Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-05-23 / 21. szám
4 EVANGÉLIKUSÉLET / Beszámoló az egyházmegyei közgyűlésekről Északi Egyházkerület Budai egyházmegye Á budai egyházmegye április 27-én tartotta évi rendes közgyűlését Vá- rady Lajos esperes és dr. Somogyi József egyházmegyei felügyelő elnök- aetével. Várady Lajos esperes évi jelentésében a ikövetkezőket mondotta : »Evangélikus egyházunk az elmúlt két év alatt világviszonylatban is új (helyzetbe került. Elsősorban a nyugati egyházak részéről illették kritikák egyházunkat. Ma azonban már ezek is értik, hogy egyházunkat Isten állította olyan helyzetbe, amely által azt akarta elérni, hogy egyházunk eszméljen, igehirdetésében, lelkipásztori szolgálatában, az egyháztagoknak az egyházhoz való viszonyában is megújuljon. Isten azt akarta és akarja, hogy az ő népe megtérjen, Jézus Krisztusban higgyen és szeretettel szolgáljon az emberek között.« »Az az-öröm és eredmény, amely az elmúlt esztendőkben részünkre jutott, kötelez bennünket arra, hogy szolgálatunkat a világ keresztyén- ségének ébredéséért, tisztánlátásáért és szeretetben való szolgálatáért továbbfolytassuk.« Az esperes ezek után foglalkozott az új kormány programra következményeivel, az államsegély kérdéseivel és a mezőgazdasági programra végrehajtásával. »A mezőgazdasági programra végrehajtásában egyházunk népe is, Tessedik Sámuel szellemében, teljes erőfeszítéssel vesz részt. A dolgok összefüggenek. Egyházunknak is az a döntő, hogy a magyar nép rendezett anyagi körülmények, jó viszonyok között éljen. Hálát adunk Istennek, hogy mindezt békében élhettük meg és van reménységünk arra, hogy a béke megtar- tatik.« A továbbiakban az esperes az új zsinati törvényekkel, az egyháziközségek anyagi helyzetével foglalkozott. Kiemelte, hogy a Ielkészi munkaközösségekben a teológiai tanárak sok segítséget nyújtottak és megállapította, hogy »az egyházközségekben az egyházi élet a legnagyobb rendben folyt«. A 'közgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy a budaihegyvidéki gyülekezet területén levő két szeretet- intézményt az egyházmegye buzgón támogatta. Hálával állapították meg, hogy a Gyülekezeti Segély ez évi gyűjtésének fele a pesthidegkúti templomé lesz. Az elmúlt esztendő legfontosabb eseményei közé tartozik az egyházmegye életében a buda- hegyvidéki gyülekezet önállósulása, a kelenföldi és csepeli templomok felszentelésének 25 éves évfordulója és a budafoki gyülekezet önállósulásának negyedszázados évfordulója. Déli Egyháxkerület Pestmegyei egyházmegye Válint János esperes és dr. Rékasy Pál egyházmegyei felügyelő elnöklésével május 5-én Budapesten, a Deák-téren ülésezett a Pestiregyei Egyházmegye közgyűlése. Az egyik legnagyobb egyházmegyénk harmincegy gyülekezetéből küldött közgyűlési tagok megtöltötték az egész nagytermet. A közgyűlés kiemelkedő eseménye volt, hogy dr. Paul Gennrich német lelkész, az összné- met Gustav Adolf Werk főtitkára, meglátogatta a közgyűlést, azon beszédet mondott, melyen különösképpen az egyházak kölcsönös segítségnyújtását és az evangélikus egyház szórványproblémáit fejtegette. A külföldi vendéggel együtt érkezett a közgyűlésre D. dr. Vető Lajos püspök és Gyöngyösi Vilmos pesti esperes is. A közgyűlésen jelent volt D. De- zséry László püspök is, akinek köszöntése és dr. Rékasy Pál egyház- megyei felügyelő megnyitó szavad után Válint János esperes megtartotta közgyűlési jelentését. Visszaemlékezett az esperes az Egyezményre s megállapította, hogy »ma, hat év távlatából, az egyházunkban folyó munka eredménye és tapasztalataként bátran mondhatjuk, hogy az Egyezmény jól bevált és valóban megteremtette azt a szilárd alapot, amelyen állva az egyház zavartalanul végezhette a munkáját.« Az új zsinati törvények méltatása után az esperes az állam és az egyház viszonyáról szólva mondotta: »Hálásan mondunk köszönetét Népköztársaságunk Kormányának, hogy egyházunkat az újjászervezés munkájában a legmesszebbmenő módon támogatta, azt tekintélyével alátámasztotta. Nagy figyelemmel volt nehézségeinkre, ezt mutatta a lelkészig kon- gruának minden lelkész számára való folyósításában. Az államsegély első 25 százalékos csökkentését úgy hajtotta végre, hogy az egyház megtakarításait és a javadalma földek vételárát felhasználhattuk ennek a csökkentésnek fedezetéül. Az SZTK- járulék fizetésének megszüntetésével az egyházközségek anyagi terhe csökkent. A lelkészek és hozzátartozóik szabadságuk idejére vasúti kedvezményeket kaptak. De hálával kell tudomásul vennünk a püspökeinket és az ő Személyükön keresztül egyházunkat' ért kitüntetéseket, legutóbb azt, hogy egyik püspökünk helyet kapott az országgyűlés tagjai között és hogy elismerve püspökeink munkáját, szívesen támogatta őket és segítséget nyújtott abban, hogy evangélikus egyházunkat külföldi egyházi összejöveteleiken képviselhették. De jóindulatát mutatta meg az állam a hitoktatásra való pótbe- íratkozás lehetővé tételével is.« Az esperes ezután az egyház benső munkáját taglalva kijelentette: »Az evangélikus egyház újjászervező munkájának keretében különösen nagy figyelmet szentelt és szentel annak, hogy az egyház szolgálata népünk felé még jobban kiszélesedjék és elmélyüljön. Egyházunk ezirányú munkái között szívügyünkké lett a békemunka. Ma már békeegyház vagyunk! Nincs egyházi közület, melynek szószékén és munkájában ne szerepelne az emberiség jóakarattá tömegeinek támogatása abban, hogy a békét meg tudjuk őrizni. De hasonló figyelemmel kísérte és kivette részét egyházunk népünk élet- színvonala emelése munkájában, melynek egyik útja a jövőben a szövetkezeti mozgalom. Sok helyen a lelkész meggyőző szavai tartottak meg sokaikat a szövetkezeti munllca útján, akiknél a kezdeti sikertelenségek, nehézségek és főleg a szövetkezeti eszme ellenségei által okozott hírverések okoztak ingadozásokat. Egyházunk elsősorban a szövetkezeti mozgalom jövőbeli célját látja és nem az emberi gyarlóságokat abban. Ezek minden nagy munkának kezdeti kísérői.« »Komolyan vállalta egyházunk a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló kormányprogramon megvalósításáért folyó munkában is a maga részét. Ez a nagyszabású és mélyen átgondolt pragramm új lendületet adott a jobb élet kialakításáért való munkának és ebből egyházunknak továbbra is ki kell vennie részét.« A továbbiakban egyházunk ökumenikus szolgálatáról szólott az esperes. A szlovák-magyar egyházi kapcsolatok újrafelvételéről így szólt: »A két szomszédos evangélikus egyház évtizedek óta tartó, egymástól elhidegült életében állt be a kölcsönös egyházi látogatásokkal nagyjelentőségű változás, dokumentálva mindkét egylhéz békekészségét. A két testvéri evangélikus egyház együttélésének új történelmi lapjait kezdtük meg írni.« Az egyházi sajtóról szólva, kiemelte az esperes, hogy »a bibliaellátásban nem volt semmi fennakadás, az mindig kapható volt«. A különböző egyházi munkák ismertetése során az esperes nagy hangsúlyt tett a Gyülekezeti Segély »Két templomért« gyűjtési akciójára és hangoztatta, hogy »a gyűjtési akció egész éven át folyni fog, figyelmeztessük erre híveinket és az egyházmegye járjon elől jó példával«. A továbbiakban az esperes rámutatott arra, hogy. »evangélikus egyházunknak továbbra is fájó kérdése a római katolikus egyház viselkedése, túlkapásai és erőszakoskodásai«. A reverzálisok, az elkeresztelé- sek és az evangélikus templomban megkötött házasságok újra- megáldása területén folyik ez a támadás. Az esperes megjegyezte, hogy katolikus részről »népünk között gyakran hangzanak el egyházunkról és annak vezetőiről felelőtlen kijelentések«:. Az esperes bejelentette, hogy az egyházmegye területén 1953-han tíz egyházközségben, úgymint Albertiben, Aszódon, Ácsán, Bényén, Csornádon. Csömörön, Csőváron, Galgagyörkön, Irsán, Maglódon összesen 743 szlováknyelvű istentiszteletet végeztek a lelkészek. Az esperesi jelentést az egyházmegye közgyűlése örömmel hallgatta és azt elfogadta, A jelentés elhangzása után D. De- zséry László püspök nagy beszédet tartott, melyben az egyházmegye munkáját értékelte és részletesen ismertette az egyháznak jutó államsegély kérdéseit, a 25 százalékos államsegély-csökkentés pótlásának módját és felhívta a gyülekezeteket, hogy készüljenek elő az államsegély öt év múlva bekövetkező további csökkentésének egyházi forrásokból való fedezésére. Az egyházmegye közgyűlése ezek után a folyó ügyéket tárgyalta, tudomásul vették, hogy a menori egyházközség két templomtelket kapott hívektől ajándékba, úgy határozott, hogy a dénszentmiklósi fiókegyházközséget a pilisi egyházközségtől a nyáregyházi egyházközséghez osztja be, majd választásokat ejtettek meg, melyeknek során dr. Molnár Rudolf monori, lelkészt választották meg egyházmegyei pénztárosnak, törvényszéki bíróvá pedig Fazekas Jánost és Medvey Mátyás lelkészt. A rendkívül népes és lelkes közgyűlés úrvacsorával kezdődött, az Erős vár énekkel fejeződött be. Somogy>xalaí egyházmegye Május 5-én tartotta a somogy-za- lai egyházmegye közgyűlését. A vetést növelő, bőségesen hulló eső ellenére nagy számmal gyülekezett össze a 24 egyházközség kiküldötte. A közgyűlést vendégül látó nagykanizsai gyülekezet szép templomával, tágas gyülekezeti házával és barátságos, vendégszerető paplakával jó keretet biztosított a közgyűlés számára. A gyülekezet tagjai közül sokan vettek részt a megnyitó istentiszteleten, sőt, a közgyűlésen is. »Űj anyagból, ütemesen, megújult emberekkel, együtt kell. építenünk gyülekezeteinket« — mondotta Kutas Elek esperes a közgyűlést megnyitó istentisztelet igehirdetésében. Az egész közgyűlés az együttes munka örömét, eredményességét, embereket testvéri, őszinte szere- tetre összefogó erejét tükrözte. Az esperes jelentésének bevezetésében köszönetét mondott a lelkészek odaadó munkájáért, a gyülekezetek népe egyházhűségéért, majd így folytatta: »Köszönetmondásom harmadik szava legyen ma államunké és kormányunké, mindenekelőtt azért a bátorságért, amellyel őszintén feltárta azokat a hibákat, amelyek gazdasági életünk jövőjét veszélyeztették és hozzákezdett egy olyan mélyreható és nagyvonalú mezőgazdasági Programm megvalósításához, amelyből hazánk egész népe joggal várhatja életszínvonalának jelentős megjavulását. Köszönjük kormányunknak ezt a nagy reménységet és azt a munka- és életkedvet, ami ennek eredményeiként máris egyre erőteljesebben kezd jelentkezni falusi népünk között.« Jelentésében kitért egyházunk megnövekedett nemzetközi jelentőségének ismertetésére, a református egyházzal való bensőséges, meleg kapcsolat kiépülésére, amely az egyházmegye gyülekezetei között is megmutatkozik. Részletesen ismertette az új zsinati törvényeket, sajtóosztályunk múlt évi munkáját. A gyülekezetekről adott összképből a következőik emelkedtek ki: Az egyházi funlkciók száma kb. ugyanaz, mint az, előző évben. Az e&ketések száma és az- űrvacso rázok száma csökkent. A tanács- és a közgyűlések száma kedvező: 161, illetve 87. Kevés az önkéntes munkások száma: 46. Nyolc gyülekezetben egyáltalán nincs is. Az esperesi látogatások alkalmával legszebb gyülekezeti élet Kaposváron, Kötésén, Nagykanizsán, Iha- rosberényben, Gyékényesen, Sur- don és Sandon mutatkozott. Az esperesi jelentés után az egyházkerület és Dezséry László püspök nevében Benczúr László püspöki titkár szólalt fel. Felszólalásában kiemelte, hogy a gyülekezetek épülése felé az 1948-ban összeült zsinat nyitotta meg az utat, majd a következőket mondotta: »Ennek az egyházmegyének a gyülekezetei katolikus többségű lakosság között élnék mindenütt. A lelkészék és a gyülekezetek népe is állandó érintkezésben van a katolikussággal. Ez az adottság hármas elkötelezést ró ránk. Katolikus testvéreinkkel mindenütt együtt kell működnünk, ahol a község javáról és a nép boldogulásának szolgálatáról van szó. Éberséget kell tanúsítanunk ott, ahol gyülekezeteink életét megbontani és zavarni igyekeznek, akár reverzális-erőszakolás- sal, akár elkercszteléssel, vagy más formában. Ellenállást kell tanúsítanunk mindenütt, ahol hamis egyházfogalommal — az uralkodni akaró, pozíciókért harcoló, az embereket hamis politikai reménységgel ámító egyház képével kísértenek meg bennünket.« Az esperesi jelentéshez többen szóltak hozzá. Molnár Lajos barcsi lelkész arról számolt be, hogy kis gyületkezete sok más gyülekezethez hasonlóan eddig a földbirtokokra támaszkodott. Az egyházmegye gyülekezeteinek testvéri segítsége következtében gyülekezete most is él és szolgálatát ellátja. Trimmel Henrik egyházmegyei felügyelő arra hívta fel a figyelmet, hogy gyülekezeteink is átalakulóban vannak. Az egyház terheit szélesebb alapokra kell fektetni, mert ezzel biztosíthatjuk az igehirdetés ellátását. Többet várnak ma minden munkástól, a lelkészektől is. Ezt a több munkát kell szélesebb felelősségvállalással biztosítani. A közgyűlésen kérték az esperesi látogatások folytatásét. Kimondták, hogy az üresedésben levő felügyelői állásokat június 30-ig mindenütt betöltik. Kérték az intézkedést az Éneskeskönyv új kiadásának megjelentetésére. A közgyűlés kiemelkedő eseménye volt Loós János számvevőszéki jelentése. A zsinat VII. tc.-re hivatkozva, amely szerint a »Magyarországi Evangélikus Egyház háztartását Isten igéjének hatalmára alapozza és anyagi erejét Isten igéjének hirdetésére, a szeretet gyakorlására fordítja«, hálával hívta fel a figyelmet arra, hogy Isten igéje valóban élő és ható. Statisztikailag mutatta ki, hogy az elmúlt évben 57 százalékkal teljesítették túl a gyülekezetek önkéntes vállalásukat. Az adakozás 30 százalékkal emelkedett. 100 százalékkal adtak többet országos egyházi célokra, mint amennyit előirányoztak. A gyülekezeteket egyenként i^jjtte sorra, kimutatva azt, évente hány forintot adakozott átlag egy-egy gyülekezeti tag az egyházi hozzájáruláson kívül. Első helyre Nagykanizsa került. Zalaistvánd, amely egy éve tért át az önkéntes egyházferantar- tásra, miután eddig földbirtokokra alapozta az agyhézfenntartást, a második helyre került. Szomjas Károlynak, a Ielkészi munkaközösség tevékenységéről adott részletes .beszámolója után a közgyűlés keretében tett jelentést a Gyámintézet, illetve a Gyülekezeti Segély munkájáról Lágler Béla lelkész. Ebben az esztendőben a somagyvámosi, a következő évben a somogymed- gyesi templom építésének befejezését és megsegítését tűzték ki célul. A közgyűlés részvevőit szeretet- vendégségen látta vendégül délután a nagykanizsai gyülekezet. A 7 órakor tartott templomi ünnepségen Benczúr László püspöki titkár hirdette az igét, Jakus Imre lelkész olvasott fel verseiből, a Gyülekezeti Segély feladatairól tartott előadást Lágler Béla és Fónyad Pál nagykanizsai lelkész mondott imádságot. A kis gyülekezetekből és sok szórványból álló egyházmegyének jövőjét főleg két tényező fogja meghatározni: milyen mértékben tudnak kigyógyulni a gyülekezetek a még mindig mutatkozó egykerendszerből (a temetések száma több, mint a kereszteléseké; van olyan gyülekezet, ahol az előző éven 1 kereszteléssel 16 temetés áll szemben)’ és milyen mértékben tudják a jórészt gazdálkodókból álló gyülekezetek a helyes kapcsolatot megtalálni egész társadalmi fejlődésünkkel, Nyugat'békésl egyházmegye A Nyugat-békési Egyházmegye Kondoroson tartotta évi rendes közgyűlését április 29-én. Dr. Nádor Jenő egyházmegyei felügyelő megnyitójában Tessedik Sámuelről szólott. Aranyi József esperes jelentése egyházi tájékoztató, esperesi munkajelentés s a gyülekezetek életét megrajzoló bő és iránytmutató jelentés volt. A közgyűlést abban a kondorosi templomban tartotta az egyházmegye, amely ez évben ötven- esztendös. A gyülekezet külöp készül ugyan ennek a megünneplésére a templom belső renoválásával, előreláthatólag a nyár folyamán, de most is áhítatos hálaadás töltötte el a közgyűlés tagjait ezért a kiemelkedően szép, neo- gót stílusban épült templomért. Második kiemelkedő szempont a közgyűlés részvevőinek szép száma. Nem csupán az érdeklődő gyülekezetbeliekre gondolunk, hanem arra, hogy a közgyűlés hivatalos tagjainak, kiküldötteinek szinte teljes létszáma együtt volt. A gyülekezetek felelősségét s az egyházi közügyek iránti mély érdeklődését mutatja ez, ami itt is, de országszerte is örvendetes jelenség. Harmadik eseményként kiemeljük az egyházmegyének a Gyülekezeti Segély-gyűjtésben tanúsított magatartását. Példaszerű gyűjtésben áll ez az egyházmegye. A tavaly gyűjtött összegnek a megkétszerezése felé haladnak már. Benczúr Zoltán, a Gyülekezeti Segély egyházmegyei előadója nagy figyelemmel hallgatott jelentést terjesztett elő, ami ige- szerű'elvi alapvetés után részletesen számolt be az egyes egyházközségekben befolyt összegekről. Üjítás- ban is leleményesek voltak: külön gyűjtési tételként vezetik és szorgalmazzák a lelkészek adományai mellett a felügyelők külön adományait is, ami máris szép eredményről tanúskodik. A közgyűlésen a Déli egyházkerület képviseletében részt vett Koren Emil, a Gyülekezeti Segély országos lelkészvezetője s üdvözlő szavaiban a következőket mondotta: »Az egyházmegyei közgyűlés régi örökség szerint »leadminisztrál« egy esztendőt. Zsinati törvényeink s egész zsinatunk levegője immár kikerült a jogi nyelv és zártság világából s ma az egyház szervezeti élete előtt is széles látókör nyílt meg. Ez ma annyit jelent, hogy a kerület élete itt dobog az egyházmegyékben. Itt intéződik el és kell elintéződnie minden lényeges kérdésnek. Az egyházmegyék összedolgozott papsága és világi vezetői viszik tovább az egészséges életet. Itt nem akták záródnak le és nem eseményeket regisztrálnak ma már, hanem maga az egyház mozdul itt s lát messze: kerület, egyházegyetem, sőt egyre inkább a világ keresztyén- sége, az ökuméne felé. Ab egyházkerület is így néz Békés felé. Sziklamászó turisták tanítják, hogy a testnek három ponton kell mindig szilárdan fogóznia, hogy biztosan haladjon a csúcs felé. Déli egyházkerületünk három ilyen pontra tekint különösen, hogy biztosan haladjon az épülő jövendő csúcsai felé: Budapest, Tolna-Baranya és Békés. Ezzel a felelősséggel intéztessék tehát itt minden ügy s vessenek számot minden csatornával, amelyben az egyházmegye élete is tovább folyik. Evidens teológiai igazság, hogy az ige egyháza vagyunk s Ielkészi munkánk minden igazi tartalma az ige hirdetésének hogyanja körül feszül. Ennek a hogyannak most egy pontjára szeretnék rámutatni a hallott esperesi jelentés nyomén. Egyházunknak rendkívüli hatású nagy ige- hirdetője, Blumhardt mondotta, hogy az igehirdetés mindig ördögűzés. Ennek a mondatnak az igazsága ma nem középkori misztikus képzetek felelevenedését jelenti a számunkra, hanem annak a reális valóságát, hogy az igehirdetés mindig a bűnnel szemben harcol s mi korunkban egyre jobban látni tudunk a bűn kérdésében is »perspektívában«. Az elmúlt háború során volt módunk látni s nyíltan beszéltünk is arról, hogy démonifcus erők munkálkodnak körülöttünk. A hit szemével nézve ma már világos előttünk, hogy abban a kérdésben, amit ma a világ magasra emel, a háború kérdésében, micsoda diabolikus, démoni erőkkel állunk szemben. Ma úgy áll előttünk a háború réme, mint amiből kiveszett minden emberi hősiesség, akarás és áldozat s a hidrogénbomba kísérletei bizonyítják, hogy démonifcus lehetőségek és erők haláltakarása rejlik csak benne. Néhány éve még, ha ilyen kérdésekről úgy beszéltünk, mint papok, gyanúsan néztek sokan, hogy máért »politizálunk«. Ma mindenki előtt kétségtelen, hogy nálunk ez teológiai kérdés, az egyház kérdése is, az ige hirdetésének kérdése a való életre nézve, — ha igaz az, hogy vállal- , juk a harcot a bűnnel szemben. »Tárgyalni« — ez Budapestről indult kJ... »íme, az Isten hatalmas« — ez ma a lózung-ige. Hatalmas abban is. hogy életet akar s nem halált. Mi a bűnnel szemben Isten győzelméérl harcolunk. Élet számunkra az is, amit a magyar nép »élet«-nek nevez. A közgyűlés ezek után folyó ügyeket tárgyalt és teljes tisztújítást végzett. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII.. Puskin-u. 12. Telefon: 142—074. Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő. Budapest, III., Dévai Biró Mátyás-tér 1 Előfizetési árak: Egy hóra 5.— Ft, negyedévre 15.— Ft, félévre 30.— Ft, egész évre 60.— Ft. Csekkszámla: 20.412—VIII. 10.000 példányban nyomatott 2-541936. Athenaeum (F. v. Soproni Béla)
