Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1955-12-18 / 51. szám
D. di*. Vető Lajos püspök üzenete a külföldön élő magyarokhoz D. dr. Vető Lajos püspök december 11-én, vasárnap a Magyar Rádió külföldi adásában a következő üzenetet intézte a külföldön élő magyarokhoz: A magyar protestánsok az idén is készülődnek szent karácsony méltó megünneplésére. Amint az ádventi időszakba léptünk, templomainkban és otthonainkban máris a karácsonyesü meghitt hangulat előízét éreztük. Amikor déli tengereken hajóval közeledik az ember valamilyen erdőborította szigethez, kedvező légáramlás esetén már messziről érzi a buja növényzet illatát. Adventban ugyanúgy érzi előre az ember a karácsony szépségét. Fenyőillat, gyertyafény, gyermeki öröm jellemzi ezt az ünnepet A természet odakint téli álmát alussza, az otthonokban és a szívekben azonban annál fényesebben ragyog a szeretet örök napja. A mai ember is szereti ezeket az örömöket Gyermekkori szép emlékei ébredeznek. A szülői ház meghitt családi körben érzi magát Amikor karácsony ünnepéire készülünk, tulajdonképpen Jézus Krisztus születésnapját kívánjuk ünnepeim. Ádventben az evangéliumi történetek azonban többnyire nem mint csecsemőt mutatják be, hanem a már utolsó útjára elindult Jézusról szólnak, aki bevonul Jeruzsálembe, tudva, hogy ott mi vár reá, s akiről Keresztelő János azt a bizonyságot teszi, hogy: »íme, az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit«. — Éppen ez a Jézus az, aki a legmélyebb érzéseket ébreszti bennünk. Ö, az Isten egyszülött Fia, jön alázatosan és szelíden. Nem a külső kényszer előtt alázko- dik meg, hanem ö maga vállalta az önfeláldozó szeretet, a szelídség és a békesség útját. »Megalázta magát mindhalálig, mégpedig a keresztfának haláláig« — ahogyan az apostol beszél róla. A jeruzsálemi bevonulás a világba való bevonulását példázza. Egész életével ö adott példát legfontosabb tanítására, mely így hangzik: »Tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos vagyok és nyugalmat találtok a ti leikeiteknek«. Jézus Krisztus fönségesen szelíd és alázatos alakját szemlélve készülődünk tehát mi, magyar protestánsok idehaza szent karácsony ünnepére s ezért olyan tiszták, szentek és mélyek az érzelmek, melyek áthatják készülődésünket, s melyek boldog karácsonyi ünnepet ígérnek. Ilyen módon készülnek családok és gyülekezeteit arra is, hogy együtt vegyenek úrvacsorát, s a bűnbocsánat áldásaiból nyerjenek vigasztalást, örömet és új erőket. Ezután a püspök arról szólt, hogy miképpen készülnek gyülekezeteink a szeretet és békesség ünnepének méltó megünneplésére, majd így folytatta: Tudjuk, hogy karácsony ünnepe világi síkban a családi összetartozás ünnepe. Az egymástól távol, vagy távolabb élő gyermekek, kicsik és nagyok egyaránt, készülnek még élő szüleikhez, hogy a szent estén együtt lehessenek. De sokat gondolunk azokra is, akik a haza határain túl élnék, s a dúsan terített asztalnál nem egy családi körben most is odakészítenek egy-egy üres széket azok számára, akik családi körükben karácsony estéjén nem foglalnak helyet, mert messze idegenben élnek. Most azonban ez különösen is fájdalmas érzéseket, de boldog reménységet is vált ki Idehaza és külföldön is nagy megmozdulás történt magyar véreink között, hogy akiket egykori mostoha életkörülményeik idegenbe sodortak, vagy akiket a háború vihara űzött el a földről, hol élnünk, s halnunk kell, most térjenek vissza szép hazáinkba. Hiszen összetartozunk, egy nagy család tagjai, magyarok vagyunk. Szeretnénk, ha már több karácsony estén nem lenne üres idehaza a helyetek. Idegenbe szakadt kedves magyar testvéreim, sejtem, ml megy végbe szívetekben ilyenkor, karácsony előtt. Talán gondoltok még élő édesanyátokra, vagy ha már nem lenne az élők sorában, talán arra, hogy egy kis falusi temető sírhalmánál jó lenne leróni a soha el nem múló gyermeki szeretet és kegyelet adóját a szeretet ünnepén. Erre most már megvan a lehetőség. Hív és vár benneteket mindnyájunk édesanyja, hív és vár magyar hazánk. Amikor így a Rádió hullámain tolmácsolom felétek a haza hívó szeleteiét, nagyon áldott és boldog karácsonyt kívánok mindnyájatoknak, az ádventi Király, a Békesség Fejedelme, a mi Urunk a Jézus Krisztus szere te tével. Akik először énekeitek az'új kiadású Keresztyén Énekeskönyvből Az Északi Egyházkerület Esperesi Értekezletének első reggelén püspökeink bemutatták a Keresztyén Énekeskönyv új kiadását. D. dr. Vető Lajos püspök ünnepélyes szavakkal hivta fel az értekezlet résztvevőit arra, hogy az értekezletet megnyitó áhítaton már ebből az énekeskönyvből énekeljenek. Az értekezlet megéljenezte a bejelentést és az áhítaton, amelyen D. dr. Vető Lajos püspök prédikált 1. Kor 16, 13—16 alapján, a Keresztyén Énekeskönyv 720. énekét énekelték, a gyönyörű ádventi éneket: Jer, tárjunk ajtót még ma mind! — amely a Keresztyén Énekeskönyv új részében található. Ez volt az első alkalom, hogy egyházunkban istentiszteleti használatba került az új kiadású Keresztyén Énekeskönyv. Hála legyen az Egyház Urának! Lelkiismereti szabadság és békés együttélés A berlini Neue Zeit Írja: Indiát a missziói tudományok gyakran emlegetik, mint a vallások klasszikus földjét. Az indiai hívők általában nagyrészt komolyan veszik vallásos meggyőződésüket és mintaképül szolgálhatnak Nyugat- Európa és Amerika névleges keresztyén emberei számára. Hruscsov és Bulganyin, a Szovjetunió államféríiai indiai látogatásuk alkalmával rámutattak Gandhi nagy hatására, ami csak az indiai nép vallásosságának mély hátterében értékelhető kellőképpen. Hruscsov Indiában a parlament színe előtt ismételten tisztázta a szovjet politikusok állásfoglalását a vallás kérdéseiben. Kijelentette: »Az a meggyőződésünk, hogy az eszmék, a meggyőződés és a világnézet kérdése minden egyes embernek a lelkiismeretére tartozik. A mi országunkban is vannak emberek, akik nem tagjai a kommunista pártnak«. Rámutatott, hogy a Szovjetunió 200 millió lakosából csak nyolcmillió állampolgár tagja a kommunista pártnak. Majd így folytatta: »A Szovjetunióban kommunisták és pártonkívüliek, atheisták és hívők együtt és egyértelemben dolgoznak a nép javáért. Minden szovjet állampolgárnak jogában áll, hogy vallásos cselekményekben részt vegyen. A lelkiismereti és vallásszabadságot mi nemcsak hirdetjük, de az állam szigorúan biztosítja a Szovjetunió minden polgárának alkotmányos jogait«. A vezető szovjet államférfinak ez a megnyilatkozása egy külföldi parlamentben jelentőséggel bír. Mutatja, hogy a Szovjetunió számára a világnézeti türelmesség a békés együttélés politikájának alapja. »Azoknak a kútmérgezőknek, akik vallásos ürügyeket keresnek a békés együttélés gondolata hiteiének aláásására, új hazugságok után kell nézniök« — írja a berlini lap. Egyházkerületi esperesi értekezleteket tartottak Az Északi és a Déli Evangélikus Egyházkerület azonos tárgysorozattal esperesi értekezletet tartott. Az értekezlet célja az esperesi munka összehangolása volt. Egyben arra szolgált, hogy előkészítse az egyházkerületi tanácsüléseket és megszabja a további egyházigazgatási munka elveit és eljárásait. A Déli Egyházkerület esperesi értekezletét november 29—30—december 1-én Békéscsabán tartották. Az értekezleten D. Dezséry László püspök elnökölt s részt vett valamennyi esperes. Részt vett az értekezleten dr. Pálfy Miklós teológiai dékán, Benczúr László és Tessényi Kornél püspöki titkár, valamint meghívottként Zoltai Gyula tiszaföldvári lelkész és Boros Károly nagyszénási lelkész. A háromnapos értekezleten öt gyűlést tartottak a következő témakörökkel: 1. Az esperes a püspök munkatársa. Hogyan értelmezendő és ellen- őrzendő az 1953. évi V. te. 6., 7. §-a és annak betartása. — 2. Beszámoló az egyházmegyék életéről és a beszámolók megvitatása. — 3. Egyházháztartási ügyek. — 4. Az egyház- megyei lelkész! munkaközösségek munkája. — 5. Az egyházmegyei adminisztráció, az összeköttetés az egyházkerülettel és az esperesek által felvetett kérdések. Az értekezlet idején az egyházközség szokásos keddi istentiszteletén Kutas Elek somogy-zalai esperes prédikált. November 30-án a gyülekezetben szeretetvendégség volt, amelyen Sikter András, a Bács-Kiskun Egyházmegye esperese tartott előadást. December 1-én az esti isten- tisztelet keretében D. Dezséry László püspök lelkésszé avatta ifj. Dedinsz- ky Gyula végzett teológust. Az Északi Egyházkerület ugyancsak a fenti tárgysorozattal tartott esperesi értekezletet december 14— 15—16-án, Budapesten az Északi Egyházkerület tanácstermében. Az értekezleten D. dr. Vető Lajos püspök elnöklőt, és részt vettek az egyházkerület esperesei. Az értekezleten részt vett és több előadást tartott D. Dezséry László püspök is. Jelen volt Grünvalszky Károly egyetemes főtitkár és dr. Pálfy Miklós teológiai dékán is. 1956 január hónapjában országos tanulmányi esperesi értekezletet terveznek, amely egy hétig fog tartani és amelyen a két egyházkerületi esperesi értekezleten felmerült és a lelkészi szolgálatban jelenleg legfontosabb teológiai kérdéseket fogják megvitatni. Az értekezletek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az egyházigazgatási szempontokat kidolgozzák. Összehívták az egyházkerületi tanácsokat 1955. december 20-án, délelőtt 11 órára összehívták az egyházkerületi tanácsokat. Az Északi Egyházkerületben 30 tárgysorozati pont, a Déli Egyházkerületben 28 tárgysorozati pont kerül tárgyalásra. A püspökök egyházkerületeik tanácsülésén hosszabb tájékoztatót adnak egyházunk legfontosabb, mostani kérdéseirőL A Déli Egyházkerület tanácsa a Puskán utcai egyházkerületi tanácsteremben, az Északi Egyházkerület tanácsa az Üllői úti egyházkerületi tanácsteremben ülésezik. ÖT ÉVE ÖT ESZTENDŐVEL ezelőtt, 1950. december 8-án a magyar országgyűlés törvénybe iktatta a béke védelméről szóló törvényt. Nem sokkal előbb a varsói II. béke-világkongresszus vette fel határozatai közé, hogy követeli a háborús propaganda megakadályozását és megbüntetését, valamint, hogy minden országban dolgozzanak ki »békevédelmi törvényt«, amelynek alapján az új háborúnak bármilyen formában történő propagálását büntetik. Magyar- ország az elsők között engedelmeskedett a békeszerető emberiség akaratának és emelte törvényerőre a háborús propaganda minden formájának eltiltását. Az országgyűlés »elhatározta, hogy a béke védelmében a törvény szigorával sújt le a háborús propaganda terjesztőire és mindazokra, akik a népek békéjét veszélyeztetik«. A MAGYAR NÉP örömmel üdvözölte ezt a törvényt, amely kifejezést adott népünk lelkes békeakaratának. Népünk keserves emlékeket hordoz szívében a második világháború esztelen és szörnyű pusztításairól, százezrek tragikus elvesztéséről és felismerte azt is, hogy ebben a pusztulásban és tragédiában milyen szerepe volt a fékevesztett háborús propagandának. A magyar nép azokat szereti, akik a békét szeretik és akarják. Népünk szilárd akarata, hogy szemben álljon mindazokkal, akik a békét gyűlölik és megfékezzen bárkit, aki a háború érdekében szót emel. Dolgozó népünk becsületes munkában, megelégedésben akar élni és akarja élvezni fáradozásainak gyümölcsét. EGYHÁZUNK NÉPE is örömmel állott azoknak a táborába, akik minden erejükkel a békét akarják. A békevédelmi törvény alkotásának napjaiban Dezséry László püspök — beszámolva a varsói békekongresz- szusról — így ír az Evangélikus Életben: «-Az egyházban Jézus Krisztus tanításán nevelt emberek élnek együtt s így természetes az, hogy ebben a közösségben a béke ügyével tökéletes egyetértésnek kell lennie ..; Legyünk egyek azokkal, akik az emberiségért felelősséget éreznek s ezzel a hatalmas kérdéssel nem játszadoznak, hanem teljes erejükkel helytállnak benne. Segítse Isten az emberiség békeszerető, becsületes jobbik felét, amely a gyermekek és asszonyok boldogságát, a teremtő munka lehetőségét védelmezi.« Istennek hála, az azóta eltelt öt esztendőben a béke ügye ismét tovább jutott előre. Az elért eredményeket megvédeni, újabbakkal tetézni csak további jó munkával, hűséges küzdelemmel tudjuk. Ezt akarjuk szíwel-lélekke!! Lelkészvizsgák a ke A múlt évben felszentelt segéd- lelkészek a Déli Egyházkerületben november 16-án, az Északi Egyház- kerületben december 5-én tették le lelkészvizsgájukat a lelkészképesítő bizottságok előtt. 12 segédlelké- szünk és két teológiai végzettségű női gyülekezeti munkásunk kapta meg lelkészi oklevelét, illetve lel- készvizsgai bizonyítványát. Lelkészjelöltjeinket a Teológiai Akadémián töltött öt tanulmányi év után és a szigorlat letétele után szentelik lelkésszé. Egy évig segéd- lelkészi szolgálatokat teljesítenek és ennek letelte után jelentkezhetnek lelkészvizsgára. A lelkészi oklevelet csak e vizsga megállása után kapják meg. Az oklevél birtokában pályázhatnak csak rendes gyülekezeti lelkészi állásra. Teológiai tanulmányaikat bevégző női hallgatóink szintén egyévi gyakorlat után ugyan ilyen vizsgát tesznek, lelkészi oklevelet azonban nem kapnak és ordi- nációban (felszentelésben) nem részesülnek. Különböző egyházi szolgálatokra kapnak beosztást. Az eddigi tapasztalatok szerint jól állják meg helyüket. A vizsgára jelentkezőknek még a nyár folyamán megszabott témákról öt írásbeli dolgozatot kellett elkészíteniük. Egy tudományos dolgozatot, előadást gyülekezet számára, két igehirdetést és egy katechézist. A beküldött dolgozatokat a nyolctagú vizsgáztató bizottság átolvassa és mindegyikről külön bírálatot készít írásban. A szóbeli vizsga az egyházkerület püspökének elnökletével ugyancsak ez előtt a bizottság előtt történik. A tantárgyak a következők: bibliaismeret, egyházunk tanítása, lelkészi szolgálat, egyházismeret, egyházjog, egyházi ének és zene. A lelkészképesítő bizottság ad képesítést szlovák, illetve német nyelvű lelkészi szolgálat végzésére is. A Déli Egyházkerületben idén Kovács Pál szarvasi segédlelkész tett szlovák nyelvi vizsgát. A nyelvi vizsga is írásbeli és szóbeli. A szóbeli vizsgán külön gondot fordítanak az egyházi és liturgikus kifejezések ismeretére. Kovács Pálnak pl. azt is meg kellett mondania, hogyan szólítana meg és miként köszöntene egy szlovákiai egyházi küldöttséget. Ez esztendőben a Déli Egyházkerületben Dömötör Tibor, Szimon János, Bolla Árpád, Drenyovszky János, Karner Ágoston, Pátkai János Róbert, Sárkány Tibomé Horváth Erzsébet, Schreiner Vilmos és Vér- tesy Rudolf tett lelkészi vizsgát. Az Északi Egyházkerület vizsgázói: Czé- genyi Klára, Németh Ferenc, Vargha t egyházkerületben Árpád, Völgyes Pál és Zsigmondy Árpád. Ä lelkészképesítő vizsgák célja nem egyszerűen a teológiai szigorlat vizsgaanyagának felelevenítése, hanem inkább annak a megvizsgálása, hogy fiatal lelkészeink milyen felkészültséggel és milyen készséggel végzik szolgálatukat mai egyházi életünkben. A szóbeli vizsga anyagát is a gyakorlati lelkészi szolgálat szempontjából állították össze. Bibliaismeretből pl. nem csak az egyes bibliai könyvek tartalmát kell tudni, hanem azt is, hogy mi a sajátossága, mai jelentősége és mondanivalója egy-egy könyvnek. Egyházunk tanításával kapcsolatban különösen arra esik a hangsúly, hogy milyen eligazítást adnak hitvallásaink a ma szolgáló evangélikus lelkész számára. A lelkészi szolgálat anyagában pl. ilyen kérdések szerepeinek: Az igehirdetés időszerűségének kérdése teológiai szempontból. — A temetéssel kapcsolatos egyházi rendtartások és szokások ismertetése és teológiai értékelése stb. Az egyházjog alkalmat ad arra, hogy a lelkészjelöltek beszámoljanak arról, hogy mennyire ismerik zsinataink elvi állásfoglalásait és azoknak a mai egyházi életben való alkalmazását. Az ökuméné kérdése különösén az egyházismeret során kerül elő. Az egyházi ének és zene tételei egyházzenei és himnológiai jó hagyományaink megőrzésének és a megúj- hodó egyházi éneklés továbbvitelének irányvonalába esnek. Az írásbeli vizsga tételei között idén ilyen címek szerepeltek: Előadás gyülekezet számára az evanstoni világkonferencia lefolyásáról és jelentőségéről. Luther és az egyházi ének. Az egyház felelőssége a világért. Az egyház egysége és az egyház háztartása. A keresztyén reménység etikai következményei. Tes- sediik Sámuel élete és munkája stb. 1953 óta, a szóbeli tételek részletesebben, határozottabb fogalmazásban, pontokba szedve sokszorosításban kerülnek a vizsgára jelentkezők kezébe. Megfigyelhető, hogy különösen ez időtől kezdve a készülés komolysága és a vizsgák eredménye emelkedett. Az elmúlt évben közvetlenül e lelkészképesítő vizsgákhoz csatlakozott az országos segédlelkészi konferencia megrendezése. Ezt a mindig érdeklődéssel várt konferenciát most január folyamán tartják meg Fóton, a Déli Egyházkerület »Mandák Mária Intézetében«. Jó dolog, hogy kegyelemmel erősíttessék meg a szív0^ is, 9)
