Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1955-10-02 / 40. szám
Békeköksönjegyzés — békés életünk jó befektetése Esztendőről esztendőre tapasztalhatjuk, hogy hazánk felelős vezetői törekszenek dolgozó népünk életszínvonalának minél magasabbá tételére. A józan előrelátás, tervszerű gazdálkodás útjait követve, évről évre kézzelfogható módon tapasztalhatjuk a helyes irányítás és vezetés előnyeit. A magasabb életszínvonal elérésének szolgálatában állnak az esztendőről esztendőre megújuló békekölcsön-jegyzések is. A békekölcsön-jegyzésekből a községekben visszamaradt összegekkel jól gazdálkodik népünk állama. Erről tanúskodnak országszerte azok az új létesítmények, amelyek nagyrészt ilyen pénzekből születtek meg. S bennünket, magyar evangélikusokat őszinte örömmel tölt el, ha azt látjuk, hogy ami békekölcsön-jegyzésünkből is új kultúr otthonok, iskolák, kórházak, szülőotthonok, bölcsődék, óvodák, új utak és hidak épülnek, könyvtárak százai nyílnak meg a művelődés után vágyakozó híveink számára. örülünk ennek, mert tudjuk, hogy ez az alkotó munka népünk, benne evangélikus gyülekezeteink tagjai életének felemelését, boldogabbá és megelégedettebbé tételét szolgálja. Ügy kell tekintenünk tehát a békekölcsön-jegyzésre, mint olyan kölcsönre, amelyből elsősorban saját községünk népe — benne saját gyülekezetünk népe — részesedik. Valóban úgy van, hogy egy-egy ember köl- csönjegyzésénelz kamatait solcan — az egész község, mint közösség is — élvezi. A bélzekölcsön-jegyzés is tehát az egymásért érzett felelősségünk gyakorlására tanít és buzdít bennünket. Ugyanakkor azonban arra is figyelmeztet bennünket a békekölcsön kifejezés, hogy amikor azt jegyezzük, akkor hazánk, népünk és egyházunk békés jövőjéért hozzuk meg áldozatunkat. Mert tudatában kell legyünk annak, hogy a fentebb felsorolt új létesítmények csak békében valósulhatnak meg s egyházunk és gyülekezeteink is csak akkor erősödhetnek és teljesíthetik igazi hivatásukat, ha a békéért a maguk helyén a szükséges és mindnyájunk közös érdekében álló áldozathozatalm készeknek bizonyulnak. Hozzák meg ezért evangélikus gyülekezeteink tagjai ezt az áldozatukat is az egymásért érzett felelősségük tudatában készséggel és örömmel! _________________________ Mekis Ádám „Kilét alkaton van bizonyságát adni arról, hsjy hűséges fiai vagyunk hazánknak“ Püspökeink körlevelet intéztek egyházunk lelkészeihez, amely többek között ezeket mondja: Az elmúlt években sok új jel mutatta,-hogy egyházunk élete mindig gyümölcsözőbb jó szolgálatokban, amelyeket népünk körében végzünk. Iiel- késji karunk mindig egységesebben tud megnyilvánulni azokban a fontos napi feladatokban, amelyeket Isten a nép egyháza számára kijelöl. Jó szándékunkat, hogy minden szempontból igyekszünk előbbre vinni azoknak az embereknek életét, akiknek az igét hirdetjük, mindig több eredménnyel áldja meg Isten. Népünk sok jellel kimutatja, hogy igényt tart egyházunk szolgálatára s elfogadja lelkészeink ajkáról azokat a tanításokat, amelyeket Isten igéjének alapján a mai magyar emberek mindennapos életére nézve adnak. A hitbeli indításokat, a keresztyén erkölcsben nevelő szolgálatainkat népünk azzal hálálja meg, hogy sokszor egészen megható áldozatokat hoz egyházunk fenntartásáért. A magyar nép államától és az egyházunkat fenntartó evangélikus emberektől élvezzük családi otthonunkat, kenyerünket, gyermekeink neveltetését, szolgálatunk anyagi biztosítását egyaránt. Egyházunk az elmúlt évben minden gyülekezetében zavartalanul ellátta lelkészeit, egyházi munkásait s ezek szolgálatát. Ezenkívül sok gyülekezetünkben nagy arányú vállalkozásra is képessé tette egyházunkat híveink áldozatkészsége és államunk segítsége. Templomokat, lelkészlakásokat újítottunk meg s az egyházi munka minden ágáról zavartalanul gondoskodni tudtunk. Mindez azért volt lehetséges, mert hazánk is erősödött az elmúlt esztendőben, népünk is emelkedett a maga jólétében. Annak a népgazdaságnak köszönhetjük ezt, amely minden dolgozó kenyeréről gondoskodik, amely tervszerű, átgondolt lépésekkel megy előre hazánk felvirágoztatásának útján. Hazánk gazdasági erősödését, népünk felemelkedését, országunk békéjét biztosítja a második ötéves terv is, amelyet kormányunk most készít elő és amely 1956. január 1-től újabb lendítőereje lesz népünk hazaszeretetének, munkás kedvének és egyben gazdasági előrehaladásának is. A második ötéves terv nagy feladatok elé állítja népünket. Ezek a feladatok azonban az ország hazaszerető dolgozóinak áldozatkész munkájával megvalósíthatók. Egyházunk hívei és lelkészei velünk együtt abban a meggyőződésben élnek, hogy ismét alkalom van bizonyságot adni arról, hogy hálósak vagyunk népünknek, hogy hűséges fiai vagyunk hazánknak és hogy szeretjük azokat a célokat, amelyeket meg kell valósítani. Most a legfontosabb és mindannyiunk számára kedves kötelesség az, hogy részt vegyünk abban az úja'hb békekölcsön-jegyzésben, amelyre most kormányunk felhívást adott és amelyben hazánk egész dolgozó lakossága megmutatja hazaszeretetét. Amikor ebben az ügyben kedves Munkatársainkhoz fordulunk, azokra a jó tapasztalatokra támaszkodunk, amelyeket nemzeti szolgálatainkkal kapcsolatban együtt szereztünk és amelyek népünket is meggyőzték afelől, hogy őneki szolgáló lelkészek vagyunk. Bízunk lelkésztársaink áldozatkészségében, amellyel segíti a nemzeti célok megvalósítását. Tudatában vagyunk annak, hogy lelkészeink a békekölcsön-jegyzésben ismét érvényesítik azokat a tapasztalataikat, amelyeket a takarékoskodásnak ebben az új formájában szereztünk. Bízunk abban is, hogy lelkészeink a maguk jövedelméből éppen annyi részt vállalnak a békekölcsön-jegyzésben, mint hazánk egyéb dolgozói. Ezért szeretettel kérjük Munkatársainkat arra, fogadják szívesen államunk felhívását, hallgassák megértéssel a mi felhívásunkat és jegyezzenek békekölcsönt. AZ ÜR BÉKESSÉGE Ézs 2, 1—5. Az Ür igéje, melyei Ézsaiásnak, Ámóc fiának nyilatkoztatott ki látomásban Júda és Jeruzsálem felől. Ez történik az Idők Végén: szilárdan áll az Űr házának hegye magaslatok fölött, hegységek fejeként s hozzá özönlenek mind a nemzetek! Sok nép kel útra, ezt mondja: gyertek, menjünk az Ür hegyére, Jákob Istenének házához, hogy megmutassa útját s ösvényén járjunk, mert Sionból árad Isten tanítása, Jeruzsálemből az Ür igéje. ítéletet mond a nemzetek fölött, igazságot tesz a sok nép között: átkovácsolják fegyverük vasát, hogy a szántóföldeket hasítsák vele, a dárdahegyből metszőkés lesz — nemzet nemzet ellen fegyvert nem ragad s háborúra többé nem tanítanak. Jákob háza, jertek, járjunk az Ür világosságában! Fordította: Bodrog Miklós A magyar Biblia ügye A Bibliatársulatok Világszövetsé gének Zürich—bolderni konferenciáján a Világszövetség felkérésére dr. Kádár Imre református konventi főtanácsos, teológiai professzor, a Magyar Bibliatanács főtitkára előadást tartott »A Biblia ügye Magyarországon« címen. Előadásából a gyülekezeti tagjaink érdeklődésére is számot tartó részleteket az alábbiakban közöljük. A számbelileg oly jelentős magyar protestantizmus lelki megerőtlenedé- sére jellemző volt, hogy a négyszázéves magyar biblia kiadását és terjesztését az utolsó száz éven keresztül a Brit és Külföldi Bibliatársulat végezte, amely ezzel a munkájával a magyar keresztyénség történetében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Éppen abban az évszázadban, amely a magyar keresztyénség életében a belső elesés szomorú korszaka volt, a Brit és Külföldi Bibliatársulat nagy áldozatokat hozott, hogy Magyarországon a Szentírás terjesztésének a munkája meg ne akadjon. Most hét esztendeje aztán a Brit és Külföldi Bibliatársulat a magyar biblia kiadásával és terjesztésével járó teljes felelősséget a Magyarországi Református Egyházra ruházta Egy lempiomepil gyülekezet a falusi átalakulás sodrában A rádió egy hete hírül adta, hogy Tokorcs, ez a Vas megyei kisközség termelőszövetkezeti községgé alakult. A szerkesztőségben elhatároztuk, hogy meglátogatjuk ezt a községet, mely éppen átesett a falusi társadalmi átalakulás izgalmas napjain. A községben kicsiny gyülekezetünk van, amelyet a celldömölki egyházközség filiájaként tart nyilván egyházunk. A kis gyülekezet arról nevezetes, hogy néhány éve templomépítéshez fogott s hogy ma már ott tartanak, hogy nem is nagy költséggel be is tudják fejezni azt. A templomot közös munkával építették, szinte kizárólag helyi adakozásból. A templom nem lesz nagy, de elég lesz az ottani híveknek és nagyon hálásak érte Istennek. Már a templom felszentelésének nagy napját látják szemük előtt s szerelnék megtenni a végső erőfeszítéseket, hogy elérjék ezt a nagy napot. TOKORCS KÖZSÉGBEN száztíz család lakik. Ennek kilencven százaléka evangélikus. 800 kát. hold területű határában búzát, rozsot, kukoricát, répát, cikóriát termel a szorgalmas földművelő nép. Gyümölcstermelésükre is igen büszkék és úgy hallottam, hogy a környéken ott terem a legízesebb cseresznye. Nem véletlen, hogy a készülő oltár, szószék és papiszék elkészítéséhez a hívek cseresznyefaanyagot bocsátottak rendelkezésre a kimustrált fákból, hogy ezzel is Isten iránti hálájukat fejezzék ki. Jóleső érzéssel halad vasárnaponként a gyülekezet lelkésze Luther-kabátban a gondnok otthonától az iskolaépület felé a takaros, szolid kis falusi házak között vezető úton, ahol az egyik presbiter udvarán elhelyezett haranglábon szaporán szóló, még 1650-ből származó, Pozsónyban készült kis rézharang hívogató hangjára, rendszerint már együtt van az egész kis lelkes gyülekezet. Itt tartják ui. vasárnaponként az istentiszteletet, amíg elkészül az új templom. Pillanatnyilag a nyers állapotban kész templomban a vörös betonból készült oltárlépcsőket csiszolja a mester. Az oltár fafarag- ványait a szomszédos Sitkén Fóth Sándor bognármester eredeti, csak úgy veleszületett művészi ízléssel készíti. A templom külső vakolása és festése az említett munkákkel együtt, de padok nélkül még több mint tízezer forint költséget igényel. BESZÉLGETEK AZ EVANGÉLIKUSOKKAL, köztük a presbiterekkel. Tokorcs olyan, mint a nagy vajúdásból lábadozó asszony. A gyermekágy fáradtsága és bizakodása kap hangot a beszélgetésben. A beszélgetés a nagy tényre támaszkodik, hogy Tokorcs termelőszövetkezeti községgé alakult. Most már a legközvetlenebb feladatokon dolgoznak, hogy megszervezzék a közös gazdálkodást és berendezzék a jövő közösségi életét. A gyülekezet gondnokát választotta az új tsz a falu állatfelelősének. Az ő nagy feladata most gondoskodni az állatok beviteléről, nyilvántartásáról s a gondoskodás az istállókról, a közös álLat-tartáar.ól. Fiatalember, aki egy alapvetően újfajta életforma előtt álló emberi közösség egyik alapvető gondjának megoldásán fáradozik. A községben nincs megfelelő nagy istálló, itt nem voltak uradalmak, a közösben nagy kérdés lesz a gazdasági épületek kérdése. A munka azonban elkezdődött s ezek a dunántúli, értei mes, a gazdálkodáshoz jól értő emberek el fogják rendezni a dolgaikat. A tokorcsi gazdák még áz egyéniben elsők között rendezték a megyében idén is a beszolgáltatást és az adójukat. Nagyrészt az államnak adták el feleslegüket. Ez az állam- polgári kötelességteljesítés jellemző a tokorcsiakra. A beszélgetésekből látszik, hogy a községben aránylag sokan voltak, akik kevés tájékozódást szereztek azelőtt a termelőszövetkezetek alakulásáról és életéről. Sokan még csak most tanulmányozzák az alapszabályt. Az élet azonban megindult s az egész község azon töri a fejét, hogyan lehet gyorsan és igazságosan végrehajtani a belépés következtében szükséges intézkedése-* két. A SZOKÁSOS PROBLÉMÁK IS felmerültek. A beszélgetésben felbukkan, hogy vannak, akik a dolog könnyebbik végét akarják választani a maguk számára. Felbukkan a gyanú is, hogy majd lesznek, akik pocsékolják a közöst, vagy talán meg is dézsmálják. Vagyis felbukkannak azok az alapvető erkölcsi kérdések, amelyek a falusi ‘társadalmi átalakulást oly természetesen kísérik. Meg kell tanulnunk a közös életet, a közös megbecsülést és azt a fajta becsületességet, amely a közös gazdálkodás során a társakkal szemben kötelez. Ezen a ponton érzi magát otthon az egyház, a lelkész. De vajon eléggé fel van-e készülve egyházunk a közösségi problémáknak ezekre a nagy kérdéseire? Az a? dolgunk, hogy otthon legyünk népünk között és jó tanácscsal, tanítással, eligazítással tudjunk szolgálni nekik. A tokorcsiak az újfajta gazdálkodás ezen lázasan kezdő napjaiban sem feledkeztek meg épülő templomukról. Gyönyörű az a lelkesedés, amellyel véghez akarják vinni tervüket Isten dicsőségére. Egész anya- szentegy házunk imádkozik, hogy Istennek ez a dicsősége beteljék To- korcson is. Most immár azért is imádkozni lehet, hogy a templomépítő tokorcsi gyülekezet jól illeszkedjék abba az új helyzetbe is, amelybe az egész község két hete jutott. Az újnak izgalma, problémái és bizakodása fordítsa az imádkozó szívek figyelmét a maroknyi tokorcsi gyülekezetre. Tessényi Kornél át. A református egyház ugyanakkor közölte, hogy a Biblia magyar szövegének megállapításával, kiadásával és terjesztésével, járó feladatokat a többi protestáns egyházak bevonásával kívánja végezni és evégre a Magyar Bibliatanács megalakítását kezdeményezi. Így alakult meg a Magyar Bibliatanács, mint a Református Egyház, az Evangélikus Egyház és a Szabad Egyházak Szövetségében részt vevő (baptista, methodista stb.) egyházak munkaközössége. Ezután Kádár professzor az 1908- ban megjelent utolsó magyar bibliá- revízióval foglalkozott és kifejtette, hogy a mi nemzedékünknek is, mint minden nemzedéknek nálunk és mindenütt az egész világon, szent feladata a Biblia szövegének, illetve fordításának továbbgondozása. Ebben a szellemben, alighogy az 1908-as revízió megjelent és gyülekezeti használatra elfogadtatott, máris hozzáfogtak az újabb revízióhoz, A bibliarevízió ügye most az egész magyar egyház ügyévé lett. Bámulatos gyorsasággal készülhetett el és jelenhetett meg több próbakiadásban az újszövetség revideált szövege, továbbá Mózes öt könyve és Jó- zsué könyve. Nyomás alatt vannak a Bírák és Sámuel könyvei. A biblia- revíziós bizottság, amelyben a református és evangélikus egyház ószövetségi professzorai működnek együtt, minden hónapban égy teljes hetet tölt együtt reggeltől estig. A megjelenő próbafüzetekhez ezerszámra érkeznek hozzászólások az ország .minden részéből, nemcsak lelkipásztoroktól, hanem laikus egyháztagoktól. Nem egyedülálló eset a miskolci kereskedőé, aki — pogány-keresztyén létére — megtanult héberül, hogy az ószövetségi revízió tanulmányozásába elmélyüljön és motorkerékpárján egy éjszaka, szakadó esőben, állított be Pákozdy professzorhoz, az ószövetségi szakbizottság ügyvezetőjéhez, hogy vele a revízió egy izgalmas kérdése fölött vitatkozzék. Reménységünk szerint 2—3 év alatt az ószövetségi szakbizottság is befejezi munkáját és akkor az illetékes zsinatok elé kerülhet a korszerű nyelven megszólaló új magyar bibliarevízió szövege. Az eddig végzett munkáról az az általános vélemény, hogy lényegesen emeli a magyar biblia színvonalát. Magyarországon ritka az olyan protestáns ház, amelyben ne volna Biblia. A Biblia terjesztése kizárólag a gyülekezeteken keresztül történik. A lelkipásztorok és a gyülekezeti iratterjesztők egyik legfontosabb feladatuknak tartják, hogy minden egyes Biblia olyan kézbe kerüljön, ahol azt megbecsülik, és úgy élnek vele, mint Isten kijelentésével. A Bibliát változatlanul az előállítási áron alul juttatjuk a gyülekezeteknek. Ára lényegesen olcsóbb, mint általában a hasonló terjedelmű és kiállítású könyvek ára. A továbbiakban Kádár professzor rámutatott, hogy a hazai szükségleten túl a Magyarországon• kívül élő magyarok Szentírással való ellátását is feladatának tekinti a Magyar Bibliatanács. Az utóbbi időben mind Kelet-Európábán, mind a különböző nyugati államokban élő magyar keresztyének számára jelentős mennyiségű Szentírást küldhettünk. Ezekben a napokban 7800 Bibliát küldtünk a Romániában élő erdélyi reformátusoknak és a szlovákiai testvéregyháznak. A Bibliatársulatok Világszövetsége megbízásából a nyáron 12.500 Bibliát és 5000 revideált Újszövetséget nyomtunk Magyarországon a világ minden részében élő magyar protestánsok használatára. A Bibliatársulatok Világszövetségének állandó bizottsági ülésén tárgyalták a Magyar Bibliatanács belépését a Bibliatársulatok Világszövetségébe, és azt egyhangúlag elfogadták. „Ha valaki tudna jót cselekedni és nem cselekszik, bűne az annak" a«* *. n.)
