Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-05-23 / 21. szám

EVANGÉLIKUS ELET * AZ EGYHÁZTÖRTÉNETBŐL: Falusi papok 110 évvel ezelőtt tavaszán a Protestáns Egy­házi és Iskolai Lap arról ír, hogy »a lelkészeknek szent köteles­ségük, nemcsak lelki és mennyei, ha­nem testi és földi javaknak is tolok kitelhető munkálésa, ezt kívánván fölök a’ társasáig és szent vallásunk«. Ennek az elvi megállapításnak az igazolására igehirdetési részletet kö­zöl a lap Kiss Bálint szentesi lel­kész és esperes egyik elmondott pré­dikációjából, amely a keresztyén hit­nek és a hűséges munkának a Luther által is sokat hangoztatott összefüg­géséről szól. R ámutatott Isten imádsággal és munkával való tiszteletének az élet hétköznapjaiban jelentkező Ö6Z- szefüggéseire: «■Mikor a’ földmívelő elvégezvén szántás-vetését, felfohászkodik az áldások’ atyjához, hogy áldja meg az ő munkáját: az Istennek igaz tisztelője ő. Mikor az általa ültetett gyümölcsfái alatt hálát ád a* teremtőnek, hogy azokat fölnevelte *s megengedte, hogy azoknak gyümölcsében részesül­hessen: Isten’ igaz tisztelője ő. — Mikor a’ mesterember híven el­végezvén a’ reá bízott munkát, kéri Istent, hogy jő igyekezetét tegye hasznossá, mind rá, mind másokra nézve: Isten' igaz tisz­telője ő. — Mikor a’ pap könyö­rög az Isten’ segedelméért, hogy az ő tanításait, jó intéseit tegye foganatossá hallgatói ’s tanítvá­nyai lelkében: helyesen tiszteli Istenét.« Természetesen a templom, az Is­ten háza az a hely, ahonnan Isten imádsággal és munkával való iigaz tiszteletét magunkkal vihetjük ki a hétköznapok sodrába. A gyülekezet­ben nyerjük az Istenben való hit és az Istennek való engedelmes élet ajándékát, ezért hívja fel az ige­hirdető hallgatói figyelmét erre az igére: «-El ne hagyjuk a magunk gyülekezetét.« (Zsid. 10, 25.) Ábrahám, a hit embere, az Isten­nek való engedelmesség embere is, hiszen a hit és engedelmesség a leg­szorosabban összetartoznak. Ebben az engedelmességben tárul fel Isten­nek a teremtésben kinyilatkoztatott akarata, amire az igehirdető így utál: »A’ paradicsomba is azért hely« heztette Isten első szüléinket, hogy azt mívelnék és őriznék.« A hit és munka igéihirdetőjének szava egészen konkréttá válik, ami­kor a hallgatói szemét ráirányítja a falu földjeire: »A’ minden haszon nélkül heverő föld’ gyalázatjara és kárára van birtokosának.« Viszont ugyanakkor megvilágítja a jó munka jutalmát is: »Minél több for- rásit nyithatjuk föl jövedelmünknek, annál több jóban részesülhetünk. Ezen áldást hozó jó munkában már Városunk’ lakosi közül sokan köve­tést érdemlő szép példával mentek elő. — Vegyétek azért ezeket szíve­tekre atyámfíai, értekezzetek róla magatok között, kövessétek azokat, kik ebben jó példával előttetek mennek. Kövessétek nevezetesen az Ab- rahám példa,fát s az általatok végzett munkában is hívjátok se­gítségül az örökkévaló Istennek nevét.« Az ország más részein is hasonló szellemben működtek egyes falusi papok a hit és munka keresztyéni összefüggésének hirdetésével, de ugyanakkor a nép elé élésével. A Protestáns Egyházi és Iskolai Lap más cikkében arról olvasunk, hogy a dunántúli evangélikus lelké­szek hűséges igeszolgálatuk mel­lett, sőt annak következtében, a nép példaképeiül szolgálnak papi kertjük művelésében és nagy terméseredmények elérésében: »Mind a’ mellett, hogy jeles papok és hivatalukat első gondnak tartók, úgy szinte nagyon ügyes kertészek: Simonyiban t. Mód Mihály, Sárvá- rott t. Ráhncr Máthé, Körmenden t. Hutter Sigmond és a’ kertész-ki­rály Felsőlövőn, t. Wimmer urak, ki­nek ikertjéhez hasonlót alig láthatni. De ők, mint mondám, idejüket felosztják ’s a’ tudományokban! elhaladásról meg nem feledkez­nek.« * A Protestáns Egyházi és Iskolai Lap más számában pedig eat a hírt olvassuk: »Bartholomaeldes Sá­muel gyón-dabasi evang. lelkész, a’ gyümölcstenyésztés körében szerzett érdemeiért, a’ magyar gazdasági egyesület által érdempénzael tisztel- tetett meg.« íme, így vált életté igehirdetésben és gyakorlati cselekvésben a hit és munka keresztyéni összefüggése a 110 évvel ezelőtti lelkészek életében és szolgálatában. Igehirdetésük és életpéldájuk egyaránt hirdeti a magyar pro­testantizmusnak mélyen a múlt­ban gyökerező hagyományát, hogy nagy szeretettel fordul a dolgozó falusi nép felé és Isten igéjével erősíti azt a nagy mun­kát. amely az ország kenyeréért folyik. Ottlyk Ernő Felvétel a Teológiai Akadémiára Akik a Teológiai Akadémiára való felvtéélti- ket óhajtják, ezirányü kérvényüket (a korábbi közléstől eltérően nem május, hanem) július 31-ig nyújtsák be a dékáni hiva­talba (Bpest, VI., Lendvay-utea 28.). A fel­vételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: a) születési bizonyítvány, b) a legmagasabb Iskolai végzettség bizonyít­ványa, c) helyhatósági vagy más olyan bizo­nyítvány, amely a kérvényező lakását, szociá­lis helyzetét, szüléinek foglakozását és kere­seti, illetve szociális viszonyait feltűnteti, d) orvosi bizonyítvány (részletes), e) keresztelés! bizonyítvány, f) konfirmálás! bizonyívány, g) az illetékes lelkész és esetleg vallástanító­lelkész bizonyítványa, mindenesetre annak a lelkésznek a bizonyíványa, aki a folyamodó­nak a legutóbbi években lelkipásztora volt, h) esetleges egyházi működéséről szóló bizo­nyítvány. Mellékelni kell továbbá olyan rész­letes önéletrajzot, amely feltárja a kérvényező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lelkész! szolgálatra indulás okait is. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de in­dokolt esetben hitéles másolatokat is lehet mellékelni. A másolatokét »egyházi belhasz- nálatrac megjelöléssel egyházközség lelkész is hitelesítheti. A tanulmányi idő öt év. A fenti kérvénnyel egyldőben a Jelentke­zők kérjék felvételüket az Evangélikus Lel­késznevelő Intézetbe. Ez a kérvény is a dé­kánhoz küldendő részletes önéletrajzzal. Ugyanebben a kérvényben lehet folyamodni tartásdíikedvezményért. A férfihallgatók bent­lakás! kötelezettségéről, a nőhallgatók elhe­lyezéséről, a tartásdíjról (stb.) az Intézet igazgatója ad felvilágosítást levélheti meg­keresésre. GYÜLEKEZETI HÍREK 1954. május 23. Húsvét u. 5. (Rogatc = Imádkozzatok! Mt. 7, 7.) vasárnap. »A könyörgő gyülekezet« — Kol. 4, 2—4. — Lk. 18, 1—8. Liturgikus szín: fehér. 1954. május 27. Mennybemenetel ünnepe. »Az Ürra néző gyülekezet« — 1. Tessz. 1, 2—10. Jn. 20, 16—18. Liturgikus szín: fehér. Készülj az ige hallgatására! HÜSVÉT UTÁN 5. VASÁRNAP Kol. 4. 2—4. A húsvét után S. vasárnap régi egyházi neve »Rogate!«, azaz »imád­kozzatok:«, Ez a név arra figyelmez­teti a gyülekezetét, hogy »szüntele­nül imádkozzék«, — ahogyan Pál apostol mondja (1. Tessz. 5, 17.) Ro­gate vasárnapján az apostol különös­képpen is arra inti a gyülekezetei, hogy az imádságban állhatatos le­gyen. Az Imádságban könnyen elfá­radunk, kivált, amikor nem tapasz­taljuk közvetlenül annak gyümölcsét. Ezért hangsúlyozza Pál olyan nyo­matékkai az állhatatosságot és pe­dig avval a hozzátétellel, hogy az imádkozásban — ahogyan az ere­deti szöveg pontos fordítása mondja, — »virrasztanunk kell«, ébereknek kell lennünk. Úgy kell virraszta­nunk az imádságban, mint akik fel­ébredtek a bűn önmagát pihenésbe és megnyugvásba ringató álmából. Mint akik minden álmot kitörültek a szemükből és most annál ébereb­bek. úgy kell a gyülekezetnek meg­nyílnia az imádkozásban Isten aka­rata felé és Isten számára, hogy ért­sék hozzájuk szóló igéjét és tudjanak könyörögni a Leiektől ihletett sza­vakkal. Ennek az állhatatos és éber imádságnak az alaphangja pedig a hálaadás, mely Istennek hozzánk hajló kegyelmét nem szűnik magasz­talni és dicsőíteni. De az apostol a kolossél gyüleke­zettől nemcsak általában kéri azt, hogy legyen az imádságban állhata­tos. Kéri tőle azt is, hogy imádkoz­zék érte és evvel együtt apostoli szolgálatáért. Amint maga az apostol szüntelenül imádságában hordozza a gyülekezetei, úgy kell ma is minden igazi igehirdetőnek imádságban kö­nyörögni a gyülekezetért. Viszont ahogyan Pál kérte a gyülekezetét, hogy az is imádkozzék apostoli szol­gálatának a sikeréért, úgy figyel­meztet ez az ige éppen Rogate va­sárnapján arra, hogy imádságunkban a gyülekezetért, az abban folyó szol­gálatért is könyörögnünk kell. Imád­ságunknak egyik veszedelme éppen az, hogy betokosodik emberi Önzés­ben: imádságunkben igen sokszor csak önmagunkra, kedveseinkre vagy azokra gondolunk, akik közel álla­nak hozzánk és akiket szeretünk. De megfeledkezünk a gyülekezetről és azokról, akik a gyülekezet gondját hordozzák. Pál apostol szava figyel­meztet minket. Könyörgésünkben nem szabad megfeledkeznünk arról az egyházról, és arról az egyházi szolgálatról, amely minket is hordoz, hozzánk is szólja Isten igéjét, min­ket is táplál az élet igéjével és az élet kenyerével. Imádságban kell könyörögnünk azért, hogy Isten ka­put nyisson az igének és hogy ha­talmas erővel szólalhasson meg az Isten »titka«, evangéliumának az örömhíre. Könyörögnünk kell azért, hogy ez az ige találjon utat hozzánk, a mi megkeményedett és megátalko­dott szívünkhöz, de találjon utat mindazokhoz, akiknek a számára ez az ige az élet igéje. Karner Károly Két nagyobb, képes biblia eladó. Telefon: reggel 314—273. nyári időszámítás A minisztertanács határozata ér­telmében 1954. május 23-tól 1954. október 3-ig terjedő időszakra be kell vezetni a nyári időszámítást. 1954. május 23-án 0 órakor az órákat 1 órára kell előreigazítani. — A vasár­napi istentiszteletek mindenütt már az új időszámítás szerint 'kezdődnek. BUDAVÁR Május 12—16-ig Józsa Márton cell- dömölki lelkész szolgált a gyüleke­zetben. Minden nap igét hirdetett az ifjúságnak, esténként pedig a gyüle­kezetnek János ev. 14. fejezete alap­ján »Jézus Krisztus mennybement« címmel. Egy alkalommal a férfiak­nak, más alkalommal pedig az asz- szonyotanak jtartott külön összejöve­telt. LELKÉSZI MUNKAKÖZÖSSÉG A pesti és budai egyházmegyék rendszeres teológiai munkaközösségé­nek május havi összejövetelén, 13-án bevezetőül tír. Szilády Jenő biblia- tanulmányai hangzott el »Dicsőség« címmel. Ezután »A Szentlélek műn; kája az egyházban« — a munkakö­zösség ezévi témája — harmadik elő­adása került sorra. Ezt az előadást Hafenscher Károly tartotta ezen a cí­men: »A Szentlélek megújítja az egyházat«. Áz előadást hosszú, ele­ven megbeszélés követte. ANGYALFÖLD Május hó 9-én szép sikerrel adták elő a gyülekezetben a »Még ma éj­jel elkérik a te lelkedet« című dara­bot. A nagy érdeklődésre való tekin­tettel május hó 23-án, vasárnap dél­után 5 órai kezdettel megismétlik az előadást. Ezúton is hívja erre az al­kalomra az érdeklődőket és hívéit az angyalföldi gyülekezet. KANTORKÉPZÖTANFOLYAM ötihetes továbbképző tanfolyam indul Budapesten, a Luther Márton intézetben. (Bp. VIII. Üllői-út 24.) A tanfolyamon csak olyanok vehetnek részt, akik itt nyertek kántori okle­velet, vagy megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkeznek« (Korái és korálelőjátékok ismerete, összhangzattani alapfogalmak: hár­mas és négyes akkordok összefűzése, megfelelő képezhető énekhang, több egyházi ének ismerete stb.) A tan­folyam előadói: Peskó Zoltán, Welt- ler Jenő és Vető Béla. Tandíj: IÖ0 forint, bentlakás 60 Ft, ebéd heti 35 Ft. Jelentkezés és érdeklődés Vető Bélánál, a Luther M. intézet lelké­szénél. Jelentkezés június 1-ig. A tanfolyam kezdete június 10., vége július 17. körül, a tanfolyamot sikeresen elvégzők kántori oklevelet kapnak, a továbbképzőik látogatási bizonyítványt nyernek, Istentiszteleti rend I&4. május hó 23-án, vasárnap, Budapesten Deák-tér délelőtt 9 (úrv.) Hafenscher Ká­roly. délelőtt 11 D. Dezséry László, délutáné. — Fasor délelőtt fél 10 Juhász Géza. délelőtt 11 Gyöngyösi [Vilmos, délután 6. — Dózsa Gy-út 7. délelőtt fél 10 Sülé Károly. - Üllői- út 24. délelőtt fél 10 (úrv.), délelőtt 11. ­Rákócziit 57/fc. délelőtt 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., délelőtt háromnegyed 12, délután 5 Szeretetvendédség. — Karácsony S.-u. 31. délelőtt 10. J- Thaly K.-u. 28. délelőtt 11 Bonnyal Sándor, délután 6. Kőbánya dél­előtt 10 Koren Emil. — Simor-u. 33. délelőtt negyed 12 Koren Emil. — Utász-u. 7. dél­előtt negyed 12 Sárkány Tibor. — Zugló dél­előtt 11 (úrv.) Schölz László, délután 6. — Gyarmat-u. 14. délelőtt fél 10 Scholz László. — Rákosfalva délelőtt fél. 12 (úrv.) Muntág Andor. - Fótl-űt 22. délelőtt 11 (úrv.) Gádor András, délután 5 Előadás. — Váci-út 129. délelőtt 8 Gádor András, délután 4. — Újpest délelőtt 10 Blázy Lajos, délután fél 7. — Dunakeszi délelőtt 9 Matuz László. — Vas-u. 2/c. délelőtt 11 Szimonldesz Lajos. — Pest­erzsébet délelőtt 10 Benes Miklós. — Sorok- sár-Ujtelep délelőtt fél 9 Benes Miklós. — Rákospalota MÁV-telep délelőtt fél 9. — Rp. Nagytemplom délelőtt 10. —- Rp. Kistemplom délután ,3, — Pestújhely délelőtt 10. — Rákos­keresztúr délelőtt fél 11. — Rákoshegy dél­előtt 9. - Rákoslipet délelőtt 10. - Rákos­csaba délelőtt 9, délután fél 7. — Cinkota délelőtt 9 (gyerm.), délelőtt 10, délután fél 3. — Mátyásföld délelőtt fél 12. — Kerepes-Kis- tarcsa délelőtt negyed 10. — Pestlőrinc déH előtt 11, délután 5. •— Pestimre délután 5. — Kispest délelőtt 9. délelőtt 10. délután R. — Wekerlc-telep délelőtt 8. — Rákosszentmihály délelőtt 11, délután 5. Bécsikapu-tér délelőtt 9 Srétér Ferenc, dél­előtt 11 Várady Lajos, délután 7. — Toroczkó- tér délelőtt 8 Pethő István. - Óbuda délelőtt 9 Mezősi György, délelőtt 10 Mezősi György, délután 5. — XII., Tarcsay V.-u. It. délelőtt 9 Danhauser László, délelőtt 11 Danhauser László, délután 7. — Hűvösvölgy Lelkész­nevelő Intézet délelőtt 10 Wiczián Dezső dr. — Szabadsághegy, Diana-út 17. délelőtt fél 9 Ruttkay Elemér. — Kelenföld délelőtt 8 Muncz Frigyes, délelőtt 11 Nagy Miklós, dél­után 5. — Németvölgyi-út 138. délelőtt Ö Rezessy Zoltán dr. — XI. Bartók ft.-út 158. déli 12 Rezessé Zoltán dr. — Csepel délelőtt 11, délután 6. — Budafok délelőtt 10 Csákó Gyula. — Nagytétény délelőtt 8 Gyimesv Ká­roly dr. — Kelenvölgy délelőtt 9 Slktér László. — Albertfalva délelőtt fél 11 Gyimésy Károly dr. — Csillaghegy délelőtt fél lő. délután 6. ­1954. május hó 27-én, csütörtökön. Mennybe­menetel ünnepén. Budapesten Deák-tér délelőtt 11. délután 7. — Fasor délelőtt 11. — Üllói-út 24. délután 7. — Rákóczi-út 87/b. délután 6 (szlovák), délután 7. — Karácsony S.-u. 31. déjután 6. — Thaly K.-u. 28. délelőtt 11. délután 6. - Kő­bánya délelőtt fél 10. — Slmor-u. 33. délelőtt negyed 12. — Ütász-u. 7. délelőtt negyed 12. — Zugló délelőtt 11 (úrv.), délután 7. — Fóti-üt 22. délelőtt 11 (úrv.). — VáCl-út 129. délelőtt 8. — Pesterzsébet délelőtt 10. dél­után 7. Bécsikapu-tér délelőtt II, délután 7. — Toroczkó-tér délelőtt 8, délután 7. — Óbuda délután 7. — Tarcsay V.-u. 11. délelőtt 11, délután 7. — Hűvösvölgy Lelkésznevelő Inté­zet délelőtt 10. - Kelenföld délelőtt 11. dél­után 6. -- NémetvŐlgyl-út 138. délután fél 6. KÜLFÖLDI HÍREK Géniből érkező jelentés szerint a jövő nyárral kezdődő hatállyal Francis H. House angol lelkészt az Egyházak Világtanácsa rendkívüli főtitkárává nevezték ki. House lel­kész korábban az Egyházak Világ- tanácsa Ifjúsági Osztályának tit­kára és a Főiskolások Keresztyén Világszövetségének titkára volt. A fiatal Bél Mátyás E z idén kettős jubileuma van Rél Mátyásnak: kétszázhetven évvel ezelőtt született s kétszázöt éve halt meg. A születés évfordulója tavaszra esik, március 24-ére, a halálé ponto­san augusztus 31-re. Kitűnő alkalom arra, hogy szóljunk róla, egyénisé­géről, szelleméről, munkásságáról, a legídéznivalóbbrót, amit a magyar evangélikusság a magáénak ntontí- hat. Bél Mátyás annak a századnak a végén született, amely Magyarorszá­gon a protestánsok legnagyobb dia­dalainak s legádázabb harcainak szá­zada rótt. E diadalok és csaták sze­me előtt azonosultak a nemzet és or­szág természetes erőfeszítéseivel. Látta a bécsi császár ellenséges kar­ját az egyik oldalon s látta o kuruc félszázad szabadító karját a másikon. E két kar vlaskodása közepette élt és dolgozott, számot vetve a valóság­gal s józanul és higgadtan gondolva a jövendőre. Biztosan megállapította azt, hogy'a politikai és katonai erők fogytán a nemzet és ország, ami előtte egy volt s azonos érték, erős­sé és naggyá, válhat*szellemi erejé­vel is. A szorongató és nyomasztó po­zsonyi körülmények közepette, Bécs hóhérpallosainak árnyékában, ez a nagy írástudó a nemzet természetes benső értékeinek kialakításán fára­dozott, Bél a magyar múlt, a ma­gyar föld. a magyar nyelv és a ma­gyar népi építő erő első nagy össze­foglalója és értelmezője. S tudomá­nyos munkásságában azért vállalt még nevelő szerepet is, a pozsonyi evangélikus líceum vezetését, hogy gyakorlatban megvalósítsa a hazánk­ra nehezedő müveletlenség szétzúzá­sát. Szerepe és munkássága semmi­vel sem kisebb, mint a Rákóczi és Thököly korszak politikai és katonai hőseié volt. Bél azonban fegyver és »jó vitézi resolutio« helyett tollal és igével vezette a felszabadulás har­cát. Lényegében azt akarta, hogy az ország egyet értsen alapvető értékei­re nézve. Innen van, hogy a valóság­ra, a megszámolható és felsorolható tényekre, erőkre, eszközökre építette fel a szétzilált, kizsákmányolt, gyar­matnak vett Magyarország számba­vételét. Bél Mátyás egy üdözött ki­sebbséghez tartozott s üldözőinek olyan tökéletes tiszteletét érte el, a császártól a pápáig, aminőre nincs példa a magyar protestantizmus tör­ténetében. K i volt ez a finom mosolyú, fen- költ tekintetű, magas homlokú férfiú, aki úgy ül előttünk nevezetes rézmetszetén, mint egy király? Fö­lötte valamely kárpit, mílcént trónu­sok fölött s válla mögött a háttér­ben a pozsonyi vár napsütésben. A jobbjában tartott lúdtoll s előtte a kisimított pergámen pontosan arról beszél, hogy ez a mindent látó és mindent megmérő királyi lény tudja a nagy titkot: Magyarországot szel­lemi műveltséggel lehet Ismét naggyá tenni s népeit ugyanezzel boldoggá. Ez a felismerése az evangélikus pap­nak és tanárnak útmutatásként szó­lott megriasztott és semmibe vett hitsorsosainak: nagyobb műveltséggel nagyobb szabadságra tesztek szert s máris győztetek az evangélium és a haza javárai N em véletlen, hogy Bél Mátyás ezt a felfogást kora ifjúságától fogva képviselte, Bélt csak Thököly és Rákóczi' névén, a kuruc Magyar- ország erőfeszítésein keresztül ért­hetjük meg. Ugyanaz a roppant sza­badító vágy és számvetést igény fűti, mint a kurucokat, akik önálló orszá­got akarnak. Az ország régi dacoló sávjárói érkezik, Zólyomból, olyan vidékről, ahol Magyarország minden alkotó eleme együtt mn: hegyek és bányavárosok német céhmesterekkel, magyar úri kastélyok és polgár-há­zak s a falvakban szlovák nép, ép­pen az, amelyben majd száz év múl­va a szlovák költői romantika fedezi fel a legszabadabb s legizmosabb he­gyilakót, 1864. -március 24-én születik Ocso- ván, melyet később Nagyócsának is hívnak, Zólyom megyében, Bél Mátyás mészárosnak ugyancsak Má­tyás nevű fia. Van szlovák magyará­zat arról, hogy a család eredeti ne­ve Funtííc volt s azt a nagy írástudó magyarosította meg Bélre. Ez alig­hanem légből kapott fejtegetés, mert valószínűleg a mészárost, aki fontok­ban mérte a húst, nevezte a szlovák falu funtíknak, azaz kisfontosnak, ahogy ez általában, ez a névadás, fa­luhelyen szokásban van. Bél Mátyás édesanyját Cseszneky Erzsébetnek hívták. Milyen nemzetiségű volt hát Bél Mátyás? A. Petrov orosz törté­netíró írja róla egy fontos tanulmá­nyában, hogy Bél »minden valószí­nűség szerint születésétől fogva tu­dott magyarul s németül csak Po­zsonyban és Halléban tanult meg«. De mindennél fontosabb Bél önvallo­mása, mely a Pozsonyban 1728-ban megjelent híres magyar nyevtanának, a Der ungarische Sprachmeister-nek előszavában olvasható. »Letzlich wünschet der Verfasser dass, da er solche in der aufrichtigen Absicht, seine Muttersprache auszubreiten«... Ez a vallomás nem igényel további bizonyítékot s egyet kell értenünk Michal Slávik felfogásával, aki Slo- venskí národovei c. művében (Tren- csén, 1945. 16. I.) Bél Mátyást ma­gyarnak minősíti. De mindennél lé­nyegesebb Bél egész magyar honis­mereti munkássága s a magyar nyelvért indított német és latin nyel­vű harca. A szavaihoz és érveihez tapadó belső atmoszférában találjuk meg kivételes és Széchenyiig vilá­gító patriotizmusának hitelét. Ma­gyar nyelvtanában olyan leveleket idéz levélírási és közlési példa gya­nánt, amelyekből hasonlithatiilan zengéssel tör fel az a nyelv, melynek szépségéről ö írt elsőnek. S nem két­séges, hogy ő hívta fel a magyar hangtan egyedülálló mivoltára a po­zsonyi Kempelen Farkas figyelmét. 1AQ 0—1704: Bél Mátyás tanuló- J évei odahaza, a szúkebb pát­riában s Besztercebányán, a megye legszebb városában, az evangélikus Pilárik iskolájában. Nyilván hamar észrevették rendkívüli tehetségét. Mehetne máris nyugatnak, olvad­hatna be a még mindig tudós világ­nyelvbe, a latinba, vagy a Habsbur­gok által egyre erősebben hozzánk plántált németbe. De még nem megy, hogy majd csak éppen annyit tanul­jon meg belőlük, amennyi a Magyar- országért indítandó tudományos fel­fedezéshez szükséges. Saját anya­nyelve alapját akarja elmélyíteni, hogy egyaránt otthon legyen a latin­ban, németben és a bibliai szlovák­ban. A szülői gondosságot kell lát­nánk ebben, vagy az ifjú önálló tá- tékozódását? A magyar nyelvnek még nincs egyetlen számottevő olyan irodalmi alkotása, amely közkézen járna s egyenrangúvá tenné e nyel­vet a latinnal és némettel. De ott a nép rendkívüli ereje. Bél hallja a ku­ruc dalokat, Bél ismeri a Rákóczi- kornak a zsoltárok dallamára épített magyar politikai költészetét, amely­ben visszasüt az ország sorsa a né­zőre. Ezért vándorol a szép magyar szóról és jó ejtéséről híres Dunán­túlra, 1700-ban hónapokra Veszp­rémbe és a következő évben Pápára, Ügy akar tudni az anyanyelvén, aho­gyan mindenkinek kell tudnia, aki össze akarja hasonlítani más nyel­vekkel s tanító terve van vele és né­pével. Aztán indul csak Németországba, Hallébe, három évre, a szülőföldi fal­vak és kisvárosok lutheránus gyüle­kezeteinek támogatásával, már mint öntudatos követe ennek a megalázott, meglépdesett hazának. Mikor 1708- ban feltűnik Besztercebánya utcáin, az ódon tornyok alatt, már kész szel­lem, aki pontosan tudja, mit akar. Az evangélikus középiskola társigazgató­ja ott s egyben a kórház lelkipász­tora. Hat év alatt olyan kitűnő mun­kát végez Besztercebányán az isko­lában, hogy országossá válik a híre. 1714-ben a pozsonyi líceum élére hívják meg rektornak. Pozsonyba már egy kész tudós és pedagógus ér­kezik Bél Mátyás személyében. Szalatnai Rezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents