Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1955-10-30 / 44. szám
D. DEZSÉRY LÁSZLÓ: A LUTHERI REFORMÁCIÓ Vannak történelmi képek, amelyek mélyen vésődtek az emberiség leikébe, annyira mélyen, mintha a mai ember is szemtanúként, fültanűként élte volna át azokat. Ilyen a lutheri reformáció reggelének képe. Luther, a középkorból kibontakozó barát és hallatlan belső erőkkel, a meggyőződés biztonságával végrehajtott wittenbergi cselekedete így vésődött a szívünkbe. Írók, költők, festők, szobrászok, zenészek, prédikátorok, történet-tanárok és édesapák egyformán ugyanannak rajzolják őt. A hit hősének, aki teljes bátorsággal áll ki tudományával, a Szentírásból vett felismeréseivel a világ elé. Kiszögezi 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára és ezzel az egyháztörténelem új korszakát nyitja meg. 1517. október 31-e a lutheri reformáció, és egyben a protestáns reformáció történelmi dátuma így vésődött a szívekbe. Az evangéliumi hit, a bibliához igazodó keresztyénség a Jézus Krisztust a keresztyénség hite és élete középpontjába újra visszaállító teológiai mű rendíthetetlen, és áldott végrehajtójaként maradt emlékezetünkben Luther és az is marad, amíg evangélikusok élnek a földön. Luther a mi egyházunk nagy tanítója, s egybén az egész világkeresztyénség nagy tanítója és megmozgatója. Az ő reformációja a Zwingli Ulrichéval és Kálvin Jánoséval együtt az egész világ- keresztyénségre kiható, azt alapvetően formáló, állandóan reformáló dinamizmussá lett. Vannak a történelemben biztosan felismert igazságok, amelyek az emberek széles tömegeit foglalkoztató ügyek szempontjából alapvetőek. Ilyen a keresztyén hit és élet területén Luther reformátori felismerése. Luther azt ismerte fel, hogy a keresztyén élet egyetlen forrása és zsinór- mértéke a Szentírás. Reformátori tettének döntő alapvetése az, hogy Isten szent igéje az egyetlen, amelyre a keresztyén hit hallgasson, amelyhez a keresztyén élet igazodjék. Emberi hagyományok, egyházi rendelések el ne homályosítsák, ragyogjon az egyházban maga az Ige, Isten tiszta, szent igéje. Luther Isten igéjének felfedezése nyomán a keresztyénség lényegének felismeréséhez jutott el. Jézus Krisztus személye, életműve, értünk történt váltsághalála és feltámadása került Luther bizonyságtételének középpontjába. Isten kegyelmének hirdetése, a bűnbocsánat evangéliumára válaszoló emberi hit lett Luther reformátori műve nyomán az eredeti tisztaságába visszaállított keresztyénség középpontjává. Ez a felismerés alapvető n’inden idők keresztyénségére nézve. A reformáció óta a lutheri, az evangélikus keresztyén hit őrzi a hívek számára Isten legdrágább ajándékát, a bűnbocsánat evangéliumát és figyelmezteti a felekezetekre tagolt világkeresztyénséget arra a kétségtelen tényre, hogy egyedül Jézus Krisztusban és Jézus Krisztus megváltói művében, tehát a bűnbocsánat evangéliumában Van a keresztyénségnek egysége. A lutheri reformációt éppen az jellemzi, hogy tehát az egész keresztyénségnek szolgál. A lutheri reformáció nem egyházszakadás előkészítése volt, hanem az egész egyháznak szánt prédikáció, az egyházban egyetlen lényeges kérdésről; hogy miként találunk kegyelmes Istent Jézus Krisztusban. Vannak az emberi magatartásnak olyan döntő alapformái, amelyek minden időben a történelem változásai között nemzedékről nemzedékre érvényesülnek, s az új formák között mindig elősegítik a helyes fejlődést. Megadják az embernek a történelmi tényékhez való igazodás helyes módját. Ilyen a lutheri reformáció és a kálvini reformáció, általában a protestáns, az evangéliumi keresztyénség magatartása. (Amennyiben az valóban olyan, amilyen Lutheré és Kálviné volt.) A reformátori tanításhoz hű emberi magatartás, a protestáns életforma századokon át a keresztyén emberi magatartás helyes formájának bizonyult. Előrevitte a népeket fejlődésükben, elősegítette az emberiség társadalmi, gazdasági, tudományos előrehaladását, és a konkrét emberi élettel ölelkező vallásos hitet valósított meg a gyakorlatban. Ennek a protestáns, keresztyén-emberi magatartásnak legfőbb jellemzője az a lelki szabadság, amelyet a kegyelemből és hitből folyó élet krisztusi élettörvénye biztosít. A reformáció a lelki szabadságnak, a lelkiismereti szabadságnak mozgalma a vallásos élet területén, s éppen ezáltal lett a középkor alkonyán az emberi történelem lendítő erejévé. Az akkor kezdődött, s az emberiség életének saját belső törvényeiből kibontakozó gazdasági és társadalmi változásokkal, tudományos fellendüléssel szemben a reformáció tette szabaddá Európa keresztyénéit. Mert a reformáció éppen azon a ponton hozott felszabadulást az emberiségnek, ahol az emberi lélek és az emberi szellem megkötöttsége a legerősebb volt: — a pápás egyház részéről rosszul tanított keresztyén vallás területén. Azóta is ugyanezen a ponton hat a reformátori hit. Mert, akikben ez a hit él, azok szabadok és nyitottak vallásos értelemben mindarra, amit az egymás után következő korok hoznak az emberi életbe. A protestáns keresztyén hit alapján jóraigyekvő, természetes, szabad emberi élet bontakozik ki a szívekben. Mi tehát ma is gyümölcsözően tudunk élni, ma is igen jó szolgálatokat tudunk elvégezni az emberek között, ha valóban Lutherrel és Kálvinnal együtt hiszünk, ha valóban a reformáció tanítása szerint hiszünk Jézus Krisztusban. Tisztítsa Isten a reformáció egész népét a hitnek erre a szabadságára! Október 31-én délután 6 órakor a Zeneakadémián lesz a budapesti protestánsok nagy reformációi emlékünnepélye A budapesti prostestánsok nagy reformációi emlékünnepélyét ez évben október 31-én, hétfőn délután 6 órakor tartják a Zeneakadémia nagytermében. Ünnepi beszédet mond O. dr. Vető Lajos püspök. Imádkozik és igét olvas D. Bereczky Albert református püspök, felszólal Szabó László baptista lelkész-elnök, imádkozik és áldást mond Szécsey János metodista szuperintendens, énekel a kelenföldi evangélikus énekkar Sulyok Imre vezényletével, orgonái Peskó Zoltán. A Sajtóosztály közleménye a Keresztyén Énekeskönyv új kiadásáról Az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály körlevelet bocsátott ki a lelkészekhez, amelyben örömmel közli, hogy a Keresztyén Énekeskönyv új kiadása az Űj Résszel és Imádságokkal együtt december hónapban megjelenik. Mint ismeretes, egyházunk igen alapos munkával készítette elő ezt az új kiadást. A Sajtóosztály a Keresztyén Énekeskönyvet és a külön is kiadott tJj Részt a lelkészi hivatalok közvetítésével juttatja el a gyülekezetekhez. Kívánatos, hogy akik Keresztyén Énekeskönyvet szándékoznak vásárolni, mielőbb jelentsék be igényüket a lelkészi hivatalokban. A Keresztyén Énekeskönyv az Űj résszel és Imádságokkal együtt 512 oldalon egészvászon kötésben és félvászon kötésben jelenik meg. Ara egészvászon kötésben: 40, —forint, félvászon kötésben 30,— forint. A Sajtóosztály külön is megjelenteti az Üj Részt az Imádságokkal, hogy azt megvásárolhassák és használhassák egyrészt azok is, akiknek a Keresztyén Énekeskönyv valamelyik régebbi kiadása megvan, másrészt olyan gyülekezetek tagjai is. amelyekben nem a Keresztyén Enekesköny- vet használják. Ennek a külön, 240 oldalon kiadott Űj Résznek Imádságokkal az ára fűzve, kartcnálva 15,— forint, keménykötésben 20,— forint. A Magyarországi Ökumenikus Tanács határozatai az ökumenikus tanulmányi munkáról és a jövő évi nagy ökumenikus gyűlés előkészítéséről A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának végrehajtó bizottsága október 21-én, pénteken az Evangélikus Egyetemes Egyház székházában ülést tartott. D. dr. Vető Lajos püspök bibliaolvasása és imádsága után dr. Kádár Imre református konventi főtanácsos előadásában foglalkozott a végrehajtó bizottság Foglalkozott a végrehajtó bizottság az Egyházaik Világtanácsa Központi Bizottsági ülése alkalmával Davosban megtartott külön nyugateurópai értekezlettel és azzal a törekvéssel, hogy a nyugat-európai egyházak valamely külön szervezetét intézményesítsék az európai ügyek megbeszélésére. A végrehajtó bizottság kifejezésre juttatta, hogy az ilyeh szervezetben az egyházak egyre erősödő egységének veszélyeztetését látná. Az európai egyházi kérdések megbeszélésére a bizottság helyesnek tartaná a nyugati és keleti egyházi emberek tanácskozásának mielőbbi megtartását. Kádár főtanácsos ismertette az Egyházak Világtanácsa levelét, amelyben az evanstoni nagygyűlés által a tagegyházaknak tanulmányozásra ajánlott fő- és melléktémákhoz, április 1-ig kéri a tagegy- egyházak tanulmányi eredményeinek megküldését. A davosi Központi Bizottsági ülésen Fry elnök kiemelte, hogy az Evanston. utáni teológiai az egyházakat, illetve az Egyházak Világtanácsát foglalkoztató nemzetközi ügyekkel. A végrehajtó bizottság a következő táviratot küldte a .konstantinápolyi görögellenes tüntetések alkalmával súlyos veszteségeket' szenvedett görög ortodox egyháznak: munkában az észak-amerikai és a magyarországi ökumenikus tanácsok végezték a legátfogóbb munkákat. A végrehajtó bizottság felkérte a protestáns egyházakat és a teológiai tanulmányi bizottságokat, hogy az evanstoni fő- és melléktémák tanulmányozását fokozott erővel folytassák. Foglalkozott a végrehajtó bizottság az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának 1956 júliusában Magyarországon tartandó ülésezésének előkészületeivel. A végrehajtó bizottság rendező bizottságot alakított a nagyszabású találkozó előkészítésére, amelynek tagjaivá a következőket választotta meei: Elnök: D. Bereczky Albert püspök, alelnök: D. dr. Vető Lajos püspök. A bizottság tagjai: Baranyai Mihály szemináriumi igazgató, Bartha Tibor teol. tanár, Békeffy Benő esperes, Bodonhelyi József teol. tanár, Búza íjászló főgondnok, Dusicza Ferenc konventi főosztályvezető, Erdei Ferenc főgondnok, Farkas József lelkész, Fekete Sándor esperes, Ferenczy Károly egyh. kér. főjegyző, Finta István konventi főtanácsos, Győry Elemér püspök, Hajdú Péter esperes, Kádár Imre konventi főtanácsos, Kenéz Ferenc konventi osztály- vezető, Kéri Sándor egyházkerületi főtanácsos, Kiss Roland főgondnok, Nagy Barna teol. tanár, Nyáry Pál esperes, Papp Géza esperes, Pap László dékán, Pákozdy László teol: tanár, Péter János püspök, Szabó László baptista hitközségi elnök, Szécsey János methodista szuperintendens, Tóth Endre dékán, Vargha Zsigmond teol. tanár. Evangélikus részről a bizottság tagja: Darvas József egyházkerületi felügyelő, D: Dezséry László püspök, Felcete Zoltán egyházkerületi felügyelőhelyet- fes, Grünvalszky Károly egyetemes főtitkár, Mihályfi Ernő egyetemes felügyelő, dr. Ottlyk Ernő teol. tanár, dr. Pálfy Miklós dékán és Zay László ügyvivő lelkész. A rendező bizottság mellett a végrehajtó bizottság szervező bizottságot választott. Ennek elnökévé dn Kádár Imrét, alelnökévé Grünvalszky Károlyt, titkárává Kenéz Ferencet, a program-ügyek előadójává Finta Istvánt és Ottlyk Ernőt, a teológiai előkészítés ügyének előadójává Vargha Zsiigmondot és dr: Pálfy Miklóst, a sajtóügyek előadójává Fekete Sándort és Zay Lászlót, a pénzügyek előadójává Dusicza Ferencet, a fordítási és tolmácsolási ügyek előadójává Bartha Tibort választotta meg. A végrehajtó bizottság végül megválasztotta a tanulmányi osztály új vezetőségét. A bizottság elnökévé D.- dr. Vető Lajos püspököt választották. Az ülés D. dr. Vető Lajos püspök zárószavaival és imádságával ért véget. »Spuridon őszentségének, Görögország érsekének, Athén A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa mai üléséből mély fájdalmát és testvéri együttérzését fejezi ki a görög ortodox egyháznak a súlyos bántalmak és veszteségek közepette, amelyeket legutóbb el kellett szenvednie. Isten adjon az ő görögországi gyermekeinek vigasztalást és erőt a Szentlélek által és őrizze meg őket további megpróbáltatásoktól. Bereczky püspök, elnök.« II keresztyénség békeharcának alapjairól AZ ÚR JEGYESE Hős 2, 17—22. Akkor szövetséget szerzek javukra mezei vaddal, égimadárral, csúszómászóval, semmivé teszem a föld ijját, kardját, haditudományát: s ők békén nyughatnak. örökre eljegyezlek: igazságos döntésemmel, irgalommal, szeretettel, és hűséggel jegyezlek el — megismered az Urat. Akkor aztán — ez az Dr kijelentése — jóakarattal leszek az éghez, az ég a földhöz, a föld a búzához, borhoz, olajhoz, ezek pedig »Isten Vetéséhez«, Elvetem magamnak a földbe s megkegyelmezek »Nincs irgaloménak és így szólok »Nem népem«-nek: népem vagy te, ő pedig így szól: Istenem! IGAZ VILÁGOSSÁG Zsolt 36, 6—10. Uram, égig ér szereteted, hűséged a fellegekig, igazságod, mint isteni hegyek, döntéseid, mint az ős-tenger mélysége — embert és állatot te tartasz meg, Uram! Mily fenséges szereteted — isteni lények s emberfiák szárnyad alatt keresnek menedéket. Házad bőségéből megelégülnek, gyönyöreid patakjából megitatod őket. Nálad van az élet forrása, csak ha te világolsz, látunk világosságot. Fordította Bodrog Miklós A LELKÉSZEK FIGYELMÉBE ! November 6-a, Bibliavasárnap, a Bibliavasárnapi országos offertó- rium napja. Az egyházi vezetőség kéri a gyülekezeti lelkészeket, szíveskedjenek az offertóriumot már október 30-án és 31-én is hirdetni. November 1-én ez ügyben körlevél érkezik a gyülekezethez. Alekszij pátriárka szolgálatának tízéves évfordulója alkalmából K. Ruzsickij, a moszkvai lelkészakadémia és szeminárium rektora cikket írt a Moszkvai Patriarkátus folyóiratának márciusi számában, amelyben beszámol az orosz ortodox egyház és Alekszij pátriárka békeszolgálatáról. A cikk megállapítja, hogy az orosz ortodox egyház békeharca a Szentíráson alapszik és abból a meggyőződésből fakad, hogy »békesség a földön« a keresztyén ember földi életcélja és az emberek boldog együttélésének legfőbb alapja. A cikk ezután a földi békéért folyó küzdelem bibliai alapvetését keresi, majd megállapítja, hogy az evangéliumi békesség lelkét, amely az egyházaknak adatott, nemcsak őrizni kell, hanem tovább is kell adni »közelvalóknak és távollevőknek« egyaránt. Mindehhez idéz Alekszij pátriárka egyik beszédéből: »Az átalános béke ideje csak úgy közelíthet el hozzánk, ha kitartóan imádkozunk Istenhez a világ békéjéért, ha ellenállhatatlanul prédikálunk a békéről és minden erőnkkel támogatjuk a béke védelmezőit. Mindez a lelkipásztori szolgálat kiváltsága.« Ezért az orosz ortodox egyház lelkészei mindig a békeharcosak első soraiban küzdenek. A cikk a továbbiakban arról beszél, hogy a béke megőrzése nem csupán lelkipászbori feladat, hanem kötelessége az egyház minden gyermekének és természetes feladata minden embernek. Mert a békére való törekvés minden ember jellemzője és az élet fejlődésének és virágzásának feltétele. Ezért hívta fel a pátriárka nemcsak a lelkipásztorokat, hanem az egyház minden tagját, hogy minden erejükkel csatlakozzanak a béke ügyéhez: »Hívogatlak mindnyájatokat a békemozgalomban való részvételre, és könyörgöm Istenhez, hogyJ egyesítse a népeket a béke és boldogság utáni vágyban és áldja meg a világot a mi Urunk Jézus Krisztusnak igazi békességével.« A pátriárka ezt a felhívását azzal fejezi be, hogy a békemozgalomban való részvétel megtagadása Isten ellen bűn, a hazával és egyházzal szemben pedig lelkiismeretlenség. A háború és a háborús előkészületek ellen való harc az egész keresztyen világ kötelessége. A jóakaratú embereknek nem csak az a kötelességük, hogy résztvegyenek a békemozgalomban, hanem hogy állandó éberséggel készek legyenek a béke megvédésére. A világ keresztyénségéhez a béke védelmére való felhívásában a pátriárka reménységgel tökint a jövőre: »Megrendítheteílenül állunk a béke ügye mellett azzal a reménységgel,’ hogy a béke fennmarad. Szilárdan hisszük, hogy a keresztyének és a jóakaratú emberek összefogása meg tudja menteni az emberiséget attól a katasztrófától, amely egy újabb háború kitörésével fenyegeti.« A továbbiakban a cikk megállapítja, hogy a béke megvédésével együtt jár a haza védelme is és örömmel látja, hogy az orosz ortodox egyház a haza védelmében is előljárt a múltban és előljár a jelenben is. A cikk Alekszij pátriárka következő szavaival fejeződik be: »Felöltözzük Krisztus szeretetét és Istennek minden fegyverét. Krisztus Urunk legyőzte a halált és az élet békességét ajándékozta nekünk, feltámadt a halálból és egyszer bennünket is feltámaszt. Az Ö nevében és az ö segítségével munkálkodunk itt a földi békén, hogy az Ö országában együtt örülhessünk majd a teljes békének örökkön örökké.« Selmeczi János „A TE VILÁGOSSÁGOD ÁLTAL LÁTUNK VILÁGOSSÁGOT"
