. Olyan sokan jelentkeznek lel­készi pályára, hogy nem is vehetnek fel minden jelentkezőt. Jóllehet az utóbbi években kevés kapcsolata volt a kínai keresztyén- ségnek a világ többi egyházával, az ökumenikus öntudat nagyon erős Kína egyházaiban. Éppen ezért fo­gadták a quäkerek látogatását nagy örömmel. AZ AFRIKAI Ma-rangúban most először tartottak össz-afrikai evan­gélikus konferenciát. 60 éve, hogy Afrikában evangélikus egyházak ala­kultak, ezek azonban a kiküldő egy­házak függvényei maradtak. A má­sodik világháború utóm. egymás után mondták ki önállóságukat ezek az afrikai egyházak, amelyek a má­sodik. világháború alatt elmenekült külföldi misszionáriusokat már csak részben és csak bizonyos feltételek­kel voltak hajlandók visszafogadni. A tanganyikai evangélikus egyházat egy évvel ezelőtt felvette tagjai sorá­ba a Lutheránus Világszövetség és a fehérek ott már csak mint tanács­adók és orvosok működnek. Az egy­ház erélyesen közreműködik a tan­ganyikai négerek népi törekvései­ben. A misszionáriusok pionír-szol­gálata Afrikában befejeződött. A fiatal afrikai keresztyénség 150 vezetője gyűlt most össze Marangu- ban konferenciára, amelyre csak igen kevés külföldi megfigyelőt hív­tak meg. A konferencia tárgya »Az afrikai kontinensen átvonuló szo­ciális és politikai forradalmak által előidézett problémák« megbeszélése volt. A fiatal egyházak vezetői szá­mára természetes, hogy Isten előtt felelősséggel tartoznak népük nem­zeti és társadalmi problémáiért. Az ázsiai és afrikai népek küzdel­mei a nemzeti függetlenségért és a gyarmati elnyomás megszünteté­séért egyházi vetületen is megmu­tatkoznak. Az ún. »fiatal egyházak« egymásután lépnek a teljes önálló­ságra és külföldi egyházi munkások közreműködését csak az esetben hajlandók elfogadni, ha azok váló­ban a vendéglátó nép és egyház tö­rekvéseit és nem a gyarmatosítók érdekeit képviselik. AZ OSZTRÁK evangélikus és református egyház közös zsinata no­vember 21—25. tartotta ülését Bécs- ben. Elnöke D. Gerhard May evan­gélikus püspök, alelnökc Volkmai Regler református szuperintendens volt. A zsinat elnökségét fogadta az osztrák köztársaság elnöke, dr. Kör­ner. A zsinat egyik fő tárgya a», egyház és állam viszonyának sza­bályozása volt. Ausztriában ugyanis még mindig az 1861-es úgynevezett »Pátens« időközben teljesen elavult rendelkezései szabályozzák a protes­tantizmus és az állam — annak ide­jén még a Habsburg-monarchia — viszonyát. Az új állami vallásügyi törvény előkészületben van. A pro­testáns egyházak súlyt helyeznek arra, hogy az új törvény kifejezésre juttassa az összes tfelekezetek tel­jes egyenjogúságát. — A zsinat foglalkozott a teológiát végzett nők lelkészi szolgálatának kérdésével la és úgy Határozott, hogy nem ad he­lyet több női teológiai hallgató ké­résének, akik lelkésszé avaltatásu- kat kérték. A teológiát végzett női egyházi munkások szolgálatának kérdését újra fogják szabályozni BULGÁRIÁBAN, a Plovdivhcz kövei levő Komatevo nevű kis falu­ban háromhajós őskeresztyén temp­lom alapjaira bukkantak. A temp­lom egy korábbi thrák település kö­zéppontjában van. Az ásatási mun­kálatokat a következő tavaszon fe­jezik be. A leletek nagy értékű do­kumentumok lehetnek a thrák kultúra, tanulmányozásában. Thrákok lakták ugyanis Plovdiv körzetét, mielőtt a bolgárok a VII. században ott meg­telepedtek. ERDÉLYBEN Kolozsvár székhely- lyel közös protesters^ teológiai főis­kola működik, amelynek református, evangélikus és unitárius tagozata is van. Most a Román Népköztársaság kormánya az egyikori nagyszebeni püspöki palotát az erdélyi szász evangélikus egyház rendelkezésére bocsátotta és ebben az épületben he­lyezik el a kolozsvári közös protes­táns teológiai intézet szász evangé­likus ágát. A DÁN EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ÉRSEKE, Fuglsang-Damgard három lelkész kíséretében a moszkvai pátri­árka meghívására a Szovjetunióba utazott. A látogatás újévig fog tar­tani s az elsq hivatalos látogatása északi evangélikus egyházi vezetők­nek a Szovjetunióban. Hazafelé jö­vet a küldöttség útbaejti majd az észt és lett evangélikus egyháza­kat is. az Észak-amerikai úgyneve­zett Missouri-zsinathoz tartozó, evan­gélikus egyház két vezetője, Behnken elnök és Lawrence Meyer lelkész látogatásra indult a Szovjetunióba. Útjukon meg akarják látogatni az ottani evangélikus gyülekezeteket is. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyeteme« egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség é3 kiadóhlvataí: Budapest VIII.. Puskin-u. 12. Telefon: 142-074. Szerkesztésért és kiadásért felel: D. Dezséry László szerkesztő. Előfizetési árak: Egy hóra 5.— Ft. negyedévre 18.— IH, félévre 33.— Ft. egész évre 60.— Ft. Csekkszámla: 20.412—VIII. .10 000 példányban nyomatott 2-5558G4. Athenaeum <F. v. Soproni Bél»)

Next

/
Thumbnails
Contents